Cikkek, tanulmányok Források Bibliográfiák Tananyagok, modultervek Ajánlók Korábbi számaink tartalma Elérhetőségeink

nyomtatás

 Takács Tímea

Modulterv Vári György: Áradás-poétika című, Tóth Krisztina írásművészetéhez kapcsolódó szövege alapján


A modul témája, célja:

Egy kortárs szerző, jelen esetben Tóth Krisztina lírai költeményeinek bizonyos szempontok mentén való elemzése révén a kulcskompetenciák fejlesztése, a verses szöveggel való foglalkozás – olvasás és értés, majd saját elemző szöveg létrehozása – kerül középpontba. Mindeközben a tanuló hasznosítja a tanulmányai során szerzett elméleti fogalmait és gyakorlati, elemzői tapasztalatait, valamint néhány a kortárs irodalom kapcsán felvetődő új jelenséggel is megismerkedik. Ez az egy helyen mozgósított, többféle tanulói ismeret, készség biztos alapot jelenthet egy ismeretlen lírai szöveg – legyen az korábbi vagy kortárs – önálló megértéséhez, elemzéséhez.

A hagyományos műfajok, formák mellett rendkívül sokszínű formakultúrát fedezhetünk fel Tóth Krisztina költészetében. Ehhez kapcsoltan a dalforma hagyományos és újító használata, a versekről versekre ismétlődő (köteteken is átívelő) motívumok, metaforák és a metaforikus-képi építkezés vizsgálata jelenik meg a modultervben. A feladatok elősegítik, hogy a tanuló maga találjon rá korábbi tanulmányai révén ismerős témákra, metaforákra, amelyek Tóth Krisztina esetében hasonlóan vagy éppen másképp működnek.

 

Fejleszthető kompetenciák:

Személyes

Szociális

Kognitív

önismeret, önfejlesztés, kreativitás

érdeklődés, nyitottság, tolerancia, sokszínűség elfogadása, változtatás kezelése

kritikai gondolkodás, szövegértés, szövegfeldolgozás, értelmező kibontás, következtetés, érvelés, műfaji konvenciókra vonatkozó tudás, reflektálás képessége

 

Célcsoport:

11. vagy 12. évfolyam. Jó, de akár közepes képességű, kreatív, nyitott, önálló megnyilatkozásra képes tanulók számára javasolt. Szövegek bővítésével, mélyebb tanórai elemzésekkel emelt szintre is alakítható.

 

Javasolt óraszám: 4-5 tanóra

 

Előfeltétel-tudás:

Szükséges a 20. századi magyar és világirodalom főbb lírai áramlatainak, szerzőinek és szövegeinek ismerete és bizonyos elemzői gyakorlat. A tanuló legyen képes működtetni korábbi szövegeket, és rendelkezzen az alapvető verselemzési, szövegértési, -alkotási kompetenciákkal. A kortárs szövegekkel való munka az új ismeretek elsajátítása mellett a korábbi líraelméleti és gyakorlati tudás alkalmazása is egyben, ami ily módon a különböző tudásszintek komplex átmozgatását jelentheti az érettségi előtt, koncentráltan a magyar lírára vonatkozó tudást.

Szorosabban szükséges a hagyományos és nyugatos dalformák ismerete, lírai művekre vonatkozó elemzési képesség, valamint korábban tanult motívumok felismerése, elemzése.

 

 

Információk a felhasználó tanároknak:

 

Megjegyzések

Lehetséges megoldás(ok)

Ráhangolódás

1.

 

Következő órára, aki szeretné, elhozhatja egy saját versét. Ha nyitott az osztály, otthoni feladatként versírást is feladhatunk, akár tanult, ismert versformára (pl. szonett).

2.

a-c)

A költészet működéséről, a vers születésének, a versbe foglalni kívánt gondolat alakulásának mikéntjéről szólnak az idézetek.

Szorosabban Tóth Krisztina írásművészetére vonatkozóan fogalmazzák meg saját szavaikkal a tanulók, hogy a vers nem feltétlen intencionális, vagy pusztán emocionális indíttatású.

