Cikkek, tanulmányok Források Tananyagok, modultervek Tananyagok, modultervek Ajánlók Korábbi számaink tartalma Elérhetőségeink

nyomtatás

 A Názáreti Jézus nyomában

Portfólió-terv
készítette: Bánkuti Gábor
 
A portfólió (olasz eredetű szó: dokumentumdosszié, szakértői dosszié) a tanuló munkáiból összeállított célirányos gyűjtemény, amely bemutatja készítőjének erőfeszítéseit, fejlődését és eredményeit egy vagy több területen. A portfólió a tanulás eszköze, melynek során a tanuló metakognitív képessége fejlődik.
 
Feladatunk a történeti Jézus működésének és hatásának feldolgozása egyéni munka- és csoportban összeállított bemutató portfólió elkészítésével. A munkaportfólióban a diák az összes, a tanulási folyamathoz tartozó dokumentumot gyűjti, vagyis a tanulási folyamatot dokumentálja. Előrehaladását a tanárral rendszeresen megvitatja. A bemutató portfólióban a csoport a munkaportfóliókból csak a legjobbakat válogatja össze a megadott szempontsor szerint. A feladat 1+2 tanórát vesz igénybe két hét eltéréssel. Az első alkalommal a tanár ismerteti a portfolió témáját, megalkotja az egyes résztémákat feldolgozó csoportokat – esetünkben 6X5 fő – és rögzíti a feldolgozás szempontjait. A bemutató portfólió elkészítéséhez két hét áll rendelkezésre. A munkafolyamat ellenőrzése, a tanári és az egymás közötti kapcsolattartás folyamatossága érdekében az osztály egy facebook oldalt, azon belül minden csoport saját profilt hoz létre. A facebook profilok maguk a munkaportfóliók is egyben. Ez a fentieken túl lehetővé teszi az audiovizuális eszközök problémamentes felhasználását, a csoportok és a tanár közötti interakciót és a reflexiók folyamatos beépítését, illetve az egyéni munka ellenőrzését is. (Minden tanuló a saját gyűjtését és észrevételeit nevesíti a munkadossziéban.) Két hét elteltével dupla órán kerül sor csoportonként 15 percben a bemutató portfólió prezentálására – az elkészült profilok bemutatására – internet és projektor segítségével.
 
Tartalmi célok:
·      Jézus történeti szerepének végiggondolása, civilizációformáló hatásának elemzése
·      Zsidóság és kereszténység kapcsolatának feltárása
·      A kereszténység kialakulásának történeti kontextusban való szemlélése
·      a tanulók térbeli és időbeli tájékozódási képességének fejlesztése
 
Pedagógiai célok:
·      a tanulói autonómia, az alkotói folyamatban való részvétel elősegítése
·      a tanulói felelősség tudatának növelése
·      önreflexiós készség fejlesztése
·      a szerzett információk birtokában a diák törekedjen az események, folyamatok, történelmi személyiségek árnyalt értékelésére
 
I.               Bevezető óra
 
A tanár ismerteti az óra címét és az új tanulási módszer lényegét. Megalakulnak az 5 fős alapcsoportok. Az egyes csoportok megkapják portfóliójuk témáját.
 
  1. Jeruzsálem Jézus korában
Mutassa be a Jézus-korabeli Jeruzsálemet idegenvezetőként! Készítsen ismeretterjesztő prospektust a Jézus-korabeli városról!
  1. A Szentföld Jézus korában
„Jézus nyomában” címmel tervezzen zarándoklatot Jézus nyilvános működési helyeinek érintésével! Minden állomáshoz készítsen ajánlót Jézus tetteiből!
  1. Jézus alakja a filmművészetben
Állítsa össze a Jézusról szóló filmek lexikonját! Írjon ajánlót vagy ismertetőt egy választott filmről egy elképzelt filmfesztivál programfüzetébe!
  1. Pál apostol nyomában
Készítsen útvonaltervet Szent Pál számára missziós útjaihoz! Röviden ismertesse a felkeresendő városok főbb jellegzetességeit!
  1. Tények és téveszmék
Gyűjtse össze a Jézus működésével kapcsolatos leletekről szóló vitákat! (torinói lepel, Szent Grál, Holt-tengeri tekercsek, Júdás evangéliuma, stb.) Készítsen összefoglalót az egyes témákról (mit tudunk a leletről, nézőpontok, kutatások mai eredményei), melyek egy kiállítás katalógusában kapnak majd helyet!
  1. A történeti Jézus
Mutassa be Jézust, a történeti személyt! Készítsen képes albumot Jézusról Pilátus számára! Az albumnak be kell mutatnia Jézus család(fá)ját, rokonait, barátait, tanítványait. Tanítására, csodáira, tetteire nem kíváncsi a helytartó!
 
