Cikkek, tanulmányok Források Bibliográfiák Tananyagok, modultervek Ajánlók Korábbi számaink tartalma Elérhetőségeink

nyomtatás

Fekete Nóra

Modulterv Séllei Nóra: A szingliregény esete, avagy a populáris kultúra neme című cikkéhez

 

Annak a nyitott kérdésnek a vizsgálata, hogy a szingliirodalom részét képezheti-e a kánonnak. Ezen belül a kánon, a regény, a női írás, valamint a szingliirodalom kapcsolata kerül tárgyalásra, melynek eredményeként a tanulók egy szubjektív véleményalkotással válaszolnak a témára.
 
A modul témája, célja:
 
Fejleszthető kompetenciák:

Személyes
Szociális
Kognitív
  •  Reális és pozitív önbizalom
  • Saját vélemény formálása és védelme
  • Alkalmazkodás
  • Döntés
  • Együttműködés
  • Odafigyelés mások véleményére
  • Kommunikáció
  • Érvelés, meggyőzés
  • Kritikai gondolkodás
  • Perceptív kompetencia
  • Narratív kompetencia
  • Értelmezés
  • Következtetés
  • Szövegfeldolgozás
 
Célcsoport:
17-18 évesek, fakultáció
 
Javasolt óraszám:
3 óra
 
Előfeltétel-tudás:
Általános irodalomtörténeti és irodalomelméleti ismeretek.
 
Információk a felhasználó tanároknak:
 
Megjegyzések
Lehetséges megoldás(ok)
Ráhangolódás
1.
a-c)
Az óraterv számos csoportmunkában elvégzendő feladatot tartalmaz. Ideális esetben az asztalok eleve négy-fős csoportokra vannak kialakítva, ezzel segítve az óra előmenetelét és a kényelmes munkát.
 
 
c) Lehet egyéni, páros vagy csoportmunka.
a-b) művésziség jellemzői lehetnek:
  • Katarzist/erős érzelmi hatást vált ki
  • Megdöbbentő
  • Újfajta mondandó/hatás
  • Szép
  • Forma jelentősége
  • (problémaként felvethető a kérdés, hogy szerintük a művészet összekapcsolódik-e a jóval)
 
c) Egyéni megoldások, 2-3 írást felolvastatunk.
2.
 
A ráhangolódás viszonylag tág perspektívából nyúl a kérdéshez, hogy minél több érdeklődést és előzetes tudást hívjon elő. Ez a feladat arra szolgál, hogy elkezdjünk közelíteni a konkrét témánkhoz.
Művészet
Mindkettő
Irodalom
Más érzékterületeket is mozgósíthat
Katartikus
Aktív (alkotói) részvételt követel meg
 
Magas színvonalú
 
Színvonal:
ØStílusban
ØTörténetben
ØKarakterekben
 
Időtlen értéket képvisel
Tanítva gyönyörködtet (explicitebb jelentés)
Jelentésteremtés
3.
 
a) A műcímek kiosztása előtt elengedhetetlen tisztázni (kérdezve kifejtő módszerrel) a kánon fogalmát annak érdekében, hogy a tanulók minden előzetes tudással rendelkezzenek a feladat helyes megoldásához!
 
A műcímek egyenként kis papírlapokra nyomtatva kerüljenek kiosztásra, hogy a táblához kijőve a tanulók a megfelelő oszlopba tudják helyezni. Az eközben elhangzó indokolásnak és a táblaképnek köszönhetően a tananyag könnyebben befogadhatóvá válik.
 
b) A művek besorolása során elhangzottakat összegezzük a frontális kérdezve kifejtő módszerrel. Az óra előrehaladása érdekében próbáljuk úgy irányítani a kérdéseket, hogy a kánonba tartozás követelményei között szerepeljen:
  1. magas színvonal
  2. múlttal rendelkezik
  3. domináns ideológia/hagyomány nyilatkozik meg benne
  4. férfiírások
Ugyanígy mondjuk ki azoknak az alkotásoknak a jellemzőit is, melyek nem képezik részét a kánonnak:
  1. közönséges, divatot követi
  2. múlt nélküli
  3. külső, nem illeszkedik az uralkodó ideológiába
  4. női irodalom
Például: Mi a hasonlóság Stephenie Meyer, J. K. Rowling és Agatha Christie között?
a) Kánon: szépirodalmiként felfogott művek listája (mely a meghatározó ideológia vagy hagyomány szerint van besorolva).
 
 
4.
a-
c)
 
a) Filmrészlet:
Bridget Jones naplója, DVD verzió, 00:05:15-00:07:51 (h/min/sec)
 
A két idézetet egy-egy diákkal felolvastatjuk.
 
