Cikkek, tanulmányok Források Bibliográfiák Tananyagok, modultervek Ajánlók Korábbi számaink tartalma Elérhetőségeink

nyomtatás

  [A tananyaghoz kapcsolódó tanulmány]

Radnóti-modul

Szerző: Maul Borbála

 

Modulterv Milbacher Róbert A közösségi reprezentáció kényszere és csapdája (Néhány megjegyzés Radnóti Miklós Nem tudhatom… c. verséhez) című tanulmányának irodalomórai feldolgozásához

A modul témája, célja: A modul célja, hogy a tanulók részben ismételjék, részben új értelmezési keretbe helyezzék a magyar irodalom azon „nagy verseit”, amelyek nemzeti identitásunk részeként a nemzeti emlékezetbe épülnek. Ezen kívül megvilágítani számukra olyan háttérismereteket, befogadói attitűdöket, melyeket a Nem tudhatom c. Radnóti-vers tágabb kontextusa artikulálhat „szerzőjének tragikus sorsától kezdve, egészen a mai antiszemita netkommentekig”.
 

Fejleszthető kompetenciák:
 
 
Személyes
 
Szociális
 
Kognitív
önazonosság, énkép
érdeklődés, nyitottság;
meggyőzési képesség;
meggyőződés változtatásának kezelése;
közéleti tudatosság
asszociáció, visszaemlékezés, példahozás, érvelés, problémaérzékenység, kiemelés a kontextusból, értelmező kibontás; csoportosítás, általános következtetés levonása az egyedi jelenségek alapján;
történeti érzék,
kritikai gondolkodás, felfogás-megértés
 

 Célcsoport: 12. évfolyam (esetleg emelt szint)

Javasolt óraszám: 4

 

Előfeltétel-tudás:

A felvilágosodás, romantika és klasszikus modernség magyar irodalmából azon szerzők és művek ismerete, amelyek a nemzetté válás során és a 20. század elején hozzájárultak a befogadó közösség haza, nemzet és hazaszeretet fogalmának kialakulásához és értelmezéséhez.

 
Információk a felhasználó tanároknak:
 
 
 
Megjegyzések
 
Lehetséges megoldás(ok)
Ráhangolódás
 

 

1.
A Ráhangolódás feladatsorával azt szeretnénk megtudni, hogy mi mindent jelent a tanulók számára az identitás, milyen „összetevői” vannak, mire építhetünk a Radnóti-vers értelmezésekor („a tágabb kontextus függvényében” is).
Az első feladatban Ilyés Márta Ha mi zászló lennénk 2000 című képe köré rajzoljunk pókhálóábrát, és írjuk körbe a festményt azokkal a gondolatokkal, asszociációkkal, amik a tanulók eszébe jutnak.
Frontális munka, az egész osztály dolgozik. A képet nyomtassuk ki színesben, és ragasszuk egy ív csomagolópapír közepébe.
egyéni
 

 

2.
 
Az Állj a vonal két oldalára! feladat elvégzésekor bevonhatjuk az egész osztályt „a játékba” – kisebb osztálylétszám esetén –, ha viszont nagyobb a létszám, és nincs elég tér a mozgásra, helyváltoztatásra, válasszunk 10-15 tanulót, akik vállalják döntéseiket, és indokolni is tudják azokat. Minden elhelyezkedés után hallgassunk meg 1-2 szóbeli indoklást!
egyéni
 

 

3.
A listakészítés páros feladat, a tanulópárok együtt dolgoznak.
A feladat megoldása után hallgassuk meg egy pár munkáját, a többiek kiegészíthetik saját gyűjtésükkel.
Janus Pannonius verseitől József Attila, Radnóti, Márai műveiig nagyon sok alkotás szóba jöhet.
 

 

4.
Mindenki önállóan dolgozik, majd (5 perc után) a padtársak felolvassák egymásnak munkáikat, megbeszélik egymással írásaikat. A társak javasolhatnak egy-két írást közzétételre.
egyéni
Jelentésteremtés
 

 

5.
 
