Cikkek, tanulmányok Források Bibliográfiák Tananyagok, modultervek Ajánlók Korábbi számaink tartalma Elérhetőségeink

nyomtatás

 

Vojtek Sándor 

Modulterv Vojtek Sándor: Lehet-e gyerekregényt értelmezni? (Berg Judit: Rumini) című cikkének irodalomórai feldolgozásához
 
A modul témája, célja:
Megtapasztalni, hogyan lehet egy gyerekregényt előkészíteni iskolai feldolgozásra. Annak megbeszélése, mit lehet egy regény olvasása kapcsán az irodalomról megtanítani az ötödik osztályban. Óravázlatok készítése és megvitatása.
 
Fejleszthető kompetenciák:
 
Személyes
Szociális
Kognitív
önismeret, önértékelés, mérlegelés, alkalmazkodás, állásfoglalás
nyitottság, együttműködés, érdeklődés, kommunikáció, meggyőzési képesség, partnerközpontúság
problémaérzékenység, kritikai gondolkodás, szövegfeldolgozás, különböző álláspontok összevetése, érvelés, irodalomtudományi ismeretek, egy irodalmi szöveg pedagógiai feldolgozása
 
Célcsoport:
Magyar szakos vagy tanítóképzős egyetemista
 
Javasolt óraszám:
4-6 tanóra
Amennyiben dupla órák állnak rendelkezésre (az egyetemi szemináriumok általában 90 percesek szoktak lenni), a feladatok a következő bontásban alkalmazhatóak:
Két dupla óra:
·        1-2. óra: az 1. 3. 4. 6. és 7. feladat + a 9. házi feladatként
·        3-4. óra: a 10. feladat
Három dupla óra:
·        1-2. óra: 1-4. feladat
·        3-4. óra: 5-8. feladat + a 9. házi feladatként
·        5-6. óra: a 10. feladat
 
Előfeltétel-tudás:
Akkor érdemes a regénnyel foglalkozni, amikor már a hallgatók túl vannak néhány bevezető órán a magyar irodalom módszertanából, és foglalkoztak egy keveset a gyerekirodalommal is. Mindkét kurzuson elképzelhető, célszerű lehet akkor is, amikor már pedagógiai gyakorlatra járnak órákat megfigyelni. A sikeres munka előfeltétele Berg Judit Rumini című regényének otthoni elolvasása. Az összes tevékenységhez szükséges, hogy minden hallgató magával hozza a meseregényt az órákra.
 
Információk a felhasználó tanároknak:
 
Megjegyzések
Lehetséges megoldás(ok)
Ráhangolódás
1.
a-c)
A két feladat a regény eredeti megoldásait, illetve az irodalmi hagyományokhoz való kapcsolatát próbálja megtalálni.
Más műfajokhoz való hasonlóság: közös vonások a kalandregény, utazási regény, detektívregény, klasszikus mese, állatmese, meseregény elemeivel. Fontos eleme a fantasztikum, a nem fejlődő hősök, beszélő nevek, a végén a jó győzelme és a gonosz bukása, stb.
Eredeti megoldások: a varázslat és szemfülesség összekapcsolása, a regény nem old meg minden felmerülő problémát (pl. a sárkány életben marad), a csínyek és az önfeláldozó cselekedetek összemosódása, a sok varázstárgy a regény végén arra utal, hogy a történet folytatódni fog, a regény befejezése nem lezárása a történetnek, stb.
Illetve részben lásd a Vojtek-cikk vonatkozó részeit!
2.
a-c)
Könyvajánló írása, majd azok megbeszélése. A feladatok célja, hogy a hallgatók a megcélzott olvasók (kisiskolások) érdeklődését képzeljék el.
Egyéni
Jelentésteremtés
3.
a-c)
A feladatok a negatívumok keresésével foglalkoznak a regényben. A fő cél az, hogy a hallgatók kritikusan viszonyuljanak a könyvhöz. Ez azért fontos, hogy a későbbiekben ne csupán egy kedves történetként, hanem egy irodalmi alkotásként tekintsenek a regényre (ez gyakran hiányzik a leendő tanár- és tanítójelöltekből, ha gyerekirodalmi alkotással dolgoznak). Ha a tanár azt látja, hogy ez a feladat nehezen megy, akkor megállíthatja a hallgatók tevékenységét, és röviden beszélhetnek arról, milyen szempontok szerint lehet vizsgálni a regényt a cselekmény összefoglaló jellemzésétől egészen a könyv tipográfiai megoldásaiig. Majd ezután folytathatják a jegyzetelést.
Egyéni, illetve lásd a Tímár-cikk és a Vojtek-cikk vonatkozó részeit!
4.
a-c)
A feladatok a regény hetedik fejezetében alkalmazott technikák feltérképezését tűzik ki célul, hogy a hallgatók képesek legyenek a szövegre úgy is tekinteni, mint különböző elbeszélői technikák kölcsönhatása, valamint érzékeljék az irodalmi hatáskeltés eszközeit is.
Egyéni, illetve részben lásd a Vojtek-cikk vonatkozó részeit!
5.
a-b)
A feladat célja, hogy a hallgatók próbálják az irodalomelméleti tudásukat alkalmazni erre a konkrét regényre olyan szempontok megalkotásával, amely lehetővé tenné ezek tanítását regényelemzés közben.
Egyéni.
6.
a-b)
Ez a feladat az előző folytatása, kissé rendszerezettebb formában. Ha több páros is ugyanazokkal a szempontokkal dolgozott, akkor egymást követően számolnak be. Ha ugyanazok a meglátásaik, mint az előttük beszélő párosé, kevesebb ideig is beszélhetnek, mint egy perc. A feladat megoldása többé-kevésbé egyértelmű, ezért nem tartottam fontosnak, hogy az összefoglaló megbeszélésben az órát tartó tanárnak aktív szerepet adjak.
Egyéni.
7.
a-c)
A feladat célja a szakaszos olvasás fogalmával való megismerkedés, illetve annak megvitatása, hogyan alkalmazható ez a technika egy hosszú szöveg (regény) esetében.
Működhet ez a technika a hosszú szövegeknél is: a szakaszok természetesen hosszabbak lesznek (pl. egy-egy fejezet). Regény esetében, mivel azt otthon (is) olvassák a diákok, ki kell találni annak a technikáját, hogy valóban ne lapozzanak előre. Valószínűleg egy szerződéskötésnek kell ezt megelőznie az osztály tagjaival. Mivel ötödikesekről van szó, fontos, hogy ez a szerződéskötés hatásos és látványos legyen, hogy a tanulók úgy érezzék, egy titkos konspiráció részeseivé válnak. A megbeszéléskor erre is gyűjtsünk ötleteket!
8.
a-c)
Két hosszú szöveget kell elolvasniuk és feldolgozniuk a hallgatóknak. Egyrészt azért, hogy megismerkedjenek egy-egy fejezet két különböző megközelítésével, másrést pedig az, hogy kritikai szemléletet fejlesszünk ki a hallgatókban a tanítási órák megvalósításáról. A poszterkészítés és a poszterek összevetése azt célozza, hogy több különböző véleménnyel ismerkedjenek meg – ezáltal, amikor majd saját maguk dolgoznak ki egy óratervet, szem előtt tarthatják a sokféle különböző hozzáállást is.
Egyéni.
9.
a)
A sok különféle jellegű megközelítés után immár a hallgatók készítenek el egy óravázlatot egy általuk választott fejezet iskolai feldolgozására.
Egyéni.
Reflektálás
10.
a-e)
A feladatok mind a házi feladat, az óraterv megbeszélésével, elemzésével foglalkoznak. A feladat c) részét az órát tartó tanár belátása szerint több óraterv megvizsgálására is kiterjesztheti. Ha valóban alapos a megbeszélés, ez lehet akár dupla óra is. Fontos ezután az e) rész alapos kidolgozása a tanár által. Mindenki kommentárral kapja vissza az óratervét, amelyben mind a pozitívumokról, mind a negatívumokról olvashat.
Egyéni.
 
Eszközigény:
A feladatsor nyomtatott/fénymásolt formában, esetleg a szövegek laptopon és digitális tábla a megbeszélésekhez.
 
