Cikkek, tanulmányok Források Tananyagok, modultervek Tananyagok, modultervek Ajánlók Korábbi számaink tartalma Elérhetőségeink

nyomtatás

 Az Asszír birodalom

Modulterv a 9. évfolyam számára
1 tanóra
Készítette: Herner Mihály
 
Tartalmi célok:
Az asszír hódítás okainak és következményeinek feltárása
Az asszír hadsereg főbb jellemzőinek megismerése
A hadjáratok jellegének vizsgálata
Az Újasszír birodalom berendezkedésének és társadalmának főbb jellemzői
 
Módszertani célok:
A téma feldolgozása változatos tanulási technikák segítségével
Tájékozódás a történelmi térben és időben
Különböző típusú forrásokból információk gyűjtése és feldolgozása
Okok és következmények vizsgálata
A szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.
 
Tartalmi követelmények:
A tanuló legyen képes bemutatni az asszír hódítás okait és következményeit
A tanuló tisztában legyen az asszír hadsereg főbb jellemzővel
A tanuló értse az Újasszír birodalom berendezkedését,
A tanuló legyen képes bemutatni a társadalmi változásokat
A tanuló tudjon tájékozódni a térképen, ismerje az asszírok által elfoglalt területeket
 
Tanulási készségek fejlesztési követelményei:
A tanuló aktívan vegyen részt a tanulási folyamatban
A tanuló együttműködően segítse a csoportmunka hatékonyságát
A tanuló legyen képes különböző források értelmezésére
A tanuló legyen képes saját vélemény kialakítására és annak szabatos megfogalmazására, a tanultak összefoglalására
 


Ráhangolódás: (5 perc)
Fürtábra készítésével kezdjük. Párokba rendeződve a diákok összegyűjtik a füzetükbe azokat az információkat, melyekre korábbi tanulmányaik folyamán tettek szert Mezopotámiáról. Mindez a szaktanár által megadott szempontok szerint történik: földrajzi, kulturális, társadalmi és gazdasági jellemzők. A feladat lehetőséget ad a tanulóknak arra, hogy előzetes tudásukat felszínre hozzák, és egyúttal felkelthetjük az érdeklődésüket is.
Az ellenőrzés osztályszinten történő megbeszéléssel történik. A táblán a szaktanár rögzíti a közösen megbeszélteket, majd ezt a diákok saját füzetükbe lerajzolják, az általuk készített ábra alá/mellé..
 
Lehetséges megoldás:
 
 

 

Jelentésteremtés:
1. feladat (5 perc)
Tanári előadás alapján az óasszír és az újasszír kor összehasonlítása!
Táblázat készítése a megadott szempontok szerint páros munkában!
Az ellenőrzés folyamata: egy önként jelentkező páros ismerteti a megoldását a táblánál, melyet a többiek a szaktanár segítségével értékelnek, és ha szükséges, kijavítanak.
 
Szempontok
Óasszír kor
Újasszír kor
Asszír területek
 
 
A korszak ideje
 
 
Az állam fő bevételi forrása
 
 
Jelentős uralkodó
 
 
Fontos társadalmi csoport
 
 
Asszíria központja
 
 
 
Lehetséges megoldás:
Szempontok
Óasszír kor
Újasszír kor
Asszír területek
Assur környéke
A Földközi-tengertől Babilóniáig
pl. Mezopotámia, Izrael, Főnícia
A korszak ideje
Kr.e. 20-19.sz.
Kr.e. 10-7.sz.
Az állam fő bevételi forrása
Távolsági kereskedelem
(fémek, gyapjú)
Hódítások/zsákmányszerzés/adóbevétel
Jelentős uralkodó
nincs
II. Sarrukín
Szín-ahhé-eríba
Assur-bán-apli
Fontos társadalmi csoport
kereskedők
katonai vezető réteg, harcosok
Asszíria központja
Assur
Ninive
 
 
2. feladat-szakértői mozaik- 25 perc
Az osztályt 4 fős csoportokra osztjuk. A csoportok tagjai között  4 különböző jelű (A,B,C,D) új ismeretet tartalmazó forrásanyagot osztunk ki. Mindenki egyénileg elolvassa és értelmezi a kapott forrásokat. Majd az azonos betűjelűek („a szakértők”) összeülnek újabb csoportokat alkotva, megbeszélik az olvasottakat és közös vázlatot írnak. (A vázlatíráshoz segítségül, a források után található irányító kérdéseket kapják meg a szakértői csoportok.)
Ezután minden „szakértő” visszamegy az eredeti csoportjába, és kiselőadást tart a saját feldolgozott anyagából a többi tagnak, akik jegyzetet készítenek. Majd a szaktanár minden csoportnak kiosztja a már fentebb említett kérdéseket, melyekre csak a „nem-szakértők” válaszolhatnak (a kérdések itt ellenőrző szerepet töltenek be).
Legvégül osztályszinten történő ellenőrzéssel zárul a feladat.
 
