Cikkek, tanulmányok Források Bibliográfiák Tananyagok, modultervek Ajánlók Korábbi számaink tartalma Elérhetőségeink

nyomtatás

Maul Borbála

Modulterv Mekis D. János Ady-kultusz és Ady-hatás című cikkének irodalomórai feldolgozásához

 
A modul témája, célja: Ady Endre életműve alkalmas arra, hogy több értelmezői közösség is birtokba vegye, és ebből adódóan többszöröződik műveinek értelmezési lehetősége. A téma feldolgozása során a tanulók részesei lehetnek az irodalmi kultuszképződés folyamatának, és az értelmezések, összehasonlítások során megtapasztalhatják, mi a különbség kultusz és hatás, identitásmintázat, szerepmintázat és intertextualitás között.
 
Fejleszthető kompetenciák:
Személyes
Szociális
Kognitív
esztétikai érzék
érdeklődés, nyitottság, meggyőzőképesség, változtatás kezelése
kritikai gondolkodás,
problémaérzékenység,
történeti érzék, értelmező kibontás, analízis, szintézis, értékelés, következtetés
 
Célcsoport: 11. évfolyam
 
Javasolt óraszám: 4 óra
 
Előfeltétel-tudás: A 11. évfolyam anyagából az európai és magyar irodalomban a klasszikus modernség jellemzői: stílusirányzatok, eszmei és esztétikai törekvések; az Ady-életmű.
 
Információk a felhasználó tanároknak:
 
Megjegyzések
Lehetséges megoldás(ok)
Ráhangolódás
1.
 
 
egyéni
2.
 
 
 
Jelentésteremtés
3.
 
 
Írása már-már szimptomatikusan mutatja fel a kultikus beszéd építve-lebontásának tüneteit; a Petőfi-kultuszt újrarendezve, s egyúttal én-formálási szempontból újrahasznosítva. A parlagi környezettel szemben álló, forradalmas indulatú költő rajza az analógiás megértés lehetőségét kínálja fel. A gyermek alakzata, mely az esszé gondolatmenetének középpontjában áll, nyilvánvalóan a fejlődés, kiteljesedés lehetőségét hordozza e konstrukcióban. Az én-kijelentések Ady esszéiben és egyéb prózai írásaiban a felnőtté vált, autonóm zseni mintázatát mutatják és hirdetik.
Petőfinek az egyes társadalmi csoportok szószólói általi, célirányos birtokba vétele, kultusza valósággal kultúrharci cselekmények során megy végbe, Ady írásainak háborús metaforikája legalábbis erre látszik utalni. A forradalmár szerep – óvatos – fölvétele Adynál részben a polgári radikalizmussal, és ebben az időben már a szociáldemokráciával való, párhuzamos kapcsolatával indokolható; részben azonban az irodalmi forradalmiság társadalmi vetületének stilizációjával is (ahogyan azt a kortárs Lukács György is megállapította). Költői szókincsében az „új” és a „Ma”, valamint a „Holnap” gyakori és nyomatékos kifejezések, melyek szinte tetszőleges tartalommal feltölthetők az értelmezési folyamatban. Az öntörvényű zseni szerepe lehetővé teszi, hogy a költő tetszőlegesen válassza meg ideologikus lendületének irányát, a közírói és a költői beszédmódot egyre kevésbé választva el egymástól. (Mekis D. J.)
4.
a-d)
 
 
5.
 
 
 
6.
 
 
 
7.
 
 
 
Reflektálás
8.
a-b)
 
 
 
Eszközigény: Feldolgozásra szánt szövegek a csoportok számának megfelelően fénymásolatban, csomagolópapír, vastag filcek, gyurmaragasztó, esetleg projektor a képek kivetítéséhez, internet-kapcsolat.
 

 
 
Felhasznált irodalom:
http://www.huszadikszazad.hu/img/654/22717_ady_endre_1918_oszen.jpg
--Szabó Lőrinc Egy új Ady-plagizátor, Nyugat, 1922/4. http://epa.oszk.hu/00000/00022/00311/09454.htm
 
 
 
 
 
Modulterv – tanulói oldal
 
A modul témája, célja: Az Ady-életmű megismerése után beleláthattok abba, hogyan látták, értették a kortársak a költőt és műveit, mennyiben járult hozzá maga is kultuszának megteremtéséhez, és hogy hogyan, mivel hatott követőire. Néhány mai szerző alkotását értelmezve pedig megtapasztalhatjátok, miként folytatnak párbeszédet egymással az irodalmi alkotások.
 
 
Ráhangolódás
 
 
1. feladat – tudásmozgósítás
Készítsetek portrét – szövegeset és/vagy képet – Ady Endréről.
Írásotok terjedelme ne haladja meg a 8 mondatot.
 
