Cikkek, tanulmányok Források Tananyagok, modultervek Tananyagok, modultervek Ajánlók Korábbi számaink tartalma Elérhetőségeink

nyomtatás

 

 
 
Engel Mária

A mohácsi katasztrófa és a hozzá vezető okok
 
Modulterv a gimnáziumok 10. évfolyama számára
2 tanóra (lehetőleg egy dupla tanóra)

 

 
Tartalmi célok:
-       a XVI. század európai történelmének jelentős összefüggéseinek és a magyar történelemre gyakorolt hatásainak ismerete,
-       a Jagelló-kor gazdasági, társadalmi, bel- és külpolitikai jellemzői,
-       II. Lajos korának jelentős történelmi személyiségei, s szerepük a mohácsi vészben,
-       a XVI. századi európai és török hadászat jellemzői.
 
Módszertani célok:
-       a téma feldolgozása változatos tanulási technikák segítségével, önálló és kooperatív
munkaformák alkalmazásával,
-       különböző típusú forrásokból információk gyűjtése és feldolgozása, okok és
                következmények vizsgálata önállóan és kiscsoportban,
-       a nyelvi kifejezőkészség, érvelés, vitakultúra fejlesztése.
 
Tartalmi követelmények:
-       a tanulók képesek legyenek árnyaltan bemutatni a mohácsi katasztrófához vezető okokat,
-       váljanak képessé a források kritikus elemzésére, a szerzők szándékának
               feltérképezésére, az okok és a következmények megkülönböztetésére,
-       vizsgálódásuk során a diákok sajátítsák el az egyetemes és a magyar történelmi
               események szinkron szemléletét, legyenek képesek Magyarország történetét az
               egyetemes történelem összefüggésében szemlélni, elhelyezni,
-       a tanulók a térkép segítségével tudják elhelyezni a Jagelló-kori Magyarországot a
               történelmi térben, helyzetét az Oszmán Birodalom terjeszkedésének és az európai  
               nagyhatalmi kapcsolatok és konfliktusok összefüggésében.
 
Tanulási készségek fejlesztési követelményei:
-       a tanuló aktívan vegyen részt a tanulási folyamatban,
-       együttműködően segítse a csoportmunka hatékonyságát,
-       legyen képes adott forrásokból lényegkiemelésre, különböző, első- és másodlagos    
               források összevetésére, értelmezésére,
-       legyen képes csoporttársaival kulturált vitára, sajátítsa el az érvelés, a meggyőzés
               alapvető módszereit,
-       gyakorolja a mások iránti türelem és beleérzés képességét,
-       legyen képes saját vélemény kialakítására és annak szabatos megfogalmazására.
 
A választott munkaforma: szerepjáték – egyéni és csoportmunka
 
 
 
 
 
 
1.óra:
 
Ráhangolódás: 5 perc
Tanári közlés:
1526. augusztus 29-én a mohácsi csatában a Magyar Királyság súlyos vereséget szenvedett az Oszmán Birodalom seregeitől. Ki kell derítenünk, milyen tényezők, okok vezettek a tragédia bekövetkeztéhez, kit/kiket és milyen mértékben terhel felelősség abban.
 
Korábbi tudásotok felidézése céljából ötletbörzével vegyük sorra azokat a csatavesztéshez vezető okokat, amelyeket fel tudtok idézni (pl. nagy túlerő, külső segítség hiánya, rossz hadvezetés stb.)
Az előzetes tudást célszerű csomagolópapírra, fóliára vagy a táblára rögzíteni.
 
A munkamenet fázisait ismertessük diákjainkkal:
a.) Az osztály létszámához mérten alakítsunk 4-8 csoportot. Egy csoport létszáma ideális esetben 5-6 fő. Ha nagy létszámú osztállyal dolgozunk, minden részfeladatot két csoport végez párhuzamosan.
b.) Első lépésként négy (vagy kétszer négy) szekcióban részterületenként vizsgálják meg a kérdést. (A./ B./ C./ nyomtatható feladatlapok a diákoknak)
c.) Az elemzés elvégzése után, felvértezve az eredményekkel, a szekciók tagjai új csoportokat alkotnak képzeletbeli vizsgáló bizottságokként, melyekben minden korábbi szekció képviselteti magát, s amely maga elé idézi a kor szereplőinek képviselőit, és kérdéseivel törekszik a felelősség tisztázására, mérlegelve a körülményeket. A négy féle megközelítésből levont tanulságok alapján az eljárás végén pedig összefoglaló jelentést készít az eredményről
 ( D./ nyomtatható feladatlap a diákoknak).
d.) A csoportban végzett munkájukra értékelő lap kitöltésével és önálló esszé megírásával reflektálnak, melyben egyéni álláspontjukat fogalmazzák meg.( E./ nyomtatható feladatlap a diákoknak)
 
Jelentésteremtés:
1. lépés: 2 perc
Négy (vagy kétszer négy) szekciót állítunk föl, mely különböző részkérdések megvitatásával foglalkoznak.
 