A jelű forrás
Téma: A birodalmi elit és az adminisztráció jellemzői
 
„Az asszír király – a babilóni uralkodói hagyománytól eltérően – egyben a főisten (Assur) főpapja is, kapcsolata az adminisztráció három fő ágával, a templomok, a városok és tartományok intézményrendszerével patrimoniális jellegű volt, személyesen nevezte ki valamennyi tartományi helytartóját, akik kizárólag neki tartoztak felelősséggel. A hivatalnoki hierarchiában a kormányzók és a király között helyezkedtek el az udvari főméltóságok, amelyek közül négy tisztséghez az átlagos asszír tartománynál nagyobb és katonailag erősebb tartomány kapcsolódott, s e tartományok Asszíria északi határán sorakozva védték a birodalmat a régi rivális, Urartu támadásaitól. Az udvari főméltóságok valamelyikének irányításával a tartományi kormányzók sok esetben a király személyes részvétele nélkül vezettek hadjáratokat, ilyenkor testületként gyakoroltak hatalmat, magukat „nagyok”-nak (rabûti) nevezték, és közösen tettek jelentést a királynak is. Az adminisztráció vezetőiből egy sajátos, új birodalmi elit alakult ki, amely nyelvhasználatával, ruházkodásával, iskolázottságával és a királlyal való személyes érintkezés privilégiumával élesen elkülönült a birodalom többi alattvalójától. Az adminisztráció tagjai tehát egyszerre bírtak meglehetősen széles hatásköri autonómiával és tartottak fenn személyes kapcsolatot az uralkodóval.
A Kr. e. 9. századtól kezdve egyre nagyobb számban szolgáltak eunuchok az asszír hadseregben és adminisztrációban. E mögött az a belátás húzódott meg, hogy a bizonyos méltóságviselők kezében létrejövő hatalomkoncentrációt nem minden esetben lehetett megakadályozni, sőt az ilyesfajta hatalomkoncentráció bizonyos feladatok esetében olykor szükségessé is vált. Az eunuchok alkalmazása azonban megakadályozta, hogy az ilyen hatalom egy következő generáció számára örökül hagyassék, vagy hogy az uralkodó dinasztián kívül egy másik is kialakulhasson. Az eunuchok különben nem voltak túlságosan sokan, nem alkottak önálló katonai egységeket, hanem csak a vezető udvari és katonai beosztásokban találhatjuk meg őket.
A 8. század közepe óta az "eunuch" és a "tartományi helytartó" fogalmak gyakorlatilag azonos jelentéssel rendelkeztek. A nagyok között immár két csoportot különböztethetünk meg (ekkor), szó szerinti fordításban "a szakállasokat" (ša ziqni) és "akik a fejé" (ša rēšē), és ez utóbbiak az eunuchokat jelentették, bizonyára azért, mert náluk a szakáll növekedés hiányában a fej, pontosabban az arc látható volt.
Ez az elit és az általuk vezetett hadsereg és adminisztráció képes volt a királyi család minden belső harcának dacára eredményesen irányítani és folyamatosan bővíteni az Asszír Birodalmat. Az asszír sikertörténet a mindenkori király és az elit érdekharmóniáján alapult.”
(Részlet Vér Ádám: Az Újasszír Birodalom adminisztrációja és hadserege című tanulmányából)
 
„Mind a királyi kíséret tagjait, mind a palota szolgálatra felajánlott (ifjakat) a palotába lépés előtt vizsgálják meg (ezek a hivatalnokok), és ha nem sikerült a kasztráció, akkor ne engedjék be (az illetőt) a palotába, hanem adják át második beavatkozásra. Ha a Belső Város palota parancsnoka, a palota hírnök, a vízöntők parancsnoka, a királyi lakosztályok orvosa és az ország összes palotájának előljárója olyan szolgát enged a palotába, aki nincs megfelelően kasztrálva, és ez később kiderül, akkor ezeknek a hivatalnokoknak vágják le az egyik lábát.”
I. Tukulti-apil-Esarra  rendelete (Vér Ádám fordítása)
 
