Cikkek, tanulmányok Források Tananyagok, modultervek Tananyagok, modultervek Ajánlók Korábbi számaink tartalma Elérhetőségeink

nyomtatás

 Szocialista irányzatok a 19. században

Modulterv a gimnáziumok 11. évfolyama számára
3 tanóra
 
Készítette: Engel Mária
 
 
Tartalmi célok:
-          ismerjék a XVIII-XIX. század európai történelmében az első ipari forradalom és annak a társadalmi viszonyokra ill. életmódra gyakorolt hatásait,
-          legyenek tisztában a korszak gondolkodóinak elképzeléseivel, megoldási javaslataikkal,
-          a különböző területekről (történelem, irodalom) származó ismereteiből alkossanak komplex képet a korszakról,
-          ismerjék  az irányzatok közötti kapcsolatokat és különbségeket.
 
Módszertani célok:
-          a téma feldolgozása változatos tanulási technikák segítségével, önálló és kooperatív
munkaformák alkalmazásával,
-          különböző típusú forrásokból információk gyűjtése és feldolgozása önállóan és kiscsoportban,
-          a nyelvi kifejezőkészség, érvelés, beszédkultúra fejlesztése,
 
Tartalmi követelmények:
-          a tanulók képesek legyenek a lehetőségig árnyaltan bemutatni a kapott irányzat/szerző érveit, a jövőre vonatkozó elképzeléseit,
-          váljanak képessé a források kritikus elemzésére, a szerzők szándékának
bemutatására,
-          vizsgálódásuk során a diákok ismerjék fel, hogy az egyéni álláspontot hogyan alakítják saját koruk gazdasági, társadalmi viszonyai,
-          ismerjék meg a kor sokszínű elképzeléseit a munkásság helyzetének javítására,
-          el tudják helyezni a marxizmust a korszak irányzatainak összefüggésében
-          A tanulók képesek legyenek megkülönböztetni az elméleteket és a marxizmushoz kötődő gyakorlati alkalmazásokat.
 
Tanulási készségek fejlesztési követelményei:
-          a tanuló aktívan vegyen részt a tanulási folyamatban,
-          együttműködően segítse a munka hatékonyságát,
-          legyen képes adott forrásokból lényegkiemelésre, különböző, első és másodlagos    
               források összevetésére, értelmezésére,
-          gyakorolja a mások iránti türelem és beleérzés képességét,
-          legyen képes belehelyezkedni az adott kor (19. sz.) emberének problémáiba, legyen érzékeny saját jelenének problémáira, váljon képessé saját vélemény kialakítására.
 
A választott munkaforma: –frontális, páros és csoportmunka
 
1.      óra:
Ráhangolódás: 5perc
 
Tanári közlés:
Az előző órákon az ipari forradalomról tanultunk. A következő néhány órában pedig arról lesz szó, hogyan hatott az ipari forradalom a társadalomra és a gondolkodásra.
 
Rövid részlet/ek/ felolvasása az ipari forradalom következményeképp megváltozott munka- és életkörülményekről:
 
„…A munkásokat eleinte úgy helyezték el, hogy hajdani családi házakat alakítottak át bérkaszárnyákká. Ezekben az átépített házakban minden különálló szoba egy-egy család hajlékául szolgált… Ezekben az emberi odúkban, túlzsúfolt szobákban még súlyosbította a helyzetet, hogy három vagy akár nyolc különböző korú emberi lény is egy szalmazsákon volt kénytelen aludni… A munkásoknak felkínált másik lakhelytípus lényegében ezeknek a lezüllött állapotoknak a normává emelése volt. …A régi és az új negyedekben egyaránt szenny és a kosz olyan mélypontját érték el, amihez a középkori Európa utolsó jobbágyviskója sem igen volt fogható…. A minden képzeletet felülmúlóan mocskos árnyékszékek rendszerint a pincékben voltak, de állandóan elfogadott gyakorlat szerint a disznóólakat is a ház alá építették…Sőt mi több, súlyos árnyékszékhiány lépett föl: pl. egy beszámoló (1845) megállapítja, hogy Manchester egyik részében 1843-44-ben több mint 7.000 lakos szükségleteit csupán 33 árnyékszéken végezhette el. – vagyis egyetlen árnyékszék jutott 212 főre. Pincéket használtak lakóhelyként. Liverpoolban a lakosság egyhatoda tengődött föld alatti pincékben…” /AKG Társadalomismeret –A polgári társadalmak születése és működése, AKG Alapítvány, 1994. 48-49.o./
„A pamutfonodák nagy épületek, de olyképpen vannak építve, hogy a lehető legtöbb embert lehessen bennük elhelyezni. Hogy ne maradjon kihasználatlanul hely, a gyárakat több emeletesekre építik, az emeletek lehetőleg alacsonyak. A helyiségek legnagyobb részét a gépek foglalják el… Az ipar sajátos jellegének következtében a levegőben állandóan gyapotpor szálldos, amely az olajjal keveredve… különösen kellemetlen szagot ad… Az egyik gyárban, amellyel megismerkedtem, több száz ember dolgozott, a gyárak gyakran éjjel-nappal dolgoznak. Ezért nagy mennyiségű gyertyát használnak fel, de szinte semmit sem tesznek a szellőztetés érdekében. Ennek következtében, a friss levegő elégtelensége mellett, állandóan érződik a sok emberi test párolgása.. az olaj, a gyapotpor és az éjjeli gyertyák… Micsoda következményei várhatóak ezeknek az ártalmas körülményeknek?” /Történelmi Olvasókönyv III. Tankönyvkiadó, Bp. 1965.164.o./
 
