Cikkek, tanulmányok Források Tananyagok, modultervek Tananyagok, modultervek Ajánlók Korábbi számaink tartalma Elérhetőségeink

nyomtatás

 [A tananyaghoz tartozó tanulmány]                    [A tananyaghoz tartozó források]

 

Sárváriné Lóky Gyöngyi
A középkori Pécs - Helytörténeti modulterv a gimnáziumok 10. évfolyama számára

(tanítható a magyar középkor témakörhöz kapcsolva, ill. szakköri foglalkozásként vagy fakultációs/emelt szintű csoportban, lehetőleg dupla, azaz kettő, egyben tartott tanórában)
2 tanóra
 
  Tartalmi célok:
  • egy középkori város, Pécs megismerésével, a középkori városokkal, egyházi intézményekkel kapcsolatos tudás megszilárdítása, elmélyítése
  • a helytörténeti, a magyar és az egyetemes történelmi összefüggések feltárása
  • a középkori Pécs jelentős várossá fejlődését segítő tényezők elemző vizsgálata
  • a püspöki város sajátosságainak feltárása; a városszerkezet, a gazdasági élet, a városi társadalom jellegzetességeinek megismerése
  • Pécs művelődésben játszott szerepének vizsgálata
· a magyar városhierarchiában Pécs helyének, szerepének feltérképezésével a városi települések meghatározására alkalmas történelmi módszerek megismerése (csak szakköri vagy fakultációs órán)
Módszertani célok:
  • közvetlen környezetük megismerésével közelebb hozhatók a tágabb történelmi összefüggések, hatások, ezek közvetlenebb érdeklődést válthatnak ki – a beleérző képesség fejlesztése
  • a hely története vonzó- és kötőerőt jelent – az identitástudat erősítése
  • a téma feldolgozása kooperatív tanulási technikák segítségével
  • különböző típusú forrásokból információk gyűjtése és feldolgozása, okok és következmények elemzése
  • egyszerű történelmi térképvázlat/városi alaprajz készítése
· írásbeli és szóbeli kifejezőképesség fejlesztése
1. Tanóra
A középkori Pécs
Ráhangolódás:
A tanulási folyamat előkészítése (2 perc):
  • a tanár ismerteti az óra témáját, céljait
  • megalakítják az együttműködő csoportokat
Az előzetes tudás számbavétele feladatokkal (10 perc).
 
 
1. feladat:
A középkori város témájához kapcsolódó feladatlapot töltenek ki egyénileg a tanulók, amelynek megoldását a csoportban közösen beszélik meg. A tanár a megbeszélés után csak arra kérdez rá, volt-e olyan feladat, amelynek kitöltése többeknek gondot okozott – ha igen, akkor azokat közösen is megbeszélik!
 
Feladatlap:
 
A középkori város
Egészítsétek ki a mondatokat a hiányzó helyek kitöltésével!
 
A (1)…………….      (korszak egy meghatározott szakasza) középkorban a városok kialakulását az önellátást felváltó mezőgazdasági (2)………………......................... és az ennek nyomán fellendülő (3)……          tette lehetővé. A városok kialakulásának tipikus helyei voltak:
1. királyi, püspöki székhelyek, várak, mert (4).................................
2. útkereszteződések, kikötők, mert (5)............................................
3. hegy és síkság találkozása, mert (6)...............................................
A városnak különleges helyzete volt, mert ( 7)............... (összefoglaló név) rendelkezett. A városi polgár (8)        ember volt. Európa leginkább városias vidékévé két terület vált:
(9).......................................... és (10).............................. Nem alakultak ki európai értelemben vett városok (11)   - Európában.  Magyarországon a (12)............................................... volt jellemző, és kevés volt a (13) ………………város.
 
Megoldás:1.virágzó/érett, 2.árutermelés, 3.kereskedelem, 4.védelmet ad, sok ember megfordul/jelentős vásárlóerő, 5.nagy az átmenő forgalom, 6.eltérő árut lehet cserélni,7.kiváltságokkal, 8.szabad, 9.Észak Itália, 10.Flandria, 11.Kelet, 12.mezőváros, 13.szabad királyi
 
2. feladat:
 
A Tudom, Tudni akarom technikával minden csoport olyan két részből álló táblázatot készít a füzetébe, amelyben összegyűjtik a középkori Péccsel kapcsolatos előzetes tudásukat, és amire kíváncsiak a várossal kapcsolatban. A listák alapján a tanár a táblára írja a közös tudást, és amit meg akarnak tudni a témáról.
Tudom
Tudni akarom
 
 
Jelentésteremtés (20 perc)
A csoportok ötféle témát dolgoznak fel, egy csoportban 4-5 diák tud jól együttdolgozni. A második, a városszerkezet témáját két csoport is készítheti, mert a város alaprajzának elkészítése a szokásosnál nagyobb ügyességet, kreativitást, szemléltetni tudást igényel, és a feladat megbeszélését és értékelését megkönnyíti, ha van összehasonlítási lehetőség! A tanár hívja fel a figyelmet a csoportokon belüli munkamegosztás és együttműködés fontosságára, hiszen minden csoport kétféle forrással dolgozik: egy eredeti forrással és egy másodlagossal (Fedeles Tamás helytörténész tanulmányából egy-egy részletet kapnak).
A csoportok tanári kalauz segítségével feldolgozzák a kapott témát. A vázlatot, alaprajzot, ábrát (posztert) csomagolópapírra készítik el, amit reflektáláskor bemutatnak a többieknek; a csoportból megbízott szakértők a felmerülő kérdésekre is válaszolnak. A többi tanuló figyel, jegyzetel, esetenként kérdez.
 
