Cikkek, tanulmányok Források Bibliográfiák Tananyagok, modultervek Ajánlók Korábbi számaink tartalma Elérhetőségeink

nyomtatás

 Borbáthné Bánhegyi Judit

Modulterv Heidl György Korai apokalipszisek és az Apokalipszis kora-keresztény recepciója című tanulmányához
 
 
A modul témája, célja:
 
Ugyanúgy, mint a Biblia más könyveinek, a Jelenések könyvének képei, fogalmai is átjárják az európai kultúrát, az irodalom és a képzőművészetek nyelvét, sőt, a kortárs film, az internet világában is intenzív a jelenlétük. A modul célja, hogy a tanulók a Jelenések könyve szövegrészleteinek elemzésén keresztül, megfelelő háttéranyag segítségével élményeket és ismereteket szerezzenek az apokalipszis-képzetről, amely kultúránknak máig élő, izgalmas területe.
 A képzőművészeti, zenei és filmes anyagok módot adnak rá, hogy a tanulók megtapasztalják az apokaliptikus szimbolika jelenlétét az európai művészet irodalmon kívüli médiumaiban is.
 
Fejleszthető kompetenciák:
 
Személyes
Szociális
Kognitív
véleményformálás, állásfoglalás
alkalmazkodás
beleélőkészség, empátia (távoli kor/idegenszerű kultúra)
 
együttműködés,
a másik véleményének meghallgatása, csapatszellem
kulturált vitatkozás, kezdeményezés
megfigyelés, leírás,
jelképek, metaforák értelmezése, költői képek rendszerének, kapcsolatainak felismerése, asszociáció,
intertextuális kapcsolatok felismerése
 
szakszöveg értelmezése, kommentárok és egyéb források felhasználása,
önálló ismeretszerzés
 
képolvasás, képek és szövegek egybevetése, rajzkészség, vizualizálás, verbalizálás
 
 
 
Célcsoport:
Emelt szintű csoportban akár önálló tananyagrészként, akár olyan irodalmi művek tárgyalása előtt használhatjuk fel a modult, amelyeknek tanulmányozásához háttérként szolgálhat – pl. Petőfi, Vörösmarty, Ady, Pilinszky stb. apokaliptikus verseihez. Érdeklődő 9. osztályban is feldolgozhatjuk a modult vagy annak részleteit a Biblia-témakör befejezéseképpen.
 
 Javasolt óraszám: 4-5 tanóra
 
 
 Előfeltétel-tudás:
A Bibliáról tanultak. (Pethőné Nagy Csilla Irodalom 9. tankönyvének van Apokalipszis-fejezete, ebből kiindulva is tervezhetjük az anyagrész feldolgozását: Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt, Budapest, 2010. 1. kötet, 203-205.o.)
 
Információk a felhasználó tanároknak:
 
 
Megjegyzések
Lehetséges megoldás(ok)
Ráhangolódás
1.
 
1.      tanóra
 
a)      filmbejátszás: Francis Ford Coppola: Apokalipszis, most c. filmjének részlete:
Francis Ford Coppola: Apokalipszis, most (1979)
 
vagy a csoport érdeklődésének megfelelő más filmrészlet (pl Michael Bay: Armageddon vagy  John Hillcoat: Az út) , esetleg több rövid filmrészlet
 
Michael Bay: Armageddon (1998)
John Hillcoat: Az út  (2009)
 
 
b)      a csoportok megbeszéléseit egy rövid frontális megbeszéléssel zárhatjuk.
 
A pókhálóábra technikáját lásd Pethőné Nagy Csilla: Módszertani kézikönyv 223.o.
 
 
l. a Heidl-cikk bevezetőjét
 
A filmrészlet aktiválhatja az „apokalipszis” szót, ill. a jelentés egy részét (katasztrófa, végítélet stb.)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
további várható asszociációk: jóslat, világ vége, csapás, pusztulás, jó és rossz harca – esetleg: Apocalyptica (együttes), további filmek,
világvége-jóslatok (pl. maja apokalipszis)
 
 
2.
A feladatot akkor végezzük el, ha a csoport korábban tanulta Celanói Tamás Dies irae című himnuszát, de a zenehallgatást mindenképpen érdemes beiktatni.
Celanói Tamás Dies irae című himnuszának elemzése a 9. o. tananyagból
3.
 
A feladatot akkor érdemes elvégezni, ha nem a 9. osztályos Biblia-tananyag lezárásaképpen használjuk fel a modult.
 
egyéni
Jelentésteremtés
4.
 
a)      A köznyelvi jelentések mellett/azokkal szemben meghatározzuk az „apokalipszis” szónak azt a jelentését, amelyet a továbbiakban használni fogunk: irodalmi műfaj/a Jelenések könyve, mint konkrét szöveg.
 
b)     A közlésfolyamat-fogalom bevonása rávilágíthat a Jelenések könyve (és a Biblia) szövegének néhány sajátos tulajdonságára.
 
 
Ennek a feladatnak a tanulságait felhasználhatjuk majd a reflektálási fázisban, a 11. feladatban.
 
lásd Heidl György tanulmányának a tanulói feladatlapon idézett részét.
 
 
·        a „feladó” lehet a szöveg írója, akinek személyére vonatkozólag csak a hagyomány ad felvilágosítást (János evangélista, ill. egy vele nem azonos, János nevű szerző)
·        ha a Bibliát, mint sugalmazott szöveget értelmezzük: a feladó, az üzenet küldője Isten
·        a kód a görög, ill. a fordításban a magyar nyelv
·        a csatorna az írott szöveg fizikai közege, de itt a bibliai szöveg sajátossága miatt maga a „szerző” is „csatorna”, a sugalmazott szöveg közvetítője
·        a címzett a kor embere/minden kor keresztény embere/mindenki, aki olvassa. Ugyanez vonatkozik a nyelven kívüli valóság kérdésére – a vallási tartalomtól eltekintve ez minden irodalmi műre igaz (megvitatható).
·        az üzenet: iránymutatás, hogy az olvasó felkészülhessen a végidőre
5.
 
Az ószövetségi és újszövetségi szövegek intertextuális kapcsolatára hívja fel a figyelmet a feladat.
 
 
A Dániel próféta számára még titokban maradt kinyilatkoztatás az újszövetségi látomásban nyílik meg.
 
hétpecsétes titok
6.
 
A feladat a Jelenések könyvének erős képiségére irányítja a figyelmet. A kész illusztrációkat kifüggeszthetjük a tanteremben.
 
egyéni
7.
 
A házi feladat célja a zsidó-keresztény kultúra egyik fontos toposzának, az egyiptomi tíz csapás történetének/képanyagának megismerése.
a víz vérré változik
(békák, szúnyogok, bögölyök) sáskák, (skorpiók)
dögvész (az állatok pusztulása)
jégeső
sötétség (a nap, a hold, a csillagok lehullnak)
8.
a)-c)
 
2-3. tanóra
 
A feladat négy négyfős szakértői csoportot feltételez, teljes osztályban meg lehet kétszerezni a csoportok számát, és/vagy nagyobb – maximum 6 fős csoportokat alakíthatunk. Ha van rá mód, a közzétételkor vetítsük ki a képeket – ekkor természetesen a frontális közzétételt érdemes választani a „három megy, egy marad” megosztási módszere helyett.
 
