Cikkek, tanulmányok Források Tananyagok, modultervek Tananyagok, modultervek Ajánlók Korábbi számaink tartalma Elérhetőségeink

nyomtatás

 

  Bocskai -felkelés vagy Bocskai- szabadságharc?
(Egy problémaközpontú dupla tanóra a gimnáziumok 10. osztálya számára)

Készítette: Priskinné Rizner Erika
 
Tartalmi célok:
  • a szabadságharc és a felkelés fogalmi elemeinek végiggondolása és ezek alapján a Bocskai féle mozgalom elemzése,
  • annak feltárása, hogy a magyar társadalom különböző csoportjai milyen sérelmek miatt és milyen célokért csatlakoztak Bocskai Istvánhoz,
  • Bocskai és az oszmán politika kapcsolatának feltárása.
 
Módszertani célok:
  • forrásközpontúság: különböző típusú forrásokból információk gyűjtése és feldolgozása, okok és következmények vizsgálata,
  • a szakszókincs bővítése, fogalmi váltás létrejöttének elősegítése,
  • a téma feldolgozása változatos, tanulási technikák segítségével.
 
Tartalmi követelmények:
  • A tanuló gondolja végig a szabadságharc és a felkelés történelmi fogalmának tartalmi elemeit Venn-diagram segítségével,
  • ismerje Magyarország helyzetét a 15 éves háború idején,
  • legyen képes ismeretei birtokában az egyes társadalmi rétegek sérelmeinek és céljainak kigyűjtésére források alapján,
  • tudja összehasonlítani a tankönyv és a tanulmány tartalmi elemeinek fő különbségeit Bocskai török politikája kapcsán,
  • alkosson véleményt arról, hogy Bocskai mozgalmát miért helyesebb felkelésnek nevezni.
 
Tanulási készségek fejlesztése:
  • a tanuló aktívan vegyen részt az egyéni és a csoportos tanulási folyamatban,
  • erősödjön kitartása a feladatok megoldásában és a saját teljesítményével kapcsolatos felelősségvállalása a csoportmunkában,
  • legyen képes szemléltető ábra készítésére és bemutatására,
  • önálló kisesszében gyakorolja az érvelést, példákkal támassza alá állításait,
  • a szerzett információk birtokában törekedjen az események, folyamatok, történelmi személyiségek árnyalt értékelésére.
 
Ráhangolódás
A tanár ismerteti az óra címét. Szabadságharc, avagy felkelés Bocskai István vezetésével
A cím egy problémát rejt, mérlegelnetek kell és az óra végére álláspontot kell kialakítanotok arról, hogy mindazon eseménysor, melyet a történelemkönyv Bocskai szabadságharcként mutat be, valóban szabadságharc volt-e vagy inkább a felkelés szó megfelelő-e rá?
Megalakulnak a 4 fős alapcsoportok.

1.      feladat: (8 perc)

Készítsetek párban a füzetetekbe Venn-diagramot, melyben próbáljátok meg végiggondolni a szabadságharc és a felkelés fogalmak közös és eltérő vonásait, jellemzőit! Segítő kérdések: kik? Milyen helyzetben? Kikkel szemben? Milyen formában? Milyen célokért?
 
 
 
Lehetséges megoldás:
 
szabadságharc
közös
felkelés
nagyobb közösség, nép
egy közösség, nagyobb társadalmi csoport, nép folytatja
kisebb közösség
cél a függetlenség
elnyomott, alávetett, sérelmes helyzet váltja ki
cél a sérelmek orvoslása
 
valamely hatalommal szemben lép fel
 
 
általában fegyveres harc
 
 
Csoportos megbeszélés a tapasztalatokról. Egy csoport ismerteti az osztály számára is megoldását.(2 perc)
 
Jelentésteremtés

1.      feladat (csoportban,12 perc)
Olvassátok el Száray Miklós: Történelem II. 34. leckéjének a 15 éves háborúról szóló részét, majd a csoport közösen válaszoljon az alábbi kérdésekre és rögzítse füzetébe a válaszokat!