1.) Külpolitikai előzmények és körülmények vizsgálatára felállított részbizottság
2.) A belpolitikai előzmények és körülmények vizsgálatára felállított részbizottság
3.) A hadászat kérdéseit vizsgáló részbizottság
4.) A személyes felelősség kérdéseit vizsgáló részbizottság
 
2. lépés: 3 perc
Tanári útmutató: Meg kell neveznünk a szerepeket és az osztály tagjainak választaniuk kell ezekből. Szerencsés, ha a szerepek kiválasztásánál a diákok maguk is közreműködnek. Egy-egy szekcióba az osztály/csoport létszámától függően arányosan kerüljenek a diákok (legalább 5-6). A csoportalakításnál lehetséges módszer, ha 1-6-ig sorszámot húznak a diákok, ez a második csoportalakításnál is segítségünkre lesz.(Még jobb, ha a sorszámról az is leolvasható, melyik szekció tagja lesz a tanuló: pl. I./1, I/2, I/3, I/4, stb.)
Lehetséges szerepek: levezető elnök, jegyzőkönyv-vezető, szakértők
Szakértői szerepjavaslatok (a szerepleírásokat írásban odaadjuk a csoportoknak)
 
 
A./ Diákoknak nyomtatható feladatlapok - szereplehetőségek
 
1.) Külpolitikai előzmények és körülmények vizsgálatára felállított részbizottság
Szakterületek:a.) európai ügyek:
                            - a Német-Római Császárság bel- és külpolitikai szakértője
     - a Habsburg-Valois párharc szakértője
b.) török ügyek:
       -az Oszmán Birodalom belpolitikai szakértője
       - a török hódítások, külügy szakértője
c.) magyar külügy:
        - a dinasztikus kapcsolatok szakértője
        - a török kapcsolatok szakértője
 
2.) A belpolitikai előzmények és körülmények vizsgálatára felállított részbizottság
Szakterületek: a.) udvari ügyek szakértője
                        b.) -gazdasági szakértő
                        c.) védelmi ügyek szakértője
 
3.) A hadászat kérdéseit vizsgáló részbizottság
Szakterületek: a.) európai és magyar hadügyi szakértők
                        b.) török katonai szakértők
                        c.) a török hadjáratok szakértői: - 1521-25.
                                                                           - 1526.
                                                                           - a mohácsi csata
 
4.) A személyes felelősség kérdéseit vizsgáló részbizottság
Képviselők: -II.Lajos király – vádlója
 - védője
                    -Tomori Pál – vádlója
                                        - védője
                    -Szapolyai János – vádlója
                                               - védője
 
 
3. lépés: 25 perc
Tanári útmutató: A források, megközelítési szempontok kiadása, részfeladatok elolvasása (egyéni munka), beszámolók a csoporton belül (csoportmunka). A szakértői beszámolók a levezető elnök felkérésére történnek, a többiek készítsenek rövid jegyzetet az elhangzottakról a füzetükbe, ill. kérdésekkel, hozzászólásokkal vegyenek részt aktívan a munkában. A források olvasása kb. 5 perc, a csoporton belüli beszámolók kb. 20 perc. A feladatra adott idő elteltét a tanár jelzi a diákoknak. A mellékelt forrásokat is a feladattal együtt odaadjuk a diákoknak (a források a szakértői csoportok szerint jelölve és csoportosítva vannak).
 
B./ Diákoknak nyomtatható feladatlapok – részbizottságok vizsgálandó kérdései:
 
1.) Külpolitikai előzmények és körülmények vizsgálatára felállított részbizottság:
 
a.) Európai ügyek szakértői:
A kiadott források, a történelmi atlasz és a tankönyv egyetemes történeti fejezetének fölhasználásával vázolják, mik a jelentősebb konfliktusok, új jelenségek Európában a XVI. század első felében.
Mérjék föl a szövetségkötés és a külső segítség lehetőségeit egy oszmán-török támadás esetére.
 
b.) Az Oszmán Birodalom ügyeinek szakértői:
A kiadott források, a történelmi atlasz és a tankönyv egyetemes történeti fejezetének fölhasználásával vázolják, a birodalom belső jellemzőit (gazdaság, társadalom, államszervezet),
 Mutassák be, kik követik egymást a szultáni hatalomban, milyen hódításokkal tudják növelni a korszakban birodalmat.
A hódítások hogyan hatnak a terület nagyságára, a népességre és a bevételekre.
Próbálják meg bemutatni, az1526-os magyarországi hadjárat külpolitikai előzményeit török részről.
 
c.) A Magyar Királyság külügyi szakértői:
Idézzék föl korábbi tanulmányaikból, milyen külpolitikai kapcsolatokat örökölt és tartott fent a Jagelló-kori ország (európai országok, dinasztiák, törökök).
A kiadott források fölhasználásával vegyék számba II. Lajos udvarának külpolitikai lépéseit és értékeljék az 1520-as török békeajánlat magyar fogadtatását.
 