Az internetes feladatokat házi feladatnak adhatjuk, ha az órán nincs a diákoknak internet-hozzáférése, és a következő óra elején visszatérhetünk rájuk.
 
A közzététel és a megosztás technikáiról: Pethőné Nagy Csilla: Módszertani kézikönyv 267-268.o., a „három megy, egy marad” technikáról uo. 229.o.
 
 
 
Reflektálás
9.
4. tanóra
 
A feladattal arra teszünk kísérletet, hogy a tanulók kapcsolatot teremtsenek a Jelenések könyve kor és kultúra szerint nagyon távoli szövege és napjaink egy sokakat megmozgató beszédtémája között – az aktualizálással itt visszakapcsolódunk a Ráhangolódás filmrészleteinek és témáinak kortárs kulturális közegéhez.
 
 
 
Várható pl.: a maja naptár apokalipszis-jóslata, Nostradamus jóslata stb.
10.
A csoportos megbeszélés eredményeire kitérhetünk a következő feladat eszmecseréjében.
Az eszmecsere technikájáról:
Pethőné Nagy Csilla: Módszertani kézikönyv 217.o.
 
egyéni
11.
Ennek az eszmecserének az eredményét nehéz megjósolni, azt is, hogy a tanulók mennyire tudnak bekapcsolódni, de szükségünk van rá ahhoz, hogy a Heidl György-tanulmányban is használt khronosz-kairosz fogalompárt bevezethessük.
A feladattal arra tehetünk kísérletet, hogy a tanulmány egyik legmarkánsabb állítását is beépítsük a tanulók Apokalipszis-képébe. Ezzel felhívjuk a figyelmüket arra a különbségre is, amely a Jelenések könyvének világvége-víziója és a szenzációra, borzongatásra kihegyezett jóslatok között van.
 
egyéni
12.
Az INSERT-technikáról: Pethőné Nagy Csilla: Módszertani kézikönyv 252.o.)
lásd Heidl György tanulmányának a tanulói feladatlapon idézett részét.
13.
A kilépőkártya technikájáról: Pethőné Nagy Csilla: Módszertani kézikönyv 263.o.
 
egyéni
14.
A modul lezárásaként még egyszer átgondolhatjuk a megszerzett ismereteket: a Jelenések könyvének szimbólumait, az apokaliptikus látomás jelentéseit stb.
 
 
 
 
 Eszközigény:
·        a tanulói feladatlap kinyomtatott, sokszorosított változata
·        DVD és lejátszó, CD- lejátszó vagy internetkapcsolat, kivetítő a filmbejátszáshoz
·        csomagolópapír, rajzlapok és színes filctollak, zsírkréta
·        választhatóan: internet-kapcsolat az órán
 
 
Zenehallgatásra javaslom (internet-kapcsolattal):
 
Mozart Requiemjének Dies irae tétele Hieronymus Bosch és id. Pieter Brueghel képeivel
http://www.youtube.com/watch?v=iaNRSWm5iYY
 
Felhasznált irodalom, a filmrészlet, a képek és a zenék lelőhelyei:
 
A bibliai szövegek a Magyar Keresztény Portál – Biblia weboldalon találhatóak: http://www.kereszteny.hu/biblia (2011-11-12). A modulban a Szent István Társulat Bibliájának szövegét használtam.
Minden szövegrész kommentárral is el van látva.
További kommentár a Jelenések könyvéhez: Szegedi Bibliakommentár, Újszövetség http://mek.niif.hu/00100/00188/html/ (2011-11-12)
Magyar Katolikus Lexikon
(2011-11-12 )
 
PETHÕNÉ NAGY CSILLA: Irodalom 9. Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt, Budapest, 2010. 1. kötet
PETHÕNÉ NAGY CSILLA: Módszertani kézikönyv – befogadásközpontú és kompetenciafejlesztő irodalomtanítás a gimnáziumok és a szakközépiskolák 9-12. évfolyamában Korona kiadó, Budapest 2005.
 
Filmbejátszások:
 
Francis Ford Coppola: Apokalipszis, most (1979)
 
Michael Bay: Armageddon (1998)
 
John Hillcoat: Az út  (2009)
 
 
A képek lelőhelyei:
 
1.    ábra: Michelangelo Utolsó ítélet c. freskója a Sixtusi kápolnában
 
2.     ábra: El Greco (1541-1614): Az ötödik pecsét feltörése
 
3.     ábra: Albrecht Dürer (1471-1528): Az Apokalipszis lovasai
 
http://commons.wikimedia.org/w/index.php?title=Special%3ASearch&search=d%C3%BCrer+four+horsemen&button= (2011-11-19)
 
4.     ábra: Viktor Vasnetsov : (1848-1926) Az Apokalipszis négy lovasa
 
 
5.     ábra: A négy evangélista jelképei, The Book of Kells, kb.Kr.u. 800. http://commons.wikimedia.org/wiki/File:KellsFol027v4Evang.jpg?uselang=hu (2011-11-19)
 
 
6.     ábra: Krisztus a négy evangélista szimbólumaival, Bruchsali Kódex, kb. 1220. http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Codex_Bruchsal_1_01v.jpg (2011-11-19)
 
 
7.     ábra: William Blake (1757-1827): A nagy vörös sárkány és a Napba öltözött asszony http://en.wikipedia.org/wiki/File:William_Blake_003.jpg (2011-11-19)
 
 
8.    ábra: Jan Provoost (1462/5-1529): A dicsőséges Szűz Mária http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Janprovostvirginmaryingloryhermitage.jpg (2011-11-19)
 
9.     ábra: Jan van Eyck (1390-1441): A bárány imádása http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Jan_van_Eyck_The_Ghent_Altarpiece_-_Adoration_of_the_Lamb.jpg (2011-11-19)
 
 
10. ábra: Firenzei mester 1300 körül: A trónon ülő Krisztus a firenzei San Giovanni keresztelőkápolnában http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Coppo_di_Marcovaldo_-_Mosaic_on_the_vault_(detail) (2011-11-19)
 
11. ábra: Hans Memling (1433-1494): Szent János evangélista Patmosz szigetén http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Hans_Memling_068.jpg (2011-11-19)
 
 
 
 
Modulterv – tanulói oldal
 
A modul témája, célja:
 
Ugyanúgy, mint a Biblia más könyveinek, a Jelenések könyvének képei, fogalmai is átjárják az európai kultúrát, az irodalom és a képzőművészetek nyelvét, sőt a kortárs film, az internet világában is gyakran találkozunk velük. A modul célja, hogy a Jelenések könyve szövegrészleteit tanulmányozva megismerkedjünk ezek közül néhánnyal.
 
