Cikkek, tanulmányok Források Bibliográfiák Tananyagok, modultervek Ajánlók Korábbi számaink tartalma Elérhetőségeink

nyomtatás

  [A tananyaghoz kapcsolódó tanulmány]

Kucserka Zsófia
 
Modulterv – Tóth Orsolya: „Titkok” és „hazugságok” című cikke alapján.
Életrajz és önéletrajz.
 
Modulterv – tanári oldal
 
A modul témája, célja:
A modul témája csak távolról kapcsolódik Tóth Orsolya cikkéhez. Mivel Toldy Ferenc Kazinczy-életrajza a tananyagnak még emelt szinten sem része, ezért irodalom- és nyelvtan órai feldolgozásra inkább a tanulmány általánosabb, elméleti vonatkozásai, konzekvenciái tűnnek alkalmasnak. A „Titkok” és „hazugságok” című tanulmány egyik alapvető tézise, hogy az egyes életrajzok és önéletrajzok mindig megkonstruált szövegek, amelyek létrejöttét sajátos szándékok, célok és elvek határozzák meg. Az élettörténet, mint olyan, nem természetesen adott, hanem műfaji konvenciók és szerzői-befogadói szándékok szervezik történetté.
A modul célja, hogy a tanulók számára tudatossá váljon, hogy az életrajz és az önéletrajz műfaja nem tény-műfaj, hiszen az élet eseményei mindig csak értelmezett, narrativizált formában válhatnak egy (ön)életrajzi szöveg komponenseivé. (Ön)életrajzi szövegeket olvasva és írva így nem az élettel vagy az igazsággal találkozhatunk, hanem irodalmi konvenciók mentén (vagy épp azokkal szemben) megalkotott szövegekkel: azoknak narratív, fikciós, és retorikai sajátosságaival.
Az elméleti megfontolásokon túl a modul gyakorlati céljai között szerepel a hivatalos szakmai önéletrajz (CV) elkészítésének alkalmazás szintű elsajátítása is.
 
A modul sok választható, differenciált feladat-változattal lehetővé teszi, hogy a felhasználó tanár az aktuális tanulócsoport érdeklődésének, felkészültségének figyelembevételével állítsa össze a tanulási egység konkrét feladatsorát.
 
Fejleszthető kompetenciák:
Személyes
Szociális
Kognitív
önismeret, önfejlesztés, játékosság, fantázia
 
érdeklődés, nyitottság, meggyőzőképesség, változtatás kezelése, sokszínűség elfogadása
kritikai gondolkodás,
problémaérzékenység, szövegértés, szövegfeldolgozás, értelmező kibontás, következtetés, érvelés, műfaji konvenciókra vonatkozó tudás és azokra való reflektálás
 
 
Célcsoport: 11-12. évfolyam. Esetleg 10. évfolyamon nyelvtan órán az életrajz tanításánál. A differenciált nehézségű feladatok adaptálhatóvá teszik a modult emelt- és középszintű tanulócsoportok számára is.
 
Javasolt óraszám: 3 tanóra
 
Előfeltétel-tudás: Alapvető műfaji ismeretek, íráskészség és olvasásértési kompetencia. Szociális kompetenciák (a csoportban való együttműködéshez). Emelt szinten (a 2. feladathoz) irodalomtörténeti műveltség.
 
Információk a felhasználó tanároknak:
 
 
Megjegyzések
Lehetséges megoldás(ok)
Ráhangolódás
1.
A feladat célja a két műfaj konvenciókészletének és szabályrendszerének áttekintése, a meglévő ismeretek előhívása, mozgósítása. A csoportok önállóan dolgozzanak, majd a feladat végén nyissuk frontálissá a munkát, hogy a csoportok egymás válaszait kiegészítve, helyesbítve (amennyiben szükséges tanári rávezetéssel) egészíthessék ki táblázataikat.
 
Mivel a modul későbbi szakaszában személyes témájú és hangvételű írásokat kell majd a tanulóknak elkészíteniük, ezért jó, hogyha a tanulási egység során szimpátiacsoportokban dolgozunk. Így remélhetőleg mindenki olyan társakkal kerül egy csoportba, akikkel szívesen gondolkodik együtt, és akikkel akár a személyes jellegű beszélgetésekre is nyitott.
* a lehetséges megoldásokat lásd külön táblázatban lent.
 
 
2.A.
2.B.
2.C.
A feladat során a tanulók megtapasztalhatják, hogy egy-egy botrányos(nak mondható) életrajzi esemény mennyire másként narrativizálódik a két különböző műfajban. Az írás szerepből, megadott műfajban (RAFT) fejleszti az írásbeli kommunikációs készségeket, valamint tudatosabbá teszi, hogy az irodalmi és a nem irodalmi szövegek egyaránt sajátos szabályok szerint megalkotott írásművek. A 2.A. változat emelt szinten ajánlott, ahol a tanulócsoportnak elegendő irodalomtörténeti tudása van a játékhoz. A 2.B. változat bővíti a hiányos vagy bizonytalan irodalmi műveltséget, ténytudást. A 2.C. olyan tanulócsoportokban szerencsés változat, ahol a tanulók egyáltalán nem (vagy alig) érdeklődnek irodalomtörténeti vagy életrajzi adatok iránt. Egy ilyen csoportban hatékonyabb motiváció lehet a populáris életből vett példa.
Egyéni. Csoport és tanuló-függő. A lényeg, hogy a tanulók reflektáljanak arra (akár tanári rávezetéssel), hogy a két műfaj eltérő beszédhelyzete befolyásolja az „élettény” elbeszélhetőségét, értékelését, a szerzői szándékot – végső soron másként állíthatja olvasója elé magát az eseményt. Mindez elbizonytalaníthatja az önmagában vett (adott) esemény vagy tény létét.
 