A jelentésteremtés feladatait végig csoportmunkára terveztük. A kettéosztott naplóban azon alkotók műveiből emeltünk ki részleteket, akik biztosan szóba kerültek a ráhangolódás listázása során (s legalább 3 mű címe is elhangozhatott). A kiemelhető szövegrészeket mint megoldásokat megadjuk, az értelmezés, jelentésadás egyénileg megfogalmazott. A csoportok (a 6 szövegrészlet legalább 6 csoportot feltételez) összegezzék értelmezéseiket, és szóban osszák meg munkájuk eredményét a többi csoporttal. Nagyobb osztálylétszám esetén működhetnek kontrollcsoportok is.
a) hajdan erős, ,Árpád vére fajul?
nyomorult hazádon, Nem ronthatott el,
Nem fojthatott meg, tüze közt megálltál,
régi erkölcs s spártai férfikar
Küzdött s vezérlett, Birkózva győztél,
Más néppel ontott bajnoki vért, Atilla véres harcai, más magyar kar;
b) Kárpát szent bércére, szép hazát,
Árpád hős magzatjai Felvirágozának.,
Ért kalászt, szőlővesszein Nektárt,
S nyögte Mátyás bús hadát, bűneink miatt, mongol nyilát Zúgattad, töröktől rabigát Vállainkra vettünk;
c) rendületlenűl Légy híve,
Bölcsőd az s majdan sírod is,
A nagy világon e kivűl Nincsen számodra hely, Itt élned, halnod kell.
Ez a föld, melyen Apáid vére folyt,
melyhez minden szent nevet Egy ezredév csatolt. Itt küzdtenek honért,
Itt törtek össze rabigát, Szabadság! itten hordozák Véres zászlóidat, Megfogyva bár, de törve nem, Él nemzet e hazán;
d) Legszebb ország, Egy kis világ maga,
a szépsége: Van rajta bérc És rónasága,
Büszkén tekintek át A multnak tengerén
Nagy tetteidet, bajnok nemzetem,
Európa színpadán mi is játszottunk,
rettegé a föld kirántott kardunk,
imádom Gyalázatában is nemzetemet!
De semmi kincsért s hírért a világon
El nem hagynám én szülőföldemet;
e) Kezdődik e hon a csendes tanyának
Küszöbjén, melyhez emlékezete Köté,
vissza-visszatér, megpihen az ősi tűzhelyen, Ott ismerősen vészik őt körűl
Gyermekkorának játszótársai;
Eléje kerűl Az agg szülő,
Megszokott,
Mely ott felé zeng, a meghitt beszéd
Anyai tejnek édes folyama,
E szó nyitá meg szívét és eszét
Szerelme bimbó-hajnalán E nyelvet érté a leány;
f) az én rögöm magyar rög, Meddő, kisajtolt, én szegény, kósza szolga,
Elhasznált … vagyok,
van egy anyám: szent asszony.
Van egy Lédám: áldott legyen.
Van egy pár álom-villanásom,
Egy-két hivem.
Volna talán egy-két nótám is,
Egy-két buja, új, nagy dalom;
6.
A tanulmány szakszöveg voltánál fogva elég nehéz, ezért szükséges a közös megbeszélés, a táblázat kitöltésének ellenőrzése, kiegészítése. A vitás pontok értelmezését (Vörösmarty és Petőfi besorolását) a kollégáknak  segíti az alábbi tanulmányrészlet (a Szózat kiemelt helyéről a közösségi identitásfogalom változásában): a közösséghez tartozás morális döntéstől függ …. A megszólított individuum, aki eleve a magyarként definiálódik, közösséghez tartozásának kritériumát az egyén etikai választásaként tételezi … s innentől fogva kötelező a hazához való hűség.
Az 1830-as évek legfontosabb kulturális feladata a
Széchenyi programjából következő ideológiai szemléletváltás filozófiai, etikai megalapozása és szimbolikus reprezentációjának megteremtése volt. Első körben el kellett magyarázni a nemesi rétegnek, hogy az eddigi identifikációs stratégiája nem használható (vagyis abból nem lesz új Magyarország, ha eddigi kiváltságaikra alapoznak), ám helyette fel kellett kínálni egy újfajta, a közösséggel való azonosulást szolgáló stratégiát.
Úgy gondolom, hogy Vörösmarty 1836-os Szózata nem a mai értelemben használt egész nemzethez szólt, hanem a nemesi nemzethez, és éppen a fenti váltást hivatott demonstrálni. A vers rétora még használja a nemesi nemzet reprezentációs hagyományához tartozó eszközöket (múltra hivatkozás historikus legitimációja, Extra Hungariam toposz használata stb.), ám ezek önmagukban már nem garantálják a hazához való hűséget, legfeljebb kijelölik a haza fogalmát.
 