2.) A belpolitikai előzmények és körülmények vizsgálatára felállított részbizottság:
A kiadott források, a történelmi atlasz és a tankönyv fölhasználásával vázolják, milyen előzmények nehezítik a védelem hatékony megszervezését, ill. fenntartását.
a.) Mutassák be a központi hatalom helyzetét, nehézségeit, céljait és lehetőségeit.
b.) Mérjék föl, milyen gazdasági helyzet jellemezte a korabeli Magyarországot.
c.)Sorolják fel a törökellenes védelem érdekében tett katonai lépéseket és az ezzel kapcsolatos nehézségeket.
 
3.) A hadászat kérdéseit vizsgáló részbizottság:
a.) Az európai és magyar hadügyi szakértők:
A kiadott források és a tankönyv fölhasználásával derítsék ki, mik a fő jellemzői a magyar hadászatnak (a hadszervezet összetétele, jellemző fegyvernemek, harcmodor).
b.) A török katonai szakértők:
A kiadott források és a tankönyv fölhasználásával derítsék ki, mik a fő jellemzői a török hadászatnak (a hadszervezet összetétele, jellemző fegyvernemek, harcmodor).
c. ) A török hadjáratok szakértői
Mutassák be az 1521. évi török hadjáratot, annak jelentőségét és következményeit.
A kiadott források, a történelmi atlasz és a tankönyv segítségével katonai/hadászati megközelítésből mutassák be az 1526. augusztus 29-én Mohácsnál lezajlott ütközetet. Térjenek ki a seregek létszámára, összetételére, a táborhelyre (esetleg földrajzi, időjárási körülményekre), az előcsatákra, a felállított hadrendre, a hadvezetésre. A térképvázlat és a leírások segítségével tegyenek kísérletet a csata rekonstruálására. Mérlegeljék a veszteségeket.
 
4.) A személyes felelősség kérdéseit vizsgáló részbizottság:
„Kit/kiket, milyen mértékben terhel személyes felelősség a katasztrófáért?”
A tagok közül legyen egy-egy, aki inkább a vizsgálandó személyek védelmét, és egy-egy, aki inkább a velük szemben fölmerülő vádakat képviseli.
Keressék a választ a következőkre:
- Mi volt a jogkörük, ill. hatáskörük?
- Mit tettek a védelem érdekében, a katasztrófa elhárításáért?
- Mit mulasztottak el megtenni?
- Mennyiben tartják alkalmasnak az illetőt a betöltött feladatra?
- A kortársakkal milyen volt a viszonyuk? (Ez befolyásolta-e tetteiket?)
A vizsgálat alá vont személyek:
a.) II. Lajos
b.) Tomori Pál
c.) Szapolyai János
 
 
A diákok részfeladatai:
A diákok részfeladatai
Lehetséges következtetések/megoldások:
1.) Külpolitikai előzmények és körülmények vizsgálatára felállított részbizottság:
 
a.) Európai ügyek szakértői:
A kiadott források, a történelmi atlasz és a tankönyv egyetemes történeti fejezetének fölhasználásával vázolják, mik a jelentősebb konfliktusok, új jelenségek Európában a XVI. század első felében.
Mérjék föl a szövetségkötés és a külső segítség lehetőségeit egy oszmán-török támadás esetére.
Németországban Luther 1517-es fellépésével kezdetét veszi a reformáció, mely vallásháborúhoz vezet, ill. a reformáció népi irányzata eszmei hátteréül szolgál a parasztháborúnak, mely éppen a mohácsi ütközetet megelőző két évben (1524-25) zajlik. Ezek a konfliktusok valószínűleg nagymértékben lekötik a német birodalom figyelmét és erejét, így jelentékeny segítséget nem lehet várni tőlük, bár a birodalmi gyűlés tárgyalja a segítség lehetőségeit.
Ezzel párhuzamosan zajlik a Habsburg-Valois párharc. Az 1525-ben a páviai csatában elszenvedett vereség következtében a Francia Királyság (Valois I.Ferenc) Habsburg-ellenes szövetséget alakít. Az 1526-os cognaci ligába bevon több itáliai államot és az Oszmán Birodalmat is. Ennek következtében a liga keresztény államai nehezen mozgósíthatók egy törökellenes fellépésre.
Lengyelországnak éppen az 1520-as évek elejére sikerült békével lezárnia a törökökkel vívott konfliktusát, így számukra nagy kockázatot jelentett volna a segítségnyújtás a török ellen, ami a béke felrúgását jelentette volna.
A Jagelló-dinasztia tagjaként II.Lajos egyben cseh király is, így jó a kapcsolat Csehországgal és várható is a segítség.
1.) Külpolitikai előzmények és körülmények vizsgálatára felállított részbizottság
 
