Cikkek, tanulmányok Források Tananyagok, modultervek Tananyagok, modultervek Ajánlók Korábbi számaink tartalma Elérhetőségeink

nyomtatás

 A liberalizmus eszmerendszere

Modulterv a 11. évfolyam számára
Készítette: Sárváriné Lóky Gyöngyi
 
 A 11. évfolyamon a „Mozgalmak és eszmék a XIX. század első felében” (Forrásközpontú történelem sorozat, Száray Miklós:Történelem  III.)  lecke tanításához kapcsolódik 2 tanórában. Az 1. tanóra első részében a forradalmak témáttanulják, előkészítve az eszmerendszerek megértését. A 2. tanóra témája az eszmerendszerek, közülük csak a liberalizmussal foglalkozunk.

Tartalmi célok:
  • Az új nemzetközi rendszer ellentmondásainak, problémáinak felismerése
  • Az 1820-as és 1830-as évek forradalmi mozgalmai, jelentőségük
  • A korszak uralkodó eszméi közül a liberalizmus fogalma, jellemzőinek megismerése
 
Módszertani célok:
  • A téma feldolgozása elsősorban kooperatív tanulási technikák segítségével, változatos módszerek alkalmazásával; differenciálás a tanulásban
  • A szakszókincs használatának fejlesztése
  • Különböző típusú forrásokból információk gyűjtése és feldolgozása, okok és következmények elemzése, összekapcsolása
  • Az időbeli és térbeli tájékozódási képesség fejlesztése
  • Írásbeli és szóbeli kifejezőképesség fejlesztése
Tartalmi követelmények:
  • A tanuló legyen képes a forradalmi mozgalmak térben és időben való elhelyezésére
  • Tudja a forradalmak okait és következményeit megkülönböztetni, a nemzetközi összefüggéseket felismerni
  • Forrásokból legyen képes megállapítani a liberalizmus jellemzőit
  • Ismerje fel a felvilágosodás eszméi, a forradalmi mozgalmak céljai és a liberalizmus közti kapcsolatot
Tanulási készségek fejlesztésének követelményei:
  • A tanuló aktívan vegyen részt a tanulási folyamatban
  • A csoportmunkában az együttműködési készség, kölcsönös felelősség növekedjék
  • A tanuló lényegkiemelő képessége, problémaérzékenysége, szövegértési és értelmezési képessége erősödjön
  • Legyen képes ismeretei rendszerezésére, azokból ábra készítésére, álláspontjának megvédésére
1. tanóra:
Mozgalmak és eszmék a XIX. században
Ráhangolódás
 
A tanulási folyamat előkészítése (2 perc):
  • a tanár ismerteti az óra témáját, céljait, követelményeit
  • a tanulási folyamat munkamenetét (csoportmunka, azon belül duális és egyéni munka)
  • megalakítják az együttműködő 4 fős, heterogén csoportokat
 
Az előzetes tudás számbavétele (5 perc).
A feladatot a csoportokon belül párosan végzik, majd a párok egyeztetnek a csoporton belül.
 
Tanári kalauz minden csoportnak:
1. Készítsetek egy listát arról, hogy milyen eszméket tartottak fontosnak a francia forradalom és a felvilágosodás ideológusai! Ebben segít, ha felidézitek az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát, a jakobinus alkotmányt.
2. Gondoljátok végig mit tartalmazott a Code Napóleon, melyet a hódítás során minden elfoglalt országban bevezetett Bonaparte! Ahol egyezést találtok a listán felsoroltakkal, azt húzzátok alá!
3. A forradalmi háború idején született új eszmét is jelöljétek! (ez az érzés a Európa népeinél éppen a hódító franciák ellen jelent meg)
4. Karikázzátok be az azonos politikai irányzathoz tartozókat, írjátok a karika mellé az irányzat vagy képviselői nevét!
 
Ha szükséges, a feladat végzésekor használhatják a tankönyv forrásait, vagy projektorral kivetünk részleteket az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatából, a jakobinus alkotmányból, a Code Napóleonból.
 
