Cikkek, tanulmányok Források Bibliográfiák Tananyagok, modultervek Ajánlók Korábbi számaink tartalma Elérhetőségeink

nyomtatás

 Szívósné Vásárhelyi Zsuzsanna

Fiktív női szerzők a kortárs magyar irodalomban – Modulterv Horváth Györgyi cikkéhez

(Weöres Sándor: Psyché, Esterházy Péter: Csokonai Lili Tizenhét hattyúk, Parti Nagy Lajos: Sárbogárdi Jolán A test angyala)
 
 
A modul témája, célja: 
Horváth Györgyi Fiktív női szerzők a kortárs magyar irodalomban c. tanulmánya alapján közelítünk a férfi és a női szerepekhez, gondolkodunk a férfi és női szerzők problematikájáról. Célunk annak megtapasztalása, megerősítése, hogy az irodalmi művekben a szerző és az elbeszélő nem azonos, és hogy az elbeszélői szerep megalkotott hang, ugyanúgy nyelvi konstrukció eredménye, mint maga a mű, illetve annak többi szereplője, beszélője. Tanulmányozzuk a világszerűség és szövegszerűség nyelvi megalkotottságának, nyelvi jegyeinek jellemzőit, valamint értelmezzük a szerzői szerepek, álnevek használatának lehetséges okait, céljait.
 
Fejleszthető kompetenciák:
 
Személyes
Szociális
Kognitív
alkalmazkodás, mérlegelés, döntés, állásfoglalás, esztétikai érzék, ítéletalkotás, érvelés, nyelvi érzékenység
együttműködés, meggyőzési képesség
 
asszociatív gondolkodás, analógiás gondolkodás, analizálás, értelmező kibontás, problémaérzékenység, indukció, általános következtetések levonása egyedi jelenségek alapján, kombináció, érvelés, következtetés
 
Célcsoport:
12. évfolyam fakultációs vagy emelt szintű csoport. Lehet jó képességű, a posztmodern irodalomban már olvasói tapasztalatokat szerző, arra nyitott tanulókból álló középszint is, de inkább emelt szintre javasolt.
 
Javasolt óraszám:
4-6 tanóra
 
Előfeltétel-tudás:
Mindenképpen akkor érdemes tanítani, ha a diákok már rendelkeznek olvasói tapasztalatokkal a felvilágosodás, a késő modern és a posztmodern irodalom világáról, s birtokában vannak alapvető prózapoétikai ismereteknek. Szükséges a stílusrétegek, a szókincs, a szólások és az intertextualitás szempontjainak tanulmányozásában való jártásság is.
A modult be lehet illeszteni a 12. tanterv irodalom kortárs magyar irodalom témakörébe is. 
 
Információk a felhasználó tanároknak:
Javasolt munkaforma: A feladatok egyéni, páros és 4 fős csoportok számára készültek. A feldolgozásnak két lehetséges módja van.
a)      A 4 fős csoportok az utasításoknak megfelelően haladnak végig a modul feladatain a ráhangolódástól a reflektálásig.
b)      A ráhangolódás feladatai után az egyes csoportok más-más művekhez tartozó feladatsorokon dolgoznak szimultán módon, mozaik-technikával, majd bemutatják a többieknek saját munkájuk eredményét, tapasztalataikat, következtetéseiket. Ezek alapján együtt készítik el a reflektálás feladatait.
 
 
Megjegyzések
Lehetséges megoldás(ok)
Ráhangolódás
1.
a – e)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2.
a – e)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
3.
a)
 
 
 
b)
 
 
 
 
 
 
4.
a – b)
A feladat a férfi és a női tulajdonságokról, biológiai és szocializációs szerepekről való gondolkodást célozza meg. A pókhálóábra kitöltése a tanulók asszociatív gondolkodását kívánja meg, a folyamatos megosztás a témáról való intenzív gondolkodást szolgálja.
A biológiai és a társadalmi szerepek elkülönítése lehetőséget ad a gender-szempont beemelésére, a társadalmilag kialakult, megkövült férfi és női szerepek tudatosítására is.
 
 
A feladat egyrészt a fenti szempontot kívánja részletesebben megvizsgálni, másrészt a mai korban a férfi és a női jellemvonások, szerepek megváltozására, a nőies férfiak – férfias nők tanulók által is tapasztalt jelenségére felhívni a figyelmet. A társadalmi és a biológiai szerepek változásáról, a média irányította „nemváltás” hétköznapi életben tapasztalt következményeiről való gondolkodást is elősegíti.
 
A cél annak tudatosítása, mennyire kevés női szerzőt tartalmaz a férfiak által alkotott és uralt irodalmi kánon.
A hagyományos társadalmi női szerep kivetülése a női szerzőkre.
 
 
 
 
 
 
A szövegrészletek alapján a férfi-női szerzőkről, az álnevek használatáról, a „nemváltó” irodalomról, férfi-női témákról való gondolkodás sztereotípiáinak tudatosítása, az erről való beszélgetés.
1. a – e)
Hagyományos női és férfi tulajdonságok és szerepek előhívása várható. Oppozíciós felállítás lehetséges. Például: nő – gyengédség, érzelem, finomság, hűség, anyaság, feleségszerep, szexuális vonzerő stb.
Férfi – erő, bátorság, védelem, családfenntartás, apaság, biztonság, szexuális vágy stb.
 
 
 
 
2. a) – e)
Várható a hagyományos férfi-női tulajdonságok megváltozásának felismerése, rögzítése (férfias nők, nőies férfiak), esetleg a metroszexualitás fogalmának fölbukkanása.
Társadalmi szerepek tekintetében a biológiai adottságokból származó szerepek háttérbe szorulása (főként nőknél), a női karrierépítés és a társadalmilag hagyományos „férfidominancia” közti ellentmondásról való gondolkodás.
 
 
A tanulók műveltségei hátterének függvényében várható például a világirodalomból George Sand, Mary Shelly, Virgina Wolfe, a magyar irodalomból Dukai Takács Judit, Bethlen Kata, Kaffka Margit, Nemes Nagy Ágnes, Szabó Magda, Tóth Krisztina). Valószínű, hogy sok mai szerzőt, a tömegkultúra vagy az irodalom határterületeinek divatos női alkotóit említik a tanulók.
 
4. a) –b)
Saját választás alapján a szövegrészletek kulcsmondatainak értelmezése. Egyéni.
 
Jelentésteremtés
Weöres Sándor: Psyché
 5.           
 
 
 
 
 
 
5. b
 
 
 
 
6.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
7.
a)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
b)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
c-d)
A hagyományos és a biológiai szerepekből származó női és férfi tulajdonságok pl. intellektuális és emocionális jegyek egyensúlya, a személyiség komplexitása.
 
A lehetséges szerzői szándékok számbavétele a három szerző szándékainak későbbi megértéséhez vezethet.
 
 
A különböző szerzőtől származó, különböző műfajú szövegek (mint fikciók) a teremtett alak hitelességének, az életmű és kontextus világszerűségének eszközei.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A versrészletek összehasonlítása rávilágíthat arra a poétikai hiányra, melynek kitöltését Psyché alakjával és életművével valósította meg Weöres. Psyché költészetében a szexualitásról való megnyilatkozás ellentétes a nemi szerepek társadalmilag felfogott konvencióival is.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Lásd a tanulmányt!
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Lásd a tanulmányt!
Várható válaszok: férfias és nőies jellemzők a másik nemben (intellektus, emóció).
 
 
 
Pl. játék, a női gondolkodásmód és lelki érzékenység megtapasztalásának, kipróbálásának igénye, a hiányzó női irodalom megteremtése, paródia, próteuszi (alakvéltó) szándékstb.
 
