Cikkek, tanulmányok Források Tananyagok, modultervek Tananyagok, modultervek Ajánlók Korábbi számaink tartalma Elérhetőségeink

nyomtatás

 A magyar rendszerváltozás

Modulterv a 12. osztály számára
Készítette: Baranyai Balázs
 
 
Tartalmi célok:
  • Részletesen olvasható a 4 óratervi blokk bevezetőjében
 
Módszertani célok:
  • a tanulók az információ jelentős részét önállóan, a mellékelt források feldolgozásával szerezzék meg,
  • A a tanulók vitakészségének, vitakultúrájának fejlesztése.
 
Tartalmi követelmények:
  • A tanuló képes legyen elhelyezni a rendszerváltozást időben és annak történelmi környezetében. Ismerje fel a szocialista tábor hidegháborús veresége és a rendszerváltozás kapcsolatát.
  • Ismerje a hazai ellenzék főbb csoportjait, az ellenzéki mozgalom főbb eseményeit, fórumait, a főbb szereplőket.
  • Kövesse végig a hatalom útját a válság kibontakozásától az első szabad választásokig. Ismerje az állampárt főbb irányzatait, azok vezetőit.
  • Alkosson önálló véleményt a rendszerváltozás céljairól és azok megvalósulásáról.
  • Legyen képes megnevezni a rendszerváltozás előtti és utáni berendezkedés különbségeit.
 
Tanulási készségek fejlesztése:
  • Aktivitás. Önállóan értelmezze a forrásokat, válaszaival segítse a tananyag elsajátításában társait.
  • Véleményalkotás. Alkosson bátran véleményt, és tanulja meg azt megvédeni.
·        Érvelés, vitakultúra. Figyeljen a sajátjától eltérő véleményekre, tisztelje azt.
 
 
Tisztelt Kollégák!
 
A témához csatolt tanulmány hasznos és értékes olvasmány. Az óraterv készítésénél azonban számos okból mégis inkább Romsics Ignác definíciójából indultam ki.
 
„De hát a rendszerváltás egészében egy olyan komplex folyamat volt, amelyben kívülről érkező impulzusok kapcsolódtak össze belső folyamatokkal, és ezek kölcsönösen hatottak egymásra. […] Rendszerváltáson vagy rendszerváltozáson én struktúráknak a több éves átalakulását értem, éspedig legalább három - gazdasági, politikai és szellemi - aspektusból.”[1]
 
Az idézett meghatározást alkalmasnak tartom arra, hogy a magyarországi rendszerváltást tárgyaló óráink alapját, egyúttal azok tagolását is adja. Témavázlatom tulajdonképpen a Romsics-féle meghatározás kibontása kiegészítve egy fejezettel, amely Kádár sorsát tárgyalja.
 
A témavázlat szerint jórészt eredeti forrásokat dolgoznak fel a tanulók. Ezeket megkaphatják kinyomtatott íveken, vagy elektronikus formában. Ha nincs lehetőségünk fénymásolni, vagy sokan nem rendelkeznek otthon számítógéppel, elhelyezhetünk egy példányt az iskolai könyvtárban is.  Az íveken kérdésekkel találkoznak, amelyekre saját szavaikkal válaszolnak a füzetükbe. A feladatok információkeresésre, vagy elemzésre és értékelésre vonatkoznak. A források feldolgozása történhet az órán, bár szerencsésebb előre házi feladatként feladni. A források feldolgozása így is, úgy is egyéni munka, az óra menetét pedig jócskán felgyorsíthatjuk, ha a gyerekek megfogalmazott válaszokkal érkeznek.
 
A források között vannak filmbejátszások is a youtube.com-ról. Ha az osztályteremben nincs lehetőségünk kapcsolódni az internethez, a filmeket előzetesen le is tudjuk tölteni egy kis programmal, amit itt lehet megtalálni:
 
 
Egy-egy tematikai fejezethez tartozó források nem biztosítanak minden diák számára munkát. Célszerű 6-8 fős munkacsoportokat alakítanunk. A csoportoknak a korszellemhez igazodva adhatunk más nevet is. Lehetnek éppen bizottságok, vagy munkabizottságok is.
 
