Cikkek, tanulmányok Források Tananyagok, modultervek Tananyagok, modultervek Ajánlók Korábbi számaink tartalma Elérhetőségeink

nyomtatás

Dörnyei Krisztina

A pécsi bányászat hatásai a város fejlődésére a 19-20.század elején a dualizmus korában.
 
Modulterv a gimnáziumok 11.évfolyama számára
min.4 óra + tanórán kívüli feladatok
 
Tartalmi célok
·         Az ipari forradalomról és hatásáról, különös tekintettel az életmódváltozásra gyakorolt hatásáról tanultak felidézése, elmélyítése
·         A polgárosodó Magyarország gazdasági eredményei és társadalmi változásai (kibontakozó ipar, közlekedés, városiasodás)
·         A pécsi bányászat rövid története
·         A pécsi bányászat hatásának helytörténeti szempontból történő feldolgozása
·         Életmód bányászkolóniákon
 
 Módszertani célok
·         Képességek fejlesztése (tér, idő, írott és képi dokumentumok, számszerű adatok kezelése, komplex értékelési feladatok megoldása)
·         Adott feladatok megoldása együttműködő kiscsoportok önálló és párhuzamos munkája során
·         Differenciált képességfejlesztés
·         Szociális tanulás a tények, összefüggések megértése során.
·         Kooperatív tanulási technikák fejlesztése
·         Motiváció az önálló részfeladatok sikeres megoldása által
·         A projekt módszer gyakorlása
 
Tartalmi követelmények
  • A tanulónak el kel sajátítania a különböző fajtájú elsődleges és másodlagos források kezelésének alapszabályait.
  • A tanulónak ismernie kell a tudományos adatgyűjtés elemeit.
  • A tanulónak képesnek kell lennie a történelmi-társadalmi jelenségek összetett ok-okozati viszonyainak értelmezésére
  • A kifejezőkészség fejlesztése, a történelem és a társtudományok legfontosabb fogalmainak és szakkifejezéseinek szakszerű alkalmazása.
  • A diákoknak fel kell ismerniük a történelmi tér változásait, a múlt városformáló hatását.
  • A tanulónak tanulmányoznia kell a környezetünkben fellelhető, velünk élő történelem emlékeit
Tanulási készségek fejlesztési követelményei:
  • A tanulónak aktívan részt kell vennie az ismeretszerzésben, a tanulási folyamatban.
  • A tanuló működjön együtt csoporttársaival, segítse a munka hatékonyságát.
  • Legyen képes a különböző források értelmezésére, lényegkiemelésre.
  • Legyen képes az adott jelenségek, azok hatásának, összefüggéseinek felfedezésére és megértésére.
  • Legyen képes a feldolgozott témához társai számára is érthető szemléltető anyagot készíteni.
  • A tanuló legyen képes a feldolgozott anyagot lényegre törően és érthetően társainak prezentálni.
  • Tudjon a megszerzett ismeretek birtokában saját véleményt kialakítani, érvelni, kulturált vitában nézeteit megvédeni, illetve másokat meggyőzni.
1.óra
 
Ráhangolódás, csoportszervezés, feladatok meghatározása
 
A téma feldolgozását vagy a Polgárosodás és a modernizáció kora Magyarországon (1849-1914) című fejezettnél, vagy az év végi ismétlésnél tartom a legcélravezetőbbnek.
Amennyiben a magyar történelem tanítása során éppen a Polgárosodás és a modernizáció kora Magyarországon (1849-1914) fejezetnél tartunk, akkor integrálhatjuk az anyagot a tankönyvi részekkel (Száray Miklós:Történelem III. középiskolák, 11. évf.:246-255.)
 
Választhatjuk a téma feldolgozását év végi ismétlésként is, a szabadon felhasználható órakeret terhére, honismereti kirándulással, múzeumlátogatással egybekötve is.
A téma fontosságát igazolja, hogy a részletes érettségi követelmények között szerepel a Polgári átalakulás, nemzetállamok és az imperializmus kora témakör  6.4 pontja alatt az Ipari forradalom és következményei, valamint a Polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon témakör 7.6 témája a Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában, ill. 7.7. Az életmód változásai a századfordulón.
 Néhány kérdéssel illetve forrás felidézésével fel lehet frissíteni az ipari forradalomról tanultakat, pl.: Mely országokban jött először létre? Mely iparágakat érintette elsősorban? Milyen gazdasági hatása volt? Milyen társadalmi változásokat generált az ipar/bizonyos iparágak rohamos fejlődése? Hogyan hatott ez a változás a városlakókra? Hogyan változott az emberek életmódja? (Száray Miklós:Történelem III. középiskolák, 11. évf. 54-61.old. különös tekintettel a bányászatra, közlekedésre és városiasodásra utaló forrásokra)
 