A választott életrajzi tények, a húzókártyák eseményei illetve a „celebek” botrányai mindig az adott tanulócsoport előzetes tudásától és érdeklődésétől függnek.
Jelentésteremtés
3.
A jelentésteremtés fókuszában egy szövegértési feladat áll. A három, különböző nehézségű elméleti jellegű szövegrész az önéletrajz és az életrajz műfajának sajátosságaival és értelmezésével foglalkozik. A tanulók szakértői csoportokban dolgoznak. Minden csoport csak az egyik szöveget dolgozza fel a szövegértési feladatlaphoz hasonló típusfeladatokból álló tanári kalauz mentén. Ezt követően csoportonként prezentációkat készítenek az adott szövegrész értelmezéséből, és ezt frontálisan osztják meg a teljes tanulócsoporttal. Az osztály létszámától függően, ha egy-egy szöveget több csoport is feldolgozott, akkor a prezentáció során lehetőség van arra, hogy míg az egyik csoport prezentál, addig a másik kiegészít, kritizál. A prezentációkhoz kapcsolódó kérdések és vélemények megvitatására mindenképp adjunk lehetőséget. Ha szükséges, akkor tanári magyarázattal és kiegészítésekkel rendszerezzük a három szövegrész elméleti belátásait, és a tárgyalt műfajokra vonatkozó állításait és kérdésfeltevéseit.
 
A szövegek kiosztásánál lehetőség van differenciálásra: a legnehezebb az I. jelű szöveg, közepesen nehéz a II., és a legkönnyebb a III. szöveg. Amíg a csoportok a tanári kalauz feladataink megoldásán dolgoznak, addig járjunk körbe, és segítsük a munkájukat. Mivel a szövegek (különösen a II. és a III. szöveg) meglehetősen nehéz, ezért fontos lehet, hogy rávezető kérdésekkel segítsük a szövegrészek alapos és jobb megértését.
 
A szövegértési feladat kettős célt valósíthat meg: egyrészt konkrétan fejleszti a szövegértési kompetenciát az olvasásértési típusfeladatokon keresztül, másrészt a szövegrészletek a modul tematikus fókuszát, az (ön)életrajz műfajának sajátosságait járják körbe és árnyalják.
I.1., I.2.: Egyéni.
I.3.:
Narratívum: történet.
Énről szóló narratívum: az élettörténet olyan formája, amelyben az egyén értelmezi saját életeseményeit, egy bizonyos rendszer szerint válogatja és értelmezi azokat.
Releváns: valamilyen szempontból fontos, lényeges, arra vonatkozó.
Szisztemetikus: rendszeres, rendszerbe foglalt.
Koherens: összefüggő.
Identitás: önazonosság.
 
I.4. (például) Az ember történetek mesélése révén teszi önmagát érthetővé a társadalom és önmaga számára. Az egyén identitása az így értett élettörténet eredményeként jön létre.
 
I.5. Azért, hogy önmagunkat megértsük, és érthetővé tegyük. Azért, hogy életünk önmagában értelmetlen eseményeit egy adott rend szerint elrendezve értelmessé tegyük. Végső soron azért, hogy önazonosságra tegyünk szert.
 
I.6. Egyéni.
 
II.1., II.2.: Egyéni.
II.3.:
Összetett individuum: nem önálló, független, önmagában teljesen érthető, hanem különböző kulturális formákból, azokhoz viszonyulva építi fel önmagát.
 
Kulturális formák: az európai kultúrtörténetben létező formák, például híres (élet)történetek, narratív sémák.
 
Tradíció: hagyomány.
 
Fejlődéstörténet: a felvilágosodás korában (és a romantikában) gyökerező történettípus, amelynek jellemzője, hogy a történet során a hős személyisége változik, fejlődik, pl. felismer összefüggéseket, vagy a valódi értékeket, stb. A korábbi hőstípusok a történet során változatlan jellemek maradtak.
 
Karakter: jellem.
 
Önéletrajzi hagyomány: az európai kultúrtörténet korábbi, (híres) önéletrajzainak összessége, és azok normakészlete.
 
II.4. (például)
Az önéletrajz megírása lehetőséget teremt arra, hogy az egyén megértse életének eseményeit, folyamatait. Az önéletrajz végső soron önmagunk és életünk értelmezése.
II.5. (például)
Az önéletrajz korunk széles körben elterjedt műfaja. Sokan használják életük eseményeinek és tetteiknek értelmezésére. Az önéletrajz műfaji hagyományában jellemző a fejlődéstörténeti narratíva használata. A mai életrajzok gyakran eltérnek ettől a hagyománytól.
 
II.6. A későmodern (és a posztmodern) énfelfogások a személyiséget általában töredezettnek és szétesőnek látják. Az egyéniség ezekben a felfogásokban nem önálló, nem koherens egész. A fejlődéstörténeti elbeszélés inkább a premodern és modern személyiség leírására volt alkalmas.
II.7. Egyéni.
 
