Cikkek, tanulmányok Források Bibliográfiák Tananyagok, modultervek Ajánlók Korábbi számaink tartalma Elérhetőségeink

nyomtatás

  [A tananyaghoz kapcsolódó tanulmány]

Baloghné Biró Mária
 
A holokauszt ábrázolásának problémái az irodalomban és a társművészetekben
 
Kisantal Tamás Az emlékiratoktól a botrányokig –a holokauszt és a művészetek című cikkének irodalomórai feldolgozásához
 
Tanári modul
 
1. A tanórákon a holokauszt művészetekben való megjelenítésének problémáit vizsgáljuk. Kik írtak a holokausztról? Kit/mit fogadunk el hitelesnek? Hogyan fogadjuk a téma megjelenését egy képregény vagy éppen egy LEGO játék formájában? Nem méltatlanok ezek az ábrázolási formák a halottak emlékéhez? Mindezen kérdések megválaszolása biztosan nagy vitákat is kiválthat a diákokban.
A cél az, hogy ne legyen tabutéma a holokauszt, a többféle megjelenítési mód alapján mindenkinek legyen közvetett tapasztalata a témáról.
A téma feldolgozása részben a középszintű szóbeli érettségi követelményeinek is megfelel akár a kortárs irodalom, akár az irodalom határterületei témakörökben.
 
Fejleszthető kompetenciák:
Személyes
Szociális
Kognitív
 
-       empátia
-       önismeret
-       kommunikáció
 
 
-       nyitottság
-       vitára, érvelésre való képesség
-       együttműködés
 
-       a különböző művészeti ágak formanyelvének felismerése, megkülönböztetése
-       különböző vélemények értékelése, összevetése, ezek alapján egyéni álláspont kialakítása a témával kapcsolatosan
-       kritikai gondolkodás
-       nézőpontok megkülönböztetése
 
3. Korcsoport / évfolyam: 12. évfolyam 4 tanórában a házi feladatok közzétételével együtt.
 
4. Előfeltételek / előfeltétel tudás: történelmi és egyéb ismeretek a holokausztról, esetleg a cikkíró, Kisantal Tamás: A csenden innen és túl – a holokauszt kifejezésének problémái c. cikke.
 
5. Eszközigény: csoportalakító kártyák, részletek a cikkekből kimásolva, papír és tollak, filcek a plakátok az egyéb írásbeli munkák elkészítéséhez, tanulói füzetek, kivetítő a filmrészlet megtekintéséhez
 
 
6. Információk a felhasználó tanárnak:
 
Információk a felhasználó tanároknak:
 
Megjegyzések
Lehetséges megoldás(ok)
Ráhangolódás
1.
 
 
A csoportok megalakítása kártyák segítségével
Lehetőleg 4 fős csoportokkal dolgozzunk, ha az osztálylétszám ezt engedi.
A kártyákon egy „családba” tartozó neveket, fogalmakat találnak a diákok. Mindenki keresse meg némán a csoportjába tartozó társait.
 
 
Csoportalakító kártyák:
 
a.            regény – fejlődésregény – dokumentumregény – történelmi regény
b.            Biblia - Ótestamentum – kiválasztott nép – Mózes 5 könyve
c.            Hollywood – játékfilm – forgatókönyv – rendező
d.            Pilinszky János – Kertész Imre – Radnóti Miklós – Örkény István
e.            Varsó – Budapest – Berlin – Auswitz
f.             gyász – pusztítás – áldozat – túlélő
g.            1939 – 2. világháború – hadsereg - fegyver
2.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Rövid esszé
 

 
Életem sorsfordító/ eddig legfontosabb eseménye címmel 3-5 soros szöveg írása.
 
Csoportban való közzététel, felolvasás.
 
A legérdekesebbnek tartott történetet megfogalmazása különböző szövegtípusokban:
a. hírként egy országos napilapba
b. leendő unokának címzett feljegyzésként
c. bejegyzésként a naplóba
d. egy kalandregény első mondataiként.
 