Tóth Krisztina metaforáival élve, létezik eleve egy „meder”, „öntőforma” (ez lehet a dallam is), amelyet tudatos munkával a költő megtölt anyaggal. A régész-hasonlat szerint megtalálja, egyberakja a nem látható, tudatalatti részeket.

A költői tevékenység ilyen értelemben tehát tudatos munkává válik.

3.

a-b)

Az előző feladatban már közelebb kerültünk Vári Györgynek Tóth Krisztina lírájához kapcsolt „áradás-poétika” fogalmához, melyet itt az előkészítő szakaszban még szabad asszociációs feladattal támogatunk meg. Mélyebb verselemzés nélkül előzetes gondolatok segítik majd a későbbi műértelmezést, visszakapcsolva a költőről szóló idézetek megállapításaihoz.

Kiindulva az előző feladat idézeteiből, a hangok folyójához kapcsolható a kitölteni kívánt meder, a dallamból egyszer csak megszólaló, áradó mondanivaló egésze.

A hangok folyója lehet maga a mondat, kezdet és vég nélküli („valaminek a kezdete vagy folytatása”, Esős nyár), a kimondani kívánt történések folyama, amely még megfogalmazásra vár, vagy sosem lehet pontosan megfogalmazni.

A mindennapi nyelvben használjuk például a folyik az idő kifejezést.

 

A folyó motívuma az élettörténethez kapcsoltan már az antik filozófiában, motívumrendszerben is megjelenik.

A folyó mint elválasztó (pl. Léthe alvilági folyó), de összekötő jelentésben is állhat. József Attila A Dunánál költeményében a folyó népeket, sorsokat, egyéni és közösségi élettörténeteket köt egybe. (A Hangok folyójában  is sokat sejtetően megjelenik a dinnyehéj, amint azt később látni fogjuk.)

Jelentésteremtés

4.

a-f)

 

A verset a három versszak mentén osztjuk három részre, majd kiosztjuk a csoportok között. Lesznek csoportok nyílván, amelyek ugyanazzal a versszakkal foglalkoznak, a végén mindenki minden versszakot olvasott, és elemzést is kapott róla a társaitól.

A szakértői csoportos verselemzés lényege, hogy nem a vers részletes ismerete a fontos, hanem az elemzési képesség és a kooperatív munka fejlesztése, s ebből következik a vers mélyebb megismerése is.

A feladatok Vári György áradás-poétika fogalmán alapulnak, és végső vonatkozásban mind arra a megállapításra futnak ki, hogy nem állítható össze a szubjektum vagy a közösség emlékezetének egésze. Az élettörténetek darabokból, nem linerásian egymást követő emlékképekből állnak. A folyó ennek kifejezésére jól megtalált metafora, amely egymás mellé rendeli a részeket, mégsem alkot egészet, hiszen szüntelen továbbárad.

Ez az áradás a vers formai jellemzőiben is megtalálható, a ritmikusság, az áradó zeneiség, a soráthajlások, belső refrén, ismétlődő szavak rendszerében.

5.

a-f)

A feladatban a tanulók megismerkednek a kortárs szövegek egy újszerű eljárásával, az intertextualitással. Ezáltal újraalkothatják maguk is értelmezői kereteiket hasonló szövegek kapcsán, valamint eddigi elgondolásaikat az irodalmi hagyomány működésének mikéntjéről, másféle útjairól.

A hagyománnyal való játék felismerésén túl a létösszegző verseket egy más fajta aspektusban láthatják. Az irónia és a humor fogalmának előkerülését a feladat szövege is provokálja. Hogy a tanuló valóban megértse, használnia kell a megoldásban.

A női-férfi beszélői hang különbségei a versek összehasonlításában kirajzolódhatnak. A Tóth Krisztina-szöveg bizonyos pontokon rájátszik a nőiségre, bizonyítható a női szubjektum a vers hátterében. Azonban a József Attila-vers példa lehet arra, hogy nem feltétlen kell egy férfi szubjektuma felől olvasnunk azt, hiszen ez esetben nem bizonyítja a feltevésünket semmi, így hibás is volna beazonosítani a hangot.

