Cikkek, tanulmányok Források Bibliográfiák Tananyagok, modultervek Ajánlók Korábbi számaink tartalma Elérhetőségeink

nyomtatás

[A tananyaghoz kapcsolódó tanulmány]

Berényi Éva
                                                                                                                                
Újuló nyelvünk, cserélődő szókészletünk
(Nagy Levente azonos című cikkének feldolgozása)
 
 
A modul témája, célja:
Nagy Levente cikkének felhasználásával a nyelv legszembetűnőbb, legjobban érzékelhető változásával, a szókészlet cserélődésével foglalkozunk a 3 órára tervezett modulban (2x45 perc + 45 perc). Bár ez a tematika így leszűkíti a nyelvben lezajló - egyébként nagyon sokrétű - változást a lexémák szintjére, de éppen ezért lehetőséget kapunk arra, hogy mélyebben tanulmányozzuk azt a folyamatot, ahogy egy szó bekerül a nyelv életébe, vagy éppen kiesik onnan. Világossá tehetjük diákjaink számára, hogy amit gyakran romlásként érzékelünk, az valójában szükségszerű változás, hiszen a nyelv – jelen esetben a szókincs – csak lenyomata, tükre a körülöttünk végbemenő társadalmi, gazdasági, politikai stb. mozgásoknak. Saját korunkból kiindulva, nyelvünk mai állapotát értékelve történelmi távlatokban vizsgáljuk azt, hogy milyen okok váltják ki a szókészlet bővülését, szűkülését. A nyelvújítás sikereinek és kudarcainak bemutatásával kialakíthatjuk a gyerekekben azt a tudatos hozzáállást, hogy mi is felelősek vagyunk a nyelv megőrzésében, javításában vagy éppen rontásában, mivel olyan szavakkal dolgozunk, amelyek nem természetes úton kerültek a szókészletbe. Párhuzamot vonhatunk a nyelvújítás kora, a 30-as évek és napjaink szóalkotó tevékenysége között. A kooperatív tanulási módszerek alkalmazása lehetőséget ad arra, hogy diákjaink nagyrészt csoportban, egymást segítve, illetve önállóan dolgozzák fel az óra alapjául szolgáló cikket, mozgósítsák korábbi ismereteiket, illetve kibővítsék azokat. A feldolgozás során többször is lehetőséget kapnak, hogy reflektáljanak az adott jelenségre, így fejleszthetik kritikai látásmódjukat.
 
 
 
Fejleszthető kompetenciák:
Személyes
Szociális
Kognitív
reális önértékelés,
alkalmazkodás.
mások megértése;
kommunikáció;
együttműködés;
konfliktuskezelés;
csapatszellem.
felidézés;
összefoglaló képesség;
szimbólumhasználat;
kategóriahasználat;
nézőpontváltás;
analizálás;
indukció;
dedukció;
ötletelés;
szintetizálás;
előrejelzés;
értékelés;
kérdésfeltevés.
 
 
 
 
Célcsoport:
A cikk témájának sokrétegűségéből adódóan több évfolyamon is beilleszthetjük feldolgozását a tananyagba. Foglalkozhatunk vele 9.-ben a beszéd és a nyelv témakörén belül a szóalkotás módjainak tanításakor (én erre a korosztályra terveztem az órákat), de 11.-ben a nyelvművelő mozgalmak tanulmányozásakor, illetve 12.-ben a nyelvtörténet témájánál és szókincsünk bővülésénél is hasznos lehet (ekkor főleg ismétlésként).
 
Javasolt óraszám: 3 (2+1)
 
Előfeltétel-tudás:
Ha 9.-ben tanítjuk, akkor az általános iskolában tanultakra támaszkodhatunk, így ismerik a szókészlet fogalmát, a szóalkotási módok közül foglalkoztak a szóképzéssel és a szóösszetétellel, illetve vannak ismereteik a nyelvújításról. 11.-ben ismerik már a szóalkotás ritkább módjait is (átismételhetik a 9.-es anyagot), 12.-ben használhatjuk az első két órát ismétlésnek, de a szókincsbővülés témakörébe beilleszthető a 3. óra akár önállóan is.
 
 
Megjegyzések a feladatokhoz
  • a tanári instrukciókat kiemeltem;
  • a modult egy dupla órára és egy 45 perces órára terveztem.
 
Az 1-2. óra vázlata:
 
Információk a felhasználó tanároknak:
 
Megjegyzések
Lehetséges megoldás(ok)
Ráhangolódás
1.
 
1.A munka megszervezése 
 5 perc

 
Az osztályt négyfős csoportokra osztjuk. Az órát 28-as létszámra terveztem, hét csoporttal számoltam. A csoportalakítás véletlenszerű módját választottam, ehhez kiírok papírokra diáknyelvi szavakat, és az asztalokra odakészítem ezeknek a köznyelvi megfelelőjét. A gyerekek húznak egyet-egyet a papírokból, és megkeresik a helyüket.
 
 
Ezek a diáknyelvi szavak a Diáksóder 2 című könyvből valók. Minden csoport mondjon rögtön egy-egy mai diáknyelvi szinonimát a saját szavához! (A könyv 2008-ban jelent meg, azóta valószínűleg jelentek meg újabb szavak.)

     
Bemutathatjuk a könyvet is, de még szerencsésebb, ha előzetes felkészüléssel megkérünk egy tanulót, hogy tartson rövid könyvismertetőt.
 

 
Ajánlható könyvek:
  • Szűts László: Diáksóder 2, Napkút Kiadó, 2008
  • Kövecses Zoltán: Magyar szlengszótár, Akadémiai Kiadó, 1998)
 
2. 10 perc
 
A következő 2/A és 2/B feladatok közül választhatunk, de akár mindkettőt is megoldathatjuk.
 
Új szavak a nyelvbe nem csak a diákok sajátos nyelvhasználatából kerülnek be. Most egy más jelenségre láttok példát a következő feladat(ok)ban.
 
2/A  Képsorozatra való reflektálás
 
Minden csoport megkapja a képsorozatot (mellékletben), és ehhez kapcsolódva oldja meg saját feladatát. Ha kész vannak, megoldásaikat ismertetik a többi csoporttal. A fotók azzal a céllal készültek, hogy bemutatható legyen velük a mindennapjainkban létező kettősség: az idegen és magyar nyelvű feliratok, illetve szavak együttélése. A feladatok arra szolgálnak, hogy a gyerekek valamilyen álláspontot foglaljanak el ebben a kérdésben.
 
2/B Szövegre való reflektálás (ld. a Mellékletben)

 
A csoportok a cikkből vett, idegen szavakkal teletűzdelt mondatrészlettel foglalkoznak. Ez megoldható úgy, hogy felolvassuk nekik, vagy megkapja minden csoport kinyomtatva. A feladatuk az lesz, hogy reflektáljanak a szövegre, azaz írjanak véleményt ez alapján a magyar nyelv mai állapotáról! A csoportok elmondják közösen kialakított véleményüket.
Az észrevételeket összegyűjthetjük a táblán, vagy csak meghallgatjuk.
 
Mivel mindkét feladat azt az érzelmi reakciót mozgósítja, amely az idegen szavak bekerülését a nyelv romlásaként értékeli, a ráhangolódási rész zárásaként érdemes egy gyors szavazást tartani erről a kérdésről.
 
Szerintetek romlik-e a magyar nyelv? 
A kapott eredményt (hány százaléka mondja az osztálynak, hogy igen, és mennyi a nemek aránya) felírhatjuk a tábla szélére, mert az óra végén - ha megismételjük a szavazást – láthatjuk az esetleges elmozdulást.
 
 
 
1.           elégtelen/egyes osztályzat: dugó, kampó, kapa, tök
2.           köszönés: csá!, csumi!, cső!, csákány!
3.             jó: király, sirály, penge, baró
4.             bukik: meghúzták, megrántották, elkaszálták, buktázott
5.             szerelmes lesz: belezúgott, bezsongott, dúl a lamúr, becsajozik/behapsizik
6.             vécé: klotyó, klozi, dupla nulla, bűzbarlang
7.             pénz: zseton, lé, zsé, suska
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A megoldás a diákoktól függ.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Jelentésteremtés
3.
 
5 perc
 
Fogadjuk el azt az álláspontot, hogy nyelvünk nem romlik, hanem változik. De milyen körülmények, okok váltják ezt ki?
Hogyan érzékeljük, hogy változik a nyelv?

 
 
Készítsünk pókhálóábrát, melynek segítségével mozgósíthatjuk a diákok eddigi ismereteit! (ld. a Mellékletben) Rajzoljuk fel a táblára a következő ábrát (a kivezető vonalak száma attól függ, hány megoldást mondanak a diákok)! Először kérdezzünk rá az okokra, írjuk be az ábrába a gyerekek megoldásait, majd tegyük fel a második kérdést, és az erre vonatkozó ötleteket is írjuk fel!
 

 
Ezután adjuk ki (esetleg írásvetítővel vagy projektorral kivetítjük) a cikk erre vonatkozó részét (ld. a Mellékletben), és ha kell, kiegészítjük az ábrát. A diákok ezt saját füzetükbe írják.
15 perc
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Kiegészítés a cikkből:
Nyelvváltozás okai:
  • társadalmat átható változások (letelepedés, kereszténység felvétele, idegen népek uralma, rendszerváltás, technikatörténeti forradalmak stb.).
 
Érzékelése:
  • szókészlet változása (új szavak születnek, régiek eltűnnek, idegen szavakat veszünk át);
  • az utóbbit gyakran a nyelv romlásaként érzékeljük.
 
4.
 
10 perc
 
Az ábrában mindenképpen szerepeljen, hogy új szavak kerülnek a nyelvbe.
 
Legjobban a szókincsben érzékeljük a nyelv változását. De hogy hogyan is megy végbe az új szavak születése, a cikk további részletéből ismerhetjük meg. (ld. a Mellékletben) Mindenki saját feladatot kap, a megoldásotokat ismertessétek a többiekkel!
  
