Az albánok eredete  máig nem tisztázott. A Balkán más népeihez hasonlóan a 15. századtól török uralom alá kerültek. Saját államuk csak a 20. század elején jött létre, de az nem foglalta magába az összes albánok lakta területet. Ez a helyzet máig sem változott meg. Így jelenleg a  mai Albánia területén és a 2008-ban függetlenségét kikiáltó Koszovóban, valamint Nyugat-Macedóniában és Montenegróban élnek. Többségük muzulmán vallású, de vannak köztük ortodox keresztények is.

A 680 körül betelepedett bolgár-török törzsek és a már VI. században betelepedett szláv törzsek keveredéséből kialakult szláv nyelvű nép. Az ortodox kereszténységhez csatlakoztak. A XIV. században a Török Birodalom bekebelezte államukat. Az 1877-78-as orosz-török háborút követően autonóm fejedelemségként jött újra létre, majd 1908-ban kikiáltották a független királyságukat.

Szláv népcsoport, mely szintén a VI. században települt be a Balkánra, a mai Bosznia-Hercegovina területére. A XV. században ez a terület is a Török Birodalom része lett. Eredetileg a keresztény egyházhoz csatlakoztak, amely azonban szervezetileg itt még gyenge volt a török hódításkor, így a török korban sokan áttértek az iszlám vallásra. Szláv nyelvüket viszont megtartották. Független államiságukat Jugoszlávia felbomlásával teremtették meg.

A VI. században betelepülő szláv törzsek rövid önálló államiság után sajátos államjogi kapcsolatban Magyarország részévé váltak A katolikus kereszténységhez csatlakoztak. A török hódítást elkerülték, bár több évszázados küzdelmet vívtak a törökökkel területeik védelméért. Független államiságukat Jugoszlávia felbomlásával teremtették meg újra.

Eredetük vitatott. Ők maguk úgy tartják, hogy a szlávok betelepülése után alakult ki az önálló népcsoportjuk, a bolgárok bolgároknak, a görögök görögöknek tekintik őket. Ortodox vallásúak. Önálló államuk csak Jugoszlávia felbomlásakor jött létre. Macedónián kívül Bulgáriában és Görögországban is élnek.

Magukat a romanizált dákok leszármazottainak tartják. Az ezt vitató álláspont szerint a Dunától délre élő illír és trák nép romanizálódott utódainak tekinti őket, akik vándorló pásztornépként a X. századtól fokozatosan vándoroltak be a Duna és a Kárpátok közötti területre és Erdélybe. A középkorban kialakult fejedelemségeik, Havasalföld és Moldva a 15. századtól a török hűbéreseivé váltak. Önálló államuk, Románia  a krími háború után jött létre.

A szintén a VI. században érkező szláv népcsoport a középkorban csak nagyon rövid ideig élt önálló államban, egyébként mindig valamilyen nagyobb állam részeként. Csak Jugoszlávia felbomlásával hozták létre független államukat. Katolikus vallásúak.

A VI. században betelepülő szláv törzsek először bizánci uralom alatt éltek. Ennek hatására csatlakoztak az ortodox kereszténységhez. A XII. században létrehozott önálló államuk a XIV. század végétől több lépésben vált a Török Birodalom részévé. Függetlenségi küzdelmeik a XIX. század elején indultak, melynek nyomán először autonómiát szereztek, majd az 1878-as berlini kongresszus független államként ismerte el Szerbiát. Az I. világháború után vezetésükkel jött létre a Balkán nagy részét összefogó Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, mely 1929-től a Jugoszlávia nevet vette fel. Szerb állam Jugoszlávia felbomlásával jött létre ismét 2006-tól.