Az írás saját magam számára technikához híven nem értékeljük és nem is olvastatjuk fel az írásokat. A feladat célja, hogy a tanulók előhívják előzetes tudásukat és rejtett értékítéleteiket, majd ezekre és az eddig tárgyaltakra támaszkodva kialakítsanak egy szubjektív véleményt, melybe a továbbiakban az új tudás beleágyazódhat.
 
b) Az idődiagram segít sémában látni a nő és a regény kapcsolatának problematikáját. Egyszerre von párhuzamot a női írás és a kanonizáció, valamint a női írás és lehetséges ideológiai háttere, a feminizmus között. Erre támaszkodva a vitában majd hasznos érveket fogalmazhatnak meg.
 
Első olvasás után érdemes megbizonyosodni arról, hogy a diákok ismerik az idegen szavak, bonyolultabb irodalomelméleti szavak jelentését (pl. patriarchális társadalom, kulturális konstrukció, poszt-, bináris séma, kulturális oppozíció, marginalitás, hibriditás, ambivalencia)
 
A szingliirodalom részletesen a következő feladatban kerül feldolgozásra, azonban a diagramban helyet kap, hogy kerek egész képet alkothassunk a női írás történetéről.
a) Egyéni megoldások.
 
b) Lásd: szövegrészletek és idézetek
 
c) Kérdezve kifejtő módszer segítségével levonni a következtetést:
  1. tág értelemben lehet úgy tekinteni, hogy a szingliirodalomnak van múltja
  2. a kánon nem állandó, változik
5.
 
A feladatsor irányított kérdésekkel arra szolgál, hogy a tanulók maguk vonhassák le az idézetekből a következtetést a szingliirodalom jellemzőit illetően, így segítve elő a tananyag könnyebb beillesztését a meglévő tudásba.
A 3. c) kérdés könnyítéséhez tegyünk minden csoport asztalára egy szingliregényt.
1. a) Egyéni válaszok. Lehetséges megoldások: szerelem, önállóság, XXI. századi élet, magány, párkeresés, párkapcsolatok, stb.
b) A Séllei cikkben megfogalmazott életmódpróza definícióhoz hasonló eredmény: „huszonvalahány-éves-nő-együtt-lakik-másokkal-élete-tele-mindenféle-bosszantó-dologgal-amit-jelentősen-csökkenteni-lehetne-a-megfelelő-pasi-megtalálásával”.
2. a) Emancipált autonóm nő vs. klasszikus romantikus női szerep
b) Egyéni megoldások.
3. a) E/1
b) napló
c) rövid részek
d) alkalmazkodik a mai világ olvasói szokásaihoz (pl. munkába menet olvasás, pörgő élet rövid szünetei)
e) beszédnyelvi + nyelvi újítások
6.
 
Mivel a szakirodalom is ingadozik annak tekintetében, hogy tekinthető-e a szingliirodalom szépirodalmi alkotásnak, ezért kiváló eset arra, hogy vitát kezdeményezzünk. A korábbi szubjektív véleményre, a női írás múltjára és a szingliirodalom implicit posztfeminista önkritikájára alapozva a tanulók egy új, érett véleményt formálhatnak a kérdéssel kapcsolatban.
Egyéni véleményalkotás.
A következő érvek kerülhetnek fel a lapra:
PRO
KONTRA
Posztfeminista problematika
Közönséges problematika
Aktualitás
Alacsony színvonal
Ø      stílusban
Ø      nyelvben
Ø      témában
Ø      karakterekben
Újszerűség
Külső, marginális írás
Múlttal rendelkezik
 
Reflektálás
7.
 
A kilépőkártya letisztázza az órán tanultakat, miközben egyéni véleményt és indoklást kíván meg.
Egyéni megoldások.
 
Eszközigény:
CD-lejátszó, DVD-lejátszó vagy internet-kapcsolat és kivetítő, kinyomtatott feladatok (képek, idézetek, feladatsorok), A/4-es lapok, színes tollak, 1-1 szingliregény a szemléltetéshez


 
 
Felhasznált irodalom:
Bán Zoltán András: Ex libris, in: Élet és Irodalom, LV. évfolyam 28. szám, 2011. július 15.
Candace Bushnell: Szex és New York, Gabo Könyvkiadó, Budapest, 2008.
Helen Fielding: Bridget Jones naplója, Európa, Budapest, 2001.
Moi, Toril: Feminista irodalomkritika, in: Jefferson, Anne - Robey, David: Bevezetés a modern irodalomelméletbe, Osiris, Budapest, 1995.
NANE (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen) Egyesület: Röviden a feminizmus­ról, NANE,
Budapest
Názer Ádám: Harc a női jogokért. Szüfrazsettek. In: Rubikon, 2007/8. A 20. századi nő, online: http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/harc_a_noi_jogokert_szufrazsettek#top
Pethőné Nagy Csilla: Módszertani kézikönyv, Korona Kiadó, Budapest, 2007.
Rácz Zsuzsa: Állítsátok meg Terézanyut!, Édesvíz Kiadó, Budapest, 2003.
Séllei Nóra: A szingliregény esete, avagy a populáris kultúra neme, in: Árkádia, 2011.
 
