Cikkek, tanulmányok Források Tananyagok, modultervek Tananyagok, modultervek Ajánlók Korábbi számaink tartalma Elérhetőségeink

nyomtatás

Források

Ripp Zoltán: A rendszerváltás Magyarországon című tanulmányához
 
 
I. Mozgókép és fénykép dokumentumok lelőhelyei:
 
  1. Képek, fényképek plakátok, hanganyag, filmek:
Rendszerváltozás Magyarországon 1987–1990. DVD-ROM. Szerk. Majtényi György, Mikó Zsuzsanna, Szabó Csaba. Kiadó: Magyar Országos Levéltár.
 
  1. Video-anyag:
Rendszerváltás képekben. Magyarország 1988–1990. DVD. Szerkesztő-rendező: Elbert Márta. Szakértők: Bozóki András, Révész Béla. Fekete Doboz Alapítvány, 2004. (Forgalmazza a Nemzeti Tankönyvkiadó)
Mozgóképes történelem. I–II. Rendszerváltás Magyarországon és Kelet-Európában 1988–1990. DVD. Szerkesztő-rendező: Elbert Márta. Szakértők: Bozóki András, Révész Béla. Fekete Doboz Alapítvány – Magyar Televízió, 2006.
Fekete Doboz Video CD. Válogatás a Fekete Doboz filmjeiből. Szerk. Elbert Márta. Fekete Doboz Alapítvány, 1996.
 
  1. Fényképek:
Prohászka Imre fotói: Romsics Ignác: Volt egyszer egy rendszerváltás…. Budapest, Rubicon-könyvek, 2003.
A rendszerváltás forgatókönyve. 8. kötet. Portrék és életrajzok. Szerk. Bozóki András, Elbert Márta, Kalmár Melinda, Révész Béla, Ripp Erzsébet, Ripp Zoltán. Budapest, Új Mandátum, 1999.
 
II. Szöveges források
 
  1. Társadalmi Szerződés
A Beszélő különszáma 19827/2. (20. szám) (Részlet)
 
Fordulóponton
 
A közmegegyezésnek vége.
Az ország rádöbbent, hogy a hatalom nem fogja teljesíteni ígéreteit. A gazdasági hanyatlás következményei már a munkásság elitjét és a szellemi középrétegeket is elérték. A közvélemény nem hiszi többé, hogy értelme volna az újabb és újabb áldozatoknak.
A vezetés elbizonytalanodott. Nem érti, miért képtelen megfordítani a romló irányzatokat. Sejtelme sincs, mit kezdjen a hirtelen fölerősödött elégedetlenséggel. Egyre kevésbé ura a tetteinek. Megosztottságát egyre nehezebben leplezi.
Az apparátusok nyugtalanok. Érzékelik az indulatok gyülekezését. Tapasztalják, hogy a szokott fogásokkal már nem mindig lehet engedelmességre bírni az embereket. Nem találják a bevált közvetítőket: a párton kívüli tekintélyek visszavonultak a hivatalos politika szolgálatából, a párttagság kezelhetetlenné válik.
Az általános elégedetlenség megszemélyesíti tárgyát. Ahogy korábban a konszolidációs korszak sikereit, most a korszakvég kudarcait azonosítja az ország Kádár Jánossal. A pártfőtitkár népszerűsége gyorsabban devalválódik, mind a forint. Egyetlen dolog van, amiben ma munkástól pártkáderig mindenki egyetért:
Kádárnak mennie kell!
 
 
 
  1. Az MDF 1988. január 30-án a Jurta Színházban tartott összejövetelén elfogadott nyilatkozat (Részlet)
 
(…)
A résztvevők egyetértettek abban, hogy nyilvánosan működő, demokratikusan megválasztott, csak a választóiknak felelős parlamentre van szükség.
A szocialista politikai rendszer demokratikus reformja érdekében javasoljuk:
I. Az Országgyűlés alkosson új, demokratikus választójogi törvényt. Az ennek alapján megválasztandó új Országgyűlés dolgozzon ki új alkotmányt. Az alkotmány fejezze ki a társadalomban létrejött változásokat, küszöbölje ki a jelen alkotmányunk ellentmondásait.
a) tisztázza az állam és a párt közjogi viszonyát,
b) tételesen sorolja fel az állampolgárok személyes és politikai jogait és ezek garanciáit.
c) rendelkezzék alkotmánybíróság felállításáról.
II. Kívánatosnak tartjuk már a jelenlegi Országgyűlés működésében is a következő változásokat:
1.      A törvényhozási jogok gyakorlása és a végrehajtás ellenőrzése érdekében az Országgyűlés működése legyen folyamatos.
2.      A párt vezető testületei hozzák nyilvánosságra a törvénytervezetekkel kapcsolatos javaslataikat és véleményüket.
3.      A parlamenti nyilvánosságot és a képviselők interpellációs jogát korlátozó szabályokat és gyakorlatot el kell törölni.
4.      Az azonos véleményt valló képviselők – egy-egy vita kapcsán eseti jelleggel és folyamatos működés alapján is – parlamenti frakciót alkothassanak.
5.      Intézményesíteni kell a kormány programja és politikája, illetve az egyes miniszterek feletti bizalmi szavazást. A bizalmi szavazás és a személyi választások titkosak legyenek. Bármely képviselő kezdeményezhesse a bizalmi szavazást.
6.      Meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy a képviselők hivatásszerűen is elláthassák képviselői megbízatásukat (…)
7.      A parlamenti ülések és a bizottsági viták jegyzőkönyvét gyorsított eljárásban teljes egészében nyilvánosságra kell hozni.
A Magyar Demokrata Fórum előkészítő bizottságot kér fel a demokratikus parlament elveinek és működésének kidolgozására.
 
Forrás: Beszélő Összkiadás, 2. kötet. 255. o.
 
  1. Az MSZMP Központi Bizottsága közleménye 1988. május 10. (Részlet)
 
Szocialista gazdaságunk alapja az állami és a szövetkezeti tulajdon. A legfőbb cél ennek hatékonyabb működése s gyarapítása. A szocialista társadalom építésének hosszú történelmi szakaszában az alapvető termelőeszközök társadalmi tulajdona mellett a gazdaság fejlesztésében létjogosultsága, fontos szerepe van a különféle vegyes tulajdonú formáknak és a magánvállalkozások megfelelő keretek között tartott működésének.
Társadalmunk érdeke, hogy a gazdálkodásban a vállalkozási formák változatos kombinációi alakulhassanak ki.
Az új gazdasági társasági törvény megalkotásával elő kell mozdítani a szabadabb tőkeáramlás feltételeinek megteremtését, a vegyes tulajdonú társasági vállalkozások létrehozását, a külföldi működő töke bevonását. Az új törvény bővítse a lakossági megtakarítások gazdaságfejlesztési, közösségi célokat is szolgáló befektetési lehetőségeit.
 
Népszabadság, május 11.
 
4. Grósz Károly beszéde az MSZMP aktívülésén a Budapest Sportcsarnokban
1989. november 27. (Részletek)
 
Nyugtalanságra ad okot a módszerek radikalizálódása, a sztrájkokkal való fenyegetőzés, a mértéktelen követelőzés...megnőtt az ellenséges, ugyan kis létszámú, de hangos, a polgári restaurációs, ellenforradalmi erők agresszivitása is. ( ...) A demokrácia, a reformhangos követelése mögé rejtik a vezetés lejáratását, … a parlament lejáratásával és a választások kierőszakolásával, előre hozatalával akarják a vezetést kényszerlépésre bírni. Eltúlozzák a többpártrendszer lehetőségét, felnagyítják vélt előnyeit. (…) Követelik a Munkásőrség megszüntetését azzal az indokkal, hogy nem törvényesen működő testület. (…) A harc eredménye csak tőlünk függ, mert osztályharc lett ez a javából. Attól, hogy képesek vagyunk-e visszanyerni önbizalmunkat, magunk mellé tudjuk-e állítania józan erőket, s ha kell, határozottan fel tudunk-e lépni az ellenséges, ellenforradalmi erőkkel szemben. Ha igen, megmarad a rend, a biztonság, túljutunk gazdasági nehézségeinken, megőrizzük értékeinket, s egy új, korszerűbb és hatékonyabban működő magyar szocializmust hozunk létre. Ha nem, az anarchia, a káosz és - ne legyen illúzió - a fehérterror fog eluralkodni.
 
5. Grósz Károly beszéde az MSZMP országos értekezletén 1988. május 20. (Részlet)
 
Sokak szerint az egypártrendszer nem vált be, és ezt a mai gondok kapcsán vélik bizonyítottnak. Azt mondják tehát, hogy legyen több párt. Azzal nem számolnak, hogy ez nem puszta elhatározás kérdése, hanem valóságos társadalmi lehetőségek függvénye. A mai egypártrendszer népi törekvések egyértelmű kifejeződése, történelmileg kialakult eredménye. Olyan szervezet, amelyet az osztályharc sodrában kibontakozó eleven mozgalmak sokasága hozott létre. Meggyőződésem, hogy egy párt kell, helyesebben egy párt kell. Olyan harci szövetség, amelynek indult, amilyen volt, és amilyen lehet, ha megszabadul a rákövesedett eszmei előítéletektől.
Ha erősödik benne a demokratizmus és a fegyelem, és ha szakít azokkal a kötöttségekkel, amelyek a titkolódzás, a befeléfordulás, az elzárkózás munkastílusbeli merevségeiből erednek. Ebben az esetben az MSZMP egyedül is képes lesz – terheivel együtt – betölteni vezető szerepét, érvényesíteni a többpártrendszer kétségtelenül meglevő, politikailag praktikus előnyeit.
 