Kérdés: Milyen történelmi esemény következményeiről szóltak a források?
-          Az ipari forradalom
Kérdés: Milyennek mutatják a források a munka- és lakáskörülményeket?
-          Embertelen és egészségtelen életkörülmények mind a munkában, mind az otthonokban
Kérdés: Melyik társadalmi osztály helyzetét alakította a forrásokban leírt módon az ipari forradalom?
-          Az ipari munkásság/munkásosztály
 
Tanári közlés:
Az ipari munkásság kiszolgáltatott, embertelen helyzete a kor több gondolkodóját foglalkoztatta, helyzetük javítása érdekében a kapitalizmus korrigálásának igényével alkottak új elméleteket.
 
Jelentés teremtés:
 
Csoportmunka:
Alakítsunk az osztály létszámától függően 4-6 fős heterogén csoportokat, akik az elkövetkező 3 órában együtt fognak dolgozni.
A csoportok egy-egy ilyen elmélettel fognak megismerkedni a továbbiakban a kapott források és a tankönyv segítségével.
A feldolgozás módja: A kapott csomagoló papírra a táblára felírt szempontok alapján készítsetek vázlatot, majd röviden ismertessétek a többi csoporttal! (Aztán kerüljön ki a faliújságra.) /Nem biztos, hogy minden egyes szempontra fogtok tudni válaszolni a megadott források alapján, azt a részt hagyjátok üresen./
 Erre a munkára kb. 10 perc áll a rendelkezésetekre.
 
A vázlat szempontjai:
1. Az irányzat neve, fő képviselője:
2. A problémák okai (a kapitalizmus mely elemeit bírálja?):
3. Javaslatok: - államforma
                        - az állam irányítása
                        - tulajdonviszonyok
                        - az elosztás módja/elvei
4. A megvalósítás módja:
 
Csoportok:
  1. Saint-Simon (utópista)
Források: Tk.(Száray Miklós: Forrásközpontú történelem III.), Történelmi Olvasókönyv III. 172-175.o.,
„A francia származású Claude Henry de Saint-Simon (1760-1825) „Iparosok kiskátéja” című könyvében a társadalmat termelő munkát végzőkre – megfogalmazásában: iparosokra, - és henyélőkre, „papírból élőkre” (bankárok, brókerek, örökölt vagyonból élők) osztotta, és az általa elképzelt társadalom vezetését tudósokra bízta volna, Platón gondolatát felmelegítve. Az iparosokhoz sorolta volna a mezőgazdasági termelőmunkát végzőket is, mindenkit, a valódi értéket, terméket állít elő, így a gyárak tulajdonosait és munkásait is egyaránt, s az általuk megtermelt javakból elsősorban ők részesedtek volna.”(Bebesi György. Marx, marxizmus)
 
  1. Fourier (utópista)
Források. Tk., AKG Társadalomismeret –A polgári társadalmak születése és működése, AKG Alapítvány, 1994. 149-152.o., Történelmi Olvasókönyv III. 175-176.o.,
„A szintén francia Charles Fourier (1772-1837)falanszter” elmélete Madách „Ember tragédiája” című művéből mindenki számára jól ismert. A mindenki olyan helyen dolgozzon, ahol a társadalomnak a tudására szüksége van, a képességeinek megfelelő képzést kapjon, a rá bízott munkát végezze el, és olyan mértékben részesüljön a javakból, amilyen mértékben hozzájárult megtermelésükhöz elve, egy gépies, kasztszerűen működő kommuna képét vetítik elénk. (Michelangelo széklábat farag).” (Bebesi György. Marx, marxizmus)
Esetleg: Madách Imre: Az ember tragédiája – a falanszter
 