A források tematikájához igazodva lehet:
 
  • Külügyi bizottság
  • Ellenzéki bizottság
  • MSZMP bizottság
  • Kádár János emlékbizottság
 
Az órák tematikai részekből állnak össze. Egy-egy tematikai rész elején a tanár bevezetőt, a végén összefoglalást ad, a források közötti kapcsolatot is tanári közlés teremti meg. Jó esetben ezek a diákok füzetébe vázlatként bekerülnek.
A szövegek egy lehetséges változatát dőlt betűs szövegként a források között elhelyeztem.
A tananyag feldolgozása a forrásokhoz csatolt kérdések, illetve a rájuk adott válszok megbeszélését jelentik. A tanár kiválaszthatja, hogy melyik kérdés a leglényegesebb, minden kérdés megbeszélésére nincs idő, se szükség.
Természetesen egyéb kérdések is elképzelhetőek, sőt üdvözlendőek, főleg ha a gyerekek maguktól érdeklődnek. Az is nagyszerű, ha vita alakul ki, amely a történések közelsége, aktuálpolitikai vonatkozásai miatt meglehtősen valószínű.
 
A csatolt fájok tanári és diákpéldányként is elkészültek. A különbség mindössze annyi, hogy a tanári példányon a kérdésekre adható válasz is szerepel. A válasz természetesen csak javaslat, egy lehetséges megfogalmazása annak. Nincs kétségem, hogy adott esetben lehetséges jobb válaszokat is megfogalmazni.
 
1)      Külső impulzusok
 
Ennek a résznek hármas célja van. A tanulók értsék meg, hogy…
 
  • a folyamatok a Szovjetunió hidegháborút lezáró vereségének köszönhetőek,
  • vegyék észre, hogy a magyarországi rendszerváltozás része a vasfüggöny mentén fekvő országok rendszerváltó folyamatainak,
  • ismerjék fel a rendszerváltó folyamatok nemzeti sajátosságait, esetleg rendezzék is sorba azokat.
 
 
Gorbacsov már 4 éve az SzKP főtitkára, amikor ezt a beszédet elmondja. Reformjai – a glasznoszty és a peresztrojka – zajlanak, de a siker úgy tűnik, elmarad. A Szovjetunió el van foglalva súlyos gondjaival, kénytelen kiengedni kezéből a – Moszkvából nézve – nyugati peremországok feletti ellenőrzést. A pillanat a célegyenesre forduló futókhoz hasonlít, megkezdődik a sorsdöntő ’89-es év.
 
Forrás:
Gorbacsov.doc
Diak_Gorbacsov.doc
 
Változások Kelet-Európában
 
A kommunista rendszerek a szomszédos országokban is recsegve-ropogva összedőlnek. A források kiválasztásánál több fontos szempont volt. Egyrészt igyekeztem az események kezdetét jelző eseményekről beszámolni, hogy ezáltal sorba rendezhetőek legyenek, másrészt a nemzeti sajátosságokat is megragadni. Egy-egy forrás nem adhat teljes képet a szomszédos országok rendszerváltozásairól, ez nem is volt cél. Annyit azonban mindenképpen érzékelhetnek a diákok, hogy Lengyelországban nagyon hamar érdemi változás következik be, ami nyilvánvalóan a ’80-as évek elején zajlott események következménye. Jól látható a különbség a véres romániai és a bársonyos csehszlovák forradalom között, hogy Jugoszlávia a gazdasági válságból lassan csúszik a véres balkáni háborúk felé, míg Bulgária egészen más utat választ.
 