Tanári kalauz az 1. csoport számára
 
Téma: Pécs püspöki város
 
1. feladat
Olvassátok el az insert technikát alkalmazva a püspökvárosról írottakat, majd válaszoljatok a kérdésekre (Az insert technika és más kooperatív technikák részletes bemutatását lásd: Bárdossy-Dudás- Pethőné-Priskinné: A kritikai gondolkodás fejlesztése. PTE, 2002. 314-375. Letölthető: http://pedtamop412b.pte.hu/files/tiny_mce/File/KG1.pdf )
 
· Melyek a püspöki városok jellemzői?
· Miért jelentenek önálló településtípust? Hol találhatók meg Európában?
· Hogyan lett Pécs egyházi földesúri város?
· Miért Quinque Ecclesiae néven írnak Pécsről a középkori források?
Megoldás: Püspöki székhelyen alakulnak ki; önálló várostípust jelentenek Magyarországon, és a nyugati kereszténység területén; a mezőváros és szabad királyi város között helyezkednek el: tulajdonosa a püspök-földesúr, lakói jogilag jobbágyok, - de a források a várost civitasnak (mint a szabad királyi városokat), és lakóit polgároknak említik, városfal védi. Pécset Szt. István tette egyik püspöksége székhelyévé → ókeresztény hagyományok segítik ezt. Quinque Ecclesiae a város latin neve, utalhat a létező templomokra (5) területén.
 
2. feladat
Elemezzétek ”A pécsi püspökség alapítólevele” forrást és készítsetek róla fürtábrát! Szakkör, emelt szintű csoport esetén az oklevél szerkezeti részeit is állapítsák meg! (reflektáláskor a tanár kiegészíti a középkori oklevélkiadás szabályainak feltárásával)!

Források:
1. 1. Fedeles Tamás: A középkori Pécs – részletek a bevezetőből
1. 2. A pécsi püspökség alapítólevele
 
→ Lehetséges megoldás:
 
 
Tanári kalauz a 2. csoport számára

Téma: Pécs középkori városszerkezete

1. feladat: A város helyszínrajzának, szerkezetének megrajzolása
  • Gyűjtsétek a füzetbe a forrás alapján Pécs város építéstörténetének emlékeit, objektumait, és rendezzétek csoportokba a keletkezés idejének feltüntetésével!
  •  A gyűjtött információk felhasználásával rajzoljátok meg Pécs középkori városszerkezetét, az építési időt az épületeknél, városrészeknél különböző színt használva jelöljétek!
·      Hasonlítsátok össze Pécs és egy nyugat-európai város szerkezetét (atlasz: középkori város alaprajza) és állapítsátok meg a pécsi sajátosságokat!
A rajz elkészítését a tanár segítheti egy mai várostérkép közreadásával. A térképet alapként tudják használni: ez alapján rajzolhatják meg a városfal futását, vagy egyszerűen erre helyezik el saját jelöléseiket!
Megoldás: városfalon belül nagy szabad területek; a püspökvár, egyházi negyed elkülönül (peremterület északnyugaton); főtér a polgárváros központjában

2. feladat:
Olvassátok el a krónikarészletet a pécsi székesegyházban tett királylátogatásról, a székesegyház 1064-es pusztulásáról és válaszoljatok a kérdésekre:
  • Nézz utána mi volt az oka Salamon király és Géza herceg ellentétének!
  • Milyen középkori hatalomgyakorlási szokásra következtetsz pécsi látogatásukból?
·      Miért fontos adat a tűzvész leírása a várostörténet szempontjából?

Források:
2. 1. Fedeles Tamás: A középkori Pécs -  részletek a tanulmányából
2. 1. 1. Képek: Barbakán, Mindenszentek temploma
2. 2. Ünnepi királyi koronázás és az 1064-es tűzvész
Megoldás: Trónviszály. Nincs főváros, az uralkodók kíséretükkel járják az országot; az ünnepeket udvarukkal együtt, nyilvánosan, egyházi központban ünneplik meg. A nagy tűzvész miatt teljesen új templomot kellett építeni.
 
Tanári kalauz a 3. csoport számára

Téma: Pécs gazdasági jelentősége
 
1. feladat
Elemezzétek a középkori Pécs gazdasági életéről szóló forrást! Rendezzétek kettéosztott naplóba a városgazdasági fejlődését segítő tényezőket és gazdasági életének jellemzőit!

2. feladat
Oláh Miklós humanista történetíró, egykori pécsi püspöki titkár, majd kanonok Hungaria című művében az 1526 előtti városról is írt.
Keressétek meg a forrásból a gazdasági információkat, és egészítsétek ki a táblázatot!
Források:
3. 1. Fedeles Tamás: A középkori Pécs tanulmányából: Gazdaság - részletek
3. 2. Pécs leírása Oláh Miklós Hungaria c. művében, 1536
 
Lehetséges megoldás:
A középkori Pécs gazdasága
A gazdasági fejlődést segítő tényezők
A gazdasági élet jellemzői
1. Kedvező földrajzi fekvés, éghajlat:
napsütötte domboldalak
jó minőségű szántóterületek a város környékén
Megalapozó a mezőgazdasági termelés:
Szőlő és bor (híres)
Gabonatermelés (őrlőmalmok a Tettyénél) – 15.sz.végén már behozatal
2. Püspöki székhely:
jelentős vásárlóerő, építtetők
Gazdagodó polgárság (14-15.század)
Sokszínű ipar jelenik meg:
              14 mesterség
               ötvös céh (1495-ből)
               a Tettye vize 40 malmot forgat
3. Kedvező környezeti elhelyezkedés:
tág környezetében nincs konkurens település
4. A reformer Károly Róbert intézkedése
Gazdasági központtá válik (14-15. század)
 
Pénzverő és bányakamara székhelye (14.sz végéig), esetleg pénzverő hely is
Hetipiac, halbehozatal; valószínű vásárok is
5. Fejlettsége vonzerőt jelent: idegenek betelepülése (Veit kereskedődinasztia)
Kereskedelmi központ: kereskedők, kalmár (vállalkozók) élnek a városban – Bécs, Pozsony kereskedőivel tartanak kapcsolatot
6. Közlekedés földrajzi helyzete:az Alföldről Dalmáciába ill. Velencébe menő kereskedelmi út közelében fekszik
Bekapcsolódik a marhakereskedelembe
(15. század végétől)
 
Tanári kalauz a 4. csoport számára

Téma: Pécs társadalma

1. feladat
Elemezzétek a forrás alapján Pécs város irányítását, társadalmát, és készítsetek a városi társadalom hierarchiájáról szerkezeti ábrát!