 
 
*külön táblázatban
 

 

7.
 
a) A Radnóti-vers besorolása a hagyományszemléletű közösségi identitás versei közé nem okozhat problémát egyik csoportnak sem, a nyelvi, irodalmi, kulturális utalások egyértelműen azonosíthatók a műben. A részletek kiemelésekor beszélhetünk a vers intertextuális vonatkozásairól is.
Ezen a ponton lehet szembesíteni a tanulókat a vers első hallgatóságának reakcióival, az értetlenkedő döbbenttel, amit tanári közlésben mondhatunk el vagy olvashatunk fel.
„Ismeretesek azok az emlékezések (Kovács Margit, Ortutay Gyula, Görög Ilona, Mikó Ervin, Gyarmati Fanni és mások), amelyek szerint a művel kapcsolatos első értelmezéseket és egyben értékeléseket, leginkább a döbbent rácsodálkozás, illetőleg az ironikus, szarkasztikus elutasítás jellemezi. Ugyanis Radnóti azok előtt a zsidó és/vagy baloldali barátai előtt olvasta fel a verset (Kovács Margit szerint 1944 januárjában egy légiriadó alkalmával a Pozsonyi utcai házuk pincéjében), akik a művet mint „hazaffyas” [sic!] verset dekódolták, és nem nagyon értették, hogy mi indokolja éppen ebben a helyzetben a megírását. (Ne feledjük, Radnóti sem előbb sem utóbb nem írt ilyesfajta hazafias verset!) A költő éppen túl volt második munkaszolgálatán, amelynek során súlyosan megalázták, bántalmazták stb., vagyis nem nagyon maradhatott illúziója azzal kapcsolatban, hogy kik is mennek, és hová is tartanak az úton… ”- részlet M. R. tanulmányából.
b) A két szépirodalmi szövegrészlet összehasonlításával kíséreljük meg a Radnóti-vers „tágabb kontextusa” bemutatását, annak megvilágítását, hogy nem lehet – minden esetben – a szöveget csak szépirodalmi szövegként „kezelni”, és az időbeliségtől függetlenül értelmezni. Talán így érthetővé válik a tanulók számára is, hogy miért volt tragikus próbálkozás Radnóti részéről a versben megfogalmazott vallomás, az a kísérlete, hogy: „…megpróbál kapcsolatokat teremteni a többiekkel, a másokkal, akik vágyai szerint hasonlók, amivel olyan vétséget követ el, amely figyelmen kívül hagyja a mindennemű közösség elképzeltségének faktumát.” M.R.
Továbbra is csoportban dolgoznak a tanulók, egy csoport prezentál, teszi közzé munkája eredményét, a többiek hozzászólnak, kiegészítenek.
c) Kiegészítés, differenciálás:
emelt szinten magyart tanuló 12. évfolyamos csoportnál érdemes a tanulmány személyes és kollektív identitást tárgyaló részét is megbeszélni, értelmezni a tanulókkal, akár közösen, frontális munkában az összefoglaló táblázat segítségével, és így újabb intertextuális összefüggésekre felhívni a figyelmet.
(Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága
s remélem, testem is majd e földbe süpped el.)
„Radnóti kísérlete, miszerint a személyes emlékezet/ek segítségével építhető fel egyfajta közösségi emlékezet, tragikus illúziónak bizonyul. A személyes nem konvertálható közösségivé, minthogy annak a nyelvi univerzumnak a produktuma maga is.”M.R.
a) nekem szülőhazám itt e … kis ország,
messzeringó gyerekkorom világa.
s remélem, testem is majd e földbe süpped el.Itthon vagyok.
nevét is, virágát is tudom,
tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton …lakott itt Vörösmarty Mihály,
nékem szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát, én a dolgozót is, ki dolgáért remeg, erdőt, füttyös gyümölcsöst, szöllőt és sírokat, a sírok közt anyókát, ki halkan sírogat, az bakterház …
a park, a régi szerelmek lábnyoma,
a csókok íze …,
s az iskolába menvén, a járda peremén,
hogy ne feleljek aznap, egy kőre léptem én.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
b) A két szövegrészlet összehasonlításakor olyan szempontok, megállapítások kerülhetnek a közös mezőbe, mint a ” mi időnk” –  a történelmi környezet, helyzet; a zsidó identitás, a zsidótörvények, a nemzethez tartozás kérdése, az én és a te (a másik) viszonya stb.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
**külön táblázatban
 

