Cikkek, tanulmányok Források Tananyagok, modultervek Tananyagok, modultervek Ajánlók Korábbi számaink tartalma Elérhetőségeink

Cikkek, tanulmányok - 8.szám

Jelenleg a legszélesebb körben használt, 11. osztályosoknak szánt és Száray Miklós által jegyzett történelem tankönyvben mindössze két apró bejegyzés található a címben jelzett témakörben. Széchenyi gyakorlati tevékenységének ismertetésekor egy-egy sorban esik szó a Pesti Casino megalapításáról, mely szerint az egyesületet, az amúgy igen sokat utazó Széchenyi, angol mintára alapította 1827-ben.1 Majd, öt oldallal később egy képaláírást követően egy igen átfogó kérdésre kellene a diákoknak válaszolniuk: ,,Milyen célok vezették Széchenyit a lóverseny és a kaszinó meghonosításakor?’’2 Nem lebecsülve a középiskolásokat, magam előtt látom a cinkos mosolyra húzott szájakat, amik azt harsogják, hogy szórakozni akart ez a gróf, amikor ezeket az intézményeket létrehozta. Széchenyi grófi mivolta és egyáltalán származása amúgy igen hangsúlyosan szerepel a szövegben, főként Wesselényi magyarságával és köznemesi voltával szembeállítva.

[tovább olvasom]

„Az új városi komplexum legfőbb elemei a gyár, a vasút és a nyomornegyed voltak.  Ezek egymagukban alkották az ipari várost – ez a szó pusztán azt a tényt jelölte, hogy több mint kétezer ember szorult össze egy területen, amelyet azután megfelelő névre kereszteltek. Ezek a városi csomópontok százszorosukra növekedhettek (és növekedtek is), anélkül, hogy akár a leghalványabban is emlékeztettek volna azokra az intézményekre, amelyek fejlett szociológiai értelemben a várost jellemzik, vagyis azt a helyet, ahol a társadalmi örökség összpontosul, s ahol a folyamatos társadalmi érintkezésnek és kölcsönhatásoknak a lehetősége az emberiség valamennyi komplex tevékenységét a magasabb hatványra emeli. Eltekintve néhány összezsugorodott csökevényes formától, még a kőkorszakbeli város jellegzetes intézményei is hiányoztak ezekből az ipari városokból.” ­­­– jellemezte a 19. században kialakult várostípust a jeles urbanista, Lewis Mumford.

[tovább olvasom]

A világtörténelem egyik legfontosabb gazdasági átalakulását nevezzük hagyományosan ipari forradalomnak, amelyben a gépesített nagyipar vált egy ország vagy egy régió gazdaságának meghatározó tényezőjévé. Először Nagy-Britanniában indult meg ez az átalakulás 1760 után, és első szakasza 1830 körül teljesedett ki. Nagy-Britannia ennek köszönhetően Európa vezető nagyhatalmává változott. Ezután az ipari forradalom egész Európában elterjedt, és megalapozta Európa hegemóniáját a világ más részei felett.

[tovább olvasom]