Lehetséges megoldás:
 
Mettől-meddig tartott a háború?
1591/93-1606
Kik voltak a szembenálló felek?
Oszmán Birodalom         Habsburgok
Magyar Királyság, Erdély, (román fejedelemségek)
Mi volt a Habsburgok célja?
Védekezés a török által indított támadások ellen.
Miért vonakodtak az erdélyi rendek fejedelmük támogatásától az oszmánok ellen?
Féltek a török bosszújától, nem bíztak gyengekezű fejedelmükben, Bátory Zsigmondban.
Melyek voltak a háború főbb katonai fordulópontjai?
A nógrádi magyar várak visszavétele a töröktől,
1595-Bocskai gyurgyevói győzelme a török felett,
1596 Eger várának elvesztése, mezőkeresztesi keresztény vereség,
1600: Kanizsa török kézre kerül
Esztergom és Győr példái a változó sikerekre
Milyen problémákat okozott az elhúzódó háború a Magyar Királyságban és Erdélyben?
Egész vidékek elnéptelenedése, a nép szenvedése, demográfiai veszteségetnikai átrendeződés (a magyarság kárára) pusztítás, rabló zsoldosok és hajdúk kegyetlenkedései.
Erdély: Vitéz Mihály havasalföldi vajda, majd Basta olasz generális pusztításai, éhínség
( A táblázatban a dőlt betűvel jelzettek fontos és minimális tanári kiegészítések)

2.      feladat (csoportban,10 perc)
Az alábbi források alapján a csoport foglalja rendszerbe, hogy kik (személyek, csoportok), milyen sérelmek miatt, mikor csatlakoztak Bocskai mozgalmához a Habsburg uralkodó ellen! A feladatot úgy oldjuk meg, hogy a csoport minden tagja más-más forrást olvas, majd a táblázatot közös megbeszélés alapján tölti ki.
 
A.    Bocskai István
 Az Erdélyi Fejedelemség politikájából ekkor már évek óta kiszorult, ám korábban a Habsburgokkal való kiegyezést kereső Bocskai István az újabb kutatások alapján 1604 márciusától titkos tárgyalásokat folytatott a Belgrádban és Temesváron tartózkodó oszmán főméltóságokkal. Nevezetesen saját maga oszmán-török támogatású fejedelemségéről és a háború alatt a császári-királyi csapatok által a Magyar Királysághoz visszacsatolt Erdély korábbi oszmán vazallusságába történő visszahelyezéséről. Célja megegyezett azon ún. törökpárti erdélyi nemesek törekvéseivel, akik többek között Bethlen Gábor vezetésével az oszmánokat támogatták. Bocskai és Bethlen tehát egyáltalán nem független Erdélyben, hanem – még ha keserű is rögzítenünk – a nagyhatalmi realitásoknak megfelelően egy olyan vazallus fejedelemség helyreállításában gondolkozott, amely csaknem teljes belső önigazgatást élvezve az 1550-es évek közepétől közel fél évszázadon át már létezett. A korábban Habsburg-párti Bocskai török szövetségkeresését nyilvánosságra hozták. Ez Erdély ekkori Habsburg-fennhatósága idején valójában felségárulást jelentett, és akár fejvesztés büntetésével járhatott. Különösen, hogy időközben (július 2.) Bocskai Rudolf királytól visszakapta erdélyi birtokait; amiben persze az is szerepet játszhatott, hogy Bocskai török tárgyalásairól ez idő tájt már Prágában is tudtak. A kutyaszorítóba került bihari nagyúr – az oszmánokkal való tárgyalásai miatti letartóztatásától félve – szeptember vége felé nemcsak nem fogadta el Giacomo Barbiano Belgiojoso kassai főkapitány hívását, aki táborába invitálta, de a Bethlenékkel való együttműködés mellett döntött. Erre Cyprian von Concin váradi főkapitány október elején megindult Bocskai várai (Szentjobb és Kereki) ellen. A törökpárti erdélyi nemesek által kelepcébe csalt főúr számára innen már nem volt visszaút. Védekezni próbált, amihez a hajdúkat hívta segítségül. (Pálffy Géza: Függetlenségért vívott szabadságharc, vagy egy sokféle sikert hozó felkelés, Árkádia 7. szám, www.arkadia.pte.hu)

