Cikkek, tanulmányok Források Tananyagok, modultervek Tananyagok, modultervek Ajánlók Korábbi számaink tartalma Elérhetőségeink

nyomtatás

 [A tananyaghoz tartozó tanulmány]                   [Dokumentumként letölthető feladatlap]

 
 
Perger Attila

Jagelló-kor
 
Modulterv 10. évfolyam számára

Tartalmi célok:
A Jagelló-kor gazdasági, politikai és társadalmi viszonyainak feltárása
A Dózsa-féle parasztháború okainak vizsgálata
A Magyar Királyság helyzete a Mohács előtti években
 
Módszertani célok:
A téma feldolgozása változatos, elsősorban kooperatív tanulási technikák segítségével.
Tájékozódás a történelmi térben.
Különböző típusú forrásokból információk gyűjtése és feldolgozása, okok és következmények vizsgálata önállóan és kiscsoportban.
Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése.
 
Tartalmi követelmények:
A tanuló legyen képes bemutatni a Jagelló-kor nemesi társadalmának átalakulását.
A tanuló tisztában legyen a jobbágyság terheinek növekedésének okaival.
A tanuló értse a Dózsa-féle parasztháború hátterét.
A tanuló legyen képes bemutatni a Magyar Királyság helyzetét a Mohács előtti években.
 
Tanulási készségek fejlesztési követelményei:
A tanuló aktívan vegyen részt a tanulási folyamatban.
A tanuló együttműködően segítse a csoportmunka hatékonyságát.
A legyen képes adott forrásokból lényegkiemelésre, különböző források értelmezésére.
A tanuló gyakorolja a mások iránti türelem és empátia képességét.
 
 
1. óra
 
I. Ráhangolás: A korszak megítélése (4 perc)
A bevezetés célja egyrészt a ráhangolás, másrészt olyan tanulói érzékenység kialakítása, amely révén a későbbiekben a tanuló képes lesz egy történelmi korszakkal kapcsolatban kialakult egyoldalú megítéléssel, ha nem is szakítani, de jóval árnyaltabb kép megalkotására. Problémafelvetésként célszerű Varga Szabolcs: Árnyak és fények a Jagellók korában c. tanulmány bevezetőjéből származó idézetet projektorral kivetíteni vagy (ennek hiányában) tanulópáronként sokszorosítani.
 
„A magyar közgondolkodás negatívnak ítéli a Hunyadi Mátyás halála (1490) és a mohácsi csata (1526) közé eső korszakot. Nem véletlen, hiszen már a kortársak is az erkölcsi romlás idejének tartották, aminek a bűneiért Isten megtorlásként engedte az oszmán hadakat az országra. … Ez a felfogás gyorsan beleivódott a magyar köztudatba, később beépült a történetírás 19. századi toposzai közé, és uralja a 21. századi magyar történelem tankönyveinek Jagellókról szóló fejezeteit.” (Varga Szabolcs, történész, 2010)
 
Tanári kérdések az osztályhoz:
a. Milyen események befolyásolják a Jagelló-kor megítélését?
b. Miért alakulhatott ki negatív kép a köztudatban erről a korszakról? (ezekhez az eseményekhez viszonyítva)
c. Erősíti-e ezt a negatív megítélést az utókor közkeletű megállapítása, miszerint „Meghalt Mátyás, oda az igazság”? Miért?
d. Miért lehet káros, ha egy történelmi korszakot egyoldalúan, más sorsfordító események tükrében ítélünk meg?
 
II. Jelentésteremtés
 
1. Trónkérdés (4 perc)
Tanári előadás alapján töltse ki a táblázatot!
 
Kik kerültek számításba a királyi cím elnyerésére Mátyás halála után?
 
Kit választottak a rendek végül királynak?
 
 
Érvek a megválasztása mellett
 
 
Hogyan változtak a királyi hatalom bevételei?
 
 
Mi lett a fekete sereg sorsa?
 