Ezt követően minden csoport szövegrészletet kap Gárdonyi Máté:A kereszténység kezdetei az újabb kutatások fényében. Médiaszenzációk és bibliai régészet című tanulmányából. http://arkadia.pte.hu/tortenelem/cikkek/gardonyi_jezus
A tanulmányrészlet elolvasása után a csoportok fürtábrában összegyűjtik a témára vonatkozó előzetes ismereteiket és felmerülő kérdéseiket, a lehetséges részfeladatok mentén. Az így elkészült ábrát rögzítik (fényképező, telefon…), ez lesz a megnyitandó facebook oldalon profiljuk munkadossziéjának első dokumentuma.
 
A csoportoknak kiosztandó tanulmányrészletek a következők:
1.     Manapság a történelmi szenzációkra fogékony nagyközönség az ismeretterjesztő televíziós csatornák, internetes magazinok, bulvárlapok révén rendszeresen kap hírt olyan régészeti leletekről, amelyek Jézus életét és a kereszténység kezdeteit egészen új fénybe helyezik. Mindezek ellenére azt kell mondanunk, hogy az utóbbi évtizedekben számos, valóban szenzációs lelet került elő a régészek ásójának köszönhetően. A Szentföld régészeti feltárása immár nem a keresztény felekezetek közötti rivalizálás terepe, mint a 19. század végén és a 20. század első felében volt (gondoljunk Jézusnak a protestánsok által favorizált alternatív sírjára, a „kerti sírra” Jeruzsálemben), hanem rendkívül gyümölcsöző együttműködési lehetőség az izraeli, európai és amerikai szakemberek között. Az ásatások nyomán előkerült épületmaradványok és tárgyi emlékek egy része közvetlenül kapcsolódik az evangéliumi történetekhez (pl. a Betesda-fürdő Jeruzsálemben), más része fontos adatokat szolgáltat az 1. század Palesztinájának viszonyairól, ez utóbbiak segítségével jobban megismerhetjük az újszövetségi elbeszélések politikai és kulturális hátterét.
 
2.     A tudományos konszenzus alapján, számot vetve a tagadhatatlan nehézségekkel a következőket lehet mondani: Jézus a későókorban meghatározott, és a mai időszámítás kezdőpontjává vált születési dátumánál néhány évvel korábban jött a világra, Nagy Heródes júdeai király uralkodása alatt, Kr. e. 4 előtt. Életének javát a zsidók által tömbben lakott terület északi részén, a vidékies jellegű Galileában töltötte, közelebbről Názáretben. Kortársai származási helye alapján így ismerték: a Názáreti Jézus. Felnőttkorának kezdetén a Kinneret-tó (Genezáreti tó) partjára, Kafarnaumba költözött. Nyilvános működésének kezdete Kr. u. 27/28-ra tehető, színhelye pedig mindenekelőtt a Kinneret-tó környéke. Itt gyűjtött maga köré tanítványokat, akik benne nemcsak a karizmatikus kisugárzású vándortanítót és gyógyítót látták, hanem az Ószövetség prófétai hagyományának örökösét, és egyre inkább az Istentől megígért szabadítót, a Messiást (=Fölkent). Tanítványi körével kisebb missziós utakat tett a tágabb környéken, és hithű zsidó módjára évente felzarándokolt a jeruzsálemi templomba (tehát működésének súlypontja nem Júdea ősi fővárosa volt).
 
3.     Már jó ideje senki által kétségbe nem vont evidencia, hogy Jézus nem mitikus lény, hanem történeti személy volt. Sőt, a forrásadottságok életével kapcsolatban jobbak, mint az ókor legtöbb jeles személyiségének esetében. A Jézus életéről szóló első beszámolók (a kánoni evangéliumok) néhány évtizeddel az események után már lejegyzésre kerültek, ami az ókorban inkább ritkaságnak számított. Bennük eltérő nézőpontok érvényesülnek (vagyis nem egyetlen forrásra mennek vissza), és kifejezetten igényt tartanak arra, hogy a történeti elbeszélések körébe soroljuk őket. A 19-20. századi Jézus-kutatás nagy kérdése éppen az volt, hogy milyen módszerrel lehet – és lehet-e egyáltalán – megismerni Jézus emberi arcát a teológiai értelmezéstől megszabadítva.
 