 
Ráhangolódás:
 
1.      feladat – tudásmozgósítás
 
a)      
 
 Filmrészleteket fogtok látni. Felismeritek-e valamelyiket, tudjátok-e, mi a filmek címe, miről szólnak?
 
b)     
 
Írjátok az asztalterítő közepébe az „apokalipszis” szót, és írjátok fel a magatok térfelére mindazt, ami eszetekbe jut róla!
Hasonlítsátok össze a feljegyzéseiteket!
2.    
 feladat – a Biblia és az Apokalipszis 
 
Milyen szövegeket olvastatok korábban a Bibliából? Gyűjtsétek össze ebben a táblázatban!
 A „megjegyzés” rovatba írjatok néhány szót emlékeztetőül: miért volt érdekes számotokra az olvasott részlet?
Utána pármunkában hasonlítsátok össze a feljegyzéseket!
 
 
Ószövetség
Megjegyzés
Újszövetség
Megjegyzés
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Jelentésteremtés
 
3.      feladat:
a)      
 
 Olvassátok el a következő ismeretközlő szöveget, majd válaszoljatok a kérdésekre!
 
A görög apokalüptein ige szó szerinti jelentése: le-fátyolozni, le-leplezni, azaz felfedni, kinyilvánítani, kinyilatkoztatni valamit, s innen az apokalüpszisz felfedést, kinyilatkoztatást jelent.
Irodalmi szövegek műfaji megjelöléseként legkésőbb a Kr. u. I. században már bizonyosan használták, hiszen az Újszövetség utolsó könyvének, János apokalipszisének (János jelenései, Jelenések könyve) kezdő szavai: „Jézus Krisztus kinyilatkoztatása” (Apokalüpszisz Iészou Khrisztou), amelyet Isten adott neki, hogy szolgáinak megmutassa mindazt, aminek csakhamar meg kell történnie”, egyszerre utalnak a kinyilatkoztatás tartalmára és formájára, a tanításra és magára a könyvre, amelyet János angyali közvetítéssel leírt. A folytatásban ugyanis ezt olvassuk: „Elküldte angyalát és kijelentette szolgájának, Jánosnak, aki tanúságot tett Isten igéjéről, és Jézus Krisztus tanúbizonyságáról, mindarról, amit látott. Boldog az, aki olvassa és aki hallja ennek a jövendölésnek az igéit, és megtartja mindazt, ami abban meg van írva, mert az idő közel van” (Jel 1,1-3)
János apokalipszise, amelyet magyarul mind a katolikus, mind a protestáns fordítási hagyomány jelenéseknek nevez, az apokaliptikus irodalom legnagyobb hatású munkája. Utóélete a kereszténység elterjedésének és kultúra-teremtő, alakító szerepének köszönhetően felmérhetetlenül gazdag: hatása megszámlálhatatlan irodalmi, képzőművészeti és zenei alkotásra kiterjed.
Az apokalipszisek lényegi ismertetőjegyei:
 
1) túlvilági, isteni dolgokra vonatkozó kinyilatkoztatás
2) látomás formájában, amelyet
3) nem evilági lény közvetít (angyal) egy kiválasztotton keresztül az emberek számára;
4) s amelyet szövegben rögzítettek, hogy
5) segítségével az olvasó felkészülhessen a végidőre.
 
(Heidl György tanulmánya nyomán)
 
·         Mi az apokalüpszisz szó szerinti jelentése?
·         Hogyan határozhatjuk meg az apokalipszist mint irodalmi műfajt?
 
b)     
Csoportotokban gondoljátok át az apokalipszis közlésmódját a nyelvtan óráról ismert közlésfolyamat-fogalom szempontjából, majd beszéljétek meg az osztályban!
 
 
 
 
 
1. ábra.jpg
 
1. ábra Michelangelo Utolsó ítélet c. freskója a Sixtusi kápolnában
 
4.      feladat – zenehallgatás 
 
Hallgassátok meg Mozart Requiemjének Dies irae-tételét!
(dies irae= a harag napja) Idézzétek fel Celanói Tamás: Az utolsó ítélet (Dies irae) c. himnuszáról tanultakat!
 

 
5.      feladat - Kinyilatkoztatás a végső időkről az Ó- és az Újszövetségben 
 
Olvassátok el az Ószövetségből, Dániel könyvéből és az Újszövetségből, a Jelenések könyvéből vett részleteket! Válaszoljatok a kérdésekre!
 
 
 
Ószövetség
Jelenések könyve
 
 4Te meg, Dániel, zárd el ezeket a szavakat, pecsételd le a könyvet a végső időkig. Sokan eltévelyednek, és a gonoszság növekedni fog." 5Ekkor én, Dániel, azt láttam, hogy két más valaki is áll ott: az egyik a folyó innenső partján, a másik pedig a folyó túlsó partján. 6Akkor megszólítottam azt a gyolcsruhába öltözött férfiút, aki a folyóvíz fölött állt: "Mikor lesz vége ennek a sok csodálatos dolognak?" 7Erre a gyolcsruhába öltözött férfi, aki a folyóvíz fölött állt, jobbját és balját az égre emelte. S hallottam, amint megesküdött az Örökkévalóra: "Egy idő, két idő és egy fél idő múlva ez mind beteljesedik, akkor, amikor az az erő, amely a szent népet szétszórta, nem lesz többé." 8Hallottam ugyan a szót, de nem értettem, azért újra megkérdeztem: "Uram, hogy állunk ezekkel a végső dolgokkal?" 9Így válaszolt: "Eredj, Dániel, mert el vannak zárva, és le vannak pecsételve ezek a szavak a végső időkig. 
(Dán12, 4-9)
 
1A trónon ülő jobbjában egy kívül-belül teleírt könyvtekercset láttam, amely hét pecséttel volt lepecsételve. 2Aztán láttam egy hatalmas angyalt, aki nagy hangon kérdezte: "Ki méltó rá, hogy kibontsa a tekercset, feltörje pecsétjeit?" 3De senki sem tudta, sem a mennyben, sem a földön, sem a föld alatt kibontani és elolvasni a tekercset. 4Erre sírva fakadtam, hogy senki sem volt méltó a tekercset kinyitni és elolvasni. 5Ekkor a vének közül az egyik így szólt hozzám: "Ne sírj! Íme, győzött az oroszlán Júda törzséből, Dávid sarja. Õ majd kinyitja a könyvet, feltöri hét pecsétjét."
(Jel 5, 1-4)
 
 
·        Hogyan teremt kapcsolatot az Újszövetség szövege az Ószövetségével?
·        Melyik az a mai köznyelvi kifejezés, amely ezekre a bibliai szövegekre utal vissza?
 

6.      feladat – a végítélet látomása a Jelenések könyvében 
 
           Válasszatok egyet a három szövegrészlet közül, és készítsetek hozzá illusztrációt!
           A kész illusztrációkat mutassátok be csoporttársaitoknak!
 