 
Melyik testület szerepe értékelődött fel a Jagelló-korban?
 
 
Megoldás:
 
Kik kerültek számításba a királyi cím elnyerésére Mátyás halála után?
Corvin János, Habsburg Miksa, Jagelló Ulászló
Kit választottak a rendek végül királynak?
 
II. Ulászló (1490-1516)
Érvek a megválasztása mellett
 
Cseh király, ellensúlyozni tudja a Habsburg előretörést, segítséget nyújt a törökök ellen
Hogyan változtak a királyi hatalom bevételei?
 
Kb. negyedére csökkentek, mert pl. lemondott a rendkívüli hadiadó beszedéséről
Mi lett a fekete sereg sorsa?
 
Zsoldjukat nem fizették, szélnek eresztették őket, majd fosztogatásuk miatt leverték őket
Melyik testület szerepe értékelődött fel a Jagelló-korban?
Királyi tanács (bárók túlsúlya)
 
 
2. Demográfiai és társadalmi viszonyok a Jagelló-korban (30 perc)
A késő középkor társadalmi viszonyok feltárásához a szakértői mozaik módszerét ajánlom. Osszuk az osztályt négyfős csoportokra. (Amennyiben ez nem lehetséges, négy- és ötfős csoportokat alakítsunk ki. Az ötfős csoportokban az egyik információs kártyából kettőt osszunk ki, így ugyanazt a feladatot kettő diák oldja meg.) A csoport tagjai között osszuk ki a 4 különböző információs kártyát. A csoporttagok egyénileg elolvassák a kapott szöveget és válaszolnak a kérdésekre, majd minden csoportból az azonos számjelű kártyát kapó diákok összeülnek újabb csoportot alkotva. (Ezáltal négy szakértői csoport jön létre, amelyekben mindenki ugyanazt a szöveget olvasta el.) A négy szakértői csoportban közösen megbeszélik a szöveget és a válaszokat. Ezt követően mindenki visszamegy az eredeti csoportjába, és referátumot ad a saját feldolgozott anyagából a többi tagnak, akik jegyzetet készítenek. A referátum után az előadó csoporttársait részletezve visszakérdezi és ellenőrzi a megértést. (Itt van lehetősége az egyes csoporttagoknak kérdéseik feltételére.)
 
Információs kártya 1.
 
A királyi és földesúri bevételek alakulása
 
A Magyar Királyság népességére vonatkozó becslések széles skálán mozogtak. A ma elfogadott nézet szerint körülbelül 3 millió fő élt az ország területén ebben az időszakban. Az azonban elgondolkodtató, hogy amíg Zsigmond király idejében 400 000 porta volt az országban Szlavónia nélkül, addig 1494-re a számukat már csak 266 000-re tehetjük, ami nagyarányú pusztulásra utal. Ezt lefordíthatjuk – persze fenntartásokkal – a háztartások szintjére. Engel Pál Ung megyei kutatásaiból tudjuk, hogy 100 portára 137 jobbágyháztartás esett. Ezek szerint az 1430-as években 500-600 000 család, hatvan évvel később maximum 350 000 élt és adózott az országban. Ez nem írható csupán a török pusztítás rovására, bár tudjuk, hogy a déli megyék, elsősorban Temes, Torontál, Szerém és Valkó már Mohács előtt szinte teljesen elpusztultak. Az adóalap zsugorodása elsősorban a mátyási adóprésnek volt köszönhető, ugyanis az 1480-as években már hatszor nagyobb terheket kellett egy-egy háztartásnak kibírnia, mint a Mátyás trónra lépte előtti időkben. Emiatt sok család összeköltözött, hogy valahogy kibírják a megnövekedett adókat. Ezáltal csökkent az adóalap, amely pedig éppen ekkor lett volna fontos, mert a török ellen határvédelemre egyre több pénz kellett. Az összeköltözéssel csökkent a földesurak bevétele is, mert egyre több lett az állami adótól mentes puszta telek. Emögött azonban sokszor más volt a valóság. Gyakran előfordult, hogy a jobbágy papíron résztelkes lett, csupán ezért fizetett teljes adót, míg a telek másik része így jogilag pusztává vált, ám ténylegesen jóval kevesebb bérleti díjért művelte. A földesúrnak ez még mindig jobb volt, mintha elköltözött volna a jobbágy.
Varga Szabolcs: Árnyak és fények a Jagellók korában c. tanulmány nyomán
 