III.1.: Egyéni.
III.2. (például) Az életrajz hőse úgy jelenjen meg, mint egy korábban kezdődött történet célja, betetőződése vagy beteljesítése. Az előzmények magyarázzák, érthetővé teszik az életrajz hősét, és megnövelik súlyát, jelentőségét.
III.3. Célelvű (teleologikus).
III.4.
Tulajdon: tulajdonság.
Tollforgató hajlam: írásra, irodalmi tevékenységre való kedv és tehetség.
Katonaviselt: olyan ember, aki korábban katona volt.
Atavizmus: visszaütés (hasonlítás) az ősök valamely tulajdonságára.
Apparátus: eszköz(tár).
III.5. (például)
Az életrajzírók gyakran keresnek az életrajz hősének ősei között olyan előképeket, akik magyarázhatják az adott személy kiemelkedő tehetségét vagy tulajdonságait, ezzel azonban szándékaik szerint válogatják ki a múltból a céljaiknak megfelelő ősöket és személyeket, és sokszor hamis képet alkotnak.
 
III.6. Elítéli ezt az eljárást. Például:
„feleslegesnek kell tartanunk”
„kedvükre találnak” – vagyis nem tartja hitelesnek az így megalkotott történetet
„együgyűség” – pejoratív jelzővel illeti őket, stb.
 
III.7., III.8.: Egyéni.
Reflektálás
4-5.
A feladatok a szakmai önéletrajz elkészítésének – a mindennapi érvényesülés szempontjából elengedhetetlen tudását – gyakoroltatják különböző, részben játékos feladatokon keresztül. A választható feladatokból a felhasználó tanár állíthatja össze az aktuális feladatsort. Az itt látható életrajzi sablon helyett letölthetünk europass önéletrajzi sablont is, és a tanulók azon is elvégezhetik ugyanezeket a feladatokat. (http://europass.cedefop.europa.eu/img/dynamic/c1346/type.FileContent.file/CVExamples_hu_HU.pdf)
Az 5.C. feladat előnye, hogy a mindennapi élet szövegértési feladataival kell megbirkózniuk a tanulóknak a valóságos álláshirdetések értelmezésekor. Középszinten mindenképp érdemes kihasználni ezt a szövegértési kompetenciát fejlesztő lehetőséget.
A 6.B. feladat a jövőbeli tanulásnak és fejlődésének a tervezésére irányul, és így elősegíti az élethosszig tartó (vagy legalábbis távoli jövőbe mutató) tanulás előkészítését, tudatos tervezését. A feladat személyes szinten önismeretre is nevel.
Egyéni.
6.
Jó, hogyha az első változat elkészítését házi feladatnak adjuk. Nemcsak tanórai időt spórolunk vele, de az önéletrajz végiggondolása és megírása személyes elmélyülést igényel, amire otthoni körülmények között talán nagyobb az esély. A második változat elkészítése lehet egy következő házi feladat is, vagy akár órai munka. A hosszabb lélegzetű írásmű írószeminárium jellegű elkészítése (írópárokban, megadott értékelési szempontsorral) lehetőséget nyújt a tanári értékelésre is. Az elkészült és javított önéletrajzokat a tanár is értékelheti a kritériumos értékelési szempontsor segítségével.
Az önéletrajz elkészítése egyrészt az írásbeli kifejezés készségét fejleszti, másrészt tudatosítja a műfaj retorikai szabályrendszerét. Az írásmű tematikája ugyanakkor személyes, önismeretre irányuló kompetenciákat is fejleszt.
Egyéni. Vö.: az értékelési szempontsorral.

*
Életrajz
Szempontok
Önéletrajz
Az elbeszélő/szerző nem azonos a főhőssel, E/3 személyű a narráció.
Ki írja, kiről?
A szerző, az elbeszélő és a hős viszonya.
A szerző önmaga múltbeli énjéről ír. Jellemzően E/1. személyű narráció.
Népszerűsítő, leleplező-tényfeltáró, tudományos, stb.
Milyen célból íródhat (például)?
 
Hivatalos/praktikus (pl. állás megpályázásához), visszatekintés-önértelmezés, apologetikus, politikai, anyagi, stb.
Jellemzően inkább hivatásbéli, a nyilvános élet szférájába tartozó események. Vagy: pont ellenkezőleg, ha bulvár stílusú az életrajz, akkor pont ezeknek az eseményeknek a leleplezése is lehet a célja.
Milyen események kerülhetnek bele (jellemzően)?
A szerző szándékától függően szinte bármi, ami az életéhez a megírás idejéig köthető. (Privát és nyilvános élet eseményei, érzelmek, viszonyok, stb.)
Amire a szerző emlékszik. Hazudhat is.
A szerző nem ismerheti hősének belső életét, érzelmeit, indítékait úgy, mint egy önéletrajz esetén. Kevesebb az információja a privát életre vonatkozóan.
Milyen események nem kerülhetnek bele (jellemzően)?
Saját haláláról senki sem számolhat be. A kínos vagy eltitkolandó privát eseményeket esetleg elhallgathatja (vagy: az is elképzelhető, hogy pont ezeknek az eseményeknek az erős értelmezése, kanonizálása a célja).
Egyéni, csoportfüggő.
Milyen példáit ismeritek a két műfajnak?
 
Egyéni, csoportfüggő.
Egyéni, de feltételezhetjük, hogy reflektálnak arra, hogy az eltérő viszony szerző és hős között más motívumokkal, szándékokkal jár az írás során. Végső soron más szöveget eredményez.
Saját tapasztalatunk a két műfajról.
 