Első ránézésre szembetűnő a formai hasonlóság. A strófák szerkezeti felépítése, száma megegyezik a két versben (12 versszak). Közelebbről megvizsgálva, a sorok is azonos szótagszámúak (8-8-2-2, kivétel a Tóth Krisztina-vers utolsó strófája: 8-8-4-4), valamint az egyedi rímszerkezet is azonos. A kezdő sorok a harminckettő évre utalnak, egyfajta alkalomra íródó, feltételezhetően létösszegző költeményekről van szó. József Attila különös versformáját szándékosan idézi meg Tóth Krisztina, ezzel a játékkal előhívja az olvasóban a Születésnapomra verset is, s egyben új tartalommal bővíti.

 

József Attila egyéni versszerkezetére több szempontból is épít Tóth Krisztina. Egyik ilyen a rímszerkezet, amely a két vers esetében nagyjából azonos, néhány kivételtől eltekintve. A Születésnapomra rímképlete (páros rímek) a költemény végéig egyforma felépítésűek (a-a-b-b, c-c-d-d, e-e-f-f …), előfordulnak a tiszta rímhez hasonló bravúros rímek (taní-tani) vagy bennfoglaló rímek (az ám, hazám, fura-ura), amelyek erős dallamosságot, zeneiséget kölcsönöznek a versnek.

A Porhó részben követi ezt a rímelést (bennfoglaló rímek: e lét-felét), azonban újítása a szándékos nem-rímekben fedezhető fel, melyek egy pillanatra megtörik a vers folyamatosságát (szívek-szavak, telén-talán, ittlétemet-átlátom ott).

 

Születésnapomra: múlt számbavétele – karrier útja, akadályok, jövőbeli cél, az egész nép erkölcsi tanítása, fiatal és harcos lendület, határozottság

Porhó: test múlása, nyomtalan elmúlás félelme, értelemkeresés az életben – átlátni a múltat és a jövőt, bizonytalanság, kétség, az egyéni élettörténet átláthatatlansága

Metszet: 33. évbe lépés – krisztusi kor, érettség, létösszegzés, valaminek az én felől való számbavétele

 

Az idő két különböző megközelítését mutatják a versek. A József Attila-költemény az egyéni múltra koncentrál, és annak fontos pontjait emeli ki, egy reményteli jövő sejtetésével, amely az egész közösségre, népre hatással lehet.

Míg a Tóth Krisztina-vers a szubjektív sorsnál marad, ami ettől még jelentheti a minden egyes ember személyes létét is. Ezen keresztül fogalmazza meg az idő múlását, amelynek jelei a testen látszanak. Az egyén bizonytalan afelől, hogy hagy-e maradandó értéket maga mögött, illetve képes-e átlátni, megérteni a világban a helyét valaha. A porhó mint megtalált motívum is ezt a nyomtalanságot, visszakereshetetlenséget erősíti.

6.

 

Szorgalmi feladat, otthoni és könyvtári felkészüléssel. Ha előadást készít a tanuló, akkor kérhetünk tőle projektoros diavetítést előadásának alátámasztásához.

 

7.

 

A feladat komplex képességeket kíván az eddigi ismeretek felhasználására épülve. A szövegalkotás gondos előkészítése, a téma átgondolása és rendszerezése kulcs a logikus szöveg megírásában. A tanuló ehhez grafikai szervezőket - gondokodástérképet, fürtábrát – használhat, illetve konzultálhat a padtársával.

Fontos, hogy a szöveg az órán születik meg, a tanár által adott idő alatt, így az előkészített szövegre, csak az írásra koncentrálva.

A feladat végén beszélgessünk konkrét szövegekről, ahol tanuló és tanár egyaránt tehet kritikát, javítást. Majd hagyjunk időt újabb egyéni munkára, ahol saját szövegén mindenki dolgozhat a megbeszélt hibák alapján.

Az eddigi feladatok több szempontot és támaszt jelentenek a vers elemzéséhez, így a formai-ritmikai jellemzők önmagában is érdekesek lehetnek, hiszen prózavers-szerűen íródik a költemény, mégis sajátos ritmikával.

A hagyománnyal való játéknak fontos funkciója van ismét, a Halotti beszéd és könyörgés nyelvemlékünkre történik többszöri utalás, ami itt is némi létösszegző szándékkal kapcsolódik a mondanivalóhoz.