A szövegrészlet alapján válaszoljon a kérdésekre!
1. Miért használja a jobbágytelkek „pusztulása” kifejezést a történész a 15-16. század fordulójának jellemzésére?
2. Nevezzen meg két indokot, amely magyarázatul szolgál erre a jelenségre!
a.
b.
3. Milyen veszélyt hordozott ez a folyamat a királyi hatalom számára?
4. Hogy próbálták a földesurak megakadályozni bevételeik elapadását?
 
 
Válaszok (hasonló értelmű válasz is elfogadható):
1. Mert a jobbágytelkek (porta) száma egy évszázadon belül kb egy harmaddal (vagy két harmadára) csökkent.
2. Egyrészt a déli megyékben a török hadjáratok, portyák hatására csökkent a porták száma, másrészt a jobbágycsaládok összeköltözésével (egy háztartásba) is magyarázható a porták számának csökkenése a megnövekedett terhek következtében.
3. Abban a korszakban csökkentek királyi bevételek, amikor egyre több pénzre lett volna szükség a védelmi kiadásokra a török miatt.
4. A jobbágyok elköltözését (ezáltal a bevételek kiesését) akadályozták meg azzal, hogy a telek egy részét pusztává nyilvánították, így a fennmaradt telekrész után fizették csak a jobbágyok az állami adót.
 
 
 
 
 
Információs kártya 2.
 
A bárók helyzetének alakulása
 
A 15. század folyamán megtörtént a királyi magánbirtokok csökkenése, aminek következtében az uralkodó mindinkább rászorult a nemesség legtekintélyesebb részének támogatására. A királyi hatalom térvesztését jól példázza, hogy Zsigmond alatt a várak 24, 1458-ban már csak 10 %-a volt királyi kézben. 1526-ra ez az arány 7,2% lett, míg a nagybirtokosok kezében a várak 47 %-a összpontosult. 1490-ben a falvak 25-30 %-a, a városias települések 40%-a volt a 36 leggazdagabb báró birtokában, és ehhez még hozzá kell számolni az egyházi nagybirtokot 12% részesedéssel. Az uralkodó ezért rákényszerült, hogy terveihez a mágnásokat megnyerje, amire a tágabb királyi gyűlésben volt lehetősége. Ebben az összes világi nagybirtokos részt vehetett, és ezen belül alakult ki egy szűkebb testület, az ország gyakorlati irányítását végző királyi tanács. A nemesek sorából kiemelkedő nagybirtokosok bevonása révén a királyi és főúri hatalom Magyarország több mint felét közvetlen uralma alatt tartotta, familiárisi kapcsolatokkal, pedig jóval többre terjedt ki a hatalma. Az eredetileg csak a legfontosabb méltóságviselőknek kijáró bárói cím a 15. század végére már kiterjedt a hivatalt viselők utódaira is, akik már természetes, vagy névszerinti bárók voltak, még ha éppen bárói tisztet nem is töltöttek be.
 