Felhasznált irodalom:
Pethőné Nagy Csilla: Módszertani kézikönyv, Korona Kiadó, Budapest, 2005. 102-113. oldal
Tímár Borbála: Kalandok – nem csak rágcsálóknak, Berg Judit: Rumini
Vojtek Sándor: Szétszabdalt meseregény Berg Judit: Rumini – módszertani kézikönyv a nem szakrendszerű oktatáshoz, 7. kiegészítő kötet 2009. október, RAABE Tanácsadó és Kiadó Kft., Budapest. 29-33. oldal és 36-43. oldal
 
Modulterv – tanulói oldal
 
A modul témája, célja:
Ebben a tanítási egységben Berg Judit: Rumini című gyerekregényével foglalkozunk. Megkíséreljük elemezni a regény egyes részeit. Pozitívumokat és negatívumokat keresünk abból a szempontból, hogy mennyire válhat alkalmassá a könyv az általános iskola ötödik osztályában való feldolgozásra. Megkeressük, milyen irodalomtudományi és irodalomelméleti kérdésekkel foglalkozhatunk a regény iskolai feldolgozása során. Megvizsgálunk két módszertani szöveget a Ruminitanításáról. A tanítási egység egy óraterv kidolgozásával és annak értékelésével zárul.
 
 
Ráhangolódás
 
 
1. feladat – tudásmozgósítás
a) 
Írjátok be egy kettéosztott naplóba azokat a jellemvonásait a regénynek, amelyek hasonlítanak más irodalmi műfajokhoz, illetve amiben a Rumini egyedi alkotás! A csoportalakítás véletlenszerű, a csoport minden tagja egy számot kap – ennek a későbbiekben lesz jelentősége. A naplókészítés közös munka, de a rögzítés mindenkinek egyéni feladat is!
 
Más irodalmi műfajokhoz való hasonlóság
Rumini egyedisége
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
b) 
 
Rendeződjetek új csoportokba az előzőekben kiosztott számok szerint: egyesek, kettesek stb. csoportja. Beszéljétek meg és rendszerezzétek a naplókba került információkat!
 
c) 
 
Egy általatok választott hallgató álljon ki a táblához! A többiek diktálása alapján összesítse egy táblázatban mindazt, amit a csoportok addig megbeszéltek!
 
2. feladat – könyvajánló
 
a) 
 
Írjon mindenki egy hat mondatból álló ajánló szöveget egy A5-ös lapra, amelyet a könyv hátlapjára helyezhetnétek el! Kedvet kellene ezzel csinálni a gyerekeknek olvasáshoz (illetve szüleiknek a könyv megvásárlásához).
 
b) 
 
A könyvajánlókat gyurmaragasztóval a tanterem falára ragasztjuk. Mindenki járjon körbe, olvassa el mindegyiket, találjon kettő olyat, amelyik teljesen más szempontból próbálja meg ajánlani a könyvet, mint ő tette!
 
c) frontalis_munka_resize
 
A közös megbeszélés témái, a beszélgetést a tanár vezeti:
·        Milyen különböző megközelítések születtek?
·        Kinek melyek tetszettek a legjobban? Miért?
·        Melyek hathatnak úgy, hogy a 8-10 éves gyerekek valóban el akarják olvasni a könyvet?
·        Egy gyerekolvasó ugyanazokat élvezné a könyvből, mint te?
 
 
 
Jelentésteremtés
 
 
3. Negatív kritika
 
a) 
 
Készítsetek egy listát azokról a jelenségekről a könyvben, amelyek valamilyen okból nem nyerték el a tetszéseteket, gyenge/rossz megoldásnak tartotok!
 
b) 
 
Ha készen van, vessétek össze Tímár Borbála cikkével.
 
·        Hány meglátásával értetek egyet?
·        Hány meglátásával nem értetek egyet?
·        Milyen más észrevételeitek voltak, amelyekről nem volt szó a cikkben?
 
Tímár Borbála:
Kalandok – nem csak rágcsálóknak
Berg Judit: Rumini
 
Berg Judit Rumini című meseregénye 2006 egyik sikerkönyve volt. Igényes, szép kiállítású, olvasásra csábító kötet, a szintén fiatal rajzoló, Kálmán Anna gyönyörű rajzaival. Még a gonosz kritikusok sem mondtak róla rosszat. Eddig.
A rosszcsont kisegér kalandjait gyerekek és felnőttek egyaránt örömmel olvassák. A Nagy Rumini-pályázatra sok-sok lelkes olvasó küldte be rajzait, írásait, Rumini-babáit és társasjátékát. A regény megnyerte az IBBY Az év gyermekkönyve 2006-díját. Még az ősszel megjelenik a folytatás, a második kötet, talán még rajzfilm is készül belőle. Berg Judit dolgozik. Örülhetünk, hogy egyre több a színvonalas magyar gyerekkönyv.
„Fordulatos, izgalmas, letehetetlen.”
Rumini címszereplője egy csavargó, árva kisegér, aki a nagyvárosban kóborolva már éppen a rablók közé keveredne, amikor Bojtos Benedek kapitány megmenti, és hajósinasnak szerződteti a Szélkirálynő nevű hajóra. Rumini méltónak bizonyul a kapitány bizalmára: sok-sok kalandon mennek keresztül, amelyekből csak a furfangos kisegér segítségével menekülnek meg. Legyen az óriáspolip vagy pirinyó fabatka, vérszomjas kalóz vagy pénzéhes hivatalnok – Rumini éles eszével és mágikus, valamint baráti segítséggel mindenki eszén túljár.
A kalandok felépítése szerzői tudatosságra vall. Az első néhány fejezetben rövidebb, egy-egy fejezeten belül lezajló történeteket olvashatunk, később azonban egyre több és több fejezetre nyúlnak a sztorik. Az egyes kalandok nagyon hasonló struktúrára épülnek: egy jelentéktelen, látszólag oda nem tartozó megjegyzés (a veszedelmes Ragacs-tenger színe fekete, az altató víz édeskés) után jelenik meg a valódi veszedelem.
A fabatkák szigetén tesznek szert az első varázseszközre, a minden sebet begyógyító recefice-fa kérgére, és itt kapja meg Rumini a kalózok kincséhez vezető térképet is, amely további kalandok sorához vezet. A regény elején, a hajóra szálláskor megjelölik az utazás célját: Pelevárt. Ez a hely azonban nem pusztán a hajóút célja, Rumini azért tart ide, mert itt található a világ legnagyobb bazárja, ahol minden kapható. A végtelen bevásárlóközpont tehát hősünk célja, minél több édesség és játék beszerzése. Ebből a szempontból Rumini valódi kisgyerek (nem véletlen, hogy a kapitány szerepe itt válik leginkább hasonlóvá egy apukáéhoz: ő vigyáz a kisegér pénzére, el ne költse valamennyit). Ez a cél azonban kevés.
Ráadásul a regény a végére strukturálisan is megbillen: Pelevár látszólag tökéletes lezárás, a pele király igazságot oszt, Ruminit és barátját, Balikót gazdagon megjutalmazzák. Az utolsó fejezetekben azonban nagyon hangsúlyosan jelenik meg egy láthatatlanná tévő kalap, amelynek nyilvánvalóan csak a következő, ebben a regényben már nem szereplő történetekben lesz szerepe. Ezután már tényleg csak odafércelt ráadás a kalózok megérdemelt és igazságos pusztulása.
„Szeretni való, bátor, agyafúrt kisegér.”
Számomra Rumini egyáltalán nem egyértelműen szeretnivaló figura. Kópé, a világirodalom híres rosszcsontjainak, Tom Sawyernek és társainak utódja. Õk azonban epizodikusan építkező történetekben jelennek meg, és nem is egyértelműen pozitív figurák. Egy regény esetében azonban hiányzik, hogy a főhősnek nincsen valódi célja, amit el kell érnie, és jelleme sem fejlődik. Rumini jobban hasonlít a spanyol kópéregények csavargóira, akiknek valóban nincs életcéljuk, kalandból kalandba sodródnak, és jellemük is változatlan marad. Rumini sem fejlődő jellem, annak ellenére, hogy a regény szerkezete alapján ez elvárható lenne: hiába kerül ki a határhelyzetből, amit magányos, csavargó tolvajjelöltként élt, szemmel láthatóan ugyanolyan marad, mint előtte. Szeretetigénye egyetlen mondatban, a megmentésekor jelenik csak meg, érzelmi élete egyébként egyáltalán nincs. Segítőkészsége is inkább a kalandvágyból, illetve az elismerés vágyából fakad. Nála sokkal önzetlenebb, mélylelkűbb és érzékenyebben ábrázolt figura Balikó, aki sok tekintetben ellenpontja Rumininek. Szerény, visszahúzódó, és nem is igazán bátor. Mégis, rajta látszik, mennyire szereti barátját (nagyon szép az a jelenet, amikor az alvó Ruminihez beszél – aki nincs is ott), és ő lesz az, aki megmenti a főhőst, sőt, tanul is tőle, gondolkodásmódot, furfangot. Ruminitól sem ilyen lelki mélységet, sem tanulást, fejlődést nem látunk: ő készen van, felnőtt, és nem is igen fog változni.
„Mese-kalandregény”, „egér-odisszea.”
A regényben nagyon sok zsáner keveredik egymással. A kaland- utaztatóregény (Verne hajósai és Stevenson kalózai) és a kópéregény elemei mellett váratlanul, kicsit szervetlenül jelennek meg a varázsmese elemei, annak is pusztán eszközei: a varázstárgyak, illetve a segítők.
A zsáner, illetve a zsánerek váltogatása ugyanakkor nem tűnik tudatos írói gondolkodás eredményének, mert az elemekből nem alakul ki egységes világ: amennyire hatásos és működő világmodell lehetne a rágcsáló-univerzum (egerek, patkányok, pelék, mókusok, ürgék és tengerimalac), annyira zavaróan nem illenek bele az óriáspolipok és sárkányok, de leginkább a harrypotteres varázseszközök hosszú sora. A varázseszközök a mese szerkezetében is változásokat hoznak: a regény vége felé az egyéni leleményt és furfangot helyettesítik, „megkönnyítve” a hősök számára a problémák megoldását.
„Kitűnően megírt, letehetetlen.”
A könyv valóban izgalmas, sodró lendületű, kaland-kalandot követ. A sodró lendület miatt azonban kicsit „hadar” is; sokszor hiányzik az alaposabb, részletezőbb leírás, a kitérők (ha vannak, igazán élvezetesek, mint például a fabatkákkal folytatott szópárbaj), a leírások. A szereplőket csupán néhány vonással rajzolja meg a szerző, és inkább típusok, mint önálló egyéniségek. Ugyanakkor a mellékszereplők csoportjai nagyon jól felépítettek; a hajó legénysége, az ürgék vagy a patkánykalózok között valódi csoportdinamika működik. A túlságosan tömör fogalmazásmód, a sok rövid mondat sokszor szinte zavaró.
Rumini névadásai viszont tökéletesek. Az írónő elképesztő fantáziával és találékonysággal nevezi el (nem kevés) hősét. Ha egy csoport jelenik meg, akkor a csoport valamennyi tagjának önálló nevet ad. A sokat emlegetett fabatkák vezetőjét Bukszusnak hívják, két másik, akiket Rumini fogságba ejt, majd elenged és segítenek neki: Pille és Komló. A patkánykalózok neve Káró, Málé, Penge, Cidri és Lutri. Személyes kedvencem Ajtony, a szakács.
A kötet igényes kiállítású, szerkezetével, tipográfiájával is a klasszikus gyerek-kalandregényeket követi. Finom részlet az oldalszám körül fejezetenként változó, apró jelek szerepeltetése. A köteten belül található rajzok sajnos fekete-fehérek, de így is nagyon szépek, aprólékosak, sok rajtuk a nézegetnivaló. Színesben azonban (mint a borítón látható is) – talán jobban életre kelnek. Így, fekete-fehéren azonban nem elég szálkásak, karcosak, túlságosan finomnak hatnak.
Kíváncsian várom a Rumini következő részét. És remélem, még sok olyan gyermekkönyv születik a kortárs magyar irodalomban, amiről ennyi rosszat lehet csak elmondani.
 