 
 
 
Eszközigény: Húzókártyák a 2.B. feladat választása esetén. Például ilyen jellegű kártyákat készíthetünk:
 
Jean-Jacques Rousseau (1712-1778), aki az Emil, avagy a nevelésről című munkájában elhivatottan áll ki a korai nevelés fontossága mellett, saját gyermekeit lelencházba adta.
Mikszáth Kálmán (1847-1910) 1873-ban vette feleségül Mauks Ilonát, akit 1878-ban elhagyott, azt állítva, hogy mást szeret. 1882-ben, miután sikeres író lett, ismét elvette korábbi feleségét, akivel az író haláláig éltek együtt.
Szappho (i.e. 6. század első fele) az első ismert költőnő. Leszbosz szigetén élt, ahol női szerelméhez szóló verseit írta (Pl.: Úgy tűnik nékem… vagy Édesanyám, nem perdül a rokka… kezdetű verseit). A leszbikus szerelem róla kapta a nevét.
Paul Verlaine 1871-ben ismerkedett meg Arthur Rimbaud-val, s szerelmes lett belé. A két költő heves viszonyát dolgozza fel a Napfogyatkozás című film. Verlaine többször bántalmazta feleségét, majd elhagyta. Az időközben megszületett fiával nem törődött.
Jane Austen (1775-1817) visszavonultan élt, mert súlyos betegségben szenvedett. Az akkor még gyógyíthatatlan Addison-kór következtében a teste elfeketedett. A betegség elhatalmasodása után már nem járt emberek közé.
Esterházy Péter nagyregénye, a Harmonia Caelestis 2000-ben jelent meg. A regény (részben) emlékállítás az író édesapjának. A regény megjelenése után derült ki, hogy Esterházy édesapja titkos-ügynökként dolgozott a létező szocializmus rendszerében. 2002-ben jelent meg a Javított kiadás című regény, amely az író Esterházy szembesülését dolgozza fel.
 
A fenti kártyák csak példák. A konkrét húzókártyákat mindig az adott tanulócsoport ismereteihez, korábbi tanulmányaihoz kell igazítani!
Szótárak és/vagy internetkapcsolat a 3.a. feladathoz.
Csomagolópapírok és filcek a 3.b. feladathoz.
Internet és nyomtató, amennyiben az 4-5. feladatnál europass önéletrajzi sablont szeretnénk használni, vagy valós álláshirdetéseket letölteni.
Internetkapcsolat az 4.A. feladathoz.
Húzókártyák az 4.B. és 4.C. feladatokhoz. Csak a példa kedvéért:
4.B.:
 
orvos
újságíró
fogtechnikus
biológus kutató
kozmetikus
hivatásos sofőr
 
4.C.: Csak a példa kedvéért két álláshirdetés. Számtalan, változatos hirdetés szövege tölthető le, pl. a http://jobline.hu oldalról, vagy más internetes álláskereső oldalakról.
 
Cégünk egy stuttgarti központtal működő, vezető nagykereskedelmi vállalat a csavar, szerszám, és rögzítés-technikai eszközök piacán. A budapesti székhelyű leányvállalatunk alkalmazásában álló munkatársat keresünk irodavezető pozícióba. Az Ön munkaköre az ügyfélszolgálatos csoport irányítását, valamint az értékesítést támogató, adminisztratív feladatokat foglal magában. A pozíció betöltője emellett felelős az ajánlatkérések, szállítói rendelések készítéséért és a készletgazdálkodásért is.
Az ideális jelölt kereskedelmi végzettséggel, ügyfélszolgálaton szerzett tapasztalattal, biztos számítógépes ismeretekkel, valamint német- vagy angol nyelvismerettel rendelkezik. A néhány éves csoportvezetői illetve beszerzői tapasztalat előnyt jelent.
Románvárosi Óvoda pályázatot hirdet óvodai dajka munkakör betöltésére. A munkavégzés helye: Békés megye, 5700 Gyula, Galamb utca 16. A munkakörbe tartozó, illetve a vezetői megbízással járó lényeges feladatok: a gyermekek gondozásában, öltöztetésében, tisztálkodási teendőkben való részvétel. Az étkezés kulturált lebonyolításában való aktív közreműködés. A nyugodt pihenés feltételeinek megteremtése. Az óvoda helyiségeinek tisztántartása. Az óvodapedagógus aktív segítője. Pályázati feltételek: középfokú képesítés, dajkaképző, szakirányú tapasztalat (legalább 1-3 év).
 
 
 

További felhasznált irodalom:

 
Mekis D. János – Z. Varga Zoltán: „Előszó.” In: Írott és olvasott identitás. Az önéletrajzi műfajok kontextusai. L’Harmattan – PTE, Modern Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti Tanszék, Budapest, 2008.
 
Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora. MKÖM 18-19. kötet, Akadémiai, Budapest, 1960.
 
Narratívák 5. Narratív pszichológia. Szerkesztette: László János, Thomka Beáta. Kijárat, Budapest, 2001. Különösen: Kenneth J. Gergen – Mary M. Gergen: „A narratívumok és az én mint viszonyrendszer.”, 77-119.
 
 
Pethőné Nagy Csilla: Módszertani Kézikönyv, Korona, Budapest, 2005.
 