A „barones” (bárók) és a tekintélyes, vagyonos nemesek között levő meglévő különbségek az 1498/22. törvénycikkelyben megszilárdultak. A törvény felsorolta azokat a bárókat, akik bandériumállításra voltak kötelezve. Ekkor a jobbágyok száma alapján vetettek ki állami adót, hogy a határon túl is bevethető zsoldossereghez jussanak. A törvényben felsorolt bárói családok azonban maguknak szedhették be az adó felét, és ez alapján voltak kötelesek bandériumot állítani, amely nem tartozott a megye fennhatósága alá. Akik nem voltak megemlítve, ott a megye szedte be, és ő állította ki a jobbágyok száma alapján a megyei zsoldos bandériumot. Itt húzódott meg a határ, hogy melyik nemes tartozott a megye alá, és ki vonult hadba a saját jogán. A törvény társadalomtörténeti hatása az volt, hogy a nagy tekintéllyel bíró, vagyonos, ám ki nem választott nemesek kiszorultak a királyi tanácsból.
Varga Szabolcs: Árnyak és fények a Jagellók korában c. tanulmány nyomán
 
A szövegrészlet alapján válaszoljon a kérdésekre!
1. Hogyan változott meg az uralkodó és a bárók viszonya a Jagelló-korban?
2. Miért növekedett a királyi tanács szerepe a Jagelló-korban?
3. Mi a jelentősége a főnemesség kialakulása szempontjából az 1498-as törvénynek?
Nevezzen meg 3 érvet!
a.
b.
c.
 
 
Válaszok (hasonló értelmű válasz is elfogadható):
1. A királyi birtokok (várak, uradalmak) száma csökkent (bárói kézbe került), ezért az uralkodó rászorult a bárók támogatására a kormányzásban.
2. A királyi tanács intézte az ország kormányzását, amelyben az egyre nagyobb hatalommal rendelkező bárók akarata érvényesült (a királyéval szemben).
3.a. Megnevezte név szerint a bárói családokat.
b. A bárók kötelesek voltak bandériumot állítani. (saját jogon vonult hadba)
c. A bandériumállításhoz szükséges pénzt a bárók az állami adó (rendkívüli hadiadó) felének beszedésével teremtették elő.
 
 
Információs kártya 3.
 
A familiaritás intézményének átalakulása
 
A társadalmi felemelkedés megnehezülésével együtt a familiárisi viszony is átalakult, ami tovább gyengítette az uralom intézményeit. A familiaritás a 15. századig határozatlan időre szólt, és familiárisai révén a dominus (úr) saját hatalmát terjesztette ki. A 16. század elején ez egyre gyakrabban határozott időre, általában egy évre szóló szerződésre és pénzbeli juttatásra korlátozódott. Ezáltal személytelenebbé és lazábbá vált a köztük lévő kapcsolat, amely elnevezésükben is megmutatkozott, ugyanis a bensőséges familiáris helyett egyre gyakrabban a szervitor (szolgáló) elnevezést használták. Így gyakrabban váltogatták uraikat, és akár több úr szolgálatában is állhattak. Ennek következtében a Jagelló-korban a dominus kevésbé tudott familiárisaira támaszkodni, és felettük csak a királyi kúria bíróságai ítélkezhettek, így még fenyítő eszköz sem volt az úr kezében. A változások következtében a szervitori rendszer sokba került, és a szolgálók számának növelésére csak az országos tisztség vállalása lehetett az egyetlen út (ami viszont a bárók számára volt fenntartva). Ez tovább mélyítette a bárók és a többi nemes közötti szakadékot, de további veszélyeket is rejtett magában. Ugyanis a szolgálatot vállaló nemesnek az volt az érdeke, hogy a minél nagyobb fizetséget ajánló úrhoz szegődjön el, ez viszont a busás uralkodói kinevezéseken múlott, így a szabad úrválasztás gyorsan felbomló szövetségeket, hosszabb távon pedig kormányzati bénultságot eredményezett. A bárói rendből kiszorult köznemesség így alakulhatott radikális politikai erővé, mert a személyi függésből nem következett a politikai függés.
Varga Szabolcs: Árnyak és fények a Jagellók korában c. tanulmány nyomán
 
A szövegrészlet alapján válaszoljon a kérdésekre!
1. Nevezzen meg 5 konkrét elemet, amely utal a 16. század elején a familiárisi kapcsolatban bekövetkezett változásra!
a.
b.
c.
d.
e.
2. Miért növelte a bárók és a köznemesség közötti különbségeket a familiárisi viszony átalakulása?
3. Miért veszélyeztette az ország irányítását a megváltozott familiárisi viszony?
 