 
 
c) 
 
Beszéljétek meg a két előző feladat eredményeit!
 
·        Hány párosnak volt több negatív észrevétele, mint a cikknek?
·        Hánynak volt kevesebb?
·        Kiknek különböztek nagyon az észrevételei a cikktől?
·        Mi a véleményetek a cikk záró bekezdéséről? „Kíváncsian várom a Rumini következő részét. És remélem, még sok olyan gyermekkönyv születik a kortárs magyar irodalomban, amiről ennyi rosszat lehet csak elmondani.”
·        Milyen mértékben zavaróak az eddig felsorolt negatívumok? Ellensúlyozzák ezeket a könyv pozitívumai?
·        Amíg nem kellett negatívumokat keresni a regényben, eszetekbe jutott-e valamilyen negatív vonása a könyvnek?
 
4. Egy fejezet hatásosságának technikája
 
a) 
 
Csoportosan készítsetek egy posztert a hetedik fejezet – A Sárkány-szoros alapján. Tüntessétek fel a poszteren az alkalmazott elbeszélői technikákat, a közlések mennyiségét, a feszültség fokozását, az olvasó fejében lejátszódó folyamatokat. Ne csupán szövegesen, hanem egyben grafikusan is ábrázoljátok észrevételeiteket! A poszter legyen érthető magyarázat nélkül is: a közzétételkor a többiek csak a posztert látják, a ti szóbeli kommentárjaitok nélkül!
 
b) 
 
Az elkészült posztereket erősítsétek gyurmaragasztóval a falra! Mindenki körbejár, megszemléli az elkészült műveket. Mindegyik poszterről a következő kérdésekre kell válaszolni egy lapon:
 
·        Csak a megjelenítés módjában különbözik a többi poszter a tiétektől, vagy lényegi különbségek is vannak? Ha igen, milyenek?
·        Mi az, amit a szemlélt poszter jobban ragad meg, mint a sajátotok?
·        Mit ragad meg jobban a saját poszteretek, mint az éppen szemlélt példány?
 
c) frontalis_munka_resize 
 
Közösen beszéljétek meg a fejezet technikáit és a posztereket, amelyek ezt próbálták érzékeltetni!
 
5. Mit taníthatunk meg a regénnyel?
 
a) 
 
A cselekmény puszta összefoglalásán kívül mit taníthatunk meg a regényről/a regény kapcsán? A megtanítható tartalmakat jegyezzétek föl egy-egy A/6-os kártyára – egy kártya szövege maximum négy szó lehet
 
b) 
 
Egy kiválasztott tanuló vezeti a megbeszélést. Feladatai: a tábla előtt állva rendezze a kártyákat, szólítsa fel a többieket, hogy hozzák ki egyenként a kártyájukat. Amikor már néhány összegyűlt, a hasonló megközelítést felvetőket rendezze közös csoportba, figyelembe véve a többiek véleményeit is. Közösen alakítsatok ki egy gondolattérképet.
 
6. Hogyan taníthatjuk meg ezt a regénnyel?
 
a) 
 
Minden páros négy-négy fogalmat/megközelítési módot kap. Öt perc alatt próbáljatok ötleteket gyűjteni, hogyan lehetne ezt a regény kapcsán megtanítani! Készítsetek jegyzeteket!
 
A könyv műfaja:
1.                 A mese
2.                 A regény
3.                 A meseregény
Más művekkel való kapcsolat:
4.                 Hasonló vonások más művekkel
5.                 Különböző vonások más művekkel
Az elbeszélő:
6.                 Elbeszélői pozíció
7.                 Kamera-technika
8.                 Az elbeszélői nézőpont mozgása
9.                 Az olvasó fantáziájának irányítása
10.             Az olvasó képzelőereje
11.             „Üres hely”
Elbeszélő technikák:
12.             Élő beszéd
13.             Függő beszéd
14.             A párbeszéd és a leíró szöveg viszonya
15.             Környezetleírás
16.             Cselekményleírás
17.             A szöveg láttató ereje
18.             Kihagyható részek, mondatok
19.             Késleltetés
20.             Dramatikus megoldások
21.             Megszakítások
22.             Elhallgatások
23.             Szimbólumok a regényben
A könyv szerkesztése:
24.             A könyv kezdete
25.             A könyv befejezése
26.             A regény egészének szerkesztése
27.             Az egyes fejezetek felépítése
A szöveg hangulata:
28.             Ellentétes hangulatú elemek a szövegben
29.             A szöveg hangulatát meghatározó elemek
30.             Humor
A szereplők:
31.             Seregszemle
32.             Főszereplő(k)
33.             Idealizált hős
34.             Negatívumok a főhősről
35.             A közösség – egyén viszonya
36.             Mellékszereplő(k)
37.             Beszélő nevek
38.             A szereplők egyénítése
39.             Fejlődő szereplők
40.             A belső/lelki események megjelenítése
 
 
b) frontalis_munka_resize
 
Röviden mindegyik páros számoljon arról, mi jutott az eszébe! Mindegyik párosnak egy perc áll a rendelkezésére!
 