2. feladat – kortársak Adyról
 
Olvassátok el, nézzétek meg, hogyan látták a kortársak Adyt, és készítsetek róla újabb portrét.
·         Személyes tanúságtétel
„Apróságok, de maradjanak meg. Ady alig járt gyalogosan, a legrövidebb útra is, ha csak módjában állott, bérkocsit használt. Kényelmeskedés volt ez nála, bár a járása nem volt biztonságos, de nem annyira, hogy ezért különösebben fárasztotta volna a gyalogolás. A konfliskocsi, ez volt az alkalmatosság, amin vitette magát és a kocsi a mulató; a kávéház előtt várt reá, ha Ady beljebb még űzte az időt. Sétálni is így szeretett, megvásárolta magának az egyfogatút és vitette magát kijjebb, ahol erdő van és kevesebb az ember. Párizsban, Pesten sokszor sétafikáltunk ilyenformán, párizsi kocsikázásairól a Bois-ban több verset is írt; Pesten a Margitszigetre mentünk ki egy holdvilágos éjjel, Léda asszony társaságában. – Gavalléros szokása volt Adynak, hogy állandóan kesztyűt viselt, nyáron is, sötétebb színű cérnakesztyűt és nem vette le a kezéről lokalitásokban sem. Egyáltalán szerette a finomkodva ható külsőségeket, a jó ruhában való jó megjelenést, a finom fehérneműt, divatos zsebkendőt és ha megtehette selyemharisnyát hordott. Összesen mindez az igényességet, a testi tisztaság kultuszát jelezte volna, mint ahogy azt is följegyzem róla, ha nem volt fürdőszobája, egész talpig mosdózott minden nap az ébredés után. – A konstruáló, aki Ady portréját majd vissza akarja teremteni, Ady arca alá mindig duplán hajtott, inkább magas kemény gallért gondoljon, a mellénye kivágott volt, amiből nagy mezővel kilátszott a sötét selyem nyakkendője. – Nagyritkán virágot is kitűzött a gomblyukába és igen szerette a mimózát, orchideát. – Nem tudott jól számolni, de az frappáns tulajdonsága volt, ha akármilyen kábulat is nyomta az éberségét, mindig tudta, az utolsó fillérig, hogy mennyi pénz van nála és a pincér számvetése se lehetett ezért csalafinta körülötte.
Révész Béla, Ady Endre (Befejező közlemény), Nyugat, 1922/1.
·         Ady utolsó fényképe
·         Ideologikus narratíva
„Miért nem tévedhetett Ady olyan erotikába, mint a Chansons pour elle röfögő csalogánya? [Verlaine(!)] Miért nem lett költészete egy olyan hermetikus, talány-költészet, mint a Mallarméé? Miért lett költészete minden sajátos egyéniségével, újságával sőt éppen ezek által egész fájdalmas kora szimbólumává? Azért, mert Ady kollektív individuum mindent a legcsodálatosabban önmagába tömörítő egyén, amilyen csak valaha élt. És bár szervezetében egy predesztinált ítélet volt, melyek dekadens finomságok és beteg különségek talajává tették ezt a végzetesen hulló embert; mégis egy nagy feltörő erő és ez az öngyilkolásig beteg ember mégis egy óriási egészség volt. Így költészete mégsem egy bomlott idegélet senyvedő, magános szimfóniája, egy meghasadt tudat bizarrságai, hanem egy kor ítéletharsonája s elzokogása egy egész fajnak.”
(Szabó Dezső: A forradalmas Ady)
·         Az „Ady koszorúi” kötet
·         Lesznay Anna Adypárnája
 
 
Jelentésteremtés
 
 
 
3. feladat – „a kultikus szempont újratermelődése”: Petőfi és Ady
a)      Olvassátok el az alábbi részletet Ady Petőfi nem alkuszik című esszéjéből.
b)      A kettéosztott napló jobb oszlopába rögzítsétek gondolataitokat arról, hogy milyen analógiás lehetőséget kínál a szöveg a szerzőnek az énformálásra.
 
Petőfi nem alkuszik
 
 
Aranyos, csúnya, diákos, magyar Apolló, szilaj, nagy gyermek, egy őszinteség-Etna, mely örökösen ámíttatni szeret. Egy harag-Etna, mely nem tud úgy haragudni s tombolva rombolni, hogy ez neki ne fájjon legfájóbban. Egy osztályozhatatlan valaki, egy Petőfi, aki annyira sem vitte, hogy azért szeressék, amit ő szeretett.
(1910; Ady 1987, 737)
 
 
 
4. feladat – intertextualitás
 
 
  • Hatás? Plágium? – érveljetek!
 
Ady Endre: A Léda arany szobra
 
Csaló játékba sohse fognál,
Aranyba öntve mosolyognál
Az ágyam előtt.
 
Két szemed két zöld gyémánt vóna,
Két kebled két vad opál-rózsa
S ajakad topáz.
 
Arany-lényeddel sohse halnál,
Ékes voltoddal sohse csalnál,
Én rossz asszonyom.
 
Hús-tested akármerre menne,
Arany tested értem lihegne
Mindig, örökig.
 
S mikor az élet nagyon fájna,
Két hűs csipőd lehűtné áldva
Forró homlokom.
 
 
Faludi Imre: Vilja arany szobra
 
Mikor az élet minden búja fájna,
Aranyba öntve ágyam előtt állna
Viljám drága szobra
 
Két arany szeme mindig rám kacagna,
Arany karja, ha ölelni akarna
Elébe borulnék.
 