 
6. Az ellenzéki szervezetek 12 pontja 1989. március 15.
 
 
Mit kíván a magyar nemzet?
Szabad, független, demokratikus Magyarországot
 
1.       Valódi népképviseletet és többpártrendszert. Biztosítsák a választások szabadságát és tisztaságát
2.       Rendőrállam helyébe jogállamot. Érvényesüljenek az emberi jogok, legyen bírói függetlenség.
3.       Szólás-, sajtó, lelkiismereti- és vallásszabadságot. Számolják föl a hírközlés monopóliumát.
4.       Jogot a sztrájkra. Ne korlátozzák az érdekvédelem, a követelés és a szolidaritás szabadságát.
5.       Méltányos közteherviselést, a közkiadások társadalmi ellenőrzését. Szüntessék meg az egyéni és csoportos kiváltságokat. Adjátok meg mindenkinek az emberhez méltó élet alapfeltételeit.
6.       Ésszerű gazdálkodást, működő piacot, a tulajdonformák egyenjogúságát. Állítsák le a pénzemésztő és környezetpusztító nagyberuházásokat, szüntessék be a veszteséges vállalatok támogatását, vessenek véget a vállalkozás és a lakosság megsarcolásának.
7.       A bürokrácia és az erőszakapparátus leépítését. Oszlassák fel a Munkásőrséget és az Ifjúgárdát.
8.       Szabadságot és önrendelkezést Kelet- és Közép-Európa népeinek. Szűnjék meg Európa katonai, gazdasági és emberjogi kettéosztása.
9.       Semleges, független Magyarországot. Vonják ki a szovjet csapatokat hazánk területéről. Töröljék a magyar ünnepek sorából november 7-ét.
10.   Felelős kisebbségi és menekültpolitikát. A kormány lépjen föl a nemzetközi fórumokon a magyar kisebbségek védelmében. Szűnjék meg a rendőri szemlélet és a jogtalan megkülönböztetés a romániai menekültek ügyében.
11.   Nemzeti önbecsülést. Vessenek véget a történelemhamisításnak. Adják vissza a nemzetnek címerét.
12.   Igazságot ’56-nak, tisztességet a forradalom mártírjainak. Nyilvánítsák nemzeti ünneppé október 23-át.
 
 
  1. Pártpreferenciák 1989 márciusában (Magyar Közvélemény-kutató Intézet)
 
Ha most, egy hónap múlva szabad választásokat tartanának Magyarországon, Ön melyik pártra, szervezetre, illetve melyik párt vagy szervezet jelöltjére szavazna? (Csak egy választás lehetséges) a felmérés 1989. márciusában készült
 
 
Országos lakossági minta %
1. MSZMP
36,5
2. MSZDP
13,0
3. MDF
11,4
4. Kisgazdapárt
5,4
5. SZDSZ
5,6
6. Néppárt
4,3
7. Kereszténydemokrata párt
4,3
8. FIDESZ
2,2
9. Münnich Ferenc Társaság
0,6
           
Forrás: Magyarország politikai évkönyve 1989.
 
  1. Független Jogász Fórum felhívása az ellenzéki szervezetekhez 1989. március 15. (Közlemény)
 
 
A Független Jogász Fórum felhívása
a magyarországi független politikai szervezetekhez
 
 
I.
Bármily tragikus az érintett népeknek, és fájdalmas sok tisztességes embernek, bármennyire nehéz is a „múltat bevallani - a nemzet jövője érdekében ki kell mondani: az 1917-ben a „szocializmus felépítésének” jelszavával indított nagyszabású történelmi kísérlet - a század utolsó évtizedeiben világméretekben kibontakozott új technikai forradalom kihívásának súlya alatt - elbukott. Az a tény, hogy az érintett országok egyöntetűen leszakadtak a világ élvonalától, nem egy adott vezetés alkalmatlanságát, hanem a vállalkozás lehetetlenségét bizonyítja. A felzárkózás esélyének megteremtése ezért csak az egész társadalmi, gazdasági, politikai berendezkedés gyökeres megváltoztatása árán lehetséges.
Világosan kell látni, hogy a társadalmat és a gazdaságot gúzsba kötő politikai viszonyok átalakítása nélkül nincs gazdasági felemelkedés, ezért a változás első lépéseként a politikai struktúrát kell megváltoztatni.
Országunk mai helyzetében az átfogó változás már a nemzeti fennmaradás alapfeltétele, ezért a politikai fordulat - a nemzet önvédelmi reflexéből adódóan - előbb vagy utóbb, erőszakkal vagy anélkül, de szükségszerűen bekövetkezik. Mivel hazánk és a fejlett országok között a távolság napról-napra nő, késlekedésre nincs idő. Ugyanakkor minden gondolkodó embernek és valamennyi felelősségteljes politikai erőnek - mindaddig, amíg erre a legkisebb esély is van - arra kell törekednie, hogy a szükségszerűen bekövetkező változás erőszakmentesen menjen végbe.
II.
Egy biztos: a teljes átalakítást, így vagy úgy, de maga a magyar nemzet fogja végrehajtani, ezért nem lehetséges a feltételeket a nép feje fölött kötött kompromisszumokkal kialkudni, hanem már az új játékszabályok megfogalmazásába is be kell vonni a társadalmat.
Keserű igazság, hogy az életkörülmények javulása csak a politikai változásokat követően, azok áttételes eredményeként fog bekövetkezni. A magyar nép azonban - az ismert történelmi előzmények után - a jelenlegi helyzetben ezt csak akkor fogja elfogadni, ha a feltételeket - közvetlenül vagy hiteles szervezetei útján - saját maga alakítja ki.
Sajátos ellentmondás, hogy az adott időpontban fennálló hatalmi struktúra intézményi keretei között kellene megalkotni azokat a törvényeket, amelyek célja éppen ennek a hatalmi struktúrának a lebontása. A Független Jogász Fórum álláspontja szerint ez csak úgy lehetséges, hogy a fennálló struktúra lebontásának első lépéseként a jelenlegi Országgyűlést felváltja egy népképviseleti testület.
Nem akarjuk megkerülni a kérdést: van-e remény arra, hogy a nemzet fennmaradása érdekében elengedhetetlen változás erőszakmentesen következzen be? Úgy gondoljuk, igen.
Bizakodásunkat az látszik alátámasztani, hogy míg a rendszer 70 éves története során, az időről-időre kialakult válságok nyomán a kommunista párton belül felülkerekedő hatalmi csoport - ha bírálta is a „torzulásokat” - a „szocializmus építésének” a párt által meghatározott útját továbbra is elvitathatatlannak tüntette fel; addig a mai magyar válságra az a jellemző, hogy már a hatalom képviselői sem bíznak a szisztéma működőképességében.
III.
Mit tehetnek a független társadalmi, politikai szervezetek, pártok az erőszakmentes változás érdekében?
1.) Mindent el kell követni azért, hogy a társadalom önszerveződési folyamata felgyorsuljon, ezen belül saját szervezetük, pártjuk önálló arculata kialakuljon, programja széles körben ismertté váljon, tömegbázisa növekedjen.
2.) Tartózkodni kell minden olyan politikai lépéstől (pl. a hatalommal való idő előtti koalíció, egyoldalú engedmények, látszattárgyalások), amelyek az adott szervezet hitelét csökkenthetik.
3.) Minél gyorsabban felül kell emelkedni a személyi viszályokkal kapcsolatos, a szerveződés kezdeti szakaszában elkerülhetetlen gyermekbetegségeken, és a lényegi nézetazonosság alapján létrejött elvi kompromisszumok útján meg kell teremteni a szervezetek belső egységét.
4.) Abból kiindulva, hogy a jelenlegi helyzetben a független szervezetek között objektíve alapvető az érdekazonosság, és érdekeik az egész nemzet érdekeivel egybevágnak - szükséges és egyben erkölcsi parancs is a felmerülő legfontosabb kérdésekben a nézetek folyamatos egyeztetése.
5.) Az objektív érdekazonosság alapján tudatosan kifejlesztett egymás iránti szolidaritással útját kell állni a hatalom nyilvánvaló és rejtett megosztási kísérleteinek.
6.) Mindaddig, amíg a megerősödött társadalom nem veszi kezébe sorsának irányítását, előzetesen egyeztetett egységes fellépéssel kell folyamatos nyomást gyakorolni az intézményes hatalomra annak érdekében, hogy a döntésekbe a társadalmat ténylegesen bevonja és az átalakítást következetesen megvalósítsa.
A Független Jogász Fórum javasolja a magyarországi független politikai szervezeteknek és pártoknak, hogy történelmi felelősségtudatuk által vezérelve, az előzőkben felvázolt célok megvalósítása érdekében, kompetens politikai vezetőik útján haladéktalanul kezdjék meg tárgyalásaikat arra törekedve, hogy a sürgető választ kívánó alapvető kérdésekben, mindenekelőtt a választójog és Magyarország alkotmányát illetően, közös álláspontot dolgozzanak ki.
A Független Jogász Fórum felajánlja, hogy a tárgyalásokat megszervezi és a vélemények egyeztetésében, valamint az egyeztetett álláspontok szakmai kidolgozásában - függetlenül és elfogulatlanul - legjobb tudása szerint közreműködik.
 
Budapest, 1989. március 15.
a Független Jogász Fórum választmánya
 
Magyar Nemzet, 1989. március 21.
 
