Cikkek, tanulmányok Források Bibliográfiák Tananyagok, modultervek Ajánlók Korábbi számaink tartalma Elérhetőségeink

nyomtatás

Czanikné Dezső Emőke

Modulterv Somorjai Eszter Mesebeli rejtőzések és felfedések című tanulmányának értelmezéséhez a Ribike című mese földolgozásával
 
A modul témája, célja:
 
A modul célja, hogy a gyerekek maguk mondják ki: a „mese a határtalan lehetőségek birodalma”. Ezért hallgatjuk, olvassuk figyelmesen, gyermeki rácsodálkozással, várakozással többször is ugyanazt a mesét.
Az ember azért szereti, mert a meséből megtanulhatja, hogy a nehézségektől nem szabad megrettenni, újra és újra kell próbálkozni, mert mindig mindenre van megoldás, ha az ember hisz benne és segítőkre talál. A mesébe lépőt titokzatos dolgok veszik körül. A félelmetes átváltozások azért történnek, hogy aztán valami új, csodás születhessen.
A számtalan mesefajtából a Ribike a feleségkereső, a három azonos nemű testvér versengéséről szóló tündérmesék közül való. Hogy ez a verseny milyen emberi tulajdonságok és varázslatos segítők közreműködésével vezet eredményre, azt figyeljük meg játékos feladatokon keresztül a modul során.
 
Fejleszthető kompetenciák:
 
Személyes
Szociális
Kognitív
reális önértékelés, önbizalom,
önszabályozás, önkontroll, megbízhatóság, alkalmazkodás, kezdeményezés,
derűlátás
empátia,
partnerközpontúság,
meggyőzési képesség, kommunikáció,
kezdeményezés, kapcsolatépítés, együttműködés, csapatszellem
megértés,
felidézés,
nézőpontváltás,
előrejelzés,
értékelés,
kérdésfelvetés,
elvonatkoztatás,
vizualizáció,
asszociáció
 
Célcsoport:
 
A tananyag az általános iskola 5. osztályában a tanév elején ajánlott, amikor a gyerekek még fogékonyak a mesére, frissek az alsó tagozatos olvasmányélmények. Ez a modul néhány valóban megtartott óra alapján készült.
 
Javasolt óraszám:
 
2-3 óra
 
Előfeltétel-tudás:
 
Feltételezzük, hogy a gyerekek ötödik osztály elején már jó technikával, tempóban és értően olvasnak. Ismernek már rengeteg mesét, sokat tudnak a népmesékről. Jó, ha már alsó tagozatból ismerik a kooperatív technikákat, de ha nem, akkor néhányat megtanulhatnak e modul segítségével – ebben az esetben kicsit hosszabb időt kell szánni mindenre.
 
Információk a felhasználó tanároknak:
 
Az itt olvasható modul egy 5. osztály óráit mutatja be. A 24 fő állandó csoportokban dolgozik, melyeket az első közös óránkon képességek szerint alakítottunk ki: minden csoportban van egy kiemelkedő, két átlagos és egy gyengébb képességű tanuló, így állandóan segíthetik egymást.  A csoportok tagjai szerepeket kaptak. A nyomolvasók feladata, hogy ügyeljenek arra: a csoport minden tagja a feladattal foglalkozzon.  A jegyzők arra figyelnek, hogy mindenki mindent leírjon, amit kell. A bátorítók felelőssége, hogy mindenki egyenlően részt vegyen a feladatok megoldásában. Az időgazdák arra vigyáznak, hogy mindenki időben végezzen a kitűzött feladatokkal. Természetesen ezekre a szerepekre nincs szükség minden feladat megoldásakor. De ha van, akkor a gyerekek már tudják, kinek mi a dolga, nem kell mindig újra kiosztani a szerepeket. Két-háromhavonta célszerű új csoportokat alkotni és más szerepet adni mindenkinek.
Az órákon a gyerekek változatos munkaformákban dolgoznak, sokféle technikát használnak, képességeik, készségeik sokoldalúan fejlődnek, miközben élvezik is a közös tevékenykedést.
Természetesen minden szöveget számtalan módon föl lehet dolgozni. Ez egy kipróbált és bevált változat, amelynek továbbgondolásához minden kollégának sok örömöt és sikert kívánok.
 
 
Megjegyzések
Lehetséges megoldás(ok)
Ráhangolódás
1.
 
 Címjóslás:
Vajon miről szól az a mese, aminek a címe Ribike? Ötletrohammal meghallgatunk néhány gondolatot. Erre elég néhány perc.
 
Valaki szerint név lehet, esetleg egy kis állatka neve. Valószínűleg összefüggésbe hozzák a ribizlivel is. Talán észreveszi valaki a kicsinyítőképzős, kedveskedő becéző alakot is.
2.
 
