Cikkek, tanulmányok Források Bibliográfiák Tananyagok, modultervek Ajánlók Korábbi számaink tartalma Elérhetőségeink

nyomtatás

 Kövi Anita

Modulterv Gere Zsolt: A Csongor és Tünde kontextusairól című tanulmánya alapján
 
A modul témája, célja:
A modul nem a teljes tananyagot fedi le, hanem bevezető kíván lenni a további részletező vizsgálódásokhoz. Gere Zsolt tanulmánya arra irányítja rá a figyelmet, hogy a Csongor és Tünde értelmezése a „ponyvából írt mese” meghatározástól miképp jut el a világdráma műfaji értelmezéséig, érintve ezzel a kanonizáció folyamatosan változó tendenciáit. A dráma mélyebb tartalmainak feltérképezése a további órák feladata.
 
Fejleszthető kompetenciák:

Személyes

Szociális

Kognitív

önismeret, fantázia, önértékelés

nyitottság, együttműködés, érdeklődés, kommunikáció,

problémaérzékenység, történeti érzék, értelmezés, kombináció, következtetés, kritikai gondolkodás, szövegfeldolgozás, dramatizálás, sűrítés, elvonatkoztatás, kreatív szövegírás, különböző álláspontok összevetése, nem tanórai tapasztalatok beépítése a tanulási folyamatba

 

Célcsoport: 10. évfolyam
 
Javasolt óraszám: 4 tanítási óra
 
Előfeltétel-tudás: a mű ismerete előzetes otthoni olvasással
 
Információk a felhasználó tanároknak:

 

 
Megjegyzések
Lehetséges megoldás(ok)
Ráhangolódás
1.
 
Nehezebb vagy régi szöveg olvasása, feldolgozása során mindig jól jön, ha a gyerekek meg tudják fogalmazni a befogadás során fellépő problémáikat, mert a szövegértés nehézségeinek tudatos feltárása az első lépcső lehet a megértés felé vezető úton. Ebben az esetben pedig a modul témájához szorosan kötődik a mű értésének problematikája, hiszen éppen a különféle értelmezési lehetőségekről lesz szó, illetve arról, hogy hogyan gátolja vagy segíti elő egy-egy korszak érdeklődésének, beállítódásának iránya a művek értelmezését. Fontos, hogy valóban szabad teret adjunk a különféle tanulói megnyilvánulásoknak.
Egyéni válaszok (bonyolult mondatszerkezet, régies szavak, ismeretlen kifejezések, költői nyelvezet,
unalmas történet, nehezen érthető probléma, stb.)
 
 
2.
Az osztálylétszámtól függően alakítsunk 4-5 fős csoportokat. A csoportok lehetőleg vegyes képességű gyerekekből álljanak.
Csoportonként változó.
3.
A második és a harmadik feladat leegyszerűsít és sűrít. Ezenkívül a játékos forma segíti az érzelmi ráhangolódást.
 
Jelentésteremtés
4.
 
A csoportok A/4-es papírra dolgozzanak. Az összehasonlításra váró műfajokat írjuk fel egy-egy kártyára, és a csapatok húzzanak egyet. A gyerekek a korábban tanultakat (mese, mítosz), illetve egyéb tapasztalataikat (pl. ponyvairodalom) használják fel. A prezentáció során egy nagy, a táblára vagy a falra erősített csomagolópapírra kerüljenek fel az A/4-es lapok.
Az órák alatt több feladatnak a kis lapjait ragasztjuk majd fel erre a közös nagy csomagolópapírra, ezzel az osztály számára a további munkafolyamat során jól használható közös portfóliót készítünk.
A kapott feladattól függően különböző megoldások születhetnek.
A kettéosztott napló egyik felén a kapott műfaj jellemzőinek felsorolása legyen, a másik oszlopban a Csongor és Tündéből vett példák álljanak, amelyek megfelelnek az adott műfaj elemeinek. Ahol ilyen egyezést nem találnak, azt is jelezzék a gyerekek.
 
népmese (csodás elemek, a jó és a rossz harca, a jó győzelme, állandósult motívumok – meseszámok, típusszereplők)
 
ponyvamese (egyszerű történet, közhelyes alakok, szélsőséges hatáskeltés, erotika, rémtörténet)
 
mítosz (transzcendens szint – e világi szint kapcsolata, filozofikusság, elbeszélő jelleg, világmagyarázat)
 
drámai műfajok (tragikus v. komikus elemek, drámai konfliktus, drámai szerkezet, drámai jellemek)
 
5.
 
Az összes kép szerepeljen egy lapon, a képaláírások pedig egy-egy kártyán úgy, hogy a gyerekek a képek alá tudják helyezni. Minden csoport kapja meg a képeket és a kártyákat. Lehet, hogy szükség van folyamatos tanári segítségre. A feladat során idézzük meg a Csongor és Tünde megjelenési évének (1831) környezetét néhány fontos esemény megemlítésével. Mondjuk el, hogy Kazinczy halála (1831) irodalomtörténeti korszakot zár le. A Magyar Tudományos Akadémia 1830-ban kezdi meg tényleges működését, melynek Vörösmarty is tagja. A fiatalon elhunyt Kisfaludy Károly (festő és költő) alakja rendkívül fontos minta volt a fiatal romantikus nemzedék számára. Beszélgessünk a nemzeti törekvések megerősödéséről, mely abban is megmutatkozik, hogy Vörösmartytól a „nemzet költője” szerepet várják el – ez nyilvánvalóan fontos hatással van arra, hogy mely műveit fogadja el és méltatja az irodalmi közvélemény, hiszen a Csongor és Tünde nem illik bele ebbe a irányvonalba.
Toldy Ferenc a Zalán futását tartja nagyra és azokat a műveket, amelyek megfelelnek a létrehozandó „nemzeti eposz” eszményének.
Az A/4-es lapok közül egyet helyezzünk fel a nagy csomagolópapírra.
File written by Adobe Photoshop® 4.0
Széchenyi István
Kisfaludy Károly halála
Kazincy Ferenc halála
Hitel
A MTA megkezdi működését
Huszt
Kölcsey Ferenc
„a nemzet költője”
nemzeti eposz
A romantikus triász
6. a.
 
