Cikkek, tanulmányok Források Bibliográfiák Tananyagok, modultervek Ajánlók Korábbi számaink tartalma Elérhetőségeink

nyomtatás

 

Pethőné Nagy Csilla

Modulterv Milbacher Róbert Vörösmarty Mihály Előszó című művének egy lehetséges értelmezése című cikkének irodalomórai feldolgozásához
 
A modul témája, célja:
Vörösmarty Mihály Előszó című versének (újra)értelmezése az antik ciklikus időszemlélet és a görög mitológia egyes történeteinek kontextusában. Megtapasztalni, hogy a korszerű irodalomtörténet-írás miként segítheti egy szépirodalmi szöveg jobb megértését, újraértését, korábbi értelmezések ellentmondásainak a feloldását. A modul mennyiségében is jelentős műveltségi anyagot mozgósít, feleleveníti, mélyíti az antik és a zsidó-keresztény mitológiáról, kultúráról való tudást.
 
Fejleszthető kompetenciák:
 

Személyes

Szociális

Kognitív

alkalmazkodás, mérlegelés, döntés, állásfoglalás

együttműködés, meggyőzési képesség

 

analógiás gondolkodás, képi és szöveges információk  összekapcsolása, értelmező kibontás, problémaérzékenység, történeti érzék, adaptivitás, kombináció, hipotézis felállítása, oknyomozás, érvelés, következtetés

 
Célcsoport:
11. évfolyam. Lehet jó képességű, irodalmi-történetfilozófiai kérdésekre nyitott tanulókból álló középszint is, de inkább emelt szintre javasolt.
 
Javasolt óraszám:
4-5 tanóra
 
Előfeltétel-tudás:
Mindenképpen akkor érdemes tanítani, ha a diákok már vették történelemből a reformkort, valamint az 1848-as forradalmat és szabadságharcot. Ha tehát kronologikus tantervünk van irodalomból, célszerű a tizedikes tanmenetből a verset kihagyni, és a kronológiát felfüggesztve, a történelemtanárral egyeztetve beilleszteni a tizenegyedikesbe.
 
Információk a felhasználó tanároknak:

 

Megjegyzések

Lehetséges megoldás(ok)

Ráhangolódás

1.

a-b)

A két feladat a reményteljes, békés építőmunkával modernizálni akaró reformkor és a szabadságharc bukását követő összeomlás lélektani hatását kínálja szembeállításra. Ezzel az Előszó idő- és értékszembesítő szerkezetének felismerését, az értékszerkezetek tartalmi kibontását készíti elő.

Az Előszó Milbacher Róbert értelmezésében a világosi kudarcból, nemzethalálból fakadó önvádnak a történelemfilozófiai vonatkozásait boncolgatja.

a)

Kettős oppozícióknak a felállítására van lehetőség. Például: építés–pusztulás, siker–kudarc, béke–harc, civil vezetők–katonák, élet-halál, nemzeti felvirágzás–nemzethalál, derűlátó jövőkép–borúlátás, stb.

b)

fekvő testhelyzet, homlokon nyugvó kéz → kétségbeesés, gondterheltség; széttépett babérkoszorú és lefelé fordított címer → a haza dicsőségének elvesztése, nemzeti kudarc; akasztófák → Arad, megtorlás; zászló → vereség, nemzeti dicsőség leáldozása

A nemzeti pusztuláshoz vezető okok keresése, bűntudat, önvád, önmarcangolás – kiterjedt a közéletre, az irodalmi életre, a vezetők lelkületére és magatartására

Jelentésteremtés

2.

b-c)

Nem az értelmezésünk fő sodra. Ugyanakkor a vers globális megértése előfeltétele a további gondolkodásnak, az antik mitológiai és történelemfilozófiai vonatkozások feltárásának.

Múlt I. (régebbi: új teremtés vágyával teli, szorgalmas munka, azonosíthatjuk a reformkor békés építő munkájával)

Múlt II. (közelebbi: a vész kitörése és dúlása, az értékek pusztulása, az új teremtés kudarca)

Jelen („most” – teljes pusztulás)

Jövő („majd” – az emberi illetékesség  szintjén kilátástalannak, reménytelennek tűnik)

A párhuzamokra és ellentétekre különösen az I. és II. egységben találunk példákat:

„Küzdött a kéz” – „Vérfagylaló keze
Emberfejekkel lapdázott az égre”;

„a szellem működött” – „A szellemek világa kialutt” stb.

Egy kozmikus évbe sűrített eseménysor (tavasztól tavaszig). Az évszaktoposzok részt vesznek a jelentésképzésben: tavasz = megújulás, termékenység, nyár = vihar, pusztítás; tél = halál)

3.

a-h)

A feladat az Előszó 1-14. sorának korábbi és végleges változatát veti össze abból a célból, hogy kiderüljön: Vörösmarty minden bizonnyal tudatosan iktatta ki a vers végső változatából a zsidó-keresztény szimbolikát.

Lásd a Milbacher-cikk vonatkozó részeit.

Az elemző feladatsor eredményeként jó esetben arra a következtetésre jutnak a tanulók, hogy a bibliai vonatkozások kiiktatása következtében tér nyílik egy nem bűn-büntetés elvű értelmezésre és a zsidó-keresztény célelvű történelemszemlélet elvetésére.

4.

a-d)

A Hésziodosz-részlet olvasása és a két Cranach-kép összevetése a kreatív rajzos feladattal előfeltétel-tudás birtokába helyezi a tanulókat. Összekapcsolva a részletet az Előszóval, a Vörösmarty-vers teremtő, munkás érája azonosíthatóvá válik a vaskorral.

Lásd a Milbacher-cikk vonatkozó részeit.