 

Reflektálás
 

 

8.
a) Nézzük meg a sörreklámot addig, amíg nem jelenik meg a Soproni sörösüveg nemzeti címkéje. A tanulók egyénileg írjanak hozzászólásokat, majd hallgassunk meg néhányat. Kérdés, hogy az új „szövegösszefüggés, a Radnóti-vers „tágabb kontextusa” megjelenik-e az írásokban. Ezután megnézhetjük a teljes reklámfilmet, amelyhez szintén lehet hozzászólást írni.
b) A modulzáró beszélgetésben lehet visszacsatolni a Ráhangolódás rövid esszéjére, a festményre stb., és Sólyom László felvezető gondolatával párbeszédet kezdeményezni a nemzethez tartozás – a nemzeti identitás –, a zsidó-magyar identitáskérdés aktualitásáról. (Ha merjük vállalni.)
 
 

 

 

 

 
*
 
A
 
az eredetközpontú (historikus-genealogikus) közösségi identitás
 
B
 
a hagyományszemléletű közösségi identitás
jellemzői: a nemesi nemzet(fogalom) sajátja,
a magyarok közösségéhez tartozás születési előjog
 
jellemzői: kialakulása a 19. közepéhez köthető, szélesebb társadalmi bázisra épít,
Arany János életművének Gyulai Pál (és elvbarátai által) kisajátított értelmezésére épül, nyelvi-reprezentációs* modellként funkcionál, irodalmi-kulturális modell, megtanult és megtanulható, végső soron választható
 
ezt megjelenítő művek:
Berzsenyi, Kölcsey, Vörösmarty, Petőfi
 
ezt megjelenítő művek:
Vörösmarty, Petőfi, Arany, Ady
 
 

 

 

 

 
**
 
A kollektív identitás
 
(az individuumot valami nála egyetemesebb felé teszi nyitottá, és ez az egyetemes beleépül az individuum identitásszerkezetébe)
 
A személyes identitás
 
(lévén kulturálisan kódolt) csakis a kollektív identitás nyelvi-szimbolizációs apparátusának segítségével beszélhető el és … építhető fel.(Jan Assmann)
S mi vagyok én kérded. Egy népi sarjadék,
      Ki törzsömnek élek, érette, általa;
Sorsa az én sorsom s ha dalra olvadék,
      Otthon leli magát ajakimon dala.
Arany: Válasz Petőfinek 1847
 
Arany 1849 előtti én-elbeszélése még szorosan kötődik a nagyobb közösséghez magához, mintegy organikus kapcsolatot tételezve individuum és közösség között.
Közösség és egyén egymást feltételezi, egyik a másik nélkül elképzelhetetlen. (…) Az én primordiális* tapasztalata egyben egyfajta közösségi tapasztalat is, amely csak a közösségi felől képes megfogalmazni önmagát, vagyis az én önmagát nem tudja érzékelni a közösség nélkül.
*ősi, kezdeti ,elsődleges
„Ki örvend fonnyadó virágnak, / Miután a törzsök kihal: / Ha a fa élte megszakad, / Egy percig éli túl virága.”
Arany: Letészem a lantot 1850
A világosi bukás után ennek a szervességnek a megbomlásával és egyben diskurzusszervező funkciójának elvesztésével szembesül Arany.
 
 
 
Kezdődik e hon a csendes tanyának
 
Küszöbjén, melyhez emlékezete
 
Legelső végét fonalának,
 
Midőn először útnak erede;
 
Hová e gondolatvezér
 
Mulatni vissza-visszatér –
 
És egy szerény zöld ággal megpihen,
 
Mint bárkán a galamb, az ősi tűzhelyhez.
 