7. Szakaszos olvasás
 
a) 
 
Hogyan lehetne egy regény szövegét szakaszos olvasással feldolgozni? Olvassátok el a szakaszos olvasás módszerének leírását. Készítsetek jegyzeteket arról, milyen módon lehetne ezt a módszert egy teljes regény szövegével való munka során alkalmazni!
 
Pethőné Nagy Csilla:
A szakaszos olvasás módszere
 
A szakaszos olvasás olyan módszer, amely az olvasás és a gondolkodás folyamatát egyrészt az RJR modell rövidebb, a szövegszakaszokra épülően ismétlődő felhasználásával, másrészt a szövegszakaszokat megelőző és követő (tanári) kérdésekkel irányítja. A kérdések különféle szinteken végbemenő, különféle típusú gondolkodás beindítói (Bloom-Sanders kérdés-taxonómiája), amelyeket a szöveg megértésének, kritikai átgondolásának irányítására alkalmazunk. A szakaszos szövegfeldolgozás aktív, interaktív részvételre készteti a diákot, az olvasás folyamán mindvégig fenntartja a kíváncsiságot, és gyakran termékeny vitát provokál. Bátorít saját kérdések megfogalmazására, és megkönnyíti a saját vélemény kifejezését, miközben a másik véleményének tiszteletben tartására késztet. Értékelésre, változásra ösztönöz, megkönnyíti a kritikai gondolkodást. A módszer elsősorban narratív és drámai szövegrészletek, illetve szövegek feldolgozására alkalmas, de lírai, valamint nem irodalmi típusú szövegeknél is alkalmazható.
A szakaszos szövegfeldolgozás módszere alaposan átgondolt tervezőmunkát igényel a tanártól, hiszen végig kell gondolnia, hogyan irányítsa a tanulók gondolkodását, hogyan haladjanak végig a szövegen, milyen gondolkodási folyamatokba és a szöveggel kapcsolatos tevékenységekbe vonja be a tanulókat.
Ha kiválasztottuk a feldolgozásra szánt szöveget, először is a következőket kell átgondolnunk:
  • Mi a célom a szöveg elolvastatásával?
  • Mit remélek, mit fognak megérteni diákjaim az olvasás után?
  • Milyen kulcsproblémákat vagy kérdéseket vet fel a szöveg?
  • Milyen élményhez akarom juttatni diákjaimat olvasás közben?
  • Miben remélek változást az olvasást és megbeszélést követően?
Ha az óra célrendszerét alaposan átgondoltuk, osszuk fel a szöveget több szakaszra! A felosztással kapcsolatban a következő megjegyzések tehetők:
  • Nincsenek helyes vagy helytelen felosztási pontok, igyekezzünk azokat a pontokat megtalálni, amelyek az érdeklődés felkeltése szempontjából fontosak, hatékonyak lehetnek!
  • Ne osszuk fel túl sok részre a szöveget, mert az megtöri a szöveg folyamatosságát!
  • Semmi nem dől el véglegesen a felosztással, ha kell, bátran osszuk fel újra a szöveget!
Miután felosztottuk az olvasásra-feldolgozásra szánt szöveget, tervezzük meg az RJR modellbe illeszkedő tanulási folyamatot, melynek ismétlődő szakaszai a következők:
  • Ráhangolódás: tanári kérdésfeltevés: jóslás, az előzetes várakozás megfogalmazása, indoklása (például „Mit gondoltok, a cím – vagy egy megbeszélt életrajzi, korrajzbeli vonatkozás – alapján miről fog szólni a szöveg?” „Mi lesz a fő probléma?” „Mért gondoljátok ezt?)
  • Jelentésteremtés: az első szakasz elolvasása (csendben vagy hangosan).
  • Reflektálás: az olvasást követően tegyünk fel változatos kérdéseket az olvasottakkal kapcsolatban! Vegyük figyelembe, hogy minden kérdéstípus (memória, megértés, alkalmazás, analízis, szintézis, értékelés) a gondolkodás egy-egy módját képviseli, amely különböző képzetek felé nyit utat! Ezek a képzetek azután gazdagabban strukturált felfogást eredményeznek. A nyitott, a diákokat az olvasmányon végigvezető kérdések a nehezebb tartalmat is úgy strukturálják, hogy keretet biztosítanak, amelyben a tanuló létrehozhatja a jelentést. Ugyanakkor, ha a kérdések nyitottak, a szerkezet nem gátolja a kritikai elemzést, hiszen nyílt találgatásra, véleményalkotásra ösztönöz. Egy-egy szakasz elolvasását követően ne tegyünk fel túl sok kérdést, mert az megszakítja a szöveg folytonosságát!
  • Ráhangolódás: mielőtt egy újabb szakasz elolvasásába kezdenénk, tegyünk fel újra néhány jóslásra, előzetes várakozásra irányuló kérdést, ezzel nemcsak előkészítjük a következő szakaszt, de a figyelmet is ébren tartjuk!
  • Természetes, hogy a teljes tanulási folyamatot reflektív szakasz zárja, amely visszatekint a teljes folyamat során megteremtett jelentésre, de továbbléphet például a személyes reflexió, a mélyebb elemzés vagy az alkalmazás irányába.
A folyamatra vonatkozóan a következő megjegyzések tehetők. A tervezés iránymutató a tanár számára, de a tanárnak reagálnia kell az órai megbeszélés, vita menetére, és ha kell, a tanulói válaszoknak és érdeklődésnek megfelelően meg kell változtatnia a tervet, módosítania a kérdéseket. Magának az RJR modellnek kell irányítania a folyamatot, hogy a tanulók folyamatosan részt vehessenek a szakaszokban. Ha a tanár háttérbe vonul, nem értékel és nem kommentál, elérheti, hogy a diákok egymással, és ne vele kommunikáljanak. Ha a tanár nem értékel közvetlenül, elősegíti a gondolatok szabad kifejtését. Törekedjünk arra, hogy mindenki vegyen részt a megbeszélésben! Ha elfogadó és nyitott a légkör, a nem jelentkező tanulót is kérdezhetjük. A folyamat végén mindig kérjük a szöveg újbóli, folyamatos végigolvasását! (Temple-Steele-Meredith, 1988/Ü. 26-28.)
 
 
b) 
 
Három páros együtt dolgozva beszélje meg meglátásait! Készítsetek Venn-diagramot a véleményeitekről! (Az ábrán az A, B és C betűk az egyes csoportokat jelölik.)
c) frontalis_munka_resize
 
Vitassátok meg a véleményeiteket! Egy általatok választott hallgató vezeti a vitát.
 
8. Feladatok kritikája
 
a) 
 
Olvassatok el egy részletet a regény feldolgozásáról szóló módszertani segédkönyvből (Vojtek Sándor: Szétszabdalt meseregény)! Készítsetek egy posztert, ahol a feladatokat ismertetitek a többiek számára és bemutatjátok a kritikai észrevételeiteket is!
 