1. Weöres Sándor, utószó: a költői hagyaték megtalálásának körülményei
2. Weöres Sándor, életrajz: a költőnő valóságos személyként való megteremtése: származás, családi háttér, név
3. Psyché, jegyzet egy adott mű keletkezésével kapcsolatban, élménybeszámoló, visszaemlékezés, kortárs  kapcsolatrendszerek megteremtése, kiépítése, a mű élményforrásának megteremtése
4. Psyché, vers:a költői életmű megteremtése, datálás, korszakolás
5. Weöres Sándor, jegyzet:a kézirat eredeti helyesírásának átvétele az „eredetiség” bizonyítása
6.Achátz Márton, portré: (fiktív) irodalomtörténeti személyre való hivatkozás, más forrás felvonultatása
7. Toldy Ferenc, irodalmi levél, kritika: kortárs alkotóként való elfogadás, hitelesítés
8. Weöres Sándor, életrajz: halála időpontjának és pontos körülményeinek részletezése
 
Téma: Pszyché: szexualitás, erotika, kínzó szenvedély, szerelemi aktus részletezése; Kazinczy: szerelem, szerelemi szenvedély, annak beteljesülése, a szexualitás csak jelzésszerű, utalásos formában van jelen
Hangnem: Pszyché: szenvedélyes, érzéki; Kazinczy: visszafogott
Szóhasználat: Psyché: mitológiai utalások, nyersebb, természetesebb; Kazinczy: mitológiai utalások, mesterkéltebb, stilizáltabb
Szexualitás férfi szemmel: szemérmes, a szerelmi élmény elhallgatása
Szexualitás női szemmel: kielégíthetetlen, kínzó vágy, szerelemi (fizikai-fiziológiai) élmény kibeszélése
 
Lehetséges válaszok:
Kazinczy:
  1. a morál felülírja az esztétikát (szemérmesség)
  2. fennkölt, hangzatos hazafiaság, morális indíttatás
  3. a köznapi és az irodalmi stílus megkülönböztetése (az irodalom csak a kevés kiváltságosoké)
  4. mesterkéltség,
  5. emelkedett, visszafogott stílus
 
Közös:
  1. elkötelezettség a haza iránt
  2. hasonló nyelvezet
  3. költői tehetség
Psyché:
  1. vallomásosság,
  2. szemérmetlenség (kendőzetlen őszinteség)
  3. Honleányi érzés természetes állapotként való megélése
  4. valósághű, hiteles, életszerű, már-már naturális ábrázolás,
  5. természetes hang
 
Várható válaszok: a felvilágosodás kori költészettel, a Kazinczy-féle fentebb stílus eszményével ellentétes, közvetlenebb, vallomásosabb, merészebb, természetesebb, tematikájában is újszerű költészet.
 
Várható válasz(ok): hiányzó női szerző, másfajta költészet, másfajta hang, stb.
 
Jelentésteremtés
Esterházy: Tizenhét hattyúk
 
8.
a -b)
 
 
 
 
 
 
9.
 
 
 
10.
a-b)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
11.
a -c)
 
 
 
 
 
 
 
 
12.
a - b)
A széttartó nyelvi elemek hiteltelenítik a figurát, nem érezzük hús-vér karakternek, sokkal inkább a szöveg által teremtett alaknak.
 
 
 
 
 
Az idézetek a figura meghatározott társadalmi helyzetére utalnak.
 
 
A nyelvi széttartás az önvallomásaiból kialakult képnek, társadalmi státusznak mond ellent.
A figura világszerűségének nyelvi dekonstrukciója
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Az egymásnak ellentmondó időindexek is a figura világszerűségének, koherenciájának kétségbevonását erősítik.
 
 
 
 
 
Hangsúlyozott szövegszerűség.
Lásd a tanulmányt!
Várható: a nyelvi archaizmusok és az időpontok aláhúzása.
Várható következtetés: nem lehet a mai korhoz, de egyértelműen más korhoz sem kötni a figura létezését annak nyelvhasználata miatt.
Várható válaszok: kevés iskola, műveletlenség, takarítónő.
 
 
 
 
 
Köznyelvi szavak: tüntetően, nevetve, húsosan, feszült
Archaizmusok: megmondta vala, teköntetje, tanáltunk
Tudományos szakszavak: szinuszábúl, ab ovo, porlasztó
Műveltségszavak: tristanahattyú, murillo-angyalka
Szlengszavak: pofád elnyűtt, se fia-borja
Műfajutalások: rút kiskacsa, Soli deo gloria, Zsuzsánna, crazy love with you
Modernizmusok (mai élethelyzetre, életmódra utaló szavak): taxiállomás,
magazinférfi, Neckermann-útra
Nem valódi, álarchaizmusok (szerintetek): cokigatott vala
Argószavak: ócska kurva, seggemfitty
Idegen szavak: permanens, alluzió, in summa
 
A nyelvi regiszterek keveredése ellentmond Csokonai Lili korábbi önvallomásának, egy iskolázatlan takarítónő nem használ ilyen szavakat.
A nyelvi regiszterek sokfélesége a figura valószerűségét vonja kétségbe.
Várható az időpontok, dátumok, a korra jellemző tárgyak, létező személyek aláhúzása.
 
Csokonai Lili figurája nem helyezhető szilárd időkoordináták közé, ez mind létezésének valószerűtlenségét nyomatékosítja.
 
Várható válaszok: egy valóságban nem létező figura megalkotása, egy női szerző megalkotása posztmodern technikával, annak megmutatása, hogy a mai korban nem lehet vagy nehéz hiteles irodalmi alakot teremteni, stb.
 
Jelentésteremtés
Parti Nagy Lajos: Sárbogárdi Jolán: A test angyala
13.
a-b)
 
 
 
 
 
 
 
 
14.
b)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
15.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
16.
a-b)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
c)
 
 
 
 
 
 
 
 
d)
 
 
 
 
 
 
 
e)
 
 
 
 
 
f)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
g-h)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
17.
a)
 
 
 
 
 
 
Az alcím elemzése a paródiára
való ráhangolódást szolgálja.
 
 
 
 
A feladat célja, hogy a tanulók tapasztalatot szerezzenek a tudatosan rontott szöveg nyelvi megformáltságáról, legyenek képesek kritikusan kezelni a szöveget, megérteni a tudatos rontás mögött rejlő poétikai szándékot.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Cél a mesei motívumok, klisék feltárása, illetve ugyanezen elemek továbbélésének felismerése a tömegkultúra műfajaiban, a kommerszben.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Lásd a tanulmányt!
 
 
Várható: a pókhálóábrán az oximoron körülírása – szent és a profán, test és testetlenség; lebegés, éteriség, földöntúliság, a test védelmezője, őrangyala, stb. olvasói elvárások: egyéni
Megoldások.
Rapszódia, hab = könnyedség, szóda = buborék, könnyű műfaj (habos-babos), nem kell komolyan venni a történetet
 
Elbeszélői hang: műveletlen, pancser, dilettáns, nyelvi kompetenciái hiányosak, patetikus, túlzó, nevetséges
A férfi szereplő jellemzői: jóképű, híres tévérendező, hősszerelmes, hűséges, érzelmes, tisztességes szándék vezérli, lelkiző figura (olyan, amilyenre a ponyvaregények, mesék és operettek nyomán a lányok vágynak, de amilyen „csak a mesében” van).
A női szereplő jellemzői: szemérmes, tiszta, érzelmei hullámzóak, szelíd, szemérmes (szintén sztereotípiákból épül fel, csak olyanokból, amit a férfiak várnak egy leendő feleségtől)
A történet jellemzői: archetípus és banális: szerelmi történet, a szerelmesek félreértések miatt szenvednek, próbatételeket állnak ki, végül egymáséi lesznek.
 
Műfaj:
Test angyala: a szerelmes lányregények paródiája, de mint Sárbogárdi Jolán mű: szerelmes ponyvaregény
Hófehérke: mese
Csipkerózsika: mese
Meseautó: könnyed, romantikus szerelmes film, vígjáték
Az elbeszélés mikéntje, az elbeszélői hang, illetve látószög:
A test angyala: a dilettáns, naiv elbeszélő, aki maga is elhiszi, hogy a mese valósággá válhat.
Hófehérke és Csipkerózsika: mesemondó, aki tisztában van a mese szerepével és sajátosságaival, a valósághoz való viszonyával
Meseautó: az elbeszélő szerepét a kamera tölti be, láttathatja humorosnak, parodisztikusnak, melodramatikusnak a történéseket.
Női szereplő foglalkozása, társadalmi státusa:
A test angyala: gépírókisasszony
Hófehérke: királylány - mostohagyermek
Csipkerózsika: királylány
Meseautó: gépírókisasszony
Férfi szereplő foglalkozása, társadalmi státusa:
A test angyala: tévérendező
Hófehérke: királyfi
Csipkerózsika: királyfi
Meseautó: igazgató (tanács elnöke)
A szerelem beteljesedését akadályozó/
segítő tényezők:
A test angyala: félreértések, családi összefogás
Hófehérke: épp a mostoha ármánykodása és a mesehős halála teszi lehetővé
Csipkerózsika: az átok megtörése a mesehős feladata
Meseautó: félreértések
A történet szerelemfelfogása:
Mindegyikben: nagy társadalmi különbségeket vagy személyes státuszokat (kitaszított gyermek, elátkozott gyermek), sok akadályt, próbatételt legyőző, boldog végkifejlet.
A mű valóságról alkotott képe:
A test angyala: a végletekig leegyszerűsíti a világot, ugyanakkor a valóság és a lehetségesség látszatát kelti.
Hófehérke, Csipkerózsika: mese, ami nem is akarja a valóság látszatát kelteni
Meseautó: a cím összekapcsolja a vágyottat és a lehe5tségest, a meseit és a valóságost. De ezzel épp azt sugallja, hogy MINDEN megtörténhet.
 