Modulterv – tanulói oldal
 
 
A modul témája, célja:
A következő tanulói egység célja, hogy elmélyülten megismerkedjünk két egymással rokon műfaj – az életrajz és az önéletrajz – sajátos normakészletével és konvenciórendszerével. A két műfaj jellemzőit egyszerre közelítjük meg elméleti és gyakorlati szinten: különböző írásgyakorlatok tapasztalataira reflektálunk az elmélet szintjén, és az elméleti belátások mentén készítünk önéletrajzokat/életrajzokat. A tanulási folyamat egyik célja, hogy a mindennapi életben is kiemelkedően hasznos alkalmazás-szintű tudásra tegyünk szert: begyakoroljuk a szakmai önéletrajz tervezésének és elkészítésének lépéseit.
 
 
 
 
    Ráhangolódás
 
 
 
1. feladat – tudásmozgósítás
Hasonlítsátok össze az önéletrajz és az életrajz műfaji sajátosságait eddigi ismereteitek alapján!
Csoportoddal együttműködve töltsétek ki az alábbi szemponttáblázatot az utolsó sor kivételével (azt majd később kell kitölteni)!
 
Életrajz
Szempontok
Önéletrajz
 
Ki írja, kiről?
A szerző, az elbeszélő és a hős viszonya.
 
 
Milyen célból íródhat (például)?
 
 
 
Milyen események kerülhetnek bele (jellemzően)?
 
 
Milyen események nem kerülhetnek bele (jellemzően)?
 
 
Milyen példáit ismeritek a két műfajnak?
 
 
 
Saját tapasztalatunk a két műfajról.
 
 
 
 
 
2. feladat – életrajz/önéletrajz
2.A.
A.1. Idézzetek fel minél több olyan „botrányos” életrajzi tényt, eseményt, amelyet irodalomtörténeti tanulmányaitok során ismertetek meg az egyes írókról, költőkről!
 
A.2. Dolgozzatok párban! Válasszatok ki pároddal egy eseményt, és írjatok belőle életrajz/önéletrajz részletet! Az egyikőtök írja meg az adott eseményt vagy életrajzi adatot úgy, mintha az az adott szerző önéletrajzának egy részlete lenne. A páros másik tagja ugyanezt az eseményt úgy írja meg, mintha az az adott személyről szóló életrajz egy részlete lenne!
A megírás előtt tisztázzátok a magatok számára, hogy vajon a képzeletbeli szerzőt (akinek a nevében írtok) milyen célok, szándékok vezethetnek a megírás során, és ennek figyelembevételével dolgozzatok!
 
A.3. Alakítsatok négyfős csoportokat úgy, hogy minden csoportban két páros legyen, de a párosok különböző csoportokból érkezzenek (így négyen lesztek együtt, egy-egy páros, különböző csoportokból). Olvassátok fel egymásnak életrajz és önéletrajz részleteiteket úgy, hogy a neveket mindenhol kihagyjátok. Találjátok ki, hogy kiről szólhatnak a másik páros szövegei!
 
A.4. Folytassatok eszmecserét a tapasztalataitok nyomán! Mit tapasztaltatok a megírt és a meghallgatott szövegek alapján: hogyan, miben tér el, illetve mennyiben azonos vagy hasonló a két műfaj?
Hogyan alakítják a műfaji sajátosságok egy adott esemény elbeszélését?
Milyen szándékok mozgattak benneteket írás közben önéletrajzi-, illetve életrajzi szerzőként?
Töltsétek ki a fenti szemponttáblázat utolsó sorát tapasztalataitok alapján!
 
2.B. Dolgozzatok párban! Páronként húzzatok egy kártyát a tanárotok által kínált életrajzi események közül!
Dolgozzátok fel a kapott eseményt az A.2.-A.4. –ben leírt lépések alapján!
 
2.C.
C.1. Idézzetek fel együtt minél több olyan „botrányos” életrajzi tényt, eseményt, amelyet az utóbbi időben olvastatok, hallottatok híres pop-sztárokról, színészekről, TV-s személyiségekről!
 
C.2. Dolgozzatok párban! Válasszátok ki pároddal az egyik „celeb” botrányos életrajzi eseményét és dolgozzátok fel különböző műfajú szövegként! Az egyikőtök írja meg az adott eseményt vagy életrajzi adatot úgy, mintha az az adott híresség önéletrajzának, önvallomásának egy részlete lenne. A páros másik tagja ugyanezt az eseményt úgy írja meg, mintha az az adott személyről szóló bulvársajtóbeli cikk, vagy leleplező életrajz egy részlete lenne!
 
C.3. Folytassátok a munkát az A.3. és A.4.-ben leírt lépések alapján!
 
 
 
 
 
 
    Jelentésteremtés
 
 
 
3. feladat – élettörténet és elbeszélés
3.a. Olvassátok el az egyik (I., II. vagy III. jelű) elméleti szöveget, és dolgozzátok fel a hozzá tartozó tanári kalauz segítségével! Minden csoport csak az egyik szöveggel dolgozzon (a feldolgozás során szakértői csoportokban dolgozunk)!
 