b.) Az Oszmán Birodalom ügyeinek szakértői:
A kiadott források, a történelmi atlasz és a tankönyv egyetemes történeti fejezetének fölhasználásával vázolják, a birodalom belső jellemzőit (gazdaság, társadalom, államszervezet), mutassák be, kik követik egymást a szultáni hatalomban, milyen hódításokkal tudják növelni a korszakban birodalmat, ez hogyan hat a terület nagyságára, a népességre és a bevételekre.
 
 
 
 
Uralkodók: I. Szelim (1512-20),
I. Szulejmán (1520-1566),
Hódítások: Szíria, Egyiptom, Mezopotámia, Rodosz,
Nagyság:1,5 millió négyzetkilométer, 14 millió lakos, kb. 4 millió aranyforint bevétel – többszörösen meghaladja a Magyar Királyság lehetőségeit.
Jellemzők: sajátos katonai társadalom, birtokviszonyok (hász birtok, szolgálati birtok), megszállt területek adóztatása (haradzs, devsirme).
A török katonaság elégedetlensége, háborús elvárásai újabb hódító hadjáratokat várnak el a szultántól.
A magyar-török békék megújításai Mátyás óta, 1520: török békeajánlat az uralkodó váltáskor, melyet a magyar fél nem fogad és nem utasít el
1521: a magyar végvárrendszer elleni hadjáratok (Nándorfehérvár).
1.) Külpolitikai előzmények és körülmények vizsgálatára felállított részbizottság
 
c.) A Magyar Királyság külügyi szakértői:
Idézzék föl korábbi tanulmányaikból, milyen külpolitikai kapcsolatokat örökölt és tartott fent a Jagelló-kori ország (európai országok, dinasztiák, törökök).
A kiadott források fölhasználásával vegyék számba II. Lajos udvarának külpolitikai lépéseit és értékeljék az 1520-as török békeajánlat magyar fogadtatását.
A Jagelló-dinasztia tagjai uralkodnak Csehországban, Magyarországon (II. Lajos), és Lengyelországban.
A Habsburg-Jagelló családi szerződés a Habsburg dinasztia érdekkörébe vonta az országot (házasság: Habsburg Ferdinánd-Jagelló Anna és Jagelló II. Lajos- Habsburg Mária között).
A Mátyás-kori magyar-török békét egészen 1520-ig rendszeresen megújítják királyaink.
Az új szultán (I.Szulejmán) súlyosabb feltételekkel ajánl békét követe révén 1520-ban, amit a Magyar Királyság vonakodik elfogadni, (a követet túszként fogva tarja), mert azt reméli, hogy az ázsiai (Perzsia) zavargások miatt egy későbbi időpontban kedvezőbb feltételeket tud kialkudni.
II. Lajos segítségért fordul: a Német-Római császárhoz (V. Károly) és a német birodalmi gyűléshez, Habsburg Ferdinánd herceghez, az angol (VIII. Henrik) és a francia (I.Ferenc) királyokhoz, a cseh rendekhez, a pápához, Lengyelországhoz (Zsigmond)
Csekély és megkésett segély: német birodalmi gyűléstől, Angliából
Komolyabb segítség a pápától (cseh rendektől)
2.) A belpolitikai előzmények és körülmények vizsgálatára felállított részbizottság
A kiadott források, a történelmi atlasz és a tankönyv fölhasználásával vázolják, milyen előzmények nehezítik a védelem hatékony megszervezését, ill. fenntartását.
 
a.) Mutassák be a kiadott források és a tankönyv fölhasználásával a központi hatalom helyzetét, nehézségeit, céljait és lehetőségeit.
A főurak, bárók csoportjai a maguk érdekében igyekeznek befolyásuk alá vonni a királyt.
Az 1505-ös rákosi végzés jelzi a nemesség egy részének elégedetlenségét az uralkodóval szemben, nem fogadva el annak dinasztikus törekvéseit.
II. Lajos kísérletet tesz a központi hatalom megerősítésére, mely inkább fokozza a belső zavart
A nemesség csak a király személyes példáját és nem parancsait hajlandó követni.
Gyengülő királyi hatalom.
2.) A belpolitikai előzmények és körülmények vizsgálatára felállított részbizottság
A kiadott források, a történelmi atlasz és a tankönyv fölhasználásával vázolják, milyen előzmények nehezítik a védelem hatékony megszervezését, ill. fenntartását.
 