Ezután újabb szempontokat adunk meg, hogy ezekkel az új szavak életét vizsgálhassuk. Az ábrát kiegészítjük ezekkel a szempontokkal. A csoportok megkapják a szövegrészletet, és abból keresik ki a választ. A csoport minden tagja saját feladatot kap, majd megosztják egymással az új ismereteket. Közös megbeszélésre csak akkor van szükség, ha valamit nem értenek. A B feladathoz adhatunk segítséget (Nyelvi fogalmak kisszótára).
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A: új szó (született) → alkalmi használatból egy bizonyos közösségre jellemző (csoportnyelvi) szóhasználat jön létre → a szó átkerülhet a köznyelvbe, és általánosan használttá válhat → nemzetközi népszerűségre is szert tehet.
 
B: a megszületés pillanatában rekedő szó, nincs adat arra, hogy máshol is használták volna; jelentése ’egyszer használt szó’.
 
C: ha csak a beszélők egy csoportja használja az adott kifejezést, akkor aszerint, hogy a csoport például szakterület, életkor, esetleg földrajzi terület alapján tekintendő önálló egységnek, beszélhetünk szakkifejezésről (pl. rézsűállékonyság), ifjúsági nyelvi szóról (pl. oltani valakit) vagy nyelvjárási szóról (pl. megbonyul).
 
D:befolyásolja támogatásával vagy elutasításával a szó sorsát.
 
 
5.
 
10 perc
 
Munkánk eredményeképpen megszületett az a közös felismerés, hogy a szókincs változása gyakran tudatos beavatkozás a nyelv életébe. A következőkben nézzük meg, hogy ez mennyiben befolyásolja a nyelvhasználatot!
 
A táblázat segítségével (ld. a Mellékletekben) megvizsgálhatjuk, miért nem működik mindig a központosított nyelvfejlesztési szándék. A csoport együtt dolgozik, de a csoportok különböző feladatokat kap(hat)nak. Válogathatunk a feladatok között úgy is, hogy legyenek kontrollcsoportok, ez lerövidítheti a megbeszélés idejét. Össze is vonhatunk feladatokat (pl. a táblázat kiegészítését mindegyik csoport megkaphatja, és hozzá egy oszlopnak a grammatikai és szemantikai vizsgálatát), illetve az utolsót szorgalmi házi feladatnak is adhatjuk.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
1. Sylvester változatai hosszabbak az eredetinél, Barczafalvi nevei az erőltetett szóképzés miatt tűnnek rossz hangzásúaknak, a harmadik változat az életforma megváltozása (a vallás és a népszokások jelentőségének csökkenése) miatt szorult háttérbe.
 
2. Jelentésükben a mezőgazdasági munkákkal azonosítja a hónapneveket; grammatikailag a többségük jelzős szószerkezet, amelynek bővítménye folyamatos melléknévi igenév.
 
3. Jelentésükben az időjárás jellegzetességeire utalnak; grammatikailag mindegyik (nem létező) kibővített -s melléknévképzővel van ellátva ( -ros/-res; -nos/-nös/-nes).
 
4. táblázat kitöltve ld. a Mellékletben.
 
5. Egyedi megoldású.
 
6. Egyedi megoldású.
 
6.
 
15 perc
 
Eljutottunk a nyelvújítás sikereihez. Ebben a feladatban azokkal a szavakkal foglalkozunk, amelyek szervesen beépültek a magyar nyelvbe, és ma is használjuk őket. A cikkben vastag betűvel találjátok meg őket. Az lesz a feladatotok, hogy írjatok egy olyan történetet, amelyben ezek közül a szavak közül a lehető legtöbb szerepel.

 
Megkapják a szöveget hozzá (ld. a Mellékletben). A feladatot kiadhatjuk egyéni munkában, párban vagy a csoportnak is, ez az osztálytól függ. Konkrétabbá tehetjük a feladatot pl. a műfaj megnevezésével (bűnügyi történet, tudósítás egy eseményről, levél valakinek stb.). Az ellenőrzés történhet felolvasással, de be is szedhetjük az írásokat, és a következő órán közzéteszünk belőlük néhányat, vagy kitesszük őket a faliújságra, hogy mindenki láthassa a többiek megoldását.
 
 
 
7.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
8.
 
5 perc
 
Pihenésképp egy feladat a nyelvújítás félresikerült, humoros szüleményeinek bemutatására.
 
A nyelvújítás azonban sokszor fura, humoros és mulatságos szavakat is próbált ráerőltetni a nyelvhasználókra. Ezek nem maradtak fenn, de talán szereznek néhány vidám percet nekünk.
Szókártyákra felírtam a nyelvújítási próbálkozást pirossal és az eredeti szót kékkel. Húzzatok a szókártyák közül, és álljatok szembe egymással, egyik oldalra a pirosak, másikra a kékek! Az lesz a feladatotok, hogy megtaláljátok egymást. Ha ez sikerült, foglaljátok mondatba a szókészletbe be nem került szót!
 
Ez a feladat megoldható csoporton belül is, akkor kis papírokon kapják meg a szavakat, és a füzetbe írják a mondatokat.
 

     
Befejezésül a szóalkotás módjaival foglalkozunk. Olvassátok el hozzá a szöveget, és készítsetek prezentációt csomagolópapírra! Jelöljétek benne valamilyen feltűnő kiemeléssel a számotokra új ismereteket, és tegyetek kérdőjelet oda, amit nem értetek!

 

 
Ebben az esetben a csoport együtt dolgozik. ( A szöveg a Mellékletben megtalálható.) A megbeszélésnél elég rákérdeznünk arra, amit nem értettek, de látjuk azt is, mi volt újdonság a számukra.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

 
Másik lehetőség a jelölés/insert* technika alkalmazása. Ha nem ismerték eddig, elmagyarázzuk. Ekkor a diákok önállóan dolgozzák fel a szöveget, majd a csoporton belül megbeszélik a problémás, nem érthető fogalmakat. Közben a diákok által készített jelöléstáblázatokat megnézhetjük, és csak azt beszéljük meg, amit nem értettek, vagy amihez kérdésük van.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A szópárok helyesen:
 
eredeti szó   nyelvújítási változata
 
kettőspont   popont
miniszter      tanaknok
emlékmű      emlep
fogalom       gondolyag
egyetem       mindeményelem
rektor           mindeményelem    mindenese
cipő              lábtyú
szónoklat,    mondolat
akadémia     okodalom
ő (nőre utal) őné
szőke nő      szőkené
 
 
Példamondat:A Magyar Tudományos Okodalom főtitkára fogadta a pécsi mindeményelem mindenesét.
 
 
 
 
 
 
 
 
Egyéb szóalkotási módok:
  • régi szavak felelevenítése (aggastyán, év, hon, terem, hős);
  • régi magyar személynevek divatba hozása (Árpád, Gyula, Zoltán, Géza)
  • nyelvjárási szavak átvétele (barangol, burgonya, cserkészik, poggyász);
  • mesterséges képzők alkotása (-da/-de: cukrászda, fonoda; -tyú/-tyű: fogantyú, csengettyű, dugattyú);
  • elvonás (kapál – kapa, csendes – csend);
  • csonkítás (árnyék – árny, vakondok – vakond);
  • szóösszetétel (folyóirat, jelenkor, hőmérő);
  • csonka igetőhöz főnév kapcsolása (lőszer, laktanya, látcső, lakbér, rakpart);
  • szóösszerántás (cső+orr=csőr, könnyű+elméjű=könnyelmű, rovátkolt+barom=robar (ma: rovar), híg+anyag=higany, levegő+ég=lég).

 

Reflektálás
9.
a-b)
15 perc
 
Több feladat közül választhatunk:
 
9/A esszé ;
Írj rövid esszét a nyelvújítással kapcsolatban Rontott vagy javított a magyar nyelven a nyelvújítás? címmel!
 
9/B igaz-hamis állítások (ld. a Mellékletben);
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

 
9/ C nyitott végű kérdések.
Válaszolj a kérdésekre!
  1. Érvelj amellett, hogy a nyelv nem romlik, hanem változik!
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
  1. Mutasd be egy szó karrierjét, amely elérte élete csúcspontját! Miért peches a hapax legomenon?
 
 
 
  1. Érvelj a nyelvújítás hasznossága mellett és ellen!
 
 
 
 
 
 
  1. Sorold fel a szóalkotás módjait egy-egy példával!
 
 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

 
 Ha ezt megcsinálták, kérjük meg őket, hogy a lap hátulján válaszoljanak a következő kérdésekre:
  • Milyen új dolgokat tudtam meg a mai órán?
  • Mennyire vettem részt a csoport munkájában?
  • Melyik feladatban tudtam a legjobban segíteni a csoportomat?
  • Hogyan értékelem a csoportunk teljesítményét?
 
Az óra zárásaként újból megszavaztatjuk az osztályt, hogy szerintük a nyelv szókészletének változása pozitív vagy negatív irányú-e.
 
A házi feladat kiadása
 
Választhatunk a következő lehetőségek közül:
1.Nézd meg a 2008. májusi magyar középszintű írásbeli érettségi vizsga szövegértési feladatának indukciós szövegét, és vesd össze az órán elemzett cikk (és az órán tanultak) tartalmával. Megállapításaidat jegyezd le, vagy készíts T-táblázatot!
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2.Készítsd el az óra vázlatát!
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
3.Készülhetünk előre a következő órára. Pl. Gyűjts olyan szavakat, amelyeket a szüleid, nagyszüleid szerinted nem értenek meg, teszteld is le őket!
 
 
 
 
 
 
9/A feladat (egyéni megoldás)
 
 
 
 
 
9/B
  1. A nyelv nem romlik vagy javul, hanem változik. (I)
  2. A nyelv változását legkönnyebben a szókincs változásán mérhetjük le. (I)
  3. A szókincsben történő változások hosszú időt vesznek igénybe. (H, mert naponta születnek új szavak)
  4. Napjainkban nagyon sok szót veszünk át, főleg az angolból. (I)
  5. A hapax legomenon olyan szó, amelyet többen használtak, de már eltűnt a nyelvből. (H, mert egyszer használt szó)
  6. A tudatos nyelvújítás nem tud beavatkozni a szavak életébe. (H, mert pont ezt tette a nyelvújítás)
  7. A társadalom bizonyos csoportjai (írók, fordítók, nyelvészek) sokat tehetnek egy szó elterjedéséért vagy megszüntetéséért. (I)
  8. A Tünde nevet Vörösmarty a tündér szóból alkotta szóelvonással. (H, mert szócsonkítással)
  9. A szóalkotás egyik leggyakoribb módja a szóösszetétel. (I)
  10. Csőr szavunk csonkítással keletkezett. (H, mert szóösszerántással)
 
 
 
9/C
 
1. Lehetséges válaszelemek (minden más jó érv is elfogadható):
    • a nyelv szókészletének változása természetes folyamat;
    • sokszor érzelmeink vezetnek abban, hogy a változásokat romlásnak tekintjük;
    • az idegen szavak bekerülését a nyelvbe sokszor romlásként értékeljük, holott gyakran szükség van rájuk, mert vagy új a fogalom, amit jelölnek, vagy még nincs rájuk megfelelő szó.
 