4.     A Krisztusban hívők közösségének, az egyháznak (görögül ekklészia = meghívottak, kiválasztottak gyülekezete) a fejlődése az első évtizedekben vallásszociológiailag röviden így írható le: a zsidóságon belüli Jézus-mozgalomtól a hellenista kultuszközösségig. Ezt a folyamatot az Újszövetség beszámolója szerint (Apostolok Cselekedetei) a következőképpen lehet rekonstruálni: az ősegyház egy ideig csak Jeruzsálemhez kötődött (Kr. u. 30-36), majd kezdetét vette a térítés Palesztinában és Szíriában (36-42). Először mind a Jézus tanítványaiból lett vezetők (későbbi elnevezéssel apostolok = küldöttek), mind a hívek zsidók voltak, és a zsidó vallás keretén belül értelmezték önmagukat. Ahogy azonban az evangélium hirdetői elérték azokat a városokat, ahol a zsidók diaszpórában éltek (diaszpóra = szórvány), görögül beszéltek és a hellenizmus hatása alatt álltak, felkeltették a zsinagógai tanítás iránt érdeklődő pogányok („istenfélők”) érdeklődését. A nyitás azon pogányok felé, akiknek a zsidó vallás már egyébként is vonzó volt, a szíriai nagyvárosban, Antiochiában vett nagyobb lendületet. Itt, az ősegyház második központjában nevezték először keresztényeknek a híveket (Krisztus követői – ez tehát eredetileg nem önelnevezés volt), s ez a város lett a pogányok felé irányuló misszió kiindulópontja. Ennek a missziónak egyik meghatározó alakja volt Pál (Kr. u. 10 k.-67), aki Jézus tanítványi körétől eltérően hellenista zsidó háttérrel rendelkezett, s akinek Kisázsiát és Görögországot megcélzó missziós útjairól (44-58 között) az Apostolok Cselekedeteinek második fele részletesen beszámol.
 
5.     Manapság a történelmi szenzációkra fogékony nagyközönség az ismeretterjesztő televíziós csatornák, internetes magazinok, bulvárlapok révén rendszeresen kap hírt olyan régészeti leletekről, amelyek Jézus életét és a kereszténység kezdeteit egészen új fénybe helyezik. Ezekről a szenzációs felfedezésekről nemritkán hamar kiderül, hogy vagy közönséges hamisítványok (Jézus testvérének, Jakabnak az urnája), vagy értékes leletek ugyan, de semmi közük nincsen Jézus Krisztushoz (az ún. talpijóti családi sírbolt Jeruzsálem-ben). Az is előfordul, hogy valamiről azt állítják, sosem létezett, holott mindmáig megvan: a Grál-legendát ihlető Szent Kelyhet ma a valenciai katedrálisban őrzik. Hosszan lehetne még sorolni a hasonló példákat, kezdve a torinói lepeltől, amelyről éppenséggel azt igyekeznek kimutatni, hogy középkori hamisítvány, az újabban felfedezett Júdás evangéliumán át, amely egyébként jól beleilleszthető a gnosztikus iratok körébe, egészen a Mária Magdolna alakja köré szőtt modern legendáriumig.
 
6.     A Jézus életéről szóló első beszámolók (a kánoni evangéliumok) néhány évtizeddel az események után már lejegyzésre kerültek, ami az ókorban inkább ritkaságnak számított. Bennük eltérő nézőpontok érvényesülnek (vagyis nem egyetlen forrásra mennek vissza), és kifejezetten igényt tartanak arra, hogy a történeti elbeszélések körébe soroljuk őket. Az elmúlt évtizedek újdonsága ebben a vonatkozásban az, hogy a korábbi kételyeket felváltotta az óvatos bizonyosság, amit a „történeti Jézus”-kutatás harmadik hulláma alapozott meg (Third Quest for the historical Jesus). Ez a felekezetekhez nem kötődő, hangsúlyozottan történészi érdeklődésű irányzat Jézus életét és tanítását nem a korai egyház teológiai meggyőződése felől közelíti meg, hanem elsősorban a korabeli zsidóság szellemi közege (ún. intertestamentárius zsidó irodalom) és népi vallásossága felől, és így visszanyeri a kutatás számára a zsidó Jézust. Ha Jézust történeti személyként kívánjuk bemutatni, elengedhetetlenül szükséges a lehető legnagyobb pontossággal megadnunk életének kereteit.
 