Lehetséges megoldás:
A XV. században 5-6000 fő

2. feladat
 Egy birtokeladásról szóló, a 12. század végén keletkezett oklevélben említik először a pécsi hospeseket (telepesek) és a pécsi káptalan tagjait. Készítsetek az oklevélről vázlatot poszterre az alábbi szempontok alapján:
  • az oklevél kiadója
  • az írásbeliség indoklása
  • a tanuk nagy számának magyarázata
  • az eladott birtokon a gazdasági élet fejlettsége (Segít, ha a prédium szó jelentését megkeresitek a fogalomtárban!)
Ismereteitek alapján is beszéljétek meg és rögzítsétek, milyen szerepet játszottak a nyugatról érkező telepesek a magyar városfejlődésben!
Megoldás: III. Béla; Szóbeli tanúságnál az írás ereje nagyobb, növeli a jogbiztonságot (ebben az esetben a birtokeladás tényét ).  A tanuk a birtokterület ügyéhez kapcsolódók: a birtokról lemondani kényszerülő, vesztes papok, a birtokot ténylegesen körbejárók, a birtokhoz közellakó, az udvarban tartózkodó pécsi hospesek. A prédium földesúri birtokrész, melyet a birtokon élő szolganépesség művel meg →önellátás szintje. A nyugatról érkezők magukkal hozták kiváltságaikat, melyeket itt is biztosítottak számukra; a városi szabadságok alapját képezték

Források:
4. 1. Fedeles Tamás: A középkori Pécs tanulmányából: Társadalom - részletek
4. 2. A pécsi hospesek (telepesek) és a káptalan tagjainak legkorábbi említése, 1181

Tanári kalauz az 5. csoport számára

Téma: Pécs művelődése

1. feladat
Készítsetek táblázatot Pécs művelődésben betöltött szerepéről a forrás felhasználásával Szempontok: iskolatípus, keletkezési idő, képzési cél/tananyag, a tanítás minősége
 
→.Megoldás:
Pécs szerepe a művelődésben
Iskolatípus
 Idő
Képzési cél/tananyag
Minősége
Székesegyházi/káptalani iskola
11.sz.első felétől (Bonipetr)
7 szabad művészet
Távoli megyéből is tanulnak itt
Mintájára más iskolát is szerveznek
Domonkosok főiskolája
Nincs adat – 13.sz. előtt nem működhet
Továbbtanulásra készít
Innen Budán és külföldön tanulnak tovább
Ágoston rendiek kolostori iskolája
Nincs adat – 13.sz. előtt nem működhet
Utánpótlás biztosítása
A rendtartomány központi főiskolája
Egyetem
1367-től, de a
15.században már nem működik
Diplomata utánpótlás a királyi udvarba/
Bölcseleti, jogi, orvosi? fakultások
Legmagasabb minőség Magyarországon
 
2. feladat
Elemezzétek az egyetem alapítólevele forrást, és készítsetek erről vázlatot poszterre! Az elemzésben vizsgáljátok meg:
1. az egyház és a király szerepét az alapításban és működtetésben
2. Pécs alkalmasságát az egyetem működésére
3. a diákok és tanárok helyzetét
Beszéljétek meg és rögzítsétek az egyetem alapításának okait a két forrás és saját ismereteitek alapján!
Megoldás: 1. Egyház: a pápa engedélyezi az alapítást, meghatározza a fakultásokat (teológiait nem); a pécsi püspök felügyeli a működést. Király:kéri az alapítást és fenntartásáról gondoskodik
2. Pécs kulturális hagyományai (iskolák) és püspökváros volta (ambiciózus püspökök) miatt alkalmas hely 3. A diákok, professzorok szabad emberek (kiváltságok, autonómia)
Okok:- nagy tanulási szándék, sok külföldön tanuló;- a király számára diplomaták képzése.
Egyetemalapítások /példakövetés Közép-Európában.
Korábbi magyarázat: a bogumil eretnekek elleni harcra készítetek fel itt, de ezt cáfolja a teológiai képzés tiltása
Források:
5. 1. Fedeles Tamás: A középkori Pécs tanulmányából: Művelődés - részletek
5. 2. Az egyetem alapítólevele. Viterbo,1367.
Reflektálás (30perc)
 
1. A csoportok bemutatják posztereiket, minden csoportban két szakértőt választva, hogy egymást segítsék a beszámolásban, a tanár és diák kérdésekre adott válaszban (ezáltal több diákot szólaltatunk meg; a szerep vállalásakor munkafelosztást kell végezni/ a beszámolót ebből a szempontból is vizsgálni).
 A tanár a beszámolót kiegészítheti úgy, hogy a ráhangolás fázisában a táblára írt „Tudni akarom” kérdések mindegyikére választ kapjanak.
 A beszámolók alapján a diákok füzetükbe gyűjtik a város középkori fejlődésének okait és tényeit. Ezt közös, összegző megbeszéléssel zárják.
 A tanár a középkori emlékhelyek felkeresését javasolja az osztálynak.
 