 
Kérdések:
1.Nevezd meg, a birodalmi elit különleges jogait!
2. Kik voltak az eunuchok?
3. Mi volt az oka annak, hogy egyre nagyobb számban alkalmaztak eunuchokat az adminisztrációban?
4. Miben nyilvánult meg az asszír király közvetlen befolyása az adminisztrációra?
5. A tartományi kormányzók milyen két csoportra oszthatóak?
 
Lehetséges válaszok:
1. Széles hatáskör pl. hadjáratokat vezethettek, személyes érintkezés az uralkodóval
2. Akiket kasztráltak. Magas rangú hivatalnokok váltak belőlük.
3. Hatalmukat ne örökíthessék, ne válhassanak az uralkodó dinasztia ellenlábasaivá.
4. Személyesen nevezte ki az adminisztráció vezetőit és ők kizárólag a királynak tartoztak felelősséggel.
5. Szakállasok és eunuchok
 
 
B jelű forrás
Téma: A hadjáratok jellege, jellemzői
 
Az Újasszír birodalom legnagyobb kiterjedése idején
 
Az Asszír Birodalom hódításainak fő ideje a Kr.e. 9-7. század közé esik. A birodalom kijutott a Földközi-tenger partjára, közös határ jött létre Egyiptommal. A meghódított területek közé tartozott Mezopotámia, Izrael, Főnícia, Babilónia. A legnagyobb hódító uralkodók III. Tukulti-apil-Esarra (Kr. e. 745–727), II. Sarrukín (Kr. e. 721–705) és Szín-ahhé-eríba (Kr. e. 704–681) voltak. A Kr. e. 7. században a hódítások megtorpantak, pontosabban az egyre távolabb vezetett hadjáratok nyomán már nem alakítottak ki újabb tartományokat, a katonai expanziót már nem volt képes követni az adminisztráció terjeszkedése. Az évenként indított hadjáratok azonban nem álltak le, az asszírok meghódoltatták Ciprust és még Egyiptomot is, ám tartományt itt nem szerveztek. Nem állt rendelkezésre elegendő erő ahhoz, hogy az ilyen népesebb tartományokat hosszabb ideig megszállás alatt tudják tartani. Ha az ilyen helyeken felkelésekre került sor, akkor az asszír helyőrségeket vagy saját támaszpontjukra szorították vissza, vagy egyszerűen kisöpörték őket.
A trónért komoly harc dúlt a királyi családon belül – ez azonban alig befolyásolta a birodalmi terjeszkedés sikerességét. Miközben minden generáció újra és újra elkeseredett küzdelmet folytatott a hatalom megszerzéséért, a Kr. e. 9. századtól kezdve Asszíria az ókori Kelet nagyobb részét birodalmába olvasztotta, s a Kr. e. 8. századra korábban nem látott méretű birodalmat alakított ki. A Kr. e. 7. század közepére az Újasszír Birodalom több mint hetven tartományba szervezte területeit a Perzsa-öböl partjától a Földközi-tenger partjáig. A tartományi kormányzók sok esetben a király személyes részvétele nélkül vezettek hadjáratokat. Az évente ismétlődő hadjáratokban az asszírok mindig számbeli fölényre tettek szert, mert a hadsereget minden évben célzottan egyetlen régió ellen vetették be. Asszíria csak igen ritkán harcolt egyszerre több ellenfél ellen.
A nagy létszámú hadsereg ellátása sokba került. Ezért megkísérelték, hogy a hadsereg táplálékkal és takarmánnyal való ellátásának terhét, egyenletesen osszák el a birodalom tartományaiban. Ennek érdekében a hadjáratok közötti időben a helytartó visszavezette saját csapatait az adott tartományba, hogy ott lássa el őket. Minden tartományi főváros és minden támaszpont egyúttal raktárként is szolgált, ami az átvonuló csapatok zavartalan és gyors előrehaladását tette lehetővé. Az évenkénti hadjáratok a hadsereg ellátásának terhét jelentős részben az ellenségre hárították, az ő tartalékaikat élte fel a sereg, amíg országukat dúlta.
A hadjáratok célja kezdetben a zsákmányszerzés volt, de később sokkal fontosabbá vált az adófizetés formájában megvalósuló folyamatos bevétel. Ennek rendszerét a hadsereg puszta létéből fakadó fenyegetés működtette, aminek keretében a birodalmi centrum irányába áramlottak az olyan értékes, máskülönben nehezen beszerezhető készáruk, állatok és mindenféle nyersanyagok, amelyeket máskülönben a birodalom nehezen tudott volna megfizetni. Az uralkodó szempontjából nézve a hadsereg ezért az állami jövedelmek tekintetében a legjelentősebb tényezőnek számított.
 