Közzététel: mindegyik szövegtípusból hallgassunk meg egyet-egyet, majd beszéljük meg, hogyan érvényesültek a szövegtípusokra jellemző tulajdonságok!
 
 
 
 
 
 
 
 
A szövegtípusok közti különbségre hívjuk fel a figyelmet!
3.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Jóslás
 
 
A feldolgozandó cikk címe: Az emlékiratoktól a botrányokig – a holokauszt és a művészetek
 
A tanulók a cím alapján írjanak jóslatokat, milyen összefüggésekre világíthat rá a szerző a holokauszttal kapcsolatosan!
Miért lehet szó a címben egyszerre emlékiratokról és botrányokról?
A csoportban beszéljék meg, kinek milyen ötlete volt. Jelöljék a füzetetekben azt a jóslatot, amit legalább ketten írtak!
 
 
 
 
 
 
 
 
Várható megoldások: visszaemlékezés, a szemtanúk emlékei, iratai, naplói stb., illetve: a téma kényessége, politikai okok miatti botrány, a holokauszt tagadói és a túlélők közötti feszültség.
A téma állandó napirenden tartása a közbeszédben.
 
Jelentésteremtés
4.
 
 
T-tábla
 

 
A tanulók önállóan olvassák el a cikk 1. pontjának egy részletét! Ebben a részben szerepel két olyan személy neve is, akik írtak a holokausztról.
Párban rendezzék táblázatba a róluk elhangzó információkat! A rendszerezéshez szempontokat adunk meg: szerző nemzetisége, tevékenysége, említett írása, annak fogadtatása.
 
Primo Levi
Raul Hilberg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A táblázat kitöltése után beszéljék meg a párukkal, mi befolyásolta a szerzők műveinek fogadtatását, ki milyen céllal ír(hat)ta meg az említett alkotást!
A válaszok közzététele ajánlott.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Primo Levi
Raul Hilberg
Olasz származású szemtanú, túlélő
Osztrák származású, amerikai történész
1947: Ember ez? c. memoárja
1961: Az európai zsidóság megsemmisítése c. történelmi munka
A holokauszt- irodalom egyik klasszikusa
alapmű
Csak a 2. kiadás lett igazán sikeres
Tiltakoztak a mű ellen: szélsőjobboldal, de a zsidók is
 
 
A témát veszélyesnek tartották kortársai, tanárai
5.
 
Érvelés

 
A tanulók cikk 1. részének egy újabb részletét olvassák el.
A kiemelt mondathoz kapcsolódóan (Másrészt, a holokauszt reprezentációjának a lehetőségekhez mérten hűségesnek kell maradnia az esemény tényeihez és körülményeihez, ezek nem változtathatóak meg, nem alakíthatóak át – még művészi célból sem. ) Gyűjtsenek érveket: elfogadható ez az álláspont a holokauszt ábrázolását illetően, avagy nem.
 
Érvek az állítás mellett
Érvek az állítás ellen
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Várható: egyéni vélemények regényekre, filmekre való hivatkozással
6.
 
Kettéosztott napló
 

 
A vizsgált cikk 2. bekezdésében esik szó a holokauszt filmes és egyéb feldolgozásairól.
Az alábbi mondatok egy-egy filmes adaptációra vonatkoznak. A kettéosztott naplóba jegyezze be mindenki, hogyan értelmezi a kiemelt mondatokat! Segítség lehet, ha az elsőként említett Schindler listájából a befejező képkockákat megnézzük. (kb. 9 perc) http://www.youtube.com/watch?v=C7wzBDLc3Zs
 
Idézet a szövegből
Magyarázat, értelmezés
„Ám a végeredmény (a Schindler listájára vonatkoztatva), éppen a jellegzetes (és igen profi) hollywoodi filmes stílusnak köszönhetően, felemásra sikerült: a történelmi borzalmak leegyszerűsödtek, némiképp a „jó németek és a rossz németek” közötti küzdelem került ábrázolásra, s a mozi katartikusnak szánt befejezése egyszerre hangsúlyozza a múlt szörnyűségét és lezártságát.”
 