b.) A kiadott források és a tankönyv fölhasználásával mérjék föl milyen gazdasági helyzet jellemezte a korabeli Magyarországot.
A királyi hatalom gyengülésével az udvar a Mátyás-korabeli jövedelmek töredékét tudja beszedni.
A királyi jövedelmek egy részét a főurak maguk számára hajtják be.
A védelem megszervezéséhez hiányzó pénzeket az udvar az egyház megadóztatásával kívánja pótolni.
2.) A belpolitikai előzmények és körülmények vizsgálatára felállított részbizottság
A kiadott források, a történelmi atlasz és a tankönyv fölhasználásával vázolják, milyen előzmények nehezítik a védelem hatékony megszervezését, ill. fenntartását.
 
c.) A kiadott források és a tankönyv fölhasználásával sorolják fel a törökellenes védelem érdekében tett katonai lépéseket és az ezzel kapcsolatos nehézségeket.
A Mátyás-kori zsoldoshadsereg fenntartása lehetetlen, így felszámolják.
A Mátyás idején kialakított végvárrendszer fenntartására (javítások, fegyver, felszerelés, katonák fizetése) nincs elég pénz, a boszniai várak többségét a török kis ellenállás után elfoglalja
Nándorfehérvár 1521. évi török ostromakor nem kap külső segítséget.
A király kinevezi kalocsai érsekké és ezzel együtt a déli végek parancsnokává Tomori Pált
Az 1514-es parasztháború után a nemesség vonakodik népfelkelést hirdetni, a parasztok kezébe fegyvert adni.
3.) A hadászat kérdéseit vizsgáló részbizottság
 
a.) Az európai és magyar hadügyi szakértők:
A kiadott források és a tankönyv fölhasználásával derítsék ki, mik a fő jellemzői a magyar hadászatnak ( a hadszervezet összetétele, jellemző fegyvernemek, harcmodor).
Európa: lovagkor vége (1525. Pávia), zsoldoshadak elterjedése, lőfegyverek lassú terjedése.
Magyar hadszervezet (3 pilléres): nemesi bandériumok, nemesi felkelés, telekkatonaság, amit néha kis létszámú zsoldos csapatok egészítenek ki.
Jellemző fegyvernemek: páncélos lovasság, gyalogság, gyenge tüzérség.
 
3.) A hadászat kérdéseit vizsgáló részbizottság
 
b.) A török katonai szakértők:
A kiadott források és a tankönyv fölhasználásával derítsék ki, mik a fő jellemzői a török hadászatnak ( a hadszervezet összetétele, jellemző fegyvernemek, harcmodor).
A török hadsereg legnagyobb harcértékű részei: janicsárok (nehézfegyverzetű gyalogság), szpáhik (könnyűlovasság), topcsik (tüzérség)
Két nagyobb sereg. ruméliai, anatóliai hadsereg
Hadjáratok idején kiegészülnek nagy létszámú irreguláris hadakkal,
Jellemző: a hadjáratok tudatos előkészítése, ütközetben a fegyvernemek összehangolása/
 