 
I. Szöveg:
 
„A történetekkel mindannyian szüleink ölében ülve találkozunk először. Tündérmesék, népmesék, legendák és mítoszok formájában jutnak el hozzánk az emberi cselekvésről szóló első jól strukturált beszámolók. (…) És talán e bensőséges és hosszan tartó ismeretség miatt, a történetek az alapvető eszközeink ahhoz, hogy önmagunkat a társadalomban érthetővé tegyük. Terjedelmes történeteket mondunk el gyermekkorunkról, családtagjainkhoz fűződő kapcsolatainkról, iskolai éveinkről, első szerelmi élményünkről, gondolkodásmódunk fejlődéséről és így tovább. Történeteket mesélünk a múlt éjszakai buliról is, a ma reggeli tanítási óráról, vagy egy társaságban töltött ebédről. (…) Mindezen esetekben a történetek formáját használjuk fel arra, hogy magunkat másokkal és önmagunkkal azonosítsuk. (…) aligha alábecsülhető a történetek fontossága életünkben, valamint az, hogy ezek az én érthetővé tételének közvetítő közegéül szolgálnak.”
„Bevezetjük tehát az énről szóló narratívum fogalmát, amely arra utal, ahogyan az egyén az énre releváns események közötti viszonylatokról időbeli számvetést végez. Egy énről szóló narratívum kialakítása során az egyén koherens kapcsolatokat igyekszik létesíteni életének eseményei között. Ahelyett, hogy az egyén saját életét egyszerűen csak úgy látná, mint ’egyik átkozott eseményt a másik után’, igyekszik szisztematikusan egymásra vonatkoztatva megérteni az élet eseményeit. (…) Az ember jelenlegi identitása tehát nem egy pillanatszerű és titokzatos esemény, hanem az élettörténet törékeny eredménye.”
 
Kenneth J. Gergen – Mary M. Gergen: A narratívumok és az én mint viszonyrendszer.
 
I. Tanári kalauz A narratívumok és az én mint viszonyrendszer című szöveghez:
 
I.1. Olvasd el magadban a szövegrészt kétszer, és alkalmazd a jelölés (INSERT) technikát közben!
 
I.2. Beszéljétek meg együttműködő csoportodban a jelöléseitek nyomán felmerülő kérdéseket, és próbáljatok meg segíteni egymásnak a szöveg megértésében!
 
I.3. Definiáljátok a szöveg alábbi kulcsfogalmait és idegen szavait (ha szükséges, használhattok forrásokat – pl. szótár, lexikon, internet – is):
 
narratívum:
 
énről szóló narratívum:
 
releváns:
 
szisztematikus:
 
koherens:
 
identitás:
 
I.4. Foglaljátok össze a szöveg bekezdéseinek lényegi állításait 1-1 mondatban – alkossátok meg a két bekezdés tételmondatait!
 
I.5. Miért meséljük el életünk eseményeit a szerzőpáros szerint?
 
I.6. Mit gondoltok, igaza van a szerzőpárosnak abban, hogy az „én”-t, az önazonosságot történetek hozzák létre?
Keressetek saját érveket az állítás mellett és ellen is!
 
Érveink az állítás mellett:
Érveink az állítás ellen:
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
II. Szöveg:
 
„Az önéletrajz műfaja – nemcsak írott, irodalmi jelenségként értve azt – úgy tűnik, korunk egyik legfontosabb önértési kategóriája. Művészek, politikusok, előadóművészek, közéleti szereplők, magánemberek magyarázzák önéletrajzi összefüggésekkel tetteiket, műveiket. A visszatekintő önéletírás hagyományában összetett individuummal találkozunk, amely változatos kulturális formák révén s ezekhez viszonyulva fogalmazza meg önmagát. Ez a tradíció tovább él ugyan napjainkban, ám a mai kulturális tér mintha nem kedvezne a klasszikus, fejlődéstörténeten alapuló önéletrajzi mintá(zat)nak és az ezt megalapozó (s másrészt ebből következő) énfelfogásnak. A jelenkori önéletrajz afelé mutat, hogy a nyilvánosság terében színre lépő karakter puszta létezésről hírt adó önkijelentésévé váljon. Némi túlzással: a büszke vagy szégyenkező ’ilyen vagyok” helyett a mai (…) önéletíró csupán annyit mond: ’vagyok’.”
 
Mekis D. János – Z. Varga Zoltán: „Előszó.” In: Írott és olvasott identitás. Az önéletrajzi műfajok kontextusai.
 
II. Tanári kalauz az Írott és olvasott identitás. Az önéletrajzi műfajok kontextusai című szövegrészhez:
 
II.1. Olvasd el a szövegrészt magadban kétszer, és húzd alá azokat a részeket, amelyeknek a megértése nehézséget okoz!
 
II.2. Az aláhúzott részekre vonatkozóan tegyél fel írásban konkrét, tisztázó jellegű kérdéseket!
Tegyétek fel egymásnak kérdéseiteket, és próbáljátok együtt megválaszolni azokat!
 
II.3. Értelmezzétek a szövegrész alábbi fogalmait (ha szükséges, használjatok forrásokat – pl. lexikon, szótár, internet – is)! A fogalmaknak a fenti szövegben betöltött jelentését határozzátok meg!
 
összetett individuum:
 
kulturális formák:
 
tradíció:
 
fejlődéstörténet:
 
karakter:
 
önéletrajzi hagyomány:
 
II.4. Értelmezzétek a szöveg első mondatát! Mit jelenthet az, hogy az önéletrajz önértési kategória? Fogalmazzátok meg saját szavaitokkal!
 
 
II.5. Foglaljátok össze a szövegrészt vázlatszerűen! A vázlat négy egyszerű, kijelentő mondatból álljon!
 
 
II.6. Mit gondoltok, miért nem annyira elterjedt a jelenkori önéletrajzokban a fejlődéstörténeti séma? Mit tudtok a 20-21. századi énfelfogásról?
 