  1. Az alkalmi szóhasználatból csoportnyelvi, majd köznyelvi szó lesz, ha szerencsés, akkor nemzetközi használatra is szert tehet (pl. gulyás ); a hapax legomenon viszont megmarad az egyszeri használatnál.
  2. Hasznos volt, mert sok új szót alkotott, felelevenített régen használt szavakat; ellene szól, hogy gyakran erőszakosan akart lecserélni régi, bevált szavakat rosszabb hangzásúakra stb.
 
 
4.
  • régi magyar személynevek divatba hozása (Árpád, Gyula, Zoltán, Géza)
  • régi szavak felelevenítése (aggastyán, év, hon, terem, hős);
  • nyelvjárási szavak átvétele (barangol, burgonya, cserkészik, poggyász);
  • mesterséges képzők alkotása (-da/-de: cukrászda, fonoda; -tyú/-tyű: fogantyú, csengettyű, dugattyú);
  • elvonás (kapál – kapa, csendes – csend);
  • csonkítás (árnyék – árny, vakondok – vakond);
  • szóösszetétel (folyóirat, jelenkor, hőmérő);
  • csonka igetőhöz főnév kapcsolása (lőszer, laktanya, látcső, lakbér, rakpart);
  • szóösszerántás (cső+orr=csőr, könnyű+elméjű=könnyelmű, rovátkolt+barom=robar (ma: rovar), híg+anyag=higany, levegő+ég=lég).
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A házi feladat megoldása:
1.         Nádasdy Ádám véleménye                                       Nagy Levente véleménye
bizonyos korokban felgyorsul a nyelv            +          korunkban gyorsan változik a nyelv;
változása;
 
a szókincs nem része a nyelvnek;                   -           a szókészlet része a nyelvnek;
 
a nyelv nem szegényedik, hanem változik            +          a nyelv nem romlik, hanem változik;
 
nincs tudományos alapja a nyelvművel2.
 
 
 
Lehetséges vázlat:
I. A nyelv nem romlik, csak változik.
II. A nyelvváltozás
            - okai: társadalmi változások;
            - érzékelése: szókincs bővülése.
III. Az újonnan keletkező szó
            - élete;
            - használati területei;
            - támogatása vagy tudatos mellőzése.
IV. A nyelvújítás
            - sikerei;
            - kudarcai;
            - szóalkotási módjai: régi magyar személynevek divatba hozása, régi szavak felelevenítése, nyelvjárási szavak átvétele, mesterséges képzők alkotása, elvonás, csonkítás, szóösszetétel, csonka igetőhöz főnév kapcsolása, szóösszerántás.
 
3.
Egyéni gyűjtés.
 
 
 
 
 
 
A 3. óra vázlata
 
 
Megjegyzések
Lehetséges megoldás(ok)
Ráhangolódás
1.
 
5 perc
Itt ellenőrizzük azt a házi feladatot,
amit kiadtunk a gyerekeknek.
Ezzel átismételjük az előző órán
tanultakat (vázlatkészítés, cikkek
összehasonlítása), illetve elindíthatjuk
 az új órát (szógyűjtés).
 
 
Jelentésteremtés
2.
 
3 perc

 
A csoportok lapon kapják meg a szavakat (ld. a Mellékletben), közösen dolgoznak.
Ez a feladat frontálisan is megoldható,
ekkor papírra írjuk ki a szavakat,
 és a diákok húznak belőlük.
Ha valamelyiket nem tudják,
adhatunk hozzá választási lehetőséget.
 
Az előző órákon foglalkoztunk
a 18-19. századi nyelvi változásokkal.
A mai órán a 20. században és napjainkban
történő szókincsbővülést vizsgáljuk.
1931-ben a Nemzeti Sport írt ki pályázatot
a sportnyelv magyarítására.
Napjainkban ennek az eredményét
élvezzük. A következő feladat ezeket
az új szavakat mutatja be.
A lapon olyan szakkifejezéseket
találtok, amelyeket ennek a pályázatnak
a hatására ma már magyar szavakkal
mondunk. Találjátok meg a mai nevüket!
 
 
back, backhand, derby, dress/ dressz,
dribliz, drukker, finish, hands, corner,
 start, match/ meccs, off side, ring, tréner,
 tour, taccs
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
hátvéd (back), fonák (backhand), rangadó (derby), mez (dress, dressz), cselez (dribliz), szurkoló (drukker), hajrá (finish), kezezés (hands), sarokrúgás/szögletrúgás (corner), rajt (start), mérkőzés (match, meccs), les (off side), szorító (ring), edző (tréner), portya (tour, túra), part (taccs)
 
3.
a-d)
7 perc
  
Szövegösszevetés
 
Három részletet adunk összekeverve
 a diákoknak a Dunántúli Napló
 sporttudósításaiból (ld. a Mellékletben). Az első 1959-ből való, a második
1973-ból, a harmadik 2010-ből. Az a feladatuk, hogy próbálják
meg időbeli sorrendbe tenni a cikkeket
nyelvezetük alapján. Megoldásukat
indokolják. A feladatot megnehezíthetjük,
ha a csapat-, illetve játékosneveket kihagyjuk.
 
Az 1931-es sportnyelvújítási mozgalmat
siker koronázta, megújult a sport tárgyú
tudósítások nyelve. Nemcsak magyar
szavakkal helyettesítették az idegen
nyelvű szakszavakat, hanem új, azóta
is használatos szószerkezeteket
honosítottak meg. Három focimeccsről
szóló cikk részletét fogjátok nyelvi
szempontból összevetni. A legrégebbi
1959-ből való, egy másik 1973-ból,
a legfrissebb 2010-ből. Próbáljátok
meg keletkezésük ideje szerint
sorrendbe rakni őket, indokoljátok
meg, miért gondoljátok így!
Húzzátok alá a szövegekben azokat
a szószerkezeteket, amelyek a
sportnyelvre jellemzőek!
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A feladat szinte lehetetlen, annyira nem változott 50 év alatt a sport nyelvezete. Talán az utolsó tartalmaz egy viszonylag újabb keletű szót (gólcsend). Focirajongó diákjaink – akik olvassák a Nemzeti Sportot – a legfrissebbet valószínűleg jól azonosítják.
A jellemző szószerkezeteket kiemeltem.(ld. a Mellékletben)
 
4.
 
5 perc
 
 
A sportágak nevei közül több is
idegen nyelvekből került át
a magyarba. Honosodásukat jelzi,
hogy alkalmazkodtak a magyar
helyesíráshoz, azaz fonetikusan
írjuk át őket Ilyen sportágak
neveit kell gyűjteniük ebben
a feladatban, amely arra szolgál,
hogy a gyerekek elfogadják
ezt a jelenséget. A megoldáshoz
használják a Magyar helyesírási
szótárt! A csoportok 4 perc időt
kapnak, utána közösen
ellenőrizzük a megoldást.
Versenyezhetnek egymással,
az nyer, aki a legtöbbet írta
le helyesen.
A sportágak neveinek átvétele
jelentősen bővítette a magyar
nyelv szókészletét. Sokat
lefordítottak (pl. kézilabda),
de sok megtartotta eredeti
hangalakját. Ezeket a magyar
helyesírás szabályai szerint
fonetikusan írjuk át (pl. futball).
Az a feladatotok, hogy 4 perc
alatt gyűjtsetek minél több
ilyen típusú sportágnevet,
és írjátok le őket helyesen.
Használjátok hozzá a
Magyar helyesírási szótárt!
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
rögbi, aerobik, dzsúdó, boksz, szörf, hoki, motokrossz
5.
 
10 perc
 

 
A szókincs bővülése napjainkban
tehát adódik az idegen szavak
átvételéből, átírásából, de vannak
törekvések – mint a nyelvújítás
korában – ezek helyettesítésére.
Erre született a Szómagyarító
program, amelynek megismerése
érdekes lehet a gyerekek számára.
Ha van internetes kapcsolat
az osztályban, mutassuk be az
Kinyomtathatjuk a szempontokat,
hogy a csoportok tanulmányozhassák. (ld. a Mellékletben)
 
Ismerkedjünk meg egy olyan
internetes honlappal, amely
azt a feladatot tűzte ki céljául,
hogy az idegen eredetű szavaknak
magyar megfelelőt találjon,
és ehhez az olvasók ötleteit várja!
Keressük meg a neten a honlapot,
és mutassuk be a működését!
Néhány magyarítási ötletet
bemutatunk a gyerekeknek,
az a feladatuk, hogy találják
ki az idegen szót. A csoportok
leírják egy lapra az ötleteiket,
a végén ellenőrizzük a
megoldásokat.
Szeretnék néhány magyarítási
ötletet felolvasni, találjátok ki,
mi lehet az eredeti szó!
 
 
tánctorna, ölgép,
sugárlemez/fénykorong, dilinkó/meccszúgó/szúnyogkürt/
darázskürt/idegfúvó/zümzümező/focimbita, lapka
Beszéljük meg, mikor van értelme egy szót magyarítani, és hogyan lehet. Ha szükségét érezzük, adjuk oda kinyomtatva a honlap ajánlásait a szómagyarításhoz. (ld. a Mellékletben)
 
A feladatuk pedig az lesz, hogy ők próbálkozzanak a megadott szavak helyett magyar szavakat alkotni. A szóalkotási módok bármelyikét alkalmazhatják.
 