A feladat végén beszélgessünk a gyerekekkel arról, hogy noha Vörösmarty korának ünnepelt, befutott költője volt, a Csongor és Tündét mégsem övezte túl nagy lelkesedés. Jó volna, ha a gyerekek maguk mondanák ki az 5. és a 6. a. feladat tanulságaként, hogy a magyar irodalmi közélet elvárása más irányú volt.
 
b.
 
Az a. feladat tapasztalatainak elmélyítése ez a feladat. Minden csoport egy-egy idézetet kapjon, majd készítsen jegyzetet a kérdésre válaszolva. A csoportok jegyzetei kerüljenek fel a táblán lévő csomagolópapírra. A végén az egész osztállyal beszéljük meg a feladatot.
Csoportonként és idézetenként különböző.
7.
Mindhárom idézetet kapják meg a csoportok, az elkészült összefoglalókat rakjuk fel a közös csomagolópapírra.
Csoportonként változó.
8.
A Szentivánéji álommal feltehetőleg kilencedikben találkoztak, a Faustból részleteket ismernek a tizedikesek.
Csoportonként változó.
9.
a.
A kétszintes dráma fogalmával már korábban megismerkedtek. Ebben a feladatban ennek felelevenítése, rendszerezése és alkalmazása történik.
 
b.
Fontos cél, hogy minden elvont, elméleti tartalom lehetőleg minél megfoghatóbbá és érthetőbbé váljon a gyerekek számára. Sokat segíthet ebben, ha az iskolán kívüli tapasztalataikat is összemérhetik a tananyaggal.
A kétszintes dráma jellemzője, hogy az egyik szint a másik számára értékadó, a cselekmény a két világ határán játszódik. A Mary Poppinsban vagy a Harry Potterben a varázslat világa csak bizonyos beavatottak számára létezik, akik át is járhatnak ebbe a világba. (További különbségek is lehetnek.)
A megfilmesített művek képei sorban:
Varázsfuvola
Harry Potter
Narnia krónikái
Mary Poppins
Tündér Lala
Végtelen történet
10.
Minden csoport kapja meg a tanulmányt, külön lapokon az idézeteket és külön a szereplőneveket. A feladat megoldását egy csoport mutassa be, a többiek pedig egészítsék ki. Egy táblázat kerüljön fel a közös csomagolópapírra!
Az idézetekhez tartozó szereplők nevét a feladatsorban kékkel jelöltem. A nyelvhasználat, a stílus, a szókincs különbségeinek vizsgálata csoportonként eltérő lehet.
11.
a.
b.
A tanulmány nehéz szövege megkívánja, hogy közösen értelmezzük. A hozzá kapcsolódó b. feladat bizalmas légkört kíván, ezért a legbiztonságosabb a páros véleménycsere. Figyelmeztessük a gyerekeket, hogy ne csak néhány odavetett szóval indokolják választásukat. Térjünk ki rá, hogy Calderón ugyan nem romantikus szerző, műve azonban óriási hatással volt a romantikusokra.
Egyénileg eltérő.
12.
a.
 
 
b.
Beszéljük meg, milyen drámai technikákkal jeleníthető meg az, hogy egy cselekvéssor nem a valóságban, hanem az álomban történik. (pl. lassítás)
A drámajáték végén tegyük fel azt a kérdést, hogy vajon elképzelhető-e a dráma teljes cselekménye Csongor álmaként, s ha igen, akkor ebből milyen következtetéseket vonnak le. (Tovább bátoríthatjuk a gyerekeket annak végiggondolására, hogy milyen megvilágításba kerül a darab végén Csongor, majd Tünde utolsó megszólalása, ha Csongor tényleg alszik, és változik-e, ha csupán álmodozik.)
Csoportonként eltérő.
 
 
 
Egyéni gondolatok.
Reflektálás
13.
A kilépőkártya a tanár és a gyerek számára is fontos visszajelzés, illetve összegzés, hiszen a megértést akadályozó tényezőkből indultunk ki, s remélhetőleg a megértés irányába mozdultunk el.
Egyénileg eltérő.
14.
a.
b.
A házi feladat lehet opcionális, illetve előre beoszthatjuk, kik készítik el az adott feladatokat. Ladányi Andrea rendezése kiváló alkalmat kínál arra, hogy Vörösmarty művében a mai iskolás generáció is önmagára ismerjen. A táncjáték a virtuális és a való világ határán játszódik, a címe magáért beszél: tunde@csongor.hu. Az Iglódi-féle rendezés tradicionálisabb előadást kínál, ám meglehetős elmozdulást jelent a korábbi értelmezésekhez képest az, hogy a darab erotikus tartalmai is megmutatkoznak. Mindkét előadásból megtekinthetők részletek a You Tube-on.
Egyénileg eltérő.

