Cikkek, tanulmányok Források Bibliográfiák Tananyagok, modultervek Ajánlók Korábbi számaink tartalma Elérhetőségeink

Modultervek, tananyagok - 7.szám

A modul témája, célja: Ady Endre életműve alkalmas arra, hogy több értelmezői közösség is birtokba vegye, és ebből adódóan többszöröződik műveinek értelmezési lehetősége. A téma feldolgozása során a tanulók részesei lehetnek az irodalmi kultuszképződés folyamatának, és az értelmezések, összehasonlítások során megtapasztalhatják, mi a különbség kultusz és hatás, identitásmintázat, szerepmintázat és intertextualitás között.

[tovább olvasom]

A Szilágyi Zsófia cikke nyomán négy tanórára tervezett tanulási egység a Móricz művek új megközelítéseit kínálja fel, melyekkel (egyrészt) elmélyíthető és megújítható mind a Móricz művek oktatása, (másrészt) mind a szövegekhez, valamint az alkotóhoz fűződő befogadói viszony. A tanulmány arra is rávilágít, hogy a korszerű elméleti megközelítéseken túl szükség van az oktatásban megcsontosodott értelmezői hagyománytól való fokozatos eltávolodásra, hogy olyan távlatokat teremthessünk, melyek segítségünkre lesznek az újraértésben.

[tovább olvasom]

A Mária-kultusz történetiségének megismerése során előhívni a művészetek egyetemes kódját, a Bibliát. Az intertextualitás felismertetésén keresztül a téma lehetőséget ad az egyes művészeti ágak eltérő dekódolásának újbóli tanulmányozására. A modul segítheti a tanult ismeretek rendszerbe ágyazását, illetve új tartalmakkal való kiegészítésüket.

[tovább olvasom]

Janus Pannonius versének tanórai feldolgozása Jankovits László: Ragyogó hegyentúl című tanulmánya segítségével. A Búcsú Váradtól című versről szinte az összes gimnáziumi tankönyv megállapítja, hogy zsenialitása az élményszerűségben, a személyes mondanivalóban rejlik. Jankovits László tanulmánya filológusi nézőpontból tesz kísérletet a vers megközelítésére.

[tovább olvasom]
Modultervek, tananyagok - 6.szám

Megtapasztalni, hogyan lehet egy gyerekregényt előkészíteni iskolai feldolgozásra. Annak megbeszélése, mit lehet egy regény olvasása kapcsán az irodalomról megtanítani az ötödik osztályban. Óravázlatok készítése és megvitatása.

[tovább olvasom]

A Harry Potter-szövegek kapcsán a valóság – fikció – imagináció viszonyának megvilágítása az irodalmi alkotások, az epika elbeszéléshorizontján; az elbeszélés és az elbeszélhetőség. A modul célja, hogy működtesse a párhuzamos olvasást, az olvasat – értelmezés megteremtésében a szakirodalom/szakszöveg felhasználását, a problémaérzékeny hálózatos gondolkodás megerősítését.

[tovább olvasom]

A modul célja, hogy a gyerekek maguk mondják ki: a „mese a határtalan lehetőségek birodalma”. Ezért hallgatjuk, olvassuk figyelmesen, gyermeki rácsodálkozással, várakozással többször is ugyanazt a mesét. Az ember azért szereti, mert a meséből megtanulhatja, hogy a nehézségektől nem szabad megrettenni, újra és újra kell próbálkozni, mert mindig mindenre van megoldás, ha az ember hisz benne és segítőkre talál. A mesébe lépőt titokzatos dolgok veszik körül. A félelmetes átváltozások azért történnek, hogy aztán valami új, csodás születhessen.

[tovább olvasom]

Téma annak bemutatása, hogyan jeleníti meg J. K. Rowling Harry Potter és a bölcsek köve c. regényében a valóság problémáját, abból a tételből kiindulva, hogy a valóság önmagában megismerhetetlen, sok-sok elbeszélésből adódik össze, és ezek közül válogatva mi döntjük el, hogy mit fogadunk el igaznak, tényszerűnek, és mit nem, s ebből alkotjuk meg a magunk valóságát. Valóság – fikció – imagináció határainak feszegetése.

[tovább olvasom]
Modultervek, tananyagok - 5.szám

Az első világháború borzalmai, a tömegessé és mindennapivá váló emberhalál és pusztulás, az erkölcsi értékek megrendülése nyomán a művészetekben, így az irodalomban is előtérbe került az idők végének gondolata, az apokaliptikus szemlélet. E szemlélet gyökerei, illetve motívumai az ószövetségi prófétai könyvekhez, valamint a János jelenéseihez nyúlnak vissza. A modul tartalmai különböző források és korabeli irodalmi alkotások értelmezésével az első világháborús költészet, kitüntetetten Ady Endre költészetének apokaliptikus szemléletét és motívumrendszerét vizsgálják, visszatekintve a bibliai előzményekre, továbbá kitekintve a képzőművészetre és a második világháborús folytatásra.  

 

[tovább olvasom]

Ez a modul S. Laczkó András: A kijátszott apokalipszis című tanulmányát dolgozza fel fakultációs csoport számára, vagyis egy kortárs tudományos szöveg értelmezését tűzi ki feladatul. Arra ösztönzi a gyerekeket, hogy az évek során szerzett szövegolvasási, szövegértési tapasztalataikat bátran kamatoztassák egy nehezebb elméleti, tudományos írás értelmezésében. A feldolgozás során olyan fogalmakkal kapcsolatban szélesítik tudásukat, amelyekkel korábbi tanulmányaik során érintőlegesen már találkozhattak.