A név akusztikai rájátszásként is felfogható Charles Bovary nevére, ez további asszociációkra ad lehetőséget.            .
Várható válaszok: Sárbogárdi Jolán: kissé vidékies (dunántúli városnév), régiesnek ható keresztnév
(Jolán), sár = lehúzó, lefokozó, bogár = kicsi, undort keltő rovar vagy kicsi, ékszerszerű élőlény (Babits-hatás), témájában és stílusában valami egyszerű, pórias, kellemetlen, bugyuta történet; egyéni megoldások
           
A részlet nyelvi jellemzői: nyelvhelyességi hibák,
helytelen (magyartalan) szórend, körülményes, modoros, terjengős mondatszerkesztés
 
A részlet stiláris jellemzői:
egyszerű, hétköznapi utcaleírás patetikus hangnemben, semmitmondás (épületek övezte Váci utca), stílustörés, felesleges idegen szó használata rosszul (Air-kondicionálások)
 
A részlet helyesírási jellemzői: köznevek
nagybetűvel, tulajdonnév melléknévképzős alakja nagybetűvel, egybe- és különírási hiba
 
Egy lehetséges átírt változat:
Margitai Edina még nem ismerte a beteljesedett szerelmet. Egy verőfényes, korai őszi reggelen ruganyos léptekkel sietett végig a Váci utcán. Szerette a forgalom zaját, a sokféle nyelven beszélő emberek nyüzsgését. Kedvenc utcája volt.
 
Az eltúlzott nyelvi hibáknak
parodisztikus hatása van. Várható válaszok: nevetséges hatást kelt, komolytalannak tűnik az elbeszélő, ilyen hibákat nem követ el egy átlag műveltséggel rendelkező ember sem, nem hogy egy írónő.
 
Várható: a kiadó a nyelvi-stilisztikai hibákra való tekintettel valószínűleg megtagadja a mű kiadását, de a nyelvi-műfaji paródia felismerése esetén a válasz kedvező is lehet.
                                              
1. Szólások helytelen használata, keverése.
2. Az intertextuális utalások, részben torzítva, részben a mondatba rosszul elhelyezve a(z ál)műveltség látszatát hivatottak fenntartani.
3. Képzavar.
4. Stílustörés (a hivatalos, túlzott precizitásra törekvő, nyakatekert stílus vegyül érzelgős előadásmóddal).
5. helytelen szóhasználat: potomnyi = pöttömnyi, Happy birds day = Happy birthday, Fieszta = szieszta, Sítourán = sítúra (előkelősködés, szobizmus).
A műveltség látszatát kívánják kelteni, de a felszínességet, a félműveltséget, a szobizmust erősítik.
 
Egyéni válaszok.
 
Hazug idill, leegyszerűsítés, hiteltelenség, közhelyesség (pl. a szerelem mindent legyőz),
a testiség kizárása, műproblémák
felnagyítása, happy ending.  
Néhány lehetséges elem: a főszereplők társadalmi státuszkülönbsége, szerelem első látásra, tisztességes szándékok, önmegtartóztatás, azonnali házasság, a félreértések elválasztják egymástól a szerelmeseket, de legyőzik az akadályokat, és egymáséi lesznek.
 
Várható válaszok: a lányregények parodizálása, annak a jelenségnek a parodizálása, hogy manapság bárki lehet író írói tehetség nélkül, bárki megjelentethet könyvet,
a tehetségtelenség, a nyelvi igénytelenség, a dilettantizmus kifigurázása, stb.
Reflektálás
18.
Lásd a tanulmányt!
 
Egy-egy lehetséges szempont:
Pscyché: hiteles alak, irodalmi hiány pótlása
Csokonai Lili: szövegszerű alak, posztmodern technika népszerűsítése
Sárbogárdi Jolán: szerző megteremtése, műfaj- és stílusparódia
Psyché – Sárbogárdi Jolán: irodalmár nők, a teremtett alak (élet)művének megteremtése is
Psyché – Csokonai Lili: hangsúlyozott szexualitás
Sárbogárdi – Csokonai Lili: a nyelv kitüntetett szerepe
Mindháromban közös: mindhárom férfi alkotása, mindhárom női szerzőt és hozzá tartozó szöveget konstruál
 
 
Eszközigény: a modultervtanulóknak szántnyomtatott vagy fénymásolt anyaga, esetleg digitális tábla és internet-hozzáférés.
 
Felhasznált irodalom:
WEÖRES Sándor: Psyché, Helikon Kiadó, 2010.
ESTERHÁZY Péter: Csokonai Lili: Tizenhét hattyúk, Magvető Kiadó, 1993.
PARTI NAGY Lajos: Sárbogárdi Jolán: A test angyala, Magvető Kiadó, 2009.
 
Modulterv – tanulói oldal
 
A modul témája, célja:
Ebben a tanulási egységben a biológiai és társadalmilag bevett férfi és női szerepekhez közelítünk, gondolkodunk a férfi és női szerző problematikájáról. Olyan irodalmi művekkel foglalkozunk, amelyeket, bár férfiak írtak, bennük női hangokat, női beszélőket, figurákat alkottak meg. Célunk annak megtapasztalása, megerősítése, hogy az irodalmi művekben a szerző és az elbeszélő nem azonos, és hogy az elbeszélői szerep ugyanúgy nyelvi konstrukció eredménye, mint maga a mű, illetve annak többi szereplője. Tanulmányozzuk a világszerűség és szövegszerűség nyelvi megalkotottságának, nyelvi jegyeinek jellemzőit, valamint értelmezzük a szerzői szerepek, álnevek használatának lehetséges okait, céljait.
 
 
Ráhangolódás
 
 
1. feladat – férfiak és nők
a)
Milyen tulajdonságok, jellemvonások, szerepek jutnak eszedbe a FÉRFI szóról? Töltsd ki az alábbi pókhálóábrát!

 
b) 
Hasonlítsd össze pókhálóábrádat a társadéval, majd egészítsd ki más színű ceruzával a saját ábrádat!
 
c)
Milyen tulajdonságok, jellemvonások, szerepek jutnak eszedbe a NÕ szóról? Töltsd ki az alábbi pókhálóábrát!

 
d) 
Hasonlítsd össze pókhálóábrádat a társadéval, majd egészítsd ki más színű ceruzával a saját ábrádat!
 
 
e)
Vitassátok meg, hogy mely jellemző jegyek, tulajdonságok, szerepek következnek biológiai adottságokból, és melyek társadalmi elvárásokból!
 
 
2. feladat – Ki, kiről, mit?
a) 
Írj 5 olyan tulajdonságot, amit szerinted a férfiak tartanak a nőkről, és 5 olyat, amit a nők a férfiakról!
 
Férfiak a nőkről
Nők a férfiakról
 
 
 
 
 
 
b)
Vitassátok meg, mennyiben következnek ezek a tulajdonságok biológiai adottságokból, nemi jellemvonásokból, társadalmi elvárásokból, előítéletekből, sztereotípiákból! 
 
c) 
Mit gondoltok a pókhálóábrák és az összegyűjtött vélekedések alapján a következő képek által képviselt férfi- és nőtípusról? Mennyiben tekinthetők férfiasnak vagy nőiesnek, számotokra vonzónak vagy taszítónak, elfogadhatónak vagy elfogadhatatlannak?
 
 
 
d)
A társadalmi elvárások, szerepek, konvenciók alapján kinek könnyebb vagy nehezebb a sorsa?  A férfinak vagy a nőnek? Beszélgessetek!
 
e) 
Sokak szerint a mai korban felbomlott a nemek hagyományos egyensúlya. Biztosan ti is találkoztatok már olyan akciófilmekkel, amelyekben egy szőke hajú, csinos szexbomba okítja a kommandósokat bevetés előtt, ő a marcona férfiak főnöke.
Hogyan befolyásolhatja e filmbéli minta a hétköznapi férfi és női szerepeket?
 
 
3. feladat – nőírók
a) 
Vajon az irodalomban is érvényes a férfiak és a nők megkülönböztetése, rangsorolása? Ismertek-e női írókat, nők által írt műveket? Soroljatok föl néhányat a magyar és a világirodalomból!
 
b) 
Reflektálj öt centis esszében Gyulai Pálnak[1] a női írókról alkotott véleményére! Írásodat beszéld meg csoportodban!
 
"…a nők körét és pályáját nem férfi önkény, vagy puszta konvenció szabta meg, hanem a természet rendje és a társadalom szüksége! A nőnek korlátolt helyzeténél fogva csak pár gyöngédebb húr állhat rendelkezése alatt, mi nem ad nagyobbszerű költészetet."
 