 
Válasszatok ki a szavak közül négyet, és próbáljátok meg magyarítani őket! Használhatjátok a szóalkotási módok bármelyikét.
 
 
Pl. cset
curling/körling
kapucsínó
celeb
depresszió
deviáns
e-mail, ímél
pendrive/pendrájv
pop-corn
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
tánctorna – aerobik
ölgép – laptop
sugárlemez – cédé
darázskürt stb. – vuvuzela
lapka – csip
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Egyedi megoldások, a példák a honlap javaslatai közül valók. cset (csevegés) curling/körling (csúszókorong, jégteke) kapucsínó (tejeskávé, jegeskávé) celeb (sztár, híresség, hírhedt) depresszió (nyomaszkór, mélyhangulat, mélakór) deviáns (eltérönc) e-mail, ímél (drótposta, villámposta) pendrive/pendrájv (USB-kulcs, tolltár, adatkulcs, tárkulcs, digitok) pop-corn (tengerifelfújt, pattorica)

 

Reflektálás
6.
a-b)

15 perc
  

Összegzésként rendezzünk akadémikus vitát* az idegen szavak kapcsán arról, hogy szükség van-e magyarításukra fonetikus átírásukra, új szóval való helyettesítésükre), vagy használjuk őket eredeti alakjukban. Vitaindítóként mondhatunk példamondatot: Pl. Tegnap elmentünk shoppingolni, aztán beugrottunk a pubba. A csoport két párra válik szét, az egyik párnak a magyarítás mellett kell érvelnie, a másiknak ellene. Hogy melyik pár melyik álláspontot kapja, azt a szerencse dönti el (pl. aki a legkorábban született és a párja érvelnek mellette). 5 percet kapnak, hogy összegyűjtsék és leírják érveiket. Ezután a párok tagjai alkossanak újabb párt olyan párosok tagjával, akik szintén ugyanezt az álláspontot képviselik. Üljenek össze, és bővítsék ki saját érvelésüket a másikéval, majd üljenek vissza saját helyükre, és beszéljék meg párjukkal az új érveket. Ezután a csoport vitassa meg a kérdést. Végül mindkét oldal készítse el zárónyilatkozatát, amelyben összegzi, miért ragaszkodik eredeti véleményéhez, vagy ha sikerült konszenzusra jutniuk, rögzítsék a vita leghatásosabb érveit.  

 

A házi feladat kiadása (választhatunk közülük): ·         Keress fonetikus átírásokra példát a számítástechnika nyelvében! ·         Nagyon elharapózott újabban a rövidítések használata (pl. uborka helyett ubi). Készíts fotósorozatot ehhez hasonló feliratokról (piacon, vendéglőben stb.), vagy gyűjts ilyen típusú rövidítéseket! Néhány mondatban reflektálj a jelenségre!  

Mielőtt a diákok kimennek a teremből, töltessünk ki velük kilépőkártyát**, amelyre írjanak fel a modulban megtárgyalt problémák közül néhányat, amit ők is fontosnak tartanak; egy, a tananyaghoz kapcsolódó kérdést, egy személyes megjegyzést.

 

 


* A technika leírása megtalálható: Pethőné Nagy Csilla: Módszertani kézikönyv, Korona Kiadó, Budapest, 2005. 205-207.o.
 
* *uo. 263. o.
 
 
 
Melléklet:
1-2. óra
 
2/A feladat (csoportonként)
1.      Válogassátok szét a képeket két csoportba, indokoljátok a megoldásotokat!
 
 
2.      Írjatok rövid olvasói levelet arról a helyi újságba, hogy elszaporodtak az idegen nyelvű feliratok a városban!
3.      Javasoljatok az idegen nyelvű feliratok helyett magyar nyelvű üzletneveket!
4.      Érveljetek amellett, hogy miért használja sok üzlet/cég az idegen elnevezést!
5.      Melyik cégfeliratot találjátok a legjobbnak, a válaszotokat indokoljátok meg!
6.      Melyik felirat a legzavaróbb a számotokra, indokoljátok meg, miért!
7.      Adjatok ötleteket, hogyan oldható fel az ellentét a magyar nyelv védelme és a szükségszerűség (idegen szavak használata az üzletfeliratokban) között!
2/B feladat (csoportonként)
egy Windows 7-kompatibilis konfigurációra lenne szükségem, satás alaplappal, integrált videokártyával, 2 mega DDR3 rammal és lightscribe-os dévédémeghajtóval – a processzorról viszont még nem döntöttem el, hogy dual core vagy core duo legyen…”
( Nagy Levente: Újuló nyelvünk, cserélődő szókészletünk)
 
 
 
 
A 3. feladatához szükséges ábra:
 

 

A feladathoz tartozó szövegrész:
 „Az egész társadalmat átható változások (letelepedés, kereszténység felvétele, idegen népek uralma, rendszerváltás, technikatörténeti forradalmak stb.) mindig együtt járnak a nyelv megváltozásával is. Ezt a változást pedig leglátványosabban (és a nyelvhasználók által is a legkönnyebben észlelhetően) a szavakon figyelhetjük meg. Azért a szavakon, mert a nyelv szókészletének elemei laza rendszert alkotnak, így gyorsan gyarapodnak, fogynak, cserélődnek. A különböző generációk erre a cserélődésre láthatóan eltérő érzékenységgel reagálnak. Fiatalt ritkán hallunk nyelvromlásról beszélni, a fiatal beszédén elborzadó idősebbet annál többször. De másként észleljük a cserélődés irányát is: a szókészleti archívumba csendesen átcsúszó szavakról kevésbé veszünk tudomást, mint harsányan debütáló újabb társaikról.
Az új idegen szavak megjelenésével kapcsolatban valóban sokszor lehet olyan érzésünk, hogy egyes dinamikusan fejlődő szakterületek (így pl. az informatika) hasonlóan dinamikusan bővülő szóállománya teljesen kikerült az ellenőrzés alól, és a tempó csak az idegen szavak teljes átvételére, esetleg kiejtés szerinti átírására ad időt. A szakemberek tűréshatára azonban általában magasabb a szakterületükön felbukkanó idegen szavakkal szemben, mint az átlagemberé, aki a köznyelvben tapasztalja ugyanezt.”
(Nagy Levente: Újuló nyelvünk, cserélődő szókészletünk)
 
 
4. feladat ábrája:
 

A feladathoz tartozó szövegrész:

„Minden szó egyéni életutat jár be, ám megfigyelhetőek bizonyos tendenciák. Ha valaki olyan szót használ, amelyet addig a pillanatig senki nem használt, akkor új szó született. Ha életrevaló a szó, akkor felfigyelnek rá más nyelvhasználók is, és ők is elkezdik használni, tehát az alkalmi használatból egy bizonyos közösségre jellemző (csoportnyelvi) szóhasználat jön létre. Ha társadalmi igény van rá, és egyéb tényezők is segítik, akkor a szó átkerülhet a köznyelvbe, és általánosan használttá válhat. Az igazán nagy karriert befutott szavak nemzetközi népszerűségre is szert tesznek, és ezeknek a nyelvi korlát sem szabhat gátat (pl. blog). Az aktív használat persze bármelyik szintről visszaszorulhat, így ahogyan egy csoport beszélői egyre kevésbé használnak egy korábban divatos szót, úgy kaphat egy-két évtized alatt archaikus minősítést egy korábban elterjedt, szótárazott kifejezés is.

Ha megvizsgáljuk a nyelv szókészletét, a leírt életút bármely szakaszában találunk szavakat. A megszületés pillanatában rekedt szót hapax legomenonnak nevezzük, hiszen nincs adat arra, hogy máshol is használták volna (ilyen például a megröcskedt szó, amely az index.hu 2008-as hapaxlegomenon-vadászatában került a felszínre, és természetesen soha többé nem lehet hapax legomenonnak nevezni, akkora nyilvánosságot kapott). Ha csak a beszélők egy csoportja használja az adott kifejezést, akkor aszerint, hogy a csoport például szakterület, életkor, esetleg földrajzi terület alapján tekintendő önálló egységnek, beszélhetünk szakkifejezésről (pl. rézsűállékonyság), ifjúsági nyelvi szóról (pl. oltani valakit) vagy nyelvjárási szóról (pl. megbonyul).

Mind a felfelé, mind a lefelé ívelő szópályákba beavatkozhat a tudatos nyelvújítás. A felszálló és leszálló ágban lévő szavakat egyaránt lehet ösztönözni és akadályozni. Ha egy új szó elterjesztésében tekintélyes írók, fordítók, újságírók, nyelvészek működnek közre (és a szó egyéb alapfeltételeknek is megfelel), akkor az erős hátszéllel rendelkezik, így könnyebben elfogadja a társadalom. Ha ugyanez a csoport az újonnan keletkezett szót tudatosan nem használja, esetleg kinyilvánítja elítélő véleményét róla, akkor nagy valószínűséggel sikeresen meggátolják annak elterjedését. Ugyanez a leszálló ágban lévő (passzivizálódó) szavakra is igaz: egy erős központi csoport meggyorsíthatja a még aktív szavak távozását a köznyelvből, és visszahozhat távozóban lévő szavakat (utóbbira rengeteg példát ad a klasszikus nyelvújítás).”

(Nagy Levente: Újuló nyelvünk, cserélődő szókészletünk)

 

Kérdések a szöveghez:

A feladat: Ismertesd a szöveg alapján az új szó életútját!

B feladat: Miért különleges a hapax legomenon?

C feladat: Milyen érvényességi területtel rendelkezhet egy szó?

D feladat: Hogyan fejti ki hatását a tudatos nyelvújítás?