2. A csoportok értékelik egymás munkáját a poszterek és a szakértők tevékenysége alapján. Az értékelési szempontokat közösen alakítják ki (így minden csoport azonosan értelmezi!), a tanár csak a gondolkodás elindulását segíti kérdésével:
Mikor tekintjük sikeresnek a csoportmunka bemutatását?
Szakkör, fakultációs csoport esetén:
Az oklevélírás szabályait közösen beszélik meg; minden csoport idéz részletet az általa tanulmányozott oklevélből.
 A városfejlődés okainak közös megbeszélése után vitatják meg a városi település súlyának, jelentőségének meghatározási lehetőségét oly módon, hogy szempontokat keresnek arra a kérdésre:
 Milyen módon lehet megállapítani Pécs fejlettségét, szerepét a középkori magyar városhálózatban?
A tanár meghallgatja az érveket, szempontokat. Ismerteti a régi, csak jogi szempontot figyelembe vevő álláspontot (Werbőczy, 16. század) és annak egyoldalúságát. Majd a városi funkciók meghatározására alkalmasabb, tíz kategóriából álló pontrendszert (Kubinyi András), mely alapján Pécs a maximálisan adható 60 pontból 39 ponttal rendelkezik, „”a másodrendű városok” élvonalába tartozik. Mivel valószínű, hogy a céhek, vásárok esetében a forráshiány miatt alápontoztunk, feltehető, hogy mégis „elsőrendű városnak”tekintendő….
Elsőrendű városok: Buda 54, Pozsony 49, Kassa 43, Szeged 42, Pest 41, Sopron 41, Nagyvárad 41. Másodrendű városok: Székesfehérvár 40, Pécs 39, Esztergom 37, Eger 33, Rártfa 33, Győr 33, Temesvár 32, Eperjes 31.
(Kubinyi András: Pécs gazdasági jelentősége és városiassága a késő-középkorban. In: Tanulmányok Pécs történetéből 18. Szerk. Pilkhoffer Mónika, Vonyó József. Pécs, 2006. 47.)
 
A tanultak összegzését, a városhoz kapcsolatos információk, érzések elmélyítését egy Pécs témára írt ötsoros vers elkészítése segíti (egyénileg írják, csoportonként a legjobbnak tartottat olvassák fel)
Az órát értékelés zárja.
 
A tananyaghoz tartozó források:

Fedeles Tamás:
A középkori Pécs – Források

1.1 A püspökvárosról
Pécs középkori fejlődését alapvetően meghatározta, hogy első királyunk, Szent István (997/1000–1038) a jelentős ókeresztény hagyományokkal és a magyar honfoglalást megérő egyházi épületekkel rendelkező antik Sopianae területén jelölte ki országa egyik püspökségének székhelyét. A település ennek következtében a püspöki városok sorába lépett, melyek európai összevetésben is egy önálló várostípust alkottak.[…]. A püspöki székhelyeket okleveleink a 13. századtól következetesen civitasként említik, jóllehet nem tartoztak[…] a szabad királyi […]  városok sorába. Minthogy a település a középkor folyamán a püspök és részben a székeskáptalan tulajdonában volt, lakói jogilag jobbágynak számítottak. Megjegyzendő azonban, hogy őket is általában polgárnak nevezik a kiadványok. Ugyanakkor fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a települést semmiképpen sem sorolhatjuk a mezővárosok közé. Egyrészt mivel a 14. századtól megjelenő új településtípust a források oppidumnak nevezik, azonban e terminust városunkra sohasem alkalmazták. Másrészt pedig a 15. századra megszilárdult civitas és oppidum fogalmak jelentéstartalma is erre utal. Amíg ugyanis az előző mindenekelőtt a fallal övezett városok, az utóbbi a városfallal nem rendelkező települések jelölésére szolgál. A 14–15 század fordulóján felépülő városfalak Pécsnek egyértelműen városias külsőt kölcsönöztek, így a települést sokkal inkább egyházi földesúri városnak, semmint mezővárosnak tarthatjuk. […]a pápai legátus javasolhatta István király számára, hogy a jelentős ókeresztény emlékekkel rendelkező településen jelölje ki az új püspökség székhelyét. Ezzel egyszersmind a keresztény hagyományok folytonosságát is meg tudták jeleníteni.
A város középkorban általánosan használt latin neve a Quinque Ecclesiae, melynek tükörfordítását találjuk meg a németnyelvű iratokban (Fünfkirchen). A településre vonatkozó Peech névalak első hiteles előfordulása 1297-ből származik.” (Fedeles Tamás: A középkori Pécs )

1.2. A pécsi püspökség alapítólevele.
A Szentháromság, mint oszthatatlan egység nevébe! István, Magyarország királya. Tudja meg minden most élő és ezután élő hívünk, hogy a szent apostoli követ, Azo püspök egyetértésével, valamint az ő és a többi híveink, határőr ispánjaink, ispánjaink, nemkülönben kisebbrangú személyeink jelenlétében elrendeltük a pécsi püspökség megalapítását Isten és az összes szentjei dicsőségére. Bonipetrust tettük meg oda püspöknek. Megállapítottuk és megerősítettük annak kiváltságait és határait. Az első határszakaszt Zemogny kis falutól Tapeon faluig húztuk meg, a másodikat Ozorától […] Hogy ez a hatalmunkból fakadó nemes cselekedet …fennmaradjon, az erről készített hártya oklevelünket pecsétünkkel megpecsételtettük. Ha valaki ezen határokat megsérteni merészelné, az annak nyomán fizessen 100 jó minőségű aranyforintot […] tudja meg, hogy az Isten: az Atya és a Fiú, valamint a Szentlélek, Isten anyja […] és Szent Péter apostol – az ő tiszteletére alapítottuk az említett püspökséget – örökátka fogja büntetni […] Kelt szeptember elseje előtt 10 nappal… Történt Győr városában.”
Pécs ezer éve. Szemelvények és források a város történetéből (1009–1962). Történelmi olvasókönyv. Főszerkesztő. Márfi Attila. Pécs, 1996. 21-22.