533px-El_Greco,_The_Vision_of_Saint_John_(1608-1614).jpg
 
2.      ábra: El Greco (1541-1614): Az ötödik pecsét feltörése
 
 12Amikor feltörte a hatodik pecsétet, láttam, hogy nagy földrengés támadt. A Nap olyan fekete lett, mint a szőrzsák, a Hold pedig olyan, mint a vér. 13Az ég csillagai a földre hullottak, mint amikor a fügefa hullatja éretlen fügéit, ha erős szél rázza. 14Az ég összehúzódott, mint egy felgöngyölt könyvtekercs. Minden hegy és sziget elmozdult a helyéről. 15A föld királyai, nagyjai és vezérei, a gazdagok és a hatalmasok, mindenki, rabszolga és szabad elrejtőzött a barlangokban és a sziklák közt.”
(Jel 6, 12-14)
 
 7Az első angyal megfújta a harsonát. Erre vérrel vegyes jégeső és tűz záporozott a földre. A föld harmada elégett, a fák harmada pernyévé lett, és a zöldellő fű mind elhamvadt. 8A második angyal is megfújta a harsonát. Erre mint lángban égő hatalmas hegy, valami a tengerbe zuhant. A tenger egyharmada vérré vált, 9a tengerben élő állatok egyharmada elpusztult, és a hajók egyharmada elsüllyedt. 10A harmadik angyal is megfújta a harsonát. Erre az égből lehullott egy nagy csillag, s mint égő fáklya, lobogott. A folyó egyharmadára hullott és a vízforrásokra. 11A csillagnak Üröm volt a neve. A vizek egyharmada ürömmé vált, és sok ember meghalt a víztől, mert megkeseredett. 12A negyedik angyal is megfújta a harsonát. Erre a Nap harmadát, a Hold harmadát és a csillagok harmadát érte a csapás: harmadrészük elsötétedett, a nappal és az éjszaka világossága a harmadával csökkent. (Jel 8, 7-12)
 
 1Az ötödik angyal is megfújta a harsonát. Erre egy csillagot láttam, amint az égből a földre zuhant. Nála volt a mélység kútjának kulcsa. 2Megnyitotta az alvilágot, a kútból füst szállt fel, amilyen a nagy kohó füstje. A nap és az égbolt elsötétedett a kút füstjétől. 3A füstből sáskák lepték el a földet, és akkora erejük volt, amilyen a föld skorpióinak van (…) 7A sáskák külsejükre a harcba induló lovakhoz hasonlítottak. Mintha aranykorona lett volna a fejükön, az arcuk pedig emberi arcra hasonlított. 8Hajuk olyan volt, mint az asszonyok haja, a foguk mint az oroszlán foga. 9Mellüket vaspáncélhoz hasonló vért födte, szárnyuk csattogása meg olyan volt, mint a csatába száguldó harci szekerek zörgése. 10Farkuk és fullánkjuk, mint a skorpióé.
(Jel 9, 1-9)
 
7.      feladat – Házi feladat 
 
Keresd meg az Ószövetségben a  Magyar Keresztény Portál – Biblia weboldalon (http://www.kereszteny.hu/biblia) az egyiptomi tíz csapásról szóló részeket: Kivonulás könyve 7. fejezet 8. vers – 12. fejezet 34. vers).
Gyűjts olyan idézeteket, amelyekben a 6. feladat szövegeiben olvasottakhoz hasonló képek, tartalom jelenik meg!
 
 
8.      feladat – Képek, szimbólumok a Jelenések könyvében 
 
A következő feladatban a Jelenések könyvének néhány jellegzetes képével fogtok megismerkedni.  Négyfős szakértői csoportokban olvassátok el a számotokra kijelölt szövegrészletet! Dolgozzátok fel a szövegeket a kérdések alapján, majd osszátok meg az eredményeket!
 
a)     Az Apokalipszis lovasai

 
3.      ábra  Albrecht Dürer (1471-1528): Az Apokalipszis lovasai
 
Apocalypse_vasnetsov.jpg
4.      ábra Viktor Vasnetsov : (1848-1926) Az Apokalipszis négy lovasa
 
·        Döntsétek el, szerintetek melyik kép adja vissza jobban a szövegrész hangulatát! Indokoljatok!
·        Készüljetek fel, hogy a bibliai kommentárok alapján osztálytársaitoknak is elmagyarázzátok a szöveg lehetséges jelentéseit!
·        A Szegedi Kommentárban két ószövetségi párhuzam is megjelenik (Zakariás és Ezékiel könyvéből.) Ha van internet-hozzáférésetek, keressétek ki a szövegrészleteket a Bibliából (http://www.kereszteny.hu/biblia), és ezeket is használjátok fel a bemutatóban!
 
 
(Jel 6, 1-8)
 
Kommentár
 1Ekkor láttam, hogy a Bárány feltörte a hét pecsét közül az egyiket, és hallottam, hogy a négy élőlény közül az egyik mennydörgő hangon szólt: "Jöjj!" 2Erre a szemem előtt egy fehér ló jelent meg. A lovasnak íja volt. Koszorút nyújtottak át neki, s ő diadalmasan kivonult, hogy győzelmet arasson.
 
Jel 6,1 - Jel 6,2
Következik a pecsétek megnyitása. Az első négy pecsétnél négy lovas vonul fel. Az első fehér lovon ül. Nyíl a fegyvere, ami a keleti királyok szimbóluma.
 3Amikor a második pecsétet feltörte, hallottam, hogy a második élőlény szólt: "Jöjj!" 4Erre előjött egy vörös ló. Aki rajta ült, hatalmat kapott, hogy megbontsa a földön a békét, hadd gyilkolják egymást az emberek. Hosszú kardot adtak neki.
 
Jel 6,3 - Jel 6,4
A második pecsét feltörésekor a második élőlény felszólítására megjelenik egy vörös ló: a polgárháborúk jelképe.
 5Amikor feltörte a harmadik pecsétet, hallottam, hogy a harmadik élőlény szólt: "Jöjj!" Ekkor fekete lovat láttam, lovasa mérleget tartott a kezében. 6Úgy hallottam, mintha a négy élőlény közt szózat hallatszott volna: "Egy mérő búza egy dénár, három mérő árpa egy dénár. De az olajat és a bort ne bántsd!"
 
Jel 6,5 - Jel 6,6
A harmadik csapás a fekete lóval ábrázolt drágaság, éhínség, mely minden háború következménye. Isten irgalmából nem terjed ki mindenre a drágaság, így az olajra és borra sem. A dénár volt a római birodalomban a napi megélhetéshez szükséges pénz.
 7Amikor feltörte a negyedik pecsétet, hallottam, hogy a negyedik élőlény szólt: "Jöjj!" 8Erre fakó lovat láttam, a Halál ült rajta, nyomában az alvilág. Hatalmat kapott a föld negyed része fölött, hogy karddal, éhínséggel, halállal és fenevadakkal pusztítsák az életet.
 
Jel 6,7 - Jel 6,8
A negyedik pecsét feltörésekor megjelenik a Halál és kísérete. A halál a háborúk és az éhínség következtében fellépő pestist jelenti, ezért lovának színe fakó (sárgászöld, hullaszínű). - Mind a négy ló az Isten nélküli hatalom terjedését szimbolizálja.
 