Megoldás:


 
 
A munka befejezésekor az egyik csoport ismerteti a listáját, a többi csoport összehasonlít, egyeztet, esetleg kiegészít, javít.
Jelentésteremtés (35 perc)
 
A csoportok azonos feladaton dolgoznak az első feladatnál (ebből válik érthetővé, miért követték egymást a forradalmi hullámok a Szent Szövetség idején), ezután 3 különböző témán dolgoznak. Azonos témán több csoport is dolgozhat, ilyenkor a megoldást egyeztetniük kell! A tanár hívja fel a figyelmet a csoportokon belüli együttműködésre, a füzetben végzett munka fontosságára és bemutatja az azonos feladatot végző csoportokat.
A csoportok tanári kalauz segítségével feldolgozzák a kapott témát. A feladatok megoldásának eredményét a füzetükben rögzítik, majd a megbeszéléskor minden csoportból egy választott szóvivő ismerteti a többi tanulóval. Ekkor lehet kiegészíteni, kérdezni, a felmerülő kérdésekre válaszolni. A többi tanuló jegyzetel, esetenként kérdez. A tanár is részt vesz a megbeszélésben: kérdez, kiegészít, megerősít.
 
 
Tanári kalauz minden csoport számára
 
A Szent Szövetség rendszerét forradalmak, forradalmi hullámok támadták. A forradalmak általános okait ismeritek meg a feladatsor elvégzésével.
1. Töltsétek ki a T-táblázatot ismereteitek és az atlasz térképének segítségével!
Az atlaszban „Az ipari forradalom terjedése Európában” térképet tanulmányozzátok!
 
A bécsi kongresszus és a Szent Szövetség céljai
A Szent Szövetség korában az alapvető változások
Bécsi kongresszus:
A Szent Szövetség ideje:
 
Gazdasági folyamatok:
 
Társadalmi változások:
Szent Szövetség:
 
 
Terjedő eszmék:
 
2. Állapítsátok meg, mi a korszak fő ellentmondása!
 
3. Következtessetek: miért törnek ki egyre újabb forradalmak a korszakban?
 
Megoldás:
A bécsi kongresszus és a Szent Szövetség céljai
A Szent Szövetség korában az alapvető változások
Bécsi kongresszus:- legitimitás, restauráció
A Szent Szövetség ideje:1815-1849
- tartós rendezés, nagyhatalmi egyensúly
Gazdasági folyamat: ipari forr. terjedése
- Franciaország elszigetelése
Társadalmi változások: polgárság, munkások számának növekedése
Szent Szövetség:- forradalmak, nemzeti mozgalmak elfojtása, kölcsönös segítség és együttműködés a feudális hatalmak között
Terjedő eszmék: az új, szabadságot, alkotmányos rendet, nemzeti érzést hirdető eszmék
 
 
2. A hatalmat gyakorlók céljai és a korszakban zajló változások ellentmondásban vannak.
 
3. Az uralkodók a régi rendszert védik, reakciósak↔az európai országokban a gazdasági, társadalmi változások az új eszmék híveit, a változtatni akarókat erősítik. A békés reformokat a hatalom/ abszolutizmus megakadályozza→az elégedetlenség forradalmakhoz vezet.
 
A forradalmak elemzése -3 téma, 3 csoportfeladat
 
 Tanári kalauz az 1. csoport számára
 
1. Az 1820-as évek forradalmi hullámának jellemzőit gyűjtsétek össze a tankönyv főszövege és térképe (1) alapján!
 
2. Ismereteitek alapján töltsétek ki a táblázatot!
 
Az 1820-as évek forradalmai
Terület
Év
Cél / a mozgalom jellege
Résztvevők
Eredmény
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
3. Keressetek magyarázatot arra, miért győzött a görög szabadságharc, és miért bukott el a többi mozgalom! Ezzel egészítsétek a ki a táblázatot, a megfelelő oszlopot felhasználva!
 