A. szöveg
Vojtek Sándor: Szétszabdalt meseregény – részlet
6. óra: Ötödik fejezet – Fabatkák
 
Az óra elején úgy ellenőrizzük, hogy a tanulók elolvasták-e a szöveget, hogy kiosztjuk az M8-as melléklet szövegét. Az lesz a feladatuk, hogy a feladatlapon található eseményeket sorrendbe rakják anélkül, hogy megnéznék a regény szövegét. 20 mondatot kapnak, amelyből egy kakukktojás (a hatodik fejezetből származik). A mondatokat vágjuk fel, s minden páros kapja meg a 20 kártyát – így sokkal könnyebb azokat rendezgetni, mintha stabil szöveg lenne. Miután elkészült az általuk helyesnek tartott sorrend, gyorsan megbeszéljük. Ne vegyen el ez a munka és ellenőrzése többet, mint 10 percet az órából, mivel a következő feladat meglehetősen időigényes. A feladat megoldása: 1 – J, 2 – Q, 3 – H, 4 – K, 5 – R, 6 – T, 7 – M, 8 – D, 9 – P, 10 – E, 11 – B, 12 – I, 13 – A, 14 – C, 15 – S, 16 – C, 17 – F, 18 – G, 19 – N, a kakukktojás: O. Ezt a feladatot csak az a tanuló tudja megoldani, aki elolvasta a fejezetet. Ha észrevesszük, hogy valakinek nem megy (és azért nem megy, mivel otthon nem olvasta), beszéljük meg velük, hogy így semmi haszna annak, hogy itt ül az órán, nem tud a többiekkel együtt dolgozni, s ennek következtében nem fogja megtanulni azokat a dolgokat, amelyet a többiek elsajátítanak: hogy hányféleképpen lehet gondolkodni egy irodalmi szövegről. Persze alkalmazhatunk mindenféle büntetéseket is. Ám ha a diák megérti, hogy azért kell bizonyos dolgokat otthon elvégeznie, hogy az órán aktívan tudjon dolgozni, s ezáltal sokkal könnyebben fog tanulni, mint ha csak később bebifláz néhány adatot (amiket aztán gyorsan el is felejt, tehát semmilyen gyakorlati haszna nem volt a tanulásának), többet érünk el így, mint a fekete pontok, rossz jegyek, büntetőfeladatok, bezárások garmadájával. Gondolom, a nádpálca már mindenhol kiment a divatból – de a „finomabb” büntetések tovább élnek. Azt is beszéljük meg, hogy a következő feladatot úgy találtuk ki, hogy azért ők is be tudjanak kapcsolódni, de a későbbiekben erre ne számítsanak.
Az óra zömében egy „rádiójátékot” készítünk a regény egyik részéből. A feldolgozandó szövegrész az M9-es mellékletben olvasható.
Először gyorsan beszéljük meg, hallottak-e már rádiójátékot (könnyen elképzelhető sajnos, hogy még nem), majd hogy miben különbözik egy leírt szöveg a rádióban elhangzótól. Általában csupán párbeszédből áll, a kommentárokat nem halljuk, ezt a színészek hangjukkal és a zörejekkel érzékeltetik, stb. Ismertessük a diákokkal, hogy az lesz a feladatuk, hogy egy paraván mögött felolvassanak egy részt a regény szövegéből. Ezután 4-5 fős csoportokra osztjuk a diákokat (az osztály létszámától függően). A későbbiekben ugyanis szükség lesz egy Ruminira, egy Balikóra, és három (vagy szükség esetén csupán kettő) fabatkára. Az első lépés az, hogy kiosszák a tanulók a szerepeket, kihúzzák azokat a részeket, amelyek csupán szerzői kommentárok, a jelöletlen mondatokat valamelyik szereplőnek adják (gyakran nem tudjuk eldönteni, hogy kié az a mondat: Ruminié/Balikóé vagy a három fabatka közül valakié). Ezután mindenki színes ceruzával bejelöli a saját mondatait, s nekilát a saját szövegét olvasni hangosan. Ha zavarja a többiek hangja, nyugodtan elvonulhat az osztály valamelyik sarkába, hiszen most még nem összeolvasni kell a szöveget, hanem mindenkinek csak a saját szereplőjéhez kell hangot találni. A mondatokba nyugodtan jelzéseket írhatnak: levegővétel, szünet, hangsúly, egyéb hangok (nevetés, morgás…) stb. Erre kapjanak öt teljes percet – ez nagyon hosszú időnek tűnhet néhány diák számára, de fontos, hogy azt a néhány mondatot sokszor elmondják egymás után. A következő 10 percben a csoportok együtt próbálnak. A szöveg előadása kb. 2-2,5 percet vesz igénybe, nyíljon tehát lehetőségük arra, hogy legalább 4-5 alkalommal felolvassák. Ezalatt a tanár létrehoz egy paravánt, például kifeszít egy lepedőt a katedrán, hogy a többiek tényleg csak a szöveget hallják, s csak a hangjukkal tudjanak hatni a szereplők, ne pedig a mimikájukkal, gesztusokkal.
Miután végeztünk az előkészületekkel, a csoportok egymás után a paraván mögé vonulnak. Először elmondják a szereposztást, majd előadják a részletet. A többiek ezalatt figyelnek, majd minden előadás után rövid jegyzeteket készítenek, mert a végén meg kell beszélniük, melyik csoport előadása tetszett a legjobban, illetve ki volt a legjobb Rumini, Balikó és fabatka.
Az előadások meghallgatása után beszéljük meg a hallgatók reakcióit, de úgy hogy maradjon még öt perc az óra végéig. A legjobb „rádióelőadás” szereplőinek a nevét, illetve a legjobb Ruminit, Balikót és fabatkát alakító tanuló nevét is felírjuk egy falevélre (a név mellé: a legjobb hangjáték, a legjobb Rumini-hang, Balikó-hang, fabatka-hang).
A fennmaradó pár percben próbálják meg kitalálni, hogyan szabadítja meg Rumini a fabatkákat a férgektől. (Ebben az esetben az, aki már korábban olvasta a regényt, illetve nem bírta ki otthon az előző nap és továbbolvasta a könyvet, nem szólalhat meg). Mondjuk el, hogy egy, a hajón található anyagot használ fel. Próbáljuk meg felsoroltatni a tanulókkal, mi is van a hajón: olyan dolgok, amelyeket a korábbiakban említettek, majd pedig magát a módszert is ki kell találni. Az három-négy perc nem sok ennek a megbeszélésére, de arra elég, hogy a tanulók kíváncsiságát felkeltsük, s már alig várják, hogy otthon elolvashassák a hatodik fejezetet, s természetesen ez lesz a házi feladat. Továbbá megkérjük őket, hogy hozzanak otthonról annyi színű színes ceruzát, zsírkrétát, filctollat, amennyit csak tudnak. (Egy hatalmas recefice fát fognak majd rajzolni, de ezt még nem tudhatják.)
 
M8
Rakd sorba!
 
Rakd sorrendbe az alábbi mondatokat, ahogyan ezek az események a Rumini ötödik fejezetében követik egymást! Egy olyan mondat is található itt, amelyik nem fordult elő ebben a fejezetben.
 
 
 