5.

a-c)

 

A képi információk és a két szövegrészlet az antik és a keresztény történelemszemlélet alapvető különbözőségét teszi könnyen érthetővé, beláthatóvá. Ezzel az Előszó antik történelemszemlélethez való visszanyúlását teszi értelmezhetővé, beláthatóvá.

Krisztus (dics, trón) – Fortuna (kerék);

Történelemirányító: Isten – a sors kereke, a vak, kiszámíthatatlan Fortuna;

Történelem: célelvű, üdvtörténeti jellegű, bűn-bűnhődés alapján örök üdv vagy kárhozat – körforgás jellemzi, természetelvű, visszatérő korok, nincs célelvű irányító;

kereszténység – antikvitás

6.

a-b)

 

 

c-d)

A szövegrészlet és a két relief a versbeli vész értelmezéséhez ad előfeltétel-tudást, az analógiás gondolkodást készíti elő (istenek harca).

A vonatkozó Előszó-részlet az istenek harcának parafrázisaként olvasva a cikk legfontosabb következtetéséig vezeti a tanulókat, jelesül a bűn és a bűntudat kiiktatásának lehetőségéig.

Lásd a Milbacher-cikk vonatkozó részeit.

7.

 

A vers „agg föld” alakjának Gaiával történő azonosítása az antik történelemszemlélet és ciklikus időszemlélet jelenlétét nyomatékosítja. A képek ezt a belátást teszik a tanulók számára plasztikussá.

Lásd a Milbacher-cikk vonatkozó részeit.

8.

a-k)

A gondolatmenet ezen a ponton lehetséges következtetésként ér el a Milbacher-cikk hipotéziséhez. (A logikai menetet azért kellett megfordítani, hogy a tanulók a feladatok megoldása során önállóan juthassanak birtokába annak a tudásnak, amelyet a Milbacher-cikk értelmezése kínál.

A tanulók eddigre már minden lényegeset tudnak ahhoz, hogy megtalálják és értelmezzék a szövegek közti kapcsolatokat, illetve maguk is eljussanak annak a következtetésnek a levonásáig, hogy az Előszó olvasható Széchenyi és a magyarság Világos utáni önvádjaira adott válaszként.

Lásd a Milbacher-cikk vonatkozó részeit.

Reflektálás

9.

 

Új tanulási kontextusba helyezve mélyíti el a megértetteket.

Egyéni.

10.

Az életszerű, adaptív tudás irányába viszi el a témát a kreatív írást, gondolkodást, egyéni véleményalkotást kérő esszéfeladat.

Egyéni.

 
Eszközigény: feladatsor nyomtatott/fénymásolt formában, esetleg digitális tábla,projektor a képek kivetítéséhez, internet-kapcsolat
 
További felhasznált képek és irodalom: (-)
Barabás Miklós: A Lánchíd alapkőletétele (1864), http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Barabas-lanchid.jpg&filetimestamp=20050730170216 [2011.08.05.]
Szkicsák-Klinovszky István: A világosi (szőlősi) fegyverletétel (1850 k.), http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Fegyverlet%C3%A9tel_Szkics%C3%A1k.jpg&filetimestamp=20090412052435 [2011.08.05.]
Madách Imre: Görgei álma (é.n.), http://nmleveltar.blogspot.com/2008/03/elbuks-s-megtorls-ngrdban.html [2011.08.05.]
Vörösmarty Mihály: Előszó, Sinkó László előadásában, http://www.youtube.com/watch?v=D4nfTdTtOJI [2011.08.05.]
Bábel tornya, http://www.kereszteny.hu/biblia [2011.08.05.]
Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban, http://mek.oszk.hu/01100/01122/html/index.htm [2011.08.05.]
Id. Pieter Bruegel: Bábel tornya, 1563, http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/e/e1/Brueghel-tower-of-babel.jpg [2011.08.05.]
János jelenései 21.1-3, http://www.kereszteny.hu/biblia [2011.08.05.]
Hésziodosz: Munkák és napok, http://mek.oszk.hu/06200/06221/ [2011.08.05.]
Id. Lucas Cranach: Az ezüstkor vége, 1527-35 k., http://www.thefullwiki.org/Iron_Age_(mythology) [2011.08.05.]
Fortuna ábrázolás a Carmina Buranából (XIII-XIV. század), http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Carmina_Burana_-_Wheel_of_Fortune.JPG [2011.08.05.]
Ó, Fortuna, Carmina Burana, http://wwwold.sztaki.hu/~smarton/zene/carmbur.htm [2011.08.05.]
Celanói Tamás: Ének az utolsó ítéletről, http://www.sztaki.hu/~blb/irodalom/babits/itelet.html [2011.08.05.]
Hésziodosz: Istenek születése, http://mek.oszk.hu/06200/06221/ [2011.08.05.]
Gigantomachia – delphoi Apollón-szentély (Kr. e. 510) homlokzatának reliefje, http://www.all-art.org/history52.html [2011.08.05.]
Gigantomachia – delphoi Apollón-szentély (Kr. e. 510) homlokzatának reliefje, http://1.bp.blogspot.com/_qCIQ8UEKxfs/TM4h95qxyKI/AAAAAAAAAkY/6QPMIsyxWu8/s1600/delphi.syphnos.treasury.det.1.jpg [2011.08.05.]
Gaia-ábrázolás, római relief, i.e. 1. sz., http://www.gae.hu/mitologia/Naprendszer/Earth/earth.htm [2011.08.05.]
Gaia-ábrázolás, Gigantomachia, Pergamon oltár, i.e. 2. sz., http://www.flickr.com/photos/lileyarniman/2571302446/in/photostream [2011.08.05.]
Széchenyi Döblingben, M. Bäcker litográfiája Löschinger Zsigmond rajza alapján, XIX. sz. 2. fele, http://fi.wikipedia.org/wiki/Tiedosto:Sz%C3%A9chenyi_D%C3%B6blingben.jpg [2011.08.05.]
Karl Löwith: Világtörténelem és üdvtörténet, Atlantisz, 1996.
Barabás Miklós: Széchenyi István gróf (1848),