A tanuló szabadon választ témát, így nincs az a kényszer, hogy elemzése minden szempontra kiterjedő legyen, ugyanakkor elvárható, hogy választását logikusan, érhetően fejtse ki.

Reflektálás

8.

a-f)

A feladatban szabadon megfogalmazhatja minden tanuló röviden, lényegre törően a véleményét írásban, amelyből aztán szabad, szóbeli vita alakulhat ki a padtársak, illetve csoportok között.

A vitás mondatkezdeményeket és válaszokat a tanár kiemelheti, és osztályszinten megvitathatják. Akár vitacsoportokat alakíthatunk, és országgyűlési felszólaláshoz hasonlóan érvekkel, ellenérvekkel bizonyíthatják a felek álláspontjukat. Válasszunk házelnököt is!

9.

a-b)

Elsősorban egyéni feladat, hiszen az ’írás saját magam’ számára módszert alkalmazzuk, de a vállalkozókedvűek fel is olvashatják a leírtakat.

 

 

Eszközigény: feladatsor és a szövegek nyomtatott/fénymásolt formában, csomagolópapír és filcek a tanulói ábrák/projektmunkák elkészítéséhez, gyurmaragasztó, esetleg projektor/digitális tábla.


 

Felhasznált irodalom:

Bárdossy Ildikó – Dudás Margit – Pethőné Nagy Csilla – Priskinné Rizner Erika: Kooperatív pedagógiai stratégiák az iskolában IV., Pécsi Tudományegyetem BTK Tanárképző Intézet, Pécs, 2003.

Bárdossy Ildikó – Dudás Margit – Pethőné Nagy Csilla – Priskinné Rizner Erika: A kritikai gondolkodás fejlesztése. Az interaktív és reflektív tanulás lehetőségei, Pécsi Tudományegyetem, Pécs-Budapest, 2002.

Bókay Antal: Az irodalomtanítás irodalomtudományi modelljei, In: Irodalomtanítás az ezredfordulón, főszerk. Sipos Lajos, Pauz-Westermann Könyvkiadó, 1998, 73-104.p.

Fenyő D. György (szerk.): A kortárs magyar irodalom tanítása, Könyvtár és katedra sorozat 3. kötet, Aula Info Kiadó, 2010.

Gadamer, Hans-Georg: Igazság és módszer. Egy filozófiai hermeneutika vázlata. Osiris, Budapest, 2003.

Horváth Attila: Kooperatív technikák. Hatékonyság a nevelésben, (Altern füzetek 7.), IF Alapítvány – OKI Iskolafejlesztő Központ, 1994.

Kagan, Spencer: Kooperatív tanulás, Önkonet Kft. Budapest 2001.

Keresztesi József: Sodrásban. Tóth Krisztina: Magas labda, Magyar Narancs, 21. évfolyam /29. szám (2009.07.16.) http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=19405

Pethőné Nagy Csilla: Módszertani kézikönyv, Korona Kiadó, Budapest, 2007.

Selyem Zsuzsa (2002): Mintha volna valaki. Tóth Krisztina Porhaváról, http://tothkrisztina.hu/Selyem.html , letöltés: 2010.11.12. 12:32

Vári György: A képzelet elrontott verklijéről, Kalligram, 2009/október, 88-90. p.

 

 

Modulterv – tanulói oldal

 

A modul témája, célja:

 Ráhangolódás

 

1. feladat

Írtál-e már verset? Ha igen, emlékezz vissza a versírás pillanatára, hogyan álltál neki, mire figyeltél leginkább az írás közben, illetve mennyi idő alatt született meg a végleges forma? Ha még nem próbáltad, akkor írd le, mit tartasz egy versben a legfontosabbnak, mitől vers a vers?

 

2. feladat

a) Hogyan fogalmaznátok meg és foglalnátok össze magatok számára az alábbi idézetek állításait? Mit mondanak el Tóth Krisztina lírájáról? Oszd meg gondolataid a padtársaddal!

b) Mi a közös a három idézetben, és ezt külön-külön milyen metaforákkal fejezik ki és hogyan?