  1. Owen (utópista)
Források. Tk., AKG Társadalomismeret –A polgári társadalmak születése és működése, AKG Alapítvány, 1994. 152-155.o., Történelmi Olvasókönyv III. 177-179.o.,
„Az angol Robert Owen (1771-1858) Amerikában kommunisztikus telepeket hozott létre, részben farmokat, részben zárt gyártelepeket, amelyeknek tagjai közösen dolgoztak, s közösen osztották el a megtermelt javakat. Az elszigetelt, a tőkés környezetben hamar megfulladó közösségi agrárvállalkozásra hamar ráment minden vagyona, gondolatai és módszerei elsősorban az izraeli kibucok működésében köszönnek vissza.” (Bebesi György. Marx, marxizmus)
 
  1. anarchisták (Bakunyin, Kropotkin)
Források. Tk., AKG Társadalomismeret –A polgári társadalmak születése és működése, AKG Alapítvány, 1994. 165-171.o.,
„Mihail Alexandrovics Bakunyin (1814-1876) az orosz és az innen elterjedő európai anarchizmus vezére a társadalom ellenségének tekintette az államot, amely szerinte semmi másra nem jó, minthogy adókkal és erőszakkal kizsigerelje az embereket. Szerinte az orosz hagyományokban gyökeredző faluközösségi (obscsina) modellt kell állami szintre emelni, amelynek lényege a demokratikus centralizmus, a közösségi elv, és az erkölcsi parancs, ami az állam jogrendszerét váltaná fel. Az I. Internacionáléban történő működése során éles vitába keveredett Marxszal, ki is vált a Nemzetközi Munkásszövetségből, és saját szervezetet hozott létre, az Alianzot.” (Bebesi György. Marx, marxizmus)
 
 
  1. Proudhon (kispolgári szocialista)
Források. Tk., AKG Társadalomismeret –A polgári társadalmak születése és működése, AKG Alapítvány, 1994. 171-174.o.,
„Pierre Joseph Proudhon (1809-1865) a kistulajdonosok szószólója volt, szükségesnek tartotta, hogy a vállalkozók és a családok saját vagyonnal rendelkezzenek, a magántulajdont azonban lopásnak tartotta. Véleménye szerint a kistulajdonosoknak kell szövetségbe (szövetkezetekbe) tömörülniük, hogy így fogjanak össze a terjeszkedő nagyvállalatokkal, a kor szerveződő monopoltársaságaival szemben. Nézetei főként az erős kispolgársággal rendelkező Franciaországban váltak népszerűvé.” (Bebesi György. Marx, marxizmus)
 
A csoport tagjai röviden ismertessék irányzatukat a többiekkel.
 Minden csoport 5 percet kap a bemutatásra.
 
 
Reflektálás:  5perc
Tanári közlés:
Kérdés: Mi a közös bennük?
-          a kapitalizmus bírálata
-          a munkásság helyzetének javítása a tulajdonviszonyok, és az elosztás módjának változtatásával
-          meggyőzés, érvelés útján elérni a változást
 
Közös elnevezésük: Szocialista irányzatok
Kérdés: Mi a véleményetek, mennyiben tartjátok reálisnak javaslataikat?
Milyen gyengéit látjátok a megismert elméleteknek?
 
2-3. óra
 
Ráhangolódás: 5perc
Csoportmunka:
Mi jut eszetekbe erről a szóról: marxizmus?
Készítsetek a csoportotokban felmerülő ötletek összefoglalására közös pókháló ábrát.
 
Lehetséges kifejezések: Marx, Engels, szocializmus, kommunizmus, Szovjetunió, vörös szín/zászló/csillag, sarló-kalapács, proletárdiktatúra, Lenin, Sztálin, terror, stb.
 
A fölmerült kifejezések arra utalhatnak, hogy a tanulók marxizmushoz kötődő fogalmait kisebb-nagyobb mértékben befolyásolják az ún.„létező szocializmusok” emlékei, jelenségei. Érdemes erre fölhívni a figyelmüket, hogy a marxizmushoz érzelmi, politikai alapon történő kötődésünk van. A mai alkalommal kísérletet teszünk az alapítók elméletével megismerkedni.
 