 

 

Modulterv – tanulói oldal
 
A modul témája, célja:
Ebben a tanulási egységben Vörösmarty Mihály Előszó című versét értelmezzük. Összevetjük a vers korábbi és végleges szövegváltozatát. Magyarázatot keresünk az eltérésekre, és hogy milyen okok vezethettek a végső változatban a zsidó-keresztény metaforika kiiktatására, valamint az antik mitológia és történelemszemlélet termékeny felhasználására. Meggondoljuk, milyen jelentésbeli következményekkel járnak a változtatások, illetve milyen okok, szerzői motivációk indokolhatták a változtatást. Tapasztalatot szerzünk arról, hogy a korszerű irodalomtörténet-írás miként segítheti egy szépirodalmi szöveg jobb megértését, újraértését, korábbi értelmezések ellentmondásainak feloldását.
 
 
Ráhangolódás
 
 
1. feladat – történelmi pillanatok
 
a)  
Hasonlítsátok össze a megadott szempontok mentén a két festményt!
 
 
Barabás Miklós: A Lánchíd alapkőletétele (1864)
 
Szkicsák-Klinovszky István:
A világosi (szőlősi) fegyverletétel
(1850 k.)
 
 
Szempontok:
 
 
Milyen eseményt örökítenek meg a képek?
 
 
Melyiknél miben rejlik a megragadott pillanat emblematikussága?
 
 
Melyik mit mesél a magyarságról, a haza és a nép lehetőségeiről: jelenéről, jövőjéről?
 
 
Melyiken kik a magyarság vezetői?
Mi a „foglalkozásuk”, milyen helyzetben vannak?
 
 
Gyűjtsetek további, a két képen egymással szembeállítható gondolati, érzelmi, motivikus tartalmakat!
 
b)   
Nézzétek meg a részletekre is kiterjedő figyelemmel a képet, majd oldjátok meg a feladatokat!
 
 
A képet Madách Imre festette, és Görgey álma címen szokták említeni. A földön fekvő Görgey a fejét fogja. Mögötte az asztalkán a fegyverletételi okmány. A feje felett lebegő nőalakok babérkoszorút tépnek szét, fölötte lefordított Kossuth-címer. A háttérben akasztófák, jobbra, alattuk a sarokban a magyar zászló.
  • Értelmezzétek kettéosztott naplóval a kép allegorikus-metaforikus jelentéssel bíró motívumait!
 
Motívum
Értelmezése, jelentéslehetőségek
Görgey testhelyzete, kéztartása
 
az asztalon a fegyverletételi okmány
 
babérkoszorút széttépő nőalakok
 
lefelé fordított Kossuth-címer
 
akasztófák sora a háttérben
 
nemzeti színű zászló a jobb sarokban
 
 
  • Fogalmazzátok meg, hogy a Madách képéből kiolvashatóan milyen lélektani hatást gyakorolt a szabadságharc bukása a kortársakra!
  • Rátok milyen hatással volt Madách festménye?
  • Szerintetek milyen kérdéseket tehettek fel maguknak a szabadságharc bukása után a túlélők? Írjátok le őket!
 
 
Jelentésteremtés
 
 
2. feladat – Első olvasat, átlátó megértés  
 
a)    
Hallgassátok meg Vörösmarty Mihály Előszó című versét Sinkó László előadásában!
 
Vörösmarty Mihály: Előszó
 
A költemény első szövegváltozata
Midőn ezt írtam, tiszta volt az ég.
 
Zöld ág virított a föld ormain.
 
Munkában élt az ember mint a hangya:
 
Küzdött a kéz, a szellem működött,
Az elme lángolt, a’ kéz működött
Lángolt a gondos ész, a szív remélt,
Tetőzetet nyert a’ nagy épület
S a béke izzadt homlokát törölvén
 
Meghozni készült a legszebb jutalmat,
Meghozni készült a’ legszebb menyasszonyt
Az emberüdvöt, melyért fáradott.
 
Ünnepre fordúlt a természet, ami
 
Szép és jeles volt benne, megjelent.
 
 
 
     Öröm - s reménytől reszketett a lég,
 
Megszülni vágyván a szent szózatot,
Mint megszülendő a’ nagy szózatot
Mely által a világot mint egy új, egy
Melly megjelentsen egy újabb teremtést
Dicsőbb teremtés hangján üdvözölje.
 
     Hallottuk a szót. Mélység és magasság
 
Viszhangozák azt. S a nagy egyetem
 
Megszünt forogni egy pillantatig.
 
Mély csend lön, mint szokott a vész előtt.
18. sor
19. sor
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Az első változatból teljességgel hiányzó rész
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
34. sor
A vész kitört. Vérfagylaló keze
Emberfejekkel lapdázott az égre,
Emberszivekben dúltak lábai.
 
Lélekzetétől meghervadt az élet,
A szellemek világa kialutt,
S az elsötétült égnek arcain
Vad fénnyel a villámok rajzolák le
Az ellenséges istenek haragját.
És folyton-folyvást ordított a vész,
Mint egy veszetté bőszült szörnyeteg.
Amerre járt, irtóztató nyomában
Szétszaggatott népeknek átkai
Sohajtanak fel csonthalmok közől;
És a nyomor gyámoltalan fejét
Elhamvadt várasokra fekteti.
Most tél van és csend és hó és halál.
 
A föld megőszült;
 
Nem hajszálanként, mint a boldog ember,
 
Egyszerre őszült az meg, mint az isten,
 
Ki megteremtvén a világot, embert,
 
E félig istent, félig állatot,
 
Elborzadott a zordon mű felett
 
És bánatában ősz lett és öreg.
 