 

 

Eszközigény: alkotócsoportonként egykötet, fénymásolt szövegek, A/4-es lapok, írólapok, csomagolópapír, kartonkártyák, gyurmaragasztó, papírragasztó, író- és rajzeszközök.

 
 
Felhasznált irodalom:
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1953.
Taxner-Tóth Ernő: Ábrándok és tettek kora. Képes bevezető a magyar irodalom világába, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 1988.
Taxner-Tóth Ernő: Rend, kételyek, nyugtalanság, Argumentum Kiadó, Budapest, 1993.
Zentai Mária: Álmok hármas útján. Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde, in: A magyar
irodalom történetei II. 1800-tól 1919-ig (szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Veres András), Gondolat Kiadó, Budapest, 2007.
Pedro Calderón de la Barca: Az élet álom, (ford. Jékely Zoltán) in: Klasszikus spanyol drámák, Európa könyvkiadó, Budapest, 1986.
Novalis: Heinrich von Ofterdingen ( ford. Márton László), Helikon Kiadó, Budapest, 1985.
T. Erdélyi Ilona: Vörösmarty műveinek egykorú kritikai fogadtatása, in: „Ragyognak tettei…”. Tanulmányok Vörösmartyról (szerk. Horváth Károly, Lukácsy Sándor, Szörényi László), MTA Irodalomtudományi Intézet, Székesfehérvár, 1975.
Szegedy-Maszák Mihály: A magyar irodalmi romantika sajátosságai, in: „Minta a szőnyegen”. A műértelmezés esélyei, Balassi Kiadó, Budapest, 1995.
Gyulai Pál: Vörösmarty életrajza, mek.oszk.hu/04700/04740/html/index.htm
Babits Mihály: A férfi Vörösmarty, epa.oszk.hu/00000/00022/00094/02989.htm
Pethőné Nagy Csilla: Módszertani kézikönyv, Korona kiadó, Budapest, 2005.
 
Modulterv – tanulói oldal
 
Ráhangolódás

1. feladat

 
Készítsetek listát arról, hogy mi okozott/hat nehézséget a mű olvasása, értelmezése során?
 
2. feladat
Miről szól a darab az történések szintjén?
A csoportok készítsenek lényegre törő, maximum tízmondatos újsághírt egy képzeletbeli napilap „hétköznapi furcsaságok” című rovata számára, amelyben röviden összefoglalják az eseményeket.
 
 
3. feladat
Minden csapat három egymás után következő állóképben mutassa be a történet legfontosabb pillanatait, és adjon egymondatos címet az egyes képeknek. Indokoljátok, miért ezeket a pillanatokat tartottátok fontosnak!
 
 
Jelentésteremtés
 
 
4. feladat
Milyen műfaji hagyományokhoz áll közel Vörösmarty Csongor és Tündéje, mennyiben tér el azoktól? Minden csoport válasszon egy kártyát, amelyen egy műfaj neve áll. Készítsetek kettéosztott naplót!
népmese
ponyvamese
mítosz
drámai műfajok
 
 
 
 
5. feladat
Elevenítsük fel ezt az irodalom- és kultúrtörténeti korszakot a képek segítségével!
Párosítsátok a képaláírásokat a képekkel, majd készítsetek posztert Wörösmarty kora címmel! Munkátok során beszélgessetek a megidézett korról!
 

Széchenyi István

Kisfaludy Károly halála

Kazinczy Ferenc halála

Hitel

MTA megkezdi működését

Kölcsey Ferenc

Huszt

"a nemzet költője”

nemzeti eposz

A romantikus triász

 

 

 

 

 

6. feladat:

a.
Olvassátok el az enciklopedia.fazekas.hu kulturális enciklopédia oldaláról származó szöveget! Az életrajzi összefoglaló alapján beszélgessetek arról, hogy Vörösmarty mennyire lehetett elismert költő, amikor a Csongor és Tünde megjelent.
Magyar irodalmi arcképcsarnokVörösmarty Mihály (1800–1855)
Pusztanyéken (Kápolnásnyék) született 1800. december 1-jén.
Apja, Vörösmarty Mihály gazdatiszt, majd bérlő, anyja Csáty Anna.
1811-től a székesfehérvári cisztercieknél, 1816-tó1 a pesti piaristáknál tanult; 1817-től a pesti egyetem hallgatója, 1824-ben ügyvédi vizsgát tett.
1817-ben apja meghalt, a család nehéz anyagi helyzete miatt Vörösmarty 1818-tól Perczel Sándor három fiát (köztük Móricot) nevelte Pesten, 1820-tó1 a család börzsönyi birtokán (Bonyhád mellett), 1823 őszétől újra Pesten. Reménytelenül beleszeretett Perczel Adélba (Etelkába).
1822-23-ban Görbőn (Tolna megye) volt jurátus; hatottak rá a megyei ellenállási mozgalmak.
Már fehérvári diák korában verselt, pesti tanulmányai idején latin költők mellett Baróti Szabó Dávid, Rájnis József, Virág Benedek írásai kerültek a kezébe; ez utóbbival személyesen is megismerkedett. Diákkori verseiben családi, iskolai és baráti kapcsolatairól írt a deákos klasszicizmus stílusában, majd fő témája az Etelka iránti szerelem és a hazafias érzés (Helvilához, Csaba szerelme, Szigetvár) volt. Megismerte Kisfaludy Sándor, Berzsenyi Dániel és Szemere Pál költészetét, Kisfaludy Károly korai drámáit. Börzsönyben irodalomkedvelő papok, Egyed Antal, Klivényi Jakab és Teslér László révén, meg Perczel Sándor könyvtárából megismerkedett Homérosz Iliászával, Tasso Megszabadított Jeruzsálemével,Shakespeare drámáinak német fordításával, Zrínyi, Mikes és Kazinczy műveivel.
1822-ben négyénekes eposzt írt (A hűség diadalma), 1823-tó1 honfoglalási eposzán, a Zalán futásán dolgozott (megjelent 1825). Költői hírnevét a nemzeti tudatot erősítő honfoglalási eposz alapozta meg.
1824-ben kapcsolatba került Szemere Pállal, Toldy Ferenccel, Stettner Györggyel, Fábián Gáborral, Deák Ferenccel. Az Aurora munkatársa, Kisfaludy Károly körének tagja lett. Nevelői állásának megszűnte után (1826. augusztus) válságos anyagi helyzetbe került, de a Tudományos Gyűjtemény szerkesztőjeként (1828-32) megélhetést talált.
1830-ban a Magyar Tudós Társaság rendes tagjává választották, ez megszilárdította anyagi helyzetét.
1831-ben jelenik meg a Csongor és Tünde.
1834-ben a Várszínházban előadták Kincskeresők (1832) és Vérnász (1833) című drámáját. Az utóbbiért és műveinek gyűjteményes kiadásáért akadémiai jutalmat kapott.
1837-ben a Pesti Magyar (később Nemzeti) Színházat Árpád ébredése című darabjával nyitották; további színműveit is itt adták elő. Színikritikákat és drámaelméletet is írt (Elméleti töredékek). Mint bíráló és nyelvész tevékenykedett a Magyar Tudós Társaságban és a Kisfaludy Társaságban (helyesírási szabályzat, szótár, nyelvtan).
1837-1843 között az Athenaeum szerkesztője volt Bajzával és Toldyval.
Szerepet vállalt a politikai küzdelmekben is, kapcsolatban állt Széchenyivel, Kossuthtal, Wesselényivel. Széchenyi híve, de a Kelet népe vitájában Kossuth mellé állt. 1840-ben négy kötetben adta ki Újabb munkáit.
1841-ben megismerkedett a 26 évvel fiatalabb Csajághy Laurával, 1843-ban feleségül vette.
1842-től a Nemzeti Kör elnöke, e minőségében a kezdő Petőfit támogatta. 1847-től az Ellenzéki Kör alelnöke.
1848. március 15-ét Szabad sajtó című versével üdvözölte; az első népképviseleti országgyűlés tagja lett. A szabadságharcot költeménnyel (Harci dal) és cikkekkel szolgálta. A kormányt elkísérte Debrecenbe, Szegedre és Aradra, a detronizáció után a kegyelmi szék bírája.
Világos után bujdosott, majd jelentkezett a hatóságnál; egy jóindulatú hivatalnok közbelépésére fölmentették.
1850-től családjával Csepen, Baracskán és Nyéken élt, földbérlőként, anyagi gondok közt, betegeskedve, lelkileg összetörve. 1855 őszén Pesten hiába keresett gyógyulást.
1855. november 19-én halt meg Pesten.
Temetése országos gyászünnep és tiltakozás volt az önkényuralom ellen. Özvegyének és árváinak helyzetén a Deák Ferenc indította országos gyűjtés segített.
Költői hírnevét a nemzeti tudatot erősítő honfoglalási eposz, a Zalán futása alapozta meg.
b.
Vörösmarty elismert költő volt már, amikor a Csongor és Tünde megjelent, mégsem kapott a mű kellő figyelmet. Az idézetek alapján gyűjtsétek össze, mi mindent kifogásolt a drámával kapcsolatban a XIX. századi kritika, illetve mi lehetett az oka a viszonylagos hallgatásnak?
 
„Az 1800-as évek második felétől kezdve a költő-szerkesztőnek (Vörösmartynak) az irodalmi életben elfoglalt helye s »nemzeti költő«-i rangja akadálya lett annak, hogy írótársai őszintén – akár jót, akár rosszat – írhassanak róla. Így alakult ki az a paradox helyzet, hogy bár Vörösmarty benne élt az irodalom »közepében«, műveinek visszhangját tekintve mégis kívülrekedt azon. Húsz évig kellett várnia, míg a negyvenes évek közepére felnőtt egy önálló ítéletű, a triásztól független kritikusi gárda, melynek részben saját orgánuma is volt.”
 
(T. Erdélyi Ilona: Vörösmarty műveinek egykorú kritikai fogadtatása)
 
„A romantika megjelenése általában bölcselet és szépirodalom rendkívüli közeledésével járt együtt. Nálunk a XVIII-XIX. század fordulóján aligha beszélhetünk önálló filozófiáról, így érthető, hogy a magyar kultúrából hiányzott a romantika egyik, ha nem éppen a legfontosabb ösztönzője. (…) Az 1820-as és 40-es évek között hihetőleg két olyan szerzőnk van: az önkeresést célnak tekintő Széchenyi és a történelembölcseleti látomásokat megfogalmazó Vörösmarty, kiket könnyűszerrel be lehetne venni olyan körképbe, mely a romantika leglényegesebb vívmányairól adna számot.”
 