B.      A hajdúk
„A tizenöt éves háború közepette (1591–1606) a Habsburg uralkodói zsoldban szolgáló hajdúk gyakran emelték fel szavukat elmaradt fizetésük miatt (…). Bocskai a hajdúkat hívta segítségül. Ez számára nem volt nehéz feladat. Néhány évvel korábban Báthory Zsigmond fejedelem váradi főkapitányaként (1592–1598) maga felügyelte őket, a környék birtokainak jó részét bírva pedig jól ismerte vezetőiket. Az új kutatások szerint azonban még a királyi zsoldban szolgáló hajdúk jelentős része is partiumi származású volt. Kedvezett neki az is, hogy a királyi hajdúk fizetése hónapokat késett, a vallon és német zsoldosok a bihari hajdútelepüléseket sem kímélték, 1604 elejétől pedig mind Erdélyben, mind Kelet-Magyarországon többeket letartóztattak – hol jogos, hol jogtalan – lázadás vádjával. Jóllehet Belgiojoso szabad rablást és zsoldot ígérve próbálta őket a magyar uralkodó hűségén megtartani, ez a fegyveres ellenreformációt támogató idegen generálisnak a református magyar hajdúk között csak részlegesen sikerült. Bocskaihoz egyre nagyobb csoportjaik pártoltak át 1604 október közepén, akik tőle zsoldjuk mellett vallásszabadságuk biztosítását is várták.( Pálffy Géza: Függetlenségért vívott szabadságharc, vagy egy sokféle sikert hozó felkelés, Árkádia 7. szám,www.arkadia.pte.hu)

C.     A magyar királysági rendek
A királysági rendek pedig teljes joggal elégedetlenek a Habsburg-udvar kiváltságaikat sértő intézkedéseivel (például az 1604. évi utólag betoldott 22. tc. a vallásszabadság korlátozásáról), a kincstári és koncepciós perekkel, illetve a császári-királyi hadak támogatta ellenreformációval szemben. Érdemes viszont hozzáfűzni: az udvar és a kincstár ezeket a rendek egy részének (főként a kamarákat is vezető főpapok és egyes nagyurak) támogatásával hajtotta végre; ami azt is jelezte, hogy a háború alatt a rendiségen belül is számottevőbb törésvonalak alakultak ki. Az elégedetlenség 1604 késő nyarára – elsősorban Felső-Magyarországon – olyan komollyá vált, hogy az országrész rendjei szeptember 8-án, Gálszécsen (Zemplén m.) tartott kerületi gyűlésükön kijelentették: amennyiben az uralkodó az 1604. évi 22. törvénycikket nem vonja vissza, vallásuk és kiváltságaik védelmében akár fegyverhez is nyúlnak. A politikai hangulat a Magyar Királyság keleti régiójában tehát nagyon feszült volt.(…)A felső-magyarországi protestáns rendek számára az országrészükre átterjedő hajdúfelkelés 1604. október végén, azaz másfél hónappal a gálszécsi gyűlést követően, lehetőséget kínált bátor kijelentésük valóra váltására, vallásuk fegyveres védelmére.”.(Pálffy Géza: Függetlenségért vívott szabadságharc, vagy egy sokféle sikert hozó felkelés, Árkádia 7. szám, www.arkadia.pte.hu)