 
 
 Majd eljön a hajfodrász, a tavasz,
 
S az agg föld tán vendéghajat veszen,
 
Virágok bársonyába öltözik.
 
Üvegszemén a fagy fölengedend,
 
S illattal elkendőzött arcain
 
Jókedvet és ifjuságot hazud:
 
Kérdjétek akkor ezt a vén kacért,
 
Hová tevé boldogtalan fiait?
 
1854?
 
 
b)   
Foglald össze írásban saját szavaiddal, mi a témája a versnek!
 
c)  
Tagoljátok szerkezeti egységekre a verset az idő- és értékviszonyok szerint!
  • Jellemezzétek az egyes szerkezeti egységek költői világát!
  • Miben párhuzamosak, miben ellentétesek a szerkezeti egységek képei, motívumai?
  • Milyen évszakképek vagy képzetek társulnak az egyes egységekhez!
  • Mennyi időt ölel fel összességében a vers?
  • Milyen jelentéstöbbletet adnak az időtoposzok?
  • Válasszatok az 1. feladat két festményéhez egy-egy idézetet a versből! Indokoljátok választásotokat!
 
3. feladat – szövegváltozatok: a zsidó-keresztény metaforika kiiktatása
 
a)   
Hogyan utal vissza Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban című költeményére az Előszó első változata?
 
b)    
Vessétek össze az ószövetségi Bábel-történetet Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban című költeményének részletével!
 
Bábel tornya, részlet
Gondolatok a könyvtárban, részlet
 
Azután így szóltak: "Rajta, építsünk várost és tornyot, amelynek teteje az égig ér. Szerezzünk nevet magunknak, és ne szóródjunk szét a földön!" Akkor az Úr leszállt, hogy megnézze a várost és a tornyot, amelyet az emberek építettek. Így szólt: "Nézzétek, egy népet alkotnak és egy nyelvet beszélnek. Ez csak a kezdete tevékenységüknek. Ezután semmi sem lesz nekik lehetetlen, aminek a megvalósítását elgondolják. Ezért szálljunk le és zavarjuk össze nyelvüket, hogy senki ne értse a másik nyelvét!" Az Úr tehát szétszórta őket onnét az egész földön, s abba kellett hagyniuk a város építését. (http://www.kereszteny.hu/biblia)
 
 
 
Rakjuk le, hangyaszorgalommal, amit
Agyunk az ihlett órákban teremt.
S ha összehordtunk minden kis követ,
Építsük egy újabb kor Bábelét,
Míg oly magas lesz, mint a csillagok.
S ha majd benéztünk a menny ajtaján,
Kihallhatók az angyalok zenéjét,
És földi vérünk minden csepjei
Magas gyönyörnek lángjától hevültek,
Menjünk szét mint a régi nemzetek,
És kezdjünk újra tűrni és tanulni.
Id. Pieter Bruegel: Bábel tornya, 1563
 
 
SZEMPONTOK
 
 
Mi a célja az emberi cselekedetnek a szövegben?
 
 
Hogyan értelmezi a szöveg az isteni rangra törő emberi tudást?
 
 
Hogyan értelmezi a szöveg a szétszóratást?
 
 
Mi a szerepe az egyszeri történésnek és a kilátásba helyezett ismétlődéseknek?
 
 
Melyik szöveg hogyan értelmezi ember és transzcendencia viszonyát?
 
 
c)      * 
Fogalmazzatok meg előfeltevéseket, miért törölte Vörösmarty a Bábel-metaforát az Előszó második változatából! Milyen jelentésektől „fosztotta meg” a törléssel a verset?
 
d)     *
Milyen metaforikus jelentést hordoz a következő bibliai idézetben a „menyasszony” szó: „Ezután láték új eget és új földet, mert az első ég és az első föld elmúlt vala; és a tenger többé nem vala. És én János látám a szent várost, az új Jeruzsálemet, a mely az Istentől szálla alá a mennyből, elkészítve, mint egy férje számára felékesített menyasszony.”; „Akkor láttam, hogy a szent város, az új Jeruzsálem alászállt az égből, az Istentől. Olyan volt, mint a vőlegényének fölékesített menyasszony.” (Jel 21.1-3)
 
 
e)      *
Hogyan változik a jelentés a menyasszony szó jutalomra cserélésével?
 
f)       *
Hogyan viszonyul a Jelenések könyve „új ég és új föld”(vagyis egy új teremtés) gondolatához az Előszó első változatának „Mint megszülendő a’ nagy szózatot / Melly megjelentsen egy újabb teremtést” sorpárja?
 
g)      *
Milyen történelemszemléletet közvetítenek az első változat bibliai utalásai?
  • Ki, mi uralja, irányítja az emberi történelmet?
  • Milyen irányba halad, mi a végső célja a történelemnek?
 
h)      *
Foglaljátok össze röviden, hogyan módosult a vers jelentése azáltal, hogy a második szövegváltozat törölte a bibliai vonatkozásokat?
i)  Beszéljétek meg közösen megoldásaitokat!
 
4. feladat – világkorszakok
 
a)    
Olvassátok el a részletet Hésziodosz Munkák és napok című tankölteményéből, majd válaszoljatok a kérdésekre!
 
