A török terjeszkedés a Balkánon

Feladat:

A térképen a törökök terjeszkedésének fontos állomásait jelölik a földrajzi nevek. Ismételd át, hogy mikor, mi történt ezeken a helyszíneken! (A térkép alatti linkre kattintva ellenőrizheted ismereteid helyességét, vagy szükség esetén segítséget találsz.)

Feladat:

Azonosítsd a török hadsereg kepeken látható fegyvernemeit!

A Balkán-félsziget a 15. század derekától teljes egészében az oszmán-török birodalom részét képezte, s a területen élő keresztény népek némi túlzással azonos jogállású és azonos helyzetű „rája”- ként élték hétköznapjaikat. Ezt a sorsközösséget fokozta, hogy a korábbi, önálló államiságukból fakadó ellentétek megszűntek differenciáló tényezőnek lenni.

A gyakorlatilag világi vezetők nélkül maradt balkáni népek természetes vezetője az ortodox egyház lett, amit egyetemesnek lehet tekinteni a Balkánon, valamennyi nép az úgynevezett ortodox millett része volt, amelynek élén a konstantinápolyi pátriárka állt. Ebben a közösségben legalábbis a 18. század végéig nem volt különösebb jelentősége annak, ki melyik nyelvet beszélő csoportból érkezett. Tulajdonképpen az önmeghatározás kis sarkítással úgy történt, hogy muzulmán vagy keresztény; azaz egyértelműen vallási, nem pedig etnikai alapon.

1. Milyen szempontok alapján mondhatjuk, hogy a Balkán legfőbb jellemzője a sokszínűség?

2. Mely balkáni népek kerültek évszázadokra török uralom alá?

3. A török uralom alatt miért nem játszott szerepet a mindennapi életben az etnikai hovatartozás?