 
Válaszok (hasonló értelmű válasz is elfogadható):
1.a. határozott időre szólt (általában 1 év)
b. pénzbeli fizetséget kapott a familiáris
c. a familiáris új elnevezése: a szervitor (szolgáló)
d. a familiáris felett a királyi kúria bírósága ítélkezett, a dominus nem
e. személytelenebb a familiáris-dominus kapcsolat, gyakran szegődnek egy másik dominus szolgálatába
2. Mert megszűnt/fellazult a tartós familiáris-dominus viszony, ill. a bárók csak akkor tudtak több familiárist tartani, ha a király országos méltóságra nevezte ki őket (ennek bevételéből fizette a familiárisokat)
3. Mivel a szervitori megbízás határozott időre szólt, ennek lejártával más dominust választhatott a köznemes (pl aki többet tudott fizetni). A szervitor személyének változása akadályozta az általa ellátott feladatok (hadi, igazgatási, birtokkormányzati) végrehajtását.
 
 
 
Információs kártya 4.
 
A köznemesség helyzetének alakulása
 
A főnemességtől elkülönülve éltek a nemesi társadalom többi csoportjai: a kisnemesek és a középbirtokos nemesek. A kisnemesek (bocskoros nemes) jobbágytelek nagyságú földbirtokon gazdálkodtak, ami után a nemesi adómentesség következtében nem fizettek adót. A középbirtokos nemesek egyrészt a vármegyékben, másrészt az országgyűlésen érvényesíthették politikai akaratukat. Az országgyűléseken nagy létszámban megjelenő köznemességnek olykor sikerült érdekeiknek megfelelő törvényeket elfogadtatniuk. A főnemesség (bárók) még ha engedett a köznemesség követeléseinek, a törvények végrehajtását gyakran megakadályozta, ami a következő országgyűlésen a köznemesség sérelmei között szerepelt. A köznemesség soraiból sokan kerültek tisztségviselőnek a királyi udvarba.
A köznemesség önálló politikai erővé válását példázza az 1505-ös rákosi végzés (az országgyűlés egyik határozata), miszerint a jövőben csak magyar származású uralkodót fognak választani. A trónutódlás kérdése II. Ulászló szélütése után került napirendre. A köznemesség támogatottja a soraikból a főnemesség körébe emelkedett Szapolyai János erdélyi vajda, aki az ország egyik legnagyobb földbirtokosa volt. A főnemesség azonban teljesen eltérő módon vélekedett a trónutódlásról, mivel hajlottak arra, hogy a Habsburgok kerüljenek trónra. (1515-ben a Habsburgok és a Jagellók házassági szerződést kötöttek, amely szerint a Jagelló fiú örökösök kihalása esetén a Habsburgokra száll a magyar trón.)
A köznemesség érdekeit Werbőczy István (köznemesi származású jogtudós, egy ideig nádor) fogalmazta meg a Hármaskönyvben, amelyben rendszerezte a szokásjogot. Művében rögzítette a nemesi kiváltságokat, részvételüket a törvényhozásban és a szabad királyválasztás elvét. Kiemelte az „egy és ugyanazon nemesség” elvét, amely hangsúlyozta a köz- és főnemesség jogi egyenlőségét. Ez azonban már Werbőczy korában sem volt helytálló, hiszen a főnemesség (bárók) jogilag is elkülönültek (bandériumtartási jog, királyi tanácsban való személyes részvétel) a köznemességtől. Megfogalmazta a Szent Korona-tant, miszerint az országot, a rendek és a király közösségét (a korabeli felfogás szerint a nemzet egészét) a Szent Korona szimbolizálja. (Ugyan a Hármaskönyv sosem emelkedett törvényerőre, a vármegyei bíráskodásban gyakran használt alapművé vált.)
Tankönyvi szöveg (Szabó Péter: Történelem II., Száray Miklós: Történelem II.) nyomán
 
A szövegrészlet alapján válaszoljon a kérdésekre!
1. Jellemezze a köznemesség politikai szerepvállalását!
2. Mutassa be a trónutódlással kapcsolatos elképzeléseket és támogatóikat!
3. Fogalmazza meg, mi Werbőczy István Hármaskönyvének jelentősége!
 