Megoldás:
Az 1820-as évek forradalmai
Terület
Év
Cél / a mozgalom jellege
Résztvevők
Eredmény
Spanyolország
1821-23
Alkotmány / liberális
Katonatisztek – szűk csoport
Francia segítséggel leverik
Itália
1821
Alkotmány /liberális
Katonatisztek – szűk csoport
Ausztria segítségével leverik
Görögország
1821-29
Nemzeti önállóság / nemzeti
Görögök – széles társadalmi összefogás
Győz:független Görögország/
nagyhatalmi segítség:Oo+N.Br.,Fro.
A megoldás ismertetése után a tanár vezetésével közös megbeszélés a „keleti kérdésről”; alkotmány, alkotmányos rendszer fogalmi értésének ellenőrzése tanári kérdésekkel.
 
Tanári kalauz a 2. csoport számára
Az 1830-as párizsi, un. júliusi forradalom elemzése a feladatotok. Használjátok a tankönyv főszövegét, a képeit (3 és 6) és az ábrát (7)! Az eredményről szóbeli beszámolót készítsetek!
  1. Vizsgáljátok meg, milyen problémák vezettek a júliusi forradalomhoz?
  2. Keressétek meg, kik és milyen új módszert alkalmazva harcoltak a forradalomban?
  3.  Hogyan alakult át Franciaország a forradalom eredményeként?
  4. Milyen problémákat nem oldottak meg?
Megoldás:
1. A Bourbon-dinasztia (X. Károly) restaurációs törekvése (királypárti nyomásra) kiélezi az ellentét a liberális polgársággal – az engedetlen törvényhozást a király feloszlatja.
2. A párizsiak (fiatalok, diákok, polgárok, munkások) barikádokat emeltek.
3. Új uralkodó, új dinasztia: Lajos Fülöp;alkotmányos monarchia;magas cenzus:a pénzarisztokrácia uralma
4. A választójog bővítése; a munkások, szegények helyzete
 
A beszámoló után egyéni munkával a tanulók saját füzetükben kitöltik a táblázatban az 1830-as forradalmi hullám Franciaország részét (jó lehetőség a megértés, figyelem ellenőrzésére).
 
Tanári kalauz a 3. csoport számára
Az 1830-as párizsi forradalom mozgalmakat indított el Európában.E mozgalmak vizsgálata a feladatotok a tankönyv főszövege, térképe (8), forrása (9) felhasználásával.
  1. Gyűjtsétek össze, hol robbantak ki forradalmai mozgalmak az 1830-as években!
  2. Országonként vizsgáljátok meg: cél, résztvevők, eredmény!
  3. Keressétek meg a győzelem vagy vereség okait és ezt is írjátok a táblázat megfelelő helyére!
Megoldás:
 
Az 1830-as évek forradalmai
Terület
Év
Cél / a mozgalom jellege
Résztvevők
Eredmény
Franciaország/
Párizs
 
 
1830
Restauráció megakadályozása,
alkotmány / liberális
Párizsi nép: fiatalok, diákok, polgárok,
munkások
Lajos Fülöp és a pénzarisztokrácia uralma, alkotmányos monarchia
Belgium
1830
Elszakadás Hollandiától/nemzeti
belga társadalom ;egység
független Belgium
alkotmányos monarchia
Itália
1830 –as évek eleje
Alkotmány, Habsburg uralom vége /liberális, nemzeti
 szűk csoport
Ausztria segítségével leverik
Német területek
1830 –as évek eleje
Alkotmány, nemzeti egység /liberális, nemzeti
kevesen
Elfojtják az uralkodók
Kongresszusi Lengyelország
1831
Elszakadás Oroszországtól / nemzeti
Nemesi vezetés – a parasztág nem támogatja; jobbágyfelszabadítás hiánya
Orosz túlerő – véres megtorlás
 