S mikor az élet minden kínja múlna,
Aranyba öntve ágyamhoz simulna
Viljám drága szobra
 
  • A nyilvános emlékezés. József Attila Ady emlékezete
 
József Attila: Ady emlékezete
 
- Meghalt? Hát akkor mért ölik naponta
szóval, tettel és hallgatással is?
Mért békitik a símák alattomba'
lány-duzzogássá haragvásait?
Földön a magyar és földben a költő,
dühödt markába rögöket szorít,
melléről égre libbent föl a felhő,
de tovább vívja forradalmait.
 
A televény titokzatos honában
izgat tovább, nem nyugszik, nem feled.
Ezer holdon kiált és haragjában
szeleket űz a Hortobágy felett.
Szeleket, melyek úri passzióból
a begyüjtött kis szénát szétszedik
s a sülyedt falun fölkapják a hóból
Dózsa népének zsuppfedeleit.
 
Teste a földé. Földmívesé lelke,
ezért koppan a kapa néhanap.
Sírja három millió koldus telke,
hol házat épit, vet majd és arat.
Verse törvény és édes ritmusában
kő hull s a kastély ablaka zörög, -
eke hasit barázdát uj husában,
mert virágzás, mert élet és örök.
1930. márc. 23.
 
  • Vallomás a hatásról. Weöres Sándor: Hála-áldozat
 
Weöres Sándor: Hála-áldozat
 
Szememnek `Ady` nyitott új mezőt,
`Babits` tanított ízére a dalnak,
és `Kosztolányi`, hogy meg ne hajoljak
ezt-azt kívánó kordivat előtt.
 
Kölyök-időm mennykárpitján lobogtak
mint csillagok, vezérlő tűzjelek.
Hol e gyönyör már? jaj, csak a gyerek
érzi minden pompáját a daloknak.
 
De mit tőlük tanultam: őrzöm egyre.
Három kanyargó lángnyelv sisteregne,
ha fejemet izzó vasrácsra vetnék.
 
Oltáromon vadmacska, páva, bárány:
három költő előtt borul le hálám.
Bár a homokban lábnyomuk lehetnék.
 
  • Posztmodern Ady-hatás
Orbán János Dénes: Azt a szép bálna-asszonyt, azt a kétarcú várost
 
Azt a szép, kövér asszonyt szeretném látni ismét,
aki fehérre mosta életem sáros ingét.
Azt a szép kövér asszonyt, s körötte azt a várost,
a szédült múltamat, mely jövőm felől határoz.
Most nem érdekel, mit hoz rossz szekerén a holnap,
a bálna-asszony kell, ki szerelmem tüzén olvad,
és a kétarcú város, a bűvös-bűzös éden,
hol sár és arany között inogtam pengeélen.

És festeni próbálom e két behemót testét,
bár az eszközöm hitvány: a szó csak gyenge festék.
S miközben ezt a kettős testet lihegve mászom,
fölsejlik régi énem a vers mögötti vásznon.
 
  • Szövegkapcsolat, rájátszás
 
Ady Endre: Hát ahogyan a csodák jönnek…
Kovács András Ferenc: Ady szelleme szólna
 
Hát ahogyan a csodák jönnek,
Úgy írtam megint ezt a könyvet.
 
Se nem magamnak és se másnak:
Talán egy szép föltámadásnak.
 
Se nem harcnak, se nem békének:
Édes anyám halott nénjének.
 
Õ tudta, látta, vélte, hitte,
Hogy ez a világ legszebbikje.
 
És úgy halt meg, hogy azt se tudta:
Mi lesz itt az okosság útja.
 
S ha késlekedik az okosság,
Nem poéta fajták okozzák.
 
Jönnek rendjei a csodáknak,
Kiket eddig tán meg se láttak.
 
Jönnek mindenek, jönnek, jönnek,
De a hiteim elköszönnek.
 
 
Hát ahogy csúfabb csodák jönnek,
Úgy írtam újra hitvány könyvet.
 
Ezt sem magamnak, s mégse másnak:
Csodátlan, szép önáltatásnak.
 
Nem harcnak, sem zsarolt békének:
Énekeim halott énjének.
 
Hadd tudja, lássa, vélje, higgye:
Tört sorsa sorsok legszebbikje.
 
S ez a világ végső okosság,
Ha poéták még fölfokozzák.
 
Talán másnak s fonák maguknak:
Új kort csak agg csodák hazudnak.
 
Jönnek trendjei micsodáknak,
S kicsodák, kiket bizton látnak.
 
Mindszentek jönnek, törnek, jönnek,
De hitek s könyvek elköszönnek.
 
 
 
 
 
 
 
Reflektálás
 
 
Gondolkodjatok el azon, hogy a ráhangolódásban megismert portrék befolyásolták-e a művek értelmezését, az összehasonlító elemzést.
Alkossatok fogalmakat: irodalmi kultusz és irodalmi hatás.
Az elkészült szövegeket vessétek össze a Mekis-tanulmány részletével.

<< vissza