 
4. feladat – Van-e az irodalomnak neme?
a)
Van-e az irodalomnak neme? Vajon más témáról írnak a nők és a férfiak? Ha igen, összefügghet-e a téma a nemükkel?
Olvasd el az alábbi szövegeket, majd kettéosztott naplóba írj ki a szövegből néhány jellemző részletet, kulcsmondatot az egyik oszlopba, a másikba pedig fogalmazd meg saját észrevételedet, véleményedet, álláspontodat!
 
(1)
„El lehet-e dönteni egy szövegről, hogy férfi vagy nő írta? Sokan állítják, hogy képesek erre. A közelmúltban éppen V. S. Naipaul Nobel-díjas író kavart vihart azzal a kijelentésével, hogy két bekezdés alapján képes megállapítani, ha valamit női szerző alkotott, mert a nők „zagyvaságokról írnak”. Azonban több női író is hosszú ideig publikált férfi álnéven, sikeresen titkolva valódi személyazonosságát. A legextrémebb talán James Tiptree, Jr. esete, akit kortársai nemcsak hogy férfinak gondoltak, de igazi maszkulinistának neveztek!
Az amerikai szerző az 1960-as évek végén futott be egyedi hangvételű tudományos-fantasztikus novelláival – főhősei macsó kalandorok voltak, akik kocsmáztak, nőkre és egzotikus állatokra vadásztak (gyakran meglepően hasonló módszerekkel), vagy éppen földönkívüliekkel kerültek bensőséges kapcsolatba. Hatalmas meglepetést okozott, amikor 1976-ban kiderült, hogy a lendületes és agresszív stílusú férfiíró valójában nő, és Alice Sheldonnak hívják...”[2]
 
(2)
Yasmina Khadra az algériai származású író, aki eredeti nevén Mohammed Moulessehoul, írói álnevét felesége két keresztnevéből alkotta meg. 1984 óta rendszeresen jelentet meg regényeket, de csak 2001-ben derült ki a névről, hogy egy férfi rejtőzik mögötte, és 2002-ben tudta meg a nagyvilág, hogy ki is ő valójában.[3]
 
(3)
Nemere István, a Csengelén élő író minden idők legtermékenyebb magyar szerzője, eddig több mint négyszáz könyvet írt. Ezek közül harmincegy Melissa Moretti álnéven jelent meg.
Nemere István számára Melissa Morettiként írni önmagában is szellemi kaland, hiszen ebben a helyzetben nőként láttatja a világot.
A nők alapvetően életpártiak, és minden helyzetben megtalálják a kivezető utat. Nemere úgy véli, az elmúlt tízezer év férfiuralma alatt számtalan tragédia érte az emberiséget, a döntésekben pedig nagyobb teret kellene hagyni a nőknek, éppen a túlélés tehetségében való adottságaik miatt.[4]
 
Idézet
Észrevétel, vélemény, megjegyzés
 
 
 
 
 
b)
A kettéosztott naplók alapján beszélgessetek a kérdéskörről a letettük a garast technikával!
 
 
 
Jelentésteremtés
 
 
A kortárs magyar irodalom három jeles férfi szerzője női szerzőt, illetve elbeszélőt alkotott: Weöres Sándor Psyché, Esterházy Péter Csokonai Lili Tizenhét hattyúk és Parti Nagy Lajos Sárbogárdi Jolán A test angyala című művében a szerző, illetve az (el)beszélő nő.
 
I. Weöres Sándor: Psyché
 
5. feladat – személyiség és nemiség
a) 
Carl Jung[5] pszichoanalitikus szerint az egészséges pszichében a férfi és a női oldal egyensúlyban van. Mit jelent ez szerinted? Elképzeléseidet kulcsszavak formájában rögzítsd a füzetedbe, majd hasonlítsd össze a csoportod többi tagjáéval!
 
b) 
Vajon milyen okok magyarázhatják, hogy női álnéven vagy női szerepbe bújva írnak férfiak regényeket, verseket? Elképzeléseidet kulcsszavak formájában rögzítsd a füzetedbe, majd hasonlítsd össze a csoportod többi tagjáéval!
 
6. feladat – a hitelesség alakzatai
a) 
Weöres Sándor Psyché - Egy hajdani költőnő írásai című műve megalkot egy 18. századi irodalmi alakot, annak teljes életművével együtt.
Mivel igyekszik Weöres meggyőzni az olvasót a költőnő létezéséről? Mi minden hitelesíti Psyché alakját, életét, életművét? Olvassátok el az alábbi szövegrészleteket, majd töltsétek ki a táblázatot!
 
Weöres Sándor: Psyché című kötetének borítója
 
(1)
 „Az ismeretlen poetria tíz verse, teljes neve nélkül, „Psyché” jelzéssel, egy vegyes régi kézirat-kötegből bukkant elő 1965-ben. A további kutatás több eredményt hozott: 1970-ben talán egész oeuvre-je, továbbá neve és élettörténete újra napvilágra került.”
(Részlet az 1971-ben megjelent kötet utószavából)
 
(2)
Psyché, azaz Lónyay Erzsébet 1795. január 27-ikén, Nagylónyán született. Apja Lónyay János, egyik leggazdagabb birtokos nemese a hajdani Partiumnak; grófi, sőt volhiniai és moldaviai fejedelmi címet viselt, de rangjait csupán a hagyományra hivatkozva hordta (…).
Psyché anyja egy cigánylány fattya, Nyíri Borcsa, kit az egyik Mailáth gróf saját gyermekének tekintett és örökbe fogadott, így lett belőle Mailáth Borbála grófnő; cigány részről állítólag Szindel cigánykirály leszármazottja, királykisasszony.
1789-ben történt, hogy a szittya fejedelem és a cigány királynő házasságot kötött. (…)
"Bolond Atyám hívott Psychének, Ez harmadik kereszt nevem..." (…)
(Részlet az 1971-ben megjelent kötet utószavából: Pszyché származása és gyermekkora)
 
(3)
Kazinczyéknál[6] kis compania vala együtt, részint ismerősök. Desevffi Jósef[7] gróf Onkelom[8] Kassárúl, (…) s a híres Vesseléni Miklós báró hason nevű fia[9], most érkeze lovon Zsibórul; (…) A házi gazda  a vendégek örömmel fogadának bennünket.(…) Kazinczy úr (…) ölibe veve, homlokon tsókola, de nem vala ebben egyébb semmi, mint egy remény-dús tanítvány fel-avatása.
(Psyché jegyzete A meg-lepett szeretők című versének keletkezéséről)
 
(4)
Mi vagyon egy kis leány ridicule-jében?
 
Első sejtelem, első hév, első bánat
Első rajongás, első csók, első szidalom.
 
Első vér, első tudás, első titok,
Első vigyázat, első vakmersz, első meghalás.
 
Buda, 1825.
(Egy Psyché-vers az Asszony-évek (1817-1831) költői terméséből)
 
(5)
„Lónyay Erzsébet szeszélyes és következetlen írásmódját e könyvbe átvettük; a kor többi szerzőiét is; az akkori ortográfia még nem volt egységes. (…)
            Beszédének, az ódon írásmód és fogalmazás ellenére, teljes közelsége, személyes jelenléte van.”
(Részlet az 1971-ben megjelent kötet utószavából: Psyché írásmódjáról)
 
(6)
„A Lórántffy Zsuzsannák[10] és Bethen Katák[11] után ímé az ellenpélda: Zedlitzné Lónyai Eliza. Õt nem aszalta szikárrá a buzgó ömnegtartóztatás, a sok imádságos térdeplés, talán nem is hitt Istenben. Erkölcse, mint a madaraké.”
(Achátz Márton[12]: „Magyar asszonyok arczképcsarnoka” /Budapest, 1871/ egyik fejezetéből)
 
(7)
Pesten, 1829. esztendő I. hó 7-dikén
Kedves és tisztelve szeretett Báróné!
Megkövetem, mert költészetéől több rosszat írtam, mint jót. Higyje meg, ha silánynak itélném, nem beszélnék íly sokat - akkor minek - s elintézném egy udvarias bókkal: lyrája kedves házi mulatság, de publicum elibe nem való; vagy más e félével. De nem így van; lyrája megrázott. Kétségkívűl, van benne szikra. Sőt több: tűz. Olyan tűzvész, mely felperzseli a hajlékokat, s csak hamvat s omladékot hágy dúlása nyomán. Sajnálatosan, nem az a tűz, mely szeliden lángol a tetők alatt, melenget, eledelt készít, a család, a haza, az emberiség javára. Óh ha ezen tüzet reménylhetném a Ngs. Bárónétól! Könyörögve kérem, genialitását domesticálja, s én leszek legboldogabb olvasója. Ha létre hozná a talentumához méltó műveit, örvendenék, ha köz kézre én bocsájthatnám. Azt, mi eddig készült - bizonnyal megérti Ngs. Báróné - nem közölhetem, ha nem akarok rosszat Önnek és magamnak; ha a törvénnyel, a templommal, az álladalommal szembe szegűlni nem látjuk sem lehetségét, sem értelmét. (…)
(Részlet Toldy Ferenc[13] Psychének írt leveléből)

(8)
Halálos balesetét, vagy férje általi meggyilkolását elbeszélte Achátz Márton (élet 1811 – 1898), víz-szabályozó mérnök és műkedvelő író, Jókai barátja. A költőnő férjének lovai és kocsikerekei gázolták halálra 1831. március 25-én, harminchatodik évében.
(Részlet az 1971-ben megjelent kötet utószavából: a költőnő halála)
 
Szöveg
Szerző
Műfaj
A hitelesség keltésének eszköze(i)
1.
 