(Szegedy-Maszák Mihály: A magyar irodalmi romantika sajátosságai))
 
 
„Arany véleményében a 19. századi Csongor és Tünde-recepció általános nézete fogalmazódik meg: szép költemény, egy a sok közül. (…)
Életében Vörösmarty műveiről, köztük a Csongor és Tündéről alig írtak komolyabb bírálatot. A pályáját övező kortársi hallgatás különösen feltűnő, ha például ahhoz a kritikusi-befogadói hangorkánhoz hasonlítjuk, amely Petőfi Sándor műveit fogadta. (…)
Az első monografikus igényű mű, Gyulai Pál Vörösmarty-életrajza (1866) költői szépségének minden hangsúlyozása ellenére, érzékelhetően nem tartja olyan súlyú műnek a Csongor és Tündét, mint a történelmi szerepe miatt kiemelt Zalán futását vagy a tragikuma miatt nagyon magasra értékelt A két szomszédvárt. Mesei jellegét érzi meghatározónak, és a mesefeldolgozás Gyulai felfogásában eleve nem képviselhet olyan értéket és gondolati mélységet, mint más műfajok.
 
(Zentai Mária: Álmok hármas útján)
 
 
„Hogy Csongor tiszta, hű szerelme eszményies, az kétségtelen, de hogy egyéb tekintetben is eszményi céljai volnának, azt a mű egyetlen jelenete sem bizonyítja, hogy Tünde Csongorért föláldozza Tündérországot, az csak viszonzása Csongor föláldozó szerelmének. Vörösmarty nem akarta semminemű filozófiai absztrakt eszme allegóriájává átalakítani a naiv népmesét.
(…) Általában a főszemélyek kedélyállapotának rajza változatosabb, s a cselekvény drámaibb szövésű lehetne. (…) Az expozíció is jobb a mesében, egyszerű és világos, ellenben a drámában nem vagyunk mindennel tisztában, magával a két főszeméllyel sem, azon meg utoljára sem tudunk eligazodni, hogy miért üldözi Mirigy a szerelmeseket. Egyszer azt mondja, hogy leánya kedvéért és uralkodása biztosításáért, máskor hogy Csongor dölyfét megalázza, utoljára pedig a tündérfa gyümölcséért, melytől ifjulását várja. Ez indokok összeolvadhatnának ugyan, de nem olvadnak össze, s a bizonytalanság homályában mosódnak el. A mesében csak Csongornak van szolgája, s Tündének nincs szolgálója. Ez egészen Vörösmarty szerencsés leleménye. Ilma és Balga rendkívül jól rajzolt alakok, a realizmus humoros képviselői, szemben Csongor és Tünde idealizmusával, mint a spanyol színművekben a gratiosók.”
 
(Gyulai Pál: Vörösmarty élete)
 
„a Zalán futása korai recepciótörténetéről azt mondhatjuk, hogy a műfaji várakozás, a nemzeti eposz hiánya kezdetben túlzottan is felértékelte a művet, s Vörösmartynak „országos hírnevet”, a nagy költőnek kijáró elismerést hozott, a Csongor és Tündével kapcsolatban aligha áll távol az igazságtól az, ha a szimbolikusan az Akadémiához, illetve Széchenyi programjához kötődő és egyre erősebb műfaji és tematikus kánont előíró szemléletet jelöljük meg a hosszú hallgatás okaként. Ez persze se nem jó, se nem rossz, egyszerűen csak egy lehetséges irodalomtörténeti magyarázat, viszont segíthet annak belátásában, hogy ugyanúgy történeti fejleményként tudjuk kezelni például a mű tündérmitológiájának meseként való besorolását, parasztpárosának az Arany és Petőfi utáni népiesség realizmusközpontú szemlélete alapján való értékelését, s főleg azt a romantikafogalmat, ami az 1830 előtti ideológiáját elvesztve formálódott tovább az almanachokban, 19. századi tömegsajtóban a mai, giccshez közelítő, sokszor csak érzés- és szerelemkultuszt jelentő masszává. Amikor tehát a Csongor és Tünde bekapcsolódik a színpadi és irodalomtörténeti gondolkodásba, akkor a hozzákötődő, hagyományt és értelmezési mintát teremtő diskurzusok több évtizedes távolságban, és szinte kivétel nélkül az 1830−31-es poétikai és nemzetszemléleti korszakforduló utáni paradigmákat használva olvassák a drámát, hozzák létre saját szöveges és színpadi olvasataikat.”
(Gere Zsolt: A Csongor és Tünde kontextusairól)
 
 
 
7. feladat
Két mai és egy XX. század eleji idézetet kaptok. Mit gondoltok, hogyan változott a Csongor és Tünde megítélése az idők folyamán, és mi lehet ennek az oka? Saját szavaitokkal fogalmazzatok négy-öt mondatos összefoglalót!
 
„A legradikálisabb változtatás, ami a széphistóriától és a ponyvamesétől is a reflexión, önértelmezésen keresztül elmozdítja a Csongor és Tündét, s a nemzeti irodalom kontextusába helyezi, a szerelmi történet romantizálása, szimbolikus-filozófiai világmagyarázattá formálása. Mind az irodalomtörténeti értelmezések, mind pedig a színpadi feldolgozások számára ennek a feloldása jelenti a legkomolyabb kihívást. Ez a folyamat természetesen a szöveg feldúsulásával, cselekmény és reflexió arányának, s a szöveg műfajának a megváltozásával is járt, s a mű a drámai költemény, emberiségköltemény műfaji keretein belül értelmeződik majd.”
 