 
9. Az Ellenzéki Kerekasztal nyilatkozata 1989. március 30.
 
 
A Magyar Szocialista Munkáspárt az elmúlt napokban több ellenzéki szervezethez 1989. április 8-i tárgyalásra szóló megkereséseket juttatott el. Ezekre a megkeresésekre az Ellenzéki Kerekasztal - résztvevőinek egyetértése alapján - a következőképpen válaszol:
1. Az Ellenzéki Kerekasztal a megbeszélésre tett ajánlat elfogadásához nélkülözhetetlennek tartja, hogy a megbeszéléseken a független ellenzéki szervezetek oldalán az Ellenzéki Kerekasztal résztvevőinek mindegyike (a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Független Kisgazda- Földmunkás- és Polgári Párt, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Néppárt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége tárgyalófélként, a független szakszervezetek képviselői megfigyelőként) részt vegyen.
2. A megbeszélések szükséges feltétele, hogy azokon az asztal két oldalán helyet foglalók felváltva jussanak szóhoz; a két oldal megbízottai az elnök tisztében egymást óránkénti váltásban kövessék.
3. A megbeszélésekről megjelenő kommüniké szövegét az asztal két oldalán helyet foglalók együttesen alakítsák ki és hagyják jóvá; azoknak a televízióban, a rádióban és az országos napilapokban való megjelenését együttesen biztosítsák.
Abban a nem remélt esetben, ha közös kommüniké kialakítására nem kerül sor, a feleknek legyen módja azonos terjedelmű önálló közleményeknek a fentiek szerinti egyidejű és párhuzamos megjelentetésére.
4. A megbeszélések szükséges feltétele azok napirendjeinek előzetes közös megállapítása. Az első alkalommal sorra kerülő megbeszélésre az Ellenzéki Kerekasztal az alábbi napirendi pontok megvitatását javasolja:
- az alkotmányozás demokratikus menete feltételeinek biztosítása, tekintettel arra, hogy az alkotmányozás jelenlegi folyamatát az Ellenzéki Kerekasztal nem tartja demokratikusnak és célszerűnek;
- az alkotmányos kibontakozást biztosító szabad és demokratikus választások feltételeinek megteremtése, tekintettel arra, hogy a nem demokratikus választások útján létrejött jelenlegi Országgyűlést az Ellenzéki Kerekasztal az alkotmányozásra alkalmatlannak tartja;
- a megbeszéléseken létrejövő megegyezések érvényesítésének módszerei és biztosítékai, tekintettel arra, hogy az Ellenzéki Kerekasztal csak olyan tárgyalásoknak látja értelmét, amelyek a jogalkotásba intézményesen beépülnek;
- a bős-nagymarosi beruházás megvitatása, tekintettel arra, hogy az építkezés folytatása a kormányzat szavahihetőségét kérdésessé teszi.
A jövőben igényt tartunk arra, hogy a megbeszélésekre vonatkozó minden értesítés az Ellenzéki Kerekasztal résztvevőihez, valamint az Ellenzéki Kerekasztal tevékenységét összehangoló Független Jogász Fórumhoz külön-külön is, írásban és kellő időben jusson el.
Nyilatkozatunkat a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága részére történő kézbesítést követően nyilvánosságra hozzuk.
 
Kelt Budapesten, 1989. év március hó 30. napján
az Ellenzéki Kerekasztal
résztvevői 
MTI Országos Sajtószolgálat 134490, 134492. sz. - Megjelent: Magyar Hírlap, 1989. április 1.; Honpolgár, 1989. 2. sz. 6-7. o.
 
 
10. Az MSZMP budapesti reformköre állásfoglalása 1989. április 14.
 
 
1. Sajnálattal vettük tudomásul, hogy a különböző pártok és szervezetek között április 8-ára tervezett tanácskozás elmaradt. Tárgyalások nélkül nem látunk lehetőséget a parlamenti demokráciára való békés átmenetre.
2. Álláspontunk szerint a tárgyalások kudarcáért az MSZMP vezetését terheli a felelősség időhúzó taktikája és a politikai realitások figyelmen kívül hagyása miatt. Nem az Ellenzéki Kerekasztal javaslatainak elfogadása csorbítaná az MSZMP hatalmi helyzetét és tekintélyét.
3. Változatlanul időszerűnek tartjuk az Új Márciusi Front januári javaslatának lényegét, egy hatáskörrel rendelkező Országos Nemzeti Bizottság létrehozására.
 
Magyar Nemzet, 1989. április 14.
 
11. Az MDF javaslata az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal közötti előkészítő tárgyalások megindítására 1989. április 18.
 
A Magyar Demokrata Fórum Országos Elnöksége elemezte a kormányzati rendszer súlyosbodásával [sic!] előállott helyzetet, amely nemcsak a nép létviszonyait, hanem a nemzet jövőjét is fenyegető veszélyeket idézett fel.
A Magyar Demokrata Fórum ennek folytán szükségesnek tartja kinyilatkoztatni, hogy minden esetleges erőszakos fellépést a hatalom megragadására, akár annak megtámasztása ürügyén is, Magyarország békéjét és sorsát kockáztató, megbocsáthatatlan véteknek tekinti, s kiutat csak az államhatalom demokratikus alapokra helyezésében lát. Ezért javasolja, hogy mielőbb induljanak meg az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal egyenjogú megbízottai között a demokratikus választások őszi lebonyolítását előkészítő konkrét tárgyalások.
A tárgyalások megindulása és a demokratikus rendszerre való békés átmenet közösen kialakítandó feltételeinek megteremtése esetén az MDF lojális magatartásra kész olyan átmeneti kormány iránt, amely az MSZMP reformszárnyának politikai programját érvényesíti az átmeneti időszakban, vállalva, hogy legkésőbb 1989. december 1-jén leköszön, és átadja a végrehajtó hatalom gyakorlásának jogát a demokratikusan választott Országgyűlés bizalmát élvező kormánynak.
 
Magyar Nemzet 1989. április 20.
 
12. Belügyminisztérium Napi Operatív információs jelentés 1989. június 9.
 
Az Ellenzéki Kerekasztal (EK) június 9-ei ülése végén TÖLGYESSY PÉTER aggodalmaskodva közölte, hogy az MSZMP-szakértőkkel folytatott előző napi megbeszéléseken úgy érezte, hogy azok előre ismerték az EK minden szándékát. Ezért az Ellenzéki Kerekasztal tagjai megállapodtak abban, hogy a jövőben üléseik helyszíneit változtatni fogják, és stratégiai fontosságú tárgyalásaik előtt szoros időpontban fognak tanácskozni, hogy ne legyen idő az MSZMP tájékoztatására. Tölgyessy észrevételezése alapján fokozták konspirációjukat és június 12-ei megbeszélésük színhelyét megváltoztatják.
 
13. A Magyar Televízió elnökének levele a pártokhoz 1989. május 10.
 
A Magyar Televízió Elnökségének folyamatos feladata az intézmény tevékenységének elemzése, a fejlesztés, korszerűsítés helyi feladatainak megfogalmazása. Ennek érdekében megbeszéléseket kezdeményezünk a magyar társadalom politikai és érdektagoltságát, az eltérő nézeteket, szándékokat, törekvéseket megjelenítő szervezetekkel. Terveinkben a hagyományos szakmai szervezetek (pl. Magyar Tudományos Akadémia, szakszervezetek, művészeti szövetségek stb.), valamint az egyházak mellett nagy jelentőséget tulajdonítunk az alternatív, ellenzéki szervezetekkel folytatott párbeszédnek. Tudatában vagyunk annak, hogy egy, vagy akár több ilyen beszélgetés nem helyettesítheti a televízióval kapcsolatos esetleges pártközi tárgyalásokat, parlamenti, kormányzati állásfoglalásokat. Egy átmeneti időszakban azonban - reméljük - segítheti felfogásunk, terveink kölcsönös megismerését, a mindenki - elsősorban a nemzet - érdekeit szolgáló kompromisszum kialakítását.
 
SZDSZ Irattár, Levelezés/1989.
 
14. Jelentés az MSZMP Központi Bizottságnak a politikai egyeztető fórummal kapcsolatos tárgyalásokról 1989. május 29.
 
Az Ellenzéki Kerekasztal szervezeteinek válasza ellentmondásosnak tekinthető. A kerekasztal - meglehetős sietséggel nyilvánosságra hozott - állásfoglalása a kezdeményezés érdemi megválaszolása nélkül elutasítást tartalmazott, s az MSZMP-t az előkészítő tárgyalások egyoldalú megszakításával vádolta. Ugyanakkor az időközben lefolytatott konzultációk jelezték, hogy a gyors elutasítás nem feltétlenül tükrözi az egyes szervezetek álláspontját és törekvéseit.
Az Új Márciusi Front válaszában - az MSZMP-t és az Ellenzéki Kerekasztalt egyaránt felelőssé téve a tárgyalások holtpontra jutásért - lényegében megismételte az Országos Nemzeti Bizottság felállítására irányuló javaslatát.
Az MSZMP reformköreinek országos tanácskozása a társadalmi kiegyezés fontosságát hangsúlyozva a patthelyzet kialakulását az MSZMP halogató taktikájának tulajdonította.
Az előkészítő tárgyalások megrekedését élénk sajtópolémia kísérte, amely a közvélemény számára az álláspontok megmerevedését sugallta.
2. Az MSZMP tárgyalócsoportja szerint a sajtó útján való további politizálás nem vezethet eredményre. A társadalom vélhető többsége a párt hatalmi helyzetéből indul ki, s - a tárgyalások konkrét tényeinek ismeretétől függetlenül mindenképpen az MSZMP-t hibáztatja a késlekedés miatt.
A hétvégén az MSZMP képviselői a kompromisszum keresésének szándékával ismét egyeztető megbeszélést tartottak az Ellenzéki Kerekasztal szakértőivel, ahol újabb kezdeményezéssel éltek. A javaslatokat a kerekasztal képviselői alapvetően kedvezően fogadták, azt előrelépésnek minősítették. Az Ellenzéki Kerekasztal végleges válasza a héten várható.
Mindezek alapján a Központi Bizottság május 8-ai elvi tárgyalási javaslatát indokolt az alábbi konkrét formába önteni, s az előkészítést a holtpontról kimozdítani.
3. Az MSZMP tárgyalócsoportja szükségesnek tartja egy KB-dokumentum közzétételét, amelyben - a fentieken túl - a párt felhívással fordul tagságához, alapszervezeteihez, alakuló reformköreihez és a közvéleményhez. Ebben szólítson fel minden haladó erőt az országos politikai egyeztető tárgyalások támogatására, arra, hogy a demokratikus és szocialista jogállamiság alulról is építkező társadalmi közmegegyezés útján jöjjön létre."
 