A. Rumini megpróbálja elrágni a többieket fogva tartó selyemszálat, de csak bicskával sikerül elvágnia.
 
B. Rumini és Balikó elkap három fabatkát.
 
 
C. A fabatkák beszámolnak a fákra leselkedő veszélyről.
 
 
D. Rumini neszezést hall egy bokorból.
 
 
E. A fabatkák megkötözik Negrót, Dundi Bandit és Rolandot.
 
 
F. Bemutatkozik az első fabatka: Ciroknak hívják.
 
 
G. A fabatkák királya fogadja Ruminit.
 
 
H. Cincogi doktor a recefice fa kérgéről mesél a hajósoknak.
 
 
I. Balikó elmegy megkeresni a többieket.
 
 
J. Frici marad egyedül a hajón, a többiek partra szállnak.
 
 
K. Negró, Dundi Bandi és Roland isznak a kulacsukból.
 
 
L. Megszólalnak végre az eddig hallgató fabatkák.
 
 
M. Ruminiék észreveszik, hogy három társuk egyszerre elaludt.
 
 
N. Rumini megtudja a fabatkák királyától, mi a feltétele társai szabadon bocsátásának.
 
O. Megtudjuk, hogy a másik fogva tartott fabatkát Pillének, a harmadikat Komlónak hívják.
 
P. Rumini és Balikó alvást tettet.
 
 
Q. Cincogi doktor megkóstolja a forrásvizet és ihatónak találja.
 
 
R. Rumini és Balikó felmásznak a gyümölcsfára.
 
 
S. Rumini megfenyegeti a fabatkákat, hogy eladják őket a pelevári bazárban.
 
 
T. Ruminiék megkóstolják a gyümölcsöket.
 
 
M9
Rádiójáték
 
Mire Rumini végzett, li­hegve feltűnt Balikó is.
– Mi a helyzet?
Balikó levegő után kapkodott, úgy nyögte:
– Nyomuk veszett.
– Micsoda?
– Eltűntek mind. Ott vannak a félig kivágott fák, a feldarabolt rönkök, de sehol egy lélek. A fejszéket sem találtam.
Ennek hallatán a három kis emberke diadalmasan felnevetett. Rumini odafordult.
– Elég volt ebből. Azonnal mondjátok meg, hova vitték a barátainkat.
– Nem mondjuk meg! – jelentette ki a legbátrabb kis lény.
– Megérdemelték a gonosz szörnyetegek – tette hozzá a másik.
– Mi nem akarunk rosszat a népeteknek – magyarázta Rumini. – Nem vagyunk gonoszak. Megsérült a hajónk. Azért kötöttünk ki, hogy fát vágjunk a javításhoz.
– Na ugye! Gonoszak vagytok! – kiáltotta az első kis lény, és har­ciasan toppantott lábacskájával.
– Higgyetek nekünk! Jót akarunk. Legyünk barátok – kérte Bali­kó, de a három kis lény hátat fordított nekik.
Rumini méregbe gurult.
– Hát jó – mondta –, gyere, Balikó. Ketten megyünk tovább. Ma­gunk fogunk elhajózni a Nagy Pele-szigetekre.
Balikó értetlenül nézett, de Rumini kacsintott és folytatta:
– Ezt a hármat eladjuk a bazárban. Kapunk értük sok pénzt, ab­ban biztos vagyok. Akkor aztán felbérelünk egy csapat favágót, idehajózunk, és kivágjuk a sziget összes fáját.
– Ezt nem tehetitek – sipítottak a falevél-emberkék.
– Pedig pontosan ezt fogjuk tenni. Mit gondolsz, Balikó, hány aranyat kaphatunk egy ilyen vakarcsért?
– Nem is tudom, tízet-húszat biztosan – hunyorgott Balikó hun­cutul.
– Ne adjatok el minket a bazárban! Kegyelmezzetek, eresszetek szabadon! – könyörgött a három kis lény.
– Dehogy eresztünk!
– Segítünk nektek megtalálni a barátaitokat, ha nem visztek el minket!
– Hogyne, csapdába akartok csalni, hogy minket is foglyul ejtse­tek! – kacagott Rumini.
– Nem. A mi népünk megtartja az ígéretét.
– Azt sem tudjuk, kik vagytok.
– Fabatkák vagyunk.
– Sosem hallottunk felőletek.
– Ez a sziget az otthonunk. Itt élünk a fák között. Mi vagyunk az őrzők.
– Mit őriztek?
A három kis lény hirtelen elhallgatott, és újra összeszorították a szájukat. Rumini felcsattant.
– Na tessék. Már megint nem válaszoltok. Gyerünk, Balikó, in­duljunk a bazárba, ezekkel csak az időt vesztegetjük.
– Ne! Ne! Inkább eláruljuk. A fákat őrizzük. Hogy szépen nő­jenek, ne vágja, nyírja őket senki. Elpusztítjuk a férgeket, de har­colunk a favágók ellen is.
– Nem értem, miért kell őrizni ezeket a fákat. Nincs bennük sem­mi különös.
– Nekünk mégis ez a dolgunk.
Rumini csóválta a fejét.
– Sehol máshol nem őrzik a fákat, csak ezen a szigeten. Hogy lehet ez?
Az egyik fabatka nagy nehezen kibökte:
– Van itt néhány különleges fa. Ami sehol máshol nem nő a vi­lágon.
– Milyen fa?
A három kis lény hallgatott. Balikó sóhajtott.
– Higgyétek már el, hogy nem akarjuk bántani a fáitokat.
A fabatkák suttogtak valamit egymás közt, aztán az első azt mondta:
– Ha látjuk, hogy tényleg nem bántjátok a népünket, és a fákat is tisztelitek, eláruljuk majd.
– Rendben van. Akkor arra felelj, hol laktok?
– A fák odvában, a kéreg repedéseiben, a gyökerek között.
– A hajó legénységét is a föld alá vittétek?
A három fabatka összenézett, de Rumini mordult egyet, a fabatkák pedig lehajtották a fejüket.
– A királyunk őrzi őket a föld alatti rejtekhelyen.
– Hogy tudjuk őket kiszabadítani?
– Be kell bizonyítanotok, hogy nem az ellenségeinket segítitek.
 
 
 
B. szöveg:
Vojtek Sándor: Szétszabdalt meseregény – részlet
8. óra: Hetedik fejezet – A Sárkány-szoros
 
Az óra elején beszéljük meg azt, milyen gondolkodásra vall az a trükk, aminek segítségével sikerült átjutni a Sárkány-szoroson. Mennyiben működik máshogyan Rumini agya, mint a többi hajósé? Hasonló-e ez a megoldás a hernyók pillangóvá változtatásához, vagy pedig más? (kb. 5 perc)
Ezután ötletbörzét tartunk, mesebeli sárkányokat kell a gyerekeknek mondaniuk, ezeket gyorsan felírjuk a táblára. Mikor már jó húsz sárkányos mese fent van a táblán, megkérjük a tanulókat, hogy párosával dolgozva szerkesszék az egészet a következő táblázatba.
 
 
SÁRKÁNY
ROSSZ
A sárkány győz
Legyőzik a sárkányt
Megölik
Életben ma­rad, de nem tud ártani
Csellel szaba­dulnak tőle
Elvesznek tőle valamit
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Mikor elkészültek, megbeszéljük az egészet, immár az egész osztállyal közösen, illetve arról is essen szó, mennyiben hasonlít a Rumini sárkánya az általuk említettekhez. (Az ötletbörzéhez és a táblázat kitöltéséhez, megbeszéléséhez kb. 10 perc szükséges.)
A következő feladatban mindenki egyedül dolgozik. A páros egyik tagja Békés Pál: A kétbalkezes varázslócímű meseregényének egy részletét olvassa (M10-es melléklet), a másik tagja pedig Benedek Elek: Vas Laci című meséjének részletét (M11-es melléklet). Mikor az olvasás végére érnek, mindenki egy Venn-diagramot készít a Ruminiról és a másik szövegrészletről. A különböző vonásokat az egyes négyzetek különálló részeibe írják, míg az azonosakat/ hasonlókat a két négyzet metszetébe:
 
 
 
                 
 

Kérjük meg őket, hogy igyekezzenek minél több hasonlóságot és különbséget leírni, mivel a későbbiekben úgy fog kelleni a két műről beszélniük, hogy a szöveget nem nézhetik, csupán a diagramba írt jegyzeteiket. A feladat elvégzéséhez jó 20 percre lehet szükségük. Ha úgy látjuk, nehezen megy a feladat megoldása, 10 perc elteltével alkossunk négyfős csoportokat, ahol mindenki ugyanazzal a szöveggel foglalkozik, s lehet, hogy együtt megbeszélve több szemponttal tudják kiegészíteni a diagramot.

Miután mindezzel elkészültek, a jegyzeteik alapján beszéljenek a szomszédjukkal a három különböző mese hasonlóságairól és különbségeiről, ezután pedig egy rövid közös visszacsatolásra kerül sor.

Az óra utolsó pár percében megkapják az új házi feladatot: a következő fejezet elolvasását és egy hat képből álló képregényrészlet készítését. Négy diák készít együtt egy teljes képregényt a fejezetből. Osszuk ki nekik az M12-es melléklet szövegét a szabályok leírásáról. Az osztály létszámától függően négy- vagy háromfős csoportokat alakítunk ki. Előtte azért kérdezzük meg, fog-e valaki másnap hiányozni, mert a lehetőség szerint arra kell törekedni, hogy teljesek legyenek a sorozatok. Az órán tehát kijelöljük a csoportokat, s mindenki bekarikázza azt a számot, amely az ő szövegrészét jelöli (nehogy otthon elbizonytalanodjanak, mit is kell rajzolniuk). Kérjük meg őket, hogy az óra után a szünetben gyorsan beszéljék meg, milyen technikával szeretnének dolgozni.

 

  

M10

Békés Pál: A kétbalkezes varázsló (részlet)

 

Vesd össze Békés Pál regényrészletét a Rumini hetedik fejezetével. Rajzolj Venn-diagramot, ahol feljegyzed a két szöveg hasonlóságait és különbségeit. Készíts bőséges jegyzeteket, mert a későbbiekben csupán a diagram felhasználásával kell beszélned a két szöveg közti hasonlóságokról és különbségekről!

 

Dongó komor gondolatai pedig visszakanyarodtak a bal­szerencsés vizsgához, ahhoz a pillanathoz, amikor be­lépett a vizsgabarlangba, és szemközt találta magát egy rettentő, lángot okádó sárkánnyal...

