Cikkek, tanulmányok Források Tananyagok, modultervek Tananyagok, modultervek Ajánlók Korábbi számaink tartalma Elérhetőségeink

nyomtatás

 Óraterv a keresztényszocializmus tanításához
a gimnázium 12. évfolyama számára

Készítette: Bánkuti Gábor
 
Tartalmi célok:
-       ismerjék az első ipari forradalom társadalmi- gazdasági hatásait,
-       legyenek tisztában a munkásság helyzetére vonatkozó megoldási javaslatokkal,
-       komplex képet alkossanak az egyház társadalmi tanításáról,
-       új, a tankönyvekben kevésbé érintett témák beemelése a tanulási folyamatba        
 
Módszertani célok:
-       különböző típusú forrásokból információk gyűjtése és feldolgozása önállóan és kiscsoportban,
-       szakszókincs használatának bővítése, fogalmi váltás létrejöttének elősegítése,
-       rendszerszemléletben való gondolkodás fejlesztése
-       a téma feldolgozása változatos tanulási technikák fejlesztésével
 
Tartalmi követelmények:
-       a tanuló gondolja végig a 19. század politikai eszméinek tartalmi elemeit
-       legyen képes árnyaltan bemutatni egy adott irányzat érveit és elképzeléseit
   
Tanulási készségek fejlesztése:
-       Aktívan és együttműködően vegyen részt a tanulási folyamatban,
-       kövesse nyomon saját tanulási folyamatát, tudatosítva, hogy mi az, amit eddig tudott a korszakról és mely pontokon bővült az ismerete,
-       kritikus és árnyalt képet alkosson a korszakról, melyet legyen képes megfogalmazni és megindokolni társai előtt is.
 
Tanóra
 
Ráhangolódás
 
A tanár ismerteti az óra témáját: Szintézis és hatás. A keresztényszocializmus kialakulása és programja. A téma a keresztényszocialista gondolkodás bemutatásán keresztül az ipari forradalom által kiváltott komplex átalakulás szintézisét adja. A 19. század politikai eszméinek ismeretére építve lehetővé teszi egyén- és közösség, gazdaság- és társadalom, állam- és egyház szerepének és viszonyának problémaközpontú újragondolását. A munkaforma együttműködésen alapuló, kooperatív, a tanulók 3 fős csoportokat alkotnak.
 
  1. feladat (egyéni, csoportos)
 
A tanulók a dokumentum segítségével tárják fel XIII. Leó pápa munkáskérdésben elfoglalt álláspontját a következő szempontok szerint! (egyéni feladat)
Kérdések: Milyennek ítéli a pápa a munkásosztály helyzetét? Mit tart a probléma gyökerének? Mit tart a probléma okának? Milyen következményekkel járt mindez?
Ha egyszer már lángra kapott az újítás vágya, amely egyébként régóta zavarja az államok békéjét, úgy ez szükségképpen vonta maga után, hogy a változtatás szelleme a politikai gondolkodás területéről a vele rokon gazdaságba is behatoljon. Ez már meg is történt, hiszen az ipar technikai színvonalának emelkedése, új termelési módszerek kialakítása, a tulajdonosok és munkások kölcsönös viszonyának megváltozása, a gazdagság felhalmozódása a kisebbség kezében és a többség elszegényedése, a munkások fokozódó öntudata egyfelől s szorosabb szövetkezése másfelől, végül pedig az erkölcsi hanyatlás - a harc kirobbanását eredményezte. […]
De még ha így áll is a helyzet, világosan látjuk, s ebben mindenki egyetért, hogy a legszegényebb sorsú embereken sürgősen és alkalmas módon segíteni kell, mert az emberiség nagy része méltánytalanul szomorú és nyomorult viszonyok között tengődik. Miután ugyanis az iparosok korábbi szervezeteit a múlt században eltörölték, s helyettük más védelemről nem gondoskodtak, az újabb állami intézmények és törvények pedig levetették a korábbi vallásos szellemet, lassanként odáig jutottunk, hogy korunk a munkásokat magára hagyta és védtelenül kiszolgáltatta a munkaadók embertelenségének és korlátlan nyereségvágyának. Növelte a gondot a telhetetlen uzsora, amelyet az Egyház ugyan sokszor elítélt, de fösvény és nyereségvágyó emberek - bár más formában - változatlanul űznek tovább. Ehhez járult még, hogy a termelés és szinte a teljes kereskedelem egy kisebbségnek jutott a hatalmába, úgyhogy néhány dúsgazdag ember a szegények hatalmas tömegeire rakhatta a szolgaság jármát.
(XIII. Leó pápa Rerum novarum enciklikája, 1891.)
Melyik gazdasági rendszer kritikáját tükrözi a dokumentum? (szabadversenyes kapitalizmus)
Milyen választ kínált a kialakult helyzetre a marxista szocializmus? (magántulajdon megszüntetése, osztályharc,- forradalom)
 
Jelentésteremtés
 
2.     feladat
A csoportok 3 szövegrészletet kapnak a következő kérdéssel: Milyen jelenségek következtében vált szükségessé az egyház társadalmi tanításának újrafogalmazása? Az egyes szövegrészletekből nyert információk alapján egy három oszlopra tagolt A3-as méretű lap első oszlopában Kihívások címmel pontokba rendezik azokat az indokokat, melyek alapján az egyház hathatósabb fellépését sürgetnék a munkásság érdekében!
 