Hésziodosz: Munkák és napok
 
Egy törzsből származnak az istenek és a halandók.
Emberi nemzetséget először fényes aranyból
készítettek az istenek, ők, az Olümposzon élők.
Akkor még mindenki fölött Kronosz égi király volt,
s könnyű szívvel, akárcsak az istenek, élt a halandó,
távol a bajtól, távol a jajtól (…)
(…)
Másodikul sokkal satnyább rend jött, az ezüstnép,
úgy rendelték ezt el, akik lakják az Olümposzt,
tesben-lélekben nem volt az aranyra hasonló.
(…)
már alig éltek arasznyi időt, azt is tele bajjal,
dőrén, mert egymás gőgjét nem tudta kivédni
egy sem, s már nem tisztelték a nagy isteneket sem,
(…)
Zeusz atya akkor harmadikul más rendet, a rézkort:
új embert formált, az ezüskorhoz se hasonlót,
kőrisfából, durva, kemény fajt, melynek Arész kell,
gőgje alatt jajszó támad, nem is él gabonával,
lelke szilárd és meg nem hajlik, mint a rideg vas,
izmában szörnyű hatalom van, nagy keze vállból
nő ki hatalmas tagjaihoz, s közeledni sem enged.
(…)
Majd aztán, hogy a föld befogadta magába e fajt is,
más embert állított Zeusz ismét a világba,
jobb s igazabb volt, mint az előbbi, ez új, negyedik rend,
isteni hősök rendje, nevük félisten a földön,
föld vég nélküli térein ők járnak mielőttünk.
Emberölő csata, irtó harc pusztítja ki őket,
részben a hétkapujú Thébaiban, a kadmoszi földön,
míg a Dagadtlábú dús nyájáért tusakodnak,
másokat elcsalt messzire, tengeren át a hajókkal
szépfürtű Helenáért Trója alatt tusakodni.
(…)
Csak ne születtem volna e most élő ötödik rend
embereként, meghalni előbb, vagy a messze jövőben
élni szeretnék, mert melyben mi vagyunk, ez a vaskor.
Éjjel-nappal nincs pihenésünk, pusztul az ember
gondban-bajban, az istenek így szabták ki a sorsunk.
Mégis járul még öröm is némelykor a bajhoz,
s Zeusz el fogja törölni e fajtát is, ha az ember
már halántékán ősz hajjal jő a világra.     
(Trencsényi-Waldapfel Imre fordítása)
 
  • Melyek az egyes világkorszakok Hésziodosz elbeszélése szerint?
  • Hogyan látja az elbeszélő a világ korszakait és az egymást követő (ember)nemzedékeket?
  • Mi lehet az oka annak, hogy a távoli múlt időszakát boldognak képzeli, míg a jelent boldogtalannak, pusztulónak, szenvedéssel telinek tapasztalja az elbeszélő?
  • Ha a beszélő a messze jövőben szeretne élni, vajon mit tud, gondol, mit remél?
  • Hogyan kapcsolható össze az ógörög aranykor mítosza a bibliai Paradicsomkerttel?
 
b)   
Hasonlítsátok össze a két világkorszakot! Milyennek képzeli a festő az aranykort, milyennek az ezüstkort?
 
Id. Lucas Cranach: Az aranykor, 1530 k.
Id. Lucas Cranach: Az ezüstkor vége, 1527-35 k.
c)
Készítsetek illusztrációt a vaskorhoz Hésziodosz leírása alapján!
 
d)
Melyik világtörténeti korszaknak feleltetnétek meg az Előszóban az emberek „dicsőbb teremtésre” irányuló vágyát? Miért?
 
5. feladat – történelemszemléletek
 
a)
Hasonlítsátok össze a két képet!
  • Ki a központi alak, milyen attribútumok tartoznak hozzá?
  • Ki-mi irányítja a történelmet?
  • Ki-mi irányítja az emberi sorsot?
  • Honnan hova tart az emberi élet és a történelem? Mi a célja?
  • Melyik ábrázolás milyen kultúra történelemszemléletét közvetíti?
 
Firenze, XIII. századi mozaikkép: Krisztus második eljövetele
Fortuna ábrázolása a XIII-XIV. századbeli verseket tartalmazó Carmina Buranából
 
b) * 
Párosítsátok a fenti képeket a versrészletekkel! Indokoljátok választásotokat!
 
(1)
    „Ó, cudar sors,
    esztelen gyors
szeszéllyel forgó kerék!
    Rút állapot,
    s látszatra jobb,
foszlik, mint a búborék.
    Ködfátyolban
    alattomban
környékeztél engem is;
    tréfád által
    csupasz háttal
nyögöm mostan vétkeid.”
 
(Carmina Burana: Ó, Fortuna, Szedő Dénes fordítása)
(2)
Hökken Halál és Természet
ahogy a Teremtés ébred
felelni a Vádló-széknek.
 
Az irott könyv elhozatik
melyben minden foglaltatik
kikből végzés formáltatik.
 
S ha a Bíró leül ottan,
ami csak lappang, kipattan,
misem marad megtorlatlan.
 
 
(Celanói Tamás: Ének az utolsó ítéletről, Babits Mihály fordítása)
 
c)
Melyik képpel és szövegrésszel állítanátok párhuzamba az Előszó első, illetve második változatát? Miért?
 
6. feladat – gigászok harca
a)  
Olvassátok el a részletet Hésziodosz Istenek születése című művéből, majd válaszoljatok a kérdésekre!
 