 Szómagyarázat:
A mesében előforduló, a mai gyerekek számára már nem egyértelműen érthető szavakat színes, a jelentésüket fehér papírcsíkokra írjuk nagyméretű betűkkel, hogy messziről is olvashatók legyenek. Minden gyerek húz egyet, majd ha elolvasta, a teremben némán sétálva megkeresi a párját, miközben saját céduláját társai felé fordítja. Ha a párok egymásra találtak, fölragasztják a csíkokat a táblára. Körülbelül öt perc elegendő a feladatra.
 
A szópárok a következők:
 
klastromkert – kolostorkert
pirongatás – szidás, dorgálás
derekabb – derekasabb, rendesebb
rőf – régi hosszmérték neve (kb. 70 cm)
ribiszke – ribizli
iparkodni – igyekezni, sietni
göcsörtös út – göröngyös út
 
írósvaj – köpült, még ki nem mosott vaj
elszontyolodott – elszomorodott
fehérnép – nő, asszony
vélelmezem – vélem, gondolom
özvegyasszony – akinek a férje meghalt
 
Mivel nincs túl sok nehezen érthető szó a mesében, remélhetjük, hogy hamar végeznek. Ha valaki nem boldogul a saját szavával, megnézheti a jelentését az előkészített szótárakban vagy az interneten. Lehet, hogy mindenki nem ismer minden szót, de így együtt meg fogják találni a párokat.
A gyerekek szeretnek fölállni, mozogni óra közben, ezt szívesen fogják csinálni.
Jelentésteremtés
3.
 
 A csillagolvasás technikájával, szakaszos olvasással elolvassuk a mesét. (Csillagolvasás: egy gyerek olvas két-három mondatot, majd szólítja egy társát, aki folytatja. Megint ő következik három mondat után, majd újra szólít. Ha három-öt gyereket szólított, akkor átadja másnak a csillag közepe szerepét.)
A mese teljes szövege olvasható a modul tanulói részében. Ott jelöltük a szakaszok határát is. Egy-egy megálláskor frontálisan vagy csoportban feladatokat oldunk meg. A szakaszhatároknál kérjük meg gyerekeket, hogy fordítsák le a papírokat, hogy véletlenül se befolyásolja őket a mese szövege.
 
Ötödikben még fontos az olvasás technikájának rendszeres gyakorlása. A mese kiválóan alkalmas erre.
A csillagolvasást azért kedvelik a gyerekek, mert több társukat is szólíthatják, és a láncolvasáshoz képest egy kis változatosság.
4.
a-g)
a.)  Ötletroham: Mit mondanál, ha te lennél az apácafőnök?  Ez a feladat alkalmas arra, hogy mindenki belehelyezkedjen egy szereplő helyébe.
 
b.)  Szóforgóval beszélje meg minden csoport: mi lenne az első próba!? Válasszák ki azt, amelyik a legjobban tetszik, csak azt osszák meg az osztállyal! Jó, ha megtanulják a szóforgó technikáját, mert akkor nem beszél mindenki egyszerre, megtanulnak egymásra türelmesen várni. Minden gyerek elmondhatja a véleményét, nemcsak a néhány nagyhangú, aktív. Eleinte célszerű kijelölni a kezdőembert s a haladás irányát a viták elkerülése végett.
c.)  Belső hang: A királyfi gondolatait szólaltassák meg a tanulók! Mit gondol a királyfi? Fontos a gyorsaság. Mi az első gondolatuk belehelyezkedve a királyfi szerepébe?
d.-e.)  Szóforgóval beszélje meg a csoport a második próbát, osszák meg az osztállyal, majd a harmadikat a következő szakasz elolvasása után!
 
f.)  Sarkok: Jelöljük ki a terem két sarkát, s kérjük meg a gyerekeket, hogy álljanak az egyikbe azok, akik megtennék a gyíkocska kívánságát, a másikba azok, akik nem. Ott beszéljék meg egymással döntésük indokait, és válasszanak egy szószólót, aki majd elmondja. Mindkét oldal szószólójának meghallgatása után bárkinek lehetősége van átmenni a másik sarokba, ha az érvek hatására megváltozott a véleménye.
Körülbelül ennyi fér bele egy órába. A következő órán folytatjuk a most föladott házi feladatokkal.
g.) = Otthon olvassák el kétszer a mesét! Rajzoljanak hozzá egy A4-es méretű rajzot!
A 4. feladat a-f .) részének megoldásakor számtalan egyéni válasz születhet.Pl.: a.)  bezárnám Ribikét, és addig nem engedném ki, amíg a királyfiak nem döntöttek, kié legyen.
 
b.) Hozzátok föl az Óperenciás-tenger fenekéről az aranygolyómat!
Győzzétek le a hétfejű sárkányt!
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
c.) Ó, már az első próbát nem tudom teljesíteni, nem is megyek többé haza!
 