Vér Ádám: Az Újasszír Birodalom adminisztrációja és hadserege című tanulmánya nyomán
 
Kérdések:
1. Hogyan szervezték meg a hadjáratok során a hadsereg ellátását?
2. Miért nem voltak képesek hosszabb időre megtartani a nagyobb létszámú tartományokat?
3. Mi volt a hadjáratok célja?
4. Mikor volt a legnagyobb a birodalom kiterjedése, és mely területeket foglalta ekkor magába?
 
Lehetséges válaszok:
1. A hadjáratok idején a hódoltatott terület erőtartalékait használták fel. A hadjáratok közti időszakban pedig minden csapatot a saját tartományába vontak vissza, ahol a raktárakban rendelkezésre állt a megfelelő mennyiségű ellátmány.
2. Mert sosem állt rendelkezésre megfelelő létszámú megszálló haderő az asszírok számára.
3. Kezdeti időszakban a zsákmányszerzés, később viszont a folyamatos adóbevételek biztosítása
4. A Kr. e. VIII. században. Beletartozott többek között Mezopotámia, Izrael, Főnícia, Babilónia, sőt rövid ideig Egyiptom is.
 
 


C jelű forrás
Téma: Az asszír hadsereg jellemzői
„De miért volt Asszíria minden ellenségénél sikeresebb? Mivel a mai világban annyira jelentős szerepet tölt be a technológia, kísértésbe esünk, hogy az asszírok sikerét is technológiai fölényükre vezessük vissza. Ez azonban csak bizonyos megszorításokkal igaz. Hiszen a Krisztus előtti első évezred korai szakaszának két leglényegesebb újítását, a lovaglást és a vas olcsó előállításának technikáját Asszíria még éppen csak átvette, amikor a környező népek körében ezen technikák már bebizonyították hasznosságukat. Az asszírok egyetlen új fegyvert sem találtak ki, viszont a fegyvertáruk fontos elemeit állandóan változtatták és továbbfejlesztették. Ez mindenek előtt a harcikocsira vonatkozott, amely továbbra is csataeldöntő fegyvernemnek számított, illetve a lovasság alkalmazására és felszerelésére, valamint a különböző ostromgépekre. Az íj, amely tulajdonképpen a legjelentősebb és legfontosabb fegyvernek számított, változatlan maradt, és ugyanígy a közelharci fegyverek is, eltekintve a különböző nagyságú és formájú pajzsokkal való kísérletezéstől. Említésre méltó technológiai fölénnyel tehát Asszíria nem rendelkezett, az írásos forrásokból az rajzolódik ki, hogy az asszírok és ellenfeleik ugyanolyan fegyverekkel harcoltak.
A forrásokban az asszír fölénynek két oka mutatható ki. Az egyik ilyen előny a hadi jártasság volt, ami szükségszerűen következett abból, hogy az asszír király elvileg minden évben hadjáratot vezetett. Ezen kompetenica jellegén és mértékén kívül tulajdonképpen a taktikáról is sajnálatosan keveset tudunk, mivel az asszírok számos csatájukról egyetlen hasznavehető leírást sem hagyták ránk örökül. A fegyverzet és egyes hősies jelenetek leírásai alapján pusztán olyan rendkívül általános sejtéseink lehetnek, hogy az ellenfelet nyílzáporral borították el, megbontván ezzel az ellenség sorait és előkészítve a harcikocsik rohamát, amitől a csata eldöntését várták.
A második, sokkal gyakrabban emlegetett oka az asszír sikernek a hadsereg mérete. Az asszír hadsereg tömege az ellenséges országot a források fordulatai szerint, mint a köd vagy viharfelhő borította el, vagy mint a sáskajárás csapott le rá. A számbeli erőfölény könnyen megmagyarázza, hogy Asszíria a Kr. e. 10. század vége felé, az újasszír kor első expanziós korszakának idején, bár területe némileg lecsökkent a középasszír korhoz képest, még mindig sokkal nagyobb volt, mint a körülötte fekvő kisebb államok. Amikor a Kr. e. 9. század közepe felé erősebb ellenfelek jelentek meg a porondon, maga Asszíria már annyival megnövekedett, hogy a számbeli fölényében rejlő előnyt már ezen újabb ellenfelekkel szemben is birtokolta. Tehát a siker titka a számbeli fölény és a nagyobb kompetencia egyesítésében állt.
Az asszír hadinép méretéről hozzávetőleges képet ad két belső, nem a hivatalos emlékezet megalkotására törekvő forrás a 8. század végéről (SAA 11 126): a katonai adminisztrációs szöveg felsorol különféle egységeket, az ezek létszáma több mint 25000 fő. A szöveg azonban töredékes állapotban maradt fenn, az összlétszám ennél feltehetően nagyobb is lehetett, és az sem világos, hogy ezek az egységek a teljes haderőnek tulajdonképpen mekkora részét jelentették. A második forrás (SAA 5 250) egy királynak írott levél, amelyben egy határerődben gyülekező seregről van szó, ami az ott tárolt készletekből látja el magát. A kiosztott élelem és takarmány alapján kiszámítható, hogy ekkor már kb. 32000 ember és 3500 állat gyűlt ott össze. A szöveg viszont kifejezetten utal rá, hogy további csapatok érkezésére várnak, és mivel a király sincs még jelen – akinek a levél szól –, ezek a számok feltehetőleg még nem tartalmazzák a birodalmi központból származó elit egységeket sem.”
(Részlet Vér Ádám: Az Újasszír Birodalom adminisztrációja és hadserege című tanulmányából)
 