A.
Az iparivá váló társadalmakban a szekularizáció térnyerésével a mindennapi élet újabb és újabb területei szakadtak el vallás általi meghatározottságuktól (polgári anyakönyvezés, oktatás, házasság, válás, stb.); a dogmatikus liberalizmus és a republikánus tekintélyelvűség programját megvalósító kormányzatok pedig kifejezett ellenszenvvel viseltettek az egyház politikai és társadalmi szerepvállalásával szemben. Az egyház számára ugyanakkor alapvető problémát jelentett a tudományos szellem és a keresztény hit összeegyeztetése is. Ilyen körülmények között ismerte fel annak szükségességét, hogy újfajta módon lépjen fel, a korábbinál hatásosabban szólítsa meg a modern kor emberét, hiszen a konvencionális kereszténység tradicionális kapcsolódási pontjai már érzékelhetően nem voltak alkalmasak erre.
 
B.
A „szociális kérdés” fogalma 1840 körül jelent meg Franciaországban és Németországban: a társadalom modernizálásának sokféle problémáját, a szociális bajokkal összefüggő társadalmi állapotokat foglalta össze egyetlen formulában. A keresztényszociális mozgalmak sokrétű törekvése a társadalmi problémák okozta kihívásokra reagált, és a kereszténységből fakadó társadalmi felelősséget az egyház szociális/társadalmi tanítása szerint akarta valóra váltani és sikerre vinni. A változások újszerű kérdéseket vetettek fel az igazságosság vonatkozásában is, előtérbe került a munkáskérdés, amelyet többek között a tőke és a munka konfliktusa hozott felszínre.
C.
Az egyházatyáktól és a nagy középkori egyháztanítóktól, kiváltképp Aquinói Szent Tamástól kezdődően formálódó tanítás gyökerei a Szentírásban, különösen az evangéliumban és az apostoli iratokban keresendők. A Rerum novarum e sok évszázados hagyományhoz és tanbeli örökséghez csatlakozva lett a társadalomról szóló tanítás meghatározó állomása. Az egyház társadalom iránti elköteleződésének új deklarációja tehát nem csupán a liberális kapitalizmus és az ateista marxista szocializmus által támasztott kihívások ellenében történt, még ha azok kétségtelenül motiválták is. Az enciklikában XIII. Leó a paternalizmuson, a jótékonykodáson és a "szociális olajcseppek" politikáján túllépve olyan szuverén, sajátos belső logikára épülő tant fogalmazott meg, mely egyrészt elismerte a katolikus szociális mozgalmak korábbi kezdeményezéseit, másrészt megalapozta és inspirálta a kibontakozó keresztényszocialista szerveződéseket.
 
3.     feladat
A csoportok 3 szövegrészletet kapnak az egyház társadalmi tanításának főbb pontjairól. A szöveg elolvasása után lapjuk második oszlopában Válaszok címmel pontokba rendezik azokat!
 
Tanári segédlet: A „társadalmi tanítás” kifejezés XI. Piusz pápától származik. Azoknak a társadalmi vonatkozású tanoknak az anyagát jelöli, amelyeket XIII. Leó 1891-ben kibocsátott Rerum novarum („Új dolgok”) kezdetű körlevelével fogalmazott meg az egyház a római pápák és a Tanítóhivatal által. A szociális enciklikákban az egyház tanítói funkciója által képeződik le a társadalom- és politikatörténet, bennük a katolikus egyház főpapjai koruk égető kérdéseihez szólnak hozzá. Ajánlásaik nem világnézettől függetlenek, hanem a keresztény hit alapján állnak, természetjogi kiindulópontjuk miatt ugyanakkor nyitott és fejlődő rendszert alkotnak, alkalmasint alternatív megoldásokkal. A tanítás a 19-20. században részint intézményi keretek között, nevezetesen a pápai enciklikákban, részint a politikai gyakorlatban, vagyis különféle keresztény értékekre hivatkozó szociális mozgalmak és pártok programjaiban, részint pedig önálló filozófiai elméletek alakjaiban fejlődött tovább. A tanítás koherenciáját a fontosabb alapfogalmaiban és alapelveiben rejlő erkölcsi mag adja. Az alapfogalmak közül a legfontosabbak (a) a személy fogalma, s ennek révén a személyközpontúság (perszonalizmus) koncepciója, (b) a társadalmi igazságosság, (c) a szolidaritás és a (d) közjó eszméi, valamint (e) a szubszidiaritás elve.
 
A
A perszonalizmus központi állítása az, hogy a személy feltétlen, abszolút értéket képvisel: „minden társadalmi intézménynek a személy az alapja, alanya és célja”. A személyt ennél fogva semmilyen magasabb rendűnek vélt érték oltárán, így a társadalom javáért sem szabad feláldozni, hiszen „a természet arra tanít, hogy az egyén előbbre való, mint a polgári társulás, olyannyira, hogy a polgári társulásnak egyenesen az egyénre, mint végső céljára kell irányulnia.”
 