Hésziodosz: Istenek születése
 
Így miután kivetette a títán-népet az égből
Zeusz, megszülte utolsó sarját Gaia, Tüphóeuszt,
mert arany Aphrodité által maga Tartaroszé lett.
Nagy tettekre való kezein kidagadtak az izmok,
lábai el nem fáradnak soha, száz feje nőtt ki
vállából s félelmetes kígyófej valamennyi,
(…)
Van, hogy az istenek értik csak, mit mond, de van úgy is,
hogy mint fékétől szabadult bika bömböl a hangja,
máskor meg felbődül, akár a kegyetlen oroszlán,
(…)
Aznap nagy baj volt küszöbön, jóvátehetetlen:
isteneket s a halandókat hogy majd leigázza.
Csakhogy az istenek és halandók atyja időben
észbekapott, dörgött száraz villámmal, a föld is
megremegett körben meg az ég boltíve felette,
föld mélyében a Tartarosz, Ókeanosz meg a Tenger.
Útnak eredt az olümposzi úr, s megrendül a nagy hegy
isteni lába alatt, az egész föld nyögve felel rá.
Két tűztől gyullad meg a kék, ibolyásszinü tenger,
villámtól s forró párjától ama szörnyek,
izzó szélviharoktól, s mennykövek égi tüzétől.
(…)
És ugyanők a virágos föld végnélküli síkján
tönkreteszik földönszületett ember kezeművét,
fergeteges zajjal, s mindent teleszórva homokkal. 
(Trencsényi-Waldapfel Imre fordítása)
 
  • Kik a gigászok a részletből kiolvashatóan, és miért harcoltak Zeusszal és az olümposziakkal?
  • Milyen céllal szüli meg Gaia Tüphóeuszt? Hogyan jellemzi az elbeszélő a gigászt?
  • Milyen jelenségekben nyilvánul meg az istenek harcának óriási, ember fölötti mérete?
  • Milyen hatással van az istenek harca az emberi világra?
  • Mi a szerepe az emberi világnak az istenek harcában, az eseményekben?
 
b)   
Hogyan jelenik meg az istenek harca az antik relief formanyelvén?
 
Gigantomachia – delphoi Apollón-szentély (Kr. e. 510) homlokzatának reliefje
A gigászok a görög mitológiában a vadság és a harc, az erő, valamint a káosz jelképei. Hésziodosz szerint Gaiától, a földistennőtől és Uranosznak, az ég istenének a vércseppjéből születtek, s mivel nem ismerték el Zeusz uralmát, harcot indítottak az olümposzi istenek ellen.
 
c)    
Hasonlítsátok össze az Előszó 19-34. sorának látomását a Gigászok harcának elbeszélésével (Hesziodosz), illetve a delphoi Apollón-szentély homlokzatának relief-részleteivel!
  • Keressetek párhuzamba állítható részleteket, motívumokat!
  • Gyűjtsetek érveket arra, hogy a vész látomásos leírása olvasható a gigászok harcának parafrázisaként!
 
d)  
Fogadjuk el, hogy a vész leírása olvasható az istenek harcának parafrázisaként.
  • Miként oldja fel ez az elfogadás az „istenek” többes számú alak szerepeltetését?
  • Mit jelenthet ebben az esetben „az ellenséges istenek haragját” szerkezet minőségjelzője és tárgya? Ki kinek ellensége és haragosa?
  • Milyen viszonyba állítja ez az értelmezés az új teremtés emberi vágyát és annak kudarcát?
 
e) 
Olvasd el Milbacher Róbert értelmezését az órai megbeszélésre reflektálva jelöléstechnikával!
„Az Előszó apokaliptikus szakaszában szereplő motívumok annak a gygantomachiának a nyomait viselik, amely lényege szerint Gaia Zeusz elleni harcát beszéli el, amelyben Gaia az aranykor visszatértét szeretné elérni az olymposzi istenek legyőzésével.
Nevezetesen a lehelet, amitől megfakul az élet, a villám, a bőszült szörnyeteg, a folyton folyvást ordító vész, többé-kevésbé beazonosítható Zeusz és Tüphon attribútumaiként. Zeusz és a szörnyeteg Tüphon harca egyes elbeszélések szerint, (pl. Hésziodosz Theogoniájában) a gigászok pusztulását elviselni nem tudó Gaia utolsó, Zeusz detronizálását célzó próbálkozásaként tört ki. (…) Tüphónt a Tartarosszal nemzette Gaia, a szörnyetegnek száz sárkányfeje volt, amivel tüzet okádott (megperzselte maga körül az életet) és folyton ordított (ember-, kutya- és bikahangon). Zeusznak azokkal a villámokkal sikerült legyőznie, amelyeket éppen erre a célra kovácsolt neki Héphaisztosz, a sánta kovácsisten. Hésziodosz elbeszélésében ráadásul a kettejük harca monumentálissá nő, és ennek következtében az emberi civilizáció produktumai is elpusztulnak.”
 
7. feladat – Gaia
 
a)    
Gyűjtsétek ki a vers zárlatából az „agg földre” vonatkozó kifejezéseket, és értelmezzétek őket kettéosztott naplóval!
 
 
Gaia a görög mitológiában a Földanya, a termékenység megtestesítője és a generációs konfliktusok ősoka.
Fia Kronosz, akinek a bíztatására leszámol férjével, Uranosszal.
A Zeusz vezette olümposziak uralmát megirigyelve és bosszút kívánva gyermekeiért, a titánokért, világra hozta a gigászokat, hogy legyőzzék az uralkodó isteneket.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Gaia termékenysége okán a legyőzhetetlenség szimbóluma is.
 
 
 
b)     
Mely tulajdonságai miatt rokonítható az „agg föld” a görög mitológia istennőjével,
Gaiával?
  • Ha a föld alakját Gaiával azonosítjuk, mit jelenthet, mire utalhat kacérsága?
  • Ha a föld alakját Gaiával azonosítjuk, hogyan értelmezhető, kire, kikre érthető a beszélőnek a „Hová tevé boldogtalan fiait?” kérdése?
  • Ha a föld alakját Gaiával azonosítjuk, milyen történelemszemléletet erősít szerepeltetése a versben?
 