3.) A hadászat kérdéseit vizsgáló részbizottság
 
c.) A török hadjáratok szakértői
Mutassák be az 1521. évi török hadjáratot, annak jelentőségét és következményeit.
A kiadott források, a történelmi atlasz és a tankönyv segítségével katonai/hadászati megközelítésből mutassák be az 1526. augusztus 29-én Mohácsnál lezajlott ütközetet. Térjenek ki a seregek létszámára, összetételére, a táborhelyre (esetleg földrajzi, időjárási körülményekre), az előcsatákra, a felállított hadrendre, a hadvezetésre. A térképvázlat és a leírások segítségével tegyenek kísérletet a csata rekonstruálására. Mérlegeljék a veszteségeket.
Az 1521-es hadjárat a magyar végvárrendszer középső szakaszát, a Szerémséget védő várakat vette célba: török kézre kerül Szabács, Zimony, Nándorfehérvár, mely a déli végvárrendszer kulcsa. Birtoklásával szabad az út a Dunán az ország belseje felé.
A Száva vonaláig az Oszmán Birodalom uralja a térséget, de ellenőrzi, zaklatja a Szávától Északra húzódó szerémségi területeket is.
A magyar hadak késve indulnak délre, kevesen és lassan csatlakoznak a király seregéhez.
Tomori kísérletet tesz a török feltartóztatására: Eszéknél (de a török már átkelt a Dráván), majd a Karasica (Krassó patak) mocsarainál (innen a király rendeli vissza, hogy egyesüljön a fősereggel Mohácsnál).
A mohácsi táborhely Sátorhelytől délre a síkságon.
Időjárás: rendkívül esős nyár (a csatát követő éjjel is vihar) – megáradt folyók, patakok.
Előcsaták. Többnyire magyar sikerek.
Hadvezetés: bizonytalanság, tapasztalt katonai vezető hiánya – végül Szapolyai György és Tomori Pál.
Hadrend: szélese széthúzott vonal (átkerülő hadművelet elhárítására),
középen a nehézlovasság, két szárnyon könnyűlovasság, gyalogosok a második hadrendben középen nehézlovasság (köztük a király) – inkább védekező felállás.
Létszám:kb. 25 ezer fős sereg.
A török hadak elfoglalják Péterváradot, átkelnek a Dráván (Eszék) – jól megszervezett ellátás, előkészítés (pl. utak, hidak építése).
A magyar seregtől Délre, a környező magaslatokon túl van a táborhely.
Hadrend: elöl a gyalogság és a tüzérség (ágyúk), a jobbszárnyon a ruméliai, a balszárnyon az anatóliai lovasság, a második hadrendben középen a szultáni janicsár és szpáhi ezredek.
Létszám: változó becslések, kb. 100-120 ezer fős sereg (300 ezer?).
Csata: első magyar hadrend előrenyomul, ágyútűzbe kerül, ruméliai hadtest visszavonul, megérkezik középen a szultáni fősereg, a magyar balszárny kitart, de a második magyar hadrend nehézlovasságát megfutamítják a török hadak (janicsárok tűzereje).
Időtartama: délután 4-től sötétedésig, felhőszakadásig (másfél- 4 óra hosszat)
Veszteség: a lovasság közel fele (4-5 ezer) a gyalogság közel háromnegyede (9-10 ezer).
A király, a fővezérek, főurak, főpapok.
4.) A személyes felelősség kérdéseit vizsgáló részbizottság
„Kit/kiket, milyen mértékben terhel személyes felelősség a katasztrófáért?”
A tagok közül legyen egy-egy, aki inkább a vizsgálandó személyek védelmét, és egy-egy, aki inkább a velük szemben fölmerülő vádakat képviseli.
Keressék a választ a következőkre:
- Mi volt a jogkörük, ill. hatáskörük?
- Mit tettek a védelem érdekében, a katasztrófa elhárításáért?
- Mit mulasztottak megtenni?
- Mennyiben tartják alkalmasnak a betöltött feladatra?
- Milyen volt a kortársakkal a viszonyuk? (ez befolyásolta-e tetteiket?)
 
a.) II. Lajos király
Jagelló II. Lajos, Magyarország és Csehország királya – fiatalon kerül trónra (10 éves), üres kincstárat, gyenge királyi hatalmat örököl.
Kiszolgáltatott a főúri érdekcsoportoknak, melyek befolyásolására törekednek.
Személyisége nem túl határozott és erélyes.
Felesége révén rokonságba kerül a Habsburgokkal.
Kísérlete a királyi hatalom erősítésére nem hoz eredményt.
A védelem érdekében:
- segélykérő leveleket küld az európai keresztény udvarokba,
- pápai engedéllyel az egyház megadóztatásával próbál pénzt előteremteni a katonai kiadásokra,
- kinevezi Tomori Pált kalocsai érsekké és a déli végek kapitányának.
Nem mozgósít időben.
Nem ad egyértelmű utasításokat.
Nem indul el időben a tolnai táborhelyre.
Nem várja be az úton lévő segédcsapatokat
Tapasztalatlan, befolyásolható, de a hadjárat során személyes bátorságát bizonyító, a törökellenes védelmet összefogó és szervező erélyes vezetőnek nem alkalmas.
4.) A személyes felelősség kérdéseit vizsgáló részbizottság
„Kit/kiket, milyen mértékben terhel személyes felelősség a katasztrófáért?”
A tagok közül legyen egy-egy, aki inkább a vizsgálandó személyek védelmét, és egy-egy, aki inkább a velük szemben fölmerülő vádakat képviseli.
Keressék a választ a következőkre:
- Mi volt a jogkörük, ill. hatáskörük?
- Mit tettek a védelem érdekében, a katasztrófa elhárításáért?
- Mit mulasztottak megtenni?
- Mennyiben tartják alkalmasnak a betöltött feladatra?
- Milyen volt a kortársakkal a viszonyuk? (ez befolyásolta-e tetteiket?)
 