A feljegyzések rögzítését követően a csoportok megkapják a feldolgozás elindítását segítő irodalmat és a személyre szabott feladatokat. Minden csoport munkáját egy-egy titkár koordinálja.
 
1.     csoport: Jeruzsálem Jézus korában Mutassa be a Jézus-korabeli Jeruzsálemet idegenvezetőként! Készítsen ismeretterjesztő prospektust a Jézus-korabeli városról!

Irodalom:
Biblia. Máté, Márk, Lukács és János evangéliuma
Gárdonyi Máté: Bevezetés a Katolikus Egyház történetébe. Budapest: Jel Kiadó, 2006. Hesemann, Michael: A Názáreti Jézus. Régészek a Megváltó nyomában. Budapest: Szent István Társulat, 2010.
 
Az elkészítendő prospektusnak tartalmaznia kell Jeruzsálem korabeli térképét a fontosabb helyszínek megjelölésével. Minden résztvevőnek minimum két helyszín bemutatását kell vállalnia, úgy, hogy az illeszkedjen egy színvonalas prospektus műfajába. (Segítségképpen vihetünk is az órára ilyeneket mintának.) A facebookra mindenkinek fel kell töltenie három napon belül egy listát a szóba jöhető helyszínekről, megjelölve, hogy melyik kettőt szeretné bemutatni, (akár indoklással). A csoport titkára ezután rögzíti a facebook profilon a vállalt feladatokat. A munkaportfólióban a munkafolyamat minden részletét rögzíteni kell. A bemutató portfólió maga az elkészül prospektus. Ne felejtsétek el egyeztetni a prospektus szerkesztési alapelveit, szempontjait!
 
2.     csoport: A Szentföld Jézus korában
„Jézus nyomában” címmel tervezzen zarándoklatot Jézus nyilvános működési helyeinek érintésével! Minden állomáshoz készítsen ajánlót Jézus tetteiből!

Irodalom:
Biblia. Máté, Márk, Lukács és János evangéliuma
 
Az elkészítendő utazási ajánlatnak tartalmaznia kell a Szentföld korabeli térképét a fontosabb helyszínek megjelölésével. Minden résztvevőnek minimum két – Jézus működésével kapcsolatos – helyszín bemutatását kell vállalnia, úgy, hogy az illeszkedjen egy színvonalas utazási ajánlat műfajába.  .) A facebookra mindenkinek fel kell töltenie három napon belül egy listát a szóba jöhető helyszínekről, megjelölve, hogy melyik kettőt szeretné bemutatni, (akár indoklással). A csoport titkára ezután rögzíti a facebook profilon a vállalt feladatokat. A munkaportfólióban a munkafolyamat minden részletét rögzíteni kell. A bemutató portfólió egy részletes útiterv, ajánlókkal.  Ne felejtsétek el egyeztetni az utazási ajánlat szerkesztési alapelveit, szempontjait!
 
3.     csoport: Jézus alakja a filmművészetben
Állítsa össze a Jézusról szóló filmek lexikonját! Írjon ajánlót vagy ismertetőt egy választott filmről egy elképzelt filmfesztivál programfüzetébe!

Irodalom:
Marton Árpád: A látható láthatatlan - A Megváltó arcai a filmvásznon. A Szív, 2011. február. http://asziv.hu/?cont=12&show=arch
Korcsog Balázs: Kamera a Golgotán. Filmvilág, 2004/05 14-15. http://filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=1902
 
Az elkészítendő lexikonnak tartalmaznia kell a Jézusról szóló filmek listáját. Minden résztvevőnek minimum egy filmet meg kell tekintenie és arról ajánlót, vagy ismertetőt írnia. Ezeknek a dokumentumoknak a munkaportfólióban kötelezően szerepelniük kell. A bemutató portfólió egy elképzelt filmfesztivál programfüzete. A csoporttagok a facebookon három napon belül közzéteszik az általuk gyűjtött filmek listáját, megjelölve, hogy melyikről szeretnének ajánlót írni. Az ajánló mellé készíthetnek önállóan tervezett filmplakátot is. A csoport titkára ezután rögzíti a facebook profilon a vállalt feladatokat. Ne felejtsétek el egyeztetni a programfüzet szerkesztési alapelveit, szempontjait!
 
4.     csoport: Pál apostol nyomában
Készítsen útvonaltervet Szent Pál számára missziós útjaihoz! Röviden ismertesse a felkeresendő városok főbb jellegzetességeit!
 