 
 
Válaszok (hasonló értelmű válasz is elfogadható):
1. A köznemesség (a középbirtokos nemesség) nagy létszámban jelent meg az országgyűlésen, ahol hangot adott sérelmeinek, ill. érdekeinek megfelelő törvényeket akart elfogadtatni (a bárók gyakran engedtek ennek, hogy leszereljék a köznemesség tömegeit, azonban a törvények végrehajtását már akadályozták) Végső soron a köznemesség megjelent az országos politikában, emellett a vármegyei politikában hagyományosan részt vett.
2. A köznemesség híve volt annak, hogy magyar származású uralkodót válasszanak meg uralkodónak II. Ulászló halála után. Ezt törvénybe is foglalta (1505). Jelöltjük Szapolyai János, aki a köznemesi sorból emelkedett a bárók közé, és az ország egyik legnagyobb birtokosa volt. A bárók többsége azonban nem támogatta a köznemesség elképzelését, a Habsburg-dinasztiából származó királyt akartak.
3. A köznemesi sorból származó Werbőczy rendszerezte a szokásjogot és korának rendi felfogását (nemesi kiváltságokat, törvényalkotás, királyválasztás). Megfogalmazta a Szent Korona-tant.
 
Az összegzésre, az ismeretek elsajátításának ellenőrzésére alkalmas módszer a szóbeli csoportforgó, ami egy frontális prezentáció. Fontos előre meghatározni az időkeretet (vagy pl. 6-8 mondatos megnyilatkozást). Felhívjuk a csoportok egy-egy tagját, hogy foglalja össze ismereteit az órán tanult témák egyikéről. (A kooperatív tanulási módszerekben jártas osztályoknál kérhetjük, hogy minden csoportból egy szerep képviselője /pl. nyomolvasó/ számoljon be.)
 
III. Reflektálás (7 perc)
Az órán tanultakat egy képzeletbeli IWIW (vagy Facebook) profil készítésével összegezzük. Feladat a profil Magamról című részének kitöltése csoportonként. Ellenőrzés csoportforgóval.
Lehetséges személyek: II. Ulászló, Werbőczy István, Nádasdy Tamás nádor (főnemesség képviselője), Szapolyai János erdélyi vajda, Szalaházy János (fiktív személy, a köznemesség képviselője), Kis István (fiktív személy, jobbágy)
 
Tanári ötletgyűjtéshez ajánlom: www.reneszansziwiw.hu
 
 
Egy példa:
 

 

2. óra
 
I. Ráhangolás (5 perc)
Keresztrejtvény 1. és 2. verzióját tanulópáronként adjuk ki. Feladat: a párok a keresztrejtvényben szereplő történelmi fogalmakat, személyeket körülírással meghatározzák, rávezetik társukat a helyes megoldásra. (A neveket, fogalmakat fogalomkártyákra is írhatjuk, amelyekből 4-4 darabot kap egy pár. A feladat a kártyán szereplő név vagy fogalom meghatározása.)
 
Keresztrejtvény 1.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2.
 
 
 
 
 
 
 
 
1.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
1.
W
E
R
B
Õ
C
Z
Y
I
S
T
V
Á
N
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
4.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
3.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2.
F
A
M
I
L
I
Á
R
I
S
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
3.
S
Z
E
N
T
K
O
R
O
N
A
T
A
N
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
4.
I
I.
U
L
Á
S
Z
L
Ó
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Keresztrejtvény 2.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2.
 