 
Részlet a Szegedi Bibliakommentárból:
A Jelenésekben egyik kép a másikba ömlik. Az előző Isten-ábrázolásokban már láttuk ezt a módszert. Most, amikor a szerző a földi események belső valóságát írja le, összevegyíti a mitikus jelképeket, a profetikus utalásokat és az ezeknek megfelelő történelmi eseményekre való célzásokat. A négy lovas a háborúk szaggatta területen élő népek nagyon is valóságos tapasztalataira céloz, a háborúk és a megszálló seregek katasztrófájára. A fehér ló és az íj a Róma által gyűlölt, keleti ellenségek, a pártusok kedvenc fegyvere volt. (…). A látomás megjósolja, hogy a pártusok támadásai fogják előidézni Róma összeomlását. A várakozásnak valóságos alapja volt, mivel Róma Kr. u. 62-ben vereséget szenvedett Pártiától. Nem Pártia lett az a nemzet, amely kifosztotta Rómát, de Róma végül is a határain dúló ellenségeivel vívott háborúkban esett el. A lovasok megjelenítése szintén a prófétákat idézi. Zak(ariás) 1,8-15; 6,1-8 különböző színű lovakon ülő lovagokat ábrázol, akiket azért sorakoztattak fel a földön, hogy megbüntessék azokat, akik Isten népét elnyomják. Az első látomások háborús borzalmai épp ráillenek a régió konfliktusos időszakaira. Kr. u. 79-ben kitört a Vezúv, amelyet Rómában pusztító tűz és járványok, Kis-Ázsiában pedig éhínség követett. A próféták a háború borzalmait, az éhséget, a járványt és a vadállatokat Isten fenyítéseként értelmezték. Ez(ékiel) 5,12-17-ben Isten szörnyű átkot mond ki, ez képezi a szakasz alapját. Ezékielben a nép egyharmadát járványok és éhínség fogja elpusztítani; egyharmada háborúban veszíti életét, és a megmaradó harmad száműzetésben szóratik szét. Lehet, hogy azért, mert még oly sok csapás sújtja a földet, a Jelenések szerint az Ezékiel-átok egyik változataként a föld egynegyede elpusztul. A harmadik lovas a háború megtévesztő gazdasági hatását mutatja be, amely éhezéshez vezet. A negyedik lovas a járvány okozta halált képviseli. A lovasok csapásai a profetikus képek beillesztésével közvetlenül a környék életében megszokott tapasztalatokra vonatkoznak.

b)    
A négy élőlény

5.      ábra: A négy evangélista jelképei, The Book of Kells, kb. Kr.u. 900.
6.      ábra: Krisztus a négy evangélista szimbólumaival, Bruchsali Kódex, kb. 1220.
 
·        Olvassátok el a Jelenések könyvének részletét és a kommentárt!
·        Készüljetek fel, hogy osztálytársaitoknak is bemutatjátok, hogyan kapcsolódnak a szövegben használt szimbólumok a négy evangélista jelképeihez, amelyekkel a képzőművészetben gyakran találkozunk! Hasonlítsátok össze a két képet is ebből a szempontból! A felkészüléshez használjátok fel a Magyar Katolikus Lexikon szócikkét is!
·        Ha van internet-hozzáférésetek, keressétek meg a kommentárban és a lexikon-szócikkben is megjelölt ószövetségi szöveghelyet és használjátok fel azt is a bemutatóban! (http://www.kereszteny.hu/biblia)
 
( Jel 4, 1-11)
Kommentár
 1Ezek után láttam, hogy egyszer csak kapu nyílt az égen, és az előbbi hang, amelyet olyannak hallottam, mintha harsona szólt volna hozzám, folytatta: "Gyere fel ide, és megmutatok neked mindent, aminek ezek után történnie kell." 2Nyomban elragadtatásba estem a Lélekben: És íme, trónt állítottak fel a mennyben és a trónon ült valaki. 3Az ott ülő tekintete jáspishoz és kárneolhoz hasonlított, és smaragdhoz hasonló szivárvány trónja körül. 4A trón körül huszonnégy szék, a székeken huszonnégy vén ült, fehér ruhába öltözve, a fejükön aranykoszorú. 5A trónból zengő, mennydörgő villámok csapkodtak. A trón előtt hét lobogó fáklya lángolt: Isten hét szelleme. 6A trón előtt kristályként csillogó üvegtenger. A trón közepén a trón körül négy élőlény, elöl, hátul tele szemekkel. 7Az első élőlény oroszlánhoz hasonlított, a második fiatal bikához, a harmadiknak emberhez hasonló arca volt, a negyedik pedig repülő sashoz hasonlított. 8Mind a négy élőlénynek hat-hat szárnya volt körös-körül és belül is, tele szemekkel. Éjjel-nappal folyvást ezt zengték: "Szent, szent, szent az Úr, a mindenható Isten, aki volt, aki van és aki eljő!" 9Míg az élőlények dicsőséget, áldást és hálát zengtek a trónon ülőnek, az örökkön-örökké élőnek, 10a huszonnégy vén leborult a trónon ülő előtt, és imádta az örökkön-örökké élőt. Koszorújukat a trón elé tették és zengték: 11"Méltó vagy, Urunk és Istenünk, hogy tiéd legyen a dicsőség, a tisztelet és a hatalom, mert te teremtetted a mindenséget, akaratod hívott létre és teremtett mindent."
Az Ez(ékiel) 1,4-20-ban a próféta először hatalmas forgószelet lát. Isten trónus szekerét találja benne, amelyet négy élőlény húz. Ezékiel feltételezi, hogy mindegyik teremtménynek négy arca van: ember, oroszlán, bika és sas. A Jelenések mind a négy trónushúzónak egy-egy arcot jelöl ki. Lehetséges, hogy e képeket a babilóniai horoszkóp jeleiből vette. A bika, Taurus, a föld jele; az oroszlán, Leo, a tüzet jelzi; a harmadik, emberarcú élőlény a Skorpió lehet, mivel a skorpiót gyakran emberi arccal ábrázolták, a víz jeleként. A sas a negyedik elemet, a levegőt szimbolizálja. Ezen kívül Istennek a Római Birodalom fölötti uralmát is jelenti. A négy teremtmény ekképpen nemcsak az isteni trónus azonosítására szolgál, hanem Isten uralmát is kifejezi a kozmosz négy eleme és a horoszkóp jelei fölött. Az utolsó vers behozza a látomásba az Iz(ajás) 6,1-2-ben található trónterem látomást. Az élőlények összekeverednek ennek a jelenetnek az angyalaival és szeráfjaival. A keresztények később mind a négy evangélistát szimbolikusan e teremtményekről nevezték el.
Szegedi Bibliakommentár
 
A  Magyar Katolikus Lexikon szócikkéből:
evangélista szimbólumok: ember/angyal, bika, oroszlán és sas, mint az →evangelisták ker. ókortól ismert jelképei Ezekiel és Szt János látomása alapján (Ez 1; Jel 4,6-8). - A 4 élőlényt először Szt Ireneus és Szt Hippolütosz értelmezte ~ gyanánt, de még nem kapcsolták konkrét személyekhez. Szt Jeromos és Nagy Szt Gergely adta a ma is ismert formát: ember v. angyal = Máté, bika = Lukács, oroszlán = Márk, sas = János. A keresztelési liturgia magyarázatában tárták föl a 4 élőlény és az üdvtört. fontos eseményei közötti kapcsolatot, s eszerint az ember a megtestesülésnek, a bika Krisztus áldozati halálának, az oroszlán a föltámadásnak, a sas a mennybemenetelnek képe. Másik értelmezés szerint az evangéliumok- első fejezetei alapján: ember v. angyal = Máté, mert Krisztus emberi családfájával kezd, bika = Lukács, mert az ószövetségi áldozatokról beszél, oroszlán = Márk, mert az oroszlánok lakóhelyén, a pusztában Ker. Jánossal kezd, sas = János, mert a Logoszról szóló sorai sasként szárnyalók.
 