 Asszír ostrom
 
 Asszír gyalogosok
 
 Asszír lovas
 
 
 
Kérdések:
1. Mi volt az asszír hadsereg fölényének fő oka?
2. Nevezd meg az asszír hadsereg fő fegyvereit, fegyvernemeit!
3. Milyen anyagból készültek az asszír fegyverek?
4. Egy fontos, a későbbi korokban és ma is használt lószerszám hiányzik a lovast ábrázoló képről. Melyik ez?
5. Hozzávetőlegesen mekkora létszámú hadsereggel rendelkeztek az asszírok?
 
Lehetséges válaszok:
1. A hadi jártasság és a számbeli fölény.
2. Harci kocsi, a lovasság, az íjászok és az ostromgépek.
3. Vas
4. Kengyel
5. Több tízezer fő
 
 
D jelű forrás
Téma: A hadjáratok következményei, a társadalomra gyakorolt hatásai
„Assur és Istár, a nagy istenek, uraim, akik a harc folyamán a segítségemre sietnek, fegyvereinek felvonulását Uaite' (egy arab király) katonái meghallván, fellázadtak ellene. Õ, megijedvén, amikor a menekülés helyéről eltávozott, Assur, Szín, Samas, (…) kegyelméből a kezembe jutott, és Asszíriába hoztam őt. Saját kezem emelvén magasra, – amelyet az ellenségeim meghódítására szoktam felemelni – Assur és Ninlil parancsára a kezembe fogott metsző késemmel felhasogattam arcán a húst, képére kötőféket vetettem, kutyapórázt akasztván rá, a Ninive belsejében levő napkeleti kapunál, amelynek a neve: »a népek felvonulásának kapuja«, ott őriztettem őt ketrecben. De kegyelmet gyakorolván vele, Assur, Istár és a nagy istenek dicsőségének magasztalására az életét meghagytam. ”
Assur-bán-apli asszír király felirata (Komoróczy Géza fordítása)
 