Az I. és II. forradalmi hullám összehasonlítása közös megbeszéléssel – ez a forradalmak összegzését, értékelését is célozza, az új ismeretek megszilárdítása mellett. A tanár az összehasonlítás szempontjait kivetíti:
  • Európa mely területét érintették a forradalmak?
  • Mi volt a céljuk?
  • Hol voltak győztes forradalmak? Minek köszönhették a győzelmet?
  • Mekkora változást okoz a Szent Szövetség rendszerén?
Megoldás:
Az I. csak Európa peremvidékét, a II. már a fejlettebb (Ny) területeit is. Általában liberális, ahol napirenden volt, ott nemzeti célokat is megfogalmaztak. Győztesek voltak, ha széles társadalmi bázisra támaszkodtak (belső ok)+ külső intervenció (szent szövetségi segítség) vagy elnyomó hatalmi túlsúly nem irányult ellenük ill. külső segítséget kaptak. Legnagyobb jelentőségű a párizsi: továbbgyűrűző hatásában gyengít, bátorít+egy nagyhatalom kiesett a Szent Szövetség rendszeréből.
 
A liberalizmus témát is csoportmunkában ismerik meg a tanulók.
 
Tanári kalauz minden csoport számára
 
A liberális gondolkodást, eszmét ismeritek meg a kapott források segítségével. A források alapján fogalmazzátok meg a liberalizmus lényegi vonásait!
 
Javasolt munkamenet:
 
1. Olvassátok el figyelmesen a kapott forrást, végezzétek el a kapcsolódó feladatot!(szerencsés, ha az első feladatot ketten együtt dolgozva oldjátok meg!)
2. Ezután beszéljétek meg és rögzítsétek írásban, melyek a liberalizmus lényeges jellemzői!
3. Állapítsátok meg, kik gondolkodtak már nagyon hasonló módon (a liberalizmus gyökereit találjátok meg)!
4. Végül vándorló csoportként gyűjtsétek össze, a többi csoporttól a liberalizmus lényeges jellemzőit!
5. Házi feladat: mindenki készítsen a füzetébe fürtábrát a liberális eszme jellemzőiről a XIX. század első felében.
 
1. csoport
„E tanulmány célja, hogy felállítsunk egy igen egyszerű alapelvet, mely tökéletesen alkalmas arra, hogy szabályozza a társadalomnak az egyénnel szemben alkalmazott ellenőrző és kényszerítő tevékenységét, akár jogi tevékenység keretében kimért fizikai erőszak, akár a közvélemény erkölcsi kényszere ennek eszköze. Ez az elv a következő: az önvédelem az egyetlen cél, melynek érdekében az emberiségnek – kollektívan vagy egyénileg – joga van beavatkozni bármely tagja cselekvési szabadságába. Az egyetlen cél, amelynek érdekében jogosan lehet civilizált közösség bármely tagjával szemben – akarata ellenére – erőszakot alkalmazni: mások sérelmének a megakadályozása. Az ő saját – fizikai vagy erkölcsi – java nem elégséges indok erre. Nem lehet jogosan kényszeríteni valamire vagy visszatartani valamitől azért, mert az jobb lenne neki, mert ettől boldogabb lenne, vagy mert – mások szerint – ez lenne a bölcs, netán helyes dolog.” (John Stuart Mill: A szabadságról, 1859)
 
Gazdasági eszméje „abból a feltevésből indult ki, hogy a szabad verseny (mint a kereslet és kínálat szabad alakulása) mindenki számára lehetővé teszi képességei szabad kifejtését és ezzel a boldogulást, mert egy „láthatatlan kéz” gondoskodik az eltérő érdekekből fakadó ellentétek kiegyenlítéséről és a rendszer zavartalan működéséről.” (Magyar Nagylexikon)
 
1. Döntsd el az állításokról, hogy igazak vagy hamisak!
Megállapítások
Igaz
Hamis
A liberális felfogás elveti a társadalom erőszakos átalakítását.
 
 
A liberalizmus szerint az embereket akár akaratuk ellenére is boldoggá lehet tenni
 
 
Nem lehet az egyént kényszeríteni vagy megakadályozni valamiben, még akkor sem, ha ez neki jó lenne.
 
 
Mill szerint egyedül a társadalomnak van joga önvédelemből erőszakot alkalmazni.
 