 
Az MSZMP Központi Bizottságának javaslatai a tárgyalások előkészítésére 1989. május 29.
 
Az MSZMP Központi Bizottságának 1989. május 29-i javaslatai
a politikai érdekegyeztető tárgyalások előkészítésére
 
Az MSZMP Központi Bizottsága áttekintette a politikai érdekegyeztető fórummal kapcsolatos előkészítő tárgyalások állását. Megállapította, hogy a testület 1989. május 8-ai javaslata számos pozitív, támogató vélemény mellett tartózkodó és elutasító reagálásokat is kiváltott. Az előkészítő tárgyalások megkezdését élénk sajtópolémia kísérte, ami a közvélemény számára az álláspontok megmerevedését sugallta.
A Központi Bizottság a társadalmi közmegegyezésért érzett felelősségétől áthatva indokoltnak tartja elvi tárgyalási javaslatát az alábbiak szerint konkrét formába önteni, s az előkészítést ezáltal a holtpontról kimozdítani:
– a Központi Bizottság javasolja, hogy a politikai egyeztető fórum négyoldalú tárgyalási formában jöjjön létre. A tárgyalóasztalnál foglaljanak helyet az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal, továbbá mindazon szervezetek képviselői, akik az előzőekhez nem kívánnak csatlakozni. Negyedikként a tanácskozási joggal rendelkező megfigyelők lehetnek jelen, egy részük állandó jelleggel;
– az MSZMP konstruktív megegyezési szándékának kinyilvánításaként javasolja az előkészítő szakasz felgyorsítását annak érdekében, hogy az érdemi tárgyalások 1989. június 10-én megkezdődhessenek;
– a Központi Bizottság kijelölte az érdemi tárgyalásokon részt vevő delegációját, amelyben a kormány képviselői is helyet kaptak. A tárgyalóküldöttség mandátuma akkor lép életbe, ha a politikai egyeztető fórum tagjai egyetértésre jutnak az előkészítés valamennyi kérdésében;
– a Központi Bizottság felkéri az Országgyűlés elnökét, hogy – a tárgyalófelek egyetértése esetén – elnököljön az érdemi tárgyalások plenáris ülésein;
– a Központi Bizottság javasolja, hogy az érdemi tárgyalások kereteit rögzítő dokumentumot minden szervezet vezető képviselője írja alá. A Központi Bizottság ezzel az előkészítő tárgyalócsoport vezetőjét bízza meg.
Az MSZMP Központi Bizottsága felhívással fordul a párt tagjaihoz, alapszervezeteihez, alakuló reformköreihez és a közvéleményhez. Felszólít minden haladó erőt az országos politikai egyeztető tárgyalások támogatására. Úgy ítéli meg, hogy a demokratikus szocialista jogállam megteremtésének nehéz időszaka az érdekek kölcsönös tiszteletben tartását igényli. Ehhez nélkülözhetetlen, hogy az országos érdekegyeztető tárgyalások szervesen kapcsolódjanak a helyi kezdeményezésekhez. Az alulról is építkező társadalmi közmegegyezés biztosíthatja, hogy az átmenet békés úton, a politikai stabilitás fennmaradása mellett menjen végbe.
 
A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei. I. kötet
 
15. Megállapodás a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások megkezdéséről 1989. június
 
 
Megállapodás
az érdemi politikai tárgyalások megkezdéséről
 
I.
A nemzetet sújtó gazdasági és politikai válságból való kilábalás, valamint a hatalmi viszonyok demokratikus átalakítása szükségessé teszi valamennyi, a jövőért felelősséget vállaló politikai tömörülés párbeszédét. A válság leküzdése, a többpártrendszer megteremtése csak a demokratikus erők megegyezésével érhető el. Mindez feltételezi egymás érdekeinek és törekvéseinek kölcsönös figyelembevételét, valamennyi résztvevő megegyezési szándékát, a bizalmat és önmérsékletet.
A nemzet sorsa az alkotmányosság követelményeinek tiszteletben tartásával, az erőszak határozott elutasításával fordulhat jobbra. Közös érdek, hogy a társadalmi konfliktusokat az európai politikai kultúra általánosan elfogadott normái szerint, közmegegyezéssel oldjuk meg. Az egypártrendszerből a képviseleti demokráciába való átmenet, a jogállam megteremtése szabad választások útján valósítható meg. A társadalmi-gazdasági válság további mélyülését a nép bizalmát élvező, jól működő képviseleti testületek és szilárd, következetes kormányzat akadályozhatja meg. A békés politikai átmenet, továbbá a felhalmozódott gazdasági és szociális feszültségek oldása csak együtt, egymással kölcsönhatásban valósítható meg. Történelmi példák sora int arra, hogy a közös gondok megoldása kizárólag megegyezéssel érhető el. Az átalakulás nehéz és ellentmondásos folyamatában egyenrangúan kell részt vennie minden társadalmi szervezetnek és mozgalomnak.
Mindezen tények és összefüggések alapján az Ellenzéki Kerekasztalt alkotó szervezetek, a Magyar Szocialista Munkáspárt, valamint a tárgyalásokon résztvevő a Baloldali Alternatíva Egyesülés, a Hazafias Népfront, a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége, a Magyar Nők Országos Tanácsa, a Münnich Ferenc Társaság és a Szakszervezetek Országos Tanácsa közös delegációja kinyilvánítják akaratukat az érdemi politikai tárgyalások megkezdéséreAz egyenrangú tárgyalófelek a megbeszélésekkel kapcsolatban elfogadják a következő rendező elveket:
- a hatalom alapja a népfelség; a szuverenitást egyetlen politikai erő sem sajátíthatja ki, nem nyilváníthatja magát a népakarat egyedüli letéteményesének, és nem törhet a politikai jogok alkotmányellenes korlátozására;
- a közakaratnak előzetes megkötöttségek nélküli, szabad választáson kell megnyilvánulnia, amelynek eredményei mindenkit köteleznek, s amelyekből semmilyen, az alkotmányosság követelményeinek megfelelő politikai szervezet nem zárható ki;
- a válságból való kibontakozás, a demokratikus átmenet megvalósítása, a politikai konfliktusok megoldása csak békés, erőszakmentes módon történhet; egyetlen társadalmi szervezet sem rendelkezhet közvetlenül a fegyveres testületek felett;
- a konstruktív politikai tárgyalások sikereinek fontos feltétele a nemzet, valamint egymás érdekeinek tudomásulvétele és tiszteletben tartása, továbbá a kölcsönös előlegezett bizalom.Name=i3
- az együttműködés és a megállapodások alapjául csak a kölcsönösen elfogadható feltételek szolgálhatnak;
- a megbeszélések résztvevőinek és a felek jogállásának meghatározásánál nem fogadható el politikai megfontoláson alapuló kizárás, a működőképesség követelményét ugyanakkor szem előtt kell tartani;
- a tárgyalások célja olyan politikai megállapodások kialakítása, amelyekhez csatolhatók a szükséges állami intézkedések és jogszabályok tervezetei, valamint a megszületésük határidejére vonatkozó állásfoglalások; a tanácskozás maga azonban nem gyakorol közvetlen közjogi funkciókat;
- a tanácskozás ideje alatt a felek tartózkodnak minden olyan egyoldalú lépéstől, amely meghiúsítaná a tárgyalások célját; a törvényalkotás nem előzheti meg a politikai megállapodásokat;
- a politikai megállapodásokat valamennyi tárgyalófél saját szervezetében elfogadtatja és a nyilvánosság előtt is képviseli, továbbá a megállapodások érvényre juttatását minden rendelkezésre álló politikai eszközzel biztosítja.
II.
l. A politikai egyeztető tárgyalásokon három tárgyalófél vesz részt a politikai megállapodások kialakításában.
 
a) Az Ellenzéki Kerekasztal (a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt; a Magyar Demokrata Fórum; a Magyar Néppárt; a Magyarországi Szociáldemokrata Párt; a Szabad Demokraták Szövetsége; valamint a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája mint megfigyelő);
 
b) A Magyar Szocialista Munkáspárt;
 
c) Az alábbi társadalmi szervezetek és mozgalmak: a Baloldali Alternatíva Egyesülés; a Hazafias Népfront; a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség; a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége; a Magyar Nők Országos Tanácsa; a Münnich Ferenc Társaság és a Szakszervezetek Országos Tanácsa.
 
A tárgyaláson résztvevő mindhárom felet azonos jogok illetik meg a konszenzusformálás során. Mindhárom felet egy-egy szóvivő képviseli, aki az illető tárgyalófél nevében egy véleményt fejt ki. A c) pontban felsorolt társadalmi szervezetek és mozgalmak, melyek bekapcsolódását az érdemi tárgyalásokba az előkészítő munkálatok során az Ellenzéki Kerekasztal kompromisszumos javaslatként fogadta el, kinyilvánítják, hogy támogatják az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal konstruktív párbeszédre és megegyezésre irányuló szándékát, s e folyamat aktív részesévé kívánnak válni.
Az Ellenzéki Kerekasztal maga állapítja meg delegációjának létszámát és összetételét. A c) pontban felsoroltName=i5 társadalmi szervezetek és mozgalmak maguk döntik el nézeteik egymás közötti egyeztetésének, valamint álláspontjuk képviseletének módját.
A részt vevő szervezetek képviselői írásos mandátummal rendelkeznek, amely tartalmazza a megállapodások kötésére vonatkozó jogosultságukat is. Meghatalmazásukat a plenáris ülés elnökének mutatják be.
A tárgyalóasztal negyedik oldala a megfigyelők számára tartható fenn. A megfigyelők esetleges észrevételeiket a tárgyalás elnökének írásban eljuttathatják, aki erről a tárgyalófeleket tájékoztatja.
 