2.1. Pécs középkori városszerkezete
„A középkori város első centruma nem az egykori római civitas területén alakult ki, hanem az attól északra húzódó temető nyugati szegletén. Ez a terület alkotta a város egyik központját a középkor évszázadaiban, ugyanis itt épült fel a székesegyház, a püspöki palota és a kanonokok közös életének színtere a dómmonostor is. A püspökvár, […] több építési periódus során nyerte el végleges középkori formáját. […]. Feltételezhető valamiféle védelmi rendszerrel már a tatárjárást megelőzően is igyekeztek megóvni a székesegyházat […] A kővár építését, amely teljesen illeszkedik a IV. Béla (1235–1270) által meghirdetett várépítési programhoz, Záh nembeli Jób püspök (1252–1280) nevéhez köthetjük, aki a korabeli tudósítások alapján maga is tapasztalt katona volt. A 14. századi átépítések nyomán belső várfallal és tornyokkal látták el. A 15. század végi erődítési munkálatok során épült fel a ma is látható kerek, kapubejárattal rendelkező barbakán.
A püspökvár liturgikus célú épületei közül kétségkívül a székesegyház volt a legjelentősebb, benne a püspöki trónussal. Az újabb kutatások során felmerült az a hipotézis, miszerint esetleg a mai székesegyház időrendben csak harmadikként épült volna fel itt […] az 1064-es tűzvészt követően kezdődhetett meg a jelenlegi helyén álló (harmadik) székesegyház több periódusra osztható építése […]Legkésőbb a 13. század elejére elkészült a román stílusú, egy-egy keleti és nyugati toronypárral ellátott, keresztház nélküli háromhajós pillérbazilika. . […] A püspöki rezidencia, a magyar püspöki központokra jellemző módon, a település szélén állt, s e periférikus jellegét mindvégig megőrizte. Az izolációt nagymértékben felerősítette, láthatóvá tette a kővár kiépítése. Ennek nyomán, az itáliai és a francia püspöki székhelyektől eltérően, nem vált a városi élet, térszervezés meghatározó részévé a későbbiekben. A magyar püspökvárosok esetében a város valódi központja a plébániatemplom és a piactér körül formálódott ki.
A székesegyházi kanonokok közös élete legkésőbb a 13. század elejére Pécsett is megszűnt. Ennek nyomán, a püspökvártól keletre egy új városrész formálódott ki legkésőbb a 13–14. század fordulójára, amely Pécs városszerkezetének meghatározó részét alkotta. A méltóságviselők és a kanonokok a mai Káptalan utcában laktak, míg a főesperesek az attól délre eső […] területen.
A 14. századi forrásokban felbukkanó Óvár (Harangozó) vicus bizonyosan a város nyugati részén kialakult településrészt jelölte. E városnegyed központjában állt a Szent István-kápolna (a 15. századtól plébánia) A 13. században a városba érkező ferencesek e városrész déli részén építették fel kolostorukat.
A város központja a mai Széchenyi tér körül formálódott ki a 13. század folyamán[…]központi részén épült fel a Szent Bertalan plébániatemplom (a dzsámi helyén állt), amely a város fő plébániája volt. A templomtól délre fekvő területen, a mai Jókai téren épültek fel a tekintélyes polgárok házai, itt alakult ki a város igazgatási és gazdasági központja, valamint piactere.
Szintén egy településrész alakult ki a déli városkapu közelében, attól nyugati irányban. E városmag központja az egykori Szent Benedek plébániatemplom volt (a mai Citrom utcában)[…] úgy tűnik, hogy a mai Kossuth tér a középkorban sem volt beépített, valószínűleg vásártérként működött.
A Domonkos-rend 1238 táján telepedett le a városban, kolostorukat a mai Munkácsy Mihály utcában (a Lenau Ház telkén) építették fel. A Szent Tamás tiszteletére épült templomuk a város délkeleti részének központja volt.
[…] a Malomszeg/Malomséd vicus alakult ki a várostól északkeletre, a Tettye-patak mentén. Stratégiai okokból ugyanis e negyed a 14–15. század folyamán felépült városfalakon kívül maradt. Ott létesítettek kolostort és templomot az Ágoston-rendi remeték és a Domonkos apácák. A városnegyed központjában a Mindenszentek plébániatemplom állt. A városfalakkal övezett, 69 hektáros terület nem volt sűrűn beépítve: kertek, gyümölcsösök léte igazolható. A település utcaszerkezete a tatárjárást követően alakult ki. Két legfontosabb útja észak–déli, és kelet–nyugati irányban szelte át a települést, s a városfalak felépültét követően a négy városkapuhoz vezettek.”
Fedeles Tamás: A középkori Pécs

2.2. Képek

2.3. Ünnepi királyi koronázás és az 1064-es tűzvész
„1064. április, Húsvét vasárnap.
(…)Szent Fábián és Szent Sebestyén vértanúk ünnepén Salamon király és Géza herceg Győrben Magyarország színe előtt békét kötött. Ezután az Úr feltámadásának ünnepét egész udvarukkal együtt mindketten Pécsen ülték meg. Itt húsvét napján az ország főembereinek jelenlétében Géza herceg tiszteletteljesen maga koronázta meg Salamon királyt, és vezette be dicsőséggel szent Péternek […]bazilikájába, hogy meghallgassák a misét. Midőn látta az egész ott összesereglett magyarság, hogy béke van a király és a herceg között, magasztalták az Istent, aki szereti a békét […]
(98. fejezet).A következő éjszaka azonban a jövendő viszály és zűrzavar előjele mutatkozott> egy hirtelen támadt tűzvész elborította az egész templomot, a palotákat és az összes hozzá csatlakozó épületet, és minden összeomlott a pusztító tűzvészben. Mindenki megrémült a sistergő lángok zúgásától és a toronyból leszakadó harangok rettenetes robajától, senki sem tudta, hova meneküljön.”
Pécs ezer éve. Szemelvények és források a város történetéből (1009–1962). Történelmi olvasókönyv. Főszerkesztő. Márfi Attila. Pécs, 1996. 24-25.pp.