Források:
 
Jugoszlavia.doc
Diak_Jugoszlavia.doc
Pragai_diaktuntetes.doc
Diak_Pragai_diaktuntetes.doc
Temesvar.doc
Diak_Temesvar.doc
Tomegtuntetes_Szofiaban.doc
Diak_Tomegtuntetes_Szofiaban.doc
 
Berlin, Bornholmer Strasse
A forrás azt a pillanatot örökíti meg, amikor a hidegháború jelképévé vált fal először lesz átjárható. A történelem humora, hogy Schabowski sajtótájékoztatóján tulajdonképpen elszólja magát, nem egészen úgy értette, ahogy a berliniek. A német eseményeket azért vontam ki az általános Kelet-európai részből, mert Berlinnek a fal révén különleges, szimbolikus szerepe volt.
 
Forrás:
 
Berlin_Bornholmer_Strasse.doc
Diak_Berlin_Bornholmer_Strasse.doc
 
 
Páneurópai piknik, magyar határnyitás
 
Erről a két eseményről azért kell itt megemlékezni, mert noha Magyarországon történtek, a nemzetközi folyamatokra döntő befolyással voltak.
A Páneurópai piknik eseményeit szándékosan nem a szokásos megvilágításban láttatja a forrás, ugyanis a Páneurópai piknik hőse Bella Árpád határőr alezredes. Nem a politikusok és nem a szervezők, hanem a parancsát megtagadó határőr, aki egzisztenciáját kockáztatva nem használja fegyverét. [2]
A pikniket nem egészen egy hónappal követő eseményről azért kerestem forrást, mert – feltehetően a gyors egymásutániságuk és némi hasonlóságuk miatt – a két esemény gyakran összekeveredik, noha mindkettővel külön-külön is akkoriban a világsajtó címlapjára kerültünk.
 
Források:
Paneuropai_piknik.doc
Diak_Paneuropai_piknik.doc
Hatarnyitas.doc
Diak_Hatarnyitas.doc
 
Szovjet csapatkivonás
A forrás a csapatkivonások felvetésének nyugati visszhangjáról számol be. Magyarország e tekintetben a változások élére kerül.
Forrás:
Szovjet_csapatkivonas.doc
Diak_Szovjet_csapatkivonas.doc
 
Összefoglalás:
Készítsünk térképvázlatot, amelyen jelöljük, mely országokban mikor indulnak a változások!
Kövesd nyomon a szovjet érdekszféra visszaszorulását 1988 és 1992 között!
 
2)      A hazai folyamatok
 
Ebben a szakaszban a tanulók a hazai ellenzéki mozgalmakkal ismerkednek. Áttekintjük  az ellenzék fontosabb csoportjait, úgy, mint ’56-os ellenzék, a népiek, a demokratikus ellenzék, illetve az akkoriban hozzájuk sok szállal köthető, a Bibó István szakkollégiumban formálódó ifjúsági ellenzék.
Ismerjék meg az ellenzék nagy tömegeket mozgató eseményeit, hiszen – választások híján – ezek jelentették legitimációjukat. A Bős-Nagymarosi Vízlépcső, a romániai falurombolás ellen tiltakozó gyűlések, Nagy Imre és mártírtársai temetése együttesen bőven több mint félmillió embert vittek az utcákra.
Az ellenzéki csoportok bemutatását egy-egy fontosabb eseményhez, vagy kiadott írásos forráshoz kapcsolódóan tesszük meg.
 
A Monori találkozó
 
1985 nyarán sikerült az első, és később kiderült utolsó olyan ellenzéki gyűlést megszervezni, amelyen az ellenzék összes csoportja képviseltette magát. A rendezvényt Donáth Ferenc, a Nagy Imre-per másodrendű vádlottja szervezte.
 
Forrás:
Monori_talalkozo.doc
Diak_Monori_talalkozo.doc
 
A hidegháború a végéhez közeledik. 1986-ban Gorbacsov reformokat hirdet meg a lassan térdre kényszerülő Szovjetunióban. Ennek megfelelően a magyar pártvezetésen belül a reformszárny erősödik meg, bár még messze van Kádár buktása.
Monor után a hazai ellenzék csoportjai továbbra is külön utakon járnak. A demokratikus ellenzék, az általuk szerkesztett szamizdat folyóiratban a Beszélő 1987. januári különszámában fogalmazták fő követelésüket: „Kádárnak mennie kell!”
 