 
 
 
d.) Keressétek meg a különleges állatokat a nagy kerek erdőben!
Amelyikőtök először megmássza az üveghegyet, és hoz onnan egy arany falevelet...
Az osztály nagy része megtenné a gyíkocska kívánságát, mert eddig ő tett jót a királyfival, most teljesíteniük kell a gyíkocska kérését, akkor is, ha nehéz. Néhányan nem tennék meg, mert nem bánthatják azt, aki eddig csak jót tett velük. Az érvek meghallgatása után egy-két gyerek valószínűleg változtat a véleményén, és átmegy a másik sarokba.
 
 
 
 
5.
 
a.)  Rajzok: A következő óra elején a gyerekek csoporton belül megmutatják egymásnak otthon készített rajzaikat. Kiválasztják a legjobbat, amelyet alkotója kiragaszt a táblára, közben elmondja: miért éppen ezt rajzolta.
b.)  Ötujjas mese: Ez a technika nagyon alkalmas arra, hogy a gyerekek megtanuljanak tömöríteni. Ennek segítségével idézzük föl a múlt órán olvasott történetet. Minden csoportnak el kell mondania a mesét öt mondatba sűrítve úgy, hogy az utolsó beszélőnek is maradjon mondanivaló, és el is érkezzenek a történet végére. Emiatt minden csoporttag megoldása függ a társaitól. Mivel a csoportok négyfősek, ezért a kezdőember kétszer beszél: ő is fejezheti be. Jelöljük ki, ki kezdjen, most például az időgazdák!
 
Remélhetőleg jobbnál jobb rajzok születnek.
 
 
 
 
 
 
Nem az a cél, hogy vázlatpontokat fogalmazzanak, hanem hogy egy rövid tartalmat mondjanak. Mivel a mese hosszú, megengedhető az összetett mondatok használata is.
6.
 
 T-táblázat: Össze kell gyűjteniük a csoportoknak a mese szereplőit és tulajdonságaikat. A munka végeztével minden csoport egy szereplőt jellemez a táblánál. A táblához kijövő emberkék most legyenek a jegyzők!
 
 
 
 
szereplők
tulajdon
ágok
Ribike/gyíkocska
 
Ribike anyja
 
apácafőnök
 
király
legidősebb királyfi
 
 
középső királyfi,
 
 
legkisebb királyfi
 
 
pókok, törpekirály, kiskutya
szép, őszinte/ jóságos
gondoskodó, áldozatkész
jószívű, szigorú, fél a királytól
igazságos, ötletes
tiszteli apját, veszekedős, jó testvér
tiszteli apját, veszekedős, jó testvér
tiszteli apját, veszekedős, hűséges, kitartó,
segítőkészek
7.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
8.
 Cédulák: Minden csoport nyomolvasója húz egy cédulát. A közös megbeszélés után megosztják megoldásukat az osztállyal.
1.      Bizonyítsátok be a Ribike című mesén keresztül, hogy a mese a határtalan lehetőségek birodalma!
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2.      Magyarázzátok meg, hogy miért van szükség három próbára!
 
 
 
 
 
 
 
3.      Beszéljetek a három útról, amelyen a királyfiak elindultak! A legkisebb miért indul mindig ugyanarra?
 
 
4.      Miért nem félelmetes, amikor Ribike gyíkocskává változik?
 
 
 
5.      Miért nem sikerülhet a két idősebb testvérnek apjuk kívánságát teljesíteni?
 
6.      Melyik szereplő lennél legszívesebben? Miért?
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 Játsszuk el!
Húzzon minden csapat a cédulákból! Három percük van a fölkészülésre: szó nélkül, pantomimmel adják elő a mese kihúzott részletét, és minden csapattagnak találjanak ki szerepet. A jelenet előtt elmondhatják: ki kicsoda.
A végén a nézők kitalálják, melyik jelenetet láttuk.
Az eljátszandó részletek:
-         Az apácafőnök tetten éri Ribike édesanyját, amikor ribizlit lop a klastromkertből.
-         A királyfiak meglátják Ribikét, s veszekedni kezdenek rajta.
-         A kis királyfi először érkezik a világ végére.
-         A kis királyfi hazaviszi a vásznat, amit apja kívánt.
-         A király megkapja a kiskutyát.
-         A kis királyfi megtudja a gyíkocska kívánságát, ódzkodik, de végül mégis megteszi.
-         A kis királyfi teljesíti apja utolsó kívánságát is: hazaviszi Ribikét.
 