Modulterv – tanulói oldal
 
A modul témája, célja:
A szingliirodalom nem illeszkedik szervesen a középiskolai oktatás tantervébe, de hasznos lehet arra, hogy kiszélesítse a kortárs világirodalom – mint érettségi témakör – tananyagát. Emellett általános képet nyújt az irodalmi színvonal, kánon és hagyomány jelentéseiről. A modul három nagy kérdés köré szerveződik: mi tartozik a kánonba (mozgósítva az angol irodalomtörténeti ismereteket), melyek a szingliregények jellemzői, valamint beletartozik-e a szingliirodalom a kánonba. A modul íve ez utóbbi kérdés vitakánt való tételezésére van kihegyezve.
 



Közös zenehallgatás: Johann Sebastian Bach: Ich Ruf' Zu Dir, Herr Jesu Christ, BWV639
(2:55 perc)
 
b)
A képek és/vagy idézetek alapján gondold végig, mit jelent számodra a művészet! Mit gondolsz, mi tesz egy alkotást művészivé?
      
 
1. csoport: festészet és építészet
 
 
Csontváry Kosztka Tivadar: Magányos cédrus
 Hundertwasser építészete Darmstadtban
 
 
2. csoport: festészet és balett
 
 Salvador Dalí: Az emlékezet állandósága
 Orosz balett
 
3. csoport: építészet és költészet
 
 Barcelona, Ciutadella
(Josep Fontserè)
Tóth Árpád: Lélektől lélekig
Állok az ablak mellett éjszaka,
S a mérhetetlen messzeségen át
Szemembe gyűjtöm össze egy szelíd
Távol csillag remegő sugarát.
Billió mérföldekről jött e fény,
Jött a jeges, fekete és kopár
Terek sötétjén lankadatlanul,
S ki tudja, mennyi ezredéve már.
Egy égi üzenet, mely végre most
Hozzám talált, s szememben célhoz ért,
S boldogan hal meg, amíg rácsukom
Fáradt pillám koporsófödelét.
Tanultam én, hogy általszűrve a
Tudósok finom kristályműszerén,
Bús földünkkel s bús testemmel rokon
Elemekről ád hírt az égi fény.
Magamba zárom, véremmé iszom,
És csöndben és tűnődve figyelem,
Mily ős bút zokog a vérnek a fény,
Földnek az ég, elemnek az elem?
Tán fáj a csillagoknak a magány,
A térbe szétszórt milljom árvaság?
S hogy össze nem találunk már soha
A jégen, éjen s messziségen át?
Ó, csillag, mit sírsz! Messzebb te se vagy,
Mint egymástól itt a földi szivek!
A Sziriusz van tőlem távolabb
Vagy egy-egy társam, jaj, ki mondja meg?
Ó, jaj, barátság, és jaj, szerelem!
Ó, jaj, az út lélektől lélekig!
Küldözzük a szem csüggedt sugarát,
S köztünk a roppant, jeges űr lakik!
 
4. csoport: aszfaltfestés és költészet
 
3D aszfaltfestés, Budapest
Weöres Sándor: Tapéta és árnyék
 

 


c)
 Miután összeszedtetek pár gondolatot, jellemzőt, írjatok ötsorost a művészetről!
 
2. feladat: művészet és irodalom
Készítsetek először párban, majd csoportosan Venn diagramot a többi művészeti ág és az irodalom kapcsolatáról!
 
Véleményed szerint beletartoznak-e az alábbi művek a kánonba? Miért gondolod így?
 


Balzac: Goriot apó
Rejtő Jenő: A láthatatlan légió
Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés
Agatha Christie: Az ABC-gyilkosságok
Homérosz: Odüsszeia
J. K. Rowling: Harry Potter
Ibsen: Vadkacsa
S. Meyer: Alkonyat
Babits: Levelek Irisz koszorújából
Arthur Bloch: Murphy törvénykönyve
Goethe: Faust
Asimov: Az alapítvány trilógia


 

b)
Indoklásaitok alapján mit gondoltok, milyen kritériumok alapján tartozik egy mű a kánonba, illetve melyek alapján nem tartozhat bele?
 