Ezután áttérhetünk a dualizmus kori Magyarország általános gazdasági helyzetének, fejlődésének tárgyalására, a bányászat, közlekedés, életmód hangsúlyozásával (Száray Miklós:Történelem III. középiskolák, 11. évf.:246-255. Különösen jól alkalmazhatóak a bányászattal kapcsolatos grafikon a 252. oldalon és a 253.oldalon lévő táblázat.)
 
Ennyi bevezetés után térjünk át a szűkített, pécsi diákok számára akár kézzelfogható, A pécsi bányászat hatásai a város fejlődésére a 19-20.század elején a dualizmus korában című téma felvezetésére, a projekt előkészítésére.
A projekt főértéke, hogy önálló és csoportos tapasztalás, ismeretszerzés során, aktív tanulással érnek el a tanulók konkrét eredményeket. Az ismeretelsajátítás mellett ugyanolyan fontos maga a munkafolyamat, a szerzett tapasztalatok, élmények, szellemi és érzelmi hatása.[1]
 
Az első feladat a téma kiválasztása, lehetőleg a tanulók javaslatait figyelembe véve, melyek közül a tanulók érdeklődésüknek megfelelően választanak, így jönnek létre az együttműködő kiscsoportok. A következő lépésben a projekt megtervezése folyik, egymással kommunikálva kristályosodik ki a végleges feladat, és hogy ki mit végez. A megvalósítási fázisban a tanulói önállóságon van a hangsúly, de a tanár mindig ott van a háttérben és segít, ha kell. Fontos a megvalósítandó feladat dokumentációjának elkészítése is.
 
Eleinte gondot okozhat az előzetesen meghatározott határidők betartása, de az időbeosztást is meg kell tanulni. Mindig tartalék idővel kell tervezni, mert közbe jöhet valamilyen nem várt esemény, adat, melyek szintén utána kell nézni. Ezért fontos a csoporton belüli időmérő/időfelelős szerepe.
 
Az elkészült projektet be kell mutatni, hiszen mindenki büszke az elvégzett munkájára, várja a közösség visszajelzését. A prezentáció során ismét olyan készségeket is fejlesztünk, melyek fontossága és hasznossága független a történelmi tartalomtól. A kutatási eredményeket rendszerezni kell, megfelelő logikai sorrendbe kell fűzni őket, és nem utolsó sorban a többiek számára is érdekesen, a lényeget kiemelve kell bemutatni, hogy mire is jutottak a projekt kidolgozása közben.
 
A tanár számára fontos és nehéz feladat a projektmunka értékelése, hiszen nem csak az elkészült mű tartalmára kell figyelnie, hanem az egész alkotó folyamatra, ki mennyire vette ki részét a munkából, sikerült-e elmélyedni a feladatban, valóban a lényeget emelték ki a bemutatás során.[2]
 
Minden fáradság ellenére megéri a projektmunka mind a diákok, mind a tanár szemszögéből nézve. A diákok önálló kutatómunkát végeznek, még a gyengébb tanulók is hozzá tudnak tenni a csoport eredményéhez, segíti a közös felelősség kialakítását, és a jól végzett munka fölötti öröm is közös. A tanár számára pedig felemelő érzés, hogy tanítványai képesek önállóan, minimális tanári segítséggel, de egymással együttműködve, közösen megbirkózni a feladattal, újszerű eredményre jutni, majd ezt a többieknek számára is érdekfeszítően előadni.
 
Esetünkben a következő csoportok létrehozását javaslom:
  1. A pécsi szénbányászat rövid áttekintése
  2. A népesség alakulása, esetleges bevándorlás
  3. Életmód a bányászkolóniákon
  4. A településszerkezet változásai
  5. Jellegzetes műemlékek, épületek, lakónegyedek
2. óra.
 