 
„Sokan giccsesnek tartották (Az élet szép című filmet), mások megkérdőjelezték annak etikusságát, hogy a holokausztot a burleszk eszközeivel jelenítse meg a rendező.”
 
Chaplin önéletrajzi kötetében azt írja: ha film (A diktátor) készítése idején tudott volna Auschwitzról, nem forgatja le a mozit, mivel Hitler nevetségessé tétele a náci vezető és a rendszer veszélyességét is tompítja.”
 
 
Közzététel szükséges: először a csoportban, majd frontálisan egy idézethez egy-egy értelmezést hallgassunk meg.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Várható:
A leegyszerűsítő film problémája, a hollywoodi filmek sajátosságai és a téma kapcsolata.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Várható:
 
A burleszk és a téma komolysága összeegyeztethető-e?
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Várható:
Lehet-e a filmnek ilyen ereje?
7.
 
 
Venn- diagram
 

 
Csoportban dolgozva mindenki olvassa el a cikk utolsó pontjának 2 utolsó bekezdését!
 
Venn- diagramban ábrázolják a csoportok, hogy mi a közös és az eltérő elem az említett feldolgozásokban, a Maus című képregényben és a LEGO- játékban!
A diagramok kitöltése után s csoportok vándoroljanak asztaltól asztalig, eltérő színű tollal kiegészítést írhatnak a megtekintett ábrákba.
 
 

 
Reflektálás
8.
 
 
Minden tanuló válasszon egyet a felsorolt házi feladatokból (8., 9.). A házi feladat megoldására az előzetesen megbeszélt szempontok alapján kapnak a tanulók értékelést.
 
 
 
Olvasd el a cikk részletét Art Spigelman Maus című képregényéről. Otthon internet segítségével keress képeket, részleteket, esetleg újabb értelmezéseket az említett alkotásból/ról. Egy rövid esszében fogalmazd meg véleményedet az ábrázolás módjáról, lehetséges céljáról, valamint rád gyakorolt hatásáról.
 
Vagy:
 
Zbigniew Libera LEGO Koncentrációs tábor – játék
 
Olvasd el a cikkrészletet a sajátos LEGO játékról. Otthon internet segítségével keress képeket, részleteket, esetleg újabb értelmezéseket az említett alkotásból/ról. Egy rövid esszében fogalmazd meg véleményedet az ábrázolás módjáról, lehetséges céljáról, valamint rád gyakorolt hatásáról.
 
 
Szempontok:
a tartalomban várható a feldolgozással kapcsolatos kritika éppúgy, mint az egyetértő megnyilvánulás.
Az érvelés logikai felépítésében legyen tételmondat, 2-3 érv. A szöveg megszerkesztésére hívjuk fel a figyelmet!
 
9.
 
 
 
Filmismertető készítése egyéni filmélmény alapján megbeszélt határidőre.
Választható: a Schindler listája, A diktátor, Az élet szép, A zongorista stb.
 
 
 
A filmismertető formai és tartalmi szabályait beszéljük meg a feladat kiadása előtt.
10.
 
 
Töltsd ki a következő kilépőkártyát! 
 
 
 
Az önértékelés fontos eszköze, tájékoztatja a szaktanárt a tanuló és a csoport munkájáról is.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Eszközigény: csoportalakító kártyák, részletek a cikkekből kimásolva, papír és tollak, filcek a plakátok és egyéb írásbeli munkák elkészítéséhez, tanulói füzetek, projektor a filmrészlet kivetítéséhe
 
8. Szemléltetés   
A Schindler listája című film befejező részlete: http://www.youtube.com/watch?v=C7wzBDLc3Zs
 
 
9. Fejlesztő értékelés:
 
A munka során és a közzétételek után van lehetőség a szóbeli értékelésre. A feldolgozás végén a kilépőkártya alkalmazása javasolt. A házi feladatok és reflektáló feladatok egy részénél is lehetőség van a fejlesztő értékelés alkalmazására.
 