4. feladat: női írás
a)
Írás saját magam számára: Alkoss saját véleményt a videó-részlet, az idézetek és előzetes olvasói tapasztalataid alapján arról, hogy beletartozik-e a szingliirodalom a kánonba. Gondolataidat 8-10 mondatban fogalmazd meg!
 
Videó-részlet a Bridget Jones naplójából.
Két idézet:
 
1. Helen Fielding: Bridget Jones naplója
 
Hahá! Most beszéltem Sharonnal.
– Azt kellett volna mondanod: „Azért nem vagyok férjnél, mert szingli vagyok, ti beképzelt, idő előtt vénülő, szűk látókörű hülyék! – szónokolt Shazzer. – "És mert nem csak egy rohadt módja van az életnek: minden negyedik ember egyedülálló, az uralkodóház legtöbb tagja egyedülálló, felmérések bizonyítják, hogy az ország fiatal férfi lakossága alkalmatlan a házasságra, ezért felnőtt a magamfajta fiatal lányok nemzedéke, akiknek van saját jövedelmük és otthonuk, istenien szórakoznak, és nincs rá szükségük, hogy másnak a zokniját mossák! Olyan boldogok lennénk, mint majom a farkával, ha a magatokfajták nem esküdnének össze, hogy butának érezzük magunkat, csak mert ti féltékenyek vagytok!”
– Szinglik! – ordítottam boldogan. – Hurrá a szingliknek!
 
 
 2. Rácz Zsuzsa: Állítsátok meg Terézanyut!
 
Új füzet, új élet. Egyes iskolák szerint elég, ha az ember elhatározza, hogy új életet akar, majd hátradől, és megvárja, míg új élet bekopogtat a második emeleti körfolyosós lakásába. Mivel én nem ilyen iskolába jártam, a biztonság kedvéért új füzetet vettem, konkrétan a hónapban a harmadikat már, hogy kicsit noszogassam eljövetelét. Gyanakszom ugyanis, hogy a füzet minőségétől is függ, új élet talán nem szívesen költözik ronda kockás spirálfüzetbe, ezért most gyönyörű, narancssárga és üdezöld virágoktól tarka borítójú, finoman vonalazott füzetet vásároltam, és kunyeráltam hozzá Marcitól egy csodaszép töltőtollat. Ilyennel tanultam annak idején írni, a sors biztosan ezt a párhuzamot is értékeli, bár töltőtollal írni csak egy bizonyos szögben lehet, amitől negyedórán belül görcsöt kap a kezem és ki kell mennem dohányozni a konyhába, hogy lazítsak. Na mindegy, végül is baromira nem történt egyelőre semmi.
 
b)
Idődiagram készítése. Minden csoport kap egy-egy részletet. Foglaljátok össze a kapott szöveg lényegét és készítsetek belőle 5-10 pontos vázlatot! Mikor elkészültetek, helyezzétek el az idődiagramon a vázlatotokat és foglaljátok azt össze saját szavaitokkal!
 
 
1) A feminizmus első hulláma:
 