A demokratikus ellenzék
Az újonnan létrejött ellenzéki csoportok közül a legrégebbi az ún. demokratikus ellenzék. Tagjai működtették lengyel mintára a hazai szamizdatot, amelynek legjelentősebb kiadványa a Beszélő volt. Tagjai újbaloldali, liberális nézeteket vallottak, sokan közülük az ún budapesti iskola tagjai. A szervezet a rendszerváltás idején előbb a Szabad Kezdeményezések Hálózatát, majd a Szabad Demokraták Szervezetét hozta létre. Ismertebb vezetői: Kis János, Tölgyessy Péter, Bauer Tamás, Demszky Gábor
Forrás:
Tarsadalmi_Szerzodes_1987.doc
Diak_Tarsadalmi_Szerzodes_1987.doc
 
Lakitelek
Lakitelek a népi-nemzeti ellenzék fontos eseménye volt. A demokratikus ellenzéket a népiekkel jó viszonyt ápoló és a tanácskozáson megjelenni szándékozó Pozsgay kérésére nem hívták meg. Nem sokkal ezelőtt jelent meg a Beszélő idézett száma, Pozsgay, az MSZMP tagjaként ezt nem vállalhatta. A népiek bázisa az írószövetség volt, fő témájuk a határon túli magyarság. Szamizdatot nem írtak, a legális irodalom peremére szorult lapokban publikáltak. Önmagukat a „se nem kormány, se nem ellenzék” besorolással jellemezték. Vezető politikusok az MDF-ben: Lezsák Sándor, Csoóri Sándor, Csurka István.
Forrás:
Lakitelek_1987.doc
Diak_Lakitelek_1987.doc
 
A FIDESZ megalakulása
 
A magyar politikában, társadalomban jellemzően mindent az állam ellenőrzött és irányított. Ezért volt óriási jelentősége a FIDESZ 1988. március 30-i megalakulásának. Az ifjúság szervezése (és ellenőrzése) a KISZ (Kommunista Ifjúsági Szövetség) feladata volt. A Fidesz megalapítása az államhatalom nyílt arculcsapása volt. Az év során előbb az MDF, majd az SZDSZ alakul párttá, s az év végére a történelmi pártok is újjáalakulnak. Tovább omladozik az MSZMP egysége, megalakul az Új Márciusi Front, amely az állampárt reformista tagjait szervezi Nyers Rezső vezetésével.
 
Forrás:
Fodor_Gabor_Fidesz.doc
Diak_Fodor_Gabor_Fidesz.doc
 
A Fidesz megalakulása óta megbukott Kádár, az utód Grósz Károly lett. A rendőrség szétveri az 1988. március 15-i megemlékezést.  Nézzük, hogyan zajlik le következő szembesülésük a rendszerellenes tüntetőkkel Nagy Imre kivégzésének 30-ik évfordulóján.
 
Tüntetés a Batthyány-örökmécsesnél, 1988. június 16.
 
Forrás:
Tuntetes_1988_junius.doc
Diak_Tuntetes_1988_junius.doc
 
A forrásból is jól látszik, 1988-ban megjelenik az utcai politizálás. Eleinte nem közvetlenül rendszerellenes témákkal – Bős-Nagymaros, erdélyi magyarság ügye – , később 1989-ben már egyértelműen rendszerellenes éle van a tiltakozásoknak. 1956 után elsőként mennek az emberek az utcára tüntetni, szavukat hallatni, ami eufóriát okoz. Az ellenzéki mozgalmak számára pedig fontos visszajelzés, legitimáció.
A júniusihoz hasonlóan, az október 23-i tüntetést még szétveri a rendőrség, de az 1989. március 15-i tüntetések viszont már szinte zavartalanul lezajlanak.
 