 
 
2. Keress rá választ a forrásban és értelmezd!
- A liberális gondolkodás szerint mi korlátozhatja egyedül az egyén szabadságát?
- Mi biztosítja a gazdasági élet zavartalan működését és az egyéni képességek kibontakozását?
 
Megoldás:
Megállapítások
Igaz
Hamis
A liberális felfogás elveti a társadalom erőszakos átalakítását.
X
 
A liberalizmus szerint az embereket akár akaratuk ellenére is boldoggá lehet tenni
 
X
Nem lehet az egyént kényszeríteni vagy megakadályozni valamiben, még akkor sem, ha ez neki jó lenne.
X
 
Mill szerint egyedül a társadalomnak van joga önvédelemből erőszakot alkalmazni.
 
X
2.- „az önvédelem az egyetlen cél”, azaz egyedül mások szabadságának sérthetetlensége
- a szabad verseny, azaz a gazdasági életbe az állam nem avatkozik be
 
 
2. csoport
„Az individualizmus új keletű kifejezés, melyet egy új eszme hívott életre.[…] Az individualizmus olyan higgadt és békés érzelem, amely minden polgárt arra késztet, hogy elszigetelje magát a hozzá hasonlatosak tömegétől, s családjával és barátaival félrevonuljon; miután ily módon kicsiny társadalmat teremtett a maga hasznára, szíves örömest sorsára hagyja a nagy társadalmat.[…]
Az arisztokratikus társadalmakban minden polgár meghatározott és állandó helyt foglal el, egyik a másik felett; ebből következőleg mindegyikük mindig talált egy nála magasabban lévőt, akinek pártfogására szüksége van, lentebb pedig ismét másikat fedez fel, akinek kérheti a segítségét.[…]
A létfeltételek egyenlővé válása mértékében mind több olyan egyén akad, aki, bár már sem nem elég gazdag, sem nem elég hatalmas ahhoz, hogy nagy befolyást gyakoroljon a maga és embertársai sorsára, mégis elegendő ismeretet és vagyont szerzett vagy őrzött meg ahhoz, hogy egymagában boldogulhasson.”(Alexis de Tocqueville)
„…A mi szabadságunknak másféle szervezettségre van szüksége, mint amilyen az ókori szabadságnak felelt meg. Akkoriban minél több időt és erőt szentelt politikai jogainak gyakorlására az egyén, annál szabadabbnak hitte magát; mi az olyan szabadságra vagyunk fogékonyak, amelyben minél több szabadidőt hagy magánérdekeink kibontakozására politikai jogaink gyakorlása, annál becsesebbnek tekintjük szabadságunk.” (Benjamin Constant)
 
1. Döntsd el az állításokról, hogy igazak vagy hamisak!
Megállapítások
Igaz
Hamis
A liberális felfogás szerint a közösség fontosabb, mint az egyén.
 
 
A liberalizmus szerint a nagy társadalmi különbségek nem engedik az egyéniség érvényesülését.
 
 
A létfeltételek javulásával az emberek egyenlővé válnak egymással.
 
 
Mill szerint a tisztes magántulajdon biztosítja az egyéni szabadságát.
 
 
A liberálisok a magánéletet és a közéletet szétválasztották.
 
 
 
2. Fogalmazd meg:
 - A liberalizmusnak egyik központi értékét ismerted meg; melyik az?
 - A liberálisok melyik társadalmi réteg helyzetét tartották ideálisnak? Kiknek az érdekét képviselték?
 
Megoldás:
Megállapítások
Igaz
Hamis
A liberális felfogás szerint a közösség fontosabb, mint az egyén.
 
X
A liberalizmus szerint a nagy társadalmi különbségek nem engedik az egyéniség érvényesülését.
X
 
A létfeltételek javulásával az emberek egyenlővé válnak egymással.
 