A feminizmus politikai eszme és mozgalom, amely a nők társadalmi felszabadításáért és emberi jogaiért, a férfiuralom ellen küzd. Számos irányzata van. Mindezek irányzatok közös alapgondolata, hogy a nőket mint társadalmi csoportot számtalan hátrányos meg­külön­böztetés és erőszak éri pusztán azért, mert nők.
A feminista mozgalom célkitűzése a nők emberi jogainak biztosítása (biztonsághoz való jog, egyenlő bérek, egyenlő munkaerőpiaci esélyek, stb.). A feminizmus számos férfiviselkedést elítél és azok ellen fellép (nők és gyerekek elleni erőszak, háborúk, versenyszellem, környezet pusztítása).
A feminizmus első hullámának kezdetei 1792-re tehetők és egy bizonyos Mary Wallstonecraft nevéhez fűzhetők. Idővel női egyenlőtlenség kérdé­sét a 19. századi liberális feminista gondolkodók fogalmazták meg: a nők törvény előtti egyenlőségéért szálltak síkra. Törekvéseik eredményeként először Új-Zélandon kaptak a nők szavazati jogot 1893-ban, az Egyesült Államokban 1920-ban, míg Magyarországon nagyobb megszorításokkal 1918-ban.
A 19. század végétől a marxi társadalomszemléletből levezetett szocialista feminizmusa nők gazdasági kizsákmányolását helyezte a középpontba. Céljaik a társadalmi nemek különbségeinek felszámolása a társadalmi osztályok felszámolásával együtt, az egyenlő bérezés és foglalkoztatási kvóták segítségével.
A századelő egyik nagy visszhangot kiváltó mozgalmát a szüfrazsettek indították Angliában a nők választójogáért, s olyan reformokért, mint a nők egyenlő oktatása, munkavállalási jogaik kiterjesztése. A szüfrazsettek elítélték a nők családon belüli alárendeltségét, és célul tűzték ki a nők nagyobb szerepvállalását a közéletben. Az események csúcspontja kétségkívül 1913-ban és 1914-ben volt. A szüfrazsettek a legtöbb királyi részvétellel zajló eseményt vagy politikai gyűlést gyújtogatásokkal és bombatámadásokkal igyekeztek megzavarni. A mozgalom csúcsán, 1914-ben Emmeline Pankhurst így foglalta össze céljaikat: „Mi azért harcolunk, hogy eljöjjön az idő, amikor egy születendő kislány egyenlő esélyekkel vág neki az életnek, mint fiútestvérei”. Érdekes módon az első világháború, ami a szüfrazsett mozgalom végét is jelentette, vezetett el végül a kívánt reformokhoz is. Az első világháború okozta társadalmi megrázkódtatás volt szükséges ahhoz, hogy a választójog kiváltságból politikai alapjoggá váljon. A szüfrazsett mozgalom önmagában nem volt elég ehhez. Sőt, az általuk alkalmazott erőszak meg is bukott. 
 
 
2) Feminizmus a 60-as években:
 
A hatvanas évektől a radikális feminizmus hívei a nemek közti társadalmi, intézményes és személyes hatalmi viszonyokat vizsgálták. A férfi eszerint a társadalmunkat meghatározó patriarchális ideológiával uralkodik a nő felett.
A feministák különbséget tettek a feminizmus, nőiség és a feminitás fogalmai között. A feminizmus egy politikai álláspont, a nőiség biológiai meghatározottság, míg a feminitás kulturális determináltság. A női mivolt azonban nem feltétlenül jár együtt feminista megközelítéssel, tehát nem minden női írás feminista írás, sőt, férfiak is lehetnek feministák. A feminitás mint kulturális meghatározottság szintén nem feleltethető meg egyértelműen a női mivolttal. A feminitás kulturális konstrukció. Simone de Beauvoir szerint senki sem születik nőnek, hanem azzá válik. A patriarchális elnyomás lényege, hogy minden biológiai értelemben vett nőre bizonyos társadalmi normákat kényszerítenek, azért, hogy elhitessék velük a patriarchális ideológia természetességét. Azokat a nőket, akik ehhez a képhez (kedves, szerény, alázatos, stb.) nem hajlandóak igazodni, nőietlennek, természetellenesnek bélyegzik. A feministák a patriarchális társadalom ezen konstrukciója ellen szólalnak fel.
A 60-as években megerősödnek Nyugat-Európában a feminista mozgalmak, és a figyelem újra a nemek közötti egyenlőtlenségek felszámolására irányul. Ezen egyenlőtlenségek közé tartozott a női öltözködési kódex, a szavazati jog hiánya, alacsonyabb bérezés és az aránytalan képviselet az intézményekben. A feminizmus második hulláma Betty Freedan nevéhez fűződik, aki 1963-ban kiadta a The feminine mystic című könyvét. Ezen második hullám nem volt férfiellenes, azonban hirdette, hogy a nőknek is joguk van képességeik kiteljesítéséhez és a karrierlehetőségekhez. A feminizmus második hulláma a munkalehetőségekért, az abortusztilalom ellen és a politikai karrierlehetőségekért kampányolt. Fredan azonban főleg a középosztálybelieket támogatta, és emellet a középosztálybeli leszbikusokat is, aminek a kortárs feminista irányzatok nem igazán örültek. 1981-ben kiadta "A második lépcsőfok" című könyvét, melyben a munka és a család összeegyeztetésére hívta fel a figyelmet, hiszen a 60-as évek törekvései normák szintjén már elfogadottak voltak.
A feminizmus jellemzői:
* A feminizmus politikai ügyként kezdte kezelni a magánügyek (szexuális élet, gyermeknevelés) kérdését.
* Új társadalmi szféra: a társadalmi különbségek tűnjenek el a nők és a férfiak között, fel kell számolni patriarchális társadalmat
- egyetemre járás
- válás: vagyonmegosztás
- családon belüli erőszak megszüntetése
- házasságon belüli nemi erőszak fogalmának megjelenése
- a nő mint szexszimbólum eltüntetése
 