 
 
2.
 
 
 
3.
 
 
 
4.
 
 
 
5.
 
 
 
6.
 
 
 
7.
 
 
 
8.
 
 
 
 
Egy képkocka Bódy Gábor Nárcis és Psyché c. filmjéből
 
 
7. feladat – Miért pont egy felvilágosodás kori magyar költőnő? – Avagy a lehetséges szerzői szándék
a) 
Olvassátok el az alábbi, Kazinczytól és Psychétől vett versrészleteket, és keressetek minél több kapcsolódási pontot – hasonlóságot, különbséget – bennük. Megfigyeléseiteket rögzítsétek az alábbi szemponttáblázatba!
 
Szempont
Psyché-versrészletek
Kazinczy-versrészletek
 
Téma
 
 
 
Hangnem
 
 
 
Szóhasználat
 
 
 
Szexualitás férfi szemmel
 
 
 
Szexualitás női szemmel
 
 
 
 
 
 
b) 
Olvassátok el és vessétek össze az alábbi ars poetica-jellegű vagy költészetjellemzőkre, költői hitvallásokra (is) utaló szövegrészleteket, majd töltsétek ki a halmazábrát!
 
Psyché költészete
Kazinczy költészete
„Példátlan egy asszony költőnél íly nyilvános gyónás, és (bocsásson meg, ezt nem én mondom, de általán ezt mondanák) szemérmetlenség.”
                    (Toldy levele Psychéhez)
„A piktor szép emlőt akart és szép combot látatni,
Mintha el nem kellett volna a képen takartatni (…).
Ah ennyi rosszat szűl az Aesthesis….
De még akkor tisztelte a nép a Morált,
S az Aesthesis a rossz mellett nem perorált.”

                        (Kazinczy: A szép és a jó)
„honunk állapotja iránt ugyan oly hideg, mint aristocratiánknak majd teljes egésze.”
                   (Toldy levele Psychéhez)
 
„Tisztelt Öcsém Uram, felrója nékem,
Hogy versimben nincs honleányi tűz,
Midőn egyéb hév bőviben vagyon;
(…)
                         Magyar századok
Kohójában forrott s ájúlt a vérem,
Hazámat mint természetes leget
Szívom, nem érzem, s róla hallgatok.”
                  (Psyché: Toldy Ferencz Úrhoz)
 
„Hatalmas szózattal mennydörgeni;
A hont, az elnyomottat, védeni,
S elfojtani a bűnt serkedő korában.”
                        (Kazinczy: Cserey Miklóshoz)
     
Ficzkó, te merő Abstractumot írsz. Nálad a fa nem fa, hanem valamelly Idea allegoricus fája; nálad a Tátra nem hegy, hol az ember a lábát törheti, hanem szent magasság, hol Zeusz sas madara honol. Ellemben én, ha bármirűl írok, azt akarom, hogy tapintatja, íze, bűze legyen. Ha kalács evésrűl írok, úgy érezze az olvasó, mint ha ő enné; ha keblem, vagy derekom említem, érezze, hogy véle hálok, vagy legalább is szorosan mellette ülök.”
               (Psyché: Ungvárnémeti Tóth László
               emlékezetére)
„A Tiberis s Ilissus szép leánya
Sylvesterünket fényesb útra hívá.
Magasb kecsekhez szoktatott fülét,
Hogy értse nyelvünk szózatosb folyását,
Nektáros ujjal ő illette meg”

                       (Kazinczy: Berzsenyihez)
 
 
Jót s jól; ebben áll a nagy titok. Ezt ha nem érted, Szánts és vess, s hagyjad másnak az áldozatot!
 
                        (Kazinczy: A nagy titok)
 
 
c) 
Szövegtapasztalataitok alapján foglaljátok össze tollak középen technikával, milyen fajta költészetet képvisel Psyché a felvilágosodás kori Magyarországon?
 
d) 
Találgassatok! Vajon miért éppen egy felvilágosodás kori magyar költőnőt teremtett Weöres Sándor? Milyen írói célok vezethették Psyché alakjának megteremtésekor?
Fontosabb gondolataitokat kulcsszavakban rögzítsétek!
 
e) 
Olvasd el Horváth Györgyi Fiktív női szerzők a kortárs magyar irodalomban című cikkének alábbi részletét! Jelöléstechnikával hasonlítsd össze a csoportodban elhangzó ötleteket a tanulmányszerző gondolataival!
 
„Weöres (…) egy hiányzó alak és egy hiányzó irodalmi stílus megteremtése révén szeretett volna rámutatni a múlt (…) irodalmi kódjainak a szegényességére: Psyché alakjának létrehozása mögött a mind lélektanilag, mind művészileg hiteles, „fájón hiányzó” magyar női líra megteremtésének igényét sejthetjük…
Psyché költészetét Weöres nyíltan egy olyan irodalmi nyelvhasználat antitéziseként [tagadásaként, ellentételeként] szerepelteti, mely a 19. század elején domináns volt, és amely a francia klasszicizmus kifinomult stílusát irodalmi eszményként hirdető Kazinczy Ferenchez és köréhez kapcsolódik. (…)Psyché költészete tehát kritikai szerepet tölt be a 18. század eleji domináns irodalmi nyelvhasználattal szemben. (…) Verseia klasszikus stílust, műfajokat és témákat a „pórias” és „testies” stílussal és témával elegyítő mivoltuk miatt állhattak (volna) élesen szembe a Kazinczy ambicionálta és propagálta kifinomult és szemérmes irodalmi kóddal.”
 
II. Esterházy Péter: Tizenhét hattyúk
 
Csokonai Lili „képe” a könyv hátsó borítóján
 
8. feladat – nyelv és hitelesség
Esterházy Péter Tizenhét hattyúk című regényének főszereplője Csokonai Lili. A regény elbeszélője a Psychéhez hasonlóan egyes szám első személyben szólal meg, elbeszélői hangja az önéletírás, a vallomás, a gyónás jellemzőit is magán viseli.
Az alábbi szövegrészlet Csokonai Lili önéletrajzából való.
a)
Keressétek ki és húzzátok alá a szöveg nyelvi megformáltságában az egymásnak ellentmondó elemeket!
b) 
Milyen hatással vannak a széttartó elemek a figura és a történet valószerűségére? Miért?
 
(1)
„Én, Csokonai Lili löttem e nyívvel tellyes világra 1965. esztendőben 17. septembris virradólag Csepel szürke lapályában, az igaz római hitben és hitetlenségben megmaradván hóttig.
 
(2)
Az én idvezült asszonyomat anyámat, az szépséges Várdai Kata asszont vötte ki isten ez világbul ugyanezen órán, kinek bizon azért gyilkosa vagyok akarat nélkül, ágy.
 
(3)
Az én szerelmes uram atyám, bóldog emlékezetű Csokonai Péter hott meg szintén 17. napján Szent Mihály havának anno 1969., életének fényes 35. éviben, életje fáját sok senyvedések nyomán szomorúságban maga kezével töré el, kinek nagy emlékezeti ez világon is fölmaradván, az örök bóldogságban tündököljék.
(Curriculumvitaehattyú)
 
 
9. feladat – karakteralkotás 
Rögzítsétek, mit lehet kiolvasni az alábbi, Csokonai Lili életútját és foglalkozását jelző mondatokból a figura társadalmi helyzetére nézve! 
  •  „alig végeztem vala be közönséges iskoláimat”
  • „Megviselék egy virágos egyenruját, abban jártam takarítani, emberek lust-mocskát sikálva, dörzsölve, derekom nyögetve-hajlítva megtütetni.”
  • „este létrárúl ellig bírok leszányi és bűzölök a szerektűl és a kezem meggombásodék, berepedezék a bőr és eves lé jut a résekbűl nyomásra és fáj és rút”
 
10. feladat – a szókincs rétegei
a) 
Vizsgáljátok meg a következő szöveghelyeket! Írjatok ki példákat a különböző nyelvi rétegek keveredésére a táblázat megadott szempontjai alapján!
 