A feladatok konkretizálása, a szöveges, képes források értelmezése
 
A csoportok első feladata a témájukkal kapcsolatos lehetséges anyagok minél szélesebb körű gyűjtése, hogy azután minél több oldalról lehessen azokat megvizsgálni.
Kiindulási pontnak Pilkhoffer Mónika: A bányászat hatásai Pécsett a 20.század első felében, különös tekintettel az épített környezet alakulására című tanulmányt javaslom, minden csoport számára.
 
1.csoport: A pécsi szénbányászat rövid áttekintése
Feladatok:
·         Milyen szerepet játszott a Dunagőzhajózási Társaság a pécsi bányászat fejlesztésében?
·         Ábrázolja grafikonon a széntermelési adatokat!
 
Széntermelés
A társasági bányák kőszéntermelése fennállásuk óta kitett:
év                                métermázsa
1853                           22,628
1859                           1,021,616
1865                           2,037,112
1877                           3,664,751
1878                           4,084,226
1883                           4,488,637
1888                           3,536,721
1893                           4,868629
1895                           5,835457
1896                           6,146,403
1900                           7,331,425
1901                           7,386839
1902                           6,077,351
1903                           6,082,731
1904                           6,083243
1905                           5,081668
1906                            6,366,073
 
Az I. Cs. Kir. Szab. Dunagőzhajózási Társaság Pécs melletti kőszénbányái. Az 1907. évi pécsi országos kiállítás alkalmából a kiállítás látogatóinak ajánlja a Társaság. Pécs, 1907. 14.o.
 
  • Milyen következtetéseket lehet levonni a termelési adatok változásából?
  • Milyen fejlesztéseket hajtottak végre Jaroslav Ji?ínský vezetése alatt?
 
További irodalom:
Huszár Zoltán: Az Első cs. kir. szab.  Dunagőzhajózási Társaság szerepe a pécsi    bányászatban és a városfejlődésben a dualizmus időszakában. In: Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Szerk: Fodor Zsuzsa, Veszprém, 1995. 149-159. p..
Huszár Zoltán: A szénbányászat szerepe Pécs város fejlődésében a XIX. század végétől a második világháború kitöréséig. In: Mozaikok Pécs és Baranya gazdaságtörténetéből. Szerk.: Szirtes Gábor és Vargha Dezső. Pannónia Könyvek, Pécs, 2005. 186-206. p.
Huszár Zoltán: Pécs és a  Dunagőzhajózási Társaság . In: Emléklapok a pécsi bányászat történetéből. Különnyomat a Pécsi Szemle 1998-2003. évi számából. Főszerkesztő: Romváry Ferenc. Pécs, 2003. 5-22. p.
Juhász József: A mecseki szénbányászat fejlődési ciklusai. In: Iparosok és bányászok a Mecsekalján. Gazdaságtörténeti tanulmányok. Szerk.: Szirtes Gábor és Vargha Dezső. Pannónia Könyvek, Pécs, 2002. 239-256. p.
Mendly Lajos: Jaroslav Ji?ínský a korszerű pécsi szénbányászat megteremtője. Pécsi Szemle, 2000. tavasz, 48-63.
Mendly Lajos: A szénbányászat fejlődése a Mecsekben a XIX. sz. második felében. In: A Mecsek Egyesület évkönyve a 2003-as egyesületi évről. Pécs, 2004. 55-71. p.
Mendly Lajos: A szénbányászat fejlődése a Mecsekben a XX. sz. első felében. In: A Mecsek Egyesület évkönyve a 2004-es egyesületi évről. Pécs, 2005. 190-209. p.



2. csoport: A népesség alakulása, esetleges bevándorlás
Feladatok:
  • Jelölje térképen, honnan érkeztek a bányászok és ez mennyire hatott Pécs nemzetiségi összetételére!
Év
magy.
ném.
cseh
morva
krajnai
szlovák
horvát
egyéb
Össz.
1875
26
250
60
25
22
82
3
1
469
1885
45
245
80
53
22
22
-
1
468
1895
106
356
66
47
12
12
1
8
608
1905
119
422
44
21
8
-
-
-
614
1915
124
312
19
2
-
-
-
2
459
1. táblázat: A pécsbánytelepi DGT iskola tanulóinak nemzetiség szerinti megoszlása
1875-1915 között[3]
 
Év
Lakosság
magyar
német
Szerb-horvát
egyéb
1784
8.853
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
1869
23.863
n.a.
n.a.
n.a.
n.a.
1880
28.702
21.067
5.252
373
2.010
1890
34.067
25.268
6.508
434
1.855
1900
43.982
33.959
7.717
882
813
1910
49.822
41.628
6.356
813
1025
2. táblázat: Pécs városának népességalakulása és nemzetiségi megosztása[4]
 
·         Készítsen grafikont a népessségi/nemzetiségi adatok alapján.
·         Milyen nyelven folyhatott az oktatás az iskolában?
·         Hogyan beszéltek a bányászok egymással?
·         Milyen előnyökkel és hátrányokkal járt, hogy sok helyről érkeztek a bányászok?
·         Lehet-e asszimilációról beszélni a betelepült bányászok/szakemberek körében?
 