A sorozatos hadjáratok nyomán Asszíria katonaállammá vált. Katonai jellegű társadalom jött létre, kialakult egy hivatásos katonáskodó réteg, amely egyrészt a zsákmányolásból, másrészt a zsoldból és a szolgálati telkek jövedelméből élt. A társadalom élén a király állt, aki a katonai vezető rétegre támaszkodott.  A korábbi parasztság alkotta a hadsereg egy részét. Így viszont gondoskodni kellett új munkaerőről, amelyet az asszír királyok által kivitelezett hatalmas építkezésekhez is felhasználtak. Az asszírok a munkaerőigényt deportálással elégítették ki. Sokszor egész népeket telepítettek át Asszíriába. A meghódított területeken végzett lakosságcsere nem asszír találmány volt, azonban az Újasszír Birodalom idején vált tömegessé és rutinszerűvé az eljárás. Az áttelepítettek számát nehéz megbecsülni, de becslések alapján több millió emberről lehetett szó. A birodalom népeinek nagyfokú keveredése lett ennek a következménye. Sokszor csak a meghódított terület vezető rétegét érintette az áttelepítés pl. a király és családja. Õk túszként éltek tovább az Újasszír Birodalomban. Deportálásra csak abban az esetben kerülhetett sor, ha az adott terület lakosai túlélték a kegyetlen mészárlásokat.
Az Újasszír birodalmat a médek és a babilóniaiak seregei döntötték meg Kr.e. 612-ben, de ez az alávetettek szempontjából szinte semmilyen változást nem hozott.
Vér Ádám: Az Újasszír Birodalom adminisztrációja és hadserege című tanulmánya és tankönyvi szöveg (Száray Miklós: Történelem I.) nyomán
 
Kérdések:
1. Mi lehetett a sorsa a meghódított területek lakosainak?
2. Mi volt ezzel az asszírok célja?
3. Az első forrás szerint Ninivében tartották fogva a legyőzött királyt. Miért?
4. A királyfelirat szerint miért tartja jogosnak az uralkodó a kegyetlen intézkedéseket?
5. Hogyan alakult át Asszíria társadalma a hódítások miatt?
 
Lehetséges válaszok:
1. Kegyetlenül lemészárolták őket vagy áttelepítették az Asszír Birodalom más területeire
2. A megfélemlítés és a munkaerő biztosítása
3. Mert Ninive volt a birodalom fővárosa
4. Mert a terület fellázadt az asszír uralom ellen
5. Katonai jellegűvé vált: létrejött egy katonai vezető réteg és kialakult egy hivatásos katonáskodó réteg. Az asszírok a munkaerőigényt deportálással elégítették ki. Mindez a birodalom népeinek keveredéséhez vezetett.
 
Reflektálás (10 perc)
Az órán tanultakat rövid feladatokkal összegezzük.
 
1. feladat Füllentős játék
Minden diák önállóan megfogalmaz és leír a tanult témával kapcsolatban 2 igaz és 1 hamis állítást. Páran közülük felolvassák állításaikat, a többiek pedig ujjukkal mutatják a hamis állítás számát.
 
2. feladat Dominók
Előre elkészített dominókockaszerűen kettéosztott kis lapokat oszt szét a tanár. A kártyák egyik felén egy kérdés, a másik felén egy válasz található. Az egy lapon lévő kérdés és válasz nem tartozik össze. Kezdésként valaki felolvassa kérdését. Aki úgy véli, hogy nála a válasz, felolvassa azt. A többiek lefelé vagy felfelé fordított hüvelykujjukkal jelölik a véleményüket.
Akinél a helyes válasz volt, az teszi fel a következő kérdést.
 
A teljesség igénye nélkül álljon itt pár kérdés és válasz kissé megkeverve.
 
Melyek voltak Asszíra fontos városai?
Hatalmukat ne örökíthessék
 
Mik voltak a hadjáratok megindulásának okai?
Szükség van új munkaerőre
 
Melyek voltak az asszírok által meghódított területek?
Kr. e. 10-7.század
 
Mikor volt az asszír hódítás fő időszaka?
Assur, Ninive
 
Mik voltak az asszír hadsereg fő fegyverei?
Zsákmányszerzés és adóbevétel
 
Mi volt az asszír hadsereg fölényének oka?
Íj, harcikocsi, lovasság
 
Miből származott az óasszír birodalom fő bevételi forrása?
Izrael, Babilónia
 
Kik voltak Asszíria fontos uralkodói?
A meghódított területek erőforrásait használták fel
 
Mi volt a  deportálások oka?
Távolsági kereskedelem
Mi volt a hadjáratok célja?
Új nyersanyaglelőhelyek felfedezése másutt
Mi volt az eunuchok alkalmazásának oka az adminisztrációban?
Szín-ahhé-eríba, Assur-bán-apli
Hogyan oldották meg a hadsereg ellátását?
hadi jártasság és a számbeli fölény
 

<< vissza