 
3) Posztfeminizmus:
 
A posztmodern feministák a patriarchális beszédmód leleplezésén fáradoznak. A rendszerváltás utá­ni Közép-Európában a korábbi állami ideológia szintjére emelt egyenjogúság (pl. a nők kötelező munkába állása) után népszerűnek tűnt a ha­gyományos női szerepekhez való visszatérés.
Héléne Cixous Hol van a (n)ő? című írásában a nyelv patriarchális természetét tárja fel. Nem csak a társadalom, hanem egyik legfontosabb eleme, a nyelv is hordozza, sőt, termeli a maszkulin elnyomást. Léteznek bizonyos állandó, ellentétes jelentésű szó-párok a nyelvben, melyek tovább mélyítik a patriarchális értékrendszert, hiszen ezekből a férfi kerül ki győztesen. Ezek a kulturális oppozíciók végtelen sora tartja fogva a nőt.
 
Férfi
Női
Aktivitás
Passzivitás
Nap
Hold
Kultúra
Természet
Nappal
Éjszaka
Fej (ész)
Érzelmek
Értelmes
Érzékeny
Élet
Halál

Cixous azon fáradozik, hogy felforgassa a férfiuralom bináris sémáit, melyek megpróbálják elnyomni és elhallgattatni a nőket, és egy új feminin nyelv kialakításáért küzd. Mivel azonban a férfiuralom ideológiája által van a nyelvünk meghatározva, ezért nem lehet ezen a nyelven úgy gondolkodni, mintha nem lennénk a férfiuralom elnyomása alatt. Vagyis bármikor szólal meg egy nő, azt az uralkodó patriarchális ideológia alatt teszi, így hiába akar nőként megszólalni, úgy fog beszélni, mint egy nő. Így azonban megkérdőjeleződhet a feminista politika harcának érvényessége is.
Más írók szerint (pl. Julia Kristeva) nem a nyelvvel kell foglalkozni, hanem a nők állandó marginális pozíciójával, ez az ugyanis, ami feminitást meghatározza (így lehet, hogy egyszerre lehet a nőket szűzként és szajhaként is ábrázolni). Megint mások (Elaine Showalter) odáig mennek, hogy azt állítják, nincsen biológiai értelemben vett női lényeg, a hasonlóságok ugyanis mind abban gyökereznek, hogy a nők az idő folyamán mindig ugyanabban az alávetettségben éltek. A feminitás tehát marginalitás. Ez egy olyan elmélet, mely kibékíti a feminista és patriarchális ellentéteket, hiszen minden ember magáévá teheti.
 
 
4) A nőiség és a regény mint műfaj kapcsolata:
 
A regény mint műfaj ugyanis köztudottan az irodalom népszerű regisztereiből származik. Ráadásul az angol nyelvű kultúrákban létrejöttekor a regény nagy mértékben összefonódott egy új és nem túlságosan művelt olvasói réteg megjelenésével is. A művelt olvasó inkább a klasszicista hőseposzokon és ódákon, azok mitikus allúziórendszerén élezte (férfi)elméjét. Regényeket viszont a középosztálybeli nőknek mint olvasóközönségnek éppen a 18. század végén igen jelentősen megnőtt rétege olvasott, mi több, a regények íróinak nagy része is nő volt. A 18. századik második felében több száz írónő írt regényeket Angliában (Todd 1989, 218), mi több, sok esetben (ellentétben a híres 19. századi példákkal, amikor írónők férfi álnevet választottak magunknak, mint például Geoge Eliot) nagyon sok férfi is női álnevet használt regényei kiadásához (Spender 1989, 24). És ha a témákat tekintjük, akkor azt is látjuk, hogy a regényműfajok jelentős része (otthonregény, etikettregény, érzékenységregény és persze nem utolsósorban a legklasszikusabb: a szerelmes románc) elsősorban női műfajként jött létre. (…) Amikor 1948-ban F.R. Leavis kanonizálta az angol regényhagyományt, akkor abba belefért ugyan Jane Austen és George Eliot, azonban ennek oka Leavis előfeltevésében rejlett, mely a regénynek morális funkciót tulajdonított (v.ö. Leavis 1962, 14, 25, 27), ugyanakkor a morális tartalomra való fókuszálás mindkét említett írónő esetében le- és elfedte annak a problematizálását, hogy szövegeik nagy része egyúttal hangsúlyosan női szöveg is. Mi több, ironikus módon, George Eliotot sokáig kifejezetten maszkulin íróként értelmezték. Hosszú időnek kellett eltelnie, míg olyan írónők, mint Charlotte Brontë, Emily Brontë vagy Elizabeth Gaskell (akinek regényvilága semmivel sem érdektelenebb Dickensénél) vagy a modernisták közül Virginia Woolf bekerült az angol kánonba, mégpedig írónőként, s ennek a folyamatnak a részeként Jane Austen és George Eliot regényvilágának nőiessége is artikulálódott.
 