3.1. Pécs gazdasági jelentősége
„ A város középkori gazdaságát alapvetően rendkívül kedvező fekvése és klímája határozta meg. A fejlődés másik jelentős ösztönzője a településen működő nagyszámú egyházi intézmény volt, hiszen a klerikusok által támasztott kereslet serkentőleg hatott az egyes iparágakra. A pécsi püspök a 14. században az ország leggazdagabb főpapja volt, s a következő évszázadban is az „élmezőnyhöz” tartozott, így a legnagyobb megrendelőnek számított a városban, különösen az építőiparban dolgozók (kőfaragók, ácsok, festők) számára. A gazdag javadalommal rendelkező kanonokok hasonlóan az igényes megrendelők közé sorolhatók.
Pécset, a korabeli források alapján a jelentős szőlő- és bortermelő városok közé sorolhatjuk. Noha bora nem vetekedhetett a híres szerémségi nedűvel, mégsem volt ismeretlen az országos piacon. Ezt mutatja, hogy szegedi polgárok is vásároltak itt szőlőbirtokot. A közeli szőlőtermő vidékek közé tartozott Patacs, Ürög, Meszes, Szabolcs, Megyer, Málom. A városkörnyéki jó minőségű szántóföldeken gabonatermesztést folytathattak a helyiek, azonban a kései középkorban a település már valószínűleg gabona behozatalra szorult. […] egy rendkívül sokszínű iparos réteg kontúrjai rajzolódnak ki. Az egyes iparágak képviselői közül említhetjük – többek közt – a szabókat, szűcsöket, vargákat, molnárokat, mészárosokat, fazekasokat, majolikakészítőket, csontfaragókat, kovácsokat, ácsokat, a borbélyt, asztalgyártókat, kardcsiszárokat, ötvösöket. Ez utóbbiak városi működése az egyháziak és a gazdagabb polgárok támasztotta igényekkel hozható összefüggésbe, ugyanis ők általában liturgikus célú, valamint luxustermékek előállításával foglalkoztak. A pécsi ötvösök a királyi udvar számára is dolgoztak II. Ulászló (1490–1516) pécsi tartózkodása idején (1495 tavasza). Érdekes módon a céhekről mindössze egyetlen adatunk van, jelesül az ötvösök szervezetéről értesülünk.
Kedvező elhelyezkedése, valamint az a körülmény, hogy 150 –170 km-es körzetben nem volt egyetlen jelentősebb település sem, nagymértékben hozzájárult Pécs gazdasági központtá válásához. Károly Róbert (1308–1342) pénzügyigazgatási reformja következtében Pécs lett a székhelye az egyik Pénzverő- és bányakamarának, amely közel egy évszázadig működött. […] fontos kereskedelmi központtá vált. Kedden és pénteken tartották a hetipiacot, azonban eddig országos vásárról nincsenek információink, jóllehet valószínűsíthető, hogy sokadalmakra is sor került. A településen több kereskedő (mercator) és kalmár (institor) működése is kimutatható. Közülük a 15. század második felében a városba érkező németajkú Veit família egy kisebb kereskedődinasztiát alapított. A foglalkozásukból adódó Boltos elnevezés rövidesen családnevükké vált. A település a régió kereskedelmi központjaként fontos szerepet töltött be az áruk közvetítésében. A város polgárainak anyagi gyarapodását nagymértékben elősegítette, hogy a 15. század végétől kezdve bekapcsolódtak az Alföldről Velencébe irányuló szarvasmarha kereskedelembe. Ugyanakkor Pécs minden jelentősége dacára sem volt képes a dél-dunántúli régió gazdaságát teljes mértékben kontrollálni, irányítani.
Fedeles Tamás: A középkori Pécs

3.2. Pécs leírása Oláh Miklós Hungaria c. művében, 1536
„Ezután Pécs tűnik szemünkbe, várát a magas Mecsek hegy lábánál építették, annak lejtőit és csúcsát hatalmas tölgyek övezik, a pécsi püspök székhelye. Híres a Szent Péter székesegyházáról, valamint azokról az épületekről, melyeket Szatmári György, egykori itteni püspök […] emeltetett. […] A vár alatt az említett hegy lábától dél felé a síkságra lenyúló sem természetes, sem mesterséges védelemmel nem rendelkezik eléggé, ám lakosságának nyájas udvariassága szempontjából sok mást maga mögött hagy;telve van kanonokságokkal és presbitériumokkal, folyója és vize szűkösen van. Van egy püspöki kert a mondott hegy északi oldalán, ahol a forrás buzog, melynek folyása a város felé haladtában mintegy negyven malmot forgat sorjában. A hegyoldalban más források is törnek elő, ezeket csatornákon bevezetve üdül fel a termékeny földű és jó borban bővelkedő város, hal szűkösen van azokon kívül, melyeket rögtön a fogás után élettelenül szállítanak ide máshonnan.”
Pécs ezer éve. Szemelvények és források a város történetéből (1009–1962). Történelmi olvasókönyv. Főszerkesztő. Márfi Attila. Pécs, 1996. 58-59.