D.    Északkelet- magyarországi városok
„1604.október 30-án már Felső-Magyarország központja, Kassa városa is megnyitotta kapuit Bocskai hadai előtt, elsősorban a kálvinista polgárság nyomására. Néhány nappal korábban viszont a visszavonuló Belgiojoso generálist nem engedték be a városba. Ez annak ismeretében, hogy a katonaság támogatta fegyveres rekatolizáció még ezekben a hetekben is gőzerővel zajlott, teljesen érthető volt. Pethe Márton királyi helytartó és szepesi prépost, illetve a vidék egyik befolyásos nagyura, a röviddel korábban katolizált Thurzó Kristóf október elején több kísérletet tettek a lőcsei evangélikus templom elfoglalására. Az erőszakos ellenreformáció a gyakran egészen eltérő érdekekkel bíró szabad királyi városokat és a köznemességet fokozatosan egy táborba sodorta.(…) Bocskai hajdúi hasonlóan előbb-utóbb csatlakozásra késztették az esetleg bizonytalankodókat. Az átpártolókat erősítette az is, hogy Bocskai november közepétől már Kassán tartotta székhelyét, miközben kiáltványokban szólította csatlakozásra a régió nemeseit és városait. A protestáns rendek (a köznemesség és a városi polgárság) pedig hamar felismerték: a hajdúk felkelését felhasználhatják saját rendi kiváltságaik, elsősorban szabad vallásgyakorlásuk hathatós védelmére.” (Pálffy Géza: Függetlenségért vívott szabadságharc, vagy egy sokféle sikert hozó felkelés, Árkádia 7. szám, www.arkadia.pte.hu)

Lehetséges megoldás:
Ki/ kik?
Milyen célokért?
Mikor csatlakozott?
Bocskai István
Török vazallusként Erdély fejedelme kívánt lenni
1604 tavasz-
titkos  tárgyalás oszmán vezetőkkel,
1604 szeptember vége: Bocskai szembeszáll az idegen(olasz) kassai főkapitánnyal
hajdúk
zsoldért, vallásszabadságuk biztosításáért és kiváltságokért
1604. október közepe
Északkelet-magyarországi rendek
vallásszabadságukért és rendi kiváltságaik védelmében
1604. október vége
Északkelet-magyarországi városok
szabad vallásgyakorlat
1604. november

 

 Az elkészült táblázat ellenőrzése szimultán módon: a tanár tetszőlegesen felszóltja az egyik csoport valamely tanulóját, hogy ossza meg a megoldás egy-egy elemét a többiekkel. A többi csoport figyeli, kiegészítést tesz, pontosít, ha szükséges. (5 perc)
 



2.tanóra 

A Bocskai felkelés/szabadságharc főbb fordulatai és az oszmán-török kapcsolatok
 
3.      feladat (frontálisan, 8 perc)
A mellékelt térkép és a középiskolai történelmi atlasz vonatkozó térképe illetve az előzőekben megbeszéltek alapján válaszoljatok a következő kérdésekre a Bocskai felkeléshez kapcsolódóan! ( A válaszokat azonnal kiegészítjük, ha szükséges.)
·        Hol és mikor történt a Habsburg-csapatok és Bocskai csapatainak első nagyobb összeütközése? (Álmosd mellett,1604 ősz)
·        Miért tudott Bocskai gyors sikereket aratni Felső- Magyarországon? (A közeli hajdúvárosok és a főként református lakosú szabad királyi városok gyors átállása, az e területeken élő nemesség elégedetlensége miatt)
·        Miért jött kapóra a törököknek Bocskai mozgalma? (lekötötte a Habsburg erőket, lélegzethez jutottak.)
·        Mely hadműveletekből látszik, hogy az oszmánok aktívan támogatták Bocskait?(Szinán egri pasa felvonulása Basta ellen 1604 őszén, a törökök 1605 nyári hadműveletei, török-tatár csapatok küldése Bocskai megsegítésére)
·        Mely területekre terjedt ki Bocskai ellenőrzése 1605 nyarán? (Gyakorlatilag a Magyar Királyság északi területei, - a Dunántúl és Horvátország nem, az előbbi csak részben és átmenetileg- illetve Erdély)
·        Milyen összefüggés mutatható ki a Bocskai oldalára állt várak és a hadműveleti területek között? (Szoros: a hadműveleti területek mentén a magyar várak általában megnyitják kapuikat Bocskai csapatai előtt. Pl. nógrádi vagy az alsó-magyarországi várak, amelyek Pozsonytól keletre és a Dunától északra feküdtek.)
·        Mi lehet az oka annak, hogy a magyar várak egy része nem csatlakozott Bocskaihoz? ( Voltak olyan várkapitányok, végvári katonák, akik nem támogatták, pl. még az evangélikus Thurzó György sem.)
 