8. feladat – Miért az antik történelemszemlélethez való visszanyúlás?
 
a)    
Széchenyi Istvánt 1848 augusztusától gyötörte a közelgő nemzethalál víziója, lelkiismeret-furdalás és önvád mardosta. Úgy hitte, alig maradt esély arra, hogy megakadályozza a nemzet pusztulását. Szeptember elején már környezete is tudta, hogy beteg. Orvosa szeptember 5-én Döblingbe, egy gyógyintézetbe vitte. Önvádja a szabadságharc bukását követően méginkább fölerősödött.
Olvassátok el az alábbi részletet Önvallomás című, 1849. március 21-én keltezett írásából, és dolgozzátok fel a kérdések alapján!
 
„Miután a pokol tiszteletére véghez vittem ezt a két stiklit [ti. a miniszteri állás elfogadása, ő vette rá Kossuthot a bankjegyeke nyomására, amely lehetővé tette a háborút], 1848. augusztus 30-án […] lehullott szememrül a hályog, és világosan felismertem, hogy már hosszú ideje, már 1811 előtt minden istenit elnyomtam magamban, és a szó legszorosabb értelmében szörnyetegként, a leggonoszabb állatnál is borzasztóbban éltem és cselekedtem; hogy én, akit a természet és a szerencse nagy tehetséggel áldott meg, törzsem gyilkosa lettem, ahelyett, hogy jótevője lettem volna[…] hogy tévútra vezettem rengeteg tisztességes embert, akik részint gyerekességbűl, részint nemes, de kiforratlan hazafiságbúl a forradalomhoz csatlakoztak, sőt ennek az élére álltak, s hogy máris tengernyi nyomorúság támadt, mindenfelé vér, kétségbeesés, pusztulás van napirenden, én pedig képtelen vagyok ámítani magam afelűl, hogy Latour, Lamberg, Zichy Ödön etc.etc.etc. halálát végső soron az általam kinyitott Pandóra-szelencéje okozta [...] a romlás princípiuma megvetette lábát a földön, és részben máris öszezavarta, részben még össze fogja zavarni a humanitás minden fogalmát.”
 
  • Hogyan értelmezi a részlet alapján Széchenyi részvételét az 1848-as első felelős magyar minisztériumban?
  • Miként értékeli ebben a vallomásban reformkori tevékenységét? Milyen szavakkal jellemzi önmagát?
  • Milyen értelemben szerepel a szövegben a „törzsem” kifejezés? Hogyan kapcsolódik ez a romantika nemzetfelfogásához?
  • Mit állít Széchenyi a forradalom kitörésében betöltött szerepéről, illetve hogyan látja a forradalmat? Vajon miért hatalmasodhatott el rajta az önvád és a bűntudat?
  • Mi a szerepe, jelentése a görög mitológiából vett Pandóra-szelencéje utalásnak?
 
b)   
A korabeli litográfia Széchenyi István döblingi napjait képzeli el. Milyennek ábrázolja a „legnagyobb magyart” a litográfia készítője?
 
M. Bäcker litográfiája Löschinger Zsigmond rajza alapján, XIX. sz. 2. fele
 
 
 
Jellemezzétek az alak tekintettartását és arcjátékát, taglejtését!
 
Magyarázzátok meg, mi lehet a szerepe a galambok hangsúlyos szerepeltetésének a díszletezésben!
 
c)    
Széchenyi önvádjainak a híre kiszivárgott Döblingből. Kemény Zsigmond ugyanis az 1851-ben megjelent Még egy szó a forradalom után című művét ezen önvádaknak a megcáfolására építi. Továbbá azt bizonyítja, hogy igenis szükséges volt Magyarország megreformálása.
Értelmezzétek kettéosztott naplóval Kemény érveit Széchenyi önvádjaival összevetve!
 
Részlet Kemény Zsigmond Még egy szó a forradalom után c. művéből
Az állítás értelmezése a Széchenyi Önvád c. művéből olvasott részlettel összevetve
„De miért mondanám tovább az ismert dolgokat! Széchenyit a forradalom előperceiben őrültté tette a honkeserv. S most Görgen tébolydájában mindent megfordított szempontból lát.”
 
„Késő volt már a csillapító és enyhítő gyógymodor! Minden veszve lőn; mert az ingerültséget őrjöngés váltá föl. És a fölbőszített beteg, fékezhetetlen dühében önmagát gyilkolta meg… Ki tehát itt a bűnös? - kérdi Széchenyi, vad gyönyörrel tördelvén le halántékáról egy fényes életpálya babérait. Én, egyedül én!! Ki a nemzethalál oka? 'A híres gróf, a legnagyobb magyar.'”
 
„Az egész közélet és az egész irodalom osztozhatik, ha túl lelkiismeretes akar lenni, Széchenyivel az önvádlásban.”
 
 
d)    
Keressetek minél több tartalmi, motivikus és szövegszerű kapcsolatot az idézetek között!
 
 kapcsolat
(A)
„Tökéletesen tisztának mutatkozik hazánk’ ege megint, minélfogva a’ legszebb reményekre melegszik keblem ismét.”
(Széchenyi István: Kelet népe, 1841)
 
 
(1)
"Öröm- s reménytül reszketett a lég…”
(Vörösmarty Mihály: Előszó, 1854?)
 
(B)
„[Õ]römtül, elragadtatástul magamba alig férve, majd csak hogy ki nem tárom az egész nagy természet előtt, (…)‘Meg van nyerve a’ nagy csata, el van érve a nemes czél!’”
(Széchenyi István: Kelet népe, 1841)
 
(2)
„Véred forrjon mint az örvény árja,
Rendüljön meg a velő agyadban,
Szemed égjen mint az üstökös láng,
Húrod zengjen vésznél szilajabban,
És keményen mint a jég verése,
Odalett az emberek vetése.”

(Vörösmarty Mihály: A vén cigány, 1854?)
 