A hatalom omladozik. Grósz még a nyár végén,  Aradon, a Ceaucescuval folytatott tárgyalásain eljátssza a neki szavazott bizalmat, már csak egy fehérterrorral riogató beszédre telik tőle novemberben. Az események kicsúsznak a pártelnök kezéből. Nyers Rezső októberben megalakítja az Új Márciusi Frontot, amely az MSZMP reformista szárnyát szervezi. A teljes elbizonytalanodás Pozsgay január végi nyilatkozata után uralkodik el a párton belül. A hatalom már nem tud visszaütni. Az események felgyorsulnak.
 
Forrás:
EKA.doc
Diak_EKA.doc
 
1989 március végén az ellenzék újra egy asztalhoz ül. Cél a békés átmenet feltételeinek kidolgozása, a választások előkészítése. A megbeszélések hosszú során sem sikerül megegyezniük az elnökválasztás feltételeiről. Ezért az SZDSZ és a FIDESZ kezdeményezésére ez év őszén népszavazásra kerül sor, az ún. négyigenes népszavazásra, de addig még két nagyon fontos, szimbolikus jelentőségű eseményt tárgyalunk:
 
Nagy Imre és társai újratemetése
 
A Történelmi Emlékbizottság (TIB), amely az ’56-os ellenzék egyik legfontosabb szervezete volt, az EKA-val és a családdal egyeztetve szervezte meg a magyarországi rendszerváltozás legfontosabbb eseményét, Nagy Imre és márírtársai újratemetését. A megmozdulás szimbolikus erejű volt, hiszen a Kádár-rendszer legitimációját az adta, hogy 1956 ellenforradalom, Nagy Imre pedig a haza ellensége volt.  A társadalom többsége ezt a hazugságot soha nem hitte el, s most végre emellett hitet is tehetett.
 
Forrás:
Nagy_Imre_ujratemetese.doc
Diak_Nagy_Imre_ujratemetese.doc
http://www.rev.hu/89/f?p=107:7:753210426337434:GET_PREVIOUS_PDFP_ID:NO::P7_PDFP_ID:71
 
A Harmadik Magyar Köztársaság
 
Az 1949-ben létrejött Magyar Népköztársaság megbukott. Megszületett a Harmadik Magyar Köztársaság, amelynek ma is állampolgárai vagyunk. Nem lehetegyértelműen kijelölni a pillanatot, mikortól győz a rendszerváltozás Magyarországon. Legalább három ilyen pillanat lehetséges. A köztársaság kikiáltása, az első szabad választás, vagy az ország szuverenitásának visszanyerése, a szovjet csapatok távozása[3].
 Nézzük meg a következő filmrészleten közülük az elsőt.
 
Feladat: Vitassuk meg, melyik időpont miért tekinthető a rendszerváltozás valódi pillanatának?
 
 
A 4 igenes népszavazás
 
Most térjünk vissza az ún. négyigenes népszavazásra. Az SZDSZ és a FIDESZ ezzel a népszavazással akadályozta meg, hogy Magyarországon középerős elnöki rendszer jöhessen létre – minden bizonnyal Pozsgay Imre államelnökkel - s érte el közvetve, hogy az MDF győzelme után a legfőbb közjogi méltóságot Göncz Árpád, az SZDSZ politikus tölthesse be.
 
Forrás:
Negyigenes_nepszavazas.doc
Diak_Negyigenes_nepszavazas.doc
 
Szabad választások
 
1990. március 25. és április 8.-án (első és második forduló) zajlott le a háború utáni koalíciós korszak óta az első demokratikus és szabad választás Magyarországon. A választást az MDF nyerte, miniszterelnökké Antall Józsefet választották.
 
Összefoglalás
Összefoglalásként vitassuk meg, hogy az ellenzék megismert célkitűzései mennyiben valósultak meg a harmadik Magyar Köztársaságban.
 