10. Felhasznált irodalom/bibliográfia:
 
 
  1. Kisantal Tamás: Az emlékiratoktól a botrányokig –a holokauszt és a művészetek
  2. Spencer Kagan: Kooperatív Tanulás Önkonet, Budapest, 2004 Magvető

 

 

 
Tanulói modul
 
A tanóra célja:
 
A következő néhány tanórában egy rendkívül kényes, sokakban sokféle érzelmet, indulatot kiváltó téma ábrázolásáról, irodalmi és egyéb művészetekben való megjelenéséről, megjeleníthetőségéről beszélünk, gondolkodunk. A témánk a holokauszt. Szó lesz filmekről, visszaemlékezésekről, versekről. A holokauszt ábrázolásának eddigi formáit Kisantal Tamás kortárs irodalmár cikkének segítségével tekintjük át, értékeljük. Néhány szélsőségesnek, elfogadhatatlannak nevezett példát is látunk, ezekről majd ti magatok is megfogalmazhatjátok véleményeteket, illetve ha van egyéb film, könyv, kép stb., amiről nem esik majd szó, azokról is tudtok írni, beszélni a házi feladatokban, vagy esetleg már a tanórák során is.
 
A holokauszt ábrázolásának problémái az irodalomban és a társművészetekben
 
           Kisantal Tamás Az emlékiratoktól a botrányokig – a holokauszt és a művészetek című cikkének irodalomórai feldolgozásához
 
RÁHANGOLÓDÁS
 
1.              Csoportok megalakítása
 
Az asztalon található kártyákból húzzatok egyet. A feladat az, hogy némán, beszélgetés nélkül keressétek meg a társaitokat, akiknek a ti kártyátokhoz kapcsolódó információ áll a papírjukon. Ha jól találtatok egymásra, 4 fős csoportoknak kell létrejönniük. Ha összeállt a csoport, foglaljatok helyet az egyik asztalnál.
 
 
2.              feladat  
 
Rövid esszé
 

 
Írjatok egy 3-5 soros szöveget. Életem sorsfordító/ eddig legfontosabb eseménye címmel
Beszéljétek meg a csoportban, ki milyen emléket idézett fel!
 
A legérdekesebbnek tartott történetet fogalmazzátok meg különböző szövegtípusokban:
a. hírként egy országos napilapba
b. leendő unokának címzett feljegyzésként
c. bejegyzésként a naplóba
d. egy kalandregény első mondataiként.
 
Mindenki egy szövegtípust válasszon, azt dolgozza ki.
 
 
3. feladat
 
Jóslás
 
 
A feldolgozandó cikk címe: Az emlékiratoktól a botrányokig – a holokauszt és a művészetek
 
A cím alapján fogalmazd meg előfeltevéseidet, miről szólhat a tanulmány. Milyen összefüggésekre világíthat rá a szerző a holokauszttal kapcsolatosan?
Miért lehet szó a címben egyszerre emlékiratokról és botrányokról?
A csoportban beszéljétek meg, kinek milyen ötlete volt. Jelöljétek a füzetetekben azt a jóslatot, amit legalább ketten írtatok!
 
Hallgassunk meg néhány jóslatot minden csoportból!
 
JELENTÉSTEREMTÉS
 
 
  1. feladat 
 
T-tábla
 

 
Olvassátok el a cikk 1. pontjának egy részletét! Ebben a részben szerepel két olyan személy neve is, akik írtak a holokausztról.
 
Rendezzétek táblázatba a róluk elhangzó információkat! Szempont lehet: nemzetiségük, foglalkozásuk, megnevezett írásuk, annak fogadtatása stb. Párban dolgozzatok!
 