(1)
„Rám támaszkodék tüntetően, holott nem vólnék se fia-borja. Aztat es megmondta vala egykor, mi volnék, ócska kurva vagy te, édös lányom, hogy én erre nevetve vonyogattam vala a vállam, míg komolyan ki nem cokigatott vala.”
 
(2)
„hosszasan várakozék Bécsben az előnnyel terhes Neckermann-útra”
 
(3)
„oda vitt ez a balatoni kilátvány, az ahogyan a has és a comb közös lapályábúl, feszült szinuszábúl bizonyosan dombként, puhán és keményen egyazon, húsososan, izmosan, gyöngéden. Ugyan szép!”
 
(4)
„Béjutáskor villogó szemes, fogas, kreol magazinférfi (…) ácsorogva megnéze magának”
 
(5)
„Azon vékon selyemruha vala rajtam, melly ab ovo ha mint mezítelen vónék. Csecsem, faram domborodék (…). A lakásbúl ezredszer ugyanazon nóta, Zsuzsánna, a crazy love with you.
 
(6)
„a porlasztó szenvedte változások nem váltanak bé, a benzin elfogyasztása várasban, teletszaka eléré a 14 litereket”
 
(7)
„a hajlás külső ívén taxiállomás, holott permanens csöreg a telefon, ugyan a sofőrök soha nem veszik föl”
 
(8)
„Elföd. JAJ, NYÜSZÖG, BOZSOG A POR!  Soli Deo Gloria.: in summa: Se előre nem bírok nézni, se hátra.”
 
(9)
„rút kiskacsa, tristanahattyú”
 
(10)
„és középre, murillo-angyalka, te (...) - - hajad a homlokodba hull, pofád elnyűtt”
 
(11)
„A más bódult teköntetjébe nézvén, semmi illyenre nem tanáltunk allúziót”
 
(12)
„Kevés valék neki, Lilike, kevés… Átlépett rajtam, a kis seggemfitty!”
 
Köznyelvi szavak
 
 
Archaizmusok
 
 
Tudományos szakszavak
 
 
Műveltségszavak
 
 
Szlengszavak
 
 
Műfajutalások
 
 
Modernizmusok (mai élethelyzetre, életmódra utaló szavak)
 
Nem valódi, álarchaizmusok (szerintetek)
 
Argószavak
 
 
Idegen szavak
 
 
 
b) 
Milyen hatást kelt a nyelvi rétegek sokfélesége, széttartása?
  • Hogyan hozható kapcsolatba ez a regiszterhasználat Csokonai Lili korábban idézett önvallomásaival?
  • Hogyan hat a széttartó nyelvhasználat a figuraalkotásra, annak valószerűségére, hitelességére?
 
11. feladat – időindexek
a)  
Vizsgáljátok meg és húzzátok alá az alábbi szöveghelyekben található, időpontokra tett utalásokat!
b)
Milyen következtetést tudtok levonni belőlük az elbeszéltek idejére vonatkozóan?
c)
Hogyan, mivel vonja kétségbe a szöveg időisége a figurája valószerűségűt?
 
(1)
„Az 1982. esztendő végzésén egy zsongó-zsibongó nap ösmerém meg nagyságos szegin Kéri Márton uramat, én szerelmes férfimat.”
 
(2)
„Ád vala Isten egy fiú magzatot 7. napján Szent András havának, (…) Anno 1983, mikor abban írtak, hetfűn, keddet.”
 
(3)
„Die 7. Szent István havának anno 1985 kezdém ez írást jócska fertály esztendőkkel ennek előtte.”
 
(4)
„A főhadiszálláson mindenik szakférfi a futurum, az új Golf kerül bábáskodék.”
 
(5)
„Szent György havának harmadik napjára ébredőn a 70-es számú úton a főváros határában az IE 32-96 rendszámú fejér VW, az kit Kéri Márton 35 éves hírlapot író vezet vala, megiramla és frontálisan egy út szegélyi fának ütköze (…), a 19 éves Csokonai Lilit nehéz, nem életveszélyű nyavalákkal a székesfehérvári ispotályba szállították.”
 
(6)
„Nem csuda hát, hogy lefekvék a magyari történelem nagyjaival, az egész fényes arcképcsarnokkal, egytűl egyig, vadon és szöméremmel, egyszeresen meg többszörösen”
 
(7)
„Mélyföldekkel a legjobb szerető Zrínyi Miklós vala (…) Drágám csúf Csokonaim elsőre értelem szerént csődöt mond vala”
 
(8)
„Denique az őrült matematikussal a végtelenbe találkozánk hű paralelljeivel, ha mint a voluptásba hóttunk vólna bele, Johannus Bólyaival, appendixül.”
 
 (9)
(Pázmány Péter)” Laudétur az Úr Jézus Krisztus. Megbocsát kelmed, árva pogán szolgálóleány zavarni merészelem. Térgyepelek elébed nehez szűben”
 
Csokonai Lili: Tizenhét hattyúk előadása, VMG, drámatagozat, 2002
 
 
12. feladat – hangsúlyozott szövegszerűség
Ha az elbeszélő sem konkrét történelmi korba, sem meghatározott társadalmi helyzetbe vagy nyelvi kontextusba nem illeszthető, akkor az a világ, amelyben él és cselekszik, nem azonosítható a mi világunkkal. Csokonai Lili alakja nem világszerűségében, hanem szövegszerűségében létezik. Ez az alkotói módszer a kortárs irodalomra, azon belül is a posztmodernnek nevezett korszakra jellemző, és Esterházy Péter más műveiben is tetten érhető.
a)
A tanulmányozott részletek és feladatok alapján fogalmazzátok meg röviden: szerintetek Csokonai Lili megalkotása milyen írói szándékot sejtet? Következtetéseiteket, ötleteiteket kulcsszavakban rögzítsétek!
b) 
Véleményeteket hasonlítsátok össze Horváth Györgyi Fiktív női szerzők a kortárs magyar irodalomban című tanulmányának alábbi részletével! Használjátok a jelöléstechnikát!
 
„Esterházy szövegének legfőbb megformálási elve a valószerűségnek mint esztétikai elvnek a kétségbevonása (…, olyan fiktív világot termet, melynek a törvényei nem analógok a mi világunk törvényeivel (…), nem is teszik lehetővé a fikció világszerűségként történő felépítését.”
„Mindez együttesen egy az olvasó számára koherens világként felépíthetetlen szöveget hoz létre (…), a női szerző figuráját (Esterházy) önnön irodalmi presztizse emelésének szolgálatába állította – maga a női poétika kevésbé érdekelte.”
„Esterházy tehát önnön poétikájának női megfelelőjét alkotta meg, amikor 1987-ben könyv formájában útra bocsátotta Csokonai Lili fiktív életírását.”
 
III. Parti Nagy Lajos: Sárbogárdi Jolán: A test angyala - habszódia -
 
13. feladat – címmeditáció
a)
Milyen olvasói elvárásokat támaszt szerintetek a mű címe? Ötleteiteket pókhálóábrán rögzítsétek!
 
b) 
A mű alcíme: habszódia.
  • Milyen lehetséges jelentései vannak a szónak? Elemezzétek összetételként is! (Parti Nagy Lajos hasonló szóösszetételei: elszódalolt, szódalovagás)
  • Hogyan illeszthető ez a megnevezés eddigi műfaji ismereteitekbe? Milyen műfajokkal tudnátok kapcsolatba hozni?
  • Milyen további irányba terelik az olvasói elvárásokat az alcím lehetséges jelentései?
 