Az 5. feladat kitöltendő táblázata:

 

Latin eredetű

Sylvester változatai

Barczafalvi változatai

Keresztény/népi változatok

január

fő hó ~ erős hó

 

Boldogasszony hava

február

fagy/aszú hó

 

böjtelő hava

március

fűhegy hó

olvanos

böjtmás hava

április

 

nyilonos

 

május

előgyümölcsű hó

zöldönös

 

június

 

termenes

Szent István hava

július

hőhó, aratóhó

 

 

augusztus

szőlőérlelő hó

hévenes

Kisasszony hava

szeptember

 

gyümölcsönös

 

október

borvető hó

 

Mindszent hava

november

 

gémberes

 

december

vígan lakó hó

fagyláros

 

 

A táblázatba beírandó szavak:

kinyíló hó, mustonos, Szent György hava, kaszáló hó, Szent Mihály hava, Szent Jakab hava, halászonos, szőlőszedő hó, zúzoros, karácsony hava, enyheges, Szent András hava, borlátogató hó, Pünkösd hava

 

 

 

A megoldott táblázat:

Latin eredetű

Sylvester változatai

Barczafalvi változatai

Keresztény/népi változatok

január

fő hó ~ erős hó

zúzoros

Boldogasszony hava

február

fagy/aszú hó

enyheges

böjtelő hava

március

fűhegy hó

olvanos

böjtmás hava

április

kinyíló hó

nyilonos

Szent György hava

május

előgyümölcsű hó

zöldönös

Pünkösd hava

június

kaszáló hó

termenes

Szent István hava

július

hőhó, aratóhó

halászonos

Szent Jakab hava

augusztus

szőlőérlelő hó

hévenes

Kisasszony hava

szeptember

szőlőszedő hó

gyümölcsönös

Szent Mihály hava

október

borvető hó

mustonos

Mindszent hava

november

borlátogató hó

gémberes

Szent András hava

december

vígan lakó hó

fagyláros

karácsony hava

 

6. feldathoz tartozó szöveg:

 

„A hónapnevek magyarítási kudarca azonban nem szegte kedvét a nyelvújító kedvnek sem a középmagyar, sem az újmagyar korban. A korszakváltást jelző 1772-es év előtt e szándékot főleg a magyar nyelvű tudományos gondolkodás kialakítása ösztönözte, és legkorábban a már említett Sylvester János munkájában jelentkezett. Nevéhez nem csak a kicsavart hónapnevek, de a jóval sikeresebb, ma is használt köznév és tulajdonnév szavaink is köthetők. Geleji Katona István szintén saját alkotású szavakat terjesztett el nagyhatású teológiai munkáin keresztül. Neki köszönhetjük pl. az egyenlőtlen, egységes, emberiség, fuvallat, független, gyanúsít, képzelet, vagy versenyez szavainkat. A középmagyar kor harmadik ismert nyelvújító alakja Apáczai Csere János volt, akinek terminológiai törekvéseit ma is őrzi néhány műszó: középpont, nevező, osztó, súrlódás, számláló.

Az újmagyar kor hajnalának időszakából még több adat áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy a születésük idején nagy felháborodást kiváltó, ám ma széles körben használt szavakat alkotóik nevei mellett említsük meg. Dugonics András szavai például ma is használatosak a matematikában: bizonyítani, csonka, egyenlet, gömb, gyök, háromszög, henger, jegyzet, sugár, húr, szelet, szög, véges, végtelen. Barczafalvi Szabó Dávid, akinek szinte állandó jelzője lett az erőszakosság, szintén jó néhány szót alkotott, amelyek ma már minden ember alapszókincsét képezik: társadalom, uradalom, olvasmány. Kazinczy Ferenc nevéhez is fűződik néhány szó: részvét, szobor, üdv. További nevek még: Verseghy Ferenc: szónok, vág; Baróti Szabó Dávid: négyzet, nemzetiség, névtelen, szemüveg; Bugát Pál: ízület, nyomda, szörp, vény; Révai Miklós: könyvtár, nyelvművelés; illetve Szemere Pál: nélkülöz, regény, ünnepély.

Jól jellemzi Helmeczy Mihály munkásságát a „Helmeczy, ki a szavak végét elmetszi” játékos jelmondat, hiszen sok levágott végű szó kötődik nevéhez (pl. gépelygép). Vörösmarty Mihálytól is fennmaradt egy szó a magyarítási láz idejéről, amely nem más, mint a szivar.”

(Nagy Levente: Újuló nyelvünk, cserélődő szókészletünk)

 

A 8. feladathoz tartozó szöveg:

 

„Érdemes azonban kiemelni néhány egyéb szóalkotási módot is: régi szavak felelevenítése (aggastyán, év, hon, terem, hős); régi magyar személynevek divatba hozása (Árpád, Gyula, Zoltán, Géza); nyelvjárási szavak átvétele (barangol, burgonya, cserkészik, poggyász); mesterséges képzők alkotása (-da/-de: cukrászda, fonoda; -tyú/-tyű: fogantyú, csengettyű, dugattyú); elvonás (kapál – kapa, csendes – csend); csonkítás (árnyék – árny, vakondok – vakond). A csonkítás abban különbözik az elvonástól, hogy (sokszor tudatosan) nem létező képzőt vontak el a szóból: dacos – dac, dölyfös – dölyf, izmos – izom, sávos – sáv, távol – táv, gyárt – gyár, gépely – gép, iparkodik – ipar, gyökér – gyök. Nem meglepő, hogy népszerű szóalkotási mód volt a szóösszetétel, hiszen ez ma is az egyik legproduktívabb útja az új szavak létrehozásának (folyóirat, jelenkor, hőmérő). Új nyelvtani megoldásokra is találunk példát, pl. csonka igetőhöz főnevet kapcsolva: lőszer, laktanya, látcső, lakbér, rakpart stb.

Végül keletkeztek szavak szóösszerántással, tehát azzal, hogy egy szó elejét egy másik szó végéhez illesztjük, és így az eredetileg egymástól eltérő jelentésű szavakból új jelentésű szót képezünk: cső+orr=csőr, könnyű+elméjű=könnyelmű, rovátkolt+barom=robar (ma: rovar), híg+anyag=higany, levegő+ég=lég.”

(Nagy Levente: Újuló nyelvünk, cserélődő szókészletünk)

 

A 9/B feladat állításai:

 

9/B

Igaz vagy hamis az állítás? Ha hamis, indokold meg, miért!

  1. A nyelv nem romlik vagy javul, hanem változik.
  2. A nyelv változását legkönnyebben a szókincs változásán mérhetjük le.
  3. A szókincsben történő változások hosszú időt vesznek igénybe.
  4. Napjainkban nagyon sok szót veszünk át, főleg az angolból.
  5. A hapax legomenon olyan szó, amelyet többen használtak, de már eltűnt a nyelvből.
  6. A tudatos nyelvújítás nem tud beavatkozni a szavak életébe.
  7. A társadalom bizonyos csoportjai (írók, fordítók, nyelvészek) sokat tehetnek egy szó elterjedéséért vagy megszüntetéséért.
  8. A Tünde nevet Vörösmarty a tündér szóból alkotta szóelvonással.
  9. A szóalkotás egyik leggyakoribb módja a szóösszetétel.
  10. Csőr szavunk csonkítással keletkezett.

3. óra

 

A 2.feladat szavai:

 

back, backhand, derby, dress/ dressz, dribliz, drukker, finish, hands, corner, start, match/ meccs, off side, ring, tréner, tour, taccs

 

A 3. feladat szövegei:

 

„A pécsiek kezdték a játékot, az első támadást a vendégek vezették, (…)labdáját (…) kapura lőtte, (…) szögletre hárított. Pécsi ellentámadás végén (…) beadásszerű lövését nem érték el a (…) csatárai. A vendégek megerősítették védelmüket. Változatos, mozgalmas volt a játék. A pécsiek támadtak többet, a (…) (…)és (…) gyors indításaival próbálkozott. A 15. percben (…) jobboldali szöglete után (…) az oldalhálóba lőtt. (…), (…) adogatás után (…) elfutott, az 5-ös sarkáról középre gurított, de rosszul. A 20. percben a pécsiek rohamai gólt hoztak. (…) két csel után ügyesen (…)hoz játszott. A szélső a 11-es tájékáról laposan a (…) kapujába vágta a labdát.”

 

„A zöld-fehéreknél (…) is pályára lépett. A ballábas futballistának volt is egy helyzete a meccs elején, ahogy (…) is, de egyikük sem tudott a kapuba találni. A gólcsendet egy szabadrúgás után (…) törte meg, a hazaiak védője egy, a (…) fejese után a kapusról kipattanó labdát vágott a hálóba. A (…) még a szünet előtt egyenlíthetett volna, (…) azonban bravúrral védett egy kapuja felé süvítő szabadrúgást. Fordulás után hamar kiegyenlített (…) együttese, majd paksi lehetőségek után, a vezetést is megszerezte: a le- majd visszacserélt (…) vágott be egy balról érkező labdát. Ezzel megnyílt az őrült hajrá, az utolsó percekben még két gól is esett. Egy szöglete után (…) találat a kapuba, majd egy (…) kezezéséért megítélt büntetőt értékesített (…), így a Paks 3-2-re győzött.”

„Már az első percekben meleg helyzetek adódtak a kapuk előtt. A nyugodtabban és lelkesen játszó csepeliek váratlanul jutottak vezetéshez a 9. percben. (…) csaknem a félpályáról futott el, lerázta magáról a pécsi védőket és 11 méterről a jobb sarokba lőtt, 1:0. Ezután a (…) fivérek szép alakítása következett, a jobbszélső labdáját a balszélső rálőtte, de az éles lövés után a csepeli hátvédek lábáról pattant vissza a labda. (…) és (…) helyet cseréltek. Sorozatos hazai támadások futottak a pályán, de igen sok hibával, főleg a befejezésekkel maradtak adósak a (…)-csatárok. A 20. percben (…). nagy helyzetben hibázott, néhány perc múlva közelről a kapusba lőtte a labdát. Feltűnt, hogy a csepeliek lényegesen nyugodtabbak, meredek labdáikkal sokkal folyamatosabb támadásokat vezettek, mint a körülményes, oldalt adogató pécsi játékosok. Mindkét csapat lelkesen küzdött, a nézőknek tetszett a változatos játék. A csepeliek főleg biztonságos játékra rendezkedtek be, és ellent tudtak állni a (…) támadásainak.”