További irodalom:
Szirtes Béla: Emlékek a pécsi bányatelepek hétköznapjaiból. Pécsi Szemle, 1999. tavasz, 62-64. p.
 
3. csoport: Életmód a bányászkolónián
 
Feladatok:
·         A csoport a tagjainak feltétlenül el kell menniük egy bányászkolóniára!
·         Készítsen fotókat a jellegzetes épületekről, majd vesse össze azokat a régi fényképekkel!
·         A szöveg segítségével válaszoljon a következő kérdésekre:
 
„Gyarmatosítás"
Miután mindjárt a bányászat megkezdésénél elégséges állomány elhelyezése a körülfekvő helységekben lehetetlen volt, az idegen munkások elhelyezéséről kellett gondoskodni. Jelenleg két fő telep van, egy a pécsi és egy a szabolcsi bányakerületben; azonfelül 15 kisebb telep az egyes üzemi pontok közvetlen közelében. Ezeken összesen 463 társasági lakóház áll 1594 lakással. Továbbá 4 társasági vendéglő, 3 kenyérsütőház, 4 élelmi raktár, 1 templom, 7 iskolaépület, 1 kioszk, 1 kórház, 2 szükségkórház, 1 kórházi mosókonyha.
 
        Mindegyik lakás konyhakerttel és gazdasági épületekkel van ellátva az eleség elhelyezésére és háziállatok (disznók, kecskék, baromfi stb.) tartására.
        A lakások a munkásoknak mérsékelt bérért adatnak ki; azonfelül háziszükségletökre bizonyos szénilletményt is kapnak ingyen. A társasági lakás kibérlésére nem kényszeríttetnek és a munkások tetszésére van bízva, hogy ezekben vagy magánházakban lakjanak.
        A távolabbi falvakban lakó munkások részére, kik csak pihenőnapokon mehetnek haza, több hálóterem van berendezve.
        A bányaüzemhez tartozó és kezelési czélokra nem szükséges földbirtokok (szőlők, szántóföldek és rétek) a munkásoknak mérsékelt árakon bérbe vannak adva.
        A közrend és biztonságról Pécsbányatelepen Pécs városa gondoskodik, mely egy alkapitányt és több rendőrt tart itt állandóan. A 4 falusi község részére az állam Szabolcson csendőrállomást tart fenn.
        Az egyes üzempontoknál a munkások és felvigyázók használatára több fürdő van berendezve.
        A társaság 28 km. utakat tart fenn.”
 
Az I. Cs. Kir. Szab. Dunagőzhajózási Társaság Pécs melletti kőszénbányái. Az 1907. évi pécsi országos kiállítás alkalmából a kiállítás látogatóinak ajánlja a Társaság. Pécs, 1907. 25-26.o.
 
·         Miért tartozott minden lakáshoz kert, gazdasági épületek/ólak?
·         Miért épült húsfüstölő, kultúrház, kórház, templom egy-egy telepen?
·         Milyen lehetett az élet a legényotthonban?
·         Mennyire volt fontos a DGT számára az ott dolgozók elégedettsége?
·         Rajzoljon le néhány bányászlakás-alaprajzot.
·         Pécsett hol állítanak ki egy bányászlakást ábrázoló műalkotást?
·         Keressen egy idős embert, akinek apja, nagyapja bányász volt és készítsen vele interjút!
 
További irodalom:
 
Huszár Zoltán: Lakásviszonyok a  Dunagőzhajózási Társaság Pécs környéki bányatelepein a XX.század első felében. In: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 39. (1994) Pécs, 1995. 185-195. p.
Huszár Zoltán: Lakásviszonyok a  Dunagőzhajózási Társaság pécsi és korneuburgi kolóniáin (1912-1938). In: Semper movere – mindig mozgásban. Tanulmánykötet a 75 éves Krisztián Béla tiszteletére. FEEFI., Pécs, 2004. 178-196. p.
Pilkhoffer Mónika: Bányászat és építészet Pécsett a 19-20. században. Pannónia Könyvek, Pécs, 2008.
Szirtes Béla: Emlékek a pécsi bányatelepek hétköznapjaiból. Pécsi Szemle, 1999. tavasz, 57-68. p.