[tovább olvasom]

  A Himnusz elemzése során gyakran hivatkozunk a vers beszélőjeként egy fiktív, középkori (protestáns) prédikátorra, illetve a reformáció történelemszemléletére úgy, hogy igazából megelégszünk azokkal a toposzokkal, amelyeket tanulmányaink során megtanítottak nekünk. A cikk segítséget nyújt abban, hogy megismerjük e 16. századi történelemszemlélet alapjait, legfontosabb forrásait, és összevethessük a Himnusz előképének tekintett Farkas András-szöveget Kölcsey munkájával, miközben újragondolásra késztet bennünket a nosztalgikus visszatekintés kérdésében.

[tovább olvasom]

Ugyanúgy, mint a Biblia más könyveinek, a Jelenések könyvének képei, fogalmai is átjárják az európai kultúrát, az irodalom és a képzőművészetek nyelvét, sőt, a kortárs film, az internet világában is intenzív a jelenlétük. A modul célja, hogy a tanulók a Jelenések könyve szövegrészleteinek elemzésén keresztül, megfelelő háttéranyag segítségével élményeket és ismereteket szerezzenek az apokalipszis-képzetről, amely kultúránknak máig élő, izgalmas területe.

[tovább olvasom]
Modultervek, tananyagok - 4.szám

A regény – a romantika óta – az egyik legkedveltebb epikai műfaj. Ennek ellenére a rá fordítható idő igen csekély. Ez a modul lehetőséget ad arra, hogy egy konkrét regényen keresztül megismerhessük a romantikus természetkultuszt, a modern, retrospektív elbeszélő-technikát. Hangsúlyozhatjuk a „nő-irodalom” megjelenését a romantika korában, a természet megjelenítését a szélsőséges érzelmek kifejeződéseként.

[tovább olvasom]

Annak a nyitott kérdésnek a vizsgálata, hogy a szingliirodalom részét képezheti-e a kánonnak. Ezen belül a kánon, a regény, a női írás, valamint a szingliirodalom kapcsolata kerül tárgyalásra, melynek eredményeként a tanulók egy szubjektív véleményalkotással válaszolnak a témára.

[tovább olvasom]

Egy kortárs szerző, jelen esetben Tóth Krisztina lírai költeményeinek bizonyos szempontok mentén való elemzése révén a kulcskompetenciák fejlesztése, a verses szöveggel való foglalkozás – olvasás és értés, majd saját elemző szöveg létrehozása – kerül középpontba.

[tovább olvasom]

 Horváth Györgyi Fiktív női szerzők a kortárs magyar irodalomban c. tanulmánya alapján közelítünk a férfi és a női szerepekhez, gondolkodunk a férfi és női szerzők problematikájáról. Célunk annak megtapasztalása, megerősítése, hogy az irodalmi művekben a szerző és az elbeszélő nem azonos, és hogy az elbeszélői szerep megalkotott hang, ugyanúgy nyelvi konstrukció eredménye, mint maga a mű, illetve annak többi szereplője, beszélője. Tanulmányozzuk a világszerűség és szövegszerűség nyelvi megalkotottságának, nyelvi jegyeinek jellemzőit, valamint értelmezzük a szerzői szerepek, álnevek használatának lehetséges okait, céljait.

[tovább olvasom]
Modultervek, tananyagok - 3.szám

A modul témája, célja:
A modul nem a teljes tananyagot fedi le, hanem bevezető kíván lenni a további részletező vizsgálódásokhoz. Gere Zsolt tanulmánya arra irányítja rá a figyelmet, hogy a Csongor és Tünde értelmezése a „ponyvából írt mese” meghatározástól miképp jut el a világdráma műfaji értelmezéséig, érintve ezzel a kanonizáció folyamatosan változó tendenciáit. A dráma mélyebb tartalmainak feltérképezése a további órák feladata.
[tovább olvasom]

A modul témája, célja:
Vörösmarty Mihály Előszó című versének (újra)értelmezése az antik ciklikus időszemlélet és a görög mitológia egyes történeteinek kontextusában. Megtapasztalni, hogy a korszerű irodalomtörténet-írás miként segítheti egy szépirodalmi szöveg jobb megértését, újraértését, korábbi értelmezések ellentmondásainak a feloldását. A modul mennyiségében is jelentős műveltségi anyagot mozgósít, feleleveníti, mélyíti az antik és a zsidó-keresztény mitológiáról, kultúráról való tudást.
[tovább olvasom]

A modul témája, célja:
A történelmi regény – a romantika óta – az egyik legkedveltebb epikai műfaj. Ennek ellenére a rá fordítható idő igen csekély. Ez a modul lehetőséget ad arra, hogy nyomon követhessük a műfaj viszonyát a történetiséghez (azaz mennyire önálló), a magyar irodalomra fókuszálva megvizsgálhassuk az írók, kritikusok elvárásait vele kapcsolatban, illetve továbbélését napjainkig.
[tovább olvasom]

A modul témája, célja:
A négy tanórára tervezett tanulási egység olyan közelítést szeretne kínálni, mely egyrészt elmélyítheti a Jókai-olvasást, másrészt a szövegeket és a szövegekhez, az alkotóhoz fűződő befogadói kapcsolatot a Jókai-recepció és Jókai-olvasás történeti vizsgálatának tükrében újraértelmezi.

[tovább olvasom]