c)      A Napba öltözött asszony és a sárkány
 
506px-William_Blake_003.jpg
7.      ábra: William Blake (1757-1827): A nagy vörös sárkány és a Napba öltözött asszony
 
449px-Janprovostvirginmaryingloryhermitage.jpg
8.      ábra: Jan Provoost (1462/5 – 1529): A dicsőséges Szűz Mária
 
·        Olvassátok el a Jelenések könyvének részletét és a kommentárt!
·        Emeljétek ki a Jelenések könyvének szövegéből a legfontosabb költői képeket, metaforákat, jelképeket, és értelmezzétek a kommentárok segítségével!
·        Hasonlítsátok össze William Blake és Jan Provoost képét! Figyeljetek arra is, hogyan jelennek meg a Mária-ábrázolásban a Jelenések könyvének szimbólumai!
·        Készüljetek fel arra, hogy osztálytársaitoknak is bemutatjátok értelmezéseteket!
·        A Szegedi Bibliakommentár megemlíti az Ószövetségnek néhány szöveghelyét, amelyeket párhuzamba lehet hozni a Jelenések könyvéből vett idézetekkel. Ha van internet-hozzáférésetek, keressétek meg ezeket a szövegrészleteket, és válasszatok belőlük a bemutatóhoz!(http://www.kereszteny.hu/biblia)
 
(Jel 12,1 – 12,6)
Kommentár
 1Az égen nagy jel tűnt fel: egy asszony, öltözete a Nap, lába alatt a Hold, fején tizenkét csillagból korona. 2Áldott állapotban volt, gyötrelmében és szülési fájdalmában kiáltozott. 3Most egy másik jel tűnt fel az égen: egy nagy vörös sárkány, hét feje volt és tíz szarva, s mindegyik fején korona. 4Farkával lesöpörte az ég csillagainak egyharmadát, és a földre szórta. Ekkor a sárkány odaállt a szülő asszony elé, hogy mihelyt megszül, elnyelje gyermekét. 5Fiút szült, fiúgyermeket, aki majd vaspálcával kormányozza mind a nemzeteket. Gyermekét elragadták Istenhez és az ő trónjához. 6Az asszony a pusztába menekült, ahol az Isten helyet készített számára, hogy ott éljen ezerkétszázhatvan napig.
 7Ezután nagy harc támadt a mennyben. Mihály és angyalai megtámadták a sárkányt. A sárkány és angyalai védekeztek, 8de nem tudtak ellenállni, s nem maradt számukra hely a mennyben. 9Levetették a nagy sárkányt, az ősi kígyót, aki maga az ördög, a sátán, aki tévútra vezeti az egész világot. A földre vetették, s vele együtt letaszították angyalait is. 10Ekkor harsány hangot hallottam az égben: "Eljött Istenünk üdvössége, ereje és országa, és az ő Fölkentjének uralma, mert letaszították testvéreink vádlóját, aki éjjel-nappal vádolta őket Istenünk színe előtt. 11De legyőzték a Bárány vérével és tanúságuk szavával, s nem kímélték életüket mindhalálig. 12Ezért örüljetek, egek, és ti, akik benne laktok! Jaj a földnek és a tengernek, mert oda szállt le a sátán nagy haragjában. Tudja, hogy kevés ideje van hátra."
Jel 12,1 - Jel 12,6
Itt kezdődik Krisztus és a sárkány harcának a leírása, és egészen a 20,15-ig tart. Hat jelenet van benne: a napba öltözött asszony, a két vadállat megjelenése, a Bárány bemutatása, a hét csésze, Babilon eleste s Krisztus győzelme. - Az apostol a földről nézi a látomást: egy asszonyt lát az égen, akit fényözön vesz körül. A nő allegorikus alak. Jelképe Isten népének (tizenkét csillag = tizenkét törzs), amelyből a Megváltó származott. Ugyancsak jelenti Izrael jogutódját, az Egyházat is (tizenkét csillag = tizenkét apostol). Az égi asszony, mint leendő anya Izraelt, mint menekülő anya az Egyházat képviseli. De vonatkoztathatjuk Szűz Máriára, amint a liturgia teszi, de nem betű szerint. - A vörös sárkány a pokol tüzét tükrözi. Hatalmára mutat a hét fej és a tíz szarv. (…) A csillagok egyharmadának lesöprése a sátán hatalmát mutatja, amikor magával vitte az angyalok egy részét. A fiúgyermek a 2. zsoltár szerint Jézus. Az asszony menekülése a pusztába jelenti az Egyház földi életét, de egyszersmind az Isten gondoskodását is.

Jel 12,7 - Jel 12,12
Ez az a küzdelem, amelyet Mihály, aki különben Izraelnek és jogutódjának, az Egyháznak a védőangyala, folytatott a sátánnal a világ teremtése előtt. Erre vonatkozhat Jézus mondása: "Láttam a sátánt, mint villámot az égből leesni" (Lk 10,18). De vonatkozhat arra is, hogy Jézus halálával és feltámadásával megtörte a sátán hatalmát: "Most vetik ki a világ fejedelmét" (Jn 12,31). A sátán neve paradicsomi szereplése miatt: ősi kígyó.
 