 
1. Az első nemzedék – szemtanúk és emlékezők
 
Természetes, hogy a legkorábbi híres beszámolók olyan szerzők tollából származtak, akik maguk is átélték az eseményeket, és alkotásaik (elsősorban memoárok, önéletrajzok) a tanúságtétel szándékával készültek. Az már azonban meglepőbb lehet, hogy ezek a szövegek kezdetben nem váltottak ki túl nagy hatást, sokszor előfordult, hogy éveknek kellett eltelnie, hogy egy bizonyos mű széles körben is sikert arasson. Például az olasz Primo Levi, akit a háború alatt partizánként fogtak el, és származása miatt Auschwitzba deportálták, 1947-ben jelentette meg az Ember ez? (Se questo è un uomo) című döbbenetes memoárját, melyet manapság a holokauszt-irodalom egyik klasszikusaként tartunk számon. Ám a könyv megjelenése idején szinte teljesen visszhangtalan maradt, igazisikert csak több mint tíz évvel későbbi második kiadása után aratott. Mindez világszerte jellemző tendencia: bár a nácizmus bűnei a háború után sokáig a közbeszéd fő témáinak számítottak, a holokauszt azonban valahogy mégis sokáig a peremre szorult, sokkal kevesebb szó esett róla, mint gondolnánk. Ennek sokféle és igen összetett okai lehettek: a túlélők sokszor inkább felejteni akartak, mint emlékezni, azoknak pedig, akik annak idején néma szemtanúként élték át a deportálásokat, gyakorta a „szőnyeg alá söprés” magatartása sokkal kényelmesebb lehetett. Sőt, olykor a különböző társadalmi csoportok érdekei, az adott ország bel- és külpolitikai helyzete is jócskán meghatározta, hogy a holokauszt milyen ábrázolás- vagy értelmezésmódjai elfogadhatóak számára. Tanúságos ebből a szempontból például az osztrák származású amerikai történész, Raul Hilberg esete, aki 1961-ben adta ki, The Destruction of the European Jews (Az európai zsidóság megsemmisítése) című monumentális történelmi munkáját, mely a holokauszt történetét feldolgozó tudományos szövegek közül máig alapműnek számít. Meglepő azonban, hogy a mű megjelenését nagy mértékű tiltakozás övezte, és nem csupán a szélsőjobboldal felől, hanem például számos túlélő és zsidó szervezet is rosszallásának adott hangot, mivel véleményük szerint Hilberg túl szenvtelenül nyúlt az eseményekhez, nem hangsúlyozta eléggé a zsidó áldozatok hősiességét. Emellett, mint a történész későbbi visszaemlékezésében beszámol róla, amikor az 1950-es években a témát kutatni kezdte, egyetemi tanárai azt tanácsolták: foglalkozzon inkább mással, ugyanis a holokauszt kutatása jelenleg veszélyes terület (mivel túl sok politikai és etikai kérdés van vele kapcsolatban, így a „legkényelmesebb” a hallgatás).(1)
 
Primo Levi
Raul Hilberg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A táblázat kitöltése után beszélgessetek a pároddal a következő kérdésekről:
Vajon milyen körülmények, tények, érzelmek befolyásolták a művek fogadtatását?
Ki milyen céllal ír(hat)ta meg az említett alkotást?
 
 
  1. feladat
 
Érvelés
 

 
Olvasd el a cikk első részének egy újabb részletét.
 
„Elmondható, hogy a legtöbb nyugati országban az 1960-as évekre kialakulnak a holokausztról való beszéd szabályai, azok a megszólalásmódok, melyek a művészi alkotásokat is sokáig meghatározták. Míg keleten elsősorban a szocialista történelemértelmezés felől lehetett a holokausztot megjeleníteni (ha lehetett egyáltalán), addig nyugaton inkább az ábrázolás bizonyos etikai normái kerültek (félig-meddig hallgatólagos) szabályozásra. Ahogy a holokauszt egyik történész-kutatója, az amerikai Terrence des Pres egy írásában kifejtette, megfigyelhető valamifajta „holokauszt-etikett”, ugyanis nagyjából három kritériumnak kell megfelelni, ha az eseményt ábrázolni akarjuk. Egyrészt a holokausztot egészében véve egyedi esetként kell megjeleníteni, mely nem illeszthető be a történelem egészét átfogó hagyományos elbeszélésekbe. Másrészt, a holokauszt reprezentációjának a lehetőségekhez mérten hűségesnek kell maradnia az esemény tényeihez és körülményeihez, ezek nem változtathatóak meg, nem alakíthatóak át – még művészi célból sem. Harmadrészt pedig, a holokausztot komoly, mi több „szakrális” eseményként szükséges megközelíteni, melyben a megtörténtek borzalma és a halottak iránti tisztelet hangneme uralkodik. Fontos hangsúlyoznunk, hogy e „szabályok” már a holokauszt-ábrázolása körüli viták alapján bontakoztak ki, ám hamar olyan ki nem mondott „előírásokká” váltak, melyek meghatározták a holokauszt-művek kifejezésmódját és szerkezetét.”(2)
 