(Gere Zsolt, id. mű)
 
„A Csongor és Tünde kiszabadul a drámák alkotta műfaji kontextusból, amelyben nem tudott érvényesülni, és új kontextust kap a Tündérvölgy, a DélszigetA Rom együttesében, amelyben nem a műfaj, hanem a világteremtő képzelet, a bölcseleti jelleg és az értelmezési lehetőségek nagyfokú nyitottsága az összekötő kapocs.
Fontos fejlemény az is, hogy a 20. századból visszatekintve már elkülönülő műfajnak látszik az először Byron Manfredjában alkalmazott fogalom, a drámai költemény (dramatic poem). A drámai költemény kategóriájával olyan keret jön létre, amelyben nem hiba, hanem műfaji sajátosság a bölcseleti jelleg, a többé-kevésbé allegorizált figurák, az ember feletti és alatti létszintek megjelenítése, a sokszor nyilvánvaló kötődés a mítosz vagy a mese világához.
A 20. századi irodalomtörténet-írásban a Nyugat-nemzedék értékítélete állandósult: a Csongor és Tünde szintézis jellegű, központi fontosságú mű.”
(Zentai Mária, id. mű)
 
„Vörösmarty itt is a népmeséhez fordul, mint a Tündérvölgyben; de a meséből csupán szimbólumokat vesz, melyekbe gondolatait öltözteti; egyéb minden az övé. A drámai formára kétségkívül a Szentivánéji álom volt hatással; de költőnk, akinek nagyobb és több mondani valója van, mint ebben a formában elférne, tágítja ezt a formát, a Faust-féle drámák formája felé. A verselést pedig megváltoztatja; a spanyol dráma versét alkalmazva, mely ezer lehetőséget ad a magyar népies ritmushoz való közeledésre s melyet Vörösmarty végtelenül változatosan és egyénileg kezel. Hol légiesen finom ez a vers, hol parasztosan kemény és durva, tarka, de jól simuló öltönye a mesének; és a mese ismét csak öltönye, kényelmes öltönye egy színes, reális és mégis Vörösmartyasan átbizarrodott világképnek; és ez a világkép megint csak öltönye annak a nagy lírai sóhajnak, amelyből a költemény született: Hol a boldogság?
Allegória ez és még sem allegória, mert önkéntelen és félig öntudatlan; de talán ilyen az igazi allegória. Csongor keresi Tündért, aki egyszer, még otthon, atyja házában, a kertben, ahol gyermekkorát töltötte, egy tavaszi éjszakán az övé volt, mint ahogy otthon, gyermekkorunk álmában a mienk a boldogság, hogy azután örökre eltűnjön - hova? Tündérhonba; és egész életünkben keressük, ahogyan Csongor keresi Tündéjét. Ez a lázas, öröklő, nyomtalan keresés tölti meg az egész költeményt ezer reményével, kétségbeesésével, várakozásaival és lemondásával.”
(Babits Mihály: A férfi Vörösmarty)
 
8. feladat
Korábbi tapasztalataitok alapján milyen összefüggéseket találtok Goethe Faustja, Shakespeare Szentivánéji álom című drámája, valamint a Csongor és Tünde közt?
Készíts halmazábrát!
 
9. feladat
a.
Készítsetek fürtábrát a kétszintes dráma feltérképezéséhez!
 
b.
Válasszatok a felkínált képek közül egyet-egyet! Gondoljátok végig, van-e valami összefüggés a képekkel felidézett művek és a Csongor és Tünde közt? Mi a különbség Vörösmarty drámája és az előző feladatokban említett művek kétszintűsége között?
 
 
10. feladat
Olvassátok el Gere Zsolt idézett tanulmányának egy részletét, majd oldjátok meg a feladatot!
 
 „A Csongor és Tünde nem mítosz- vagy meseadaptáció, hanem azok értelmezése. Kapcsolható a német és az északi, főleg svéd romantika új mitológia programjához, ami a felvilágosodás racionalitás-központú világmagyarázataival, életmintáival, társadalom-felfogásával szemben egy antik görög típusú, mitológiára épülő, a felvilágosodás kauzális logikájától, nyelvétől eltérő „filozófiát” alkotott meg. Mindez jelentősen fölértékelte a szimbolikus költői nyelvet és azokat a „műfajokat”, amelyek felfogásukban az eredeti, ősi nyelvre, az „emberiség anyanyelvére” emlékeztettek. Ennek a nyelvfelfogásnak a lényege, hogy jelölő és jelölt között nem megegyezésen, hanem azonosságon épülő kapcsolatot feltételeztek, s a nyelv a lelki történéseket, a világhoz és a transzcendenshez való viszonyt még törés, távolodás nélkül volt képes kifejezni. A Csongor és Tünde névanyagának nagyobb része ezt a platonikus, a nyelvmetafizikához közelítő kapcsolatot igyekszik megteremteni, visszaállítani. Többségük úgynevezett beszélő név vagy pedig hangutánzó szó. A Tünde és Ilma személynév, mint köztudott, Vörösmarty alkotása, akárcsak más műveiben a Csilla(g) és a Hajna(l). A névként használt szó (’tünde’) magába sűríti a lány legfontosabb tulajdonságait, karakterét: tündér, tündöklik („fény leánya”), tünedezik (’tünde fény’). Hasonló elv alapján, összevonással alkotta Vörösmarty az Ilmát a Vilmából (’erős akaratú’) és az Ilonából (eredete: Heléna), tehát a név erős szexualitást, testiséget és határozottságot sugall önmagában is, s a megjelenített karakter ugyanezt mutatja. A színlapokon, szövegkiadásokban is gyakran rövid i-vel írt Mirígy a lelkiséggel szemben a testi halál (a pestis elnevezése a mirigyek duzzanata miatt) és az irígység csodatételre is képes boszorkánya. Hangutánzó szavakat választott Vörösmarty az ördögfiak (Kurrah, Berreh, Duzzog) nevéül az állatisághoz közelítő, az ösztönszférával és a démonikussággal azonosítható jellem kifejezésére. (A nevek mellesleg oldalvágást is jelentenek abban a huszas években zajló nyelvészeti vitában, amely - főleg szlovák oldalról - a honfoglaló magyarokról azt állította, hogy a brr-nél, krr-nél egyebet alig tudtak kiejteni, s a környező népektől vették át a kulturális-gazdasági élethez szükséges szavakat.) (…) Hasonlóan gazdag és tudatos a teljes szöveg nyelvi rétege, s túlzás nélkül a magyar irodalom egyik legnagyobb teljesítményének tekinthető, hogy Vörösmarty képes volt a vázolt nyelvfilozófiai koncepciót az összes szereplő nyelvhasználatára, szókincsére alkalmazni.”
 