Arany: A költő hazája 1851
A személyes emlékezet váltja a kollektív emlékezetet, ugyanis a kollektív emlékezet lehetetlenné vált
(személyes emlékezetre alapozó közösségi elbeszélés)
 

 

 

 

Eszközigény: internet elérhetőség, lap-top,  projektor, a festmény fénymásolt példánya (színes), csomagolópapír, filcek, a feladatok fénymásolt példányai

 

Felhasznált irodalom:

 

  1. Latinovits Zoltán Radnóti Miklós Nem tudhatom youtube.com (3 perc)
  2. http://adrenalin.blog.hu/2010/02/16/elmenyhajsza_az_uj_soproni_sorreklam_megint_hasonlit_a_kanadaira
  3. ¹ Sólyom László: Az alkotmányozás őszintesége HVG 42. (2010. okt. 23-i szám)

 

 

Modulterv – tanulói oldal

 

A modul témája, célja: Feleleveníteni, újraolvasni a magyar irodalom azon „nagy verseit”, amelyek nemzeti identitásunk részeként a nemzeti emlékezetbe épülnek. Az ismétlés egyben lehetőséget ad arra, hogy áttekintsük a közösségi identitás alakulástörténetét Milbacher Róbert tanulmánya segítségével, s ebből kiindulva új értelmezési keretbe helyezzük Radnóti Miklós Nem tudhatom című költeményét. A mű keletkezése történelmi környezetének és az első befogadói reakcióknak megismerése után feltesszük a kérdést, lehet-e/lehetett-e hazafias versként olvasni Radnóti egyik legismertebb költeményét.
  

 

 
Ráhangolódás
 


1. feladat – pókhálóábra készítése

 

 

Nézzétek meg figyelmesen (és közelről is) a képet, és készítsünk hozzá pókhálóábrát!

 

Mi minden jut eszetekbe a képről?

 

 

 


 

 2. feladat – Állj a vonal két oldalára! 
 

Ha egyet értetek az állítással, álljatok az „igen” oldalra, ha nem, akkor a „nem” felére!

 

Helyet változtatni indoklások közben vagy után lehet!

 

Állítások:
Egy ország nem tesz különbséget polgárai között.
Egy nemzet kialakulásához szükség van mítoszokra.
A nemzet kultúrája összetartó erőként működik a társadalomban.
Mást jelent a kulturális és mást a politikai nemzethez való tartozás.
„az identitás a személyes élettörténet során alakul ki”
Ha „valamiféle történelmi trauma áll elő egy ("lángoktól ölelt kis”) országban”, akkor az egyén számára fontos lesz a nemzeti hovatartozás, az identitás kérdése.
Minden nacionalista gondolkodás ugyanolyan, függetlenül a nemzet etnikai hátterétől.
 
3. feladat – listázás 

Készítsetek listát ismert irodalmi alkotásokból (dráma-líra-epika), amelyeknek témája a haza, a nemzet; a magyarság sorsa: múltja-jelene-jövője; a hazához való hűség stb.!

 

4. feladat – rövid esszé


Neked „e tájék mit jelent?”

 

Írjatok rövid, 5 perces esszét, amelyben válaszoltok a kérdésre!

 


 

 
Jelentésteremtés
 
 
5. feladat – kettéosztott napló

 

 

a) A feladatban ismert alkotók ismert – vagy kevésbé ismert – műveinek egy-egy részletét olvashatjátok.

 

Húzzátok alá – a bal oldali oszlopban – és értelmezzétek – a jobb oldalon – az adott alkotásokból azokat a részleteket, sorokat, amelyek arra a kérdésre válaszolnak, hogy „mi a magyar?”.

 

 
 
a) Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz (részlet)

 
Értelmezés, reflexiók

 
 
 
 
Romlásnak indult hajdan erős magyar!
Nem látod, Árpád vére miként fajul?
     Nem látod a bosszús egeknek
          Ostorait nyomorult hazádon? (…)
 
Nem ronthatott el tégedet egykoron
A vad tatár khán xerxesi tábora
     S világot ostromló töröknek
          Napkeletet leverő hatalma;
 
Nem fojthatott meg Zápolya öldöklő
Századja s titkos gyilkosaid keze,
     A szent rokonvérbe feresztő
          Visszavonás tüze közt megálltál:
 
Mert régi erkölcs s spártai férfikar
Küzdött s vezérlett fergetegid között;
     Birkózva győztél, s Herculesként
          Ércbuzogány rezegett kezedben. (…)
 
Oh! más magyar kar mennyköve villogott
Atilla véres harcai közt, midőn
     A fél világgal szembeszállott
          Nemzeteket tapodó haragja.
 
Más néppel ontott bajnoki vért hazánk
Szerzője, Árpád a Duna partjain.
     Oh! más magyarral verte vissza
          Nagy Hunyadink Mahomet hatalmát! (…)
  
 [1796-1810 között. Végleges formája: 1810]
 
 
 
 
b) Kölcsey Ferenc: Himnusz (részlet)
 
 
 
 
A magyar nép zivataros századaiból.
 