b.) Tomori Pál
Tomori Pál: katonai pálya után ferences szerzetes lesz.
Csak pápai utasításra fogadja el a kalocsai érseki rangot és vele a déli védelem vezetését.
Békepárti, ha lehet, elkerülné a törökkel való megütközést.
Vagyonából (érseki) erőn felül áldoz a végvári védelemre, több kísérletet tesz a király és a királyi tanács felrázására, időben figyelmeztet a török támadás veszélyére.
Saját seregével igyekszik segítséget nyújtani a török hadjárat során megtámadott végváraknak, hadmozdulataival megakadályozni, lassítani a török előrenyomulást.
Levelekben sürgeti a királyt pénz, fegyver és katona küldésére.
Királyi parancsra csatlakozik a mohácsi fősereghez, tiltakozása (alkalmatlanságára hivatkozik) ellenére kénytelen elvállalni a fővezérséget (Szapolyai Györggyel). Maga is támogatja a megütközést Mohácsnál a törökkel.
Széles, védekező arcvonalat állít föl (erre alkalmasabb a magyar had), de váratlan fordulat következtében a sereg támadásba kezd.
A király helyét a második hadrendben jelöli ki (túl veszélyes, de a nemesek elvárták a személyes jelenlétet), igyekszik csata közben megszervezni a király kimenekítését.
Az udvar főurai nem tartották maguk közül valónak: (az ország védelme fontosabb, mint az egyéni érdek, a gondjaira bízott vagyon a gondjaira bízott feladatra költendő), gúnyneve: „a cseri barát”.
4.) A személyes felelősség kérdéseit vizsgáló részbizottság
„Kit/kiket, milyen mértékben terhel személyes felelősség a katasztrófáért?”
A tagok közül legyen egy-egy, aki inkább a vizsgálandó személyek védelmét, és egy-egy, aki inkább a velük szemben fölmerülő vádakat képviseli.
Keressék a választ a következőkre:
- Mi volt a jogkörük, ill. hatáskörük?
- Mit tettek a védelem érdekében, a katasztrófa elhárításáért?
- Mit mulasztottak megtenni?
- Mennyiben tartják alkalmasnak a betöltött feladatra?
- Milyen volt a kortársakkal a viszonyuk? (ez befolyásolta-e tetteiket?)
 
c.) Szapolyai János
Szapolyai János erdélyi vajda, akit a középnemesség jelentős része támogat – 1505. rákosi végzés.
Szerepe volt korábban (1514) a Dózsa-féle parasztháború végső leverésében (Temesvár), Dózsa kegyetlen kivégzésében.
A kortársak egy része már a csata előtt a törökkel való paktálással vádolja, de nincs rá bizonyíték.
Ellentmondó királyi parancsokat kap:
1.) havasalföldi csapatokkal együtt mélyen nyomuljon be török területre, így kényszerítve a törököt a hadjárat feladására, és a védekezésre, visszavonulásra, (késő, nincs realitása)
2.) csatlakozzon a fősereghez
Lépései: összegyűjti az erdélyi hadakat, elindul és eljut a Tisza vonaláig (kb. Szeged magassága).
Nem kezdeményez a királynál katonai tapasztalatai szerint jobb döntést (ő lenne a fővezér, ha jelen lenne).
Nem siet egyik utasítást sem végrehajtani (az elsőt megkésettnek tartja, a másodikról lekésik.)
Nem vesz részt a mohácsi csatában.
Alkalmassága nem nagyon derül ki, gyors, határozott döntést nem tud hozni.
 
 
4. lépés: 10 perc
Tanári útmutató: A szekciók törekedjenek egy közös álláspont, következtetés kialakítására, melyet a továbbiakban képviselnek. Törekedjenek arra, hogy a részterületek arányosan (lényeges és kevésbé lényeges körülmény, ok megkülönböztetésével) legyenek képviselve az összegzésben.(Természetesen – akárcsak a mai Alkotmánybíróság esetében – lehetőség van különvélemény megfogalmazására is a közös álláspont mellett.) Az érvelést és az esetleges vitát a levezető elnök koordinálja. Álláspontjukat jegyezzék le röviden a füzetükbe is. Ezt írásban is odaadhatjuk a csoportoknak:
 
C./ Diákoknak nyomtatható feladat – beszámoló, közös álláspont
 
Alakítsanak ki közös álláspontot, a forrásokból levont következtetések alapján.
Törekedjenek arra, hogy a részterületek arányosan legyenek képviselve az összegzésben!
Lényeges megállapításaikat írásban is rögzítsétek, hiszen ezt képviselik majd az új csoportokban.
A vitában a levezető elnök adja meg a szót.
 