 

A 3. feladat megoldott szövegei:

 

„Már az első percekben meleg helyzetek adódtak a kapuk előtt. A nyugodtabban és lelkesen játszó csepeliek váratlanul jutottak vezetéshez a 9. percben. Handó csaknem a félpályáról futott el, lerázta magáról a pécsi védőket és 11 méterről a jobb sarokba lőtt, 1:0. Ezután a Freppán fivérek szép alakítása következett, a jobbszélső labdáját a balszélső rálőtte, de az éles lövés után a csepeli hátvédek lábáról pattant vissza a labda. Tamási és Köves helyet cseréltek. Sorozatos hazai támadások futottak a pályán, de igen sok hibával, főleg a befejezésekkel maradtak adósak a PVSK-csatárok. A 20. percben Freppán I. nagy helyzetben hibázott, néhány perc múlva közelről a kapusba lőtte a labdát. Feltűnt, hogy a csepeliek lényegesen nyugodtabbak, meredek labdáikkal sokkal folyamatosabb támadásokat vezettek, mint a körülményes, oldalt adogató pécsi játékosok. Mindkét csapat lelkesen küzdött, a nézőknek tetszett a változatos játék. A csepeliek főleg biztonságos játékra rendezkedtek be, és ellent tudtak állni a PVSK támadásainak.”

 

„A pécsiek kezdték a játékot, az első támadást a vendégek vezették, Kocsis labdáját Bita kapura lőtte, Rapp szögletre hárított. Pécsi ellentámadás végén Tóth I. beadásszerű lövését nem érték el a PMSC csatárai. A vendégek megerősítették védelmüket. Változatos, mozgalmas volt a játék. A pécsiek támadtak többet, a ZTE Szabó és Szimacsek gyors indításaival próbálkozott. A 15. percben Borovácz jobboldali szöglete után Jánosi az oldalhálóba lőtt. Jánosi, Máté adogatás után Máté elfutott, az 5-ös sarkáról középre gurított, de rosszul. A 20. percben a pécsiek rohamai gólt hoztak. Máté két csel után ügyesen Zomborihoz játszott. A szélső a 11-es tájékáról laposan a ZTE kapujába vágta a labdát.”

 

„A zöld-fehéreknél Vayer Gábor is pályára lépett. A ballábas futballistának volt is egy helyzete a meccs elején, ahogy Tököli Attilának is, de egyikük sem tudott a kapuba találni. A gólcsendet egy szabadrúgás után Gévay törte meg, a hazaiak védője egy, a Kiss fejese után a kapusról kipattanó labdát vágott a hálóba. A PMFC még a szünet előtt egyenlíthetett volna, Csernyánszki azonban bravúrral védett egy kapuja felé süvítő szabadrúgást. Fordulás után hamar kiegyenlített Várhidi Péter együttese, majd paksi lehetőségek után, a vezetést is megszerezte: a le- majd visszacserélt Lovrencsics vágott be egy balról érkező labdát. Ezzel megnyílt az őrült hajrá, az utolsó percekben még két gól is esett. Egy szöglete után Urbán talált a kapuba, majd egy Pintér kezezéséért megítélt büntetőt értékesített Heffler, így a Paks 3-2-re győzött.”

 

 

Az 5. feladathoz tartozó szöveg:

 

„Szempontok a szómagyarítás gyakorlatához

(Buvári Márta javaslatai)

I. A meglévő idegen szavak megítélése

1. Az idegen szónak van-e magyar megfelelője (egy vagy több szó)? Ha van, akkor kerüljük az idegent!

2. Mennyire terjedt el?  

3. Az átlagember ismeri-e a pontos tartalmát?

4. Hangszerkezete hasonlít-e a magyar szavakéhoz?

5. Magyarosan írjuk-e? (Átírjuk-e?)

6. Ragozható, képezhető-e magyarul, illeszthető-e mondatba?

Ha az utóbbi négy kérdésre nem a válasz, akkor igyekezzünk magyarítani!

II. Magyarítás

1. A fogalom pontos megértése, meghatározása.

2. Tükörfordítást (idegen szó vagy kifejezés magyar megfelelője az idegen szó összetevőinek lefordításával) csak akkor, ha az idegen szó pontos fordítása megfelel a magyar gondolkodásnak – tehát abból rá lehet jönni, mit jelent -, és formailag kezelhető, nem hosszú. (pl. Tiergarten – állatkert, aussehen - kinéz valaki valahogyan).

3. Új elnevezés keresése:
 - legyen szabályos képzés, összetétel vagy körülírás,

- lehet képzettársítás (jelentésátvitel) révén besorolható valamilyen meglévő szó alá ( ne féljünk attól, hogy egy meglévő magyar szónak új értelmet adjunk),

- lehet régi magyar szó felélesztése,

- a nyelvújítás-korabeli szabálytalan módszerek (összevonás, elvonás, értelmesítés, régi képzők felélesztése) egy része elterjedt, az is használható.

4. Figyelembe veendő szempontok a magyarításnál:

- legyen toldalékolható, könnyedén használható,

- ne legyen túl hosszú (lehetőleg ne legyen hosszabb, mint az idegen forma),

- kifejező legyen, azaz legyen mihez kapcsolni, legyen első hallásra is világos értelme.

III. Az idegen szó elfogadása

1. Ha teljesen új fogalomról van szó, és nem találunk rá kifejező magyar elnevezést, és az idegen szó hangalakja, írása illeszkedik nyelvünkbe, toldalékolható, akkor elfogadhatjuk.

2. Ha nem találunk magyar elnevezést, és az idegen szónak csak az írása más, hangalakja megfelel, akkor írjuk magyarosan.

3. Ha hangalakja nem illeszkedik nyelvünkbe, és végképp nincs más megoldás, akkor bátran alakítsuk át hangalakját magyarossá , akár értelmesítés (népetimológia) révén. Õseink így tettek minden idegen szóval, ezért maradt nyelvünk egységes.

4. A betűrövidítéseket kerüljük, mert azok nehezen kezelhetők, nehezen megfejthetők. Különösen ne vegyünk át idegen betűszavakat idegen olvasattal.”

(www.szomagyarito.hu)

 

Modulterv – tanulói oldal

 

A modul témája, célja:

1-2. és 3.óra

 

A tanóra célja:

  • megismertetni a diákokat a szókincs változásának (főleg bővülésének) módjaival;
  • ismereteket nyújtani a nyelvújítás tevékenységéről;
  • irányított feladatokkal segíteni őket egy tudományos cikk feldolgozásában.

 

 

 

Ráhangolódás

 

 

1. feladat – csoportalakítás

Keresd meg a helyed! Ülj ahhoz az asztalhoz, amelyen annak a diáknyelvi szónak a köznyelvi megfelelője van, amit húztál!

Mondjatok egy másik szinonimát ehhez a szóhoz!

 

 

 

Jelentésteremtés

 

 

2/A feladat

  1. Válogassátok szét a képeket két csoportba, indokoljátok a megoldásotokat!
  2. Írjatok rövid olvasói levelet arról a helyi újságba, hogy elszaporodtak az idegen nyelvű feliratok a városban!
  3. Javasoljatok az idegen nyelvű feliratok helyett magyar nyelvű üzletneveket!
  4. Érveljetek amellett, hogy miért használja sok üzlet/cég az idegen elnevezést!
  5. Melyik cégfeliratot találjátok a legjobbnak, a válaszotokat indokoljátok meg!
  6. Melyik felirat a legzavaróbb a számotokra, indokoljátok meg, miért!
  7. Adjatok ötleteket, hogyan oldható fel az ellentét a magyar nyelv védelme és a szükségszerűség (idegen szavak használata az üzletfeliratokban) között!

 

 

2/B feladat (csoportonként)

Reflektáljatok a szövegre, azaz írjatok véleményt róla a magyar nyelv mai állapotára vonatkoztatva!

egy Windows 7-kompatibilis konfigurációra lenne szükségem, satás alaplappal, integrált videokártyával, 2 mega DDR3 rammal és lightscribe-os dévédémeghajtóval – a processzorról viszont még nem döntöttem el, hogy dual core vagy core duo legyen…”

( Nagy Levente: Újuló nyelvünk, cserélődő szókészletünk)

 

3. feladat

Gyűjtsük össze, mit tudunk a nyelvváltozás okairól, illetve hogyan/miben érzékeljük, hogy változik a nyelv! Írjátok le a kiegészített ábrát a füzetbe!

Egészítsük ki az ábrát a következő szöveg segítségével!

„Az egész társadalmat átható változások (letelepedés, kereszténység felvétele, idegen népek uralma, rendszerváltás, technikatörténeti forradalmak stb.) mindig együtt járnak a nyelv megváltozásával is. Ezt a változást pedig leglátványosabban (és a nyelvhasználók által is a legkönnyebben észlelhetően) a szavakon figyelhetjük meg. Azért a szavakon, mert a nyelv szókészletének elemei laza rendszert alkotnak, így gyorsan gyarapodnak, fogynak, cserélődnek. A különböző generációk erre a cserélődésre láthatóan eltérő érzékenységgel reagálnak. Fiatalt ritkán hallunk nyelvromlásról beszélni, a fiatal beszédén elborzadó idősebbet annál többször. De másként észleljük a cserélődés irányát is: a szókészleti archívumba csendesen átcsúszó szavakról kevésbé veszünk tudomást, mint harsányan debütáló újabb társaikról.

Az új idegen szavak megjelenésével kapcsolatban valóban sokszor lehet olyan érzésünk, hogy egyes dinamikusan fejlődő szakterületek (így pl. az informatika) hasonlóan dinamikusan bővülő szóállománya teljesen kikerült az ellenőrzés alól, és a tempó csak az idegen szavak teljes átvételére, esetleg kiejtés szerinti átírására ad időt. A szakemberek tűréshatára azonban általában magasabb a szakterületükön felbukkanó idegen szavakkal szemben, mint az átlagemberé, aki a köznyelvben tapasztalja ugyanezt.”

(Nagy Levente: Újuló nyelvünk, cserélődő szókészletünk)

 

4. feladat

Négy kérdést kaptok, osszátok szét a csoporton belül! A szöveg segítségével válaszoljátok meg a kérdéseket, majd beszéljétek meg a megoldásaitokat!