(C)
“[F]elhevült és sehogy sem fékezett képzeletüknél fogva, magyar egünkön égi háború és zivataros idők helyett a’ tavasznak legcsendesb, leggyönyörtelibb napjait látják hazánknak jó szivű de hibás szemű optimistái.”
(Széchenyi István: Kelet népe, 1841)
 
 
(3)
„Midőn ezt írtam, tiszta volt az ég.
Zöld ág virított a föld ormain.
Munkában élt az ember mint a hangya:
Küzdött a kéz, a szellem működött,
Lángolt a gondos ész, a szív remélt”

(Vörösmarty Mihály: Előszó, 1854?)
 
(D)
“[É]s nem gyulna vérem nem forrna velőm, ‘s tehetségem szerint ‘a vésznek elhárítása végett mindent nem tennék, s én legalább fel ne jajdulnék, a’ legkeserûbb panaszra ne fakadnék, ha többet tenni képes nem vagyok, midőn halál és élet közti ponton látom állani a’ hazát…”
(Széchenyi István: Kelet népe, 1841)
 
(–)
 
e)    
Fogalmazzatok megválaszolásra váró kérdéseket a Széchenyi- és Vörösmarty-idézetek közti kapcsolatokra vonatkozóan!
 
f)     
Vonjatok le következtetést! Éljetek az idézetek közti kapcsolatokat magyarázó előfeltevéssel (hipotézissel)!
 
g)   
Vessétek össze következtetéseteket Milbacher Róbert irodalomtörténészével!
„Közismert, hogy Vörösmarty és Széchenyi reformkori művei között igen-igen szoros kapcsolat van: mind Széchenyi, mind pedig Vörösmarty meg-megidézi a másik egy-egy sorát, gondolatmenetét. Azt gondolom, hogy az Előszó esetében is Széchenyi képviselte magatartásforma értelmezése zajlik. Az ötvenes évek elejének, közepének ugyanis nagy felismerése volt Széchenyi Kelet népében kifejtett jóslatának - amely a forradalmi veszélyre és a nemzet pusztulására vonatkozott - beteljesedése. A Kelet népében Széchenyi abban látta a veszélyt, hogy az események irányítása kicsúszik azok kezéből, akik megindították a megújulást, és minden a forradalom önpusztító káoszába fog fulladni. Persze 1841-ben mindezt Kossuthnak címezte Széchenyi, ám a világosi katasztrófa után már önmagát vádolja a nemzet pusztulása miatt.”
 
h)   
Mi a válasza Vörösmarty Mihály Előszó című versének Széchenyi István és a magyarság önvádjaira?
 
i)     
Hogyan hozható összefüggésbe Vörösmarty verse Kemény Zsigmond Még egy szó a forradalom után c. művének kérdéskörével?
 
j)    
Milyen értelmet nyerhet az antik mitológia és történelemszemlélet kontextusában a vers címe? Mihez lehet bevezető, előszó a költemény?
 
k)    
Értelmezzétek az idézetet az Előszó című vers lehetséges következtetésével összefüggésben a tollak középen technikával!
A görögök szerényebbek voltak. Nem a világtörténelem végső értelmének kiderítésén mérték magukat. Megragadta őket a természetes kozmosz látható rendje és szépsége, a keletkezés és pusztulás kozmikus törvénye volt történelemmegértésük mintája is. A görög világszemlélet szerint minden dolog pályáját ugyanannak örök visszatérése szabja ki, s ebben a kifejlés tulajdon kezdetéhez tér meg.” (Karl Löwith)
 
 
Reflektálás
 
 
9. feladat – érv ping-pong
 
A versből vett néhány idézettel és értelmező-magyarázó kibontásukkal igazoljátok vagy cáfoljátok az alábbi állításokat!
  • A szöveg egyetlen világévbe sűríti a történelem menetét, és világtörténeti-világtörténelmi ciklussá növeszti a magyarságnak az 1840-es évek elejétől 1949-ig tartó nemzeti és egyéni sorsvállalását.
  • A világév menete a természet ciklikus változását követi, annak mintájára körkörös.
  • A múltba helyezett emberi cselekedetek célja egy új aranykor (földi Paradicsom, Kánaán) megvalósítása Magyarországon.
  • Bár a vaskor a legnyomorúságosabb korszaka az emberi történelemnek, de mint az utolsó világkorszak, egyben az újjászülető aranykor reményét adja.
  • A vaskor minden nehézsége ellenére alkalmas a békés munkálkodásra, és ez az átértelmezés adja értékét.
  • A vers lemond a zsidó-keresztény emblémákról, eltávolodik a végre irányuló üdvtörténeti gondolattól.
  • A vers a ciklusokban gondolkodó antik történelemfilozófia újragondolására tesz kísérletet.
  • A versből kiolvashatóan az emberi történelmet nem valamely istenség és nem az ember irányítja, hanem a kiszámíthatatlan és forgandó szerencse (Fortuna). Menete nem célelvű és nem igazságosztó, hanem aleatorikus (latin: alea: kocka ’véletlenszerű’).
  • A vész kitörése nem az ember új teremtést megkísérlő cselekvésére adott válasz (büntetés), hanem a sors által kijelölt, előre nem látott (nem látható) új világkorszak kezdete.
  • Az istenek haragja nem feltétlenül az emberre, hanem egymásra is irányulhat. A vész motivikája például a görög mitológia istengenerációinak világkorszakokat is teremtő harcát idézi.
  • A zárlat groteszk tavaszi násztánca a kacér Gaia megtermékenyülésre vonatkozó vágyának bizonysága, amely újabb lázadó fiak megszületését és Zeusz trónfosztásának újbóli kísérletét eredményezheti.
 
10. feladat – rövid esszé
Írj rövid esszét az alábbi kérdések egyikérről!
  • Milyen veszélyei vannak a fatalista gondolkodásnak?
  • Milyen veszélyei vannak a személyiségen vagy a nemzeten eluralkodó bűntudatnak, önvádnak?


<< vissza