II.7. Mit gondolsz, ha te írnál egy önéletrajzot, az melyik önéletrajzi formára hasonlítana inkább? A klasszikus „ilyen vagyok”, vagy a jelenkori „vagyok” típusú önéletrajzra? Miért?
Beszélgessetek erről csoportodban!
 
 
III. Szöveg:
 
„Fölöslegesnek kell tartani az életrajzírók eljárását, hogy a rajzolandó személytől olyan messzire eltávoznak, amilyen messze csak lehet, ahonnan az illetőt meglátni lehetetlen. Elmélyednek a megelőző századokba s hosszú ismertetéseket hoznak le az illető vélt vagy állítólagos őseiről, dédanyákról és dédapákról, fölemlítvén olyan tulajdonaikat, amelyek többé-kevésbé hasonlítani látszanak a leírandó dédunokához. Ha vitéz volt az illető, kikeresik családjából a katonaviselt alakokat, ha költő volt, előrángatják eleinek tollforgató hajlamát, vagy legalább ábrándos lelkületét, mintha az emberi nagysághoz, mint a csász. kir. kamarássághoz, ősi előzmények és próbák volnának szükségesek. És minthogy minden embernek sok dédapja és dédanyja volt, mindent találnak, amit keresnek, elhallgatván azt, ami elütő és felemlítvén mindazt, ami némileg hasonlítható és felhasználható és ezzel a témáról a divatos, modern ismeretek körébe tolakodó atavizmus malmára hajtják a vizet. De ha nincsenek ilyen dokumentumok, e krónikások gyakran megelégszenek egy kis együgyűséggel is. Nagy apparátussal tárgyalja Deák egyik életírója a Deák-címerben lévő írótoll jelentőségét, mintha el akarná velünk hitetni, hogy azért adta egy régi király, mert az ország majdan megszületendő bölcsének vele kell egy napon megírnia a híres 1861-iki feliratot.”
Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora. (Első fejezet, Az elődök.)
 
III. Tanári kalauz a Jókai Mór élete és kora részletéhez:
 
III.1. Olvasd el a szövegrészt kétszer magadban, és dolgozd fel a kettéosztott napló technikájával!
 
III.2. Mit gondoltok, mi lehet az életrajzírók célja a szövegben leírt módszerrel?
 
III.3. Mit gondoltok, milyen történelemszemlélet húzódik meg a szövegben leírt eljárás mögött?
 
III.4. Értelmezzétek a szövegrész alábbi szavait, kifejezéseit (ha szükséges, használhattok forrásokat – pl. lexikot, szótárt, stb. – segítségül)!
 
tulajdon:
 
tollforgató hajlam:
 
katonaviselt:
 
atavizmus:
 
apparátus:
 
III.5. Foglald össze a szövegrész tartalmát saját szavaiddal egy összetett mondatban!
Osszátok meg egymással tömör tartalmi összefoglalóitokat, és alkossatok egy közös, mindenki által jónak tartott változatot!
 
III.6. Mi lehet a szöveg szerzőjének a véleménye az életrajzírók bemutatott eljárásáról?
Miből gondoljátok – bizonyítsátok szövegrésszel!
 
III.7. Mi a saját véleményed a kérésben? Fontos lehet-e szerinted, hogy egy ember ősei között talál-e olyan személyt, aki valamiben hasonlít hozzá? Miért?
 
III.8. Gondold végig, hogy mit tudsz saját felmenőidről! Fontos-e a te számodra, hogy bizonyos jellemvonásaidat, tehetségedet vagy érdeklődési körödet valamilyen ősödben is felfedezd? Hozzájárul saját önértésedhez családi múltad? Hogyan?
Beszélgessetek erről csoportodban!
 
3.b. Készítsetek prezentációt a feldolgozott elméleti szövegből csomagolópapírra, és osszátok meg szöveg-értelmezésetek eredményeit a többi csoporttal is!
A prezentációk során a következőket tartsátok szem előtt:
 
– A prezentációban nem kell kitérnetek a szövegértési feladatsor minden kérdésére, inkább foglaljátok össze a szöveg legfontosabbnak ítélt meglátásait, és közös gondolkodásotok eredményeit!
 
 – Olvassátok el a többi csoport szövegrészleteit is, hogy követni tudjátok a prezentációkat!
 
– Készítsetek rövid jegyzetet az elhangzottakról!
 
– Minden prezentáció után vitassátok meg az elhangzottakat! Tegyetek fel tisztázó jellegű kérdéseket, ha szükséges!
 
– Az azonos szövegrésszel dolgozó csoport prezentációját egészítsétek ki saját, fontosnak vélt eredményeitekkel, illetve jelezzétek, ha valamiben nem értetek velük egyet!
 
 
 
     Reflektálás
 
 
 
 
4. feladat – CV
Írópároddal közösen dolgozva tanulmányozzátok az alábbi szakmai önéletrajzi sablont!
 
SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ
 
 
 
Személyes adatok:
Ide kerülhet
egy igazolványkép
Név:
 
Születési hely, idő:
Levelezési cím:
Telefon:
Fax:
E-mail:
 
Tanulmányok:
 
(Az iskolai végzettségek felsorolása kerül ide, időben visszafelé: vagyis a legfrissebbel kezdjük, és úgy haladunk sorban visszafelé. Csak vázlatos felsorolásszerűen, pl.:
 
2010. a végzettség neve (pl. OKJ-s szakma) az intézmény neve
2005. a végzettség neve (pl. érettségi), az intézmény neve
Stb.)
 