X
Mill szerint a tisztes magántulajdon biztosítja az egyéni szabadságát.
X
 
A liberálisok a magánéletet és a közéletet szétválasztották.
X
 
 
2.-az individualizmus, az egyén szabadsága
   - a polgárság (középosztály)→az arisztokráciával és a nincstelenekkel szemben a közepes vagyonnal rendelkező polgári réteg érdekeit képviselték
 
3. csoport
 
„ …negyven éven át ugyanazt az elvet védtem:a szabadságot mindenben, a vallásban, a filozófiában, az iparban, a politikában, s  szabadságon pedig az individualitás győzelmét értem a despotizmus által uralkodni akaró tekintélyen éppúgy, mint a kisebbség leigázásának jogát követelő tömegeken.” (Benjamin Constant)
 
„.. az emberi szabadság sajátos köre. Magába zárja először is a lelkiismeret egész belső világát a legátfogóbb értelemben vett szabadságot követelve számára: a gondolkodás és az érzés szabadságát, az érzelmek és vélemények korlátlan szabadságát minden kérdésben. […]Másodszor alapelvünk feltételezi az ízlés és foglalatosság szabadságát;szabadságot, hogy úgy alakítsuk életünket, ahogy hajlamainknak megfelel;hogy vállalva a következményeket azt tegyük, amit tenni akarunk embertársaink akadályoztatásától mentesen, mindaddig, amíg azt amit teszünk, nincs az ő kárukra.[…]Az egyén szabadságából harmadszor következik az egyének közötti társulás szabadsága, a már tárgyalt korlátok között” (John Stuart Mill)
 
1. Döntsd el az állításokról, hogy igazak vagy hamisak!
Megállapítások
Igaz
Hamis
A liberálisok a többség uralmának, a demokráciának a hívei.
 
 
A liberalizmus szerint az egyén szabadságának biztosítása a legfontosabb az élet minden területén.
 
 
Fontosnak tartották a sajtócenzúra működését.
 
 
A liberálisok szerint a szabadságjogok minden embert megilletnek, a jogegyenlőség képviselői.
 
 
 
2. Gyűjtsd össze a forrásból a polgári szabadságjogokat!
 
3. Ismereteid alapján állapítsd meg
 - milyen államhatalom tudja biztosítani az egyén szabadságát, a polgári szabadságjogok élvezetét?
 
Megoldás:
Megállapítások
Igaz
Hamis
A liberálisok a többség uralmának, a demokráciának a hívei.
 
X
A liberalizmus szerint az egyén szabadságának biztosítása a legfontosabb az élet minden területén.
X
 
Fontosnak tartották a sajtócenzúra működését.
 
X
A liberálisok szerint a szabadságjogok minden embert megilletnek, a jogegyenlőség képviselői.
X
 
2. Polgári szabadságjogok: lelkiismeret,-vallás,- gondolkodás,- szólás,- sajtó,- életvitel,- gyülekezés szabadsága
3. Az alkotmányos állam: népképviselet (cenzus), hatalmi ágak szétválasztása, kölcsönös ellenőrzés
 
( A forrásokhoz tartozó eldöntendő állítások segítik és fejlesztik a szövegértést, a forrásszöveg értelmezését, előkészítik a kérdésekre a válasz megfogalmazását)
 
 
Lehetséges megoldás a fürtábrára
 
 
Reflektálás (5 perc)
Szabad, szóbeli véleménynyilvánítás a liberalizmusról – rövid tanári kérdésekre:
-          Kinek szimpatikus a liberális gondolkodás?
-          Érvényesül-e a Magyarország gazdasági, politikai, vagy társadalmi életében? Az iskolában? A családi életben? (konkrét példákkal érvelve)
 
2. óra
 
Továbbra is csoportmunka a tanulási forma.
 
Ráhangolódás (6 perc)
 
A előző órán vagy házi feladatként elkészített fürtábrát beszéljük meg: egy önként jelentkező és egy felszólított tanuló ismerteti a magáét:
 - a többi tanuló hozzászól, ha szükséges, kiegészít, javít (ellenőrzik, esetleg javítják saját ábrájukat)
 - ezután az egyik csoport értékeli a két tanuló munkáját.
 