Cédulák:
 
 
 
-         Ribikének különleges (mesebeli) betegsége van, szegény is, félárva is, mégis lehet belőle királyné. Átváltozhat a szép lány aranyos hátú gyíkocskává azért, mert az apácafőnök fél a király haragjától, de vissza is változhat gyönyörű lánnyá, mert tudja a módját, és türelmes.
-         A király maga ültet krumplit, amely a megfelelő pillanatban aranyalmává változik.
-         Mert három királyfi van.
Mert három a magyar igazság.
Mert minden mesében három próba van.
Mert az életben is mindig újra kell próbálkozni, ha valami nem sikerül. Ez csak egy meseszám, akárhány próbálkozás lehetséges.
 
-         A két idősebb a jó úton megy, a kicsi a göröngyöset választja. Azért megy arra mindig, mert a gyíkocska megértő volt, barátságos és segítőkész.
 
-         Mert a gyík kedves állat. Tud beszélni, emberi érzései vannak, aranyos a háta. Úgyis sejtjük, hogy majd visszaváltozik.
 
-         Mert ők a nagyok, velük már nem történhet csoda.
 
 
-         A gyíkocska, mert szép, kedves, sok barátja van, akiknek a közreműködésével még segíthet is egy reményvesztett emberen.
A legkisebb királyfi, mert segítőkész jó barátokra lelt a világ végén, ráadásul a társát is megtalálta.
Az öreg király, mert engedelmes gyermekei vannak. Nyugodtan adná át a tróntbármelyiknek: biztos benne, hogy jó kezekben lesz.
A törpekirály lennék a híd alatt.
A kiskutya lennék, amelyik belefér a dióhéjba.
 
Természetesen bármelyik másik részlet is eljátszható. A gyerekek nagyon élvezik a játékot, és ügyesen kitalálják a meserészletet.
Reflektálás
9.
 
a.)  Feladatküldés: Minden csoport annyi cédulát kap, ahány tagja van. A feladat az lesz, hogy a fölsorolt meseelemekhez írjanak közös ötleteket, minden cédulára ugyanazt. Ha elkészültek, adják tovább a négy cédulát a szomszédos csoport négy tagjának. Házi feladat, hogy a kapott meseelemek felhasználásával írjon mindenki rövid mesét.
A cédulán szereplő elemek:
1.      mesekezdés
2.      három szereplő
 
3.      három helyszín
 
4.      első próba
5.      második próba
6.      harmadik próba
7.      mesebefejezés
 
b.)  Kilépőkártya:
 
- Azt tanultam ebből a meséből, hogy...
 
 
 
 
 
 
 
 
- Legjobban az a feladat tetszett ...
- Nem szívesen foglalkoztam a ... feladattal, mert ...
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
1.Kétszer volt hol nem volt...
2. űrlény király, Csilli Csini Póni, sugárfertőzött griff, Beképzelt Királyfi
3. radírgyár, Marci agya, a rózsaszín nyálkás tó, Sohaország, kénköves hegy
4. a Földről a Marsra jutni űrhajó nélkül
5. legyőzni az erdei gonosz gombákat
6. a gonosz agyat megölni
7. Holnap legyenek a mi vendégeink.
 
 
 
 
- hallgatni kell a másikra, még ha ő egy gyík is.
- bízz meg mindenkiben!
- aki kitartó, eléri célját.
- próbálj meg mindig segíteni.
- nem kell mindent egyedül csinálni, jó ha van valaki, aki segíthet.
- segítséget kérni nem szégyen.
 
 
 
Eszközigény:
Előre megírt szókártyák; Magyar értelmező kéziszótár és/vagy internet-hozzáférés,
gyurmaragasztó, fénymásolt szövegek (minden gyereknek egy); előre megírt cédulák a 7., 8., 9. feladathoz;

 
 
Felhasznált irodalom:
Bárdossi – Dudás – Pethőné – Priskinné: A kritikai gondolkodás fejlesztése, Pécsi Tudományegyetem, 2002.
Boldizsár Ildikó: Meseterápia, Magvető Kiadó, Budapest, 2010
Kagan, Spencer: Kooperatív tanulás, Önkonet Kft., Budapest, 2001.
Pethőné Nagy Csilla: Módszertani kézikönyv, Korona Kiadó, Budapest, 2005
Ribike In: Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese. Bp., Móra Ferenc Könyvkiadó, 1979. 44-49 p.
 
 
Modulterv – tanulói oldal
 
A modul témája, célja:
 
Ráhangolódás
 
 
1. feladat – Címjóslás
 
Mit jelenthet az a szó, hogy Ribike? Vajon miről fog szólni az a mese, aminek ez a címe? Ötletrohammal beszéljük meg!
 