2. A tárgyalófelek a politikai egyeztető tárgyalás napirendjére a következő témákat tűzik:
- a demokratikus politikai átmenet megvalósítását szolgáló elvek és szabályok meghatározása;
- a gazdasági és a szociális válság leküzdésének stratégiai feladatai.
Az egyes témakörök érdekeltségen alapuló végleges meghatározása az érdemi tárgyalások feladata.
 
3. A politikai egyeztető tárgyalás ügyrendje és munkarendje a következő:
a) Az érdemi tanácskozás plenáris üléseken és bizottságokban folyik.
A nyitó plenáris ülésre 1989. június 13-án (kedden) az Országház Vadásztermében kerül sor.
A teljes ülésen az Országgyűlés elnöke elnököl.
A három tárgyalófél képviselőjének azonos időtartamú felszólalási lehetőséget biztosít.
A plenáris nyitó ülésen a tárgyalófelek szándéknyilatkozatot tesznek. A továbbiakban munkabizottságokat hoznak létre.Name=i6
b) A megállapodásokat a napirendre tűzött témák szerint kialakított munkabizottságok készítik elő. A bizottsági munkára a plenáris ülésekre vonatkozó elvek értelemszerűen alkalmazandók. Az egyes munkabizottságok - szakértők bevonásával - albizottságokat is létrehozhatnak.
c) A jogszabályok tervezeteinek előkészítése a kormányzati szervek bevonásával történik. A politikai egyeztető tárgyalások ideje alatt sor kerülhet a tervezetek társadalmi vitájára is. A végleges dokumentumokat a plenáris ülés fogadja el. A munkabizottságok által kidolgozott javaslatok akkor terjeszthetők a teljes ülés elé, ha azokat a tárgyalófelek képviselői kézjegyükkel ellátták. A jóváhagyott okmányt a delegációk vezetői írják alá, s ezt követően gondoskodnak a nyilvánosságra hozatalról. Minden ülésről jegyzőkönyv készül, amely a tárgyalások megszakadása esetén nyilvánosságra hozható.
d) A döntéshozatal a kölcsönös érdekeltség és a konszenzus elvére épül. Ha valamely részletkérdésben véleményeltérés marad fenn és ez az érintett tárgyalófél megítélése szerint nem érinti a megállapodás lényegét, a konszenzus létrejöhet.
e) A plenáris ülések a sajtó számára nyilvánosak. A munkabizottságok azonban zárt ajtók mögött dolgoznak. Biztosítani kell, hogy a közvélemény rendszeres és érdemi tájékoztatást kapjon a tárgyalások menetéről. A tárgyalófelek időről időre közös közleményt adnak a Magyar Távirati Irodának. Különnyilatkozat kiadására csak akkor kerül sor, ha a tárgyalások megszakadnak, illetve ha nem sikerül közös nyilatkozatban megállapodni. Ez azonban nem érinti a felek azon jogát, hogy a napirenden szereplő kérdések tartalmáról nyilatkozzanak.
f) A felek szükségesnek tartják, hogy a tárgyalásokkal összefüggő kiadásokat az állami költségvetés fedezze. Ez tartalmazhatja az ügyiratkezelés, sokszorosítás, postázás, az értekezletek szervezésének költségeit, valamint a munkába bevont szakértők díjazását.
 
Budapest, 1989. június 10.
 
A Magyar Szocialista Munkáspárt képviseletében:
Fejti György s. k.
 
Az Ellenzéki Kerekasztal képviseletében:
Zétényi Zsolt s. k.
Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság
Kövér László s. k.
Fiatal Demokraták Szövetsége
Hardi Péter s. k.
Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt
Szakolczai György s. k.
Keresztény Demokrata Néppárt
Sólyom László s. k.
Magyar Demokrata Fórum
Varga Csaba s. k.
Magyar Néppárt
Baranyai Tibor s. k.
Magyarországi Szociáldemokrata Párt
Tölgyessy Péter s. k.
Szabad Demokraták Szövetsége
Kerényi Imre s. k.
Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája mint megfigyelő
 
A Baloldali Alternatíva Egyesülés, a Hazafias Népfront, a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége, a Magyar Nők Országos Tanácsa, a Münnich Ferenc Társaság és a Szakszervezetek Országos Tanácsa képviseletében:
 
Kemény Csaba s. k.
Baloldali Alternatíva Egyesülés
Kukorelli István s. k.
Hazafias Népfront
Gyurcsány Ferenc s. k.
Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség
Kerekes Imre s. k.
Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége
Soósné Dobos Mária
Magyar Nők Országos Tanácsa
Berényi Ferenc s. k.
Münnich Ferenc Társaság
Kósáné Kovács Magda s. k.
Szakszervezetek Országos Tanácsa
 
Magyar Nemzet; Népszabadság, 1989. június 12. - Az eredeti aláírások fakszimile közlésével megjelent: Az Ellenzéki Kerekasztal. Szerk. Richter Anna. Budapest, Ötlet, 1990. 294-30
 
 
 
16. Belügyminisztérium Napi Operatív információs jelentés 1989. június 16.
 
 
Az Ellenzéki Kerekasztal június 15-én újabb összejövetelt tartott. A megbeszélés első napirendi pontjaként a június 15-én este 21 órára a FIDESZ Radikális Frakció és más szervezetek által szervezett demonstráció tényéről alakult ki heves vita. A BZSBT képviselője egy nyilatkozatot terjesztett elő, melyben az Ellenzéki Kerekasztal elhatárolta volna magát a szovjet nagykövetség előtti tüntetéstől, tekintettel a temetés előtti napra.       
A vitában konszenzus alakult ki a hozzászólók között abban, hogy a jelenlegi szituációban, amikor csak Lengyelországra és a Szovjetunióra támaszkodhatunk reformjainkban, nem volna taktikus ilyen konfliktus felvállalása. A nyilatkozat elfogadását az SZDSZ és a FIDESZ vétója - a szervezetek önállóságára hivatkozva - megakadályozta.
A parlamenti tárgyalások előkészületeiről megállapították, hogy az MSZMP politikai csomagterve örvendetes módon csaknem azonos az általuk előterjesztettel. Ehhez a következő lényegi megjegyzéseket fűzték:  
- Az Alkotmány módosításával foglalkozó albizottságot azért kellett felvállalniuk, mert csak így tudták biztosítani, hogy az alkotmánybírósági és köztársasági elnöki téma lekerüljön az Országgyűlés napirendjéről.
- A választójoggal foglalkozó albizottság fő szempontjául azt szabták, hogy mindenképpen el kell kerülni a helyhatósági választások realizálódását, mert ott szinte semmi esélyük sem lenne. Tárgyalni viszont kell, mert addig a parlament nem dönthet a témáról.
- Az erőszakos megoldások elleni garanciák elnevezésű bizottság helyett felmerült egy, az állambiztonsági szervek törvényes korlátai elnevezés is, de ebben nem született döntés.
A legnagyobb vitát a második csomag váltotta ki, amely a gazdasági albizottságokat nevesíti meg. Létrehozásukat eleve elfogadhatatlannak tartották, mert ezek véleményük szerint kormányfeladatok, s az Ellenzéki Kerekasztal az Országgyűlést, és nem a kormányt kívánja helyettesíteni.
Jónak látnák viszont a tulajdonreformmal foglalkozó albizottságot, azzal, hogy a róluk való tárgyalással lehet megakadályozni a jelenlegi Országgyűlést helytelen törvények kimunkálásában, amelyek a jövő koalíciós kormányát lehetetlen helyzetbe hoznák. A gazdasági kérdésekről való tárgyalásaik célját nem a gyors eredményekben, hanem az időhúzásban jelölték meg.
Utolsó napirendi pontként a lengyelországi kerekasztalról szerzett tapasztalatokat értékelték. Ennek lényege, hogy a tömegek megnyerése érdekében hajlandóságot kell mutatniuk a gazdasági tárgyalásokra, de a fő hangsúlyt a választási küzdelemre, a politikai tárgyalásokra kell helyezniük.    
Egyórás beszélgetést folytattak az Egyesült Államok budapesti nagykövetével. Mark Palmer részletesen ismertette Bush elnök magyarországi látogatásának forgatókönyvét, és kihangsúlyozta, látogatásával segíteni akarja a kibontakozó reformfolyamatokat. A látogatás csúcspontja a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen tartandó beszéd lesz, amiben jelentős és nagyszámú kezdeményezést jelent be.
A Kerekasztal szervezeteinek képviselői kérdéseire válaszolva, többször visszatértek arra a kérdésre, hogy ha tovább nő a távol-keleti országok szerepe a magyar gazdasági folyamatokban, az számukra kedvezőtlen volna, mert megítélésük szerint Japán és Dél-Korea elnézőbb a hazai antidemokratikus rendszerrel szemben. Palmer elismerte ennek az észrevételnek az igazságát, de rámutatott, hogy a japánok jelenleg kihelyezett hiteleik visszafizetése miatt aggódnak, a dél-koreaiak pedig nagyon kemény üzletemberek, és Magyarországnak szerinte nem politikai tanácsokra és gazdasági segélynyújtásra, hanem tőkebefektetésekre és kemény gazdasági szerződésekre van szüksége. Arra a kérdésre, hogy miben változna a Nyugat magatartása, ha a szabad választások után a mai ellenzék alakítana kormányt? Mark Palmer elmondta: a Nyugat abban érdekelt, hogy Magyarországon a politikai rendszer demokratizálódjék, a gazdasági rendszer pedig a piacgazdaság irányába változzon, ezért olyan mértékben fogja segíteni ezt a folyamatot, amilyen mértékben azok előrehaladnak, és a kormányoktól teszi ezt függővé. Mindezt a magyaroknak kell véghezvinniük, a Nyugat ebben csak segítséget nyújthat.         
A beszélgetésre jellemző volt, hogy az amerikai nagykövet nem kívánt eltávolodni attól, hogy a gazdasági kérdések a legmeghatározóbbak, és nem bocsátkozott a hazai belpolitikai viszálykodások megítélésébe, még kevésbé politikai instrukciók adásába.
 