 

Tóth Krisztina gyakran nyilatkozza, mikor műhelyéről beszél, arról, hogyan születnek versei, hogy ilyen dallamok járnak először a fejében. (…) Az, amikor ez a dallamra futó vakszöveg szavakat talál, amikor meglesz a zenére futó mondat, a költemény és a költészet születése a dallam szelleméből.”

(Vári György)

 

„Jellemző Tóth Krisztina versépítésére, hogy a megnyíló lehetőségeket mozgásban tartva szálakként szövi össze a versben, amely így olyan fonadékká válik, amelyben egyetlen mintának sincs önmagában vett értelme, mert a minták egymásból rajzolódnak ki.”

(Schein Gábor)

 

 „…a szerzőnek mindig van valami előzetes elképzelése a még meg nem született szövegtest terjedelméről, hangzásáról, hangulatáról: mintha egy már eleve kész képződményt próbálna kiásni saját tudata rétege alól, és a meglévő szavak, töredékek ennek felszínre került, megtalált darabkái volnának. (…) Olyan ez, mintha a régész a felszínre került egyetlen darabka alapján próbálná elkészíteni a teljes, elképzelt edényt.”

(Tóth Krisztina)

 

c) Hogyan vonatkoztathatóak a fenti idézetek és az általatok tett megállapítások a következő versrészletre?

 

Kísért egy mondat, egy szavak nélküli hosszúkás öntőforma,

jelek és csöndek negatívja, minden más mondat bele van mondva,

mélyebbre alszom, követem tapogatva és nem hallok semmi mást,

rövid, zubogó képletté szűri az esőt, mint Einstein a relativitást,

egy hosszú-hosszú mondat, ami egész a Teremtésig ér le,

olyan öblös és mély, hogy a legalját nem hallom én se,

ott van a gázóraszekrényben a titkos mondatkezdet,

a lecsukott dobozban a cérnák egyféle kódra tekerednek,

egy mondat, amelyben látszik a szemed és ott van a fiam,

kanyargó, hangoktól villódzó tükrű kék folyam,

befelé húz, ragyogó vízér, barlang közepén íriszhártya,

egy mondat, az a mondat, valaminek a kezdete vagy folytatása-

 

 (Tóth Krisztina: Esős nyár - részlet)

 

3. feladat

a) A fenti versrészlet tapasztalataiból kiindulva, milyen jelentéseket hív elő bennetek a Hangok folyója Tóth Krisztina-vers címe? Indítsatok a csoportotokban asszociációs láncot. Minek lehet még folyója, illetve mire asszociálnátok a folyóról? A mindennapi nyelvünkben mivel kapcsolatban használjuk a folyik szót?

b) Készítsetek kettéosztott naplót, hogy hol és milyen vonatkozásban találkoztatok a folyó motívumával korábban? Bal oldalon szerepeljenek a folyó motívumok, jobb oldalon értelmezésük, jelentéseik.

  

 Jelentésteremtés

 

4. feladat – versolvasás, -elemzés szakértői csoportokban

Olvassátok el a tanárotok által kijelölt versrészletet, és dolgozzátok fel a szöveget társaitokkal a következő kérdések alapján! Ezt követően három megy egy marad technikával osszátok meg egymással, hogy mire jutottatok.

 

a) Mi adja a vers ritmikusságát, zeneiségét?

b) Mi a körkörös ismétlés szerepe a szövegben, és milyen módon jelenik meg? Milyen formai elemekkel és metaforákkal fejeződik ki?

c) Mi jellemzi a vers képiségét? A felbukkanó képek milyen viszonyban állnak egymással, valamint a folyó motívumával? Ez milyen hatást eredményez?

d) A versrészlet hogyan értelmezhető az emlékezés felől? Hogyan kerülnek felszínre az érzéki emlékek, élmények, emlékképek bennünk, és ezt miként fejezi ki a versrészlet?

e)  Skicceljétek fel a versrészlet nyújtotta látványt! Hogyan képzelnétek el? Mit állapítanátok meg a rajzotok alapján, lezárható-e a rajz, kész egészet alkot-e? Miért?

f) Értelmezzétek a kiemelt idézetet az eddig megállapítottak tükrében!

g) A teljes vers elolvasása után ismét vizsgáljátok meg az emlékezés kérdését! Hogyan jelenik meg a múlt, illetve az idő múlása? Hogyan érzékeli, ábrázolja a versben beszélő?  