2. óra
 
5. lépés: 17-20 perc
Új csoportok kialakítása
Tanári útmutató: A létszámtól függően 2-3-4 vegyes csoportot alakítsanak (egy csoportban 8-10 főnél többen lehetőleg ne legyenek). Minden csoportban mind a négy szekció képviseltesse magát. Pl. Minden alapcsoport 1-es, 2-es számú tagja alkot egy új csoportot, a 3-as,4-es számúak a második új csoportot stb. (1-2 perc)
 
Munkamenet:
1. A hozott ismeretek megosztása az új csoporttal
Pl. Tollak középre technikával: A munka során, aki megszólal, beteszi középre a tollát, amíg mindenkinek nincs középen a tolla, addig a már megszólaltak nem szólhatnak újra.
Pl. A pletykajáték mintájára a tanár közreműködésével ki lehet hangosítani az egyes csoportok munkáját, érvelését. A tanár hangjelzéssel (pl. tapssal) jelt ad az 1. sz. csoportnak, hogy hangosan folytassák érvelésüket, a többiek addig őket hallgatják, majd újabb tapssal a következő csoport kerül sorra.(Ez ne legyen hosszabb, mint a feladatra szánt idő negyede, pl. 15 percből 3-4 perc)
Keressenek választ a következő kérdésekre: (15 perc)
 
D./ Diákoknak nyomtatható feladat – összegző jelentés
-       Készítsenek rangsort arról, hogy önök szerint milyen belső okok játszottak szerepet a magyar vereségben! Első helyen szerepeljen a legsúlyosabb ok.
-       Állítsanak össze listát, fontossági sorrendben, milyen külpolitikai okok vezettek a vereséghez!
-       Véleményük szerint összességében melyik három okot tartják döntőnek a vereségben? A választott sorrendet röviden indokolják!
-       Elkerülhető lett volna a vereség? Milyen esetben?
 
Lehetséges vázlat:
Belpolitikai okok
Külpolitikai okok:
1. súlyos pénzhiány
1 a támadó Oszmán birodalom jelentős fölénye (terület, bevétel, létszám)
2. gyenge királyi hatalom
2. török hadászati fölény
3. udvari pártharcok
3. az ország nem számíthat külpolitikai segítségre
4. korszerűtlen hadsereg
 
5. lassú, ellentmondásos mozgósítás
 
6. személyi alkalmatlanság
 
7. téves katonai döntések
 
 
 
Reflektálás
6. lépés:15-20 perc
Tanári útmutató:
1 A csoport, vagyis a vizsgáló bizottság készítsen faliújságra kitehető méretű összegzést eredményeiről (ez lehet vázlat, pókháló ábra, gondolkodási térkép is) majd tegyék föl a faliújságra vagy a táblára. Vándorló csoportok technikával hasonlítsák össze munkáikat. Ha marad rá idő, a csoportok egymásnak is bemutathatják álláspontjukat.
2 A csoportok rövid értékelő lap segítségével pontozzák saját és a többi csoport munkáját.
 
E./ Diákoknak nyomtatható feladatlap – értékelő lap
 
Értékeljék pontozással a saját és a többi csoport (vizsgáló bizottság) munkáját! Szempontonként max. 5 pontot adhatnak!
Értékelési szempont
Saját csoport
…sz. csoport
….sz. csoport
1.) minden részterületet arányosan figyelembe vettek
 
 
 
2.) logikus, érvekkel alátámasztott álláspontot mutattak be
 
 
 
3.) poszterük áttekinthető, rendezett formájú
 
 
 
 
5 perc
Házi feladat: A vizsgálódási folyamat szubjektív összegzése egy esszében.
Cím: A mohácsi vész – ahogy én látom
A fogalmazás mottójául választani lehet a magyar irodalom két híres Mohács-verséből egyik vagy másik részletet.
A két mottó:
„Nekünk Mohács kell” (Ady Endre)
„”Nemzeti nagylétünk nagy temetője, Mohács!” (Kisfaludy Károly)
(esetleg még: „ Ámde hol olyan erős, kit meg nem dönt sok ezer kar?” (Kisfaludy Károly), vagy: „Nem! Nem az ellenség, önfia vágta sebét.” (Kisfaludy Károly)
 
A feladat teljesítésének szempontjai:
A tanuló képes:
a.) gondolatait logikusan szerkesztett, nyelvileg szabatos fogalmazásban írásban rögzíteni,
b.) a megszerzett ismeretek révén önálló álláspont, vélemény kialakítására,
c.) véleményét érvekkel, tényekkel indokolni.

 


<< vissza