 
17. Az MSZMP Politikai Intéző Bizottsága állásfoglalása magyarok részvételéről a csehszlovákiai tüntetéseken 1989. augusztus 16.
 
Az MSZMP Politikai Intéző Bizottságának véleménye szerint a csehszlovák társadalomban 1968-ban végbement folyamatok értékelése Csehszlovákia népeinek, Csehszlovákia Kommunista Pártjának joga és feladata. Az MSZMP ebbe nem kíván beavatkozni.
Az MSZMP mai vezetése nem azonosul az 1968-as csehszlovákiai katonai beavatkozással. Történelmi tényként állapítja meg ugyanakkor, hogy az akkori vezetés a nemzetközi kapcsolatok alapvető normáit és a szocializmus érdekeit tiszteletben tartva eredetileg a politikai rendezés híve volt.
A Politikai Intéző Bizottság kifejezi azt a határozott álláspontját, hogy minden szocialista ország szuverén módon válassza meg fejlődésének útját. Az egymás belügyeibe való katonai és minden más eszközzel történő beavatkozás módszerét elutasítja. Az MSZMP elvi álláspontja, hogy az országok és a pártok nézeteltéréseit csak nyílt, tisztázó vitákkal lehet megoldani.
A Politikai Intéző Bizottság hangsúlyozza, hogy az MSZMP eltökélt szándéka a magyar-
csehszlovák jószomszédi viszony és a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztése, az MSZMP és a CSKP kapcsolatainak bővítése a kölcsönös bizalom, az egymás iránti tisztelet és megértés jegyében.
 
Népszabadság, 1989. augusztus 17.
 
18. Részletek Grósz Károly leveléből a Münnich Ferenc Társaság első országos közgyűléséhez 1989. szeptember 2.
 
 
Teljes mértékben azonosulok azzal a szellemiséggel, amely hazánk jövőjét és a szocializmus megújulását egymástól elszakíthatatlan, szerves egységben értelmezi. Ezt nemcsak az MSZMP most formálódó programjában, hanem főként jövőbeli politikai irányvonalában én is nélkülözhetetlen alappillérnek tekintem. Egyetértek azzal is, hogy társadalmunkban a haladó erők megosztottságát egészséges összefogásnak kell felváltania. S ennek érdekében egymás elgondolásainak türelmes meghallgatásával, kölcsönös megértésének szándékával, az eltérő nézetek értelmes kompromisszumok útján történő és elvi igényességen alapuló közvetítésével is cselekednünk kell. Ebben világnézeti, ideológiai különbségek nem jelenthetnek akadályt, sőt az ebben rejlő pozitív erőforrásokat is hazánk javára kell tudnunk felhasználni. (...) A sokszínű és örvendetesen gazdagodó magyar politikai közéletből nem hiányozhat az a párt, amely azért és azáltal számít társadalmi támogatottságra, mert nem távolodni akar a marxi forrásoktól, szemlélettől és módszerektől, hanem visszatérni hozzájuk. Amely az általános emberi értékekkel együtt, illetve azok részeként történelmi távlatban és keletkezésük folyamatában is magáénak vallja a kommunista eszményeket és a szocialista értékeket. Az Önök közösségét az ilyen párt természetes szövetségesének érzem. (...) A szocializmus sztálini modelljének végérvényes elvetését magam is alapvetően fontosnak tartom. Ebből azonban nem jutok arra a következtetésre, hogy bármilyen polgári, akár észak-európai modell követése megoldás lehet a sajátos magyar gondokra.
 
Népszabadság, 1989. szeptember 4.
 
 
19. Megállapodás a politikai egyeztető tárgyalások 1989. június 13-a és szeptember 18-a közötti szakaszának lezárásáról 1989. szeptember 18.
 
 
 
MEGÁLLAPODÁS
a politikai egyeztető tárgyalások 1989. június 13-a és szeptember 18-a közötti szakaszának lezárásáról
 
A Magyar Szocialista Munkáspárt, az Ellenzéki Kerekasztalhoz tartozó szervezetek, valamint a Harmadik Tárgyalófelet alkotó társadalmi szervek és mozgalmak képviselői megállapítják, hogy az 1989. június 13-án megkezdett tárgyalások mintegy három hónapos szakasza eredmények elérésével zárult.
A felek kinyilvánítják, hogy az alapmegállapodásba foglalt elveknek megfelelően a tárgyalások a békés átmenet politikai és jogi feltételeinek megteremtését, a többpártrendszeren alapuló demokratikus jogállam kialakítását, valamint a társadalmi, gazdasági válságból való kiút keresését szolgálták.
 
1. A felek megállapítják, hogy a megbeszélések eredményeként a békés átmenet lényegi, sarkalatos kérdéseiben kialakult a résztvevők politikai egyetértése, amely a következő hat törvényjavaslatban ölt testet:
- törvényjavaslat az Alkotmány módosításáról;
- törvényjavaslat az Alkotmánybíróságról;
- törvényjavaslat a pártok működéséről és gazdálkodásáról;
- törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról;
- törvényjavaslat a Büntető Törvénykönyv módosításáról;
- törvényjavaslat a büntetőeljárási törvény módosításáról.
A felek a felsorolt s a megállapodáshoz csatolt okmányokat mint politikai céljaikkal egyezőket megküldik a Minisztertanács elnökének. Felkérik, gondoskodjék arról, hogy a kormány a törvényjavaslatokat a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény rendelkezéseinek megfelelően terjessze az Országgyűlés elé.Name=i1 A tervezetekben szereplő alternatív megoldásokat a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Harmadik Tárgyalófél álláspontjának hiteles ismertetése kísérje. Tudomásul veszik, hogy a tervezetekben szereplő eltérő álláspontok közül az Ellenzéki Kerekasztal által előterjesztettek nyilatkozat formáját öltik.  felek megerősítik azt az elhatározásukat, hogy a megállapodásokat saját szervezeteikben elfogadtatják, a nyilvánosság előtt képviselik, továbbá érvényre juttatásukat minden rendelkezésükre álló politikai eszközzel biztosítják.
 
2. A három tárgyalófél delegációi külön politikai megállapodást kötnek egyes további kérdésekben, amelyek jellegüknél fogva nem igényelnek önálló jogszabályi rendezést. A felsorolás részben a tárgyalófelek kötelezettségvállalását, részben pedig az érintett állami, illetve igazságügyi szerveknek szóló ajánlásokat tartalmazza. A felek tudomásul veszik, illetőleg javasolják, hogy:
- a békés átmenet a tárgyalások megkezdésétől a szabad választások útján létrejövő új Országgyűlés alakuló üléséig tart, a politikai megállapodások ezen időszakra vonatkoznak;
- a háromoldalú egyeztető tárgyalások résztvevői politikai, illetve személyi sérthetetlenséget élvezzenek a megbeszélésekkel összefüggésben kifejtett tevékenységükért. Itteni megnyilatkozásaikért kizárólag küldő szerveiknek tartozzanak felelősséggel. (A felek felkérik a belügyminisztert, az igazságügy-minisztert, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt, hogy az érintettek e sérthetetlenségét biztosítsák.);
- mindenfajta munkahelyi, politikai természetű diszkrimináció sérti az alapmegállapodás szellemét, valamint a feleknek a jogállamiságról, az állampolgári jogok érvényesüléséről vallott felfogását;
- az átmenet időszakában a rendőrhatósági kényszerintézkedések alkalmazásának felfüggesztése fontos bizalomerősítő lépés. (A felek felkérik a belügyminisztert, hogy gondoskodjék a szükséges intézkedések megtételéről.);
- a tárgyalások Jószolgálati Bizottságában kialakult állásponttal összhangban szükséges az Országgyűlésre és tagjaira nehezedő nyomás oldása. Ennek érdekében lehetőség szerint meg kell kímélni a képviselőket az indokolatlan visszahívásoktól és lemondásra való felszólításoktól;Name=i2
- a többpártrendszerű politikai berendezkedés alapvetően nem jelenthet a társadalom számára nagyobb anyagi terheket, mint az egypárti struktúra;
- az új, illetve tevékenységüket felújító társadalmi szervezetek, pártok működéséhez szükséges méltányos feltételek megteremtésére irányuló kormányzati munkálatok felgyorsítását. (A felek felkérik a Minisztertanács Hivatalának elnökét, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket.);
- az MSZMP tanújelét adva a gazdálkodás terén önmérsékletének, a kezelésében lévő vagyonból kétmilliárd forint értékben ingatlanokat ad át a kormányzatoknak társadalmi hasznosításra, ideértve a pártok működési feltételeinek biztosítását; továbbá a folyó költségvetési támogatásából 50 millió forintot visszaadott az állami költségvetésnek;
- az országgyűlési képviselőválasztás jelöltjeinek kampányára az állami költségvetésből mintegy százmillió forintra van szükség, amely a jelöltek, illetve a jelölteket állító pártok és szervezetek között normatív alapon kerüljön szétosztásra. (A felek felkérik a pénzügyminisztert, hogy a jelzett összeg biztosításáról gondoskodjék.);
- a nemzeti tájékoztatási intézmények munkájában maradéktalanul érvényesüljön a pártatlanság elve. Ennek érdekében kerüljön felállításra a három fél szervezetei által előterjesztendő személyiségekből a pártatlan tájékoztatás bizottsága;
- a politikai stabilitás elősegítése érdekében kívánatos a köztársasági elnök ez évi megválasztása.Name=i3
3. A felek megállapítják, hogy az eddig elért eredményekre alapozva folytatni kell a munkát a békés átmenetet érintő, még nyitott kérdések rendezése érdekében. A szakértői bizottságok törekedjenek megegyezések előkészítésére a következő témákban:
- a köztársasági elnök választásának rendje;
- a választások etikai kódexe;
- a választások nyilvánosságának szabályai;
- az új tájékoztatási törvény;
- az informatikai törvény;
- a közszolgálati törvény;
- a munkahelyi diszkrimináció tiltása a Munka Törvénykönyvben;
- a munkásőrség átalakításával kapcsolatos kérdések (az Ellenzéki Kerekasztal javaslatai a munkásőrség visszafejlesztésére);Name=i4
- a politikai kérdések erőszakos megoldásának kizárása.
 