14. feladat – történet és elbeszélője
a)
Vasné Tóth Kornélia tanulmányában így foglalja össze a mű rövid tartalmát:
Margittay Edina (a Test Angyala) gépírókisasszony és Balajthy Dénes fiatal tévérendező között szenvedélyes szerelem gyúl. A főszereplők plátói érzései mindig belül maradnak a jó ízlés határain, szerelmük tiszta, bár nem mentes a félreértésektől. Útjuk összefut, majd szétválik, de közben az érzések nemhogy lanyhulnának, hanem annál tüzesebbek lesznek. Végül lelkileg teljesen összetörve, reményvesztve, egy szanatóriumban találnak ismét egymásra e mély érzésű, és igazán sokat tűrt szerelmesek – hogy érzéseiket a házasság szent kötelékében pecsételjék meg.
 
b) 
Olvassátok el A test angyala alábbi részleteit, majd töltsétek ki a táblázatot!
(1)
„kijött a férfi. Áthaladva a helységen egyszercsak megállt és Edinához fordult. Ivelt szája balsarkában kis, fiús mosoly játszott, de nem tikkelés.
-          Kérem… Edina! Ugye szabad így szólítanom?...
Mondta kertelés nélkül.
Edina ziháló légzése nem hagyott kétséget maga felől.
-          Szabad! –
Válaszolta elharapott sikollyal.
-     Ne értsen félre, nem szokásom, de kivételesen meginvitálhatnám-e, hogy ma fogyasszon el velem egy kávét vagy amit rendel a ... Vörösmarthy Gerbaud teraszán…”
 
(2)
„Maragittay Edina lányi boldogsága a megengedett határok között Tetőfokára hágott. Egészen ebédig remény és kétségbeesés közt „hánykódva” töltötte a napot, hogy elmenjen-e a megbeszélt invitálásra…”
 
(3)
„Kis presszó mélyén, szomorú nehéz férfibánatban kuporgott ezalatt Balajthy Dénes, kiben nyoma se volt a tévérendezőnek vagy nyegleségnek. Előtte vadul megkezdett tonic-ok szívószállal tornyosultak, és sajnos egy kis kupica rövid ital gin is…
- Edina, Edina!!! Ötvenkét hosszú percen át úgy vártam rád a rendkívül hűvös teraszon, mint testnek a kenyér! Vajjon, mért nem jöttél, mért? Titkon, de számítottam randevúm elfogadására, s hogy keserű kosár nem ér…”
 
(4)
„Mikor aztán este 10 hákor kikönyökölt magányos férfiszobája Dunára néző ablakából, nem is sejtette, hogy karnyújtásnyira, a Benczur utcában egy sajnos egészen kipirosodott szemű emberi lényt láthatna (akinek) fel-feltörő halk sírása gejzírként övezte orcáját a lemosó-tonic dacára is….”
 
(5)
„Egy örökkévalóságig nézték Érzékeikkel küzdve egymást, és a szemükön kívül nem beszélt más, amit mindkettejük fujtatása még jobban kihangsúlyozott… 1,5 nehéz perc elteltével Dénes magához húzta „orvul” a lány kezét (…), és hosszan fogta elfúló hangon. Edina akarata ellenére is megriadt a kinyilvánításon, de ezután remegve hagyta…”
 
(6)
            „- A mi Szerelmünk az, ami kész költészet, sőt, kész regény, amilyent csak a Nagybetűs Élet produkál. - Kiáltott fel vitapartnere, majd olthatatlan mozdulattal magához rántotta a Test Angyalát.”
- Vége –„
 
az elbeszélői hang jellemzői
a férfi jellemzői
a nő jellemzői
a történet jellemzői
 
 
 
 
 
 
 
15. feladat
a) 
A történet jól felismerhetően mesei elemekkel, népmesei motívumokkal is rokonságot tart. Olvassátok el az alábbi, Grimm-mesékből vett részletet, és foglaljátok össze röviden, milyen tartalmi hasonlóságokra bukkantatok!
 

Hófehérke és Csipkerózsika mesefigurája Walt Disney rajzfilmadaptációjában
 
(1)
Hófehérke
És egyszer egy ilyen tavaszi napon egy királyfi vetődött az erdőbe. Addig-addig bolyongott, míg ki nem bukkant a tisztásra, ahol Hófehérke pihent az üvegkoporsóban. Elolvasta az aranybetűs felírást, aztán leült egy kidőlt fatörzsre, és csak nézte, nézte a szépséges halottat. Ott ült, amíg le nem szállt az este, akkor bekopogtatott a törpék házába, és szállást kért tőlük éjszakára. Azok szívesen befogadták, megkínálták vacsorával is, de a királyfinak nem volt kedve enni, csak ült szótlanul, maga elé meredve, mint akinek a szívét nyomja valami. (…) Hófehérke szájából kifordult a mérges almadarab; Szeme felpattant; felemelte a koporsó üvegfedelét, felkönyökölt a selyempárnán, és csodálkozva felkiáltott:
- Hol vagyok?
- Nálam! - felelte boldogan a királyfi. - Te vagy a legdrágább nekem a világon; gyere velem édesapám kastélyába, légy a feleségem!
 
(2)
Csipkerózsika
Aztán ellátogatott egy királyfi abba az országba (…),  s végül is talált egy igen-igen vén apókát, aki még az öregapjától hallotta valaha gyerekkorában, hogy abban a vadonban van valahol egy kastély, s benne alszik időtlen idők óta, talán már száz esztendeje is a világszép királylány, Csipkerózsa (…)
Akkor a királyfi felsóhajtott, s végül így szólt:
-          Ha száz ilyen erdő áll is az utamba, nekivágok, és fölkeltem álmából Csipkerózsát!
(…) Egy pillanatig úgy állt ott, mint akit megbűvöltek, mert a királylány olyan szép volt, amilyet ő még csak elképzelni sem tudott. Nézte, nézte, és moccanni sem mert, mintha attól félt, hogy ha fölébreszti, egyszeriben eltűnik a szeme elől, mint egy tündér. Aztán halkan, lábujjhegyen odament hozzá, térdre ereszkedett az ágya mellett, és megcsókolta.
Ahogy az ajka hozzáért, Csipkerózsa sóhajtott egyet, arca kipirult, szeme fölpattant; mosolyogva nézett a királyfira, úgy kérdezte:
- Ki vagy te?
A királyfi pedig felelte:
- Eljöttem hozzád, hogy fölébresszelek százesztendős álmodból, és megkérjem a kezedet.
Csipkerózsa nem szólt semmit, csak odanyújtatta neki a kezét, és odahajtotta fejét a vállára.
 
b)
Az ilyen és hasonló mesei elemeket a tömegkultúra különböző műfajai is előszeretettel alkalmazzák. Így például az 1934-ben készült Meseautó című film is, melynek 2000-ben készült újrafeldolgozása is sikerfilm lett Ónody Eszter és Stohl András főszereplésével.
Az újrafeldolgozás szerint Szűcs János, egy nagy budapesti üzletközpont igazgatótanácsának elnöke, gazdag, sikeres és nőtlen. Végre egy hosszabb szabadságra készül, ennek örömére autókereskedő nagybátyjától egy gyönyörű autót vásárol, amivel már az első napon sikerül fellöknie egy görkorcsolyás fiatal lányt (az eredeti filmben gépírókisasszony). Nagyobb baj nem történik, hacsak az nem, hogy az elnök beleszeret a lányba. A félreértésektől sem mentes történetnek a végén az elnök – a legtisztességesebb szándéktól vezérelve – felségül kéri a szegény lányt.
A test angyala és a Grimm-mesék olvasott részletei, valamint a Meseautó tartalmi összefoglalója alapján töltsétek ki az alábbi szemponttáblázatot! Ha lehet, mozgósítsátok meseolvasói és filmnézői tapasztalataitokat is!
 
Szempont
A test angyala
Hamupipőke
Csipkerózsika
Meseautó
Műfaj
 
 
 
 
 
Az elbeszélés mikéntje, az elbeszélői hang, illetve látószög
 
 
 
 
Női szereplő foglalkozása, társadalmi státusa
 
 
 
 
Férfi szereplő foglalkozása, társadalmi státusa
 
 
 
 
A szerelem beteljesedését akadályozó/ segítő tényezők
 
 
 
 
A történet szerelemfelfogása
 
 
 
 
 
A mű valóságról alkotott képe
 
 
 
 
 

A Meseautó filmplakátjai: 1934 és 2000
 
 
16. feladat – a dilettáns nőíró
a)
Kutatók állítják, hogy a nők szerelemmel kapcsolatos elvárásait a mai napig befolyásolják a mesei elemek (királyfi fehér lovon, szerelem első látásra, azonnali házasság), melyek valóságot színlelve tovább élnek a ponyvairodalom termékeiben (filmekben, regényekben, regényújságokban, szerelmes füzetekben, dalokban, operettekben, viccekben, reklámokban).
Parti Nagy Lajos egy szerelmes ponyvaregényt író női szerző alakját alkotta és tette meg műve szerzőjének. 
Nomen est omen. A név jellemez. Milyen típusú női szerzőre következtettek Sárbogárdi Jolán nevéből: Sár + bogár + Jolán?
 
b)
Milyen írói képességekkel ruházza fel megalkotója a fiktív szerzőt, Sárbogárdi Jolánt?
Vizsgáld meg a regény első mondatait, és jellemezd őket nyelvi, stilisztikai és helyesírási szempontból! 
 