Jelentésteremtés (35 perc)
 
Majoros István történész tanulmányából kapnak részleteket a tanulók, egyéni munkával, az insert technikát alkalmazva olvassák el:
 - az új információkkal kiegészíthetik az ábrájukat, ha azt lényegesnek tartják – de nem kötelező a kiegészítés
 - az olvasáskor felmerült kérdéseket megbeszélik a csoporton belül
 - ha szükséges (ellentmondás, vita alakul ki, új információk kerülnek elő), a tanár és a többi csoport is bekapcsolódik a megbeszélésbe.
 
„…Littré francia nyelvész szerint a liberalizmus szabadságelvet jelent. A 19. században, sőt napjainkban is azt nevezik liberálisnak, aki ellenfele a konzervativizmusnak és több szabadságot követel az egyén számára. S azt is hozzáteszik, hogy a liberális baloldali, haladó és a szabad verseny, szabad piac híve. A francia Benjamin Constant számára a 19. század elején a liberalizmus az individuum győzelmét jelentette a despotizmussal, a tekintélyelvvel szemben. A 20. században F. A. Hayek negatívan határozta meg: a kényszer hiányával, a kényszer alóli felszabadulással magyarázta. A liberalizmus tehát napjainkig ható szellemi irányzat, s hatását a politikai gondolkodás minden irányzatánál megfigyelhetjük. A 19. század első felében német vagy olasz területen beépült a nacionalizmusba, ugyanezt látjuk a Habsburg Birodalom területén…
A liberális eszmék letéteményesének az angolok a középosztály tagjait tartották, mivel sem a szegénység, sem a nagy vagyon kísértései nem befolyásolták őket. Úgy vélték a középosztály szüntetheti meg az osztálykülönbségeket, a hierarchiát, s mindenki számára megnyithatja a gazdasági, társadalmi felemelkedés útját. A modern, haladó középosztályi társadalom programját tehát a liberalizmus fogalmazta meg. S míg a jogegyenlőséget minden egyén számára biztosítja, a politikában csak az anyagi vagy szellemi vagyonnal rendelkező elit szabadságát valósítja meg. A liberalizmus ezért nem demokrácia, jóllehet az utóbbi a liberalizmus alapvető szabadságai nélkül nem működik…
A 19. század végén a liberalizmus hanyatlik, háttérbe szorult, mivel győzött vagy valamilyen módon beépült a hatalmi rendszerbe…Nem véletlen, hogy 20. századi feltámadását a proletárdiktatúra és a nácizmus teszi lehetővé…” (Majoros István történész)
 
(A feladat célja:
1. a liberalizmushoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása ill. az érdeklődő tanulóknál az ismeretek bővítése
2. előkészíteni annak megértését, hogy az eszmék hosszabb időtávon változnak
3. a liberalizmussal kapcsolatos vélemények ütköztetése, esetleg a konceptuális váltás segítése)
 
A feladatot hamarabb elvégző, a történelem iránt érdeklődő tanulók külön feladatot kapnak – a jó megoldását jutalmazhatja a tanár.
Feladat:
Keresd meg és tanulmányozd az alábbi tankönyvi ábrákat!  Döntsd el, melyek mutatnak liberális jellegű államot: Franciaország 1791-ben, Lajos Fülöp rendszere Franciaországban, az Amerikai Egyesült Államok államrendszere 1787-ben, Magyarország államszervezete a XVIII. században.
(a feladatban olyan ábrák/államformák is vannak, amivel még nem találkoztak a tanulók – az önálló gondolkodást, önbizalmat is erősíti)
 
Ezt követően a nacionalizmus és konzervativizmus témája.
 
Reflektálás (5 perc)
 
Kilépőkártya kitöltése – csoportonként egy kártyát töltenek ki
  1. Gondoljátok végig, mennyiben volt hasznos számotokra a csoport munka!
  2. Értékeljétek saját csoportotok teljesítményét az ötös skálán!
  3. Fogalmazzátok meg, mi jelentett számotokra problémát
    • az együttműködésen alapuló tanulásban
    • a feladatok elkészítésében
 
 

<< vissza