 

„Minden szó egyéni életutat jár be, ám megfigyelhetőek bizonyos tendenciák. Ha valaki olyan szót használ, amelyet addig a pillanatig senki nem használt, akkor új szó született. Ha életrevaló a szó, akkor felfigyelnek rá más nyelvhasználók is, és ők is elkezdik használni, tehát az alkalmi használatból egy bizonyos közösségre jellemző (csoportnyelvi) szóhasználat jön létre. Ha társadalmi igény van rá, és egyéb tényezők is segítik, akkor a szó átkerülhet a köznyelvbe, és általánosan használttá válhat. Az igazán nagy karriert befutott szavak nemzetközi népszerűségre is szert tesznek, és ezeknek a nyelvi korlát sem szabhat gátat (pl. blog). Az aktív használat persze bármelyik szintről visszaszorulhat, így ahogyan egy csoport beszélői egyre kevésbé használnak egy korábban divatos szót, úgy kaphat egy-két évtized alatt archaikus minősítést egy korábban elterjedt, szótárazott kifejezés is.

Ha megvizsgáljuk a nyelv szókészletét, a leírt életút bármely szakaszában találunk szavakat. A megszületés pillanatában rekedt szót hapax legomenonnak nevezzük, hiszen nincs adat arra, hogy máshol is használták volna (ilyen például a megröcskedt szó, amely az index.hu 2008-as hapaxlegomenon-vadászatában került a felszínre, és természetesen soha többé nem lehet hapax legomenonnak nevezni, akkora nyilvánosságot kapott). Ha csak a beszélők egy csoportja használja az adott kifejezést, akkor aszerint, hogy a csoport például szakterület, életkor, esetleg földrajzi terület alapján tekintendő önálló egységnek, beszélhetünk szakkifejezésről (pl. rézsűállékonyság), ifjúsági nyelvi szóról (pl. oltani valakit) vagy nyelvjárási szóról (pl. megbonyul).

Mind a felfelé, mind a lefelé ívelő szópályákba beavatkozhat a tudatos nyelvújítás. A felszálló és leszálló ágban lévő szavakat egyaránt lehet ösztönözni és akadályozni. Ha egy új szó elterjesztésében tekintélyes írók, fordítók, újságírók, nyelvészek működnek közre (és a szó egyéb alapfeltételeknek is megfelel), akkor az erős hátszéllel rendelkezik, így könnyebben elfogadja a társadalom. Ha ugyanez a csoport az újonnan keletkezett szót tudatosan nem használja, esetleg kinyilvánítja elítélő véleményét róla, akkor nagy valószínűséggel sikeresen meggátolják annak elterjedését. Ugyanez a leszálló ágban lévő (passzivizálódó) szavakra is igaz: egy erős központi csoport meggyorsíthatja a még aktív szavak távozását a köznyelvből, és visszahozhat távozóban lévő szavakat (utóbbira rengeteg példát ad a klasszikus nyelvújítás).”

(Nagy Levente: Újuló nyelvünk, cserélődő szókészletünk)

 

Kérdések a szöveghez:

A feladat: Ismertesd a szöveg alapján az új szó életútját!

B feladat: Miért különleges a hapax legomenon?

C feladat: Milyen érvényességi területtel rendelkezhet egy szó?

D feladat: Hogyan fejti ki hatását a tudatos nyelvújítás?

 

 

5. feladat

Csoportban fogtok dolgozni. Kaptok egy táblázatot, amely a hónapok elnevezéseit tartalmazza eredetük szerint. A táblázat egyes rubrikáit üresen hagytuk. A kiemelt szavakat a táblázat alatt megtaláljátok. Alaktani és jelentésbeli megfeleltetések segítségével írjátok be a szavakat a megfelelő helyre! Ha ezt megoldottátok, válaszoljátok meg a hozzá tartozó kérdést!

 

Latin eredetű

Sylvester változatai

Barczafalvi változatai

Keresztény/népi változatok

január

fő hó ~ erős hó

 

Boldogasszony hava

február

fagy/aszú hó

 

böjtelő hava

március

fűhegy hó

olvanos

böjtmás hava

április

 

nyilonos

 

május

előgyümölcsű hó

zöldönös

 

június

 

termenes

Szent István hava

július

hőhó, aratóhó

 

 

augusztus

szőlőérlelő hó

hévenes

Kisasszony hava

szeptember

 

gyümölcsönös

 

október

borvető hó

 

Mindszent hava

november

 

gémberes

 

december

vígan lakó hó

fagyláros

 

kinyíló hó, mustonos, Szent György hava, kaszáló hó, Szent Mihály hava, Szent Jakab hava, halászonos, szőlőszedő hó, zúzoros, karácsony hava, enyheges, Szent András hava, borlátogató hó, Pünkösd hava

 

  1. Mivel magyarázzátok, hogy a latin eredetű hónapneveket nem tudták sem Sylvester János, sem Barczafalvi Szabó Dávid szóújításai leváltani, illetve a keresztény/népi változatokat sem használjuk napjainkban?
  2. Mi a közös Sylvester hónapneveiben (jelentésmező, nyelvtani ismérvek - szófaj, szerkezet - tekintetében)?
  3. Mi a közös Barczafalvi hónapneveiben (jelentésmező, nyelvtani ismérvek - szófaj, szerkezet - tekintetében)? Mi a közös a keresztény/népi változat hónapneveiben (jelentésmező, nyelvtani ismérvek - szófaj, szerkezet - tekintetében)?

 

 

6. feladat

 

Eljutottunk a nyelvújítás sikereihez. Ebben a feladatban azokkal a szavakkal foglalkozunk, amelyek szervesen beépültek a magyar nyelvbe, és ma is használjuk őket. A cikk következő részét használjuk hozzá (kiemelés tőlem):

 

„A hónapnevek magyarítási kudarca azonban nem szegte kedvét a nyelvújító kedvnek sem a középmagyar, sem az újmagyar korban. A korszakváltást jelző 1772-es év előtt e szándékot főleg a magyar nyelvű tudományos gondolkodás kialakítása ösztönözte, és legkorábban a már említett Sylvester János munkájában jelentkezett. Nevéhez nem csak a kicsavart hónapnevek, de a jóval sikeresebb, ma is használt köznév és tulajdonnév szavaink is köthetők. Geleji Katona István szintén saját alkotású szavakat terjesztett el nagyhatású teológiai munkáin keresztül. Neki köszönhetjük pl. az egyenlőtlen, egységes, emberiség, fuvallat, független, gyanúsít, képzelet, vagy versenyez szavainkat. A középmagyar kor harmadik ismert nyelvújító alakja Apáczai Csere János volt, akinek terminológiai törekvéseit ma is őrzi néhány műszó: középpont, nevező, osztó, súrlódás, számláló.

Az újmagyar kor hajnalának időszakából még több adat áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy a születésük idején nagy felháborodást kiváltó, ám ma széles körben használt szavakat alkotóik nevei mellett említsük meg. Dugonics András szavai például ma is használatosak a matematikában: bizonyítani, csonka, egyenlet, gömb, gyök, háromszög, henger, jegyzet, sugár, húr, szelet, szög, véges, végtelen. Barczafalvi Szabó Dávid, akinek szinte állandó jelzője lett az erőszakosság, szintén jó néhány szót alkotott, amelyek ma már minden ember alapszókincsét képezik: társadalom, uradalom, olvasmány. Kazinczy Ferenc nevéhez is fűződik néhány szó: részvét, szobor, üdv. További nevek még: Verseghy Ferenc: szónok, vág; Baróti Szabó Dávid: négyzet, nemzetiség, névtelen, szemüveg; Bugát Pál: ízület, nyomda, szörp, vény; Révai Miklós: könyvtár, nyelvművelés; illetve Szemere Pál: nélkülöz, regény, ünnepély.

Jól jellemzi Helmeczy Mihály munkásságát a „Helmeczy, ki a szavak végét elmetszi” játékos jelmondat, hiszen sok levágott végű szó kötődik nevéhez (pl. gépelygép). Vörösmarty Mihálytól is fennmaradt egy szó a magyarítási láz idejéről, amely nem más, mint a szivar.”

(Nagy Levente: Újuló nyelvünk, cserélődő szókészletünk)

 

Az a feladatotok, hogy kb.10 perc alatt írjatok egy olyan rövid történetet, amelyben a lehető legtöbbet használtok föl a nyelvújítás sikeres szavaiból.

 

 

7. feladat

 

A nyelvújítás azonban sokszor fura, humoros és mulatságos szavakat is próbált ráerőltetni a nyelvhasználókra. Ezek nem maradtak fenn, de talán szereznek néhány vidám percet nekünk.

Szókártyákra felírtam a nyelvújítási próbálkozást pirossal és az eredeti szót kékkel. Húzzatok a szókártyák közül, és álljatok szembe egymással, egyik oldalra a pirosak, másikra a kékek! Az lesz a feladatotok, hogy megtaláljátok egymást. Ha ez sikerült, foglaljátok mondatba a szókészletbe be nem került szót!

 

 

8.

Befejezésül a szóalkotás módjaival foglalkozunk. Olvassátok el hozzá a szöveget, és készítsetek prezentációt csomagolópapírra! Jelöljétek benne valamilyen feltűnő kiemeléssel a számotokra új ismereteket, és tegyetek kérdőjelet oda, amit nem értetek!

 

vagy

 

Készítsetek jelölés ábrát a szöveg alapján!

 

„Érdemes azonban kiemelni néhány egyéb szóalkotási módot is: régi szavak felelevenítése (aggastyán, év, hon, terem, hős); régi magyar személynevek divatba hozása (Árpád, Gyula, Zoltán, Géza); nyelvjárási szavak átvétele (barangol, burgonya, cserkészik, poggyász); mesterséges képzők alkotása (-da/-de: cukrászda, fonoda; -tyú/-tyű: fogantyú, csengettyű, dugattyú); elvonás (kapál – kapa, csendes – csend); csonkítás (árnyék – árny, vakondok – vakond). A csonkítás abban különbözik az elvonástól, hogy (sokszor tudatosan) nem létező képzőt vontak el a szóból: dacos – dac, dölyfös – dölyf, izmos – izom, sávos – sáv, távol – táv, gyárt – gyár, gépely – gép, iparkodik – ipar, gyökér – gyök. Nem meglepő, hogy népszerű szóalkotási mód volt a szóösszetétel, hiszen ez ma is az egyik legproduktívabb útja az új szavak létrehozásának (folyóirat, jelenkor, hőmérő). Új nyelvtani megoldásokra is találunk példát, pl. csonka igetőhöz főnevet kapcsolva: lőszer, laktanya, látcső, lakbér, rakpart stb.