2. feladat – Szómagyarázat
A kezemben láttok tizenkét fehér és ugyanannyi kék színű cédulát. Húzzatok egy-egy papírcsíkot! Olvassátok el a rajta lévő szót! Kezdjetek el sétálgatni csöndben úgy, hogy társaitok felé tartjátok saját feliratotokat! Keressétek azt a tiétektől különböző színű cédulát, aminek a jelentése megegyezik a sajátotokkal.
Ha megtaláltátok a párotokat, ragasszátok a táblára egymás mellé a csíkokat! Aki úgy érzi, hogy nem érti a saját kifejezését, megkeresheti a Magyar értelmező kéziszótárban vagy az interneten.
 
 
 
Jelentésteremtés
 
 
3. feladat  – A Ribike című mese elolvasása
 
Az előttetek lévő lapon egy mesét láttok. Csillagolvasással fogjátok fölolvasni. Figyeljetek nagyon, mert a szakaszos olvasást fogjuk alkalmazni: meg-megállunk, és feladatokat oldunk meg közben a szöveghez kapcsolódva.
 
 
Ribike
 
Volt egyszer egy király, s volt neki három fia. Volt arrafelé egy özvegyasszony is, annak meg volt egy lánya. Ribike volt a lány neve, mert az mással nem élt, mint csak ribizlivel. Egyszer megbetegedett a lány. Az anyja ugyanis már nem tudott több ribizlit venni neki. Szegény asszony, hogy megmentse a lányát, elment a klastromkertbe, mert ott látott ribiszkét bőven. Beszökött a kertbe, és kihozott egy kosár ribizlit. Meglátta kijövet az apácafőnöknő, odament hozzá, s rászólt:
- Mit csinálsz, te asszony?
Azt felelte ijedten a szegény asszony:
- Soha életemben nem loptam, most is csak a kénytelenség szorított rá! Mert nekem oly gyönyörű lányom van, hogy annak párja nem találkozik; de ha csak egy nap ribizlit nem eszik, meghal. Ma nem evett, ha holnap sem enne, belehalna.
Megbocsátott az asszonynak a rendfőnöknő. De elment vele az asszony házába, mert nem akarta elhinni, hogy a szegény asszonynak olyan különös lánya van. Mikor meglátta, hogy valóban szép, így szólt az asszonyhoz:
- No, te szegény asszony, add oda a lányodat énnekem, nálunk jóllakhat ribizlivel.
Mit csináljon szegény asszony, ribizli csak a klastromban volt, odaadta a lányát. Ott élt a lány. Akkorában még szabad volt tárva-nyitva lenni az apácaklastrom ablakának. Ki-kinézett rajta a lány. Egyszer arra ment három királyfi, s egy lépést sem tudtak tovább tenni a lány szépsége láttán. A legöregebbik királyfi rögtön elkezdi, hogy ő nem nyugszik addig, amíg az a lány nem lesz az ő felesége. A középső királyfi is belevág, hogy ő sem nyugszik, míg az övé nem lesz. A legkisebb királyfi meg azt mondja:
- Én nem engedem! Mert az enyém lesz!
A három testvér csúnyán összekapott. Az utasok választották szét őket. A lármára a főnöknő is odamegy az ablakhoz: mi történik itt? Ribike meg azt mondja:
- Énértem vesztek össze.
Megijedt erre a főnöknő, hogy még ő kap pirongatást a királytól vagy a királynétól. Tüstént elhívta Ribikét az ablaktól, megbüntette, megpirongatta, és mikor az ellenkezett, mert hisz semmiről sem tehetett, azt mondta neki:
 
 
4. feladat – a.) Mit mondhatott a főnöknő Ribikének?
Jelentkezzen, akinek van ötlete!
 
Most folytassuk az olvasást! Lássuk, valójában mit is mondott!?
 
 
- Mit, nemcsak szép vagy, de jó is akarsz lenni? Hát idehallgass, Ribike, a te szépséged és jóságod változzék gyíkká, lakásod pedig ne itt nálam, hanem a világ végén legyen!
Szegény Ribike azonnal gyíkká változott, és egy perc múlva a világ végére jutott. Telt az idő, a királyfiak anyja meghalt, az apjuk meg elöregedett. Szerette volna már letenni a királyságot, de nem tudta eldönteni, hogy melyik fiának adja, mert mind a három fiát egyformán szerette. Azt mondta hát nekik az öreg király:
- Édes fiaim, hárman vagytok, és tudom, egyik sem derekabb, mint a másik. Hanem azért én adok nektek három próbát. Amelyikőtök meg tudja mind a hármat tenni, az kapja meg a királyságot. Bólintott mind a három fiú, hogy csak mondja meg apjuk a három kívánságot.
 
 
b.)Szóforgó
Szóforgóval beszéljétek meg a csoporton belül: mi lehetett az első próba!? A nyomolvasók kezdjék, a tőlük balra ülők folytassák...! Ha körbeértetek, válasszátok ki a legjobbat, azt meghallgatjuk mindannyian!
 