 „Margittay Edina még soha nem volt egymáséi.
Dacára ezen a verőfényes, kora őszi reggelen kisportolt léptekkel haladt el az épületek övezte Váci utcán, melyen szerette a meg-megismétlődő metró és autó tülkölést nagyon, a felhangzó arab’s és székely nyelvet, valamint az Air-kondícionálások hűvösében ejtőző Romániai Nénikék tarka forgatagát. Kedvenc utcája volt!”
 
A részlet nyelvi jellemzői
A részlet stiláris jellemzői
A részlet helyesírási jellemzői
 
 
 
 
 
c) 
Te hogyan írnád meg a regény első bekezdését? Javítsd ki, írd át, töröld, vagy fogalmazd újra a szöveget!
 
Eredeti bekezdés
Átírt (újraírt) változat
 „Margittay Edina még soha nem volt egymáséi.
Dacára ezen a verőfényes, kora őszi reggelen kisportolt léptekkel haladt el az épületek övezte Váci utcán, melyen szerette a meg-megismétlődő metró és autó tülkölést nagyon, a felhangzó arab’s és székely nyelvet, valamint az Air-kondícionálások hűvösében ejtőző Romániai Nénikék tarka forgatagát. Kedvenc utcája volt!”
 
 
 
d)
Hasonlítsd össze megoldásodat a párodéval! Beszéljétek meg, milyen hatása van a hibáiban eltúlzott szövegnek!
 
e)     
Vitassátok meg, elképzelhető-e, hogy ilyen nyelvi képességekkel rendelkező szerző könyvet jelentessen meg! Írjatok egy kiadó nevében tíz centis választ Sárbogárdi Jolánnak a kézirat elfogadásáról vagy elutasításáról!
 
f) 
Az alábbi példák is a fiktív szerző nyelvi készségeit, műveletségét, esztétikai érzéketlenségét, aránytévesztését bizonyítják. Hogyan? Állapítsd meg, milyen típusú hiba van az egyes mondatokban, majd hasonlítsd össze javításodat a társadéval!
(1)
  • „Étvágya, mint a szög, visszatért.”
  • „Dénes arca alól kiszaladt a »talaj«. Fehér lett, mint a fal.”
  • „a Vadász-terem olyan kapú, ahonnan csak ásó, kapa, nagyharang által bírunk majd kijönni.”
(2)
  •  „Ne csalfa vak reménykedj!” (Csokonai Vitéz Mihály)
  • „úgy vártam reád a rendkívül hűvös teraszon, mint testnek a kenyér!” (Shakespeare)
  • „de a tett »halála« a tétlenség.” (Madách Imre)
  • „de a szó már elszállt, és nem lehetett semmissé tenni röptét a nehéz kőnek.(Arany)
  • „Én nem lógok a mesék tetején, Macikám!”(József Attila)
(3)
  • „Révbe ért életem, melynek folyója oly medrére talált, ami házassággal fog végződni”
  • „Kusza gondolatai egymás sarkát taposták, mint az őszi fellegek”
  • „Edina úgy hánykolódott zavaros álmai tengerén, mint egy törékeny sajka, melynek pizsamája hol hideg, hol meleg volt számára”
(4)
  • „Köszönöm, anyukám, szíves hozzáállásodat, még ha tanácsod nem is érint.”
  • „A gondolatok vadul cikázni kezdtek elméjében, mint molekulák az atommag körül.”
  • „Az előzetes tervek szerint „Garden-t” tartottak volna, de az őszi estékben való „kellemetlen” „felfázásoktóli józan ész erősebb volt délibábos Romantikájuknál.”
  • „– Hiába mondja Egon bácsi, hogy nősülj meg fiam az életed szekerével, ne sokat kukoricázzál”
(5)
  • „Óh, gyerekkorában mennyit „hancúroztak” itt (…) a potomnyi medencében,…”
  • „Happy birds day to you!!!”
  • „A tartalmas ebéd elköltése és rövid „Fieszta” után a napot egymás közt töltötték, révén a két Fiatal (…) Sítourán” vett részt.”
  
g)
A nyelvi normák folyamatos megsértése, a hibák szándékolt eltúlzása, a műveletlenség megannyi megnyilvánulása teremti meg a parodisztikus hatást a műben.
Térjetek vissza a cím és az alcím vizsgálatához (13. a-b.)! Beszéljétek meg, igazolódtak-e előzetes olvasói elvárásaitok!
 
h)
Az olvasott idézetek, részletek alapján gyűjtsétek össze, miként parodizálja A test angyala a lányregények, olcsó szerelmes ponyvaregények műfaját is! 
 
17. feladat – szerzői szándék
a)
Milyen céljai lehettek Parti Nagy Lajosnak Sárbogárdi Jolán megteremtésével és regényének megírásával? Fontosabb gondolataitokat kulcsszavakban rögzítsétek!
 
b) 
Véleményeteket hasonlítsátok össze Horváth Györgyi Fiktív női szerzők a kortárs magyar irodalomban c. tanulmányának alábbi részletével! Jelöléstechnikával dolgozzatok!
 
„Sárbogárdi Jolánnak már a Charles Bovary-ével egybehangzó neve is az irodalmi sikerre áhítozó dilettáns írónők és az irodalmi szövegekben fiktív vágykielégüléseket kereső olvasónők körébe utalta a női irodalom kérdését – és ezt a név által keltett asszociációs kört erősítette meg maga a szöveg is. A test angyala ugyanis a szerelmes ponyvaregények, szerelmes füzetek műfaji jegyeinek megfelelni kívánó, a humoros hatást ezeknek a jegyeknek a parodisztikus túlhalmozása révén biztosító mű. (…) A mű nyelvi megformáltsága (…) igénytelen, igénytelenségében parodisztikusan eltúlzott. Sok a szóismétlés, a rontott mondat, a nyelvileg hibás szerkezet, de az alkotófolyamat elsietettségére utalnak a névtévesztések is: a főszereplő Edinát helyenként Emőkeként vagy Emeseként nevezi meg a narrátor. (…) A mű parodisztikus hatása (…) azon alapszik, hogy rámutat a heteroszexuális szerelemről alkotott női vágykép irodalmi szublimációjának esztétikai elégtelenségére.
 
 
 
Reflektálás
 
 
 
18. feladat – három írói szándék és három fiktív női szerző
a)
Hasonlítsátok össze halmazábrával Weöres Sándor Psychéjét, Esterházy Péter Csokonai Lilijét és Parti Nagy Lajos Sárbogárdi Jolánját!


[1] Gyulai Pál: (1826 – 1909) magyar irodalomtörténész, költő, író, prózaíró, egyetemi tanár és műkritikus.

[5] Carl Gustav Jung (1875 – 1961) svájci pszichiáter, pszichológus, analitikus. Szerinte a pszichikum az ellentétek egyensúlyára épülő önszabályozó rendszer. Így az emberi lélekben az anima és az animus az ellentétes nem belső tudattalan képviselője. Az anima a férfiben élő nő, az animus a nőben élő férfi. Ez teszi lehetővé, hogy megtaláljuk a párunkat, ezért érezzük úgy, hogy a másikat ősidők óta ismerjük.
[6] Kazinczy Ferenc (1759 – 1831) író, költő. Nyelvújító és irodalomszervezői tevékenységével a reformkor előtti évtizedekben a nemzeti felemelkedés és önállósulás ügyét szolgálta.
[7] Dessewffy József (1771 – 1843) gróf, országgyűlési követ, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági és tiszteleti tagja.
[8] Nagybátyám
[9] Ifjabb hadadi báró Wesselényi Miklós (1796 – 1850) az országgyűlési főrendiház vezére, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági és tiszteletbeli tagja, az 1838-as pesti árvíz árvízi hajósa.
[10] Lorántffy Zsuzsanna (1600 k. – 1660) I. Rákóczi György erdélyi fejedelem felesége, Lorántffy Mihály zempléni nagybirtokos főnemes és Zeleméri Borbála leánya. Férje oldalán tevékenyen részt vett a családi birtokok kormányzásában, majd a Habsburg-ellenes hadjáratok idején a katonafogadásokban és csapatszervezésekben is. Kitűnő gazda és kertész, nagy pártfogója a kálvinista egyházi és iskolai intézményeknek. A pataki kollégium sorsa különösen szívügye volt. Sárospatakra hívott tanítani több neves hazai és külföldi professzort, köztük Comeniust. Patakot a református egyházi és pedagógiai megújulási törekvések központjává tette.
[11] Bethlen Kata (1700 – 1759) erdélyi író. Támogatta az erdélyi magyar református egyházközségeket és iskolákat; saját könyvtára is jelentős volt.
[12] Achátz Márton: Psyché „kortársa”, fiktív memoáríró.
[13] Toldy Ferenc (1805 – 1875) irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, titkára, a Kisfaludy Társaság másodelnöke.
 

 


<< vissza