4.      feladat (frontálisan,8 perc)
A mellékelt táblázat alapján vizsgáljuk meg, hogy kik azok a csoportok, személyek, akik kitartottak a magyar király (I: Habsburg Rudolf) oldalán? Vajon milyen okok miatt?
 
A magyar király mellett kitartók
Bocskai István oldalán szolgálók
Világi főrendek
Kétharmad
Egyharmad (elsősorban a felső-magyarországiak, ám megosztott családok)
Egyházi főrendek
a teljes egyházi főrend, azaz a főpapi elit
ismereteink szerint senki
 
A Magyar Királyság főméltóságai
minden magyar országos és rendi főméltóság
Illésházy István volt magyar királyi udvarmester
Magyar Tanács
az összes magyar tanácsos (két kivétellel)
Nyáry Pál és Rákóczi Zsigmond
Vármegyei ispánok
a mintegy 35 vármegyei ispán több mint kétharmada
egyharmaduk (főként a Magyar Királyság északkeleti vármegyéi)
Köznemesi rend (a királyság négy kerületének rendjében)
a horvát–szlavón nemesség teljes mértékben
ismereteink szerint senki
a nyugat-dunántúli nemesség túlnyomó része
néhány kevésbé meghatározó család, illetve a hajdú és török–tatár hadjáratok alatt kényszerből és ideiglenesen átállók
a dunáninneni, másként alsó-magyarországi országrész nemességének nagyobb része
csupán néhány meghatározó család, valamint számos ideiglenesen átálló a hajdú-hadjáratok sikerei idején
pusztán néhány előkelő köznemesi família
a felső-magyarországi nemesség nagy többsége – elsősorban ők választják Bocskait 1605. április 20-án Szerencsen fejedelemmé
Szabad királyi városok
fele (a Szlavóniában, a Dunántúlon fekvők, illetve Pozsony, Eperjes, valamint Nagyszombat és Szakolca, kivéve rövid elfoglalásukat)
fele (az elfoglalt Kassa, Lőcse, Bártfa, Kisszeben mellett ideiglenesen az alsó-magyarországi bányavárosok)

 

(Pálffy Géza: Függetlenségért vívott szabadságharc, vagy egy sokféle sikert hozó felkelés, Árkádia 7. szám,www.arkadia.pte.hu)
Lehetséges okok: katolikus vallás, a Habsburgok közelsége és a velük való megegyezés erőssége, nem ért egyet Bocskai céljaival és törökpártiságával, az ország török ellenes védelme csak a Habsburgok közép-európai országainak támogatásával legetséges.
Az okok megvilágításához hozzásegít Bocskai török politikájának bővebb megismerése.

5. feladat (csoportban,10 perc)
Mit tudunk eddig Bocskai török politikájáról? Ábrázoljátok a csoportban pókháló ábrával! Amit tudunk (itt fehér betűs) amit a forrás alapján hozzá írhatunk (fekete betűs).
Olvassátok el a forrásrészletet! Figyeljétek meg a következő szempontok alapján!
  • Milyen hasznot reméltek az oszmánok Bocskai mozgalmától?
  • Bocskai számára mi lehetett a maximális politikai cél?
  • Miért nem nevezhető tehát Bocskai mozgalma szabadságharcnak?
„. Erdély visszaszerzése mellett a török hadvezetésben azonnal felmerült a Magyar Királyság egy részének a vazallus fejedelemséggel való egyesítése, miként ez az 1560-as évek közepéig János Zsigmond uralkodása alatt egykor történt. A nagyvezír ezért 1604. november 5. és 14. között Budán egy, a szultán nevében, de saját maga által kiadott szultáni megerősítő levéllel már nem csupán erdélyi fejedelemnek, hanem egyúttal Magyarország királyának („Erdély vilájetje fejedelme és a magyar nép királya”) nevezte ki Bocskait. Az utóbbi ezt november 20. táján kapta meg és fogadta el a nagyvezír követeitől Kassán, mégpedig a szokásos oszmán beiktatási jelvényekkel (kaftán, süveg, zászló és buzogány) együtt. Bocskai István ezzel az oszmánok erdélyi és kelet-magyarországi vazallusává vált. A történeti Magyarország középső területét 1541 óta megszállás alatt tartó török csapatok állandó támogatása miatt független magyar vagy erdélyi állam létrehozásáról, azaz szabadságharcról szó sem lehetett. Bocskai legjobb esetben is csupán egy lazább „török oltalom” alatt álló kelet-magyarországi és erdélyi egységes államban reménykedhetett. Ezt egyértelműen bizonyítja, hogy 1605 márciusában a fejedelem maga küldte Konstantinápolyba Szapolyai János király egykori török szövetséglevelét. A köztudatban élő elképzelésekkel ellentétben pedig ugyancsak maga kért királyi koronát a szultántól, miként ezt az új kutatások vitathatatlanul bizonyították. Bocskai részben szintén török katonai támogatással megvalósult erdélyi fejedelemmé választása (szept. 14., Medgyes), illetve Magyarország fejedelmévé emelése (ápr. 20., Szerencs) ugyancsak egy erdélyi–kelet-magyarországi török befolyás alatt álló, új állam létrejöttét segítette elő.”