 

Tóth Krisztina: Hangok folyója

        I
        Dobog a szív alatti szív, zubog a hang alatti szó,
        hidak alatti örvény, mondat alatti mondat:
        mit visz a felduzzadt vizű, mély folyó,
        redőzött, bolyongó ágya mit sodorhat?
        Ismétli folyton lebegő testeit, áradását,
        zárlatos városok nyomtatott áramkörét az éjben,
        algás homlokú házak és morzézó utcalámpák
        merülnek fel sötét, kanyargó emlékezetében,
        neveket mormol és legmesszibb útjait
        lejtős kertekbe és part menti palotákba,
        elöntött falvakat sorol, amerre útja vitt,
        ázott, penészes vásznakkal bélelt minden álma,
        emleget dinnyehéjat, vízfoltos falon a csöndet,
        egy termet, ahol az idő térképei rajzolódnak,
        ismétli önmagát, hullámzó mondatokat görget,
        tág öblöt, ahol hajóvonták találkoznak,
        görgeti képeit, tükrén a billegő holdakat,
        az alakváltó idő formáit írja egyre,
        jelek átjárója az ég, sodorja mind a holtakat,
        minden idézet és minden valaminek a medre,
        van a szavak folyása mentén, kell legyen
        egy hely, ahol minden fel van sorolva,
        dobog a szív alatti szív, zubog a sejtelem,
        örvény tölcsére szól, hangok zajló folyója –

        II
        Ki beszél folyton itt és ismétli mint a hullám
        holdkóros vonulók zajló tekintetét?
        A szeme, a szeme, ha felidézni tudnám,
        de aludt, háttal állt, fehér volt, mint a jég,
        mi volt anyám, mi volt, amikor nem szerettél,
        mit visz a mély folyó, A betűvel anyát,
        mi történt éjszaka, mikor vízre tettél,
        sír a történet és elmossa önmagát,
        egyszer csak eltévedtem, egyforma minden utca,
        nem volt sehol a sárga ház, a húsbolt,
        és a biciklim is, csak apám meg ne tudja,
        egyszer csak este volt, utána háború volt,
        kövér gyerekkezek, rovátkolt férfikörmök,
        műanyag tálakat mosó asszonykezek,
        végtelen kerítés, betonra hullt gyümölcsök,
        vihar készül, gyere, mennyit kerestelek,
        a csónakház előtt egy kék bicikli fekszik,
        mit láttál odalent, rozsdás fedőt, halom pénzt,
        jelek átjárója a föld, ábrákat bont, öregszik,
        kiszikkadt útjait eltörli századonként,
        van a szavak folyása mentén, kell legyen
        egy titkos hely, hol ott vár partra dobva
        ott áll dombokba gyűrve egy helyen
        aminek neve van, de nincs kimondva –

        III
        Zubog az emberi beszéd, gyereksírás a napban,
             töltésen nyárfalomb, szülők hajnali suttogása,
        kövek között hadar, színén ázott avar van,
             mint a halak hasa, villan az emlékek visszája,
        macskák ütődnek vedlő háttal a parthoz,
             alaktalan ruhák, törött vesszőkosár,
        zöld lombos ág, hegyén egy zacskó csapkod,
             fényes bútorlapon fonnyadt hínárfonál,
        üreges botokat pörget a gyorsuló víz,
             véletlen sorsokat húz a szemcsés iszapba,
        csak a helyük marad, mint könny után a sóíz,
             szétrajzó törmelék, minden valakinek az arca,
        lehunyt szemek mögött tolják egymást a felhők,
             áttetsző halrajok, a szív torkolatához
        tartanak mind, akár a vándor kékbe fellőtt
             szélben rikoltozó, körben forgó sirályok,
        megbomlott paplanok, az oszló tollkupacban
             egérhullák között elázott könyvlapok,
        hullámzik, elmerül, zúg a kimondhatatlan,
             nyitott szemmel a nyelv alá bukó napok,
        dobog hang mögötti hang, zuhog a szó alatti szó,
             névtelen vízesés, hangjában parti fákkal,
        ártéri utca jár a mélyben, vak folyosó,
             csöndek vízfüggönyén nyíló árnyékszobákkal.