 
Értelmezés, reflexiók
    
(…) Õseinket felhozád
Kárpát szent bércére,
Általad nyert szép hazát
Bendegúznak vére.
S merre zúgnak habjai
Tiszának, Dunának,
Árpád hős magzatjai
Felvirágozának.
 
     Értünk Kunság mezein
Ért kalászt lengettél,
Tokaj szőlővesszein
Nektárt csepegtettél.
Zászlónk gyakran plántálád
Vad török sáncára,
S nyögte Mátyás bús hadát
Bécsnek büszke vára.
 
     Hajh, de bűneink miatt
Gyúlt harag kebledben,
S elsújtád villámidat
Dörgő fellegedben,
Most rabló mongol nyilát
Zúgattad felettünk,
Majd töröktől rabigát
Vállainkra vettünk. (…)
 
     Cseke, 1823. január 22.
 
 
 
 
  
c) Vörösmarty Mihály: Szózat (részlet)
 
  
Értelmezés, reflexiók
 
 
 Hazádnak rendületlenűl
 Légy híve, ó magyar;
 Bölcsőd az s majdan sírod is,
 Mely ápol s eltakar.
 
 A nagy világon e kivűl
 Nincsen számodra hely;
 Áldjon vagy verjen sors keze:
 Itt élned, halnod kell.
 
 Ez a föld, melyen annyiszor
 Apáid vére folyt;
 Ez, melyhez minden szent nevet
 Egy ezredév csatolt.
 
 Itt küzdtenek honért a hős
 Árpádnak hadai;
 Itt törtek össze rabigát
 Hunyadnak karjai.
 
 Szabadság! itten hordozák
 Véres zászlóidat,
 S elhulltanak legjobbjaink
 A hosszu harc alatt.
 
 És annyi balszerencse közt,
 Oly sok viszály után,
 Megfogyva bár, de törve nem,
 Él nemzet e hazán. (…)
    (1836)
 
 
 
d) Petőfi Sándor: Magyar vagyok (részlet)
 
  
Értelmezés, reflexiók
 
 
 
 
 
Magyar vagyok. Legszebb ország hazám
Az öt világrész nagy terűletén.
Egy kis világ maga. Nincs annyi szám,
Ahány a szépség gazdag kebelén.
Van rajta bérc, amely tekintetet vét
A Kaszpi-tenger habjain is túl,
És rónasága, mintha a föld végét
Keresné, olyan messze-messze nyúl. (…)
 
Magyar vagyok. Büszkén tekintek át
A multnak tengerén, ahol szemem
Egekbe nyúló kősziklákat lát,
Nagy tetteidet, bajnok nemzetem.
Európa színpadán mi is játszottunk,
S mienk nem volt a legkisebb szerep;
Ugy rettegé a föld kirántott kardunk,
Mint a villámot éjjel a gyerek. (…)
 
Magyar vagyok. S arcom szégyenben ég,
Szégyenlenem kell, hogy magyar vagyok!
Itt minálunk nem is hajnallik még,
Holott máshol már a nap úgy ragyog.
De semmi kincsért s hírért a világon
El nem hagynám én szülőföldemet,
Mert szeretem, hőn szeretem, imádom
Gyalázatában is nemzetemet!
 
(Pest, 1847. február)
 
 
 
  
e) Arany János: A költő hazája (részlet)
 

 Értelmezés, reflexiók
 
(…)
 
 
 
Kezdődik e hon a csendes tanyának
Küszöbjén, melyhez emlékezete
Köté legelső végét fonalának,
Midőn először útnak erede;
Hová e gondolatvezér
Mulatni vissza-visszatér -
És egy szerény zöld ággal megpihen,
Mint bárkán a galamb, az ősi tűzhelyen.
 
Ott ismerősen vészik őt körűl
Gyermekkorának játszótársai;
Eléje ott nyájas szóval kerűl
Az agg szülő - tán már csak néhai;
Minden szöget, minden zugot
Úgy lel, miképen megszokott,
Bár őse telkén most a vén Idő
Új gazda: bont, épít, ahol s mint kedve jő.
 
Mely ott felé zeng, a meghitt beszéd
Anyai tejnek édes folyama,
E szó nyitá meg szívét és eszét
Ajkára ez simult, hogy dallana;
Szerelme bimbó-hajnalán
E nyelvet érté a leány,
S ezen viszonzá a "szeretlek"-et
Vagy a sohaj szócskát, mit visszarebegett.
 