(Pálffy Géza: Függetlenségért vívott szabadságharc, vagy egy sokféle sikert hozó felkelés, Árkádia 7. szám,www.arkadia.pte.hu)
 
Lehetséges megoldás:
 
 
Ellenőrzés: a csoportok kicserélik egymással ábráikat, megjegyzéseket, kiegészítéseket tehetnek a másik csoport ábrájára, majd visszaadják az eredeti csoportnak a munkát.(3 perc)
 
Tanári összegzés: (4 perc)

A Bocskai vezette Habsburg-ellenes mozgalom az oszmánok katonai és politikai támogatásával ellentmondásossá vált: a magyar rendek egy részének és a tiszántúli hajdúk vallásszabadságért és rendi sérelmeik orvoslásáért indított Habsburg ellenes fegyveres küzdelme az oszmánok magyarországi pozícióját erősítő háborúvá is vált. Így válik érthetővé, hogy a magyar rendek egy igen jelentős része, a katolikus egyház vezetőinek egésze nem támogatta Bocskait, ezzel a felkelés 1605 nyarára rendi belháborúvá, sőt polgárháborúvá vált. Ha azonban a felkelés eredményeit vizsgáljuk, a mérleg sokkal pozitívabb.

6.      feladat (csoportban,10 perc)
A tankönyvben található forrásrészletek alapján csoportban összegezzétek az elért eredményeket!(A bécsi béke pontjaiból,1606, Bocskai adománylevele a hajdúknak,1605 december12.)
A feladatmegoldás menete:
  • két fő, párban elolvassa Bocskai adománylevelét, aláhúzza annak legfontosabb tartalmi elemeit
  • két fő, párban elolvassa a bécsi béke pontjait, aláhúzza annak legfontosabb tartalmi elemeit
  • a párok beszámolnak egymásnak az elolvasott forrás tartalmáról, rögzítik füzetükben a legfontosabb elemeket.

Lehetséges megoldás:
 
Bocskai adománylevele
9254 hajdú vitéz nemesítése, számukra birokok adományozása, cserében hadkötelezettség elrendelése (szabad hajdúvárosok létrejötte)
Bécsi béke
·        szabad vallásgyakorlat engedélyezése nemességnek, városoknak, végvári katonáknak,
·        magyarokkal és törökökkel békesség és kibékítés,
·        a rendi belháború és az országos polgárháború felszámolása,
·        legközelebbi országgyűlésen nádor választása,
·        Erdély és Partium, Ugocsa, Szatmár, Tokaj Bocskai kezén
Erdély török vazallusi státusa visszaáll, ezzel a korábbi reálpolitikai helyzet is, valamint a fejedelemség békéje is.
 
Reflektálás (egyénileg,5 perc)
Írjon mindenki önállóan egy 6-8 soros esszét, melyben az óra elején felvetett dilemmában foglal állást! Felkelés vagy szabadságharc volt-e Bocskai István mozgalma?
Az én véleményem szerint Bocskai mozgalma…….. volt, mert…

 


<< vissza