 

5. feladat – Létösszegzés és a hagyománnyal való játék

Felismerhető-e szerintetek egy versről, hogy férfi vagy nő a versbeli beszélő? Fontos-e ez szerintetek? Miért? Vitassátok meg!

Ezt követően olvassátok el József Attila Születésnapomra és Tóth Krisztina Porhó című versét! Oldjátok meg a feladatokat úgy, hogy a társaitoknak is el tudjátok magyarázni eredményeiteket!

 

a) Milyen formai, ritmikai hasonlóságokat fedezhetünk fel a két versben? Milyen eltérést vehetünk észre a Tóth Krisztina-költeményben? Mi lehet a funkciója, hatása a befogadóra?

b) Ki a két vers beszélője, és vajon kihez szólnak? Mi a hasonlóság, illetve különbség a két költeményben megszólaló között?

c) A versben megszólaló szubjektumok egyszerre tragikusan és ironikusan, némi humorral összegzik eddigi életüket. Mivel bizonyítanád ezt? Milyen különbségek, hasonlóságok mutatkoznak ebben?

d) Mi lehet a funkciója annak, hogy Tóth Krisztina a Születésnapomra című József Attila-verset választotta kiindulópontnak? Szerinted miben tér el tőle mondanivalójában és annak módjában?

e) Mi az idő szerepe az egyes versekben? Mire vonatkozhat a 33. életév? Miben jelenthet mást ez egy férfi, illetve egy nő életében? A versekben megnevezhető-e egyértelműen, hogy férfi vagy nő a lírai én? Ha igen, miben mutatkozik meg?

f) Értelmezd a Porhó utolsó versszakát, szem előtt tartva az előző feladatban tett, az egyén élettörténetére vonatkozó megállapításokat!

 

6. feladat – választható, házi feladat

Számos vers született a magyar irodalomban, amely megidézi József Attila Születésnapomra című költeményét. Tóth Krisztina maga is írt egy másik verset ennek mintájára. Keress folyóiratban vagy interneten ilyen verset, és az előző feladat kérdéseit alapul véve, írj összehasonlító elemzést, vagy készíts előadást, amelyben megosztod eredményeid a többiekkel.

 

7. feladat – írószeminárium

Írj rövid esszét Tóth Krisztina A világ minden országa című verséhez kapcsoltan az eddigi feladatokban tárgyalt témák figyelembevételével! (formai-ritmikai jellemzők, intertextualitás, a versben beszélő szubjektum, motívumok, létkérdések)

Találd ki, mi legyen a konkrét vizsgálati témád, készíts hozzá gondolkodástérképet! Beszéld meg a padtársaddal, és válaszd ki az esszéd központi állítását, amelyet bizonyítani szeretnél.

Ehhez gyűjts szempontokat, akár fürtábra segítségével, és gondold át az elemek logikai viszonyát!

Lehetséges témakörök:

1. Az idő és az érzéki emlékezés motívumai

2. Az intertextualitás szerepe

3. Otthontalanság és elidegenedés

 

Reflektálás

 

8. feladat – Nyitott mondatok kártyája

Egészítsd ki a kártyákon olvasható mondatokat akár hosszabban is! Igyekezz lényegre törően fogalmazni! Beszéljétek meg a padtársaddal a kiegészített mondatokat!

 

a) Nekem nem tetszett … vers, mert…

b) Nekem tetszett … vers, mert…

c) A hagyománnyal való játék szerintem arra jó, hogy …

d) Szerintem a költészet olyan, mint …

e) Szerintem egy vers attól vers, hogy…

f) Szerintem az emlékezés olyan, mint …

 

9. feladat – kreatív írás

Válassz a két feladat közül!

a) Írd le a füzetedbe, hogy mely művek, műrészletek váltak kedvenceiddé? Miért?

b) Írd le, hogy mi a véleményed a tanultakról, és mit tartottál belőle a leghasznosabbnak, valamint a legérdekesebbnek! Indokold is meg!

 

 


<< vissza