Gyűjts érveket a kiemelt mondathoz kapcsolódóan.
Elfogadható szerinted ez az álláspont a holokauszt ábrázolását illetően, avagy nem?
 
Érvek az állítás mellett
Érvek az állítás ellen
 
 
 
 
 
 
 
 
  1. feladat
 
Kettéosztott napló
 

 
A tanulmány 2. bekezdésében esik szó a holokauszt filmes és egyéb feldolgozásairól.
Olvassátok el és értelmezzétek ezeket a gondolatokat.   A kettéosztott naplóba jegyezd be, hogyan értelmezed te a kiemelt mondatokat! Segítségként megtekintünk közösen egy részt, a befejező képsorokat a Schindler listája című filmből.
 
Idézet a szövegből
Magyarázat, értelmezés
„Ám a végeredmény (a Schindler listájára vonatkoztatva), éppen a jellegzetes (és igen profi) hollywoodi filmes stílusnak köszönhetően, felemásra sikerült: a történelmi borzalmak leegyszerűsödtek, némiképp a „jó németek és a rossz németek” közötti küzdelem került ábrázolásra, s a mozi katartikusnak szánt befejezése egyszerre hangsúlyozza a múlt szörnyűségét és lezártságát.”
 
 
„Sokan giccsesnek tartották (Az élet szép című filmet), mások megkérdőjelezték annak etikusságát, hogy a holokausztot a burleszk eszközeivel jelenítse meg a rendező.”
 
 
Chaplin önéletrajzi kötetében azt írja: ha film (A diktátor) készítése idején tudott volna Auschwitzról, nem forgatja le a mozit, mivel Hitler nevetségessé tétele a náci vezető és a rendszer veszélyességét is tompítja.”
 
 
Beszéljétek meg először a csoportban, ki milyen gondolatokat fűzött a mondatokhoz!
Hallgassunk meg egy-egy értelmezést az adaptációkról!
 
 
  1. feladat 
 
Venn- diagram
 
 
Olvassátok el a cikk utolsó pontjának két utolsó bekezdését!
 