Ez természetesen nem érte meglepetésként. Az egész is­kola ismerte a szegény párát. Sogenannte Sigis­mundnak hívták. Nyugdíjas volt. Évezredeken át lop­kodta a szebbnél szebb királylányokat, és abajgatta a lovagokat, akik meg akar­tak verekedni vele a ha­ja­do­nokért, és amikor nyugdíjba vo­nult, hogy ne unat­koz­zon, elszerződött tansárkánynak a va­rázs­ló­is­ko­lá­ba. Ifjú varázslók sok-sok nemzedéke gyakorolta raj­ta, miképpen kell elbánni a hasonszőrű szörnye­te­gek­kel. A háta mögött egyébként mindenki kinevette sze­gényt, köztudott volt ugyanis, hogy őfélelmetessége va­lódi neve Kis Rezső, s efeletti szégyenében vette fel a meggyőződése szerint vérfagylaló Sogenannte Si­gis­mund művésznevet.

Dongót tehát nem érte meglepetésként a sárkánnyal va­ló találkozás. A vizsgán szerencsésen túljutott osz­tály­társai­tól is hallotta, hogy az egyik tétel a lángot fú­vó Sogenannte Sigismund ártalmatlanná tétele. Ad Al­bert például hét szál virágot varázsolt Sigismund fe­jei helyére, de ezzel nem elé­gedett meg a stréber lel­ke, leszedte, s az asztalra teremtett vázába illesztette a hét illatos tearózsát.

Pohonc hű maradt önmagához. Szilvás gombócokká bű­völte Sigismund fejeit, és jó étvággyal el­fo­gyasz­tot­ta vala­mennyit, azután önkritikusan megjegyezte, hogy még töké­letesítenie kell a módszerét, mert a sár­kány­fejgombócok­ban kicsi volt a szilva, és tetejükön ke­vés a prézli.

Volt, aki úgy összecsomózta Sigismund nyakait, hogy a szerencsétlen moccanni sem bírt; egy gya­kor­la­tias tanonc pedig úgy intézte, hogy az agg sárkány ne tüzet fúljon, ha­nem vizet, és bejelentette, hogy már ré­gen dolgozik ezen a találmányon, mivel az amúgy kár­tékony sárkányok így nép­gazdaságilag hasz­no­sít­ha­tók. Vidéken öntöznének velük, városon meg a tűz­ol­tóság alkalmazhatná a hétfejű slaugot.

Ekkor következett Dongó. Kicsit félt. Sogenannte Si­gis­mund ugyanis pikkelt rá. Méghozzá nem alap­ta­la­nul. A nyug­díjas tansárkány egykor rettenthetetlen bá­torságú szörny volt, és úgy eszegette a lovagokat, mint más a tökmagot, de az egértől már akkor is iszo­nya­tosan félt. Dongó pedig el­sős korában, amikor még nem gondolt a majdani vizsgák­kal, ráuszított há­rom piros szemű fehér egeret, hogy meg­harapdálják a far­kát. Az egykor rettenthetetlen bátorságú hétfejű meg­pillantotta az egereket, felugrott a tanári asztal­ra, és sikoltozni kezdett:

– Jesszusom, egerek! Jesszusom, egerek!

A varázslótanoncok majd megpukkadtak a ne­ve­tés­től. Nem úgy a Nagy Rododendron, aki a sikoltozásra ott ter­mett, és rendet teremtett. Sogenannte Sigismund az igaz­gató-fővarázsló vállára borulva zokogta, hogy azon­nal fel­mond, egy percig sem marad tovább ebben a házban, ahol nem tisztelik a kort és az érdemeket. Fitz­huber Dongónak nyilvánosan bocsánatot kellett kér­nie. Azóta évek múltak el, Sigismund azonban nem felejtett.

Dongó tehát ott állt a lángot fúvó hétpróbás hétfejű előtt, és azon töprengett, milyen módszerrel tegye ár­tal­matlanná. Az idő múlt, a Nagy Rododendron vá­ra­ko­zóan nézett rá. Ekkor Sigismund hirtelen ab­ba­hagy­ta a lángfú­vást, és mind a hét torkát nagyra tátva, el­bődült:

– Hu!!!

A kétbalkezes Dongó ijedtében elejtette varázs­pál­cá­ját. Nyomban lehajolt érte, de későn. Sigismund gyor­sabb volt.

– Azonnal add vissza!

– De sietős – vigyorgott Sigismund mind a hét fe­jé­vel –, adom már, csak előbb megnézem egy kicsit kö­ze­lebbről – azzal meglóbálta a levegőben, és morgott va­lamit.

Fitzhuber Dongó pedig különöset érzett. Mintha egy­szerre élesebben, több szemszögből látná a vizs­ga­bi­zottsá­got és különösen a Nagy Rododendront. A táb­la mellett függő tükörbe pillantott, és meghűlt ben­ne a vér: hét feje volt hét süveggel, tizennégy kajla fü­le konyult lefelé, hét krumpliorra felett tizennégy sze­mé­ben gyűlt a könny, és hét csálé szája görbült sí­rás­ra. Micsoda szégyen! Õ a világ első hétfejű va­rázs­lója!

Nevetett a vizsgabizottság, kacagott a Nagy Ro­do­dend­ron, nem is szólva a gonosz Sogenannte Si­gis­mund­ról, aki majd megpukkadt a röhögéstől. Amikor vég­re levegőt ka­pott, azt rikoltotta:

– Nesze neked fehér egér! Nesze neked fehér egér! – De amint kimondta, összerezzent és körülpillantott, s csak azután folytatta a hahotát.

Fitzhuber Dongó sarkon fordult, szégyenében ki­ro­hant a vizsgabarlangból, azaz rohant volna, de hét feje nem fért ki az ajtón, az egyiket úgy bevágta az aj­tó­fél­fá­ba, hogy csil­lagokat látott valamennyi. Oldalazva me­nekült, hogy elbuj­dossék szégyenében.

– Fitzhuber Dongó! – hallotta.

Felrezzent.

Átvette a Mágusdiplomát. A Nagy Rododendron ke­zet fogott vele, s halkan, hogy a többiek ne hallják, azt súgta:

– Aztán majd kicsit ügyesebben!

 

 

M11

Benedek Elek: Vas Laci (részlet)

 

Vesd össze Benedek Elek meserészletét a Rumini hetedik fejezetével. Rajzolj Venn-diagramot, ahol feljegyzed a két szöveg hasonlóságait és különbségeit. Készíts bőséges jegyzeteket, mert a későbbiekben csupán a diagram felhasználásával kell beszélned a két szöveg közti hasonlóságokról és különbségekről!

 

Megy, mendegél Laci is, megérkezik a kovácsműhelybe, de az olyan kovácsműhely volt, amilyent ő még világéletében nem látott. Tiszta csupa acél volt a fala, a födele, kívül-belül. Bemegy a műhelybe, hát a kovács is tetőtől talpig csupa acél.

Köszön Laci illendőképpen, elmondja, miben jár, s mit üzent az öregasszony.

– Jól van, fiam – mondotta a kovács –, ismerem a dolgodat, hiszen erős legény vagy, amint látom, vasból van a tested, de megacélozlak tetőtől talpig, hogy kard ne fogja testedet.

Azzal mindjárt meg is acélozta Vas Lacit, s azt mondta neki:

– No most, fiam, mehetsz, állj belé ebbe az útba a műhely előtt, s ki se térj belőle. Egyenesen az aranyvárhoz érsz, abban lakik a középső nénéd, a tizennégy fejű sárkány tartja szomorú rabságban.

Megköszöni Vas Laci a kovács jóindulatát, elbúcsúzik tőle, s meg sem áll, míg az aranyvárhoz nem ér. Az aranyvár előtt nem volt beretvahíd, de úgy forgott egy kacsalábon, mint a veszedelem. Hiszen foroghatott, nem forgott sokáig. Odaszökött Laci, s úgy megfogta a kacsalábat, hogy a vár egyszeriben megállott a forgásában, a másik kezével pedig bedöntötte a kaput, s belépett a várba.

Éppen jókor érkezett, jött elébe a tizennégy fejű sárkány.

– Hát te mit akarsz itt? – kiáltott rá a sárkány.

– El akarom vinni a nénémet.

– Megállj, öcsém, előbb küzdjünk meg.

– Én nem bánom – mondotta Vas Laci –, küzdjünk meg – s nekigyürkőzött.