A plenáris ülés delegációi felhatalmazzák a politikai átmenet kérdéseivel foglalkozó középszintű bizottságot, hogy a felsorolt témákban a szükséges megállapodásokat megkösse.Name=i5
 
A három tárgyalófél képviselői kijelentik, hogy a békés átmenet megvalósítását szolgáló elvek és szabályok együtt, egységben alkotják a politikai megállapodást.
 
Kifejezésre juttatják meggyőződésüket, hogy jelen okmány aláírásával fontos lépést tesznek a parlamentarizmuson alapuló demokratikus Magyarország megteremtése, s a nemzet sorsának jobbra fordítása útján.
 
Budapest, 1989. szeptember 18.
 
A Magyar Szocialista Munkáspárt képviseletében:
Nyers Rezső, Pozsgay Imre
 
Az Ellenzéki Kerekasztal képviseletében:
 
Dr. Vigh Károly, Dr. Zétényi Zsolt
Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság
 
..........................................................................................
Fiatal Demokraták SzövetségeName=i6
 
Dr. Boross Imre, Prepeliczay István
Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt
 
Dr. Füzessy Tibor, Dr. Teleki János
Kereszténydemokrata Néppárt
 
Dr. Antall József, Dr. Szabad György
Magyar Demokrata Fórum
 
Varga Csaba, Kónya László
Magyar Néppárt
 
Baranyai Tibor, Gaskó István
Magyarországi Szociáldemokrata Párt
A köztársasági elnöknek a szabad parlamenti választások előtti megválasztásával nem értünk egyet.Name=i7
 
..........................................................................................
Szabad Demokraták SzövetségeName=i8
 
A Harmadik Tárgyalófelet alkotó társadalmi szervezetek és mozgalmak képviseletében:
Dr. Kemény Csaba
Baloldali Alternatíva Egyesülés
 
Dr. Bugár Nándor
Hazafias Népfront
 
Nagy Imre
Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség
 
Dr. Sárközi Sándor
Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége
 
Dr. Asbótné Thorma Judit
Magyar Nők Szövetsége
 
Berényi Ferenc
Münnich Ferenc Társaság
 
..........................................................................................
Szakszervezetek Országos Tanácsa
 
 
 
 
 
20. A MSZP kongresszusának állásfoglalása 1989. október 7.
 
Hazánk történelmében lezárult a Magyar Szocialista Munkáspárt nevével fémjelzett korszak. A szocializmus eddig volt koncepciója, a sztálini eredetű rendszer felélte minden társadalmi, gazdasági, politikai és erkölcsi tartalékát, alkalmatlan arra, hogy lépést tartson a világ fejlődésével. Ezzel az MSZMP mint állampárt története véget ért. Az átfogó és gyökeres társadalmi, gazdasági és politikai megújuláshoz elengedhetetlen, hogy belőle új párt alakuljon.
A kongresszuson létrejövő új párt kíméletlen őszinteséggel szembenéz elődje múltjával. Elhatárolja magát a bűnöktől, a tévesnek, hibásnak bizonyult elvektől és módszerektől. Szakít a bürokratikus pártállam rendszerével, a demokratikus centralizmus elvével. Az alakuló új párt ugyanakkor az MSZMP-n belüli reformtörekvések örökösének tekinti magát. Maradéktalanul vállalja az emberi fejlődés egyetemes értékeit, a humanizmust, a szabadságot, a demokráciát, valamint az értékteremtő munka tiszteletét.
Folytatója a szocialista és kommunista mozgalom időtálló hagyományainak, magáénak vallja a szolidaritás és a társadalmi igazságosság elvét. Ugyanakkor vallja, hogy a társadalmi igazságosság és az emberi szabadságjogok eszméi nem állíthatók szembe egymással. Nem engedhető meg az sem, hogy a piac ellenőrizetlen erői felülkerekedjenek a szociális és kulturális értékeken.
A párt egyik örököse a magyar progresszió legjobb törekvéseinek, a haza és haladás eszméinek, a Duna-menti népek sorsközössége gondolatának. Szoros és szerves kapcsolatot kíván fenntartani mind a reformra törekvő közép- és kelet-európai baloldali pártokkal, mind pedig a világ reformkommunista, szocialista és szociáldemokrata pártjaival.
Az új reformpárt a saját munkájuk alapján jövedelemben részesedők, a kisvállalkozók, magyar és más nemzetiségű honfitársaink pártja. Működésének elvei közé tartozik a világnézeti és politikai türelem, az áramlatok szabad és önkéntes szövetsége.
Pártunk állampártból korszerű baloldali szocialista mozgalommá, a tagsága által ellenőrzött politikai tömegpárttá válik, amely kezet nyújt minden demokratikus, haladó magyar erőnek, s egyúttal az európai baloldal szerves részének tekinti magát. Kész a demokratikus szocializmus céljait követve, a jogállam törvényeit mindenkor tiszteletben tartva, valamennyi együttműködésre vállalkozó erővel összefogni, hogy az ország kijusson a válságból. Hozzá kíván járulni a vegyes tulajdon, a szociális piacgazdaság és az önkormányzatok rendszerére támaszkodó többpártrendszerű parlamenti demokrácia kiépítéséhez.
A gyökeres politikai megújulást a kongresszus a párt elnevezésével is kifejezésre kívánja juttatni. A jogfolytonosságot fenntartva bejelenti a Magyar Szocialista Párt megalakulását.
A Magyar Szocialista Párt meg kívánja tartani és hívja soraiba mindazokat, akik egyetértenek programjával, elfogadják alapszabályát.
*
A kongresszus után kerüljön sor a Magyar Szocialista Párt bejegyeztetésére. Az MSZP megalakítása a tagsági viszonyt is érinti. Ezért 1989. október 31-ig össze kell hívni az alapszervezeteket. Aki a párt alapszabályát és programnyilatkozatának alaptételeit elfogadja, s ezt aláírásával hitelesíti, az megerősíti, hogy a Magyar Szocialista Párt tagja.
Az MSZP tagjai 1989. november 10-ig szabad választásuk alapján – szükség szerint – hozzák létre alapszervezeteiket, s kezdjenek hozzá a tagtoborzáshoz, az új párt szervezéséhez. A taggyűléseken készítsék el a tagság nyilvántartását, adják ki az új tagkönyveket, válasszák meg vezetőiket és küldötteiket, vitassák meg a választásokra való felkészülés módját.
 
 
 
21. Ismeretek és vélemények egyes új vagy újjáalakult politikai szervezetekről
(az egyes szervezetek megalakulásáról értesültek illetve az azt helyeslők %-os aránya)
1989. november
 
 
ISMERTSÉG
HELYESLÉS
 
március
november
március
november
Baloldali Alternatíva Egyesülés
29
32
35
30
Duna Kör
40
48
58
62
Fidesz
68
89
67
74
FKgP
80
93
61
71
Magyar Cserkész Szövetség
73
74
58
56
MDF
77
90
65
72
Münnich Ferenc Társaság
51
71
38
19
SZDP
78
81
67
68
SZDSZ
47
78
53
64
TDDSZ
44
38
70
69
 
Forrás: Magyarország politikai évkönyve 1989.
 
 
 

 

22. Politikusok népszerűsége
(Rokonszenvpontszámok 0–100 a megítélésükre vállalkozók körében)
 
 
Márc.
Máj.
Jún.
Júl.
Okt.
Nov. közepe
Nov. vége
Dec.
Antall József
58
61
Berecz János
67
59
52
54
48
38
43
33
Csengey Dénes
’57
Csurka István
61
61
62
Für Lajos
63
57
64
Grósz Károly
64
53
45
48
35
28
32
25
Habsburg Ottó
59
61
Horn Gyula
66
67
76
73
71
76
Kádár János
61
58
48
Király Zoltán
78
78
73
74
77
76
73
79
Kulcsár Kálmán
67
67
61
66
68
Nagy Sándor
70
67
59
Németh Miklós
76
75
80
81
80
81
82
78
Nyers Rezső
71
72
66
73
70
60
63
56
Orbán Viktor
57
55
49
50
50
Pető Iván
64
Petrasovits Anna
59
60
Pozsgay Imre
76
78
78
79
72
69
68
64
Prepeliczay István
42
48
Púja Frigyes
32
Rácz Sándor
56
55
50
50
Révész András
 
51
 
Ribánszki Róbert
43
30
23
26
20
Szűrös Mátyás
72
70
70
72
71
71
70
Tamás Gáspár Miklós
55
50
53
61
Tölgyessy Péter
_
 
57
 
Forrás: Magyarország politikai évkönyve 1989.
 