„A holokauszt témájának népszerűsége olyan alkotásokat is szült, melyek nem csupán a történelmi esemény ábrázolására vállalkozik, hanem magára a popularizálódás problémájára is utal. Két látványos, ellentmondásos, ám inkább pozitív megítélésű példát említenék végezetül. Az egyik egy amerikai képregény rajzoló, Art Spiegelman Maus. Egy túlélő története (Maus. A Survivor’s Tale, 1986; 1991) című munkája. Spiegelman, aki második generációs holokauszt túlélő (szülei megjárták a koncentrációs táborokat, ő azonban már a háború után, Amerikában született), édesapja történetét, koncentrációs táborbeli szenvedéseit képregény formában dolgozta fel. Ez egy konzervatívabb olvasóban már önmagában kétséget ébreszthet, hiszen a képregény sokak szerint jellegzetesen populáris, szórakoztató műforma, mely nem fér össze a holokauszt komoly témájával – hogy Adorno híres mondatát parafrazáljuk: kétséges, hogy nem barbárság-e Auschwitzról képregényt rajzolni. Sőt, Spiegelman még tovább megy, ugyanis a Maus szereplői nem emberek, hanem állatfigurák, ahol minden népcsoportot különböző állatfaj testesít meg: a zsidók egerek, a németek macskák, a lengyelek disznók, az amerikaiak kutyák stb. Az író-rajzoló azonban a látszat ellenére nem akarta kommersszé, könnyen befogadhatóvá tenni a holokauszt tapasztalatát, éppen ellenkezőleg. A képregény ábrázolásmódja kettős célt hordoz. Egyfelől az állatfigurák mintegy a náci szemléletmódba helyezik vissza a történetet, azt a nézőpontot jelenítik meg, mely az emberiséget különböző csoportokra („fajokra”) osztotta. Pontosabban az állatábrázolás arról (is) szól, milyen könnyű a náci beszédmódot elsajátítani, mennyire hajlamos az emberiség a kategorizálásra s az ellenségképek kialakítására. Emellett Spiegelman magára a holokausztról való beszéd lehetőségére is rákérdez. A történet ugyanis két idősíkban játszódik: a mában, amikor a képregényrajzoló fiú apját faggatva igyekszik a holokauszt-történetét megírni-megrajzolni, illetve a múltban, az apa megelevenedett beszámolójában. Spiegelman rámutat, hogy a múltat nem csak feldolgozni nehéz, de elképzelni is: nekünk, fiatalabb nemzedékeknek már csak beszámolók, fényképek és sokszor sztereotipizálódott történet-vázak maradnak, melyek alapján a holokausztról valamilyen távoli és halvány fogalmat alkothatunk. E probléma a képregény egyik legfőbb dilemmájává válik: elbeszélője, miközben művén dolgozik, folyamatosan töpreng, hogy van-e joga „képregényesíteni” a holokausztot, nem lesz-e alkotása szükségképpen afféle „Disney-stílusú” ábrázolás. Végeredményben a Maus (mely bizonyos körökben botrányokat is kiváltott, de rajzolója számos rangos elismerést is kapott) az emlékezet és a múlt megjelenítésének lehetőségeit és formáit vizsgálja – egy olyan médium, a képregény segítségével, mely éppen „peremléte”, ellentmondásossága miatt világít rá a múlt ábrázolásának nehézségeire.
Talán még radikálisabb és „polgárpukkasztóbb” egy lengyel képzőművész, Zbigniew Libera Lego koncentrációs tábor (Lego. Concentration Camp, 1996) című alkotása. Ez egy hét dobozból álló LEGO-építőjáték sorozat. Minden egyes dobozban különböző LEGO-kockák és figurák találhatóak, melyből a felhasználó koncentrációs tábort építhet. Az ötlet első pillantásra bizarrnak és ízléstelennek tűnhet (az első reakciók nagyjából ezt is fejezték ki), ám ha Libera koncepcióját értelmezni próbáljuk a megrökönyödésen túl más jellegű megdöbbenésben is részünk lehet. Először is elgondolkodhatunk azon, hogy mi váltja ki ellenérzésünket, miért gondoljuk (jogosan) ízléstelenségnek egy ilyesfajta LEGO-készlet lehetőségét – eszünkbe juthat a háború és a játékipar összefonódása, a háborús játékok és populáris filmek háborúábrázolásainak visszás természete. Aztán elgondolkodhatunk a holokauszt kommersszé válásának problémájáról, arról, hogy bizonyos szörnyű történelmi események gyakran már nem is annyira emlékeztetőként, hanem termékként, fogyasztási cikként kerülnek már elénk (gondoljunk például a nácizmusról szóló rengeteg hatásvadász könyvre, filmre vagy éppen videojátékokra). Harmadszor pedig, ha belegondolunk, Libera LEGO-ját magunknak kell összeállítanunk: azaz, miközben a játékkockákat egymás mellé helyezzük, mintegy bűnrészessé válunk, el kell gondolkodnunk a holokauszt létrejöttén és azon, hogy az európai kultúra mennyiben felelős a szörnyűségek bekövetkeztében. Így a lengyel művész alkotása a polgárpukkasztó látszat mögött arról szól, hogy miként értelmezzük ma a holokausztot, s milyen kulturális minták („építőelemek”) tették lehetővé létrejöttét – s teszik lehetővé ma is azt, hogy tömeggyilkosságok, népirtások bekövetkezzenek.
E két utóbbi példa természetesen olyan határ- vagy végpontokként is felfogható, melyek a holokauszt ábrázolásának legvégső, még akceptálható állomásai – legalábbis ma. Ám az, hogy egyáltalán létrejöhettek, sok mindenről árulkodik a holokauszt-ábrázolások történetével és mai befogadásával kapcsolatban. Ha belegondolunk, hogy Primo Levi 1947-es memoárja egy évtizedig visszhangtalan maradt, míg Spielberg filmje igazi kasszasiker lett, jól látható, hogy változott a holokauszt-ábrázolásának megítélése. Mindez sokirányú történelmi, társadalmi folyamatok eredménye, értékelésükre pedig e rövid szöveg semmiképp sem vállalkozhat. Azt mindenesetre érdemes megfigyelni, hogy a holokauszt ábrázolása nem csupán művészi, esztétikai, hanem egyszersmind társadalmi probléma is, és a különböző megjelenítési formák, szabályok, kulturális és etikai konvenciók arról is árulkodnak, hogy az adott társadalom milyen szemszögből tekint múltjára, hogy számol el azzal, s miként képzeli el saját történetét és, ezzel összefüggésben, jövőjét.”(3)
 