 (…)
 (1851)
 
 
 
 
f) Ady Endre: Az ős Kaján (részlet)

  
Értelmezés, reflexiók
(…)
Uram, az én rögöm magyar rög,
Meddő, kisajtolt. Mit akar
A te nagy mámor-biztatásod?
Mit ér bor- és vér-áldomás?
Mit ér az ember, ha magyar?”
 
„Uram, én szegény, kósza szolga,
Elhasznált, nagy bolond vagyok.
Miért igyak most már rogyásig?
Pénzem nincs, hitem elinalt,
Erőm elfogyott, meghalok.”
 
„Uram, van egy anyám: szent asszony.
Van egy Lédám: áldott legyen.
Van egy pár álom-villanásom,
Egy-két hivem. S lelkem alatt
Egy nagy mocsár: a förtelem.”
 
„Volna talán egy-két nótám is,
Egy-két buja, új, nagy dalom,
De, íme, el akarok esni
Asztal alatt, mámor alatt
Ezen az ős viadalon.” (…)
 
(1907)
 
 
 

 

 

 

 

 

 

b) Összegezzétek értelmezéseiteket, és osszátok meg a többi csoporttal, hogy milyen nemzetszemlélet, nemzetfogalom olvasható ki az egyes lírai művekből.

 

 

 

 

 

6. feladat - 


Olvassátok el Milbacher Róbert irodalomtörténész tanulmányának alábbi
részletét, és töltsétek ki a táblázatot!

 

Az egyes csoportok helyezzék el a maguk versét a megfelelő oszlopba!

 

 
„A hagyományszemléletű közösségi identitás kialakulása a 19. közepéhez köthető, amikor is faktummá vált egyrészről a nemesi nemzet eredetközpontú közösségi szemléletének szűkössége és szimbolikus potenciáljának kiürülése, másrészről pedig egy szélesebb társadalmi bázisra építő közösségi identitás kiépítésének szüksége. Jól ismert, hogy ez az új szemlélet nagyjából Arany János életművének Gyulai Pál (és elvbarátai által) kisajátított értelmezésével nyerte el a maga szimbolikus-kulturális médiumát: vagyis olyan nyelvi-reprezentációs* modellként funkcionált, amely a nemzeti önazonosság magától értetődő elbeszélését szolgáltatja, mondhatni: máig hatóan. A historikus-genealogikus* modellt egy olyan irodalmi-kulturális modell váltotta fel, amely azt az illúziót kelti, hogy a magyarok közösségéhez tartozás immáron nem születési előjog, hanem megtanult és megtanulható, végső soron választható nyelvi-kulturális identitás.”
*reprezentáció, reprezentálás: lat 1. képviselet
*genealógia: gör-lat 1. tud származástan 2. leszármazás, nemzedékek rendje, családfa
 
A
az eredetközpontú (historikus-genealogikus) közösségi identitás
B
 a hagyományszemléletű közösségi identitás
jellemzői:
 
jellemzői:
 
 
 
 
 
 
ezt megjelenítő művek:
 
 
 
 
 
ezt megjelenítő művek:
 
 
 
7. feladat – vershallgatás, értelmezés 

 

a) Hallgassuk meg Radnóti Miklós Nem tudhatom … c. versét Latinovits Zoltán előadásában!

 

Soroljátok be a verset az előbbi táblázat egyik oszlopába, és indokoljátok döntéseteket!

 

 

Radnóti Miklós: Nem tudhatom…

 

Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent,
nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt
kis ország, messzeringó gyerekkorom világa.
Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága
s remélem, testem is majd e földbe süpped el.
Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel
egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom,
tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton,
s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon
a házfalakról csorgó, vöröslő fájdalom.
Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj,
s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály,
annak mit rejt e térkép? gyárat s vad laktanyát,
de nékem szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát,
az gyárat lát a látcsőn és szántóföldeket,
míg én a dolgozót is, ki dolgáért remeg,
erdőt, füttyös gyümölcsöst, szöllőt és sírokat,
a sírok közt anyókát, ki halkan sírogat,
s mi föntről pusztitandó vasút, vagy gyárüzem,
az bakterház s a bakter előtte áll s üzen,
piros zászló kezében, körötte sok gyerek,
s a gyárak udvarában komondor hempereg;
és ott a park, a régi szerelmek lábnyoma,
a csókok íze számban hol méz, hol áfonya,
s az iskolába menvén, a járda peremén,
hogy ne feleljek aznap, egy kőre léptem én,
ím itt e kő, de föntről e kő se látható,
nincs műszer, mellyel mindez jól megmutatható.
 
Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép,
s tudjuk miben vétkeztünk, mikor, hol és mikép,
de élnek dolgozók itt, költők is bűntelen,
és csecsszopók, akikben megnő az értelem,
világít bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva,
míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja,
s fojtott szavunkra majdan friss szóval ők felelnek.
 
Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg.
1944. január 17.
 
b) Venn-diagramm -

 

Keressük a választ a „miért”-re. Mivel magyarázható a vers hallgatóságának elutasítása, értetlenkedése?

 

 

Olvassátok el a két szövegrészletet.

 

 

 

Keressetek szempontokat az összehasonlításukhoz, és megfigyeléseiteket rögzítsétek halmazábrába.

 

  1. „…az én nemzetem nem kiabál le a könyvespolcról, hogy mars büdös zsidó, a hazám tájai kinyílnak előttem, a bokor nem tép rajtam külön nagyobbat, mint máson, a fa nem ágaskodik lábujjhegyre, hogy ne érjem el gyümölcsét. Ha ilyesmit tapasztalnék, - megölném magam, mert másképp mint élek, élni nem tudok, és mást hinni, és másképp gondolkodni sem.”  (Radnóti Miklós Napló. Magvető Könyvkiadó Bp., 1989 210. Részlet az 1942. május 17-i bejegyzésből)
  1. „Wilder Salamon neve persze nem lett volna elég, hogy az apámat, Józsa Nándort a seholba taszítsa. Az 1941 augusztusában kelt harmadik zsidótörvény, amely ha nem is oszlatott el minden kételyt, és a kivételek nagy száma miatt hatásában egy ideig még el is maradt a németországi gyakorlat mögött, végre oly szabatosan rendelkezett afelől, kit kell zsidónak tekinteni, amilyen szabatosan csak ilyen kérdésben rendelkezni lehet. És a meghatározásból továbbra sem hiányzott a megengedő, már-már vétkesen nagylelkű türelem. Zsidónak azt kell tekinteni, akinek legalább két nagyszülője az izraelita hitfelekezet tagjaként született. Két nagyszülő tehát. Az ősök fele. Vannak azonban esetek, és vannak olyan idők, amikor az egy semmivel sem kevesebb, mint a kettő. És ez éppen a zsidók esete, és éppen a mi időnk, amikor új felfogást kell megvalósítanunk az elavult, a nemzet érdekeit nem eléggé szolgáló törvényekkel szemben. Mert mit tesz a zsidó? Elárul téged. Elég, ha egy pillanatra lehunyod a szemed, a zsidó máris mindent megszerez a családja, az üzlete számára, övé lesz a múltad, a jövőd, aminek megfogja a csücskét, azt már nem ereszti. Felfalja a vetésed, mint a sáska. A zsidónál tehát nem az a kérdés, hogy egy van-e belőle vagy kettő, hanem hogy van-e belőle egyáltalán. A törvény pedig nem arra való, hogy a kivételekről gondolkozz, hanem hogy ott is érvényre juttasd, ahol maga még teret ad a türelem tévedéseinek.” (Schein Gábor: Egy angyal önéletrajzai. Jelenkor Kiadó Pécs, 2009 67-68.)
 
 

 

 

 

 
 Reflektálás
 
 

 

 

 

8. feladat – komment készítése


a) Nézzétek meg a következő filmet.

 

Értékeljétek (1-5-ig).

 

Írjatok megjegyzést a Hozzászólások rovatba. Jó – nem jó? Tetszik – nem tetszik? Miért?

 

b)

Beszélgessünk! 

 

Mennyire aktuális a téma: az identitás kérdése, a magyar identitás – zsidó identitás különbségtétel, nacionalizmus és antiszemitizmus stb.?

 

 „Szimbolikus jelentősége volna továbbá a magyar állam és a kulturális nemzetként felfogott teljes magyar nemzet viszonya meghatározásának az alkotmányban.” (Sólyom László: Az alkotmányozás őszintesége HVG 42. (2010. okt. 23.)

 

 


<< vissza