 
5) A middle brow irodalom:
 
A magas („olvashatatlan, nehéz, avantgarde, posztmodern") és a silány ponyva közti igen széles mezőt tölti ki a middle-brow irodalom.
 
Ezt látjuk a két világháború között az úgynevezett „middle-brow” irodalom esetében, mely egy közepesen művelt és – akárcsak a 18. század végén – ismét elsősorban női olvasóréteget szólít meg, és részben a magas modernizmus sokak számára érthetetlen vagy legalábbis élvezhetetlen elitkultúrájával szemben vagy mellett jön létre (ide lehet sorolni Margaret Mitchellt, az Elfújta a szél, Daphne du Maurier-t A Manderley-ház asszonya és olyan – híres filmfeldolgozások alapját képező – elbeszélések szerzőjét, mint a Madarak vagy a Ne nézz vissza!, Agatha Christie-t és a magyarul méltánytalanul ismeretlen Elizabeth Bowent vagy Nancy Mitfordot). Mint arra Nicole Humble rámutat, ez a kifejezetten a középosztálybeli női olvasóréteget megcélzó regénytípus (akárcsak annak idején az austeni regény) a domesztikus női térnek, a női vágyaknak, a női életmód változó kereteinek textuális újradefiniálására tesz kísérletet műfaji hibriditása révén, ugyanakkor igen mélyen beíródik a fogyasztói kultúrába is (v.ö. Humble 2001, 3–6), mégpedig nemcsak tematikája, hanem a regények eladási példányszáma, marketingje stb. révén is. Talán az sem véletlen, hogy ez a regénytípus akkor jött létre, amikorra egyrészt lecsengett a feminizmus első hulláma, de ambivalens eredménnyel ért véget, mert nyilvánvaló, hogy a nők szavazójogának elnyerése vagy az egyetemek kapuinak megnyílása csak formális lehetőség, amely nem jelentette automatikusan sem a nemekről való gondolkodás, sem a társadalmi intézményrendszerek automatikus átstrukturálását, és a middle-brow regény az ebből az ambivalenciából eredő szorongások kiélésének és megmutatásának is tekinthető.
 
c)
Az elhangzottak alapján mit gondoltok, múlt nélkülinek tekinthető-e a szingliirodalom? Értelmezhetjük-e a XVIII. századi női regényeket úgy, mint a szingliirodalom ősei?
Milyen következtetést vonhatunk le a kánonnal kapcsolatban? Állandónak tekinthetjük-e a mai kánont?
 
5. feladat: A szingliirodalom jellemzői
 
Válaszoljátok meg az alábbi kérdéseket a kapott idézetek és könyv alapján!
 
1.)    A szingliirodalom problematikája
a.       Mit gondolsz, mi a szövegek főtémája?
b.      Hogyan tudnád ezt a megállapítást általánosítani? Hogyan foglalnád össze a Bridget Jones naplója, az Állítsátok meg Terézanyut! és a Szex és New York eseményeit úgy, hogy az a szingliirodalom általános problematikájaként legyen értelmezhető?
2.)    A posztfeminista ellentmondás
a.       Milyen két pozíció jelenik meg a posztfeminista élethelyzetben?
b.      Miben áll a két szerep ellentmondásossága?
3.)    Narrációs mód
a.       Milyen szám, milyen személyben íródnak a szingliregények?
b.      Mi a regények formája?
c.       Szerkezetét tekintve mekkora részekre tagolódik?
d.      Mit gondoltok, mi lehet ennek az oka? (Gondoljatok az Örkény-féle egypercesekre)
e.       Milyen nyelvezetet használnak? Hozzatok rá 2-3 példát!
 
Idézetek:
Helen Fielding: Bridget Jones naplója
 
Ó, egek ura! Szent Bálint napja. Vajon járt már itt a postás? Talán lesz egy lap Danieltől. Vagy egy titkos csodálótól. Vagy pár szál virág, vagy szív alakú csokoládé. Egész izgatott vagyok. Szilaj öröm kurta pillanata, amikor rózsacsokrot pillantok meg a hallban. Daniel! Lerohantam, és épp akkor kaptam föl ujjongva a bokrétát, amikor nyílt a földszinti lakás ajtaja, és kijött Vanessa.
– Ó, de szép – mondta irigyen. – Kitől?
– Nem tudom! – szóltam szemérmesen, és ránéztem a kártyára. – Óóóó… – belém szakadt a madzag. – Ez neked jött.
        Oda se neki. Nézd, ez viszont neked – vigasztalt Vanessa. Számla volt.
    