 
3)      A pártállam eróziója
 
Ebben a fejezetben a tanulók az MSZMP-re és Kádár Jánosra vonatkozó forrásokat tanulmányozzák. Szembesülni fognak azzal, hogy a párt elbizonytalanodott, frakcióharcok bénítják, csupán követi az eseményeket.
Az állampárt Grósz vezetésével sem tud úrrá lenni a válságon, a Szovjetunió egyedül hagyja elvtársait. Novemberi BS-beli beszéde már a kétségbeesés példája. Németh Miklós kevés időt kapott, ennek ellenére érdemei az átalakulásban vitathatatlanok.
A párt végül utolsó kongresszusán az előre menekülést választva átalakul, nevet változtat és próbál múltjának vállalhatatlan részétől szabadulni.
 
Kádárral kapcsolatban látják majd, hogy megöregedett, igazi utódot nem hagyott maga után a párt élén, s amúgy is túl későn lép le a színről. Utolsó beszédében a meggyilkolt miniszterelnök, Nagy Imre emléke nehezedik rá, amely alatt összeroskadni látszik.
 
 
a)      Az MSZMP bukása
 
Az állampárt eróziója folyamatosan zajlott le. 1988 májusában Kádár és hívei bukásával Grósz Károly kerül pozícióba, aki nagyon hamar elveszítette hitelét, kicsúszott a kezéből az irányítás. A beszéd előtt nem egészen egy héttel a miniszterelnöki pozíciót is kénytelen átadni Németh Miklósnak, akinek kormánya a rendszerváltozáshoz szükséges legfontosabb intézkedéseket sorra meghozta. Õszinte számokat közölt az ország helyzetéről, végrehajtotta a társasági törvényt és beindította a privatizációt.
Most nézzük meg Grósz hírhedt Budapest Sportcsarnok-béli beszédét.
 
Forrás:
Grosz_beszed_1988.doc
Diak_Grosz_beszed.doc
 
A Grósz beszéd után alig két hónappal jelentkezett az MSZMP egyik legfontosabb reformpolitikusa, Pozsgay Imre a Kossuth Rádióban, az 1956-os eseményekről tett új értelmezésével. 1956 tagadása a rendszer alapja volt. Pozsgay ezt vonta kétségbe. Az MSZMP balszárnya végképp elbizonytalanodott.
 
Forrás:
Pozsgay_nepfelkeles.doc
Diak_Pozsgay_nepfelkeles.doc
 
A következő két forrás alapján nézzük meg hogyan szemléli az eseményeket az MSZMP balszárnyának tekinthető Münnich Ferenc Társaság, illetve a párt fegyveres testülete, a Munkásőrség.
 
Forrás:
Munnich_Ferenc_Tarsasag.doc
Diak_Munnich_Ferenc_Tarsasag.doc
 
1989-ben a március 15-i ünnepet már nem oszlatta fel a rendszer rendőrsége. Budapest több pontján és vidéken is több megemlékezés zajlott.
 
Forrás:
Munkasorseg.doc
Diak_Munkasorseg.doc
 
Az MSZMP reformszárnyának egyik vezetője Nyers Rezső volt. Már 1988. tavaszán megalakította az Új Márciusi Frontot, amelyben az MSZMP reformpárti politikusai tömörültek. 1989. őszén ő lett az állampárt romjain megalakuló MSZP első elnöke.
 
Forrás:
MSZP.doc
Diak_MSZP.doc
 
 
 
b)      Kádár János bukása
 
Kádár háttérbe szorulása nyitánya a magyarországi rendszerváltoztatásnak, utolsó beszéde, majd halála és temetése pedig figyelemre méltó jelenetei annak.
 
A téma legteljesebb feldolgozásához Kornis Mihály és Sólyom András zseniális dokumentumfiljét ajánlom.
 
 
Amennyiben erre nincs idő, vagy a film nem áll rendelkezésre a következő témavázlat is segíthet:
 
Válság. Milyen válság?
 
Az 1980-as években a magyar gazdaság válságba süllyed. Közvetlen oka a ’78-79-es olajválság volt. A magyar gazdaság versenyképtelen terméket állított elő rossz hatásfokkal. Az ország eladósodott.  A lakosság a fokozódó munkaterhek ellenére reálkeresetének egy részéről kénytelen volt lemondani. A forint inflációja gyorsult.
 
