1. Miért vált Európa "lőporos hordójává" a Balkán az első világháború előtt?

2. Az egyes balkáni államok melyik szövetségi rendszer oldalán harcoltak az első világháborúban? Miért?

3. Mi volt a leglényegesebb, legszembeötlőbb változás a Balkán politikai térképén az első világháború után?

Az I. világháború után a nagyhatalmak kezében volt a döntés.

A Balkánon Románia nyerte a legtöbbet: Bukovinát, Besszarábiát, Erdélyt és a Bánát egy részét. A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (1929-től Jugoszlávia) egyesítette a délszláv lakta területek nagy részét. Görögország megszerzi Bulgáriától annak nyugat-trákiai területeit, megszállhatta Izmirt és környékét, amely területeken 5 év elteltével népszavazást kellett tartani.

            A térségben szinte csak „győztes” de legalábbis nyertes államok voltak. Velük szemben az egyetlen vesztes államnak, Bulgáriának (illetve kettőnek, ha Törökországot is idevesszük) nem volt esélye a békeszerződések megváltoztatására. Mindez azt eredményezte, hogy a Balkán-félsziget a két világháború közötti időszakban a korábbi „lőporos hordó” szerepét elhagyta, s helyette Európa egyik viszonylag nyugodt térségévé vált, hangsúlyozva, hogy viszonylag.

A Bulgáriával kötött Neuilly-i béke nem okozott különösebb területi veszteségeket részére, miután Bulgária már az 1913-as, a második balkáni háborút lezáró bukaresti békében elveszítette fontos területeit, s itt csak megerősítették e veszteségeit.

Az Oszmán Birodalommal aláírt Sevres-i béke azonban a trianonihoz hasonló veszteségeket jelentett volna Törökország számára. Törökország azonban nem nyugodott bele abba, hogy a nem török (elsősorban arabok lakta) tartományok mellett elveszítse kis-ázsiai területeinek nagy részét. Kemal Musztafa (későbbi Atatürk) vezetésével ellenállt. Eredménye: a Lousanne-i béke, amely revideálta a Sévrés-i békét. Ez volt az egyetlen sikeres fellépés a békeszerződések ellen.

A világháborút követően új helyzet állt elő a Balkánon. Gyökeres változás, hogy eltűntek vagy végletesen meggyengültek a régi, tradicionális nagyhatalmak, amelyek a térséget befolyásolták (a Monarchia, Németország, Oroszország, Oszmán Birodalom). Helyette két másik nagyhatalom, Franciaország és Olaszország próbálta befolyása alá vonni a térséget. Ez a két új hatalom azonban nem tudta a balkáni államokat magához kötni. Gazdaságilag Franciaországnak nem volt szüksége a balkáni államok mezőgazdasági terményeire, bár tudott hiteleket nyújtani. Az olasz gazdaság szerkezete pedig bár nem volt rossz, felvehette volna jelentős részben a terményeiket, de nem tudott hiteleket nyújtani nekik, és befektetni a gazdaságaikba.

Kérdések:

4. Miért szűnt meg az első világháború után a Balkán "lőporos hordó" lenni?

5. Hogyan változott a térségben érdekelt nagyhatalmak köre? Miért?