 Rácz Zsuzsa: Állítsátok meg Terézanyut!
 
Elmentem a nőgyógyászhoz félévi rendes kontrollra. Sztárdoki, kopaszodik, hangja gyengéd, behízelgő, ujjai finomak, nőkhöz szokottak. Félek tőle, mert belém lát.
Úgy szoktam tenni, mintha állati kemény csaj lennék. Mindig megkérdezi, pedig már három éve, azóta járok hozzá, és nincs változás, hogy mikor akarok gyereket.
- Doktor úr - mondom élesen, sokadszorra -, tud valakit, aki gyereket akar tőlem? Mert én momentán nem tudok.
- Ne vicceljen, Kata, maga egy csinos és okos nő. A legtöbb férfi örül, ha ilyen jut neki, mint maga. Miért nem állapodik meg végre valaki mellett?
- Az nem olyan egyszerű - felelem ingerülten, aztán eszembe jut egy mentség. - Tudja, doktor úr, velem nem könnyű, én egy autonóm nő vagyok.
Doki bólogat kedvesen, nem szól egy szót sem.
Fekszem a vizsgálóasztalon, térdhajlatomat égeti a kengyel hidege, de a derekam alatt izzad a műbőr. Sehol egy hang, csak fehér fertőtlenítőszag.
Széttárt lábaim közül egyszer csak feltekint a Doki, szemüvege fölött rám néz, és azt kérdezi:
- Hogy mondta, Kata, milyen nő maga? Autonóm? Mit is jelent az?
Független, akarom mondani, de nincs kinek, mert a feje újból eltűnik a lábaim között.
 
Candace Bushnell: Szex és New York
 
A görkorcsolyás kamaszlány
 
 Aztánott van Sarah, aki Miranda szerint a saját pincéjében görkorcsolyázott hajnali négykor. Részegen. Harmincnyolc évesen. Felnőtt nő, aki benne ragadt a kamaszlány szerepben. Van valami, ami még ennél is kevésbé vonzó? Nem hinném.
De mit is tehetne Sarah? Harmincnyolc éves, vénlány, és szeretne járni valakivel. A pasikat pedig, mint ahogy az az eddigiekből is kiderült, a fiatalok érdeklik. Még a nászajándékbuliba meghívott nők is, akik idősebbek Sarah-nál, már rég férjnél voltak harmincnyolc évesen. Így aztán görkor­csolyázik a pincében egy huszonöt éves sráccal. Ahelyett, hogy lefeküdne vele. A srác benne lenne, Sarah viszont attólfél, hogy túl öregnek találná a testét.
- Áááá, szia! - mondja Sarah, amikor Carrie délután fel­hívja. A kanapén fekszik kicsi, de tökéletes lakásában, nem messze a Second Avenue-tól. - Remekül vagyok, drágám, annyira remekül, hogy azt el sem tudod képzelni - természet­ellenesen vidám a hangja. - Csak éppen a bokám van egy kicsit eltörve. A baleseti sebészeten olyan helyes dokik dol­goznak. És Luke végig ott volt velem.
- Luke?
- Igazából Lucas. Olyan helyes hír. Az én kis barátom - kuncog. Ijesztő hangon.
- Honnan szedted a görkorcsolyát?
- Az övé. Azzal jött a buliba. Hát nem aranyos?
Hat hét múlva veszik le a gipszet. Addig Sarah egy lábon fog ugrálni, úgy vezeti majd a saját PR-cégét is. Nincs be­tegbiztosítása, úgyhogy nem mehet betegszabadságra. A cég egy cérnaszálon lóg.
Jobb ez vagy rosszabb, mint feleségnek lenni a kertvá­rosban? Jobb vagy rosszabb?
Ki tudja.
 
6. feladat: szingliirodalom és kánon
Vitaháló. Témája: az elhangzottak alapján mi a véleményed, része lehet-e/lesz-e a szingliirodalom a kánonnak?
 
 
 
Reflektálás
 
 
7. feladat: kilépőkártya
 
Számomra a mai napon a legfontosabb új gondolat az volt, hogy…
Véleményem a szingliirodalom és a kánon kapcsolatáról az, hogy…
Ezt azzal indoklom, hogy…
Kérdésem a témához az, hogy…
Személyes megjegyzésem a vitához…
 

 


<< vissza