A következő két forrást tárgyalhatjuk meg ebben a szakaszban:
 
Kadar_Nyers_beszelgetes.doc
Diak_Kadar_Nyers_beszelgetes.doc
Az_adossagcsapda.doc
Diak_Az_adossagcsapda.doc
 
 
 
Kádár János tehát nem ismeri el a válságot a magyar gazdaságban és a társadalomban. Úgy véli az irány jó, talán csak némi lemaradás tapasztalható. Miközben ezt fejtegeti, többen az MSZMP-n belül leváltására készülnek.
 
Kádár János leváltása
 
Kádár leváltására 1988 májusában, az MSZMP Országos Pártértekezletén került sor. Kádár János névleg ugyan a párt elnöke lett, de a cím mögött nem volt tényleges funkció. Kádár hívei egy szálig kikerültek a párt legbelső vezető testületének számító Politikai Bizottságból. Kádár nem száított bukására, szervezetét súlyosan megviselték a történtek.
 
A leváltás hírére született reakciók a következő forrásokban:
 
Aczel_Gyorgy_Kadar_Janosrol.doc
Diak_Aczel_Gyorgy_Kadar_Janosrol.doc
Grosz_Gorbacsov_Kadarrol.doc
Diak_Grosz_Gorbacsov_Kadarrol.doc
 
 
 
Kádár János utolsó beszéde
 
A hatalomból eltávolított Kádár a párton belüli ellenségeit okolja bukásáért. Mozgatóidegbénulást kap, amely lassan terjed szét a szervezetében. 1989. április 12-én a főtitkár kérése és az orvosa tiltása ellenére betör az MSZMP KB zárt ülésére, ahol magához ragadja a szót és elmondja híres utolsó beszédét.
 
A beszéd hosszú, nehezen követhető, helyenként alig érthető. Ezért a forrásban csak részleteket idézek. A teljes szöveg itt található:
 
 
Forrás:
Kadar_Janos_utolso_beszede.doc
Diak_Kadar_Janos_utolso_beszede.doc
 
Kádár János halála
 
Kádár János állapota az április beszéd után fokozatosan romlott. Azt azonban még meg kellett érnie, hogy áldozatát, Nagy Imrét az ország kegyelettel újratemeti. Azt is gondolhatta, hogy ha Nagy Imrét ekkora tisztelet övezi, ő aligha számíthat hasonlóra. Halála pillanatában épp ülésezett a Legfelsőbb Bíróság, amely a várakozásoknak megfelelően kimondta a meggyilkolt miniszterelnök és társai ártatlanságát.
 
Források:
Kadar_interju.doc
Diak_Kadar_interju.doc
Kossuth _Radio_Budapest_Nagy_Imre
Diak_Kossuth _Radio_Budapest_Nagy_Imre
Kossuth_Radio_Budapest_Kadar_Janos
Diak_Kossuth_Radio_Budapest_Kadar_Janos
 
 
Az óraterv összeállításában nagy segítségemre voltak a következő weblapok, illetve DVD-Rom:
 
 
XX. századi akták – A Kádár-korszak 1956 – 1988
szerk: Kojanitz László – Miltényi Miklós – Németh György
Ráció Kiadó, Budapest, 2005
 


[1] „Tartalmi szempontból igenis forradalom"Romsics Ignáccal beszélget Rádai Eszter
Mozgó Világ, 2004. február, 30. évf. 2. szám http://www.epa.oszk.hu/01300/01326/00048/03radai.htm
[2] Ha akad idő, itt érdemes egy pillanatra kilépni az óra keretéből s az erkölcsi tanulságokról beszélgetni a gyerekekkel.
[3] 1989 tavaszán a kormány tárgyalásokat kezdett a szovjet csapatok kivonásáról, és megállapodást írtak alá, amelynek értelmében a szovjet csapatok 1991 június 30-ig kivonulnak hazánkból.
 

<< vissza