Cikkek, tanulmányok Források Tananyagok, modultervek Tananyagok, modultervek Ajánlók Korábbi számaink tartalma Elérhetőségeink

Kislexikon - 3.szám

Monarchia
Olyan kormányforma, amelyben egy személy gyakorolja a végrehajtó hatalmat. A görög „egyszemélyi uralom” kifejezésből alakult ki. Meglehetősen tág fogalom, magában foglalhat törzsi vezetők, királyok és császárok által irányított kormányzatokat. A hatalom általában örökletes úton száll bizonyos uralkodócsaládok tagjaira – bár voltak választó királyságok is, mint Lengyelországban. Császárnak a nagyobb, több egységből álló birodalmak uralkodóit szoktuk nevezni, ezért ha monarchiát emlegetünk, általában királyságokra utalunk. A monarchia feltételezi bizonyos normák, hagyományok, törvények tiszteletben tartását, e nélkül inkább autokráciának nevezik. Ha a kormányzó személyiség erőszakos módon szerezte meg és tartja fenn a hatalmat, inkább diktatúrának nevezzük egyszemélyi kormányzatát. (Hahner Péter)

Rendi monarchia
Olyan egyszemélyi kormányzat, amelyben az uralkodó a társadalom vezető rétegeinek szervezett csoportjaira, a rendekre támaszkodva kormányoz. (Hahner Péter)

Abszolút monarchia
Ezt az elnevezést általában olyan uralkodók kapcsán emlegetjük, akiknek nem kell rendi képviselő testületeket összehívni, ezek hozzájárulása nélkül hozhatnak törvényt, vethetnek ki adót, háborúzhatnak, békét köthetnek, maguk nevezik ki tisztviselőiket, és hivatalnokokat küldhetnek a tartományokba is. Az elnevezés megtévesztő: az államvallást, az ősi szokásokat és törvényeket, az ésszerű és lovagias magatartás szabályait, a testületek és tartományok kiváltságait és régi intézményeit minden uralkodónak tiszteletben kellett tartania, vagyis mai értelemben vett „abszolút” hatalma egyiknek sem volt. Aki mindezt nem tartotta tiszteletben, azt nem királynak, hanem zsarnoknak tartották. Az „abszolút” név csak arra utal, hogy földi hatalom nem vonhatja felelősségre az uralkodót, de nem arra, hogy mindent megtehet, amit csak kíván. Vagyis az általunk „abszolútnak” nevezett monarchia is korlátozott monarchia. Európában alakult ki, a 16-17. század megsokasodott háborúinak következtében. Európa két „határvidékén” más kormányzat jött létre: Angliában megerősödött az országos képviseleti testület és a helyi önkormányzat, Oroszországban pedig olyan erős hatalom alakult ki, hogy inkább autokráciának nevezzük. Az „abszolút monarchia” fogalma csak a 19. században alakult ki, korábban egyszerűen monarchiának nevezték egy ember törvényeket tiszteletben tartó kormányzatát. (Hahner Péter)

Merkantilizmus
Közgazdasági nézetrendszer. Tulajdonképpen a fejedelmi háztartás elveinek alkalmazása állami szinten. A gazdagság forrása a nemesfém, ebből kell minél többet megszerezni. Az államnak aktívan be kell avatkoznia a gazdasági életbe, vámokkal kell segítenie a nemesfém beáramlását és meg kell akadályozni a kiáramlását. Ezért az ipart és a kereskedelmet érdemes támogatni. Európa gazdagsága állandó: ha egy állam nagyobb gazdagságot akar, más államoktól kell megszereznie. (Hahner Péter)

Fiziokratizmus
A merkantilizmus nézeteit megkérdőjelező gazdasági elmélet. A fiziokraták szerint a föld minden gazdagság forrása, a mezőgazdaságot kell támogatni, az állam pedig ne avatkozzon bele a gazdasági folyamatokba, csak tegye szabaddá a termelést és a kereskedelmet. Európa államai közösen is meggazdagodhatnak a békés mezőgazdasági termelésnek köszönhetően. (Hahner Péter)
 


<< vissza