4.csoport: Településszerkezet változásai
 
Feladatok:
 
·         A csoport a tagjainak feltétlenül el kell menniük egy bányászkolóniára!
·         Hasonlítsa össze Pécs és környékének egykori és jelenlegi térképeit!
·         Miért pont az adott útvonalon épült meg a DGT vasútvonala?
 
További irodalom:
 
Huszár Zoltán: Az Első cs. kir. szab.  Dunagőzhajózási Társaság szerepe a pécsi    bányászatban és a városfejlődésben a dualizmus időszakában. In: Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Szerk: Fodor Zsuzsa, Veszprém, 1995. 149-159. p..
Huszár Zoltán: A szénbányászat szerepe Pécs város fejlődésében a XIX. század végétől a második világháború kitöréséig. In: Mozaikok Pécs és Baranya gazdaságtörténetéből. Szerk.: Szirtes Gábor és Vargha Dezső. Pannónia Könyvek, Pécs, 2005. 186-206. p.
Pilkhoffer Mónika: Bányászat és építészet Pécsett a 19-20. században. Pannónia Könyvek, Pécs, 2008.
 
5.csoport: Jellegzetes ipari műemlékek, épületek, lakótelepek
 
Feladatok
 
·         A csoport a tagjainak feltétlenül el kell menniük egy bányászkolóniára!
·         Keresse fel a Fehérhegyi víztornyot és rajzolja/fényképezze le!
·         Fényképezze le a Pécs-bányatelepi templomot és kórházat!
·         Fényképezze le a Szent István aknai szállító tornyot és bányaházat!
·         Milyen funkciót lehetne adni az elhagyott épületeknek?
·         Készítsen egykor és ma tablót a felkeresett és lefényképezett műemlékekről!
 
További irodalom:
 
Pilkhoffer Mónika: Bányászat és építészet Pécsett a 19-20. században. Pannónia Könyvek, Pécs, 2008.
Mendly Lajos: 75 éve avatták fel a Szent István–aknát. Pécsi Szemle, 2000. nyár, 74-84. p.
Mendly Lajos: A 150 éves András–akna. In: Mozaikok Pécs és Baranya gazdaságtörténetéből. Szerk.: Szirtes Gábor és Vargha Dezső. Pannónia Könyvek, Pécs, 2005.163-185.p.
 
A feladatok megoldása, a kutatómunka elvégzése csak részben folyik az órán, számítunk az önálló/ kiscsoportos otthoni munkára is.
Jól működnek a csoportokból kiváló és adott feladatra alakuló csoportok, például minden csoportból egy fő megy a bányatelepre, egy másik a Várostörténeti Múzeumba, majd tapasztalataikat, gyűjtött adataikat megosztják a csoportjuk többi tagjával.
 
A Várostörténeti Múzeum kiállításának megtekintése előtt érdemes elgondolkodni azon, mit is találhatunk a kiállításon, ami témánkkal kapcsolatos. Össze lehet írni egy „elváráslistát”, hogy milyen kérdésekre keressük a választ. Milyen dokumentumokat lehet találni a Dunagőzhajózási Társaság Pécsi tevékenységéről? Található-e alkalmazotti névsor, álláshirdetések, ünnepségekről, megnyitókról szóló beszámolók, újságcikkek? Milyen nemzetiségűek voltak a bányászok, honnan jöttek, ha nem magyarok voltak? Milyen végzettségű emberek érkeztek Pécsre dolgozni? Milyen külsőségekben nyilvánult meg az összetartozásuk? Volt-e zászlajuk, egyenruhájuk, indulójuk, kultúrházuk, zenekaruk, kórusuk? Milyen körülmények között éltek, vannak-e kiállított munkaeszközök, esetleg egy lakásbelső, egyéb használati tárgyak? Ha megfogalmaztuk, hogy mire is szeretnénk választ kapni, a kiállításon meg kell próbálni válaszolni a felmerült kérdésekre, problémákra. A bányászlakást bemutató kiállítási részben alapos képet kaphatunk egy bányász család anyagi helyzetéről, megvizsgálhatjuk a korszak jellegzetes berendezési tárgyait, lakáskultúráját. A látottakról jegyzeteket kell készíteni, a tapasztalatokat, véleményeket rögzíteni kell.
Feltétlenül fel kell keresni a Pécsi Bányásztörténeti Alapítványt is, ahol további adatokat, sok történetet és a kutatást tovább vivő ötletet, tanácsot kaphatunk.
 