 
A különböző stílusszintek bemutatására kaptok 10 idézetet a drámából. Kapcsoljátok hozzá a szereplőket és a megidézett nyelvi stílust!
 
táblázat: szereplő, idézet, a szereplő nyelvhasználatának és szókincsének jellegzetességei
 
szereplő
idézet
nyelvhasználat jellegzetességei
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Ilma:
de ah, mi szépen
Körmöciznek itt az almák.
Kár, hogy nem lehet megenni!
Itt egy férges is fityeg,
S mert az alma színarany,
Férge nem gyémánt-e vájjon?
 
Ördögfiak
Vén bagolyból vén tojás.
Fészken ült, nagy álma volt:
Ifjú nőnek ablakán
(Szőke volt és halovány)
Zörgetett a vén zsivány.
Hármas három éjszakán;
Most alutt, majd összedőlt.
Szürke hátán bolha ült.
 
Kalmár
Szomszédim a két Indiák nekem,
S az új világnak minden partjai
Ösmérnek engem és hajóimat.
Még egyszer ennyi! és a félvilág
Kincsét zsebemben hordozom.
Mi lesz még zárva ennyi báj előtt!
Az éjét nappá, éjjé a napot
Varázslom által, és a szerelem
Arany bilincsre kötve, mint urát.
Fog bébocsátni titkos ajtaján;
S örömnek, fénynek, kedvnek kútfeje.
Barátokat fog látni palotám,
Amillyeket szív s ész óhajt
 
Fejedelem
Te Zeusz, te Isten, vagy bármily név légy.
Ki e világot részre szaggatád,
Földünket mért nem alkotád nagyobbá,
Nem akkorává, hogy ha bírhatom,
Ne kelljen búnom a napfény elől,
A nagyban e kis morzsadomb urának.
 
Tudós:
Er az Isten! úgy kell lennie.
Ész és er, vagy inkább még er:
Er az ész is, mert uralkodik,
S mi az? természet, most felelj, ha tudsz.
Munkáit értem, nem tudom magát.
Er, vagy Isten? mellyik szó ersebb?
Szavak, nevek, ti öltök minket el!
 
Balga:
Medve cammog a hegyen,
S annak illyen lába van;
Ilyen lábon csúsz az ólnál.
Nádsövényű juhakolnál;
S míg ez mindent összemász,
Alszik a boros juhász.
Ügy megalszik, szinte nyeg
A szakállos köpönyeg,
(Bunda máskép), melly alatta
A szugolyban hentereg.
S föl nem ébred, meg nem hallja.
Hogy zsivány jön és megyen.
 
Csongor:
Nap, ki elborulsz előttem,
Éjbe foglalt délvilág.
Szólj, miként nevezzelek.
Hogy, ha fénynek mondalak,
Még csekély ne légyen a név.
Nem felelsz? ah, ajkaid közt.
Mint szeretnék lenni szó.
Titkos, édes, fél kimondott!
Szólj csak ennyit is, ne kínozz.
Nincs szebb, mint a némaság.
Mely szép ajkakon mulat;
Tó az, mely bár pusztaság,
Mégis mennyet mutogat.
Ó, de már, ha tiltva van.
Látnom rózsaréveit,
Szózatodnak, hallanom hagyd
Szívbetölt hangjait.
Intesz? félre térjek innen,
S meg ne tudjam, hol vagyok?
Ah, ha még te is kegyetlen,
Millyek úgy a szirt s fagyok?
Elveszek! — de nem busítlak,
Szívemet hagyom hidúl;
Lásd, hogyan mégy rajta át.
Mert alatta tenger a bú,
S a sóhajtás fergeteg.
 
Tünde:
A megcsalt lány összerogy!
Ég szive lángjait
Oltják tenger habjai. (Eltávozik a kúttól)
Ilyen minden férfi szív?
S Csongor annyi kellemekkel,
Ollyan arccal, oly szemekkel,
Csongor öldökölhet így?
Kárhozott légy csalfa kút,
Kárhozott a szellem is.
Mely pokolnak bűtövéből
A világra felhozott.
Puszta légy és elvadult.
És vaduljon messze tőled
Minden, ami boldog és jó.
Ó, hitemnek romladéka.
Bánat! merre viszlek el!
 