4.1. Pécs társadalma
A preurbánus települések valódi várossá válása a Magyar Királyság területén a 12–13. század fordulójára tehető, mely folyamatban jelentős szerepet töltöttek be a Nyugat-Európából érkező bevándorló telepesek, a hospesek. Országos viszonylatban is meglehetősen korán, 1181-ben tűnnek fel az első pécsi hospesek […] az oklevelekben következetesen polgárokként bukkannak fel a város lakói […] többségében magyarok alkották a város lakosságát a vizsgált időszakban. Az idegen származású telepesek közül a 12. század végétől egészen a 14. század negyedik évtizedéig a latinok (olaszok, franciák, vallonok) voltak többségben. Az 1330-as évek végétől figyelhető meg egy jelentős arányú német betelepülés, melynek következtében a századfordulóra a németek gyakorlatilag háttérbe szorították a latinusokat. Ezzel párhuzamosan, jelentős gazdasági súlyuk révén, melyet a korszakban mindvégig megőriztek, a város vezetésében is szerephez jutottak. A gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok alapját sok esetben a rokoni szálak is erősítették.  A legtöbb németajkú igazolhatóan Bécsből érkezett, ugyanakkor pécsi polgárrá válva eredeti polgárjogukat is megtartották. Buda és Pozsony németajkú lakosságával is jelentős gazdasági, majd családi kapcsolatokat létesítettek a pécsiek. Geográfiai elhelyezkedésénél fogva jelentős horvát jelenléttel számolhatunk […]
A város polgárai mind a püspök-földesúr, mind pedig az uralkodó felé adófizetéssel tartoztak, jóllehet forrásaink mind a kötelezettségek fajtáiról, mind pedig azok mértékéről – néhány kivételtől eltekintve – hallgatnak. A pécsi püspök, bármely földesúrhoz hasonlóan különböző szolgáltatásokra kötelezte városa lakóit. Az adóalap Pécsett is a ház, illetőleg háztelek volt. A 15. század közepén – alkalmasint már korábban is – a polgárok szabadon végrendelkezhettek szerzett javaikról […]
A püspöki központokra jellemzően városunkban is meghatározó volt az egyháziak nagyarányú jelenléte. Az egyházi hierarchia csúcsán természetszerűleg a püspök állt. A mohácsi tragédiáig működő 28 főpap között szép számmal találunk külföldi származásúakat is, amely nem pusztán pécsi sajátosság. […]
Pécsett két káptalan is működött. A székeskáptalan 40 javadalmasával a legnépesebb magyar kanonoki testületek közé tartozott Helyzetét kiemeltté tette, hogy hiteleshelyként (loca credibilia) a magyar hivatali írásbeliségben fontos szerepet töltött be. A püspökvárban működő társaskáptalan 10–12 kanonokjával országos viszonylatban a kisebbek közé tartozott.
A városban összesen négy plébánia működött [...]. Ezek közül kiemelkedik a 13. században épült szent Bertalan-templom. Ehhez tartozott egy ispotály is, amely a település magas fokú urbanizáltságnak bizonyítéka, ahogy a közelében létesült fürdő is. Ugyancsak Pécs fejlettségét mutatja, hogy a középkori Magyarországon megtelepedő valamennyi koldulórend (domonkosok, ferencesek, karmeliták, ágostonosok) kolostort létesített a Mecsek lábánál.
A város központi szerepét kellően szemlélteti az is, hogy a környéken élő nemesek is szívesen vásároltak házat a településen. A legkorábbi erre vonatkozó adatunk a 14. századból származik. […] a városi lakosság mintegy 20–40%-a nem rendelkezett polgárjoggal. Közéjük számíthatjuk az egyháziak és a gazdagabb polgárok szolgáit, cselédeit, a szüretek idején idénymunkát vállalókat.
A város késő középkori lakosságát illetően csupán becslésekre hagyatkozhatunk. Pécs városfalakkal övezett területe ugyan alkalmas lett volna akár 10 000 fő befogadására is, tekintve azonban a jelentős beépítetlen területeket (egyes nézetek szerint a város 2/5 része volt csupán beépített), 5–6 000 főre kalkulálhatjuk a település lakosságszámát.
A település irányításáról meglehetősen keveset tudunk. A várost a bíró (iudex) és a feltehetőleg 12 választott esküdtből (iurati cives) álló városi tanács igazgatta. Ugyan nem ismerjük pontosan a város egyházi földesurai által a polgárok számára biztosított kiváltságokat, azonban bizonyosan széleskörű autonómiával rendelkeztek.”
 
Fedeles Tamás: A középkori Pécs

4.2. A pécsi hospesek (telepesek) és a káptalan tagjainak legkorábbi említése, 1181
„ Mivel az emberi természet fogyatékossága következtében az idők múlásával az elmúlt dolgok emlékezetébe könnyen belopódzik a feledés, ezért méltó írással védelmezni és megerősíteni azt, amiben a jogi személyek szerződést kötöttek, azért, hogy ez az írás ereje és alkalmas férfiak tanúságtétele révén sértetlenül és háborítatlanul megmaradjon. Ezt a dolgot én, B[éla], Magyarország királya megfontolván, nehogy bármiféle, jelenlétemben tárgyalt ügy érvénytelenné váljék, szükségesnek ítélem: az én jelenlétemben megvitatott bármilyen ügyet az írás bizonyságával erősítsék meg. Bizonyos Froa nevű úrnő […]hozzám B[éla] királyhoz jött és elmondta. Hogy egykor az ispotályos rendháznak szándékozott adni egy Szeles nevű prédiumot, de az idő multával úgy látta jónak, hogy ezt az elhatározását megváltoztatja. Miután e dologról tanácskozást tartottunk mi és a püspökök […] az előbb mondott úrnő százhúsz márkáért eladta az én nádorispánomnak, F[arkasnak]. […] Szeles prédiumon huszonhét libertinus háznép van […]Ennek az ügynek tanúi: Gilebertus a pécsi ispotály mestere és a pécsi kanonokok [6 pap neve felsorolva], a pécsi telepesek közül: Herman, a telepesek elöljárója[15 telepes neve felsorolva], akit F[arkas] ispán erre a prédiumra gondnokként állított, Eleis, Froa udvarispánja, aki a föld határait a körüljárás során megmutatta. A fent nevezett prédiumhoz tartozó föld határának kezdete pedig a keleti oldalon a Beszen nevű falutól indul és a magyarul tölgynek nevezett fáig halad”
Pécs ezer éve. Szemelvények és források a város történetéből (1009–1962). Történelmi olvasókönyv. Főszerkesztő. Márfi Attila. Pécs, 1996. 26-27.