Végül keletkeztek szavak szóösszerántással, tehát azzal, hogy egy szó elejét egy másik szó végéhez illesztjük, és így az eredetileg egymástól eltérő jelentésű szavakból új jelentésű szót képezünk: cső+orr=csőr, könnyű+elméjű=könnyelmű, rovátkolt+barom=robar (ma: rovar), híg+anyag=higany, levegő+ég=lég.”

(Nagy Levente: Újuló nyelvünk, cserélődő szókészletünk)

 

 

9. feladat

9/A

Írj rövid esszét a nyelvújítással kapcsolatban Rontott vagy javított a magyar nyelven a nyelvújítás? címmel!

9/B

Igaz vagy hamis az állítás? Ha hamis, indokold meg, miért!

  1. A nyelv nem romlik vagy javul, hanem változik.
  2. A nyelv változását legkönnyebben a szókincs változásán mérhetjük le.
  3. A szókincsben történő változások hosszú időt vesznek igénybe.
  4. Napjainkban nagyon sok szót veszünk át, főleg az angolból.
  5. A hapax legomenon olyan szó, amelyet többen használtak, de már eltűnt a nyelvből.
  6. A tudatos nyelvújítás nem tud beavatkozni a szavak életébe.
  7. A társadalom bizonyos csoportjai (írók, fordítók, nyelvészek) sokat tehetnek egy szó elterjedéséért vagy megszüntetéséért.
  8. A Tünde nevet Vörösmarty a tündér szóból alkotta szóelvonással.
  9. A szóalkotás egyik leggyakoribb módja a szóösszetétel.
  10. Csőr szavunk csonkítással keletkezett.

 

9/C

Válaszolj a kérdésekre!

  1. Érvelj amellett, hogy a nyelv nem romlik, hanem változik!
  2. Mutasd be egy szó karrierjét, amely elérte élete csúcspontját! Miért peches a hapax legomenon?
  3. Érvelj a nyelvújítás hasznossága mellett és ellen!
  4. Sorold fel a szóalkotás módjait egy-egy példával!

 

 

 

 

Reflektálás

 

 

Válaszold meg röviden a kérdéseket!

  • Milyen új dolgokat tudtam meg a mai órán?
  • Mennyire vettem részt a csoport munkájában?
  • Melyik feladatban tudtam a legjobban segíteni a csoportomat?
  • Hogyan értékelem a csoportunk teljesítményét?

 

 

10.

Házi feladat

 

Választhatunk a következő lehetőségek közül:

 

  1. Nézd meg a 2008. májusi magyar középszintű írásbeli érettségi vizsga szövegértési feladatának indukciós szövegét, és vesd össze az órán elemzett cikk (és az órán tanultak) tartalmával. Megállapításaidat jegyezd le, vagy készíts T-táblázatot!
  2. Készítsd el az óra vázlatát!
  3.  Gyűjts olyan szavakat, amelyeket a szüleid, nagyszüleid szerinted nem értenek meg, teszteld is le őket!

 

3. óra

 

Ráhangolódás

 

 

1. feladat

A házi feladat ellenőrzése

 

 

 

Jelentésteremtés

 

 

2. feladat

Az előző órákon foglalkoztunk a 18-19. századi nyelvi változásokkal. A mai órán a 20. században és napjainkban történő szókincsbővülést vizsgáljuk. 1931-ben a Nemzeti Sport írt ki pályázatot a sportnyelv magyarítására. Napjainkban ennek az eredményét élvezzük. A következő feladat ezeket az új szavakat mutatja be.

A lapon olyan szakkifejezéseket találtok, amelyeket ennek a pályázatnak a hatására ma már magyar szavakkal mondunk. Találjátok meg a mai nevüket!

 

 

back, backhand, derby, dress/ dressz, dribliz, drukker, finish, hands, corner, start, match/ meccs, off side, ring, tréner, tour, taccs

 

 

3. feladat

Az 1931-es sportnyelvújítási mozgalmat siker koronázta, megújult a sport tárgyú tudósítások nyelve. Nemcsak magyar szavakkal helyettesítették az idegen nyelvű szakszavakat, hanem új, azóta is használatos szószerkezeteket honosítottak meg. Három focimeccsről szóló cikk részletét fogjátok nyelvi szempontból összevetni. A legrégebbi 1959-ből való, egy másik 1973-ból, a legfrissebb 2010-ből. Próbáljátok meg keletkezésük ideje szerint sorrendbe rakni őket, indokoljátok meg, miért gondoljátok így! Húzzátok alá a szövegekben azokat a szószerkezeteket, amelyek a sportnyelvre jellemzőek!

 

„A pécsiek kezdték a játékot, az első támadást a vendégek vezették, (…)labdáját (…) kapura lőtte, (…) szögletre hárított. Pécsi ellentámadás végén (…) beadásszerű lövését nem érték el a (…) csatárai. A vendégek megerősítették védelmüket. Változatos, mozgalmas volt a játék. A pécsiek támadtak többet, a (…) (…)és (…) gyors indításaival próbálkozott. A 15. percben (…) jobboldali szöglete után (…) az oldalhálóba lőtt. (…), (…) adogatás után (…) elfutott, az 5-ös sarkáról középre gurított, de rosszul. A 20. percben a pécsiek rohamai gólt hoztak. (…) két csel után ügyesen (…)hoz játszott. A szélső a 11-es tájékáról laposan a (…) kapujába vágta a labdát.”

 

 

„A zöld-fehéreknél (…) is pályára lépett. A ballábas futballistának volt is egy helyzete a meccs elején, ahogy (…) is, de egyikük sem tudott a kapuba találni. A gólcsendet egy szabadrúgás után (…) törte meg, a hazaiak védője egy, a (…) fejese után a kapusról kipattanó labdát vágott a hálóba. A (…) még a szünet előtt egyenlíthetett volna, (…) azonban bravúrral védett egy kapuja felé süvítő szabadrúgást. Fordulás után hamar kiegyenlített (…) együttese, majd paksi lehetőségek után, a vezetést is megszerezte: a le- majd visszacserélt (…) vágott be egy balról érkező labdát. Ezzel megnyílt az őrült hajrá, az utolsó percekben még két gól is esett. Egy szöglete után (…) találat a kapuba, majd egy (…) kezezéséért megítélt büntetőt értékesített (…), így a Paks 3-2-re győzött.”

„Már az első percekben meleg helyzetek adódtak a kapuk előtt. A nyugodtabban és lelkesen játszó csepeliek váratlanul jutottak vezetéshez a 9. percben. (…) csaknem a félpályáról futott el, lerázta magáról a pécsi védőket és 11 méterről a jobb sarokba lőtt, 1:0. Ezután a (…) fivérek szép alakítása következett, a jobbszélső labdáját a balszélső rálőtte, de az éles lövés után a csepeli hátvédek lábáról pattant vissza a labda. (…) és (…) helyet cseréltek. Sorozatos hazai támadások futottak a pályán, de igen sok hibával, főleg a befejezésekkel maradtak adósak a (…)-csatárok. A 20. percben (…). nagy helyzetben hibázott, néhány perc múlva közelről a kapusba lőtte a labdát. Feltűnt, hogy a csepeliek lényegesen nyugodtabbak, meredek labdáikkal sokkal folyamatosabb támadásokat vezettek, mint a körülményes, oldalt adogató pécsi játékosok. Mindkét csapat lelkesen küzdött, a nézőknek tetszett a változatos játék. A csepeliek főleg biztonságos játékra rendezkedtek be, és ellent tudtak állni a (…) támadásainak.”

 

 

4. feladat

Gyűjtsetek 4 perc alatt olyan sportágneveket, amelyek idegen alakjukban, de fonetikusan átírva használunk! Megoldásaitokat ellenőrizzétek  a Magyar helyesírási szótár segítségével!

 

5. feladat

Találjátok ki az alábbi magyarított szavak eredeti alakját!

 

tánctorna, ölgép, sugárlemez/fénykorong, dilinkó/meccszúgó/szúnyogkürt/darázskürt/idegfúvó/zümzümező/focimbita, lapka

 

Válasszatok ki a szavak közül négyet, és próbáljátok meg magyarítani őket! Használhatjátok a szóalkotási módok bármelyikét.

 

Pl. cset

curling/körling

kapucsínó

celeb

depresszió

deviáns

e-mail, ímél

pendrive/pendrájv

pop-corn

 
 
 

 

Reflektálás

 

 
6. feladat

Tegnap elmentünk shoppingolni, aztán beugrottunk a pubba.

Gyűjts a pároddal érveket a szómagyarítás mellett/ellen!

 

Házi feladat  (választható):

Keress fonetikus átírásokra példát a számítástechnika nyelvében!

Nagyon elharapózott újabban a rövidítések használata (pl. uborka helyett ubi). Készíts fotósorozatot ehhez hasonló feliratokról (piacon, vendéglőben stb.), vagy gyűjts ilyen típusú rövidítéseket! Néhány mondatban reflektálj a jelenségre!

 

 

Töltsd ki a kilépőkártyát!

Írj le néhány, az utóbbi órákon megismert gondolatot, egy, a tananyaghoz kapcsolódó kérdést és egy személyes megjegyzést vagy észrevételt!

 

 

Eszközigény:

·         fénymásolatok (a cikk egyes részei, a táblázat);

·         a fotósorozat egy lapra kimásolva (esetleg projektorral kivetíthetjük);

·         csomagolópapír filcekkel, színesekkel;

·         szókártyák;

·         laptop, írásvetítő, projektor;

·         az ajánlott könyvek;

·         helyesírási szótárak.

 

 

Felhasznált irodalom:

  • Szűts László: Diáksóder 2, Napkút Kiadó, 2008
  • Kövecses Zoltán: Magyar szlengszótár, Akadémiai Kiadó, 1998
  • Száz rejtély a magyar irodalomból, Gesta Kiadó, 1995 (Fellengés a haladicsomban)

[ kapcsolódó fényképek letöltése ]


<< vissza