 
Azt mondja a király:
- Elég lesz, fiaim, először egy is!
Akkor elmondta, hogy őneki oly csoda vásznat hozzanak, hogy hossza-szélessége száz rőf legyen, és mégis keresztülmenjen az ő karikagyűrűjén, ha összehajtja. Fogadták a királyfiak mind erősen, hogy megszerzik. Egyik a másikban bízott, gondolva, hogy azt az első próbát majd a nála öregebb csinálja meg. Fogtak magukkal mind a hárman sok pénzt, világgá indultak. A váron kívül rögtön három utat találtak: két út szép volt, azon ment el a két öregebbik. A harmadik út igen göcsörtös volt, azon ment el a legkisebb királyfi. A két öregebb hamarosan szép, nagy városba érkezett. A legkisebb ment, ment, elfáradt nagyon, de nem talált egy madarat sem. Azok, a két bátyja, már vásárolt sok szép vásznat, ő meg csak ment, ment egyre. Egyszer csak odaért a világ végére. Talált ott a világ végén a legkisebb királyfi egy kőhidat, oda leült, s búsult erősen, hogy mitévő legyen, merthogy lám, nem tudja az első kívánságát se az apjának megtenni.
 
 
c.) Belső hang: Mit gondol a legkisebb királyfi?
Hallgassunk meg néhány gondolatot, mielőtt tovább olvasunk!
 
 
Egyszer csak odament hozzá ott egy aranyos hátú kis gyíkocska. Azt mondja neki szép csendesen (mert akkorában még tudtak az állatok beszélni), hogy:
- Királyfiú, mit búsul, mit szomorkodik?
Megnézi a gyíkocskát a királyfi, s így válaszol:
- Mit kérded te, aranyos hátú gyíkocska, úgysem tudsz te nekem tanácsot adni! Felel szépen a gyíkocska:
- Mondja csak, hátha tudok!
Akkor megmondta a királyfi, hogy az ő apjának - hárman vannak fiúk - az a kívánsága, hogy amelyik fia meg tudja három kívánságát tenni, az kapja meg a királyságot. Első kívánsága az, hogy olyan csoda vásznat hozzanak, hogy hossza-szélessége száz rőf legyen, és mégis keresztülmenjen az ő karikagyűrűjén. Hallgatja a beszédet a gyíkocska, aztán azt mondja:
- Jól van, királyfi, csak ülj itt, egypár perc múlva talán már tudok is a bajodon segíteni!
Azzal vissza lement a gyíkocska a kőhíd alá, a pókok közé. Jó barátja volt a pókoknak, azokat kérte segítségre. A pókok rögtön hozzáfogtak a fonáshoz, szövéshez. Tíz nap, tíz éjjel alatt megcsinálták a vásznat. A gyíkocska felvitte a királyfinak. Belefért az annak egyik zsebébe. A királyfi két bátyja már rég hazament, szekérszám vitték apjuk elé a vásznat: hosszú volt, széles volt mind, de a karikagyűrűjén nem tudta keresztülhúzni az apjuk. Ekkor jött a legkisebb királyfi. Előveszi a zsebéből, amit ő hozott. Próbálja a király, bólint annak:
- Ez igen, keresztülmegy, de nem tudom, meglesz-e vagy se akkorának, amekkorának rendeltem!
Hozatott mindjárt mérnököket, megmérték a vásznat, hát éppen se több, se kevesebb: száz rőf hosszú, száz rőf széles. Mondja erre örvendezve az öreg király:
- Látjátok, fiaim, a legkisebbik már itt is megtette a magáét; de aki még a hátralevő két próbát meg tudja tenni, azé lesz a királyság. A következő kívánságom,
 
 
d.) Szóforgóval beszéljétek meg a második próbát, majd osszátok meg az osztállyal!
 