– Nem úgy, öcsém, nem úgy. Legyen belőled vaskerék, énbelőlem papiroskerék. Menjünk ki két hegy tetejére, s úgy ütközzünk össze.

Mondotta Laci:

– Csak légy te vaskerék, én a papiroskerék, úgy sem félek én tőled.

Kimentek a hegy tetejére. Vaskerék lett a tizennégy fejű sárkányból, papiroskerék Vas Laciból, gurultak lefelé, mint a sebes szélvész, de egyszerre csak kiesett a vaskerékből egy küllő, azzal a kerék elkezdett forogni maga körül, mint a kergeteges juh, s felfordult. Az a küllő a tizennégy fejű sárkánynak a feje volt.

Feltápászkodik a vaskerék, s mondja a papiroskeréknek:

– Nem jól van ez így. Belőlem lesz kék láng, belőled vörös láng, s úgy csapjunk össze.

– Nem úgy, komám – mondotta Vas Laci –, te légy a vörös láng, én meg a kék láng.

– Nem bánom – mondotta a sárkány –, nekem mindegy, akárhogy.

Vörös láng lett a sárkányból, kék láng Vas Laciból, s úgy csaptak össze, de egyik sem bírt a másikkal. Egyszerre csak egy holló repült el felettük, s felkiált a sárkány:

– Te holló, csöppents egy csepp vizet a kék lángba, egy fejet adok érte.

Felkiáltott Vas Laci is:

– A vörös lángba cseppents egyet, te holló, s én tizennégy fejet adok érte.

Hát bezzeg, hogy a vörös lángba cseppentett vizet a holló. Ki is aludt mindjárt, vége volt a tizennégy fejű sárkánynak, a hollóé lett mind a tizennégy feje.

 

 

M12

Milyen legyen a képregényünk?

 

Házi feladatra egy képregényt kell készítenetek a nyolcadik fejezet egyik részletéből. Három- és négyfős csoportokban fogtok dolgozni. Miután kiderült, kikkel dolgoztok együtt, mindenki karikázza be azt a szövegrészt, amelyiket le kell rajzolnia.

 

Ha négyen vagytok a csoportban:

  1. Az első tanuló a fejezet elejétől a 77. oldalig (zárómondat: „– Bandi és Brúnó – hallatszott a sötétből. – Mehettek aludni.”) terjedő szöveget rajzolja meg hat képben.
  2. A második tanuló a 77. oldaltól (nyitómondat: „– Hurrá! – mondta Rumini – már majd leragadt a szemem.”) a 79. oldalig (zárómondat: „Gyerünk a másik irányba – fordult meg Rumini, aztán rémülten legörnyedt.”) terjedő szöveget rajzolja meg hat képben.
  3. A harmadik tanuló a 79. oldaltól (nyitómondat: „A második teremből hangokat hallott.”) a 81. oldalig (zárómondat: „– Mit tudom én. Kérdezd meg Kárót. Jönnek már.”) terjedő szöveget rajzolja meg hat képben.
  4. A negyedik tanuló a 82. oldaltól (nyitómondat: „Rumini hátrafordult.”) a fejezet végéig terjedő szöveget rajzolja meg hat képben.

 

Ha hárman vagytok a csoportban:

  1. Az első tanuló a fejezet elejétől a 77. oldalig (zárómondat: „– Bandi és Brúnó – hallatszott a sötétből. – Mehettek aludni.”) terjedő szöveget rajzolja meg hat képben.
  2. A második tanuló a 77. oldaltól (nyitómondat: „– Hurrá! – mondta Rumini – már majd leragadt a szemem.”) a 81. oldalig (zárómondat: „Rumini biztonságosabban lépdelt, és már majdnem megkönnyebbült, amikor a barlang bejárata elől újabb hangokat hallott.”) terjedő szöveget rajzolja meg hat képben.
  3. A harmadik tanuló a 81. oldaltól (nyitómondat: „– Mi tart ilyen soká? – türelmetlenkedett valaki.”) a fejezet végéig terjedő szöveget rajzolja meg hat képben.

 

Az óra után a szünetben beszéljétek meg:

  • milyen technikával fogtok dolgozni: ceruza, filctoll, zsírkréta, festék,
  • fekete-fehér vagy színes rajzokat készítetek
  • csak körvonalakat rajzoltok, vagy színezitek is a képet,
  • hogyan oldjátok meg a szövegeket a képregényben (a kép fölé/ alá kommentárt is írtok, vagy sem; hogyan jelenítitek meg a szereplők belső gondolatait; hogyan oldjátok meg a párbeszédeket; milyen betűket használtok: nyomtatott nagybetűk, nyomtatott kisbetűk, kézírásos betűk, stb.)
  • az A3-as rajzlapot egyenlő hat részre osztjátok, vagy különböző nagyságú és elhelyezésű képek töltik ki a lapot?

 

A lap alján mindenki írja alá olvashatóan a nevét!

 

Jó rajzolást!

 

 
b) 
A posztereket erősítsétek gyurmaragasztóval a tanterem falára! A csoport egyik tagja maradjon a poszter mellett– ő fogja elmagyarázni a posztert a többiek számára. A többiek látogassák meg azokat a posztereket, amelyeket ugyanarról a fejezetről készítettek! A csoport mindegyik tagja egy másik posztert látogasson meg. Készítsetek jegyzeteket az észrevételeitekről, mert a későbbiekben vissza kell térni a saját csoportotokhoz, és tájékoztatni kell őket a tapasztalataitokról.
 
c) csoportmunka_resize
 
Alkossatok két nagy csoportot (a két különböző fejezetet feldolgozó hallgatók)! Vitassátok meg azokat a szempontokat, amelyek különböztek a feldolgozás során!
 
d) 
 
Alkossatok párokat, ahol a páros egyik tagja az ötödik, a másik a hetedik fejezettel dolgozott. Röviden ismertessétek egymással, milyen módon dolgozta fel a fejezet az adott részt, illetve közöljétek a megbeszélésetek eredményeit!
 
e) frontalis_munka_resize
Vitassátok meg, mennyiben tartjátok jónak, vagy elhibázottnak a megvizsgált fejezeteket. Milyen szempontból fejlesztheti ez az ötödikes diákokat?
 
9. Óravázlat készítése
a) hazi_feladat
Válassz ki egy fejezetet a regényből, és készíts az alábbi táblázat alkalmazásával egy óratervet! Hogyan dolgoznál a szöveggel az általános iskola ötödik osztályában?
 
Idő
Feladat
Lehetséges megoldások
munkaforma
Ráhangolódás
 
 
 
 
 
 
 
 
Jelentésteremtés
 
 
 
 
 
 
 
 
Reflexió
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Reflektálás
 
 
10. Az óravázlatok megbeszélése
 
a) 
 
Óraterveiteket háromfős csoportokban mutassátok be egymásnak! Fogalmazzatok kérdéseket, tisztázzátok a felmerülő problémákat!
 
b) 
 
Az óratervek megismerése után mindenki értékelje a másik két hallgató óratervét a következő szempontok alapján egy ötfokozatú skálán (5 – a legjobb, 1 – a legkevésbé kielégítő)! Az értékelés során mindenki kapja kézhez azt az óratervet, amelyet véleményez!
 
Szempont
……………… óraterve
A feladatok érdekessége
 
 
Szövegközpontú megközelítés
 
Kreativitás szükségessége a megoldáshoz
 
Kommunikáció szükséges­sége a feladat megoldásához
 
Kooperáció szükségessége a megoldáshoz
 
Az értelmezési készségek fejlesztése
 
A tanulók előzetes tudásának felhasználása
 
A tanultak későbbi számon kérhetősége
 
A feladatok elvégzésének nehézsége
 
Más feladatok a különböző készségű diákok számára
 
Átlag (összeadni az osztály­zatokat, a tizedesvesszőt eggyel balra tenni)
 
 
c) 
 
Nézzétek meg az elkészült értékeléseket, majd vitassátok meg csoporttársaitokkal.
 
 
d) frontalis_munka_resize
 
Nézzétek meg újra egymás óraterveit, és beszélgessetek arról, sikerült-e érdekes feladatokat kitalálnotok, s mindemellett fontos dologra tanítani a diákokat!
 
e) iras_resize
A megbeszélés után adjátok le az óraterveket a tanárnak. Õ otthon átolvassa és értékeli ezeket, majd a következő óra elején megjegyzéseivel ellátva kiosztja.
 
 

 

 


<< vissza