 
Ábrázoljátok Venn- diagramban ábrázolják, hogy mi a közös és az eltérő jegy az említett feldolgozásokban, a Maus című képregényben és a LEGO- játékban!
 
 
 
 
 

 

A diagramok kitöltése után a csoportok vándoroljanak asztaltól asztalig. Olvassátok el a többiek bejegyzéseit, és ha szükséges, írjatok kiegészítést eltérő színű tollal a megtekintett ábrákba.
 
 
 
REFLEKTÁLÁS
 
 
 
Válassz egyet a felsorolt házi feladatokból (8., 9. feladat). Az első feladatban további választási lehetőséged is van!
 
  1. feladat 

 
Olvasd el a cikk részletét Art Spigelman Maus című képregényéről.
Otthon internet segítségével keress képeket, részleteket, esetleg újabb értelmezéseket az említett alkotásból/ról.
Fogalmazd meg egy rövid, 8-10 mondatos esszében véleményedet az ábrázolás módjáról, lehetséges céljáról, valamint rád gyakorolt hatásáról.
 
Vagy:
 
Zbigniew Libera LEGO Koncentrációs tábor – játék
 
Olvasd el a cikk részletét a sajátos LEGO játékról.
Otthon internet segítségével keress képeket, részleteket, esetleg újabb értelmezéseket az említett alkotásból/ról.
Egy rövid esszében fogalmazd meg véleményedet az ábrázolás módjáról, lehetséges céljáról, valamint rád gyakorolt hatásáról.
 
 
  1. feladat 

 
Készíts filmismertetőt egyéni élmény alapján a megbeszélt határidőre.
Választható filmek:  Schindler listája, A diktátor, Az élet szép, A zongorista stb.
 
 

 

 
 
 
 
  1. feladat

Töltsd ki a következő kilépőkártyát!
 
 
A téma feldolgozásában számomra a/az ……………………………………………………………………............ volt a legérdekesebb.
 
A legfontosabb, amit a témáról megtudtam…………………………………………………….
 
A csoportfeladatok közül a /az ………………………………………feladat megoldásában voltunk a legötletesebbek, legeredményesebbek
 
Az egyéni és páros feladatok közül nekem a ……………………….feladat sikerült legjobban.
 
Ha a csoporton belül véleménykülönbség volt, meg tudtunk egyezni. 
 
Ha jó ötletem volt, a többiek szívesen elfogadták.
 
A csoport hatékonysága úgy lenne növelhető, ha ……………………………………………
 
 
Irodalom:
 
1.     Kisantal Tamás: Az emlékiratoktól a botrányokig – a holokauszt és a művészetek
2.     ua.
3.     ua.
 

 


<< vissza