A BALKÁN

A Balkán a II. világháború után

Jugoszlávia felbomlásának kronológiája

 

1991 Szlovénia kikiáltotta függetlenségét, majd az ún. tíznapos háborúban meg is védte azt. A jugoszláv csapatokat októberre kivonták Szlovéniából, amely így gyakorlatilag független állammá vált.

 
1991-1995 Horvátország Szlovéniával egy időben szintén kikiáltja a függetlenségét. A jugoszláv (tulajdonképp szerb) vezetés a függetlenedni akaró horvátokat csak bizonyos, szerbek lakta területek átengedése fejében engedte volna kiválni Jugoszláviából, erre azonban a horvátok nem voltak hajlandóak. Ezért kitört a háború. Bár nemzetközi közvetítő tárgyalások, tervezetek születtek, ezek nem hoztak eredményt. A harcok évekig tartottak, a szerbek kikiáltották az ún. Szerb Krajina Köztársaságot, amely 1995-ben lett ismét Horvátország része.

 
1991 Macedónia harmadikként kiáltotta ki függetlenségét a jugoszláv tagköztársaságok közül 1991 őszén.

 
1992-1995 Bosznia-Hercegovinában is összetűzések kezdődtek. A háborúvá szélesedő konfliktusban szerbek, bosnyákok és horvátok harcoltak egymás ellen. A szerbek katonai sikereit (ekkorra már csak nevében létezett a Jugoszláv Néphadsereg, mert gyakorlatilag csak szerbek harcoltak benne) csak a NATO 1995-ös beavatkozása és az USA által is támogatott bosnyák-horvát összefogás késztette meghátrálásra. Az ebben az évben aláírt daytoni egyezmény elismerte Bosznia-Hercegovina függetlenségét, s emellett 51-49% - os arányban felosztották egy bosnyák-horvát föderációra és egy szerb autonóm államra, a közös ügyek azonban ezek szövetségi államának hatóságait illetik.

 
2006 Montenegró függetlenné válása egy hosszabb folyamat eredménye volt. Jugoszlávia szétesése után 1992-ben létrejött a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság, melynek két tagállama Montenegró és Szerbia voltak. 2003-ban ez átalakult Szerbia és Montenegró Államközösségévé, amely a két állam laza szövetségén alapult. Montenegró végül 2006-ban népszavazással mondta ki függetlenségét.

 

 
1991-2008 Koszovó Jugoszlávia fennállása idején Szerbia része volt, 1989-ig annak autonóm tartományaként. Akkor a Slobodan Milošević irányítása alatt álló jugoszláv vezetés megszűntette autonómiájukat (a Vajdaság autonómiájával együtt). Koszovó albán lakosságában ezután felerősödött az elszakadási törekvés. 1991-ben titkos népszavazással kiáltották ki függetlenségüket. 1998-tól fegyveres felkelést kezdtek Szerbia ellen. A szerbek katonai válasza során elkövetett atrocitások és a harcok miatt megindult menekülthullám, valamint a sikertelen nemzetközi tárgyalások következtében a NATO megkezdte Szerbia bombázását. A tartomány igazgatását 1999-ben az ENSZ vette át. 2008-ban egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét. Több tucat állam ismerte el, de a világ országainak többsége nem.