 
hogy oly kiskutyát hozzatok nekem: egy arany dióhéjba beférjen, mégis, ha kiugrik, a sikongatása hetedhét országra szóljon.
Elindul megint a három testvér. A két idősebb a jó úton megint a város felé, a legkisebb most is csak a göröngyös úton, a világ vége felé. Mikor a legkisebb királyfi újra odaért a világ végire, azt mondja ott nagy fennszóval:
- Aranyos hátú gyíkocska, gyere elő a hívásomra!
A gyíkocska előjött.
- Mi kell?
Mondja neki szomorúan a királyfi:
- Most igazán azt hiszem, nem tudod az én parancsolatomat megtenni.
Feleli a gyíkocska:
- Mondd csak, hátha tudom!
Akkor a királyfi elmondja az apja kívánságát. Hogy annak milyen kiskutya kell. Gondolkodik a gyíkocska, aztán így szól:
- Csak légy itt, hátha tudok segíteni!
Azzal a gyíkocska rögtön lement a föld alá, az icinpiciny törpe emberekhez. Könyörgött a törpe királynak, hogy legyen szíves, adjon neki egy olyan törpe kiskutyát. A törpe király az első miniszterjét adta oda: az volt olyan kutya. A gyíkocska beletette a kutyát egy dióhéjba, vitte föl. Mondta fenn a királyfinak:
- Te, ezt a zsebedbe tedd, de ki ne nyisd az úton, hanem csak iparkodj!
Iparkodott is haza a királyfi. A két bátyja már rég otthon volt. Azzal tértek meg, hogy olyan kiskutya nincs is a világon, kár az időt tölteni a keresésével. Mondja az öreg király, ahogy meglátja a legkisebb fiát:
- No, fiam, te is üresen jöttél, mint a bátyáid?
Előveszi a királyfi nagy vidáman az arany dióhéjat, kinyitja: kiugrik a kiskutya! Egyet sikoltott, de az a hang mindjárt hetedhét országig szállt. Az öreg királynak meg olyan jólesett az a sikoltás, mintha írósvajjal kenték volna meg a hátát. Akkor szépen azt mondta:
- No, látjátok, fiaim, a legkisebbik ezt is meg tudta tenni. No, még azért amelyikőtök a legu­tolsó próbát megteszi, az lesz a király. A harmadik akaratom pedig az, hogy
 
 
e.) Szóforgóval beszéljétek meg a harmadik próbát, majd osszátok meg az osztállyal!
 
 
arra hagyom az országot, aki közületek a legszebb menyasszonyt szerzi meg magának. A két idősebb királyfi jót nevetett. Szentül azt hitték, hogy ezen most megfölözik a testvérjüket, mert hisz ők sokfelé jártak, sok szép lányt láttak, azok közül könnyű lesz a legszebbet kiválasztani. A kis királyfi meg mit látott? Senkit! Még a világ végén is csak egy gyíkocskát! El is szomorodott erősen a kis királyfi, mert hát az aranyos hátú gyíkocska a szép menyasszonyt nem tudja csak úgy a föld alól kivenni. De mégis elment hozzá, szomorúan leült a kőhídra. Jött a gyíkocska. Mondja neki a királyfi:
- Most igazán elhiszem, hogy nem tudsz a bajomon segíteni!
Feleli szép csendesen a gyíkocska:
- Hátha tudok!
Mondja erre a királyfi:
- Most az a kívánsága az apámnak, hogy amelyőnk a legszebb menyasszonyt hozza, az lesz a király.
Elpirult az aranyos hátú gyíkocska, s azt mondja:
- Csak fogj meg engem, és vágj ehhez a kőhídhoz!
Feleli megrökönyödve a kis királyfi:
- Azt már csak nem teszem, hisz a legnagyobb hálaadással kell lennem irántad.
De erősködik a gyíkocska:
- Mondom, csak vágj engem oda a kőhídhoz!
 
 
f.) Sarkok
 
Mindenki képzelje magát a kis királyfi szerepébe! Álljanak a jobb sarokba azok, akik úgy gondolják, hogy megtennék a gyíkocska kérését, a bal sarokba pedig azok, akik úgy gondolják, hogy nem. Mindkét sarokban beszéljétek meg az indokaitokat, és válasszatok egy szószólót, aki elmondja mindnyájunknak. Az összes indok meghallgatása után átmehet a másik sarokba az, aki megváltoztatta a véleményét
 
 
A királyfi váltig ellenkezett, de amikor látta, hogy a gyíkocska mennyire elszontyolodott, jól behunyta a szemét, és úgy vágta a gyíkocskát oda a kőhídhoz. Hát erre mit lát? Egy gyönyörű szép fehérnépet a gyíkocska helyett. Azt mondja az a szép lány:
- No, királyfi, rám ismersz-e?
Feleli a királyfi, maga se tudva, hova álljon:
- Egy kicsikét vélekszem, de nem tudom, hogy az-e.
Mondja nevetve az a gyönyörű szép lány:
- Én vagyok, aki kinézett a klastrom ablakán! Aki miatt te veszekedést tettél! Ribike!
Ámul a királyfi, de Ribike csak mondja tovább:
- No, most tied leszek halálos holtig!
Nem is tudja a királyfi, hogyan karolja, úgy vitte haza. A bátyái már otthon voltak, vittek már menyasszonyt. Csak rá vártak, hogy a próba eldőljön. Mikor a kis királyfi hazaért, az öreg király a kertben éppen krumplit rakott, de olyat, hogy az mind aranyos almává vált. Mikor meglátta a legkisebbik fia menyasszonyát - hát azonnal határozott. Azt mondta a két idősebbnek:
- Ne haragudjatok rá, ez érdemli a királyságot!
Azok nem is haragudtak rá, mindenki csak jót kívánt neki: éljen boldogul!
 
g.)  Otthon olvassátok el kétszer a mesét!
Készítsetek egy A4-es méretű rajzot a meséről!
 