Irodalom:
Biblia. Apostolok cselekedetei
Gárdonyi Máté: Bevezetés a Katolikus Egyház történetébe. Budapest: Jel Kiadó, 2006.
Murphy-O’Connor, Jerome: Pál története. Budapest: Európa Kiadó, 2007.
 
Az elkészítendő tervezetnek tartalmaznia kell a Pál 4 missziós útjához szükséges útvonalterveket a városok közötti távolság és a várható utazási idő megjelölésével, mindezeket korabeli térképen jelölve. Az útvonaltervnek fel kell hívnia a figyelmet a várható nehézségekre. 4 résztvevő egy-egy út tervezését vállalja, az ötödik minden útra megjelöl egy kihagyhatatlan látnivalót és Pál figyelmébe ajánlja. A csoport titkára három napon belül rögzíti a facebook profilon a vállalt feladatokat. A munkaportfólióban a munkafolyamat minden részletét rögzíteni kell. Ne felejtsétek el egyeztetni az útvonaltervek szerkesztési alapelveit, szempontjait!
 
5.     csoport: Tények és téveszmék
Gyűjtse össze a Jézus működésével kapcsolatos leletekről szóló vitákat! (torinói lepel, Szent Grál, Holt-tengeri tekercsek, Júdás evangéliuma, stb.) Készítsen összefoglalót az egyes témákról! (Nézőpontok, kutatások mai eredményei)
 
Irodalom:
Hesemann, Michael: Sötét alakok. Mítoszok, legendák és hazugságok a Katolikus Egyház történetéből. Budapest: Szent István Társulat, 2009.
Vermes Géza: A qumráni közösség és a holt-tengeri tekercsek története. Budapest: Osiris Kiadó, 2005.
 
Az exkluzív összeállítás egy kiállítás keretében valósul meg. A bemutató portfolió a kiállítás katalógusalesz. Minden részt vevő egy-egy témát vállal, és annak minél árnyaltabb bemutatására törekszik. A facebookra mindenkinek fel kell töltenie három napon belül egy listát a szóba jöhető leletekről ill. témákról, megjelölve, hogy melyiket szeretné bemutatni. A csoport titkára ezután rögzíti a facebook profilon a vállalt feladatokat. A munkaportfólióban a munkafolyamat minden részletét rögzíteni kell. Ne felejtsétek el egyeztetni a katalógus szerkesztési alapelveit, szempontjait!
 
6.     csoport: A történeti Jézus
Mutassa be Jézust, a történeti személyt! Készítsen képes albumot Jézusról Pilátus számára! Az albumnak be kell mutatnia Jézus család(fá)ját, rokonait, barátait, tanítványait és életútjának helyszíneit. Tanítására, csodáira, tetteire nem kíváncsi a helytartó!
 
Irodalom:
Biblia. Máté, Márk, Lukács, János evangéliuma
Vermes Géza: A zsidó Jézus. Ahogy egy történész az evangéliumokat olvassa. Budapest: Osiris Kiadó, 1995.
 
Az album egy reprezentatív családi album műfajában készül. Az egyes részt vevők a következő témák közül választhatnak: Jézus család(fá)ja, rokonai, barátai, tanítványai és, szokásai. A facebookra mindenkinek fel kell töltenie három napon belül egy listát a szóba jöhető személyekről ill. témákról, megjelölve, hogy melyiket szeretné bemutatni. A csoport titkára ezután rögzíti a facebook profilon a vállalt feladatokat. A munkaportfólióban a munkafolyamat minden részletét rögzíteni kell. Ne felejtsétek el egyeztetni az album szerkesztési alapelveit, szempontjait!
 
II.             Bemutató óra
 
A bemutató portfóliók prezentálása az osztály előtt. A csoportok a bemutatók után kérdéseket fogalmaznak meg egymás felé.
 
A diákok a bemutató után önreflektív értékelést fogalmaznak meg saját tanulási folyamatukról, írásban, az alábbi szempontok szerint:
-       Mennyiben gyarapodtak történelmi ismereteim a portfólió elkészítése és a przentációk során? Mi(k) voltak a számomra legérdekesebb új információ(k), nézőpont(ok)?
-       Milyen képességeim fejlődtek a portfólió elkészítése során?
-       Mennyire voltam együttműködő, hogyan segítettem csoportom munkáját a feladat megoldása során?
 
 

<< vissza