 
 
23. A Minisztertanácsi kimutatás a pártok 1989. évi  költségvetési támogatásairól
 
 
Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt 15 millió
Magyar Demokrata Fórum 15 millió
Magyarországi Szociáldemokrata Párt 15 millió
Magyar Néppárt 10 millió
Magyar Politikai Foglyok Szövetsége 8 millió
Münnich Ferenc Társaság 8 millió
Szabad Demokraták Szövetsége 7 millió
Független Magyar Demokrata Párt 6 millió
Fiatal Demokraták Szövetsége 4 millió
Kereszténydemokrata Néppárt 4 millió
Magyar Függetlenségi Párt 4 millió
Magyar Liberális Néppárt 2 millió
Magyarországi Zöld Párt 2 millió.
 
Népszabadság, 1989. november 25.
 
 
 
24. A Magyar Demokrata Fórum Országos Elnöksége nyilatkozata az 1989. november 26-i népszavazásról
 
 
A Magyar Demokrata Fórum Országos Elnöksége már állást foglalt a november 26-án esedékes népszavazással kapcsolatban. Tagjaink és szimpatizánsaink azonban arra ösztönöznek bennünket, hogy véleményünket egyértelműbben és részletesebben nyilvánítsuk ki.
 
    Négy választ adunk tehát a népszavazás kérdésében.
 
    1. Nem megyünk el
Nem szavazunk
    - mert a népszavazásra bocsátott négy kérdés közül hármat már rendezett a törvényhozás
.
 
    I. Törvény szüntette meg a munkásőrséget.
 
    II. Törvény rendelkezett a munkahelyi pártszervezetek felszámolásáról.
 
 
    III. Törvény írja elő a pártok vagyonelszámolását - ha az MSZP
nem számol el, nem jegyzi be a bíróság, és nem indulhat aválasztásokon..
 
    2. Nem megyünk el
Nem szavazunk
 
    - mert a köztársasági elnök alkotmányos jogkörét megválasztásának módja és ideje egyáltalán nem befolyásolja.
 
 
    3. Nem megyünk el
Nem szavazunk
 
    - mert pártérdekeket szolgáló politikai tűzijáték helyett gyors és valóságos demokratikus fordulatot akarunk, ezt pedig nem tegnapi döntések látványos és költséges megerősítése szolgálja, hanem a parlamenti választások mielőbbi kiírása.
 
    4. Nem megyünk el
Nem szavazunk
 
    - mert elegünk van az áldöntésekből, a látszatdemokráciából.
 
    Igazi tétet akarunk
Parlamenti választásokat 1990. március 11-én.  
Az lesz a rendszerváltás pillanata. Akkor mind ott leszünk.
 
1989. november 14.
 
 
 
 
25. Az Országgyűlés 41/1989. (XII. 27.) XII. 27.) OGY határozata a népszavazás eredményéről 1989. december 21.
 
 
 
 
Az Országgyűlés a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szól 1989. évi XVII. törvény 24. §-a (3) bekezdésének megfelelően, az Országos Választási Bizottságnak, az Országgyűlés megbízott elnökéhez eljuttatott tájékoztatója alapján a népszavazás eredményét a következők szerint állapítja meg:
 
I.
Az Országos népszavazás - a szavazásra feltett mind a négy kérdésben - érvényes és eredményes volt.
A szavazáson a 7 824 775 választójogosult állampolgár közül részt vett 4 541 077 (58,03%).
A leadott szavazatok alapján a számszerű eredmény kérdésenként a következő:
 
1. "Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?" kérdésre adott válaszok közül
a) az érvénytelen szavazatok aránya 3,11%
b) az érvényes 4 297 751 szavazatból
- az IGEN szavazatok száma: 2 151 926 (50,07%)
- a NEM szavazatok száma: 2 145 825 (49,93%)
A népszavazásra bocsátott kérdésre az érvényesen szavazók többsége IGEN választ adott.
Ennek megfelelően az Országgyűlés a köztársasági elnök választásának kitűzéséről és a választási eljárás egyes kérdéseiről szóló 26/1989. (XI. 10.) Országgyűlési határozatát visszavonja, köztársasági elnök választásra az országgyűlési képviselők választásáig nem kerül sor.
 
2. "Kivonuljanak-e a pártszervezetek a munkahelyekről?"
a) az érvénytelen szavazatok aránya 2,94%
b) az érvényes 4 310 999 szavazatból
- az IGEN szavazatok száma: 4 101 958 (95,15%)
- a NEM szavazatok száma: 209 041 (4,85%)
A népszavazásra bocsátott kérdésre az érvényesen szavazók többsége IGEN választ adott.
Az eredmény megerősítette a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló XXXIII. törvénynek a pártok munkahelyi létrehozására és működésére vonatkozó tilalmát.
 
3. "Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában, vagy kezelésében levő vagyonról?"
a) az érvénytelen szavazatok aránya 2,89%
b) az érvényes 4 314 550 szavazatból
- az IGEN szavazatok száma: 4 114 994 (95,37%)
- a NEM szavazatok száma: 199 556 (4,63%)
A népszavazásra bocsátott kérdésre az érvényesen szavazók többsége IGEN választ adott.
Az eredmény alapján az Országgyűlés felkéri az Állami Számvevőszéket, hogy 1990. január 31-ig részleteiben vizsgálja meg a Magyar Szocialista Pártnak (mint a Magyar Szocialista Munkáspárt jogutódjának) a bejegyzési kérelmével egyidejűleg a bírósághoz benyújtott vagyonmérlegét, és erről az Országgyűlést tájékoztassa.
 
4. "Feloszlassák-e a Munkásőrséget?"
a) az érvénytelen szavazatok aránya 3,26%
b) az érvényes 4 285 604 szavazatból
- az IGEN szavazatok száma: 4 068 420 (94,94%)
- a NEM szavazatok száma: 217 184 (5,07%)
A népszavazásra bocsátott kérdésre az érvényesen szavazók többsége IGEN választ adott.
Az eredmény megerősíti a Munkásőrség megszüntetéséről szóló 1989. évi XXX. törvényt.
 
II.
Az Országgyűlés jóváhagyólag tudomásul veszi a belügyminiszter beszámolóját az 1989. november 26-ai országos népszavazás megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatos állami feladatok végrehajtásáról.
 
III.
Az Országgyűlés megköszöni a népszavazás során a választási szervekben - területi választási bizottságokban - közreműködő társadalmi aktivisták, valamint a választási szakértők munkáját.
 
Dr. Fodor István s. k.,
az Országgyűlés megbízott elnöke
 
Rujsz Lászlóné s. k.,                                                                                 Dr. Pesta László s. k.,
az Országgyűlés jegyzője                                                             az Országgyűlés jegyzője
 
* Az Országgyűlés a határozatot az 1989. december 21-ei ülésén fogadta el.
 
Magyar Közlöny 1989. 97. sz.
 
 
 
 
26. A Fővárosi Bíróságnál 1989. december 31-ig bejegyzett pártok
 
Sorsz.
Lajstromsz.
Bejegyzési sz.
Megnevezés
1.
60 666
562
Magyar Liberális Párt
2.
60 669
682
Magyarországi Cigányok Szociáldemokrata Pártja
3.
60 678
644
Magyar Nemzeti Párt
4.
60 682
784
Magyar Szocialista Munkáspárt
5.
60 691
756
Magyarországi Szociáldemokrata Párt
6.
60 694
586
Magyar Radikális Párt
7.
60 695
653
Kelet Népe Párt – Kereszténydemokraták
8.
60 754
564
Magyar Szocialista Párt
9.
60 769
600
Független Szociáldemokrata Párt
10.
60 820
791
Szociáldemokrata Párt
11.
60 250
648
Voks Humana Mozgalom
12.
60 349
650
Vállalkozók Pártja
13.
60 651
598
Magyar Liberális Néppárt
14.
60 790
641
Magyarországi Zöld Párt
15.
60 799
767
Magyar Függetlenségi Párt
16.
60 848
668
Kereszténydemokrata Néppárt
17.
60 100
684
Magyar Demokrata Fórum
18.
60 690
714
Magyar Szabadságpárti Szövetség
19.
60 995
781
Katolikus Néppárt
 
 
 
27. Az 1990. évi országgyűlési  listás választások eredménye
 
Parlamentbe jutott, 4%-os határ feletti eredményt elérő pártok:
 
Magyar Demokrata Fórum
24,73%
Szabad Demokraták Szövetsége
21,39%
Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt
11,73%
Magyar Szocialista Párt
10,89%
Fiatal Demokraták Szövetsége
8,95%
Kereszténydemokrata Néppárt
 6,46%
 
A 4%-os határt el nem érő pártok:
 
Magyar Szocialista Munkáspárt
3,68%
Magyar Szociáldemokrata Párt
3,55%
Agrárszövetség
3,13%
Vállalkozók Pártja
1,89%
Hazafias Választási Koalíció
1,87%
Magyar Néppárt
0,75%
Magyarországi Zöld Párt
0,36%
Nemzeti Kisgazda- és Polgári Párt
0,20%
Somogyi Keresztény Koalíció
0,12%
Magyarországi Szövetkezeti és Agrárpárt
0,10%
Független Magyar Demokrata Párt
0,06%
Szabadságpárt
0,06%
Magyar Függetlenségi Párt
0,04%
 
 
 
 
28. Az Ausztriából származó magánimport néhány fő cikkének egy napja számokban – 1988.
 
Áru
mennyiség db
átlagos vételár (schilling)
schilling
forint
 
hűtőláda
195
3490
680 550
2 892 338
 
mikrohullámú sütő
85
3400
289 000
1 228 250
 
színes tv
452
5470
2 472 440
10 507 870
 
videorecorder
937
5440
5 007 280
21 663 440
 
videolejátszó
155
3800
589 000
2 503 250
 
music-center HIFI-torony
243
3500
850 000
3 614 625
 
személyi számítógép
246
2700
664 200
2 822 850
 
monitor
50
2300
115 000
488 750
 
 
Forrás: Magyarország politikai évkönyv 1988.
 
 
 
 
 
.

 


<< vissza