5. feladat – a.) Rajzok
Mutassátok meg egymásnak a csoporton belül otthon készült rajzaitokat! Beszéljétek meg, melyik tetszik legjobban! A legjobb rajz alkotója ragassza föl képét a táblára és mondja el, miért ezt a részt választotta!
 
b.) Ötujjas mese
 
Minden csoport mondja el az ötujjas mese technikájával, szóforgóval a Ribike történetét! Összesen öt mondatot használhattok, de ezek a mondatok lehetnek akár összetettek is. Vigyázzatok, hogy ne akarjátok túlságosan részletesen elmesélni, mert akkor nem értek a végére! Ne is nagyoljátok el, mert akkor az utolsó beszélőnek nem jut már mondanivaló! Az időgazdák kezdjék! Õk is fogják befejezni, mert a csapataitok csak négyfősek. A végén egy csapat megoldását meghallgatjuk.
 
6. feladat – T-táblázat
 
Rajzoljátok le a füzetetekbe a táblán látható táblázatot! Gyűjtsétek össze benne a mese szereplőit és tulajdonságaikat! A munka végeztével minden csoport jegyzője jellemez egy szereplőt a táblánál. Az időgazdák figyeljenek: öt percetek van.
 
szereplők
tulajdonságok
 
 
 
 
 
 
 
7. feladat–Cédulák
 
A nyomolvasók jöjjenek ki és húzzanak egy cédulát! Ha megbeszéltétek a csoportban a feladatot, akkor a nyomolvasók osszák meg az osztállyal a csoport véleményét!
 
1.      Bizonyítsátok be a Ribike című mesén keresztül, hogy a mese a határtalan lehetőségek birodalma!
 
 
2.      Magyarázzátok meg, hogy miért van szükség három próbára!
 
3.      Beszéljetek a három útról, amelyen a királyfiak elindultak! A legkisebb miért indul mindig ugyanarra?
 
4.      Miért nem félelmetes, amikor Ribike gyíkocskává változik?
 
5.      Miért nem sikerülhet a két idősebb testvérnek apjuk kívánságát teljesíteni?
 
 
 
6.      Melyik szereplő lennél legszívesebben? Miért?
 
 
8. feladat – Játsszuk el!
 
Húzzon minden bátorító a cédulák közül egyet! Szó nélkül, pantomimmel adjátok elő a mese kihúzott részletét! Három percetek van a fölkészülésre. A jelenet előtt elmondhatjátok: ki kicsoda.
A végén a nézők kitalálják, melyik jelenetet láttuk.
 
1.      Az apácafőnök tetten éri Ribike édesanyját, amikor ribizlit lop a klastromkertből.
 
2.      A királyfiak meglátják Ribikét, s veszekedni kezdenek rajta.
 
3.      A kis királyfi először érkezik a világ végére.
 
vagy: A kis királyfi teljesíti apja utolsó kívánságát is: hazaviszi Ribikét.
4.      A kis királyfi hazaviszi a vásznat, amit apja kívánt.
 
5.      A király megkapja a kiskutyát, amit kívánt.
 
6.      A kis királyfi megtudja a gyíkocska kívánságát, ódzkodik, de végül mégis megteszi.
 
 
 
Reflektálás
 
 
9. feladat – a.) Feladatküldés
 
Minden csoport annyi cédulát kap, ahány tagja van. A fölsorolt meseelemekhez írjatok közös ötleteket, minden cédulára ugyanazt! Ha elkészültetek, adjátok tovább a négy cédulát a szomszédos csoport négy tagjának! A házi feladat az lesz, hogy a kapott meseelemek felhasználásával írjon mindenki rövid mesét!
 
1.      mesekezdés:
2.      három szereplő:
3.      három helyszín:
4.      első próba:
5.      második próba:
6.      harmadik próba:
7.      mesebefejezés:
 
b.) Kilépőkártya
 
Írjátok le a kapott cédulára, hogy a Ribike című mese földolgozásakor milyen érzéseitek voltak! Fejezzétek be az elkezdett mondatokat! Ezt most egyedül csináljátok!
 
- Azt tanultam ebből a meséből, hogy ...
- Legjobban az a feladat tetszett ...
- Nem szívesen foglalkoztam a ...                                         feladattal, mert ...
 
 

<< vissza