Mirigy:
Kút leánya,
Kút csodája,
Kelj, ha keltelek,
Menj, ha küldelek.
Kút palackja,
Kút galambja,
Szállj, ha intelek.
Kút leánya.
Kút csodája,
Légy az ifjú
Csalogánya:
Hol hazája
Várva várja.
Megpihentet
Ott találja;
Csak szerettet,
Soha Tündét,
Bár kivánja,
Meg ne lássa,
Mindörökre,
Mindörökre,
Ne találja.
 
Éj:
Az ember feljő, lelke fényfolyam,
A nagy mindenség benne tükrözik.
megmondhatatlan kéjjel föltekint,
Merőn megbámul földet és eget;
De ifjusága gyorsan elmulik,
Erőtlen, aggott egy-két nyár után,
S már nincs, mint nem volt, mint a légy fia.
Kiirthatatlan vággyal, amíg él,
Tűr és tünődik, tudni, tenni tör;
Halandó kézzel halhatatlanúl
Vél munkálkodni, és mikor kidőlt is,
Még a hiúság műve van porán,
Még kőhegyek ragyognak sírjain,
Ezer jelekkel tarkán s fényesen
Az ész az erőnek rakván oszlopot.
 
 
11. feladat
a.
 
A romantika felfogásában a személyiség összetett és ellentmondásos, melyet nemcsak a józan ész vezérel, hiszen irányíthatatlan álmai és vágyai is vannak. Ezért a romantika irodalma számára kulcsfontosságúvá válik az álmok területe. Az álom az egyik legtöbbször visszatérő eleme a Csongor és Tündének is.
Olvassátok el és értelmezzétek a tanulmányrészletet!
 
 „(…) a Csongor és Tünde cselekményének fő vonala nem a világi én kiteljesedéséről, hanem előbb annak elvesztéséről, majd egy fokozatos, álom és való határán billegő új megismerésről szól. Csongor, a gnoszticizmus lélekfelfogásához hasonlóan, előbb felismeri magában a benne élő égi lény képét, majd pedig megpróbálja elérni és azonosítani a világban azt. Az álom műbeli, folyamatos jelenlétét, Csongor gyakori álmát az indokolja, hogy a Freud előtti, nem racionalizált álomértelmezés szerint az álom a transzcendesből eredő, a tudat és az ész számára elérhetetlen tartalmakkal létesít kapcsolatot. Az álom az én „halála”, egy másik, képalapú valóság, mítosz, nem pedig (…) a tudatosból a tudatalattiba transzformálódott, s ott szimbolikus formát öltő képnyelv.”
(Gere Zsolt, id. mű)
 
b.
Válaszd ki, melyik álomhoz kapcsolódó idézet áll hozzád a legközelebb, majd párosával osszátok meg egymással gondolataitokat, indokoljátok választásotokat!
 
„Úgy vélem, az álom védszer az élet egyhangúságára és mindennaposságára, megújhodást hozó szabadulása lekötözött képzeletünknek, amikor az élet minden képét egymásra vetíti, s a felnőtt ember szűnni nem akaró komolyságát vidám gyermeki játékkal szakasztja meg.”
 
(Novalis: Heinrich von Ofterdingen. ford. Márton László)
 
Juhnyájat, mely csendesen halad,
zúgó esőt, méhet, mely dongva járdal,
tengert, szelet, folyót, tajtékos árral,
szelíd mezőt, vizet, kék ég alatt,
 
képzeltem én mind s fekszem itt hanyatt
álmatlanul! Már csattog a madárdal
künn a gyümölcsös lombos fáin által
és a kakukkszó fölzúg bágyatag.
 
Így vártalak két éjen át borongó
lélekkel, Álom! s elhagytál rohanva,
ne nyűj tovább, alélt lelkem szorongó:
 
mi nélküled a reggelek aranyja,
jöjj hát, napok között áldott sorompó,
friss eszme, vidor épség édesanyja!”
(Wordsworth: Az álom. ford. Kosztolányi)
 
„Mi az élet? Õrület.
Mi az élet? Hangulat.
Látszat, árnyék, kábulat,
Legfőbb jói: semmiségek;
Mert álom a teljes élet,
Holmi álom álma csak!”

(Calderón: Az élet álom. Ford.: Jékely Zoltán)
 
12. feladat
a.
Válasszatok ki egy ötperces részletet, és rendezzetek álomjátékot belőle, de úgy, mintha Tünde álmodná az eseményeket!
 
b.
Beszélgessünk! Mit gondoltok, milyen tanulságokkal járna, ha az egész darabot Csongor álmaként értelmeznénk?
 
 
Reflektálás
 
13. feladat
Töltsétek ki a kilépőkártyákat!
 
 
Továbbra is nehézséget okoz az, hogy….
 
A leginkább újszerű volt számomra az, amikor…
 
Az volt a legérdekesebb feladat, amikor…
 
Megváltozott a véleményem azzal kapcsolatban, hogy…
 
 
 
14. feladat
a.
A dráma minden egyes színpadra állítása a mű újraértelmezését jelenti.
Nézzünk meg egy-egy részletet a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház („tunde@csongor.hu”, rendező: Ladányi Andrea) és a budapesti Pesti Magyar Színház (rendező: Iglódi István) előadásából! Válasszatok ki a részletek közül egyet, és írjatok rövid színházi előzetest a látottak alapján!
 
 
b.
Gyűjts ki cetlizéssel minél több, az álomra vonatkozó idézetet a Csongor és Tündéből!

 



<< vissza