Olvassátok el a Szegedi Bibliakommentár részletét is:
Az asszony és a sárkány története az ókori közel-keleti, zsidó és görög eredetű mítoszforrások gazdag jelképrendszerén alapszik. E szakasz eseményei között igen sok a párhuzam. Mi most itt megelégszünk néhány nagyobb kép felvázolásával, hogy rámutassunk, milyen mélyen gyökerezik a jelkép az emberiség mítosztudatában. (…)
A "napba öltözött asszony"-ról a hallgatóságnak menten Apolló napisten római története juthatott eszébe. Rómát, a mennyek királynőjét, anyaként imádták. Augustus császár kijelentette, hogy uralma Apolló napistennel asszociálható aranykorszakot hozott a Birodalomra. Néró császár, akinek a vadállat következő látomásaiban nagy szerepe lesz, még ennél is tovább ment. Kijelentette, hogy gyermekkorában éppúgy megmentették egy kígyó támadásától, mint a gyermek-Apollót. Az Apolló-mítosz szerint Python meg akarta ölni Létót, aki Apollóval, Zeusz fiával várandós volt. Zeusz az északi szél képében megmenti Létót, és elviszi egy szigetre. Ezután Poszeidón, a tenger istene, tovább segíti az asszonyt azzal, hogy hullámaival elárasztja a szigetet.
E mítosznak a Jelenések történetével való hasonlósága nyilvánvaló. A napba öltözött asszonyt sárkány üldözi. Egy sas biztonságos helyre viszi. Azután a föld továbbsegíti a menekülésben, mert elnyeli a sárkány vizeit. A mitológiai tradíciók egyéb helyein is találkozhatunk olyan istenanya történettel, amelyben ki kell védenie a sárkány támadásait. Egyik történet sem azonosítható annyira a másikkal, mint a Jelenések és az Apolló-történet. Mindegyik azt az archetípusos szimbólumot tükrözi, amelyben a mennyei anyát és gyermekét megtámadja a káosz vizeinek gonosz szörnye. Az anyát és a gyermeket meg kell menteni a gonosz erőktől.
Már az előzőekben láttuk, hogy János nem csupán egyetlen forrásból meríti képeit. Az asszony képe ószövetségi hagyományokat is idéz. A napba öltözés azt a dicsőséget juttatja eszünkbe, amelybe a teremtő Isten öltözött a Zsolt 104,1-2-ben. A koronájában levő tizenkét csillagnak asztrális jelentősége van, a zodiákus tizenkét jelét ábrázolja, de Izrael tizenkét törzsét is jelképezheti (hasonlítsa össze a Holdat és a tizenkét csillagot József álmában, a Ter(emtés) 37,9-ben.) Iz(aiás) 7,14 a születendő gyermeket messiási jelnek ábrázolja. Az asszony szülési fájdalmai Sion lányának fájdalmait tükrözik (Mik(eás) 4,10; Iz(aiás) 26,17). Kiáltozása a templomból kihallatszó kiáltás egy részére emlékeztet, épp mielőtt Sion életet ad a Messiásnak Iz(aiás) 66,6-8-ban. A kép nyilvánvalóvá teszi, hogy az asszony gyermeke a Messiás. Õ tereli a nemzetet vaspálcával (Iz(aiás) 66,8; 7,14)
 
d)     A Mennyei Jeruzsálem látomása
 
800px-Jan_van_Eyck_The_Ghent_Altarpiece_-_Adoration_of_the_Lamb.jpg
9.      ábra: Jan van Eyck (1390-1441): A bárány imádása
 
542px-Coppo_di_Marcovaldo_-_Mosaic_on_the_vault_(detail)_-_WGA05224.jpg
10.  ábra: Firenzei mester 1300 körül: A trónon ülő Krisztus a firenzei San Giovanni keresztelőkápolnában
 
·        Olvassátok el a Jelenések könyvének részletét és a kommentár szövegét!
·        Emeljétek ki a szövegből a költői képeket és értelmezzétek őket a kommentár alapján! Ezek a képek nem a pusztulás látomásait idézik, hanem a megváltott világot ígérik meg.
·        Hasonlítsátok össze a firenzei keresztelőkápolna mozaikjának ábrázolását Jan van Eyck képével, figyeljetek a Bárány-szimbólum magyarázatára is!
·        Készüljetek fel arra, hogy osztálytársaitoknak is bemutatjátok értelmezéseteket!
·        Ha van internet-hozzáférésetek, nézzetek utána, mit jelent a Krisztus Pantokrátor kifejezés, és keressetek néhány szép művészeti ábrázolást!
Jel 21, 1-27
Kommentár
 1Új eget és új földet láttam. Az első ég és az első föld ugyanis elmúltak, és tenger sincs többé. 2Akkor láttam, hogy a szent város, az új Jeruzsálem alászállt az égből, az Istentől. Olyan volt, mint a vőlegényének fölékesített menyasszony. 3Akkor hallottam, hogy a trón felől megszólal egy hangos szózat, ezt mondva: "Íme, Isten hajléka az emberek között! Velük fog lakni és ők az ő népe lesznek, és maga az Isten lesz velük. 4Letöröl szemükről minden könnyet. Nem lesz többé halál, sem gyász, sem jajgatás, sem fáradság, mert az elsők elmúltak." 5Akkor a trónon ülő megszólalt: "Íme, újjáteremtek mindent!" Majd hozzám fordult: "Írd fel: ezek a szavak hitelesek és igazak." 6Aztán folytatta: "Megtörténtek. Én vagyok az alfa és az ómega, a kezdet és a vég. A szomjazónak ingyen adok az élet forrásának a vizéből. 7Ez lesz a győztes öröksége: az Istene leszek, és ő az én fiam lesz. 8A gyávák, hitetlenek, gonoszok, gyilkosok, kicsapongók, csalók, bálványimádók és hazugok mind a lánggal égő kénköves tóba kerülnek. Ez lesz a második halál."
 9Akkor odajött hozzám a hét angyal közül az egyik, az, akinél az utolsó hét csapással teli hét csésze volt, és megszólított: "Gyere, megmutatom neked a menyasszonyt, a Bárány hitvesét!" 10És lélekben elvitt egy nagy magas hegyre, s ott megmutatta nekem a mennyből, az Istentől alászállt szent várost, Jeruzsálemet. 11Isten dicsőségét sugározta. Ragyogott, mint a drágakő, mint a kristálytiszta jáspis. 12Széles, magas fala volt, rajta tizenkét kapu. A kapuk fölött tizenkét angyal. Nevek voltak rájuk írva, mégpedig Izrael fiai tizenkét törzsének a nevei. 13Keleten három kapu, északon három kapu, délen három kapu és nyugaton három kapu. 14A város falának tizenkét alapköve volt, rajtuk a Bárány tizenkét apostolának tizenkét neve. (…) 18Falai jáspiskőből épültek, a város pedig kristályhoz hasonló színaranyból. 19A város falainak alapjait mindenféle drágakő díszítette. Az első alapkő jáspis, a második zafír, a harmadik kalcedon, a negyedik smaragd, 20az ötödik szárdonix, a hatodik kárneol, a hetedik topáz, a nyolcadik berill, a kilencedik topáz, a tizedik krizopráz, a tizenegyedik jácint, a tizenkettedik ametiszt. 21A tizenkét kapu tizenkét gyöngy: mindegyik kapu egy-egy gyöngy. A város utcái tükörfényes színaranyból voltak. 22De templomot nem láttam benne, mert a Mindenható, az Úr, az Isten és a Bárány a temploma. 23A városnak nincs szüksége sem Napra, sem Holdra, hogy világítsanak, mert az Isten dicsősége ragyogja be, világossága pedig a Bárány. 24Fényében járnak a nemzetek, és a föld királyai elhozzák bele dicsőségüket. 25Kapuit nem zárják be soha, hisz ott nincs éjszaka. 26A népek odahordják kincseiket és értékeiket. 27Nem jut oda be tisztátalan, sem gonosztevő, sem hazug, csak azok, akik be vannak írva a Bárány életkönyvébe.
 
Jel 21,1 - Jel 21,8
A világítélettel új föld és új ég kezdődik, az egész fizikai világ megújul, hisz Szent Pál szerint a látható világ is magán viseli az eredeti bűn nyomait (Róm 8,19-22). Isten bemutatja a világot, amilyennek lennie kellett volna. Az új Jeruzsálem nő alakjában szerepel szokás volt a zsidóknál, hogy városokat, országokat női alakban megszemélyesítve ábrázoltak. Isten hajléka, sátra az emberek közt lesz, vagyis szoros kapcsolatba kerül az Isten az általa teremtett emberekkel, és így Izajás jövendölése a Messiásról, akit Emmanuelnek = Velünk az Istennek nevez, megvalósul. Győztes az, aki kitart Isten mellett, gyáva, aki nem meri megvallani.