 
 
 
 
 
 
 
1.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
K
 
 
 
 
 
 
 
 
F
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I
 
 
 
1.
 
 
 
 
Õ
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
R
 
 
 
 
 
 
 
 
N
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Á
 
4.
 
 
 
 
 
 
E
 
 
 
 
3.
 
 
 
 
 
L
 
K
 
 
 
2.
 
 
M
 
 
 
 
R
 
 
 
 
 
Y
 
Ö
 
 
 
 
 
 
E
 
 
 
 
Á
 
 
 
 
 
I
 
Z
 
 
 
 
 
3.
S
 
 
 
 
K
 
 
 
 
 
T
 
N
 
 
 
 
 
 
S
 
 
 
 
O
 
 
 
 
 
A
 
E
 
 
 
 
 
 
É
 
 
 
 
S
 
 
 
 
 
N
 
M
 
 
 
 
 
 
G
 
 
 
 
I
 
 
 
 
 
Á
 
E
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
V
 
 
 
 
 
C
 
S
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
É
 
 
 
 
 
S
 
S
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
G
 
 
 
 
 
 
 
É
 
 
 
 
4.
 
 
 
 
 
 
Z
 
 
 
 
 
 
 
G
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
É
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
S
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
II. Jelentésteremtés
 
1. Dózsa-féle parasztháború
 
A. Az előzmények feltárása a kettéosztott napló módszerével. (5 perc)
A jobbágyság helyzetére vonatkozó forrásokat értelmezik a tanulópárok. Feltárják a jobbágyság helyzetének változását a Jagelló-korban és ennek okait (melyik társadalmi csoport érdekeit fejezi ki). Közös ellenőrzés tanári vezetéssel.
 
Törvények
Értelmezés
„az összes, bármi néven nevezendő, nagyobb és kisebb királyi és királynői községben lévő minden szántóvető és szőlőbirtokos királyi jobbágyunktól (kivéve a kőfallal körülvett városokat) minden gabonatermésük és boruk kilencedrészét be fogjuk szedetni és a királyasszony is be fogja szedetni”
(1492. évi dekrétum)
Mit rendel el?
 
 
Mi az oka?
 
„ ezentúl a jövőben senkinek sem szabad másnak a jobbágyát szabadságolni, hanem, ha annak a vármegyének a szolgabírája útján, ahol az a jobbágy lakik.” (1504. évi dekrétum)
 
Mit rendel el?
 
 
Mi az oka?
 
„mostantól fogva senki paraszt vagy jobbágy ez országban ne merészeljen bármi módon és bármi eszközzel szarvasra, őzre, nyúlra, vadkanra vadászni avagy fácánokra és köznyelven úgynevezett császármadárra madarászni” (1504. évi dekrétumból)
 
Mit rendel el?
 
 
Mi az oka?
 
 
Törvények
Értelmezés
„az összes, bármi néven nevezendő, nagyobb és kisebb királyi és királynői községben lévő minden szántóvető és szőlőbirtokos királyi jobbágyunktól (kivéve a kőfallal körülvett városokat) minden gabonatermésük és boruk kilencedrészét be fogjuk szedetni és a királyasszony is be fogja szedetni”
(1492. évi dekrétum)
Mit rendel el?
A mezővárosokban és más földesúri birtokon a kilencedet természetben kell megfizetni.
 
Mi az oka?
A gabona és bor iránti külföldi kereslet növekedése, így a köznemesség is részesedhetett a külkereskedelem hasznából.
„ ezentúl a jövőben senkinek sem szabad másnak a jobbágyát szabadságolni, hanem, ha annak a vármegyének a szolgabírája útján, ahol az a jobbágy lakik.” (1504. évi dekrétum)
 
Mit rendel el?
A vármegyei szolgabíró engedélyezheti egyedül a jobbágy elköltözését.
 