Jelentés teremtés:
 
Frontális munka: 35 perc
Tanári közlés
 
A marxi elmélet főbb vonásai (Bebesi György tanulmánya alapján)
Lehetséges vázlatpontok :
  1. A marxizmus mint filozófia és mint tudományos vizsgálódási módszer
  2. A marxizmus mint gazdasági elmélet
  3. A marxizmus mint történelem szemlélet
  4. A marxizmus mint forradalom elmélet
 
Páros munka: 10 perc
A csoportokon belül most párokban dolgozzatok tovább, olvassátok el a tankönyvben található részleteket a Kommunista Kiáltványból.
 
Az egyes tanuló a történelemszemléletre vonatkozó megállapításokat gyűjtse össze.
A kettes tanuló pedig a forradalomelméletre, ill. az ehhez kötődő jövőképről írtakat keresse, ez után ismertessétek egymásnak gyűjtőmunkátok eredményét! 
Lehetséges megoldások:
  1. „Minden eddigi társadalom története osztályharcok története.” „elnyomó és elnyomott folytonos ellentétben álltak egymással, szakadatlan….harcot vívtak…” …”a modern polgári társadalom nem szüntette meg az osztályellentéteket. Csak új osztályokkal, az elnyomás új feltételeivel, a harc új formájával cserélte fel a régieket.”
 
  1. „a magántulajdon megszüntetése… a munkásforradalom első lépése a proletariátus uralkodó osztállyá emelése, a demokrácia kivívása…. A proletariátus arra használja föl politikai uralmát, hogy a burzsoáziától fokról fokra elragadjon minden tőkét, hogy az állam, azaz az uralkodó osztállyá szervezett proletariátus kezében centralizáljon minden termelési szerszámot….Ez… csak a tulajdonjogba és a polgári termelési viszonyokba való zsarnoki beavatkozások útján történhet… mint uralkodó osztály a régi termelési viszonyokat erőszakkal szünteti meg….  akkor a termelési viszonyokkal együtt megszűnnek az osztályellentétnek… az osztályoknak a létfeltételét…”
 
 
Kérdés: Hogyan befolyásolhatta az elmélet elemeit a műfaj (egy párt politikai propaganda célból készült írása)?
Az elmélet elemei leegyszerűsítve, a meggyőzni és mozgósítani kívánt munkástömegek számára is érthető módon kerültek bele.
 
Reflektálás:
 
Csoportmunka: 20perc
 
„A mi ideális államunk és társadalmunk” – ez a feladat címe
 
Az előző órai alapcsoportok folytatják tovább a munkát.
A feladat: Gondolkodjatok el, milyen lenne az általatok elképzelt ideális állam?
A megbeszélés, kivitelezés kb. 20 perc,
Csomagolópapírra írjátok föl a legfontosabb elemeit, szabályait, amit a csoport közösen alkosson meg!
Az alábbi szempontokra igyekezzetek válaszolni (akár táblázatos formában)!
Szempontok:
- államforma (akár nevet is adhattok „országotoknak”)
- az állam irányítói
- tulajdonviszonyok
- az elosztás módjai, alapelvei
- legfontosabb alapelvek, szabályok, értékek
 
Bemutatás: 15perc
Történhetne vándorló csoportok technikával. Az osztályterem 5 részére kirakják plakátjaikat, a csoport egy tagja marad házigazdaként, a többiek megismerkednek más csoportok munkáival, kérdéseket tehetnek fel a házigazdának.
 
 Frontális munka: 15perc
 
A csoportok ismertetője után valószínűleg azt fogjuk érzékelni, hogy diákjaink a jelenkor őket (vagy a közvéleményt) érdeklő problémáira reflektáltak, azok visszatükröződnek megoldási javaslataikban.
Ez alkalmat ad arra, hogy újra visszautaljunk: a XIX. század szocialista gondolkodói is – beleértve Marxot és Engelst is – saját jelenük, a korai kapitalizmus problémáira kerestek megoldásokat.
Házi feladat:
Írjatok rövid fogalmazást arról, mi a véleményetek, alkalmazhatók-e a XIX. század szocialista megoldási javaslatai a XXI. század, vagyis jelenünk társadalmi, gazdasági problémáinak orvoslására? Véleményeteket indokoljátok!

 


<< vissza