3. óra
 
A gyűjtött anyagok csoporton belüli összevetése, válogatása A prezentálás előkészítése
 
El kell dönteni, hogy az összegyűjtött és feldolgozott adatok közül, mely adatok illeszthetőek a teljes koncepcióba, melyek azok, amelyek majd bemutatásra kerülnek. Előre meg kell határozni a bemutatás technikáját is, hiszen nem mindegy, milyen formátumú szemléltető anyagot készítsünk menetközben. A PowerPoint-os bemutató előtt ajánlatos mindent kipróbálni, mert kár lenne, ha egy buta technikai baki miatt veszne kárba a munka.    
 
4. óra
Prezentáció, a projekt értékelése
 
A projekt nagyon fontos része, hiszen ekkor válik láthatóvá az a munka, melynek sok részletét nem is az iskolában végezték a tanulók. A bemutatás egyben az értékelés kezdete, melynek fontos része az önértékelés, és egymás munkájának pozitív szemléletű mérése, szükség szerint a produktum pozitív szemléletű mérése, szükség esetén a produktum korrigálása.[5]
Fontos, hogy a csoport azon tagja vállalja a csoport eredményének bemutatását, aki messzemenően azonosulni tudott a feladattal, szinte élményt jelentett számára a közös munka, és örömmel osztja meg tapasztalatait a többiekkel.
 
Mindenegyes prezentáció végén módot kell adni a többi csoportnak is, hogy az elhangzottakkal kapcsolatban esetlegesen felmerülő kérdéseiket megfogalmazzák, vagy kiegészítést fűzzenek az előadáshoz, saját kutatásuk eredményei alapján. Végül értékelni kell a munkát osztályzattal is. Ez különösen nehéz, mert az egész projekt alatt megváltozott a tanár szerepe is, nem irányító, hanem partneri,az együttműködést segítő A tanár folyamatosan figyelemmel kísérte a csoportok munkáját, tehát nem csak a végtermékről tud véleményt alkotni, hanem az egész folyamatról. Fontos, hogy mindig észrevegye a jót, és mindent megdicsérjen, amit csak lehet. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ne fogalmazza meg negatív észrevételeit, hanem inkább a jól végzett munkát emelje ki, az ügyes ötleteket, okos következtetéseket, szép fényképeket, az ügyes prezentációt. A projektek értékelésére fokozottan érvényes, hogy dicsérettel szárnyakat lehet adni a tanulóknak, míg egy erősebbre sikerült kritikával el lehet venni a kedvüket az egész későbbi projekt- és csoportmunkáktól.
Knausz Imre a következő módon fogalmazta meg elvárásait a projekt értékelésével kapcsolatban: „Az értékelésnek egy hármas szempontrendszert kell követnie.
  • Értékelni kell a munkát a produktum szempontjából: mennyire volt eredményes a munka annak a szükségletnek a kielégítése szempontjából, amelyre szerveződött. Mennyire volt elégedett a közönség?
  • Értékelni kell a munkát a tanulás szempontjából: milyen tanulási folyamatok zajlottak le a projekt megvalósítása során? Erre a kérdésre persze aligha lehet valamiféle tesztelés nélkül válaszolni.
  • Végül értékelni kell a munkát a társas kapcsolatok alakulása szempontjából: hogy tudott együttműködni a csapat, voltak-e konfliktusok, és képesek voltak-e azokat kezelni?
Természetesen minél konkrétabb és személyre szólóbb az értékelés, annál jobb. Másfelől biztos, hogy a projektben való részvétel a hagyományos módon nem osztályozható.”[6]
 
 
[1] Dr. Illés Valér, http://www.om.hu/amieuropank/roviden.html 2009.03.01
 
[2] Mendly Lajos, 2001. 72-86.p.
 
[3] A Várostörténeti Múzeum kiállításán látható adatok szerint
[4] A Várostörténeti Múzeum kiállításán látható adatok szerint


<< vissza