5.1. Pécs művelődése
„A pécsi székesegyházi (káptalani) iskola meglehetősen jó hírnek örvendett és széles körű műveltséget biztosított hallgatóinak. Az iskola már vélhetőleg a 11. század első felében megkezdte működését, Bonipert az intézmény számára kérte Fulbert chartresi püspöktől, Priscianus grammatikai munkáját, melyet a középkor legteljesebb latin tudást nyújtó nyelvkönyveként tartottak számon. […] a székesegyházi iskola hatása a püspökség központjából távolra sugárzott. Ezt mutatja, hogy a káptalant és az iskolát távoli vármegyékből származók is felkeresték. Az 1290-es években Pozsegán a pécsi olvasókanonoki méltóság mintájára szervezték meg a lektori hivatalt és az iskolát is. A tananyag a következő tárgyakból állt: latin írás és olvasás, nyelvtan, szónoklat, számtan, mértan, alapfokú csillagászat, Gregorián ének, irat-szerkesztés.
1367. szeptember 1-én, az itáliai Viterbo városában állította ki V. Orbán pápa (1362–1370) kancelláriája a pécsi egyetem (studium generale Quienqueecclesiense) alapítólevelét. […] Az alapítás szervesen illeszkedik a közép-európai egyetemalapítások sorába, mely a prágai egyetem életre hívásával (1348) vette kezdetét. Ezt követte Krakkó (1364) és Bécs (1365) egyetemének megalapítása […]Az egyetem létrejöttének okai közül kizárhatjuk a boszniai eretnekek térítésének szándékát, hiszen hittudományi karral nem rendelkezett az intézmény. Két fontos körülmény állt az alapítás hátterében. Ezek közül az egyik minden bizonnyal a város vonzáskörzetében élők tanulási szándéka volt. A 14. században ugyanis Magyarországról a pécsi és a szomszédos zágrábi egyházmegyékből tanultak a legtöbben külföldi egyetemeken. Ugyancsak fontos szempont volt egy belföldi intézmény létesítése, mely a királyi udvar számára szavatolta a megfelelő diplomata-utánpótlás képzését. Az uralkodó diplomatáinak döntő többsége ugyanis a királyi kápolna klerikusai közül került ki, akik korábban elsősorban Padovában és Bolognában folytattak kánonjogi tanulmányokat. A pécsi püspök kápolnaispánként és titkos kancellárként nyilvánvalóan beosztottjai képzését szerette volna gördülékenyebbé, s nem utolsó sorban olcsóbbá tenni egy hazai egyetem életre hívásával. […]
A városban megtelepedett szerzetesrendek közül a domonkosok főiskolája (studium particlare) is népszerű lehetett a tanulni vágyó szerzetesnövendékek között. Itt készítették ugyanis fel a diákokat a magasabb szintű filozófiai és teológiai stúdiumokra, melyeket később a magyar provincia budai központjában, illetőleg külföldön folytathattak. Okvetlen említést érdemel a kolostor falai közt folyó magas szintű zeneoktatás, különösen az orgonaművészet. Az Ágoston-rendi remeték kolostorában valószínűsíthetjük a magyar rendtartomány főiskoláját.
A városhoz kapcsolódó könyvkultúra rövid ismertetése során feltétlen meg kell említenünk Szent Mór püspök művét. Ez ugyanis az első magyar származású szerző által készített irodalmi alkotás. A latin nyelven íródott legenda két remete, Szent Zoerard–András és Benedek életét mutatja be (Vita sanctorum heremitarum Zoerardi confessoris et Benedicti martiris).
A tudós egyháziak saját könyvekkel is rendelkeztek, bár ezekről vajmi keveset tudunk. Vespasiano Bisticci firenzei könyvkereskedő beszámolójából értesülünk az Európa-hírű költő, Janus Pannonius és a szintén humanista műveltségű Handó György prépost itáliai könyvvásárlásáról.”
Fedeles Tamás: A középkori Pécs

5.2. Az egyetem alapítólevele. Viterbo, 1367. szeptember 1., szerda
„Orbán püspök, isten szolgáinak szolgája. A dolgok örök emlékezetére. […]Mikor tehát Lajos, Magyarország dicső királya, a mi Krisztusban kedves fiunk részéről indítvány tétetett előttünk, […]az országában fekvő Pécs városában, ami igen jeles és alkalmas erre, leginkább azt akarta elérni, hogy az Apostoli Szék állíttassék fel egy mindenféle fakultással felruházott egyetemet […] Mi a jelentett dolgokat megfontolván forró óhajtással elrendeljük, hogy maga az ország a bölcsességek ajándékaival gazdagodjon […] és kiváltképp a mondott város alkalmasságát – amit a tudomány magjainak megsokszorozására és üdvös hajtásainak előhozására az ország többi városaink között leginkább megfelelőnek mondanak […] Elrendeltük, hogy a mondott Pécs városában a továbbiakban legyen egyetem és örök időkre ugyanott működjön egy kánon-és római jogban, mint más szabad karokon, kivéve a teológiát; továbbá, hogy az ott olvasók és tanulók az egyetemen tartózkodó doktoroknak, olvasóknak és tanulóknak, szabadságoknak és mentességeknek örvendezzenek […]
Maga a püspök [..] a jelölteket mindazon dolgokban, amelyek a doktorátus vagy magiszteri fokozat eléréséhez kívánatosak, törekedjék vagy maga, vagy más által gondosan megvizsgálni […] és ha arra megfelelőnek és alkalmasnak találja őket, akkor adja meg nekik az engedélyt.[…]
Akarjuk továbbá, hogy azokról a doktorokról és magiszterekről, akik ezen az egyetemen tanítanak, Magyarország mindenkori királya megfelelő járadékkal gondoskodjon.”
Pécs ezer éve. Szemelvények és források a város történetéből (1009–1962). Történelmi olvasókönyv. Főszerkesztő. Márfi Attila. Pécs, 1996. 49-50.

 


<< vissza