Mi az oka?
A terhek alól ne menekülhessenek el nagyobb birtokokra a jobbágyok.
„mostantól fogva senki paraszt vagy jobbágy ez országban ne merészeljen bármi módon és bármi eszközzel szarvasra, őzre, nyúlra, vadkanra vadászni avagy fácánokra és köznyelven úgynevezett császármadárra madarászni” (1504. évi dekrétumból)
 
Mit rendel el?
Vadászati tilalom elrendelése a jobbágyok számára.
 
Mi az oka?
Nehezítették a jobbágyság életkörülményeit. A jobbágyság legszegényebb rétegeit sújtotta.
 
 
B. Tanári magyarázat / előadás a Dózsa-féle parasztháborúról. A tanulók jegyzetet készítenek az alábbi irányító szempontok alapján. (7 perc)
 
1. Előzmények: a jobbágyság helyzetének romlása, adóztatás
2. Bakócz Tamás és a keresztes hadjárat meghirdetése (1514)
3. Keresztes hadjáratból parasztháború
(Dózsa György és a ferencesek szerepe, a parasztháború térbelisége)
4. A parasztháború leverése és megtorlása
 
C. Vita (15 perc)
A megszerzett ismeretek megszilárdítására egy vita során kerül sor, amely alkalmas továbbá a véleményformálás és kinyilvánítás módjainak gyakorlására. A tanár négy csoportba szervezi az osztályt tetszőlegesen. A négy csoport egy-egy társadalmi csoportot képvisel. A csoportok szószólót választanak. A tanár ismerteti az állítást, amelyre érvek felsorakoztatásával reagálnak a csoportok egymás után (felkészülési időt adunk). A négy szószóló egy asztal négy oldalán foglal helyet, mögöttük a támogatóik (csoporttársak) ülnek. A négy állásfoglalás elhangzása után az egyes csoportok reagálnak a másik három véleményre (a csoporttársak figyelmére, ellenérveire van szükség). A vitát a tanár vezeti, és megszabja az időkeretet is (első felszólalás 2 perc, második felszólalás 1 perc), végül lezárja a vitát.
 
A négy csoport: a főnemesség (bárók), a köznemesség, a ferences szerzetesek, a jobbágyság.
Állítás: Jogos volt a megtorlás mértéke, mert a parasztháború felborította a belső békét és gyengítette az ország védekező képességét.
 
2. Török terjeszkedés (5 perc)
A térkép segítségével és a szöveg kiegészítésével tárjuk fel a török előrenyomulás menetét és következményeit.Vitassuk meg, milyen lehetőségei voltak a magyar védelemnek Nándorfehérvár eleste után!
 
Száray Miklós: Történelem II. Nemzeti Tankönyvkiadó
 
A Török Birodalom élére I. (Törvényhozó) Szulejmán került 1520-ban. Hamarosan megkezdte birodalmának növelését újabb területek meghódításával. A Magyar Királyság déli határait a (1)_________________ -folyó vonaláig tolta, ezzel két fontos vár került a kezére 1521-ben: (2)_______________________________ és (3)_____________________________. A Magyar Királyság déli részén kialakított (4)__________________________ (milyen rendszer?) ezekkel a hódításokkal szétzilálódott, és sebezhetővé tette az ország (5)_____________________ részét. Az alacsony harcértékű főúri bandériumokkal képtelenség volt a török előrenyomulást visszaszorítani. A nemzetközi erőviszonyok is kedvezőtlenek voltak, hiszen a Habsburgokat lekötötte az I. Ferenc francia királlyal vívott itáliai háború, így a II. Lajos (1516-26) uralma alatt álló Magyar Királyságnak egyedül kellett szembenéznie egy világbirodalom hadseregével.
 
Megoldás:
1. Száva
2. és 3. Szabács, Nándorfehérvár
4. végvár
5. középső / déli
 
 
III. Reflektálás (5 perc)
Gondolattérkép segítségével összegezzük azokat a gazdasági, társadalmi, politikai, katonai okokat, amelyek a középkori Magyar Királyság bukásához vezettek!

 


<< vissza