B.
A társadalmi igazságosság kérdése szorosan összefügg a magántulajdon igazolhatóságával. A Rerum Novarum a magántulajdont – neotomista érveléssel – a természetjogra vezette vissza. A magántulajdonhoz való jog olyan természet adta jog, mely „az ember természetében gyökerező adottság”. Az 1931-ben XI. Piusz által kibocsátott Quadragesimo anno kezdetű enciklika már a magántulajdon kettős jellegét, nevezetesen egyéni és közösségi rendeltetését, az egyénre és a közjóra irányuló természetét emelte ki. Ezzel összhangban áll a magántulajdonnak a közjó érdekében történő korlátozásának lehetősége is. A két pápa egyetértett abban, hogy nincs tőke munka nélkül, de a munkásnak sincs munkája tőke nélkül. A tőke azonban túl sokat vett el magának, és túl keveset hagyott a munkásnak. Mindkét fél jogtalan útra téved azonban, ha mindent önmagának követel.
 
C.
A szubszidiaritást a Quadragesimo anno tette az egyház tanításának egyik alapelvévé. Az elv teológiai alapja az emberi méltóság: az államnak segíteni kell ugyan tagjait, hogy emberhez méltó életet élhessenek, ám e segítség nem léphet túl egy bizonyos határt. A problémákat keletkezésük szintjén kell kezelni, azokra „felülről” megoldásokat kényszeríteni nem szabad. A támogatott személyeket és közösségeket tehát a társadalmon belül önállóság illeti meg.
 

4. feladat
A csoportok 3 szövegrészletet kapnak az egyház társadalmi tanításának hatásáról. A szöveg elolvasása után lapjuk harmadik oszlopában Hatások címmel pontokba rendezik azokat! A feladat elvégzését követően a tanulók tanári irányítással összegzik, hogy a kihívások mely pontjaira kínált használható válaszokat az egyház társadalmi tanítása!
 
A.
Az enciklikák társadalmi tanítása az emberi szabadság modern kori katolikus felfogását alapozta meg. Ezzel kiinduló pontja lett a keresztény alapon szerveződő pártok és egyesületek programjának. Lehetővé tette az emberi szabadság önrendelkezésként való meghatározását és ebből a demokratikus politikai rendszer szükségességének levezetését. Olyan keresztény politikai pártok alakítását ösztönözte (Olaszországot kivéve), amelyek nem álltak szemben a polgári társadalommal, hanem annak elfogadhatóbbá tételén munkálkodtak.
B.
Hozzájárult az állam feladatának és az egyház szerepének tisztázásához a nem egyházi vezetés alatt álló társadalmakban. Szakított a liberalizmus államfelfogásával, mivel vele szemben sürgette az állam beavatkozását a termelési viszonyokba, azt, hogy az állam terjessze ki jogkörét és kötelességeit. A liberális közgazdasági gyakorlat korrekcióját célozva hangsúlyozta, hogy az állam nem csupán jogállam és a törvényes rend őre, hanem kötelessége a köz- és magánjólét elősegítése is. Megállapította ugyanakkor, hogy az érdekelteknek kell elsősorban az ön-segélyről gondoskodniuk, és ezek sorában az első helyre tette a keresztény munkásszervezeteket.
 
C.
A pápai tanítás nyomán, a keresztényszociális eszme jegyében Európa-szerte nagyon változatos politikai szervezeti formák – keresztényszocialista pártok, munkásmozgalom, keresztény szakszervezetek, szakegyesületi mozgalmak, érdekvédelmi szervezetek és keresztény társadalmi mozgalmak – jöttek létre. Mindazonáltal ezek a formációk, bár a politikai életre gyakorolt performatív hatásuk tagadhatatlan, 1945 előtt alapvetően nem bizonyultak sikeresnek. A keresztény politika nem tudott emancipálódni a politikai katolicizmustól, illetve programja keresztény társadalmaknak feltételezte a már rég nem keresztény társadalmakat.
 
A táblázat kitöltése után annak ellenőrzése az egy megy három (itt: kettő) marad technikával történik. Minden csoportból egy tag átül egy másik csoport két tagjához és bemutatja saját csoportja táblázatát. A két „maradó” tag saját csoportja megoldásai alapján véleményezi azt, ha kell, közösen korrigálják a megoldást.
 
Reflektálás
5.     feladat
A kor gazdasági és társadalmi problémái (kihívások), az egyház ezzel kapcsolatos állásfoglalása  (válaszok) és az ennek nyomán kibontakozó társadalmi tevékenység (hatások) ismeretében írd le véleményedet erről a folyamatról: sikeresnek látod, vagy inkább eredménytelennek ítéled azt? Mit gondolsz, érzékelhetők e folyamat hatásai napjainkban is? Válaszaidat indokold meg! Terjedelem: 6-8 mondat.
 
 
 

<< vissza