Nyelvtudás:
 
(A nyelvvizsgák és a becsült nyelvtudási szintek felsorolása nyelvenként, vázlatszerűen.)
 
Gépkocsivezetői engedély:
 
(A jogosítvány típusa, ha van, a képesítés megszerzésének ideje.)
 
Számítógépes ismeretek:
 
(Az ismert programok és azok ismeretének szintje, felsorolásszerűen. Pl.:
WORD felhasználói szinten
EXCELL felhasználói szinten, stb.)
 
Munkahelyek:
 
(A munkahelyek és munkakörök felsorolása, időben visszafelé haladva, vázlatpontokban a dátumok megjelölésével.)
 
Egyéb szakmai tapasztalatok:
 
(Itt sorolhatók fel más, nem hivatalos munkahelyen szerzett tapasztalatok, időben visszafelé haladva.)
 
Díjak, kitüntetések, publikációk:
 
(Itt sorolhatók fel, amennyiben vannak, szintén időben visszafelé.)
 
Motivációs levél és önjellemzés:
 
(A megpályázott munkakör betöltése szempontjából fogalmazott rövid, maximum fél oldalas írás, amelyben a pályázó kifejti, hogy miért érzi magát alkalmasnak a munkakör betöltésére, hogy milyen – a munka szempontjából releváns – személyes kompetenciákkal bír, és hogy milyen céljai vannak a megpályázott álláslehetőséggel.)
 
 
Kelt, hely és dátum
 
Név és saját kezű aláírás
 
 
 
 
A. Húzzatok egyet a tanárotok által kínált húzókártyák közül! A kártyán egy szakma nevét láthatjátok. Keressetek az iwiw-en valakit, akinek a szakmája megegyezik a kártyán láthatóval, majd az adatlapon szereplő információk alapján töltsétek ki a fenti önéletrajzi sémát! (Amennyiben szükséges, egészítsétek ki a hiányzó adatokat saját ötleteitekkel!)
 
B. Húzzatok egyet a tanárotok által kínált húzókártyák közül! A kártyán egy szakma nevét láthatjátok. Találjátok ki az adott szakma egy képzeletbeli képviselőjének portréját és szakmai életútját! (Találjatok ki egy nevet, születési adatokat, tanulmányokat, munkahelyeket, stb.!) A képzeletbeli információk alapján töltsétek ki a fenti önéletrajzi sémát!
 
C. Húzzatok egyet a tanárotok által kínált húzókártyák közül! A kártyán egy állás hirdetése olvasható. Értelmezzétek az adott munkahely, munkakör követelményeit, majd készítsetek egy képzeletbeli szakmai önéletrajzot a fenti séma szerint! Töltsétek ki az önéletrajzi mintát úgy, hogy az egy olyan (képzeletbeli) személy önéletrajza legyen, aki megfelelne az adott munkakör betöltésére!
 
 
5. feladat – saját CV írása
A. Készítsd el saját hivatalos önéletrajzodat az adott séma felhasználásával!
 
B. Tervezd meg/képzeld el a jövőt! Mi szeretnél lenni, hol szeretnél tartani 30 évesen?
Írd meg a saját képzeletbeli CV-det, úgy hogy a 30 éves önmagad adatai szerepeljenek benne!
 
6. feladat – saját önéletrajz írása
6.a. Írj egy hagyományos elrendezésű (szöveges, egész mondatokból álló, kronologikus elrendezésű) önéletrajzot legalább 2-3 oldal terjedelemben! Azokról a személyes viszonyokról, élményekről írj, amelyekről úgy gondolod, hogy fontosak a számodra, és meghatározzák, hogy ki vagy TE!
 
Mielőtt elkezdenél írni, készíts vázlatot! Ügyelj arra, hogy írásodnak legyen eleje, közepe és vége: tartson valahová, és kerek egészet alkosson!
 
Olvasd át a 6.c. pontban látható kritériumos értékelési táblázatot, és ha szükségesnek érzed, javíts írásodon, hogy minél inkább megfeleljen az értékelési szempontoknak!
 
6.b. Üljetek össze párba szabadon! Olyan társat válasszatok, akinek szívesen megmutatjátok elkészült személyes életrajzotokat! Olvassátok el egymás életrajzait, és folytassatok három lépéses interjút egymással az életrajzokról!
 
6.c. Értékeljétek egymás írásait az alábbi szempontok alapján:
 
Értékelési szempontok
Igen
Részben
Nem
Az életrajz kronologikus elrendezésű, a múlttól halad a jelen felé, és egy életutat beszél el – megfelel a műfaj szabályainak.
 
 
 
Az életrajz néhány hangsúlyos esemény és/vagy emberi viszony bemutatásával éri el, hogy az olvasó képet kapjon arról, hogy az életrajzi alany számára melyek a fontos értékek, hogyan látja önmagát és életútját.
 
 
 
Az életrajz választ keres arra a kérdésre, hogy ki vagyok én (milyen vagyok, melyek a karakterisztikus jellemzőim), illetve, hogy hogyan/miért lettem ilyen.
 
 
 
Az életrajz nyelvileg igényes, nincs benne helyesírási hiba, megfelel a stiláris elvárásoknak.
 
 
 
Az életrajz retorikailag felépített, logikailag tagolható, van eleje, közepe és vége.
 
 
 
 
 
6.d. Javítsatok írásaitokon az értékelés eredményének megfelelően!
Egészítsd ki, írd át (vagy újra) életrajzodat a megbeszéltek nyomán!

 


<< vissza