Jel 21,9 - Jel 21,27
A Jelenések könyve amint nagy látomással kezdődött, ugyanígy nagy látomással fejeződik be. Bemutatja az angyal a szent várost, az Egyházat, mint a Bárány (Krisztus) menyasszonyát és hitvesét. Ezzel rámutat érintetlen tisztaságára és ugyanakkor termékenységére, mert a lelkek millióit adja Krisztusnak. Az Egyházat nagy város alakjában szemlélteti, amely az égből szállott alá. A színes leírásban nem egy helyen egybeolvad a földi és a mennyei Egyház képe. A városban ott lakik az Isten, akitől fényességét kapja. Az Egyház üdvrendi elődje a zsidó nép tizenkét törzse, ezért szerepel a törzsek neve az egyes kapuk fölött. Isten oltalma alatt áll, ezért van a kapuknál angyal, és az alap a tizenkét apostol. A város mérhetetlen nagyságát fejezik ki a méretek. A tér minden irányában egyforma, a tér kiterjedése, a kockaforma a tökéletesség kifejezése volt. (…) A különböző drágakövek Isten kegyelmeinek változatosságát akarják kifejezni. Temploma nincs, mert Isten és a Bárány állandóan bent lakik a városban. Nincs szükség Napra és Holdra, mert Isten az örök világossága.

 

9.      feladat – házi feladat 
Nézzetek utána az interneten, hogy mostanában milyen világvége-jóslatok foglalkoztatják az embereket! Kutatásotok eredményeit jegyezzétek fel, és hozzátok magatokkal a következő órára!
10. feladat – A Jelenések könyve és a világvége-jóslatok 
Csoportokban beszéljétek meg, milyen jóslatokkal találkoztatok az interneten! Milyen világvége-időpontokat jelöltek ki ezek?
11. feladat – „…az idő közel van” 
Olvassátok el a Jelenések könyve kezdősorait! Az eddig olvasott bibliai szövegek, kommentárok és a megbeszéltek alapján mit gondoltok arról, hogy milyen időbe helyezi az utolsó ítéletet a Biblia? Vitassátok meg az osztályban!
 1Jézus Krisztus kinyilatkoztatása, amelyet azért adott neki az Isten, hogy szolgáinak megmutasson mindent, aminek csakhamar be kell következnie. Elküldte angyalát, így adta tudtul szolgájának, Jánosnak, 2aki tanúskodik Isten Igéjéről és Jézus Krisztus tanúságtételéről: mindenről, amit látott. 3Boldog, aki olvassa és aki hallgatja ezeket a prófétai szavakat, és meg is tartja, ami bennük meg van írva, mert az idő közel van.
(Jel 1, 1-3)
12. feladat – „khronosz” és „kairosz”  
Olvassátok el a következő tanulmányrészletet! Jelöljétek meg azokat a részeket, amelyeknek tartalma ismerős (√), amelyeknek tartalma nem egyezik korábbi ismereteitekkel (-), új információt tartalmaznak (+), nem érthetőek (?).
Jelöljétek meg azokat a helyeket is, ahol az olvasottakról kiegészítő információ jutott az eszedbe! (*)
Olvasás után beszéljétek meg az osztályban a felmerült kérdéseket!
 
 
A szokásos profetikus kinyilatkoztatásoktól eltérően az apokalipszis látomásai egy sajátos, döntő jelentőségű jövőre: a világ és az egyén jövőjére vonatkoznak, amíg a próféták – általában hallás, ritkábban látás általi – kinyilatkoztatásban részesülve nem csupán eljövendő dolgokról beszélnek, hanem értelmezik a múltat, erkölcsi tanításokat adnak és Isten parancsait, tanácsait, figyelmeztetéseit tolmácsolják a közösség felé.
 
Az apokaliptikus jövő mindazonáltal nagyon közeli, olyannyira, hogy kivétel nélkül mindenkit érint, sőt valójában nem is kronologikus értelemben vett jövőről van szó. (…)  Az „idő közel van” kifejezésben (Jel 1,3) ugyanis nem a „khronosz” szó szerepel, amely a közönséges, hétköznapi időfogalom volna, egyfajta időbeni előrehaladás értelmében, hanem a „kairosz” közeledik János szerint, márpedig a „kairosz” a megfelelő alkalmat jelenti, azt a pillanatot, amelyben döntésünk következményei visszafordíthatatlanok, sorsunk megmásíthatatlanul eldől, s amely, ha elmúlt, nem tehetünk semmit a megismétlődéséért. Ez a „kairosz” az egyes ember számára végső soron halálának kairosza.
 
Az apokaliptikus jövő tehát nem annyira a világ majdani állapotát, mint inkább az egyes ember túlvilági sorsát jelenti: az apokalipszis a még itt élő ember számára nyújt alapvető fontosságú beavatást arról, ami ott, azaz az isteni, természetfölötti létrendben van. Eredetét tekintve tehát az apokalipszisek jóval közelebb állnak ahhoz, amit Nyugaton a XVII. századtól kezdve misztikának neveznek, mint a világvégével kapcsolatos történeti spekulációkhoz. Az apokalipszisben a természetfölötti, a transzcendens világ lesz jelenvalóvá a földi, testben élő ember számára, s éppen ezért az apokaliptikus leírásoknak nem csupán az időfogalma metaforikus, hanem tér-ábrázolása is jelképes, például a beavatott gyakran három vagy hét égi szférán halad át, majd megérkezik egy csodálatos, fényes helyre, palotába vagy templomba, ahol egy trónon ülő alakot lát.
 
(Heidl György tanulmánya)
 
13. feladat – Töltsétek ki a kilépőkártyát!  
 
Ezeken az órákon
újdonság volt számomra, hogy…
 
 
ahhoz a fontos ismerethez jutottam, hogy…
 
 
az volt számomra a legérdekesebb, hogy…
 
 
nem tetszett, hogy…
 
 
kíváncsi lettem arra, hogy…
 
 
 
14. feladat – összefoglalás 
 
Nézzétek meg Hans Memling festményét, amely Jánost ábrázolja Patmosz szigetén, ahol a hagyomány és a Jelenések könyvének szövege szerint is az Apokalipszis látomásában részesült. Milyen szimbólumokra, képekre ismertek rá a Jelenések könyvének olvasott részletei alapján?
 
263px-Hans_Memling_068Patmos.jpg
11. ábra: Hans Memling (1433-1494): Szent János evangélista Patmosz szigetén
 
 
„9Én, János, testvéretek és társatok Jézussal a szenvedésben, a királyságban és az állhatatosságban, a Patmosz nevű szigeten voltam az Isten igéjéért és Jézus bizonyságtételéért. 10Lélekben elragadtattam az Úr napján, és hátam mögött hatalmas hangot hallottam, mintha trombitáltak volna… 11(Jel 1, 9-11)
 
 

 


<< vissza